Miért teremtett meg minket Jehova?

MIT jelent számodra Jehova megismerése? Többek között azt is, hogy megtalálod a választ arra a kérdésre, mely több milliárd embernek okoz fejtörést: „Miért vagyok itt?” Egyszer-másszor talán már te is eltűnődtél ezen. Egy bölcs király, aki az ő idejében ’minden királyt felülmúlt gazdagságban’, megvizsgálta az élet értelmének kérdését (2Krónika 9:22; Prédikátor 2:2–14). E királynak, Salamonnak nagy hatalom, mérhetetlen gazdagság és egyedülálló bölcsesség volt a birtokában. Mi volt a vizsgálódásának eredménye? „A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!” (Prédikátor 12:15). Mivel Salamon tapasztaltságban a legtöbb embert felülmúlta, végkövetkeztetése mindenképp megérdemli a figyelmünket (Prédikátor 2:13).

² Az az istenfélelem, amelyre Salamon utalt, nem valami ismeretlen szellemi erőtől való beteges rettegést jelent. Ez inkább egy egészséges félelem, nehogy megbántsuk azt, akit nagyon szeretünk. Ha valakit mélységesen szeretsz, biztos mindig tetszeni szeretnél neki, és óvakodsz attól, nehogy olyat tegyél, amivel esetleg megsértenéd őt. Amint megszereted Jehovát, ugyanígy fogsz majd érezni iránta.

³ A Bibliát olvasva megtudhatod, mi tetszik és mi nem tetszik a Teremtőnknek, és megismered azt is, mi volt a szándéka a föld megteremtésével. A Biblia Jehováról úgy ír, mint aki „a föld Alkotója és annak Készítője”, és úgy is nevezi, hogy „Ő [az], aki szilárdan megalapozta azt, mert nem egyszerűen semmiért teremtette, aki azért alkotta, hogy lakjanak rajta” (Ézsaiás 45:18, NW). Jehova úgy készítette el a földet, hogy emberek lakhassanak rajta, akik gondját viselik a földnek és minden rajta élő teremtménynek (1Mózes 1:28). De vajon ez volt az egyetlen célja Jehovának azzal, hogy embereket teremtett – hogy gondviselők legyenek?

⁴ Nem, ennél sokkal magasztosabb célja volt. Az első embernek, Ádámnak szoros kapcsolata volt Jehovával. Ádám közvetlenül tudott beszélgetni a Teremtővel. Meghallgathatta, amit Isten mondott neki, és kifejezhette a gondolatait Jehovának (1Mózes 1:28–30; 3:8–13, 16–19; Cselekedetek 17:26–28). Így tehát Ádámnak és feleségének, Évának kiváló lehetőségük volt arra, hogy jobban megismerjék Jehovát, és mélyebb kapcsolatot ápoljanak vele. Jehovát megismerve és őt utánozva kielégítővé tehették volna az életüket, mivel ő „a boldog Isten” (1Timóteus 1:11). Minthogy ő az az Isten, „aki gazdagon megad nekünk mindent az élvezetünkre”, Jehova az Éden-kertnek nevezett paradicsomba helyezte az első embert, az örök élet kilátásával (1Timóteus 6:17; 1Mózes 2:8, 9, 16, 17).

⁵ Örökké élni? Lehet, hogy elhessegeted magadtól az örök élet gondolatát, mint ami képtelenség, de vajon tényleg az lenne? A tudósok úgy hiszik, most már van betekintésük abba, mi okozza a sejtek öregedését. A genetikai anyag telomereknek nevezett parányi részei, melyek a kromoszómák végét fedik, minden sejtosztódás alkalmával megrövidülnek. Ötven-száz sejtosztódás után a telomerek elkopnak, és a legtöbb sejt osztódása leáll. Ám a legújabb tudományos felfedezések arra mutatnak, hogy egy telomeráznak nevezett enzim segítségével az emberi sejtek korlátlan ideig képesek tovább osztódni. Bár ez a felfedezés nem jelenti azt, hogy Jehova az örök életet éppen ez által az enzim által teszi lehetővé, egyvalamire viszont rámutat: az örök élet gondolata nem képtelenség!

⁶ Igenis hihető tehát az a bibliai beszámoló, mely megmutatja, hogy az első emberpár örök életre lett megteremtve. Az emberek korlátlan időn át mélyíthették volna a Jehovához fűződő kapcsolatukat. Szoros köteléket építhettek volna ki égi Atyjukkal, miközben teljesen tudatában vannak a földön élő emberekre vonatkozó szándékának, és végre is hajtják azt. Az életük nem robotolásból állt volna. Ádám és Éva előtt az a csodálatos kilátás állt, hogy boldog, tökéletes utódokkal népesíthetik be a földet. Megvolt a lehetőségük, hogy örökké megelégedéssel járó és értelmes munkát végezhessenek. Ez igazán kielégítő élet lehetett volna! (1Mózes 1:28).