„Sírjatok a sírókkal”

1–2. Miért fontos arról beszélni, hogy hogyan kaphatnak vigaszt a gyászolók? (Lásd a képet a cikk elején.)

„A FIUNK halála után majdnem egy évig szinte elviselhetetlen fájdalom gyötört bennünket” – mondta Susi. Egy másik keresztény, aki váratlanul elvesztette a feleségét, „leírhatatlan fizikai fájdalmat” érzett. Sajnos nagyon sokan élnek át ehhez hasonló gyötrelmet. A keresztények közül jó néhányan nem számítottak rá, hogy Armageddon előtt szembe kell nézniük egy családtagjuk halálával. Talán te is ilyen helyzetben vagy, vagy esetleg az ismerőseid között gyászol valaki. Felmerülhet benned a kérdés, hogy milyen segítséget kaphatnak a gyászolók, hogy meg tudjanak birkózni a bánatukkal.

² Szokták mondani, hogy az idő mindenre gyógyír. De vajon önmagában az idő múlása csakugyan meggyógyítja a sajgó szívet? Egy özvegyen maradt nő megjegyezte: „Szerintem pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy az segít a gyógyulásban, amire az ember az idejét felhasználja.” Igen, ahhoz hasonlóan, ahogy egy fizikai sérülés szépen gyógyul, ha gondosan ápolják, az érzelmi sebek okozta fájdalom is enyhülhet idővel. Mi az, ami igazán segíthet egy gyászoló személynek az érzelmi felépülésben?

JEHOVA A „MINDEN VIGASZTALÁS ISTENE”

3–4. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jehova megérti a gyászolók érzéseit?

³ Kétség sem fér hozzá, hogy a vigasz legfőbb forrása könyörületes égi Atyánk. (Olvassátok fel: 2Korintusz 1:3, 4.) Jehova, aki egészen rendkívüli módon képes együttérezni másokkal, így bátorította a népét: „Én, én vagyok Vigasztalótok” (Ézs 51:12; Zsolt 119:50, 52, 76).

⁴ „A gyöngéd irgalmasságok Atyja” maga is tapasztalta már, hogy milyen érzés elveszíteni valakit, akit szeret. Köztük volt Ábrahám, Izsák, Jákob, Mózes és Dávid király (4Móz 12:6–8; Máté 22:31, 32; Csel 13:22). Isten Szava arról biztosít minket, hogy Jehova már alig várja, igen, sóvárog az után, hogy visszahozza őket az életbe (Jób 14:14, 15). Akkor mindannyian boldogok és tökéletesen egészségesek lesznek. Vagy gondoljunk arra, hogy mit érezhetett Isten, amikor a szeretett Fia, akiben gyönyörűségét lelte, gyötrelmes halált halt (Péld 8:22, 30). Nincsenek rá szavak, hogy micsoda fájdalmat élhetett át (Ján 5:20; 10:17).

5–6. Hogyan vigasztal meg minket Jehova?

⁵ Teljesen biztosra vehetjük, hogy Jehova a segítségünkre fog sietni. Bármikor nyugodtan kiönthetjük neki a szívünket imában, és megoszthatjuk vele a fájdalmunkat. Nagyon megnyugtató arra gondolni, hogy ő megérti az érzéseinket, és kész megvigasztalni bennünket. Hogyan teszi ezt?

⁶ Isten egyebek közt a szent szellem vigasztalása által támogat minket (Csel 9:31). Az ő tevékeny ereje igazán hathatós vigaszt tud nyújtani. Jézus kijelentette, hogy az égi Atyja nagyon szívesen „ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt” (Luk 11:13). Susi, akit már idéztünk, így emlékszik vissza: „Annyiszor, de annyiszor volt, hogy térdre borultunk Jehova előtt, és vigasztalásért könyörögtünk hozzá. Minden ilyen alkalommal tapasztaltuk, hogy Isten békéje valóban megőrzi a szívünket és az elménket.” (Olvassátok fel: Filippi 4:6, 7.)

JÉZUS, A FŐPAPUNK EGYÜTTÉREZ VELÜNK

7–8. Honnan tudjuk, hogy Jézus szeretne megvigasztalni minket?

⁷ Jehova könyörületes Fia, Jézus a földön létekor tökéletesen visszatükrözte az Atyja gyengéd együttérzését a szavaival és a tetteivel (Ján 5:19). Isten azért küldte el Jézust, hogy megvigasztalja „a megtört szívűeket” és „minden gyászolót” (Ézs 61:1, 2; Luk 4:17–21). Igen, Jézus nagyon könyörületes volt, vagyis észrevette mások szenvedését, és szeretett volna enyhülést hozni nekik (Héb 2:17).

⁸ Fiatal éveiben Jézusnak alighanem meg kellett küzdenie több családtagja és ismerőse halálával is. Valószínű, hogy a nevelőapja, József akkor halt meg, amikor Jézus még viszonylag fiatal volt – talán tizenéves vagy húsz év körüli.a El tudjuk képzelni, milyen nehéz lehetett ennek az érző szívű fiúnak megbirkózni a saját fájdalmával, és látni, ahogyan az édesanyja és a testvérei gyászolnak.

9. Hogyan fejezte ki Jézus az együttérzését Lázár halálakor?

⁹ Jézus a szolgálata végzése közben bebizonyította, hogy mélyen megérti az embereket, és őszintén együttérez velük. Amikor például a kedves barátja, Lázár meghalt, Jézus átérezte Mária és Márta keserű bánatát, pedig tudta, hogy fel fogja támasztani a testvérüket. Annyira megindult a fájdalmuk láttán, hogy könnyekre fakadt (Ján 11:33–36).

10. Miért lehetünk biztosak benne, hogy Jézus ma is együttérez a gyászolókkal?

¹⁰ Hogyan meríthetünk erőt abból, hogy Jézus megvigasztalt másokat a múltban? A Szentírás leszögezi, hogy „Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz” (Héb 13:8). Minthogy az élet főközvetítője, Jézus maga is átélte a gyásszal járó szomorúságot, „segítségére tud sietni azoknak, akik próbára vannak téve” (Héb 2:10, 18; Csel 3:15). Ezért biztosak lehetünk benne, hogy Krisztust ma is megrendíti a gyászolók fájdalma. Ő megérti a bánatunkat, és a „megfelelő időben” vigaszt nyújt nekünk. (Olvassátok fel: Héberek 4:15, 16.)

„AZ ÍRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ VIGASZTALÁS”

11. Mely bibliaverseket találod különösen vigasztalónak?

¹¹ Az arról szóló leírás mellett, hogy milyen bánatos volt Jézus Lázár halála miatt, még számtalan vigasztaló gondolatot találhatunk Isten Szavában. Ez nem meglepő, „mert mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen” (Róma 15:4). Lássunk néhány bibliaverset, melyek enyhíthetik a fájdalmadat, ha te is gyászolsz valakit.

• „Jehova közel van a megtört szívűekhez, és megmenti azokat, akik szellemükben összetörtek” (Zsolt 34:18, 19).

• „Amikor megsokasodtak bennem nyugtalanító gondolataim, [Jehova vigasztalásai] simogatták lelkemet” (Zsolt 94:19).

• „Maga Jézus Krisztus, a mi Urunk, és az Isten, az Atyánk, aki szeretett minket, és ki nem érdemelt kedvesség által örök vigasztalást és jó reménységet adott, vigasztalja meg szíveteket, és szilárdítson meg titeket” (2Tessz 2:16, 17).b

A GYÜLEKEZET VALÓDI VIGASZT NYÚJTHAT

12. Mi az egyik fontos módja annak, ahogyan vigasztalhatunk másokat?

¹² Azok, akik gyászolnak, a keresztény gyülekezetben is vigaszra lelhetnek. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:11.) Hogyan önthetünk erőt a megtört szellemű testvéreinkbe? (Péld 17:22). Tartsuk észben, hogy „ideje [van] a hallgatásnak, és ideje a szólásnak” (Préd 3:7). Dalene, aki elvesztette a férjét, ezt mondja: „A gyászolóknak szükségük van rá, hogy kimondhassák a gondolataikat és az érzéseiket. Ezért az a legfontosabb, hogy meghallgasd őket, és ne szólj közbe.” Junia, akinek a bátyja öngyilkos lett, hozzáteszi: „Lehet, hogy képtelen vagy teljesen átérezni a másik személy fájdalmát, de igazából az a lényeg, hogy szeretnéd megérteni, mit érez.”

13. Mivel fontos tisztában lennünk?

¹³ Azt se felejtsük el, hogy nem mindenki egyformán éli meg és fejezi ki a gyászt. A gyászoló személy sokszor meg sem tudja fogalmazni, mekkora fájdalmat érez. Isten Szavában ezt olvashatjuk: „A szív ismeri a lélek keserűségét, és idegen nem avatkozik örvendezésébe” (Péld 14:10). És még ha valaki megpróbál is beszélni az érzéseiről, talán nem mindig könnyű megérteni, hogy mit is akar mondani.

14. Mit mondhatunk, ha vigasztalni szeretnénk valakit, aki gyászol?

¹⁴ Teljesen érthető, hogy időnként nem is tudjuk, mit mondjunk, ha valaki le van sújtva egy haláleset miatt. A Biblia viszont kijelenti, hogy „a bölcsek nyelve. . . gyógyír” (Péld 12:18). A Ha meghal valakid, akit szeretsz . . . című füzetben sok vigasztaló gondolat található, melyeket megoszthatunk egy gyászoló személlyel.c Gyakran azonban az jelenti a legtöbbet, ha együtt sírunk a sírókkal (Róma 12:15). „Időnként a szavak helyett a sírás fejezi ki legjobban, hogy mit érzek – mondja Gaby, akinek meghalt a férje. – Ezért nagyon jólesik, ha a barátaim együtt sírnak velem. Ilyenkor nem érzem magam annyira egyedül a bánatomban.”

15. Milyen módokon vigasztalhatunk valakit, ha személyesen túl nehéznek találjuk? (Lásd a „Vigasztaló gondolatok” című részt is.)

¹⁵ Ha úgy érzed, hogy nehezedre esik személyesen mondani valami vigasztalót, írhatsz egy képeslapot, e-mailt, SMS-t vagy levelet. Egyszerűen megemlíthetsz egy bátorító bibliaverset, felidézheted az elhunyt valamelyik kedves vonását vagy egy közösen átélt élményt. Junia ezt mondja: „El sem tudom mondani, milyen sokat jelent, ha valaki ír egypár sort, vagy felveti, hogy legyünk együtt egy kicsit. Olyan jó érezni, hogy a testvérek szeretnek, és törődnek velem!”

16. Mivel segíthetünk sokat a gyászoló testvéreinknek?

¹⁶ Az is nagyon sokat segíthet, ha imádkozol egy gyászoló testvéredért, akár az ő jelenlétében is. Biztosan nem könnyű szavakat találni egy ilyen szomorú helyzetben, de ha szívből könyörögsz a testvéredért, az csillapíthatja a fájdalmát, még akkor is, ha csak könnyek között, elcsukló hangon tudod elmondani az imádat. Dalene ezt meséli: „Időnként megkérem a testvérnőket, akik eljönnek hozzám, hogy mondjanak egy imát. Van, hogy eleinte elérzékenyülnek, de aztán néhány mondat után már erő sugárzik a szavaikból, és nagyon szívhez szólóan imádkoznak. A szilárd hitük, a szeretetük és az odafigyelésük az én hitemet is erősíti.”

KÉSŐBB SE FELEJTKEZZÜNK MEG A VIGASZTALÁSRÓL

17–19. Miért van folyamatosan szükség vigasztalásra?

¹⁷ A gyász feldolgozása egyénenként teljesen eltérő lehet. Ezért fontos, hogy ne csak néhány napig állj rendelkezésre, amikor sok barát és rokon felajánlja a segítségét, hanem az elkövetkező hónapokban is, amikor a legtöbben már újra belemerültek a mindennapokba. „Minden időben szeret az igaz társ, és testvérül születik a nyomorúság idejére” (Péld 17:17). A keresztény hittársak mindaddig igyekeznek vigasztalni egy gyászoló személyt, amíg arra szüksége van. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 3:7.)

¹⁸ Jó, ha gondolunk rá, hogy vannak dolgok, amelyek felszakíthatják az érzelmi sebeket – például egy évforduló, zenék, fényképek, tevékenységek, sőt egy illat, egy hang, vagy az évnek egy bizonyos időszaka is. Különösen megviselheti a gyászolót, ha először tesz valamit egyedül, mondjuk a párja nélkül megy kongresszusra vagy emlékünnepre. „Számítottam rá, hogy az első házassági évfordulónk nagyon le fog sújtani, és tényleg nem volt könnyű – mondja egy testvér. – De aznapra néhány jó barátunk szervezett egy kis összejövetelt, hogy ne legyek egyedül.”

¹⁹ Ám azt se felejtsük el, hogy nem csak különleges alkalmakkor lehet szükség bátorításra. Junia így beszél erről: „Rengeteget ad, ha a testvérek akkor is felajánlják a segítségüket, és melletted vannak, amikor éppen nincs semmilyen évforduló. Ezek a spontán kezdeményezések rendkívül értékesek, és sok erőt adnak.” Persze képtelenek vagyunk kitölteni az űrt a gyászoló személy életében, de azért enyhíthetjük a fájdalmát valamennyire, ha igyekszünk segíteni neki (1Ján 3:18). Gaby ezt mondja: „Igazán hálás vagyok Jehovának a törődő vénekért, akik végig mellettem álltak. Úgy éreztem, mintha Jehova átölelne szerető karjaival.”

20. Miért jelentenek igazi vigaszt Jehova ígéretei?

²⁰ Milyen megnyugtató tudni azt, hogy Jehova, a minden vigasztalás Istene teljesen megszünteti majd a bánatot, és maradandó vigaszt nyújt, amikor „mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják [Krisztus] hangját, és kijönnek” (Ján 5:28, 29). Isten azt ígéri, hogy „elnyeli a halált örökre, és a legfőbb Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról” (Ézs 25:8). Akkor már nem lesz rá szükség, hogy együtt sírjunk a sírókkal, hanem együtt örvendezhetünk az örvendezőkkel (Róma 12:15).