„Hallgass a bölcs szavakra”

1. Milyen formában kaphatunk tanácsot, és miért válik a javunkra, ha megfogadjuk azt?

IDŐRŐL IDŐRE mindannyian tanácsra szorulunk. Van, hogy ezt magunk is érezzük, és megkérünk egy tapasztalt személyt, hogy mondja el őszintén a véleményét. Máskor lehet, hogy tanácsot kapunk egy testvértől, aki aggódik értünk, mert látja, hogy rossz irányba tartunk (Gal 6:1). És az is előfordulhat, hogy elkövettünk egy komolyabb hibát, és utána fegyelmezésben részesülünk. Bármilyen formában kapjunk is tanácsot, mindenképpen a javunkra válik, ha megfogadjuk. Sőt, akár az életünket is jelentheti! (Péld 6:23).

2. A Példabeszédek 12:15 szerint miért hallgassunk a tanácsra?

² A cikk kulcsidézete arra ösztönöz minket, hogy hallgassunk a bölcs szavakra (Péld 23:12). Ez egy igen jó tanács, hiszen egyikünk sem tudhat mindent. Mindig van valaki, aki tapasztaltabb vagy okosabb nálunk (Péld 12:15). De ahhoz, hogy elfogadjuk a tanácsot, alázatra van szükség. Ha alázatosak vagyunk, elismerjük a korlátainkat, és azt, hogy jól jön mások segítsége a céljaink eléréséhez. A bölcs Salamon király ihletés alatt ezt így fogalmazta meg: „Ha sok a tanácsadó, megvalósulnak [a tervek]” (Péld 15:22).

3. Milyen kétféle módon kaphatunk tanácsot?

³ A tanácsadás történhet közvetett vagy közvetlen formában. Mit nevezünk közvetett tanácsnak? Például azt, amikor a Bibliában vagy egy kiadványunkban olyasmit olvasunk, ami pont nekünk szól. Ilyenkor megállunk, és átgondoljuk, hogy min kéne változtatnunk (Héb 4:12). És mit nevezünk közvetlen tanácsnak? Azt, amikor például egy felvigyázó tanácsot ad nekünk a Biblia alapján. Hálásak lehetünk érte, hogy a szeretet arra indította, hogy törődjön velünk. Az értékelésünket leginkább úgy tudjuk kifejezni, ha figyelmesen végighallgatjuk őt, és megfogadjuk a tanácsát.

4. A Prédikátor 7:9 szerint mitől óvakodjunk, amikor tanácsot kapunk?

⁴ Általában a nyílt, közvetlen tanácsokat nehezebben fogadjuk. Még az is lehet, hogy megsértődünk. Miért van ez így? Bár azt nem nehéz belátnunk, hogy tökéletlenek vagyunk, nem esik jól, amikor valaki rámutat egy konkrét hiányosságunkra. (Olvassátok fel: Prédikátor 7:9.) Előfordulhat, hogy magyarázkodni kezdünk, vagy akár kétségbe vonjuk az indítékait annak, akitől a tanácsot kaptuk. Lehet, hogy azzal van problémánk, ahogyan a tanácsot adta. És még odáig is eljuthatunk, hogy kritizálni kezdjük őt: „Milyen alapon adott nekem tanácsot? Ő semmivel sem jobb nálam!” Azon túl, hogy elvetjük a tanácsát, még az is lehet, hogy keresünk valakit, aki olyasmit fog mondani nekünk, ami sokkal jobban tetszik.

5. Miről lesz szó ebben a cikkben?

⁵ A következőkben olyan bibliai szereplőkről lesz szó, akik elutasították a tanácsot, utána pedig olyanokról, akik jól fogadták azt. Végül megnézzük, hogy mi segíthet, hogy helyesen reagáljunk a tanácsra.

ROSSZ PÉLDÁK

6. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Roboám fogadta a tanácsot?

⁶ Az első bibliai példa Roboám. Amikor megkezdte az uralmát, a nép azt kérte tőle, hogy enyhítsen azokon a terheken, amelyeket az apja, Salamon rakott rájuk. Roboám nagyon bölcsen Izrael véneihez fordult tanácsért, hogy mit feleljen a népnek. Ők azt javasolták, hogy tegyen eleget a kérésüknek, mert akkor mindig számíthat majd a támogatásukra (1Kir 12:3–7). De a történetből úgy tűnik, hogy Roboám nem volt elégedett ezzel a tanáccsal, ugyanis utána azokat a férfiakat is megkérdezte, akikkel együtt nőtt fel. Ezek a fiatal férfiak negyven év körüliek lehettek, így volt már némi élettapasztalatuk (2Krón 12:13). Ebben a helyzetben mégis rossz tanácsot adtak Roboámnak. Azt mondták neki, hogy növelje meg a nép terheit (1Kir 12:8–11). Tehát Roboám két ellentétes tanácsot kapott. Megtehette volna, hogy imában Jehova segítségét kéri, hogy melyik tanácsra hallgasson, de ő ehelyett azt választotta, amelyik jobban tetszett neki, vagyis a fiatal férfiakra hallgatott. Ennek borzalmas következményei lettek Roboámra és a népre nézve is. Mi a tanulság? Mi is kaphatunk időnként olyan tanácsot, amely nem igazán tetszik nekünk, de ha a tanács Isten Szaván alapul, jobban tesszük, ha megfogadjuk.

7. Mit tanulhatunk Uzziás király példájából?

⁷ Egy másik rossz példa Uzziás király. Ő elbizakodottan olyasmit akart tenni, amihez nem volt joga. Bement Jehova templomának abba a részébe, ahová csak a papok léphettek be, és füstölőszert akart égetni. A papok azonnal ezt mondták neki: „Nem a te dolgod, Uzziás, hogy füstölőszert égess Jehovának! Csak a papok égethetnek füstölőszert”. Ha ekkor Uzziás megalázza magát, és azonnal elhagyja a templomot, Jehova talán még megbocsátott volna neki. De ehelyett ő „dühbe gurult”. Jehova ezért leprával sújtotta őt, és „Uzziás király a halála napjáig leprás maradt” (2Krón 26:16–21). Miért nem hallgatott a papokra? Bizonyára azt gondolta, hogy királyként azt tehet, amit csak akar. De Jehova nem így látta a helyzetet. Ebből azt tanulhatjuk, hogy mindegy, kik vagyunk, ha Biblián alapuló tanácsot kapunk, és elvetjük azt, akkor Jehova is elvet minket.

JÓ PÉLDÁK

8. Hogyan fogadta Jób a tanácsot?

⁸ A Bibliában olyanokról is olvashatunk, akik alázatosan elfogadták a tanácsot. Közéjük tartozott Jób is, aki istenfélő ember volt, de nem tökéletes. Amikor nagy nyomás nehezedett rá, bizonyos dolgokról tévesen gondolkodott. Emiatt nyílt tanácsot kapott Elihutól, és Jehovától is. Hogyan reagált erre? Alázatosan ezt mondta: „Beszéltem ugyan, de olyasmikről, amiket nem értek ... visszavonom a szavaimat, és bánok mindent porban és hamuban.” Jehova gazdagon megáldotta őt ezért (Jób 42:3–6, 12–17).

9. Hogyan viselkedett Mózes, amikor Jehova megfegyelmezte őt, és mit tanulhatunk tőle?

⁹ Mózes jó példát mutatott azzal, ahogyan a kiigazításra reagált. Egy alkalommal elöntötte a düh, és emiatt nem adta meg Jehovának a neki járó tiszteletet. Jehova ezért nem engedte meg neki, hogy bemenjen az ígéret földjére (4Móz 20:1–13). Mózes kérlelte Jehovát, hogy változtasson a döntésén, de Jehova ezt mondta neki: „Ne beszélj többé erről!” (5Móz 3:23–27). Ezután Mózes nem sértődött meg, hanem elfogadta Jehova döntését, és így Jehova továbbra is felhasználta őt arra, hogy vezesse a népét (5Móz 4:1). Ha tanácsot kapunk, segíthet jól reagálnunk, ha Jób és Mózes példájára gondolunk. Jób hajlandó volt változtatni a gondolkodásán, és nem keresett kifogásokat. Mózes pedig nem kapta meg azt a jutalmat, amelyre nagyon vágyott, mégis hűségesen folytatta Jehova szolgálatát.

10. a) A Példabeszédek 4:10–13 szerint miért jó, ha megfogadjuk a tanácsot? b) Hogyan mutattak jó példát néhányan azzal, ahogyan a tanácsot fogadták?

¹⁰ Biztosan a javunkra válik, ha követjük Jób és Mózes jó példáját. (Olvassátok fel: Példabeszédek 4:10–13.) Most figyeljük meg néhány testvérünk szavait, akik így tettek. Emmanuelb, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságban él, ezt mondja: „A gyülekezetemben néhány testvér attól félt, hogy hajótörést fogok szenvedni a hitemben, és ezért a segítségemre siettek. Sok gondtól megóvott, hogy megfogadtam az érett tanácsukat.” Egy kanadai úttörő testvérnő, Megan ezt a tanulságot fogalmazta meg: „Amikor tanácsot kaptam, az általában nem esett jól, de be kell látnom, hogy mindig jogos volt.” Egy horvátországi testvér, Marko pedig ezt meséli: „Rossz érzés volt elveszíteni a kinevezésemet, de visszatekintve már látom, hogy a tanács, melyet kaptam, segített, hogy újra jó kapcsolatban legyek Jehovával.”

11. Mit állapított meg Klein testvér azzal kapcsolatban, amikor tanácsot kapunk?

¹¹ Karl Klein testvér, aki a vezetőtestületben szolgált, szintén jó példát mutatott azzal, ahogyan a tanácsot fogadta. Egy alkalommal a barátjától, Joseph F. Rutherford testvértől határozott tanácsot kapott, ami elég rosszul esett neki. Az élettörténetében elmesélte, hogy mi történt ezután: „Legközelebbi találkozásunkkor [Rutherford testvér] vidáman üdvözölt: »Szervusz, Karl!« De én bizony csak az orrom alatt dörmögtem valami üdvözlésfélét, mivel még mindig sértve éreztem magam. Ekkor elém állt és ezt mondta: »Vigyázz magadra, Karl! Az Ördög rád leselkedik!« Zavaromban azt feleltem: »Nincs semmi baj, Rutherford testvér!« De ő jobban ismert engem, és megismételte figyelmeztetését: »Rendben van. De azért vigyázz magadra! Az Ördög rád leselkedik.« Mennyire igaza volt! Ha ugyanis neheztelünk egy testvérünkre, különösen azért, mert olyat mondott, amihez... joga is volt, kitesszük magunkat az Ördög csapdájának”c (Ef 4:25–27). Végül Klein testvér hallgatott Rutherford testvér tanácsára, és a jó kapcsolatuk is megmaradt.

MI SEGÍT, HOGY JÓL FOGADJUK A TANÁCSOT?

12. Hogyan segít az alázat, hogy jól fogadjuk a tanácsot? (Zsoltárok 141:5)

¹² Ahhoz, hogy jól fogadjuk a tanácsot, kulcsfontosságú az alázat. Ez a tulajdonság segít észben tartanunk, hogy mennyire tökéletlenek vagyunk, és hogy hajlamosak vagyunk hibázni. Korábban szó volt arról, hogy Jóbnak ki kellett igazítania a gondolkodását. Miután ezt megtette, Jehova megáldotta őt. Hogy miért? Azért, mert Jób alázatos volt. Ez abból is látszik, hogy hallgatott Elihu tanácsára, pedig Elihu jóval fiatalabb volt nála (Jób 32:6, 7). Az alázat nekünk is segít, hogy megfogadjuk a tanácsot, még akkor is, ha egy tőlünk fiatalabb személytől kapjuk, vagy ha úgy érezzük, hogy nem volt jogos. Egy kanadai vén ezt mondja: „Mivel nem látjuk magunkat kívülről, hogyan is tudnánk fejlődni, ha senki nem ad nekünk visszajelzést?” Bizonyára mindannyiunknak van még mit fejlődni abban, ahogyan kimutatjuk a szellem gyümölcsét, vagy ahogyan a szolgálatot végezzük. (Olvassátok fel: Zsoltárok 141:5.)

13. Hogyan tekintsünk a tanácsokra?

¹³ Lássuk a tanács mögött Jehova szeretetét! Égi Atyánk mindig a legjobbat akarja nekünk (Péld 4:20–22). Amikor tanácsot kapunk tőle a Szaván, egy kiadványon vagy egy érett keresztény társunkon keresztül, az az ő szeretetét bizonyítja. És ő mindig csak olyasmire ösztönöz minket, ami „a javunkra válik” (Héb 12:9, 10).

14. Mire összpontosítsunk, amikor tanácsot kapunk?

¹⁴ Az üzenetre összpontosítsunk, ne a csomagolásra! Természetesen annak, aki tanácsot ad, törekednie kell rá, hogy kedvesen fogalmazzon (Gal 6:1).d De a legjobb szándék mellett is előfordulhat, hogy nem úgy ad tanácsot valaki, mint ahogy az jólesne nekünk. Ilyenkor fontos, hogy a tanács tartalmára koncentráljunk, és ne arra, hogy hogyan beszélt az, akitől a tanácsot kaptuk. Gondolkodjunk el a következő kérdéseken: „Lehet valami igazság ebben a tanácsban, még akkor is, ha nem tetszett az, ahogyan mondták? A tanácsadó tökéletlensége helyett tudnék magával a tanáccsal foglalkozni?” Bölcsességre vall, ha minden tanácsból igyekszünk tanulni valamit (Péld 15:31).

JAVUNKRA VÁLIK, HA TANÁCSOT KÉRÜNK

15. Miért jó, ha tanácsot kérünk másoktól?

¹⁵ A Példabeszédek 13:10 ezt mondja: „akik... kikérik mások tanácsát, bölcsek.” Mennyire igaz ez a megállapítás! Akik nem várják meg, hogy tanácsot kapjanak, hanem ők maguk kérik ki mások véleményét, azok általában érettebb kereszténnyé tudnak válni. Ezért fogadjuk meg a Biblia ösztönzését, és mi is kérjük ki mások tanácsát.

16. Milyen helyzetekben kérhetünk tanácsot?

¹⁶ Milyen helyzetekben kérhet egy keresztény tanácsot másoktól? Nézzünk néhány példát. 1. Egy testvérnő elhív magával egy tapasztalt hírnököt a tanulmányozására, és utána megkérdezi tőle, hogyan tudna ügyesebben tanítani. 2. Egy egyedülálló testvérnő kikéri egy érett gondolkodású testvérnő véleményét egy nadrágról, melyet szeretne megvásárolni. 3. Egy testvér, aki az első nyilvános előadását készül megtartani, megkér egy rutinos előadót, hogy majd az előadása után adjon neki építő tanácsokat. Persze azok a testvérek is jól teszik, ha kikérik mások véleményét, akik már évek óta tartanak előadásokat.

17. Hogyan fordíthatjuk a javunkra a tanácsokat?

¹⁷ A következő hetek vagy hónapok során biztosan mindannyian fogunk tanácsot kapni közvetett vagy közvetlen módon. Ezért tartsuk észben ennek a cikknek a tanulságait. Először is, legyünk alázatosak. Másodszor, ne a csomagolásra összpontosítsunk, hanem az üzenetre. És harmadszor, alkalmazzuk a tanácsot. Egyikünk sem születik bölcsnek. De a Biblia azt ígéri, hogy ha hallgatunk a tanácsra, és elfogadjuk a fegyelmezést, bölcsek lehetünk a jövőben (Péld 19:20).