Jehova segít, hogy bölcsek legyünk

1. Miért van szükségünk a Jehovától származó bölcsességre? (Példabeszédek 4:7)

BIZTOS veled is volt már olyan, hogy egy fontos döntés előtt bölcsességet kértél Jehovától (Jak 1:5). Ezt nagyon jól tetted, hiszen ahogy Salamon király megfogalmazta: „A bölcsesség a legfontosabb” (Péld 4:7). Természetesen Salamon nem arra a bölcsességre gondolt, amelyre az emberek saját maguktól szert tehetnek, hanem arra, amelyet Jehova tud adni (Péld 2:6). De vajon Jehova tanácsai még a modern korban is segíthetnek megoldani a mindennapi problémákat? Igen, mindenképpen. Ebben a cikkben látni fogjuk, hogy miért mondhatjuk ezt.

2. Mi az egyik módja annak, hogy bölcsességre tegyünk szert?

² Igazán bölccsé válhatunk, hogyha tanulmányozzuk és alkalmazzuk két régen élt bölcs férfinak a tanításait. Az egyikük Salamon király, akiről a Biblia ezt mondja: „Isten nagyon nagy bölcsességet és tisztánlátást adott” neki (1Kir 4:29). A másikuk pedig Jézus Krisztus, aki páratlanul bölcs volt (Máté 12:42). Róla egy prófécia a következőket jelentette ki: „Megnyugszik rajta Jehova szelleme, a bölcsesség és az értelem szelleme” (Ézs 11:2).

3. Miről fogunk tanulni ebben a cikkben?

³ Salamon király és Jézus Krisztus az Istentől kapott bölcsességéből merítve sok olyan tanácsot adott, amely számunkra is hasznos. Most ezek közül olyanokat fogunk megvizsgálni, amelyek az élet három területével vannak kapcsolatban. Látni fogjuk, hogyan gondolkodhatunk kiegyensúlyozottan a pénzről, a munkáról és saját magunkról.

HELYES NÉZET AZ ANYAGIAKRÓL

4. Miben különbözött Salamon és Jézus helyzete?

⁴ Salamon mesésen gazdag volt, és luxus körülmények között élt (1Kir 10:7, 14, 15). Vele szemben Jézusnak még csak saját otthona sem volt (Máté 8:20). Mégis mindketten helyesen gondolkodtak az anyagiakról, mivel Jehova bölcsességére támaszkodtak.

5. Hogyan gondolkodott Salamon a pénzről?

⁵ Salamon elismerte, hogy a pénz védelmet jelent (Préd 7:12). Ha van pénzünk, akkor gondoskodni tudunk a szükségleteinkről, és talán még olyan dolgokat is megvehetünk, amelyekre vágyunk. Bár Salamon nagyon gazdag volt, felismerte, hogy a pénz nem minden. Például ezt írta: „Jobb a jó hírnév a nagy gazdagságnál” (Péld 22:1). Azt is megfigyelte, hogy akik szeretik a pénzt, általában nem tudnak megelégedni azzal, amijük van (Préd 5:10, 12). Arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad a gazdagságban bízni, mivel bármennyi pénze is van az embernek, az hamar semmivé válhat (Péld 23:4, 5).

6. Milyen példát mutatott Jézus azzal, ahogyan az anyagiakról gondolkodott? (Máté 6:31–33)

⁶ Jézus kiegyensúlyozottan gondolkodott az anyagi dolgokról. Szeretett jókat enni és inni (Luk 19:2, 6, 7). Az volt az első csodája, hogy egy menyegzőn a vizet borrá változtatta, méghozzá különösen finom borrá (Ján 2:10, 11). És azt is tudjuk, hogy volt jó minőségű ruhája, hiszen ilyet viselt a halála napján (Ján 19:23, 24). De az élete nem az anyagi dolgok körül forgott. A következőkre figyelmeztette a tanítványait: „Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak ... Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a gazdagságnak is” (Máté 6:24). Arra ösztönzött másokat, hogy tegyék az életükben az első helyre a királyságot, és akkor Jehova megadja, amire szükségük van. (Olvassátok fel: Máté 6:31–33.)

7. Hogyan lett gazdagabb egy testvér élete annak köszönhetően, hogy nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a pénznek?

⁷ Rengeteg testvér és testvérnő tapasztalta már, hogy a javára válik, ha kiegyensúlyozottan gondolkodik az anyagiakról. Például egy egyedülálló testvér, Daniel ezt meséli: „Már fiatal koromban elhatároztam, hogy Jehova szolgálata lesz a legfontosabb az életemben.” Ezért Daniel egyszerű életre törekedett, és így sokféle feladatot el tudott vállalni a szervezetben. Így folytatja: „Semmit sem bántam meg. Persze azt is megtehettem volna, hogy sok pénzt keresek. De mit érne a gazdagság, ha nem lennének azok a barátaim, akiket Jehova szolgálata közben ismertem meg, vagy ha hiányozna az életemből az abból fakadó megelégedettség, hogy a királyságot teszem az első helyre? Nincs az a pénz, amiért odaadnám a Jehovától kapott áldásaimat.” Kétségtelen, hogy mindannyiunknak a javára válik, ha Jehova szolgálatára összpontosítunk, nem pedig az anyagi dolgokra.

KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG A MUNKÁBAN

8. Miért mondhatjuk, hogy Salamon helyesen gondolkodott a munkáról? (Prédikátor 5:18, 19)

⁸ Salamon Isten ajándékának nevezte a kemény munkából fakadó örömet. (Olvassátok fel: Prédikátor 5:18, 19.) Ezt is írta: „Haszna van mindenféle kemény munkának” (Péld 14:23). És ő ezt tapasztalatból tudta. Nagy munkákba vetette bele magát: „Házakat építettem és szőlőket ültettem... Kerteket és ligeteket alakítottam ki... Készítettem magamnak tavakat” – jelentette ki Salamon (Préd 2:4–6). Ezenkívül egész városokat is építtetett (1Kir 9:19). Biztos, hogy ez sok fáradsággal, de bizonyos mértékű megelégedettséggel is járt. Emellett azért is sokat tett, hogy támogassa Jehova imádatát. Például, ő irányította Jehova fenséges templomának az építését, ami hét évig tartott (1Kir 6:38; 9:1). Miután ennyiféle tevékenységben részt vett, rájött, hogy Jehova imádata sokkal fontosabb, mint bármi más. Megállapította: „Összefoglalva tehát a végkövetkeztetés ez: Mélységesen tiszteld az igaz Istent, és tartsd meg a parancsait” (Préd 12:13).

9. Mivel bizonyította Jézus, hogy helyesen gondolkodik a munkáról?

⁹ Jézus szorgalmas ember volt. Amikor a földön élt, egy ideig ácsként dolgozott (Márk 6:3). A szülei biztosan nagyra értékelték, hogy a munkájával hozzájárult a népes családjuk fenntartásához. Nyilván tökéletes munkát végzett, úgyhogy képzelhetjük, milyen sok megrendelése volt! És ahhoz sem fér kétség, hogy Jézus élvezte a munkáját. De a munkája mellett Jehova imádatára is mindig szánt időt (Ján 7:15). Amikor pedig már minden idejét Jehova szolgálatának szentelte, a következőt tanította: „Ne olyan ennivalóért dolgozzatok, amely tönkremegy, hanem olyanért, amely megmarad” (Ján 6:27). A hegyi beszédben pedig erre ösztönözte a hallgatóit: „az égben gyűjtsetek magatoknak kincseket” (Máté 6:20).

10. Mi jelenthet csapdát a munkahelyünkön?

¹⁰ Jehova bölcs tanácsai segítenek nekünk, hogy megfelelően gondolkodjunk a munkánkról. Azt tanuljuk, hogy „[dolgozzunk] keményen, jó munkát végezve” (Ef 4:28). A munkaadók gyakran felfigyelnek rá, hogy a Tanúk milyen szorgalmasak és becsületesek, és ki is fejezik az értékelésüket. Ám van egy veszély, amelyre oda kell figyelnünk. Előfordulhat velünk, hogy elkezdünk egyre többet dolgozni azért, hogy a munkaadónk minél jobb véleménnyel legyen a Tanúkról. Viszont így háttérbe szorulhat az életünkben a családunk és Jehova imádata. Ezért ha azt vesszük észre, hogy belesétáltunk ebbe a csapdába, változtatnunk kell, hogy visszanyerjük az egyensúlyunkat.

11. Mit tanult William egy véntől?

¹¹ Egy fiatal testvér, William megfigyelte egy vénnél, aki korábban a főnöke volt, hogy milyen ügyesen megtartja a helyes fontossági sorrendet az életében. Ezt meséli róla: „Nagyon kiegyensúlyozottan gondolkodik. Keményen dolgozik, és az ügyfelei úgy ismerik, mint aki mindig szép munkát végez. De a nap végén leteszi a munkát, és a családjának és Isten imádatának szenteli a figyelmét. Ő az egyik legboldogabb ember, akit ismerek!”b

KIEGYENSÚLYOZOTT NÉZET ÖNMAGUNKRÓL

12. Hogyan gondolkodott magáról Salamon eleinte, de mi történt vele később?

¹² Amíg Salamon hűségesen szolgálta Jehovát, kiegyensúlyozottan gondolkodott saját magáról. Fiatalon tisztában volt vele, hogy mennyire tapasztalatlan, és ezért Jehova vezetését kérte (1Kir 3:7–9). Azt is tudta, hogy óvakodnia kell a büszkeségtől. Ezt írta: „Az összeomlást büszkeség előzi meg, és a botlást gőgös szellem” (Péld 16:18). Sajnos később mégis megfeledkezett erről az alapigazságról. Idővel már figyelmen kívül hagyta Isten egyértelmű parancsait. Jehova a mózesi törvényben például a következőket hagyta meg a királyra vonatkozóan: „Sok felesége se legyen, nehogy elforduljon a szíve tőlem” (5Móz 17:17). Ám Salamon pont az ellenkezőjét tette: 700 feleséget és 300 másodfeleséget szerzett, akik közül sokan hamis isteneket imádtak (1Kir 11:1–3). Talán Salamon úgy érezte, hogy ura a helyzetnek. De valójában elsodródott Jehovától, és el kellett szenvednie ennek a keserű következményeit (1Kir 11:9–13).

13. Mit tanulhatunk Jézus példájából?

¹³ Jézus nagyon alázatosan gondolkodott magáról. Ez igazán különleges, ha belegondolunk, hogy milyen rendkívüli dolgokban működött együtt az égben az Atyjával. A Biblia azt írja róla, hogy „általa lett megteremtve minden más az égben és a földön” (Kol 1:16). Aztán amikor ember lett, a keresztelkedésekor Jehova nyilván eszébe juttatta, hogy mi minden történt vele az égi életében (Máté 3:16; Ján 17:5). De Jézus nem vált felfuvalkodottá emiatt. Sosem tartotta magát többre másoknál. Azt mondta, „[nem] azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másokat, és hogy az életét váltságul adja cserébe sokakért” (Máté 20:28). Azt is elismerte, hogy semmit sem tehet a maga kezdeményezéséből (Ján 5:19). Milyen nagyszerű példát mutatott nekünk az alázatban!

14. Mit tanított Jézus, ami segít abban, hogy kiegyensúlyozottan lássuk magunkat?

¹⁴ Jézus segített a tanítványainak, hogy kiegyensúlyozottan gondolkodjanak magukról. Egy alkalommal arról biztosította őket, hogy Jehova még azt is tudja, hogy hány hajszáluk van (Máté 10:30). Mennyire megnyugtató ez a gondolat, különösen, ha hajlamosak vagyunk elítélni magunkat. Jehova igazán odafigyel ránk, és nagyon értékesek vagyunk a szemében. Természetesen nem szeretnénk felülbírálni azt, ahogyan Jehova lát minket. Ha ő úgy ítéli meg, hogy méltók vagyunk a szolgálatára, és arra, hogy örök életet kapjunk, akkor miért vonnánk ezt kétségbe?

15. a) Milyen szemléletmódra ösztönzött egy korábbi Őrtorony-cikk? b) Ahogy a 24. oldalon szereplő képeken láthatjuk, mi mindenről maradhatunk le, ha csak saját magunkra összpontosítunk?

¹⁵ Mintegy 15 évvel ezelőtt az Őrtorony a következő hasznos javaslatot adta: „Bizonyára nem szeretnénk túl nagyra tartani magunkat és önteltté válni, de nem szeretnénk átesni a ló másik oldalára sem, azt gondolva, hogy értéktelenek vagyunk. Inkább arra törekszünk, hogy mindig ésszerűen tekintsük magunkat, mint akik tisztában vannak az erősségeikkel és a korlátaikkal is. Egy keresztény nő így fogalmazta ezt meg: »Nem vagyok gonosz, mint az ördög, de nem is körülöttem forog a világ. Vannak jó és rossz tulajdonságaim egyaránt, és ez mindenkivel így van.«”c Te is úgy látod, hogy jó, ha ilyen egészségesen gondolkodunk magunkról?

16. Miért segít nekünk Jehova, hogy bölcsek legyünk?

¹⁶ Jehova nagyon szeret minket, és azt szeretné, ha boldogok lennénk. Ezért a Szaván keresztül segít nekünk bölcs döntéseket hozni (Ézs 48:17, 18). A legbölcsebb döntés az, ha az ő imádatát tesszük az életünkben az első helyre. Ez segít, hogy ne járjunk úgy, mint azok, akik túl nagy fontosságot tulajdonítanak a pénznek, a munkájuknak vagy saját maguknak. Határozzuk el, hogy bölcsek leszünk, és örömet szerzünk Jehovának! (Péld 23:15).