Maradj meggondolt, ha próba alá kerül a hűséged!

1. Mit jelent az, hogy meggondoltak maradunk? (2Timóteusz 4:5)

AMIKOR valamilyen súlyos nehézség ér minket, az megnehezítheti, hogy ragaszkodjunk Jehovához és a szervezetéhez. Mi segíthet, hogy kitartsunk ilyenkor? Fontos, hogy meggondoltak és éberek maradjunk, és legyen erős a hitünk (2Tim 4:5). A meggondoltság azt jelenti, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, józanul gondolkodunk, és igyekszünk Jehova nézőpontjából látni a dolgokat. Így elkerülhetjük, hogy elvakítsanak minket az érzéseink.

2. Mit fogunk megbeszélni ebben a cikkben?

² Az előző cikkben olyan nehézségekről volt szó, melyek Sátán világából érnek bennünket. Most pedig olyan helyzetekről fogunk beszélni, amelyeket a gyülekezeten belül élhetünk át. Szó lesz arról, ha 1. durván bánik velünk egy testvérünk, 2. megfegyelmeznek minket, és 3. nehezünkre esik elfogadni egy szervezeti változást. Látni fogjuk, hogyan tudunk ilyen helyzetekben meggondoltak maradni és ragaszkodni Jehovához és a szervezetéhez.

HA DURVÁN BÁNIK VELÜNK EGY TESTVÉRÜNK

3. Milyen érzéseket válthat ki belőlünk, ha egy testvér megbánt minket?

³ Előfordult már veled, hogy nagyon megbántott egy testvér, esetleg egy felvigyázó? Valószínűleg nem szándékosan tette (Róma 3:23; Jak 3:2). Persze, ettől még a viselkedése felzaklatott. Lehet, hogy aludni sem tudtál emiatt. Talán ezen gondolkodtál: „Hogy történhet ilyesmi a gyülekezetben? Tényleg ez Jehova szervezete?” Sátán pontosan azt akarja, hogy így reagálj (2Kor 2:11). Az ilyen negatív gondolatok miatt könnyen eltávolodhatsz Jehovától és a szervezetétől. Ha ilyen helyzetbe kerülsz, mit tehetsz, hogy meggondolt tudj maradni, és ki tudd zárni a romboló gondolatokat?

4. Hogyan maradt József meggondolt, amikor igazságtalanul bántak vele a testvérei, és mit tanulhatunk a példájából? (1Mózes 50:19–21)

⁴ Ne keseredj meg! Amikor József tizenéves volt, a bátyjai megutálták, ezért rosszul bántak vele, és néhányan közülük meg is akarták ölni (1Móz 37:4, 18–22). Végül eladták rabszolgának, ami miatt 13 éven keresztül próbák sorozatát kellett átélnie. Felmerülhetett volna benne, hogy talán Jehova nem is szereti őt, és elfordult tőle. De József nem keseredett meg, hanem megőrizte a lelki békéjét. Amikor lehetősége lett volna megtorolni a sérelmeit, szeretettel bánt a testvéreivel, és megbocsátott nekik (1Móz 45:4, 5). Miért volt erre képes? Azért, mert józanul gondolkodott, túllátott a saját nehézségein, és Jehova akaratára összpontosított (1Móz 50:19-21). Mi a tanulság számunkra? Ha megbántanak minket, ne nehezteljünk Jehovára, és ne gondoljuk, hogy elhagyott bennünket. Elmélkedjünk azon, hogy miből érezzük Jehova támogatását. Szeretettel bocsássunk meg a testvérünknek, mert „a szeretet bűnök tömegét fedezi el” (1Pét 4:8).

5. Hogyan maradt Miqueas meggondolt, amikor úgy érezte, hogy durván bántak vele?

⁵ Figyeljük meg egy vén példáját, akit Miqueasnakb hívnak, és Dél-Amerikában szolgál. Egy alkalommal úgy érezte, hogy nagyon durván bánt vele néhány felvigyázó. Így emlékszik vissza: „Nagyon ijesztő volt a helyzet. Sosem éreztem magamat ennyire feszültnek. Nem tudtam aludni éjszaka, és sírtam a tehetetlenségtől.” De Miqueas meggondolt maradt, és igyekezett felülkerekedni a rossz érzésein. Sűrűn imádkozott Jehovához a szent szelleméért, és hogy adjon neki erőt a kitartáshoz. Ezenkívül kutatott a kiadványainkban olyan cikkek után, amelyek segíthetnek a helyzetén. Mit tanulhatunk ebből? Ha megsértettek minket, továbbra is maradjunk békések, és uralkodjunk a negatív érzéseinken. Nem tudhatjuk, mi váltotta ki az adott személyből, hogy így viselkedett velünk. Imádkozzunk Jehovához, hogy segítsen megértőnek lennünk a testvérünkkel. Így nem fogunk rossz indítékot tulajdonítani a másiknak, és túl tudunk lépni a történteken (Péld 19:11). Ne feledjük, hogy Jehova pontosan tudja, min megyünk keresztül, és megadja a kitartáshoz szükséges erőt (2Krón 16:9; Préd 5:8).

HA MEGFEGYELMEZNEK MINKET

6. Miért fontos felismernünk a fegyelmezés mögött Jehova szeretetét? (Héberek 12:5, 6, 11)

⁶ Amikor megfegyelmeznek minket, az nagyon fájhat. De ha csak ezzel az érzéssel foglalkozunk, az odavezethet, hogy lekicsinyeljük a problémát, és jogtalannak vagy szívtelennek tartjuk a fegyelmezést. Ez pedig megakadályozhat minket abban, hogy felismerjünk egy nagyon lényeges dolgot, mégpedig azt, hogy a fegyelmezés valójában Jehova szeretetének a bizonyítéka. (Olvassátok fel: Héberek 12:5, 6, 11.) Továbbá ha nem tudunk uralkodni az érzéseinken, lehetőséget adunk Sátánnak arra, hogy felhasználja ezt a helyzetet ellenünk. Elérheti nálunk, hogy elutasítsuk a fegyelmezést, vagy ami még rosszabb, hogy eltávolodjunk Jehovától és a gyülekezettől. Mi segíthet elkerülnünk ezt a veszélyt és meggondoltnak maradnunk?

7. a) Ahogy az a képen is látszik, milyen feladatokat kapott Péter Jehovától, miután elfogadta a fegyelmezést? b) Mit tanulhatunk Péter példájából?

⁷ Fogadjuk el a fegyelmezést, és változtassunk, amin kell! Jézus több alkalommal is megfegyelmezte Péter apostolt mások előtt (Márk 8:33; Luk 22:31–34). Ez biztos nagyon kellemetlen volt Péternek, mégsem fordult el Jézustól. Jól reagált a fegyelmezésre, és tanult a hibáiból. Jehova pedig megjutalmazta őt a hűségéért: több felelősségteljes feladattal is megbízta (Ján 21:15–17; Csel 10:24–33; 1Pét 1:1). Mit tanulhatunk Péter példájából? Ha minket is megfegyelmeznek, azzal tesszük a legjobbat saját magunkkal és a gyülekezet többi tagjával is, ha nem ragadunk le a fájó érzéseknél, hanem igyekszünk elfogadni a fegyelmezést és változtatni azon, amin kell. Így Jehova fel tud használni minket, és még értékesebb tagjai leszünk a gyülekezetnek.

8–9. Milyen érzései voltak kezdetben Bernardónak, amikor megfegyelmezték, de mi segített neki változtatni a gondolkodásán?

⁸ Most figyeljük meg egy mozambiki testvér, Bernardo történetét. Ő vénként szolgált, de aztán leváltották. Hogyan fogadta a fegyelmezést? Ezt mondja: „Mélyen sértve éreztem magam, mivel nem értettem egyet a döntéssel.” Ezenkívül aggódott amiatt, hogy mit fognak róla gondolni a testvérek. Elismeri: „Eltartott néhány hónapig, mire sikerült helyesen látnom ezt a helyzetet, és újra bízni tudtam Jehovában és a szervezetében.” Mi segített neki?

⁹ Bernardo kiigazította a gondolkodását. Így beszél erről: „Amikor vén voltam, sokszor a Héberek 12:7-tel segítettem a testvéreknek, hogy megfelelően tudjanak gondolkodni a fegyelmezésről. Ezért feltettem magamnak a kérdést: Kire vonatkozik ez a bibliavers? Be kellett látnom, hogy igazából mindenkire, így rám is.” Ezenkívül Bernardo gyakorlati lépéseket is tett annak érdekében, hogy visszanyerje a bizalmát Jehova és a szervezet iránt. Még többet olvasta a Bibliát, és igyekezett mélyen elgondolkodni a tanultakon. Ezenkívül részt vett a testvérekkel a szolgálatban, és hozzászólt az összejöveteleken, bár még mindig aggasztotta, hogy vajon mit gondolhatnak róla. Idővel Bernardót újra kinevezték vénnek. Ha téged is megfegyelmeztek, próbáld túltenni magad a szégyenérzeten, fogadd el a fegyelmezést, és tedd meg a szükséges változtatásokat (Péld 8:33; 22:4).c Biztos lehetsz benne, hogy Jehova meg fog áldani, amiért ragaszkodsz hozzá és a szervezetéhez.

HA NEHEZEN TUDUNK ELFOGADNI EGY SZERVEZETI VÁLTOZÁST

10. Milyen változás tehette próbára az ókori izraeliták hitét?

¹⁰ A szervezeti változások próbára tehetik a hűségünket, és ha rosszul reagálunk, akár el is távolodhatunk Jehovától. Az ókorban az izraeliták hitét is próbára tehette egy sokakat érintő változás. Mielőtt a mózesi törvény érvénybe lépett, a családfők látták el a papi feladatokat. Oltárokat építettek, és áldozatokat mutattak be Jehovának a családjuk nevében (1Móz 8:20, 21; 12:7; 26:25; 35:1, 6, 7; Jób 1:5). De a mózesi törvény hatálybalépésével Áron családjáé lett az a megtiszteltetés, hogy papként szolgáljanak. Innentől kezdve, ha papi feladatokat látott el egy olyan családfő, aki nem Áron egyik leszármazottja volt, akkor azért halálbüntetés járhatott (3Móz 17:3–6, 8, 9).d Bár nem tudjuk biztosan, de elképzelhető, hogy ez a változás is hozzájárult ahhoz, hogy Kórah, Dátán, Abirám és még 250 fejedelem fellázadt Mózes és Áron ellen (4Móz 16:1–3). Ezzel engedetlenné váltak Jehovával szemben. Mit tehetünk, ha egy szervezeti változás a mi hitünket is próbára teszi?

11. Mit tanulhatunk a kehátiták példájából?

¹¹ Teljes szívvel támogasd a szervezeti változásokat! Az izraeliták pusztai vándorlása során a kehátiták egy különleges feladatot láttak el. Amikor a tábor útnak indult, a kehátiták mentek elöl, és ők vitték a szövetségládát (4Móz 3:29, 31; 10:33; Józs 3:2–4). Ez biztosan óriási megtiszteltetés volt! De miután a nép letelepedett az ígéret földjén, már csak ritkán volt szükség arra, hogy a szövetségládát máshova vigyék. Ezért Salamon király uralkodása idején a kehátiták már másfajta feladatokat láttak el. Némelyek közülük énekesek voltak, mások kapuőrök, megint mások a raktárakra felügyeltek (1Krón 6:31–33; 26:1, 24). A Biblia sehol sem utal arra, hogy panaszkodtak volna emiatt, vagy hogy látványosabb feladatot követeltek volna maguknak. Mit tanulhatunk a példájukból? Teljes szívvel támogassuk a Jehova szervezetében történő változásokat, beleértve azokat is, melyek a megbízatásunkat érintik. Ha új feladatot kapunk, törekedjünk rá, hogy abban is megtaláljuk az örömet. Ne feledjük, hogy az értékünket nem az határozza meg, hogy milyen munkát látunk el a szervezetben. Jehovának sokkal, de sokkal fontosabb az, hogy engedelmeskedünk-e neki (1Sám 15:22).

12. Milyen hatással volt Zainára, amikor el kellett mennie a Bételből?

¹² Most nézzünk napjainkból egy példát. Az egyik testvérnőnket, Zainát, aki a Közel-Keleten él, 23 évi Bétel-szolgálat után megkérték arra, hogy a szántóföldön szolgáljon tovább. Ez rosszul érintette őt, mivel nagyon szerette a Bételt. Így beszél az érzéseiről: „Nagyon megrázó volt számomra ez a változás. Értéktelennek éreztem magam, és folyton azon rágódtam, hogy vajon mit rontottam el.” Sajnos a gyülekezetében néhány testvér és testvérnő még tetézte is a fájdalmát, amikor ezt mondta neki: „Ha jól láttad volna el a feladatodat, biztosan nem küldtek volna el.” Zaina egy ideig annyira maga alatt volt, hogy minden éjjel csak sírt. Ennek ellenére törekedett rá, hogy meggondolt maradjon. Ezt mondja: „Sosem engedtem meg magamnak, hogy bizalmatlanná váljak a szervezettel szemben, vagy kételkedjek Jehova szeretetében.” Mi segített neki ebben?

13. Mi segített Zainának felülkerekedni a negatív érzésein?

¹³ Zainának végül sikerült felülkerekednie a negatív érzésein. Keresett olyan cikkeket a kiadványainkban, amelyekből erőt tudott meríteni. Például nagyon sokat segített neki az „Úrrá lehetsz a csüggedésen!” című cikk, mely az Őrtorony 2001. február 1-jei számában jelent meg. Ez a cikk rámutatott, hogy milyen nehéz lehetett Márknak, a bibliaírónak, amikor megváltozott a megbízatása. „Márk példája igazi gyógyír volt a fájó érzéseimre” – meséli Zaina. A testvérnőnk emellett megosztotta az érzéseit a barátaival, nem szigetelte el magát a gyülekezettől, és nem adta át magát az önsajnálatnak. Felismerte, hogy Jehova szelleme irányítja azokat, akik meghozzák a döntéseket a szervezetében, és hogy ezek a testvérek igenis törődnek vele. Azt is belátta, hogy a szervezetnek elsősorban azt kell szem előtt tartania, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban elvégezni Jehova munkáját.

14. Milyen változást volt nehéz elfogadnia Vladónak, de mi segített neki?

¹⁴ Vlado, egy 73 éves vén Szlovéniában, nehezen tudta elfogadni, hogy a gyülekezetét összevonták egy másikkal, és már nem használhatták a korábbi királyságtermüket. Ezt mondja: „Egyszerűen nem értettem, miért nem használhatjuk továbbra is a szép királyságtermünket, amit nemrég újítottunk fel. Azért is bántott a dolog, mert asztalosként az új bútorok egy részét én készítettem el. Ráadásul az összevonás miatt lettek olyan változások, melyekhez nekünk, időseknek nehéz volt alkalmazkodni.” Mi segített Vladónak helyes nézőpontból látni a helyzetet? Így beszél erről: „Jehova mindig megáldja azt, hogyha együttműködünk a szervezete döntéseivel. Ezek a helyzetek felkészítenek bennünket a jövőre, amikor még nagyobb változások lesznek.” Téged is megvisel, hogy összevonták a gyülekezeted egy másikkal, vagy hogy megváltozott a megbízatásod? Ha igen, biztos lehetsz benne, hogy Jehova megérti az érzéseidet. Ha támogatod ezeket a döntéseket, és hűséges maradsz Jehovához és a szervezetéhez, akkor az áldása nem marad el (Zsolt 18:25).

MARADJ MEGGONDOLT MINDENBEN!

15. Hogyan tudunk meggondoltak maradni, amikor próbákkal nézünk szembe a gyülekezeten belül?

¹⁵ Ahogy közeledünk ennek a világrendszernek a végéhez, nehézségek érhetnek minket a gyülekezeten belül, és ezek próbára tehetik a Jehova iránti hűségünket. Ezért meggondoltnak kell maradnunk. Ha egy testvérünk rosszul bánik velünk, ne keseredjünk meg. Ha fegyelmezésben részesülünk, ne sértődjünk meg, hanem fogadjuk el a tanácsot, és tegyük meg a szükséges változtatásokat. Ha pedig egy szervezeti változás minket is érint, akkor teljes szívvel fogadjuk el, és kövessük az irányítást.

16. Hogyan őrizheted meg a bizalmadat Jehova és a szervezete iránt?

¹⁶ Neked is sikerülhet megőrizni a bizalmadat Jehova és a szervezete iránt, ha próba alá kerül a hűséged. Ehhez kulcsfontosságú, hogy meggondolt maradj. Ez azt jelenti, hogy megőrzöd a nyugalmad, józanul gondolkodsz, és megpróbálod Jehova szemszögéből látni a helyzetet. Ezenkívül tanulmányozd olyan bibliai szereplők példáját, akik sikeresen megküzdöttek a tieidhez hasonló nehézségekkel. Imádkozz Jehova segítségéért, és ne szigeteld el magadat a gyülekezettől. Így bármivel is próbálkozik Sátán, hogy elszakítson Jehovától és a szervezetétől, nem fog sikerülni neki (Jak 4:7).