Kerüljünk közelebb a hittársainkhoz!

1–2. Mi az, ami nagyon fontos Jehovának, és mit szeretne, mit tegyünk?

JEHOVÁNAK nagyon is számít, hogyan bánunk egymással. Jézus azt tanította, hogy úgy kell szeretnünk az embereket, mint saját magunkat (Máté 22:37–39). Ehhez hozzátartozik, hogy azokkal is kedvesek vagyunk, akik nem abban hisznek, mint mi. Ezzel Jehovát utánozzuk, aki „felhozza a napot a gonoszokra is, és a jókra is, és esőt ad az igazságosaknak is, és az igazságtalanoknak is” (Máté 5:45).

² Bár Jehova az egész emberiséget szereti, azok, akik engedelmeskednek neki, különösen közel állnak hozzá (Ján 14:21). Azt szeretné, hogy kövessük a példáját. A Szavában arra ösztönöz minket, hogy „mélységesen” és „bensőséges testvéri szeretettel” szeressük egymást (1Pét 4:8; Róma 12:10). Ez a fajta szeretet ahhoz hasonló, mint amit a családtagok és a közeli barátok éreznek egymás iránt.

3. Mit ne felejtsünk el a szeretettel kapcsolatban?

³ Ha azt szeretnénk, hogy egy szobanövény növekedjen, akkor gondoznunk kell. Hasonló a helyzet a szeretettel is. Pál apostol ezt írta a keresztényeknek: „Továbbra is szeressétek egymást testvérként!” (Héb 13:1). Vagyis Jehova azt szeretné, hogy folyamatosan dolgozzunk azon, hogy jobban szeressük egymást. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy miért jó, ha közelebb kerülünk a hittársainkhoz, és hogy hogyan tehetjük ezt meg.

MIÉRT JÓ, HA KÖZELEBB KERÜLÜNK EGYMÁSHOZ?

4. Mit tehetünk, hogy mindig értékeljük az egységünket, melyről a Zsoltárok 133:1 ír? (Lásd a képeket is.)

⁴ (Olvassátok fel: Zsoltárok 133:1.) A zsoltáríró azt írta, hogy „jó” és „gyönyörűséges” dolog közeli barátságban lenni olyanokkal, akik szeretik Jehovát. Ezzel mi is teljesen egyetértünk. Igazán különleges, hogy ennyire egységesek vagyunk. De előfordulhat, hogy ezt idővel természetesnek vesszük. Ez ahhoz hasonló, mint amikor valaki mindennap elsétál egy gyönyörű fa mellett, és egy idő után már fel sem tűnik neki, hogy mennyire szép. A testvéreinket is gyakran látjuk, talán egy héten többször is, így előfordulhat, hogy már nem értékeljük őket annyira. Hogyan kerülhetjük el ezt? Egyre jobban fogjuk szeretni őket, ha átgondoljuk, hogy milyen értékes szerepük van a gyülekezetben, és milyen sokat jelentenek nekünk.

5. Milyen hatással lehet másokra, amikor látják, hogy szeretjük egymást?

⁵ Azokra, akik először jönnek el egy összejövetelre, gyakran mély benyomást tesz, hogy mennyire szeretjük egymást. Már önmagában ez is meggyőzheti őket arról, hogy megtalálták az igaz vallást. Jézus ezt mondta: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (Ján 13:35). Nézzük meg, mi történt egy fiatal nővel, Chaithrával, aki tanulmányozta a Bibliát. Miután részt vett egy regionális kongresszus első napján, ezt mondta a tanítójának: „Itt egyetlen nap alatt 52-szer öleltek meg, míg a szüleim egész életemben egyetlenegyszer sem. Ebből éreztem, hogy Jehova mennyire szeret engem. Én is Isten népéhez szeretnék tartozni!” Chaithra folytatta a tanulmányozást, és 2024-ben megkeresztelkedett. Amikor az újak látják a jótetteinket, és azt, hogy mennyire szeretjük egymást, az gyakran arra indítja őket, hogy ők is elkezdjék szolgálni Jehovát (Máté 5:16).

6. Hogyan véd meg minket, ha közel kerülünk a hittársainkhoz?

⁶ Ha közel kerülünk a hittársainkhoz, az sok mindentől megvédhet minket. Pál erre ösztönözte a keresztényeket: „ezentúl is buzdítsátok egymást mindennap…, nehogy bármelyikőtök is megkeményedjen a bűn megtévesztő hatalma miatt” (Héb 3:13). Ha annyira elcsüggednénk, hogy már-már letérnénk a helyes útról, Jehova fel tudja használni az egyik hittársunkat, hogy segítsen nekünk (Zsolt 73:2, 17, 23). Ez a fajta segítség valóban nagyon értékes.

7. Milyen kapcsolat van a szeretet és az egység között? (Kolosszé 3:13, 14)

⁷ Isten népeként sok erőfeszítést teszünk azért, hogy szeressük egymást. Ebből sok jó származik (1Ján 4:11). Például egységesek vagyunk, mert a szeretet arra indít minket, hogy továbbra is elviseljük egymást (olvassátok fel: Kolosszé 3:13, 14; Ef 4:2–6). Ezért van az, hogy a gyülekezeteinkben olyan nagyszerű légkör uralkodik, mint sehol máshol.

MUTASSATOK TISZTELETET MÁSOK IRÁNT!

8. Hogyan segít nekünk Jehova, hogy egységesek legyünk?

⁸ Lenyűgöző, hogy Isten népe mennyire egységes az egész világon. Ezt Jehovának köszönhetjük. Ő összekovácsol minket annak ellenére, hogy nem vagyunk tökéletesek (1Kor 12:25). A Biblia azt írja, hogy minket „Isten tanított meg arra, hogy [szeressük] egymást” (1Tessz 4:9). Vagyis Jehova a Szavában elmondja, hogyan kerülhetünk közelebb egymáshoz. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy tanulmányozzunk, és alkalmazzuk a tanultakat (Héb 4:12; Jak 1:25). És Jehova Tanúiként pontosan erre törekszünk.

9. Mit tanulhatunk a Róma 12:9–13-ból az egymás iránti tiszteletről?

⁹ Mit tehetünk a Biblia szerint azért, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz? Nézzük meg, mit mondott erről Pál a Róma 12:9–13-ban. (Olvassátok fel!) Itt többek között erre ösztönözte a keresztényeket: „Ti tegyétek meg az első lépést, és mutassatok tiszteletet mások iránt.” Ezt úgy tudjuk megtenni, ha keressük a lehetőséget rá, hogy bensőséges testvéri szeretettel bánjunk másokkal, például azáltal, hogy megbocsátóak, vendégszeretőek és nagylelkűek vagyunk (Ef 4:32). Ne várjunk arra, hogy mások tegyék meg az első lépést, hanem legyünk kezdeményezőek. Így tapasztalni fogjuk, hogy milyen igazak Jézus szavai: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Csel 20:35).

10. Hogyan lehetünk szorgalmasak, ha a tiszteletadásról van szó? (Lásd a képet is.)

¹⁰ Érdekes, hogy közvetlenül azután, hogy Pál arra ösztönözte a keresztényeket, hogy tegyék meg az első lépést, és mutassanak tiszteletet mások iránt, azt írta, hogy legyenek „szorgalmasak, ne lusták”. Aki szorgalmas, az lelkiismeretesen ellátja a rábízott feladatokat. A Példabeszédek 3:27, 28 erre ösztönöz minket: „Ne tartsd vissza a jót azoktól, akik rászorulnak, ha módodban áll segíteni rajtuk.” Ezért ha azt látjuk, hogy valakinek szüksége van valamire, tegyük meg érte, amit tudunk. Ne halogassuk a segítségnyújtást, és ne is gondoljuk azt, hogy valaki majd úgyis segít neki (1Ján 3:17, 18).

11. Mi segít abban, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz?

¹¹ Azáltal is tiszteletet tudunk mutatni mások iránt, ha gyorsan megbocsátunk, amikor valaki megbánt minket. Az Efézus 4:26 ezt írja: „Ne menjen le úgy a nap, hogy dühösek vagytok.” Miért olyan fontos megfogadni ezt a tanácsot? Mert a 27. vers szerint máskülönben teret adnánk az Ördögnek. Jehova a Szavában újra és újra arra ösztönöz minket, hogy bocsássunk meg egymásnak. A Kolosszé 3:13 ezt írja: „Továbbra is… készségesen bocsássatok meg egymásnak”. Ha elnézőek vagyunk a testvéreinkkel, nagyon sokat tehetünk azért, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Ezzel segítünk megőrizni „a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében” (Ef 4:3). Igen, ha megbocsátunk másoknak, azzal hozzájárulunk Isten népének az egységéhez és békéjéhez.

12. Hogyan segít Jehova, hogy megbocsátóbbak legyünk?

¹² Az igaz, hogy általában nem könnyű megbocsátani, ha megbántanak minket, de a szent szellem segítségével sikerülhet. Miután a Biblia arra ösztönöz, hogy bensőséges testvéri szeretettel szeressük egymást, és legyünk szorgalmasak, ezt írja: „Izzatok a szellemtől.” Ez a kifejezés arra utal, hogy valaki a szent szellem hatására nagyon lelkes, és erős benne a tenni akarás. Tehát Jehova a szent szellemével segíteni tud nekünk, hogy bensőséges testvéri szeretettel szeressük egymást, és készségesen megbocsássunk egymásnak. Ezért könyörögjünk a segítségéért (Luk 11:13).

„NE LEGYEN KÖZTETEK SZÉTHÚZÁS”

13. Mi vezethet megosztottsághoz?

¹³ A gyülekezetekben sokféle hátterű ember van (1Tim 2:3, 4). Mindannyian másképp dönthetünk személyes kérdésekben, például abban, hogy hogyan öltözködünk, milyen orvosi kezeléseket fogadunk el, és hogy milyen kikapcsolódást választunk. Ha nem vigyázunk, ezek a különbségek könnyen megosztottsághoz vezethetnek (Róma 14:4; 1Kor 1:10). Mivel minket Isten tanít meg arra, hogy szeressük egymást, ügyelnünk kell rá, hogy ne keltsük azt az érzést másokban, hogy a mi döntéseink jobbak, mint az övéik (Flp 2:3).

14. Mire kell mindig törekednünk, és miért?

¹⁴ Még mit tehetünk, hogy ne alakuljon ki megosztottság a gyülekezetben? Törekedjünk rá, hogy mindig bátorítsunk és felüdítsünk másokat (1Tessz 5:11). Az utóbbi időben sokan visszatértek Jehovához, akik korábban tétlenek voltak, vagy el lettek távolítva a gyülekezetből. Fogadjuk őket szeretettel! (2Kor 2:8). Figyeljük meg, mit mondott egy testvérnő, aki 10 év után először ment el összejövetelre: „Mindenki széles mosollyal fogadott, és kezet fogott velem” (Csel 3:19). Milyen hatással volt rá, hogy ilyen kedvesek voltak vele? Ezt mondja: „Úgy éreztem, hogy Jehova visszavezetett oda, ahol boldog lehetek.” Ha igyekszünk mindenkit bátorítani, akkor Krisztus fel tud használni minket, hogy felüdítse azokat, akik keményen fáradoznak, és súlyos terheket cipelnek (Máté 11:28, 29).

15. Még mi segít egységesnek maradni? (Lásd a képet is.)

¹⁵ Azzal is sokat tehetünk az egységünkért, ha odafigyelünk a beszédünkre. A Jób 12:11 ezt írja: „Hát nem a fül mérlegeli a szavakat, ahogy a nyelv ízleli meg az ételt?” Egy jó szakács mindig megkóstolja a főztjét, mielőtt feltálalja. Ehhez hasonlóan mi is jól tesszük, ha gondolkodunk, mielőtt beszélünk (Zsolt 141:3). Az a célunk, hogy amit mondunk, az mindig építő és felüdítő legyen, és „hasznukra váljon azoknak, akik hallják” (Ef 4:29).

16. Kiknek kell különösen törekedniük rá, hogy bátorítóan beszéljenek másokkal?

¹⁶ A férjeknek és a szülőknek különösen figyelniük kell arra, hogy a beszédük építő legyen (Kol 3:19, 21; Tit 2:4). A véneknek pásztorokként az a feladatuk, hogy vigasztalják és felüdítsék Jehova nyáját (Ézs 32:1, 2; Gal 6:1). A Példabeszédek könyve erre emlékeztet minket: „mennyire jó a megfelelő időben mondott szó!” (Péld 15:23).

„TETTEKKEL ÉS ŐSZINTÉN” SZERESSÜNK

17. Mit tehetünk azért, hogy szívből szeressük a testvéreinket?

¹⁷ János apostol arra ösztönöz minket, hogy „ne szóval szeressünk, hanem tettekkel és őszintén” (1Ján 3:18). És mi tényleg arra vágyunk, hogy szívből szeressük a testvéreket. Mit tehetünk azért, hogy így érezzünk irántuk? Minél több időt töltünk velük, annál közelebb kerülünk hozzájuk, és annál jobban megszeretjük őket. Tehát keressük az alkalmakat, hogy együtt lehessünk, például az összejöveteleken és a szolgálatban. Szakítsunk rá időt, hogy meglátogassuk egymást. Ha megtesszük ezeket, abból látszani fog, hogy minket „Isten tanított meg arra, hogy [szeressük] egymást” (1Tessz 4:9). Így mindig tapasztalni fogjuk, hogy „milyen jó és milyen gyönyörűséges, amikor a testvérek együtt laknak, egységben” (Zsolt 133:1).