Lábjegyzet

a A Bibliában a „váltságnak” fordított héber és görög szavak olyan díjra, értékre utalnak, amelyet kifizetnek valamiért. A héber ká·farʹ ige alapvető jelentése ’bevon’, ’befed’ (1Mózes 6:14). Általában a bűnök elfedezésére utalnak vele (Zsoltárok 65:3). Az ebből képzett kóʹfer főnév magára az árra, az elfedezésül adott váltságra utal (2Mózes 21:30). Ehhez hasonlóan a görög lüʹtron szót, melyet többnyire „váltságnak” fordítanak, úgy is vissza lehet adni, hogy „megváltási ár” (Máté 20:28, R. F. Weymouth: The New Testament in Modern Speech). A görög írók arra a váltságdíjra utaltak vele, amelyet azért fizettek, hogy kiváltsanak egy hadifoglyot, vagy felszabadítsanak valakit a rabszolgaság alól.