Hol vannak a halottak?

1—3. Milyen kérdések foglalkoztatják az embereket a halállal kapcsolatban, és hogyan válaszolnak ezekre a különböző vallások?

EZEKEN a kérdéseken az emberek évezredek óta töprengenek. És bizony fontos kérdések ezek. Bárkik vagyunk is, és bárhol élünk is, mindegyikünket érintenek a válaszok.

² Az előző fejezetből megtudtuk, hogyan tette lehetővé Jézus Krisztus váltságáldozata az örök életet. Arról is olvastunk, hogy a Biblia egy olyan időről jövendöl, amikor „nem lesz többé halál” (Jelenések 21:4). Most azonban még minden ember meghal. „Az élők tudják, hogy meghalnak” — mondta a bölcs Salamon király (Prédikátor 9:5). Szeretnénk minél tovább élni, de közben foglalkoztat az a gondolat, hogy mi történik velünk, amikor meghalunk.

³ Amikor meghal egy kedves hozzátartozónk, gyászolunk, és a következő kérdések kavarognak bennünk: „Mi történt vele? Vajon szenved? Figyel most minket? Segíthetünk neki? Fogunk még találkozni vele?” A világ vallásai különböző válaszokat adnak ezekre a kérdésekre. Némelyik vallás azt tanítja, hogy akik jó emberek voltak, azok az égbe mennek, a rosszakat viszont tűzben fogják kínozni. Más vallások azt tanítják, hogy halálukkor az emberek átkerülnek a szellembirodalomba, hogy együtt legyenek az őseikkel. Megint más vallások szerint a halottak megítéltetnek a túlvilágon, utána pedig újra megszületnek egy másik testben.

4. A halállal kapcsolatos milyen alapgondolat található meg számos vallás tanításában?

⁴ Az ilyen vallási tanítások egyazon alapgondolatra épülnek, mégpedig arra, hogy valamilyen részünk túléli a fizikai testünk halálát. Csaknem minden régi és mai vallás azt tanítja, hogy valamilyen formában örökké élünk a látás, hallás és gondolkodás képességével. De hogy lehet ez? Az érzékszerveink és a gondolataink az agyunk működésétől függnek. A halál beálltakor megszűnik az agyműködés. Önmagukban az emlékeink és az érzéseink nem léteznek, és az érzékszerveink sem működnek valamilyen rejtélyes módon. Nem élik túl agyunk elpusztulását.

MI TÖRTÉNIK, AMIKOR VALAKI MEGHAL?

5—6. Mit tanít a Biblia a halottak állapotáról?

⁵ Jehova, az agy Teremtője előtt nincs rejtve, hogy mi történik, amikor valaki meghal. Ő tudja, mi az igazság, és Szavában, a Bibliában felvilágosítással szolgál a halottak állapotáról. A Biblia világos tanítása így hangzik: Amikor valaki meghal, megszűnik létezni. A halál az élet ellentéte. A halottak nem látnak, nem hallanak, és nem gondolkodnak. Az embernek nincs olyan része, amely túlélné a test halálát. Nincs halhatatlan lelke vagy szelleme.a

⁶ Miután Salamon megjegyezte, hogy az élők tudják, hogy meghalnak, ezt írta: „a halottak semmit sem tudnak.” Majd hozzátette ehhez az alapigazsághoz, hogy a halottak nem képesek sem szeretni, sem gyűlölni, és hogy a sírban „sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs” (Prédikátor 9:5, 6, 10). A Zsoltárok 146:4 ehhez hasonlóan kijelenti, hogy ha valaki meghal, „elvesznek gondolatai”. Halandóak vagyunk, és nem éljük túl a testünk halálát. Életünk olyan, mint egy gyertya lángja. Ha kialszik a láng, nem megy sehová. Egyszerűen megszűnik létezni.

MIT MONDOTT JÉZUS A HALÁLRÓL?

7. Hogyan magyarázta el Jézus, hogy milyen a halál?

⁷ Jézus Krisztus is beszélt a halottak állapotáról, mégpedig akkor, amikor egy közeli ismerőse, Lázár meghalt. Ezt mondta tanítványainak: „Lázár, a barátunk nyugodni tért.” A tanítványok úgy értették Jézus szavait, hogy Lázár alszik, és fel fog gyógyulni betegségéből. De tévedtek. Jézus elmondta nekik, mire gondolt: „Lázár meghalt” (János 11:11–14). Figyeld meg, hogy Jézus a pihenéshez és az alváshoz hasonlította a halált. Lázár nem volt sem az égben, sem a tüzes pokolban. Nem találkozott angyalokkal vagy az őseivel, és nem született meg egy másik emberként. A halálban pihent, mintha mélyen aludna, és közben nem álmodna. Más írásszövegek is alkalmazzák ezt a hasonlatot. Például azt írja a Biblia, hogy amikor István tanítványt megkövezték, „halálalvásba merült” (Cselekedetek 7:60). Pál apostol ugyancsak írt némelyekről, akik „halálalvásba merültek” abban az időben (1Korintusz 15:6).

8. Honnan tudjuk, hogy nem az volt Isten szándéka, hogy az emberek meghaljanak?

⁸ Vajon az volt Isten eredeti szándéka, hogy az emberek meghaljanak? Egyáltalán nem! Jehova azért teremtette az embert, hogy örökké éljen a földön. Ahogyan már korábban tanultuk, Isten egy gyönyörű paradicsomba helyezte az első emberpárt. Tökéletes egészséggel áldotta meg őket. Jehova csupa jót akart nekik. Van-e olyan szerető szülő, aki azt akarná, hogy a gyermeke szenvedjen az időskorral és a halállal járó fájdalomtól? Természetesen nincs. Jehova szerette gyermekeit, és azt akarta, hogy végtelen legyen a boldogságuk a földön. A Biblia ezt írja róla: „az időtlen időket is az emberek szívébe adta” (Prédikátor 3:11). Isten az örök élet vágyával teremtett bennünket. És lehetővé is tette, hogy teljesüljön ez a vágyunk.

MIÉRT HALNAK MEG AZ EMBEREK?

9. Milyen korlátozást vezetett be Jehova Ádámra nézve, és miért nem volt nehéz betartani a parancsát?

⁹ Akkor miért halnak meg az emberek? Ha szeretnénk választ kapni erre a kérdésre, meg kell vizsgálnunk, mi történt akkor, amikor még csak egyetlen férfi és egyetlen nő élt a földön. A Biblia ezt írja: „Jehova Isten sarjasztott a földből mindenféle fát, amely a szemnek kívánatos, és eledelnek jó” (1Mózes 2:9). Volt azonban egy korlátozás. Jehova ezt mondta Ádámnak: „A kert minden fájáról ehetsz megelégedésig. De ami a jó és rossz tudásának a fáját illeti, arról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, bizony meghalsz” (1Mózes 2:16, 17). Nem volt nehéz betartani ezt a parancsot. Sok más fa volt, amelyről Ádám és Éva ehetett. De így különleges lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék hálájukat annak, akinek mindenüket köszönhették, beleértve a tökéletes életet is. Engedelmességükkel azt is kimutatták volna, hogy tiszteletben tartják égi Atyjuk hatalmát, és szívesen veszik szeretetteljes irányítását.

10—11. a) Mi vezetett oda, hogy az első emberpár nem fogadott szót Istennek? b) Miért volt súlyos dolog Ádám és Éva engedetlensége?

¹⁰ Az első emberpár sajnos készakarva nem fogadott szót Jehovának. Sátán megszólaltatott egy kígyót, és ezt kérdezte Évától: „Valóban azt mondta Isten, hogy nem ehettek a kert minden fájáról?” Éva így felelt neki: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. De a kert közepén lévő fának a gyümölcséről Isten ezt mondta: »Abból ne egyetek, ne is érintsétek, hogy meg ne haljatok«” (1Mózes 3:1–3).

¹¹ „Bizony nem haltok meg — mondta erre Sátán. — Mert Isten tudja, hogy amely napon esztek arról, megnyílik szemetek, és olyanok lesztek, mint Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz” (1Mózes 3:4, 5). Sátán el akarta hitetni Évával, hogy jó lenne neki, ha enne a tiltott gyümölcsből. Szerinte Éva maga is eldöntheti, hogy mi helyes, és mi helytelen; azt teheti, amit akar. Sátán ezenkívül azt állította, hogy Jehova hazudott azt illetően, hogy milyen következményekkel jár, ha esznek a gyümölcsből. Éva hitt Sátánnak. Szakított a gyümölcsből, és evett belőle. Majd adott belőle a férjének, és ő is evett. Nem tudatlanságban tették ezt. Tisztában voltak vele, hogy pontosan azt teszik, amit Isten megtiltott nekik. Azzal, hogy ettek a gyümölcsből, tudatosan megszegtek egy egyszerű és ésszerű parancsot. Semmibe vették égi Atyjukat és az ő hatalmát. Szerető Teremtőjükkel szemben tanúsított tiszteletlenségükre nem volt mentség!

12. Hogyan tudjuk megérteni, hogy mit érezhetett Jehova, amikor Ádám és Éva ellene szegült?

¹² Szemléltetésként gondold át: Mit éreznél, ha szeretettel felnevelnéd a fiadat vagy a lányodat, és ő engedetlenné válna, amiből az tükröződne, hogy szikrányit sem tisztel és szeret téged? Biztosan nagyon fájdalmasan érintene. Képzeld akkor el, hogy mennyire megbánthatta Jehovát Ádám és Éva, amikor mindketten ellene szegültek!

13. Mit mondott Jehova, mi lesz Ádámmal, ha meghal, és hogyan értsük a szavait?

¹³ Jehovának nem volt rá oka, hogy engedje, hogy az engedetlen Ádám és Éva örökké éljen. Meghaltak, ahogyan Isten előre megmondta. Ádám és Éva megszűntek létezni. Nem kerültek át a szellembirodalomba. Ez abból is látszik, amit Jehova Ádámnak mondott, miután felelősségre vonta az engedetlenségéért. ’Visszatérsz a földbe, mert abból vétettél — jelentette ki. — Mert por vagy, és a porba térsz vissza’ (1Mózes 3:19). Isten a föld porából alkotta meg Ádámot (1Mózes 2:7). Előtte Ádám nem létezett. Logikus, hogy amikor Jehova azt mondta, hogy Ádám visszatér a porba, azt úgy értette, hogy Ádám visszatér a nemlét állapotába. Éppolyan élettelen lesz, mint a por, amelyből Isten megformálta.

14. Miért halunk meg?

¹⁴ Ádám és Éva még ma is élhetne, de meg kellett halniuk, mivel az Istennel való szembeszegülést választva vétkeztek. Mi azért halunk meg, mert Ádámtól az összes leszármazottja örökölte a bűnösségét, és ezzel együtt a halált is (Róma 5:12). A bűn hasonló egy csúnya öröklött betegséghez, amelytől senki sem menekülhet meg. Következménye, a halál nem más, mint átok. Nem barát, hanem ellenség (1Korintusz 15:26). Milyen hálásak lehetünk azért, hogy Jehova gondoskodott a váltságról, hogy megszabadítson ettől a rettegett ellenségtől!

JÓ, HA ISMERJÜK AZ IGAZSÁGOT A HALÁLRÓL

15. Miért vigasztaló tudni az igazságot a halálról?

¹⁵ Vigasztaló az, amit a Biblia a halottak állapotáról tanít. Ahogy láttuk, a halottak nem szenvednek fizikai vagy érzelmi fájdalomtól. Nincs okunk félni tőlük, mivelhogy nem árthatnak nekünk. Nincs szükségük a segítségünkre, és ők sem tudnak segíteni nekünk. Nem tudunk beszélni velük, és ők sem tudnak hozzánk szólni. Sok vallási vezető hamisan azt állítja, hogy tud segíteni a halottaknak, és azok, akik ezt elhiszik, fizetnek nekik. Az igazság ismerete azonban megóv minket attól, hogy az ilyen hazugságok terjesztői becsapjanak.

16. Ki befolyásolja sok vallás tanításait, és hogyan?

¹⁶ A te vallásod ugyanazt tanítja a halottakról, mint a Biblia? A legtöbb vallás nem ezt teszi. Vajon miért? Azért, mert Sátán befolyásolja a tanításaikat. Ő felhasználja a hamis vallást, hogy elhitesse az emberekkel, hogy a testük halála után tovább élnek a szellembirodalomban. Ezzel és más hazugságokkal Sátán igyekszik elfordítani az embereket Jehova Istentől. Hogyan?

17. Hogyan hoz szégyent Jehovára az örök gyötrelem tanítása?

¹⁷ Már említettük, hogy némelyik vallás azt tanítja, hogy a rossz emberek a haláluk után örökké tűzben fognak gyötrődni. Ez a tanítás szégyent hoz Istenre. Jehova a szeretet Istene, és soha nem okozna ilyen szenvedést az embereknek (1János 4:8). Milyen véleménnyel lennél egy olyan emberről, aki engedetlen gyermekét úgy büntetné, hogy tűzbe tartja a kezét? Tudnád tisztelni? Egyáltalán meg akarnád ismerni? Biztosan nem. Alighanem nagyon kegyetlennek tartanád. Sátán mégis azt akarja elhitetni velünk, hogy Jehova örökké tűzben kínozza az embereket!

18. Milyen vallásos hazugságon alapszik a halottak imádata?

¹⁸ Sátán azt a tanítást is előmozdítja némelyik vallás által, hogy haláluk után az emberek szellemekké válnak, akiket az élőknek tisztelniük kell. E szerint a tanítás szerint a halottak szellemei lehetnek nagy hatalmú barátok, de félelmetes ellenségek is. Sokan hisznek ebben a hazugságban. Mivel félnek a halottaktól, tisztelik és imádják őket. A Biblia ezzel szemben azt tanítja, hogy a halottak alszanak, és kizárólag az igaz Istent, Jehovát kell imádnunk, aki a Teremtőnk és Gondviselőnk (Jelenések 4:11).

19. Milyen más bibliai tanítás megértésében segít az, ha ismerjük az igazságot a halálról?

¹⁹ Ha ismered az igazságot a halottakról, az megóv attól, hogy félrevezessenek a vallásos hazugságok. Abban is segít, hogy megérts más bibliai tanításokat. Például az a felismerés, hogy halálukkor az emberek nem kerülnek a szellembirodalomba, tartalommal tölti meg azt az ígéretet, hogy örökké élhetsz egy paradicsomi földön.

20. Milyen kérdést veszünk nagyító alá a következő fejezetben?

²⁰ Az igazságos Jób réges-régen ezt a kérdést vetette fel: „Ha meghal az életerős férfi, vajon élhet-e újra?” (Jób 14:14). Vajon vissza lehet hozni az életbe egy élettelen személyt, aki halálalvásban van? A következő fejezetből látni fogjuk, hogy a Biblia nagyon vigasztaló gondolatokat tartalmaz ebben a kérdésben.