15. ének
A teremtés feltárja Jehova dicsőségét
1. Ó, Jehova, a lelkem látja jól,
csillagos ég terólad zengve szól.
Nap napnak szól, az éjnek éj beszél,
szó nélkül bár, de tanításuk él.
Nap napnak szól, az éjnek éj beszél,
szó nélkül bár, de tanításuk él.
2. Műved a hold, sok csillag és a nap,
tengernyi víznek szab határt szavad.
Munkád láttán azt kérdjük, jó Atyánk:
„Mi az ember, hogy figyelsz őreá?”
Munkád láttán azt kérdjük, jó Atyánk:
„Mi az ember, hogy figyelsz őreá?”
3. Törvényed szent, a Szavad színigaz,
mindennap int, és jó tanácsot ad.
Bölccsé tesz mind, jobb, mint a színarany.
Bár élnénk úgy, mint ahogy írva van!
Bölccsé tesz mind, jobb, mint a színarany.
Bár élnénk úgy, mint ahogy írva van!
(Lásd még: Zsolt 12:6; 89:7; 144:3; Róma 1:20.)