„Ki van Jehova oldalán?”

1–2. a) Miért tesszük bölcsen, ha Jehova oldalára állunk? b) Miről lesz szó ebben a cikkben?

OKOSAN tesszük, ha ragaszkodunk Jehovához, hiszen Istenünknek páratlan a hatalma, bölcsessége és szeretete. Természetes, hogy mindannyian szeretnénk mellé állni (Zsolt 96:4–6). Ennek ellenére Isten imádói közül néhányan meginogtak, amikor egyértelműen állást kellett volna foglalniuk Jehova mellett.

² Ebben a cikkben olyan bibliai szereplőkről lesz szó, akik azt állították, hogy Jehova oldalán állnak, de közben a tetteikkel megsértették őt. A történeteikből fontos tanulságokat vonhatunk le, amelyek segíthetnek nekünk, hogy hűségesek maradjunk Jehovához.

JEHOVA A SZÍVEKET VIZSGÁLJA

3. Miért próbált Jehova segíteni Káinnak, és mit mondott neki?

³ Gondoljunk arra, hogy mi történt Káinnal. Nem valamilyen hamis istent imádott, hanem Jehovát, ő mégsem fogadta el a közeledését. Káin a szíve mélyén gonosz gondolatokat kezdett táplálni (1Ján 3:12). Jehova kedvesen így figyelmeztette őt: „Ha jót cselekszel, akkor vajon nem fogadlak újra a kegyembe? De ha nem cselekszel jót, akkor a bűn ott lapul az ajtónál, és uralkodni akar feletted. Felülkerekedsz majd rajta?” (1Móz 4:6, 7). Jehova gyakorlatilag ezt mondta Káinnak: „Ha megbánást tanúsítasz, és határozottan az én oldalamra állsz, akkor én is melletted leszek.”

4. Mit tett Káin, amikor lehetősége lett volna Jehova oldalára állni?

⁴ Jehova újra a kegyébe fogadta volna Káint, ha változtat a gondolkodásán. De ő nem hallgatott a tanácsra. A helytelen, önző gondolkodása végül bűnt szült (Jak 1:14, 15). Káinnak biztosan eszébe sem jutott fiatalon, hogy egyszer Jehova ellen fordul. De aztán mégis fellázadt Isten ellen, és megölte a tulajdon testvérét.

5. Milyen gondolkodás vezethet oda, hogy elveszítjük Jehova kegyét?

⁵ Ma is megeshet, hogy egy keresztény helytelen útra téved, miközben azt állítja, hogy Jehovát imádja (Júd 11). Például lehet, hogy erkölcstelenségről fantáziál, kapzsivá válik, vagy gyűlöletet táplál az egyik hittársa iránt (1Ján 2:15–17; 3:15). A gondolatai végül bűnhöz vezethetnek. Mindeközben talán végig aktív a szolgálatban, és rendszeresen ott van az összejöveteleken. Igen, előfordulhat, hogy mások nincsenek tisztában a gondolatainkkal és a viselkedésünkkel, de Jehova mindent lát, és tudja, ha nem teljes szívvel szolgáljuk őt. (Olvassátok fel: Jeremiás 17:9, 10.)

6. Hogyan segít Jehova legyőzni a helytelen vágyainkat?

⁶ Jehova még akkor sem mond le rólunk, ha hibázunk. Azokat, akik kezdenek elsodródni tőle, így figyelmezteti: „Térjetek hát vissza hozzám, és én is visszatérek hozzátok!” (Mal 3:7). Jehova azt szeretné, ha határozottan állást foglalnánk a gonoszsággal szemben, különösen amikor a gyengeségeinkkel küzdünk (Ézs 55:7). Ha ezt tesszük, ő is mellénk áll, és megadja nekünk a szükséges szellemi, érzelmi és fizikai erőt, hogy felül tudjunk kerekedni a bűnös hajlamainkon (1Móz 4:7).

„NE VEZESSENEK FÉLRE TITEKET”

7. Hogyan veszítette el Salamon Jehova barátságát?

⁷ Abból is sokat tanulhatunk, ami Salamon királlyal történt. Ő fiatalabb korában Jehovához fordult vezetésért. Isten hatalmas bölcsességet adott neki, és azzal bízta meg, hogy építsen egy fenséges templomot Jeruzsálemben. De aztán Salamon elvesztette Jehova barátságát (1Kir 3:12; 11:1, 2). Isten törvénye kifejezetten megtiltotta, hogy egy héber királynak „sok felesége. . . legyen, nehogy elforduljon a szíve” Jehovától (5Móz 17:17). Salamon engedetlennek bizonyult, hiszen végül 700 felesége és 300 másodfelesége lett (1Kir 11:3). És azzal is megszegte Isten törvényét, hogy idegen nőket is feleségül vett, akik hamis isteneket imádtak (5Móz 7:3, 4).

8. Milyen súlyos bűnt követett el Salamon?

⁸ Az, hogy Salamon egyre jobban eltért Jehova követelményeitől, végül súlyos bűnhöz vezetett. Oltárt épített Astóret istennőnek, és legalább még egy oltárt Kámosnak, egy másik hamis istennek. Majd csatlakozott a feleségeihez a bálványimádatban. Ráadásul ezeket az oltárokat pont a Jeruzsálem előtti hegyre építette, vagyis Jehova templomának a közvetlen közelébe (1Kir 11:5–8; 2Kir 23:13). Talán azzal áltatta magát, hogy Jehova elnézi az engedetlenségét, amíg az ő templomában is mutat be áldozatokat.

9. Mi lett a következménye annak, hogy Salamon nem fogadta meg Isten figyelmeztetéseit?

⁹ Azonban Jehova sohasem huny szemet a helytelenség felett. A Biblia ezt írja: „Jehova pedig megharagudott Salamonra, mert elfordult a szíve Jehovától. . ., aki kétszer is megjelent neki, és figyelmeztette őt, hogy ne kövessen más isteneket. De ő nem engedelmeskedett Jehova parancsának.” Ennek az lett a következménye, hogy Isten megvonta tőle a támogatását. Salamon leszármazottai már nem uralkodhattak az egész ország felett, és az elkövetkező évszázadokban csapások sorozatát kellett elszenvedniük (1Kir 11:9–13).

10. Mi veszélyeztetheti a Jehovával ápolt barátságunkat?

¹⁰ Salamonhoz hasonlóan számunkra is az az egyik legnagyobb veszélyforrás, ha olyanokkal barátkozunk, akik nem értik vagy nem tisztelik Jehova törvényeit. Lehet, hogy olyanokról van szó, akik kapcsolatban vannak a gyülekezettel, de gyenge a hitük. Vagy gondolhatunk még rokonokra, szomszédokra, kollégákra és iskolatársakra is, akik nem imádják Jehovát. Bárkiről legyen is szó, ha olyanok társaságát keressük, akik nem becsülik nagyra Jehova irányadó mértékeit, idővel elveszíthetjük Isten barátságát.

11. Mi segít felismerni, hogy kerülnünk kellene valakinek a társaságát?

¹¹ Persze a legtöbb embernek vannak jó tulajdonságai, és nem minden világi viselkedik botrányosan (1Kor 15:33). Ha ez a te ismerőseidről is elmondható, akkor ők jó társaságnak számítanak? Gondold át, hogy milyen hatással lehetnek a Jehovával ápolt kapcsolatodra. Segítenek közeledned hozzá? Mi van a szívükben? Például főként a divatról, pénzről, kütyükről, szórakozásról és más anyagi dolgokról szoktak beszélgetni? Gyakran leszólnak másokat, vagy sikamlós viccelődés jellemzi őket? Jézus találóan fogalmazott: „a száj azt mondja, amivel csordultig van a szív” (Máté 12:34). Ha arra a következtetésre jutsz, hogy azok, akikkel időt töltesz, eltávolíthatnak Jehovától, cselekedj határozottan. Lehet, hogy az a legjobb, ha egyáltalán nem barátkozol velük (Péld 13:20).

JEHOVA KIZÁRÓLAGOS ODAADÁST VÁR EL

12. a) Mit tárt fel Jehova az izraelitáknak az egyiptomi szabadulást követően? b) Mit felelt a nép Jehova kijelentésére?

¹² Egy másik fontos tanulságot abból vonhatunk le, ami az izraelitákkal történt nem sokkal az egyiptomi szabadulásuk után. Amikor a nép összegyűlt a Sínai-hegy lábánál, Jehova drámai módon tette érzékelhetővé a jelenlétét. Dörgést, villámlást és füstöt idézett elő, egy különösen sötét felhő jelent meg, és hangos kürtzengés volt hallható (2Móz 19:16–19). Jehova ilyen körülmények közt jelentette ki, hogy ő „olyan Isten. . ., aki kizárólagos odaadást vár el”. Arról biztosította az izraelitákat, hogy hűséges lesz azokhoz, akik szeretik őt, és megtartják a parancsait. (Olvassátok fel: 2Mózes 20:1–6.) Más szavakkal, Jehova ezt mondta: „Ha az én oldalamra álltok, akkor én is mellettetek leszek.” Milyen érzés lett volna, ha te is hallod ezt az ígéretet? Biztosan az izraelitákhoz hasonlóan válaszoltál volna, akik egyhangúlag ezt mondták: „Mindazt, amit Jehova mondott, készek vagyunk megtenni” (2Móz 24:3). Ám rövid időn belül egy váratlan helyzet próbára tette a hűségüket.

13. Mi tette próbára az izraeliták hűségét?

¹³ A nép megrémült a sötét felhőtől, a villámlástól és a többi rendkívüli jelenségtől. Azt kérték Mózestől, hogy képviselje őket, és beszéljen a nevükben Jehovával a Sínai-hegyen (2Móz 20:18–21). Mózes sokáig a hegytetőn maradt. Vajon most az izraeliták magukra maradnak a pusztában, a megbízható vezetőjük nélkül? Úgy tűnt, hogy túlságosan függnek a látható vezetőjüktől. Aggódni kezdtek, és ezt mondták Áronnak: „Készíts nekünk istent, aki vezet minket, mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, aki kivezetett minket Egyiptom földjéről” (2Móz 32:1, 2).

14. Mivel csapták be magukat az izraeliták, és hogyan reagált Jehova?

¹⁴ A nép tudta, hogy a bálványimádat súlyos bűn Jehova szemében (2Móz 20:3–5). Nemsokára mégis egy aranyborjút kezdtek imádni! Bár ez nyilvánvaló engedetlenség volt, az izraeliták azzal ámították magukat, hogy továbbra is Jehova oldalán állnak. Sőt, Áron Jehova ünnepének nevezte a borjúimádatot! Hogyan reagált Jehova? Úgy érezte, elárulták. Azt mondta Mózesnek, hogy a nép „súlyos bűnt követett el”, és letért az útról, amelyet kijelölt számukra. Dühében még az is felmerült benne, hogy kiirtja az egész, újonnan alakult nemzetet (2Móz 32:5–10).

15–16. Hogyan mutatta ki Mózes és Áron, hogy ők Jehova oldalán vannak? (Lásd a képet a cikk elején.)

¹⁵ Jehova végül is úgy döntött, hogy nem pusztítja el az izraelitákat. Az irgalma lehetőséget adott a hűséges imádóinak arra, hogy egyértelműen állást foglaljanak mellette (2Móz 32:14). Amikor Mózes látta, hogy a nép milyen féktelenül viselkedik – énekel és táncol a bálvány előtt –, porrá zúzta az aranyborjút. Majd így szólt: „Ki van Jehova oldalán? Az jöjjön ide!” Erre „az összes lévita Mózes köré gyűlt” (2Móz 32:17–20, 26).

¹⁶ Noha Áron részt vett a bálvány elkészítésében, megbánta a bűnét, és a többi lévitával együtt Jehova mellé állt. Ezzel a lépéssel Jehova hűséges szolgái elhatárolódtak a lázadóktól. És milyen jól tették! Aznap több ezren vesztették életüket a bálványimádás miatt. Viszont Jehova áldást ígért azoknak, akik az ő oldalára álltak (2Móz 32:27–29).

17. Mit tanít nekünk az, amit Pál az aranyborjú imádatáról írt?

¹⁷ Pál apostol az aranyborjú imádatára utalva így figyelmeztetett: „A történtekből tanulságokat vonhatunk le, hogy ne [váljunk] bálványimádókká. . ., mint egyesek közülük”. „Mindez azért történt velük, hogy tanuljunk belőle, és figyelmeztetésül írták le nekünk, akik a világrendszerek végén élünk. Ezért aki úgy gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen” (1Kor 10:6, 7, 11, 12). Tehát ahogy azt Pál kijelentette, az igaz imádók is belesodródhatnak a bűnös viselkedésbe. Miközben valaki enged a kísértésnek, azt gondolhatja, hogy továbbra is elfogadhatóan él Jehova előtt. De ahhoz, hogy elnyerjük Jehova tetszését, nem elég, ha csak szeretnénk a barátai lenni, vagy ha azt állítjuk, hogy hűségesek vagyunk hozzá (1Kor 10:1–5).

18. Mi miatt távolodhatunk el Jehovától, és mi lehet ennek a következménye?

¹⁸ Ahhoz hasonlóan, ahogy az izraeliták aggodalmaskodtak Mózes távolléte miatt, mi is nyugtalanná válhatunk, ha úgy érezzük, hogy késik Jehova ítéletnapja és a megígért új világ. Úgy tűnhet, hogy a paradicsom csak a távoli jövőben jön el, vagy egyszerűen túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ha nem figyelünk, az ilyen gondolkodás arra vihet minket, hogy elsőbbséget biztosítsunk a testi kívánságainknak Jehova akaratával szemben. Idővel elsodródhatunk Jehovától, és olyasmit tehetünk, amit el sem tudtunk volna képzelni akkor, amikor még szilárdan álltunk az igazságban.

19. Milyen alapvető tényt tartsunk észben, és miért?

¹⁹ Soha ne feledjük, hogy Jehova teljes szívű engedelmességet és kizárólagos odaadást vár el (2Móz 20:5). Ha kicsit is eltérünk Jehova imádatától, akkor valójában Sátán akaratát kezdjük el cselekedni, és ez csakis katasztrófához vezethet. Ezért Pál erre emlékeztet: „Nem ihattok Jehova poharából is, és a démonok poharából is. Nem ehettek »Jehova asztaláról« is, és a démonok asztaláról is” (1Kor 10:21).

RAGASZKODJ JEHOVÁHOZ!

20. Hogyan segít nekünk Jehova még azután is, hogy hibát követtünk el?

²⁰ A Káinról, Salamonról és az izraeliták engedetlenségéről szóló beszámolóknak van egy fontos közös tanulságuk. Mindannyiuknak megvolt a lehetőségük arra, hogy megbánják a bűneiket, és megtérjenek (Csel 3:19). Ebből látszik, hogy Jehova nem mond le hamar azokról, akik megbotlanak. Áronnak is megbocsátott. Napjainkban számos formában figyelmeztethet: talán egy bibliai történet, valamelyik kiadványunk vagy egy hittársunk kedves tanácsa által. Ha megfogadjuk az emlékeztetőit, bízhatunk az irgalmában.

21. Mire legyünk készek, ha próba alá kerül a Jehova iránti hűségünk?

²¹ Jehova ki nem érdemelt kedvességének célja van (2Kor 6:1). Lehetőséget ad rá, hogy elutasítsuk „az istentelenséget és a világias kívánságokat”. (Olvassátok fel: Titusz 2:11–14.) Amíg ebben „a jelenlegi világrendszerben” élünk, szembe kell néznünk olyan helyzetekkel, amelyek próbára teszik a Jehova iránti kizárólagos odaadásunkat. Ezért mindig legyünk készek határozottan állást foglalni Jehova oldalán, hiszen őt kell imádnunk és szolgálnunk, és hozzá kell ragaszkodnunk (5Móz 10:20).