Ndaja kayãne gó Daniyel key

1. Ne kolo me ba Daniyel bor kara gó Babilon libge ga.

DANIYEL ne kormo muduro kur gó kara Babilon weyiyge ne daŋgay lay, se ege ná indiy yom ná tugu tey. Alla kur gó ne kormo mayõ ɓey piyã ná, borge libge. Kara gomyẽ gó babilon goolge ‘kayã gó wel kuwani gaw’ : goolge gó na « ná teyẽ da siikusiy ni ɗé », laydi lay, sedije da ne to noju gó kara habe kege ni lay (1 Sam. 16:7). Beyge kunjile gó dawedi tum ná kara gó ná kindige teŋ da tugu kegeŋ ni (Dan. 1:3, 4, 6).

2. Ne kirbe gó naa ba Johba ná gisi Daniyel cay ga (Esekiyel 14:14).

² Johba tob Daniyel, ne kolo laywa key, ɗewgere ne kolo kayã gó nádi náŋ ɗé, alla ne kolo nabra key. Dam ɗé ná, Daniyel ná ɗigle goro so, ɗewgere ɓal goro so ɗé, kur gó Johba yaa koliy na ne bayndi gó ne kayã ná duro ginane Nuwĩ dage ná Job máni, kara gó nege ɗigle tome gó hamge kosuŋgótege gó kura da jay ni (Age. 5:32; 6:9, 10; Job 42:16, 17; tub Esekiyel 14:14). Johba tob Daniyel da jene key ni ped, gó ne jene gó kargay yom lay, nogo ɓeeydam lay (Dan. 10:11, 19).

3. Ŋga je yaaŋgu ne kolo me ba da kunjile kaŋ ni ga.

³ Da kunjile kaŋ ni ná, ŋga je gooleŋgu nabra Daniyel key so gó weyiyge ne bayndi gó ná kawriy da Johba kindiy ni. Cub ɓey ná, ŋga je yaaŋgu kolo nabra kiyẽ gó so koloŋ lay, ŋga je gooleŋgu da ne kur poliy kiyẽ gó kaŋge ni ba Daniyel gilge lay ga. Kargani key, ŋga je gooleŋgu ne me ba ojiy gó gilge ná ga lay. Kayey ná, ŋga je gooleŋgu nogo naa ba ŋga ɓalŋgu gó ndajey lay ga. Mabana kunjile kaŋ gisi ne kondire cadige ɓeey piyã ná, wéy wéy piyã ɓal gó kunjile kayã neyẽ da Daniyel kusiy ni.

GINANE DANIYEL MANI NÁ, ÚR ISA

4. Yaaje kolo kayã pina gó kaal da jene Daniyel key ni gó gildi ná íre ese key.

⁴ Daniyel ne kormo muduro gó ír esi. Yaaŋgaŋgu kolo kayã so gó kaal da jene key ni gó gildi ná nabra kaŋ. Gó ca tumo ná, an da ne kur gó kara gó Babilon tẽyge Jurusalem ɓal ginane ɗigle só mani. Kurbu da kayã kaale kaŋ ni ma : Nebukadnesar, kurmbalo gó Babilon kirbe key wasigi : gooldi kila gó gumyã ná kuyo cay. Se yaa bé kara tiryõ kay lay, Daniyel gó nay je tigrege mabana yaage béy kuyo key cay ɗé lay, na derge béy tey ɗé layŋ (Dan. 2:3-5). Nded Daniyel née kayã moglo cab ɗéŋ ná, kara je haabe tumadu. Se ‘e habdi kurmbalo oliy yáa béy na beŋ kurweley kab ŋ deere bígi kuyo kom cay téy’ (Dan. 2:16). Gó kindi ná, Daniyel gil íre ese lay, súbu gó sé lay. Alla da Bible ni ná, isaŋ pina piyã gil gó derdi kuyo cay kiyẽ tedige tumo ɗé. Alla kunŋgaŋguje da kayã kaale kaŋga ni. Tondi bogey kiyẽ kaŋ, Sadrak, Mesak lay, Abed-Négo gó « ná tunage kirbekoliy Kumno gó dana key da timey ni kolo kayã gó da kur wese niŋ kaŋ » (Dan. 2:18). Johba jeege kolo da ole kege ni. Ná oje key, Daniyel der kuyo cay gó Nebukadnesar key tey. Daniyel dage ná bogey kiyẽŋ se borge ná geyli.

5. Da ne kur poliy koŋgo gó ɗaŋ ni ba, kayã kin naa íre ese gó Daniyel key ɓedeŋ ga.

⁵ Kargani key, kayã kin naa íre ese gó Daniyel key ɓedeŋ. Nebukadnesar ná kuyo cay koŋ gó ɗaŋ gó nẽy sonduro. Day kaŋ ná, gooldi ne higa gó gumyã. Ná íre ese, Daniyel der béy kuyo cay key tey, yaadi béy na je weyedi bayndi gó madila lay, ge je aayẽ kurmbalo da kabiy ni gó ɗigle kab (Dan. 4:25). Mabana kurmbaloŋ na je goole kolo key ginane bayndi gó je gagi ná indiy kolo lay, je digrey ɓeey piyã ná, ná, Daniyel gil íre ese key lay, yaa béy koloŋ lay.

6. Ne me kusi lig ba oji Daniyel gó írdi ná esi ga.

⁶ Ne me kusi lig ba oji Daniyel gó ír ná esi da jene key ni ped ga. Bay dage ná yey ɗege béy kayã ndaje gó kura. Sóge gile gó Johba be karma Isirayel kardige kiyẽŋ ba, kunjilige korendigeŋ Agekubu key (Kya. 6:6-9). Daniyel sen ne Agekubu kiyẽ gó goroŋ tew ɗé, alla sendi Agekubu kiyẽŋ tedige gó dere lay. Ŋga ageŋgu gise ná máni ná, sendi gó ne kayã kaŋge ba kara Isirayel ɓalge gó leege ɗéb (Leb. 11:4-8; Dan. 1:8, 11-13). Piŋ ɓedeŋ, Daniyel sen kayã kaale gisi kara Kumno kay cadige lay, kayã gó eje bége kur gó sóge agekubu kay kiyẽ ɗé da jene kege ni (Dan. 9:10, 11). Kolo kayã gó an da cay ni koloŋ ba, se sendi nee kura gó Johba dage ná kara e guye kay gó dana je ojiyge (Dan. 2:19-24; 10:12, 18, 19).

7. Ne me gó ɗaŋ ba oji Daniyel gó ír ná esi ga.

⁷ Daniyel kunjili kayã kijire gó kara ɗode kolo Kumno key kege lay, dage gó Jermi key lay. Kayã kunjile key ɗe béy kire gó sendi ná gó jup kiyẽ gó ge oomge guya da Babilon ge je ɗeege kinege cadige da tugdige (Dan. 9:2). Goole kolo ɗode kiyẽ koloŋ kibdige gó ane ɓale ɗab ná, germi kirbe key gó boydi da Johba cay niŋ. Lay ginanogo ŋga senŋgu mániŋ ná, dage gó boyge kirbe kege da ne Johba cay ni ŋgad ná, ɓalge gó írege ese njaŋ (gula Rom 8:31, 32, 37-39). Gó ná kawriy del ɓedeŋ ná, Daniyel je ol bay gó jen tele danaŋ jumar (Dan. 6:10). Je toniy kuloŋgó bore mbid da isiỹa kay ni lay, je yaa béy kayã gó da mugluy ni lay, je toniy oje tum lay (Dan. 9:4, 5, 19). Daniyel ne bayndi induwa ginane daŋgaŋgu máni lay. Ge wey ná íre ese ɗé. Alla weydi ná ne kire gó kunjile kayã key lay, ole lay, ná kirbe key gó boy da Johba cay niŋ lay.

8. Ne me ba ŋga néeŋgu kolo ŋga íreŋgu ná ese ga.

⁸ Ne me ba ŋga néeŋgu kolo ŋga íreŋgu ná ese ga. Kardiŋgaŋgu kiyẽ ɓalge gó jibege tediŋga gó ŋga íreŋgu ese, alla je ɓalege gó béŋgaŋguge nabra kaŋ ginane ge je be kayã kire máni ɗé. Ge je kunjili gó íre ese e boy tum ginanogo ge kunjili kayã máni. Gó ge kunjile kayã kura ná, nogo ge ɗoŋỹe bay gó je be kunjileŋ lay, ge né ginane day máni tum lay. Ginane koloŋ mani lay ba, ŋga je kunjileŋgu gó íre ese kur gó ŋga ɗoŋyẽŋgu nogo naa ba kara gó ɗaŋ je gilge nabra koloŋ lay, ŋga ndajeŋguge lay. Ŋga kunjiliŋgu ne me ba da Daniyel kusiy ni ga. Ginane day máni ná, nded ŋga seneŋgu Kolo Kumno key nee kura. Nded ŋga oomeŋgu buga gó kura ná Johba nogo ŋga gayeŋgu ná indiy kolo jumar lay, ŋga yaaŋgu béy kayã gó da mugludiŋga ni lay. Ŋga bogeŋgu kirbe kaŋga da cay ni kolo ŋga senŋgu gó je ojeŋgaŋgudi lay. Ginane koloŋ máni ba kur gó kayã je naa súbu gó sé kaŋga ná, ŋga je íreŋgu ese.

9. Mabana ŋga írŋgu esi ná, ne kayã kura gó kaŋge ba ŋga je haabeŋgu da mani ga.

⁹ Mabana ŋga írŋgu esi ná, ŋga je haabeŋgu kayã kura da mani. Yaaŋgaŋgu kolo Ben, gó jen da Allemagne. Da ekol key ni ná, kara ped je kirbige gó na kayã ped na angeje ná ne kandige lay, kayã gó Bible yaa gisi kayã jee Kumno key ná, ne kolo gó ginane guyẽ máni. Wele pina ná, habdi kur poliy gó yaa bé karandiy gó da ekol key ni ne kolo me ba nay kirbi gó na geyle ná, ge jeey jeeŋ ga. Ná íre ese ná, yaadi kolo kayã gó boydi kirbe key da maniŋ. Bay gó kunjiley kayãŋ se nedi ne me ga. « Ben yaadi na, bay gó kunjileŋ kayãŋ tey sumay ɗeŋliŋ kura. Aãydi maktub gó ŋ magli gó ŋ der ná bege koloŋ tey nedi potokopi kesi karaniŋ pina pina ped. » Ben karandiyŋ se nege ne me lay ga. « Yaadi na nẽyedige se genge kirbe kege. Yaage beŋ na nage wey kindige sí caniŋ ni ná ɗoŋyẽ. » Ginane kayã gó an da Ben cay ni máni ná gil gó, bayndi gó ír esi ná ge je sóy jumar. Lay kayãne key ɓal gó éeje ná kara gó ná kirbe gó kindi da Johba kusiy ni. Nogo kindi, ŋga náŋgu ná kolo tey nẽy gó ŋga íreŋgu ná ese.

GINANE DANIYEL KEY MÁNI NÁ, ÚR NJAŊ

10. Íre njaŋ ná, ne me ga (2 Samyel 22:26).

¹⁰ Da Bible ni ná, « íre njaŋ », ɗewgere « nenogoca gó íre njaŋ » ná kub hebre tey gó dereŋ ne sare kusu da nenogoca gó kindi ni. Ge je yaa koliy jumar gisi ná nenogoca gó Kumno ná bé kara kay, alla ne nenogoca gó kara kay náge ná bé kusige lay (tub 2 Samyel 22:26). Íre njaŋ kaŋga ɓal gó jene ese sam ná sam. Gulaŋgaŋgu nogo naa ba jen ginane koloŋ máni bé Daniyel ga.

11. Kur gó Daniyel mãyla ale ná, nogo naa ba kayã naa íre njaŋ key ga (gula poto lay).

¹¹ Kayã gise kur naa íre njaŋ Daniyel key gó bé Johba da jene key ni ped. Alla ne kur gó nádi ná ɗigle 90 ba jibdi cay ná kayã gise kur gó esi del ped. Kara Mede ná Perse aãyge tugu do Babilon lay, ne kurmbalo Dariyus ba di caro. Kara gó da tugu gó kurmbalo key niŋ tobge Daniyel ɗé lay, Kumno key ɗé lay. Gisige kibdige gó nage digrey. Ange ná agekubu gó nage gise ná Daniyel kolo nage sene ná gó írdi njaŋ bé ne wey ga : bé ne Kumno key, ɗewgere bé ne kurmbaloŋ ga. Gó giledi íre njaŋ key gó bé kurmbaloŋ ná, nogo Daniyel née ginane kara ped máni lay, ole Johba ɗé wele goro subu. Kur gó Daniyel kano gó só agekubu koloŋ ná, ge agiy tariy jee da kulma gó milaŋ kege ni. Ped ginane koloŋ máni ɓeey piyã ná, Johba poyiy berge key kolo írdi njaŋ béy nogo boriy geyle (Dan. 6:12-15, 20-22). Nogo naa ba ŋga ɓalŋgu gó ndaje Daniyel da íre njaŋ key gó bé Johba niŋ ga.

12. Nogo naa ba Daniyel gil íre njaŋ gó jen esi bé Johba ga.

¹² Ginanogo ŋga goolŋguŋ máni ná, íre njaŋ seje da ne nenogoca gó jen esi ni. Íre njaŋ Daniyel key gó bé Johba jen esi bekolo tobdi bay gó jen tele danaŋ nẽy. Ne gó nenogoca key gó béy baa gumyã nogo je kirbidi da nabra kay kiyẽ ni lay, nogo naa ba je gilge lay (Dan. 9:4). Je kirbidi da kayã ped gó Johba ne béyŋ lay, bé kara kay lay, je ne béy mersi tum lay (Dan. 2:20-23; 9:15, 16).

13. 1) Nogo naa ba kayã je naa íre njaŋ gó karma kondire kege guda kaŋ ga. Aga kayã pina gusu ná. 2) Ginanogo bideyoŋ gil mániŋ ná, gi jee mani na me mabana kara na tongige na máni ná, kara dere to Naji Johba kay tobge dawe gó bay gó ba ná kumandiy, ɗewgere tama ná tumadoŋ kusi waŋ ga.

¹³ Ginane Daniyel key máni ná, karma kondire kaŋga kiyẽ daage da kara gó je sóge Johba ná agekubu kay kiyẽ ɗé jadige ni. Jumar ná, karaŋ koloŋ je tobge kara gó je yaage na nage tob Kumno ŋgoŋ ɗé. Dage kaŋyẽ ege gag je lasige kolo nage teyẽ ná íre njaŋ kege gó bé Johba. Gulaŋgaŋgu kayã gó an da kormo muduro gó kondiy na Graeme jendi da Australie. Kur gó dadi da lise ni ná, jib cay ná kayã gise kur gó esi. Tama toŋ do je kunjilige kayãŋ ton karandiy gó je nege kul gó pina na, mabana bugadige na yaa bege na nay je wel ná karandiy baŋwẽ ná, se néege ne me ga. Tama do je kunjiligeŋ kin yaa bege na dage gó tobge kayãne bugadige keyŋ ge úr ja koŋ lay, dage gó tobge ɗéŋ ge úr ja koŋ lay. Graeme yaa na : « Karaniŋ ped se írge ja koŋ kolo nage tob dawe gó bay gó ba ná kumadiy bay gó baŋ, alla ne daŋ pina ŋgad lay, ná kormo koŋ gó nogo dere to Naji Johba key lay ba ni tob ɗé. » Kayã gó se kaal da kargani key ná, naa íre njaŋ Graeme key gó bé Johba. Jididi mani na : « Da tuwa caro gó gi da kunjile kayã kini da ekol niŋ ná, tama do je kunjilini kayãŋ ná karaniŋ gó giŋ lasinige lay, posinige tum lay. Ŋ por kusiŋ kolo dere to naji gisi súbu gó sé konoŋ ná ne kirbe do ɗil lay, kayãne gó kura lay, alla teyge sumadige ɗeŋlige kolo gó ŋ yaaŋ ɗé. » Kayã gise kur koloŋ ne guye da Graeme cay ni nogo naa ga. Yaadi na : « Gó kindiŋ ná, ŋ tob gó kara na lasaŋ ɗé, alla ŋ hab kuloŋgó eywa bekolo ŋ der to naji gisi súbu gó sé konoŋ lay, ŋ ne isaŋ koŋ saŋ gó siyã ɗé tum layc. »

14. Buyaje kire koŋ pina gó gi íre ná njaŋ base maŋyẽ bé Johba.

¹⁴ Ŋga ɓalŋgu gó íre njaŋ base maŋyẽ bé Johba, ginane Daniyel key máni mabana ŋga náŋgu ná nenogoca gó jen esi béy. Ŋga je néŋgu ná nenogoca gó ginane koloŋ máni béy mabana ŋga hamŋgu kire gó sene nabra kay kiyẽ. Ginane koloŋ máni ná, gi kunjile kayã jee key (Rom 1:20). Mabana gi tob gó germe nenogoca kom ná só kom gó bé Johba tedige ná, gi ɓal gó tibe kunjile kiyẽ gó marga, ɗewgere goole bideyo kiyẽ gó da rubrique « Evolution ou conception ? » ni. Kirbe gó ɗaŋ ɓedeŋ : Kunjulu kirbe kiyẽ gó da brosur kiyẽ kaŋ ni, La vie a-t-elle été créée ? lay, Cinq questions à se poser sur l’origine de la vied. Kaŋ ba ne kirbe Esther, timdiŋga do hala do da Danemark koro gisi brosur kiyẽŋ : « Kolo yaa kege náge ná kawdige del. Je yaage bigi ne kayã gó gi sé súbum da mani car ɗé, alla je derge bigi koloŋ tey nee gó gi age ná kayã da mani. » Ben, gó ŋga yaaŋguje koliy aleŋ yaadi na : « Gó kindi ná, maktub kiyẽ koloŋ germige súbu konoŋ gó sé. Gilge beŋ nee kpas gó ne Kumno ba ne geyle saray. » Kur gó gi kunjilige ɗe ná, gi je tobe da kolo gó Bible yaa kaŋ ni : « Ay Kumno kini Johba gi ɓal gó haabe kosuŋgohandu lay, kosuŋgotege lay, esuwa gó meŋleŋ lay, kolo ne digi ba gi ne kayã kiyẽ ped » (Kbt. 4:11 NWT).

15. Ná ne kire koŋgo gó ɗaŋ ba ŋga ɓalŋgu gó oome ná buga gó kura ná Johba ga.

¹⁵ Kire koŋ gó ɗaŋ gó nenogoca kom gó bé Johba baa ná gumyã ná, nogo gi kunjile jene gó korendiy Jesu key. Ne kayã gó timdiŋga Samira do jen da Allemagne nedu. Derdu tey na : « Ná kire gó Jesu key lam ba ŋ kunjili ná gó sene ná Johba. » Kur gó mayõdu ɓey ná, esi bé Samira gó sene gó Johba ná kirbekoliy. Alla se sendu gó Jesu je kirbi kara koldige. Jeedu mani na : « Sam ná sam, ŋ se sen gó Jesu je ndaji ne bay. Síge kusige nẽy. Ŋ se sen ná nee kura gó ne day koloŋ máni ba Johba guyje ná Jesu da kúsuyõ cay ni, ne kolo ɗe ná kire bé kara gó kunjilege gó seneyge ná nee kura » (Jã 14:9). Mabana gi tob gó germe buga kom gó ná Johba ná, ne kolo me ba gi gise gó kunjile kayã neyẽ da Jesu cay ni ɗé ga. Mabana ne kayã gó gi je ne ale ná, gi je tobe Johba jumar lay, gi je íre ná béy njaŋ lay.

16. Ŋga je haabeŋgu ne me gó kura ba da íre njaŋ kaŋga gó bé Johba ni ga (Kire kiyẽ 18:25; Mika 6:8).

¹⁶ Dage gó írge njaŋ bé karandige ná, je oomge buga gó kura lay, nogo gag girmiliŋ ná indige (Rudu 1:14-17). Piŋ ɓedeŋ, dage gó írge njaŋ bé Johba ná, náge ná jalwalom gó da mugludige ni. Ne kolo me ga. Bekolo Johba boy tubra gó nay je íre njaŋ bé dage gó írge béy njaŋ (tub Kire kiyẽ 18:25; Mika 6:8 NWT). Kurbu gó : Bay gó esuwa meŋleŋ gó jee kayã ped tob gó oome indiŋgaŋgu buga gó kura lay, gó je jene ese tum lay. Kayã gise kur, ɗewgere kara gó je gagige ná indiŋgaŋgu kolo, ɗewgere tumadu ɓalge gó pore poldiŋga gó ná indiyŋ ɗé (Dan. 12:13; Luk 20:37, 38; Rom 8:38, 39). Ne day koloŋ máni ba, ná kawriy gó ŋga ndajeŋgu Daniyel lay, ŋga íreŋgu njaŋ bé Johba lay.

KUNJULU KAYÃ DA DANIYEL KUSIY NI KOG

17-18. Ŋga ɓalŋgu gó kunjile ne me ba da Daniyel kusiy ni ga.

¹⁷ Da kunjile kaŋ ni ná, ŋga kunjiliŋgu nabra Daniyel kay so ɓeey. Alla kayã nẽy mani gó ŋga je kunjileŋgu da kusiy ni ɓey. Ŋga ageŋgu gise ná máni, Johba ɗe kayã bor kindiy ni lay, ná kuyo cay lay, weyiy gó ɓaldi ná gó dere kayã kiyẽ gó je anege née tedige. Kolo kiyẽŋ koloŋ nẽyedige kibdige an ɓal ɗab ale. Tedige gó giŋ je yaage beŋgaŋgu kolo kayã kiyẽ gó je anege née da kurweley gó waỹaŋ ni gó je gise kara gó daage da kúsuyõ cay ni ped cadige.

¹⁸ Da kunjile gó ɗaŋ ni ná, ŋga je gooleŋgu kolo kiyẽ gó je anege née so gó Daniyel kijirige. Daŋgaŋgu ped mabana ŋga ne karma kondire, ɗewgere kara gomyẽ piyã ná, je ojeŋgaŋguge guda kaŋ teg gó ŋga seŋgu ná kayã kúra timediŋga ni gó ne. Je germege íre ese kaŋgaŋgu lay, ná tobe kaŋgaŋgu gó íre njaŋ bé Johba lay. Ginane koloŋ máni ba ŋga je jeneŋgu ná cogom mboobe ná kayã gise kur kiyẽ gó da kurweley gó wayãŋ ni.