Bay go kunjile kur go gumnya kunjilini kanya kinye go kúra da jene kini ni

KANYA NDAJE GO KARING KINYE ’DEGE BÉNG

Da ’digle go 1950 kayey ni ná, karing kinye sege da Italie ege da Canada jenge da Kindersley, da lew go Saskatchewan ni. Da ne kur kolong ni ba, habge kolo kinding. Da jene kini ni ná, kolo kinding ne guye da cadini ni neny. Ng ’de kulening bor go na manyaning ná, ng je jee alé na báning dage tuwa caro neny da wele go pina ni. Ne mani ba, ng je jee na gunye nang ne guye go pionnier auxiliaire na ’digle jurgu.

Karding kinye ’deege bini kanya ndaje go kúra : nege ne kara tinya, alla síge guye go Johba key ba tumo. Na ’digle go 1963 ná, kilge kanya orge kege kangnye caani kolo ni é na da dawe ca do tungnya go daw tugu teng-teng go da Pasadena, go da tugu do Californie, da ÉTATS-UNIS. Na ’digle go 1972 ba ni der tugu kolo ni oje congrégation go na kub Italie da Trail, da lew go Colombie-Britannique, da Canada, ’bal ginane kilomètre 1 000 mani. Báning, go ne bay go ngeme kur, kano guye kinye neny go ge bey kolo sé ne guye go Kumno key ba tumo.

Ng ne mersi bé karing kinye neny bekolo ’deege bini kanya ndaje go kúra. Kanyane kegeng wey ne kanya go Johba sí kindiy màni ba, je giling na lay, beng na kunjile go na kawriy kaang go ojing da jene konong ni lay : mabanang hama ne Detugu do Kumno tey ba tumong ná, Johba je sé kindiy da caning ni (Mat. 6:33).

NI NAA GUYE GO AGE KUSUM HALUM YÉ MÀNING

Na ’digle go 1980 ba, ni aany kusini na Debbie. Ne tama do laydu lay, sí ne guye go Kumno key ba tumo lay. Kolo ni tob go né guye go age kusu halum yé da màning ba, gidire subu kaal ’de ná, Debbie se ne guye go pionnier. Kur go ni aany kusini ’bal ’digle pina ’de ná, ni se der tugu kolo ni oje congrégation do manyo go e tinya oje, ne mani ba dang pinya ng se ne guye go pionnier lay.

Kur go ni ne guyeng gidire kab ’de ná, kusini maa gbol ba ni se gisi na tamaning go ni kine cadini da tugdini ni. Alla cub ’bey go ni yime kanya kini kolo ni ode ná, ni yaa koliy bé surveillant go circonscription. Na nenogoca, yaadi bini kpas na : « Kusungu na maa gbolng ná, ne kolo kungu. Ngu je sí kundungu da ne kanya kinye go na kirey ’dé ni tew ’beey. Alla mabana ngu hama kanya kinye go kúra da kur kungu go jee alé ni ná, ngu je habege. » Kaang ba ne gile go ni e tinyay (Kir. 141:5). Ni ay gile key kolong ni ne na guye mogli cab, ni se gool go kanya kúra kinyeng kolong mànige nogo kindi. Kara tome go da congrégation kini ni tobge go nége guye nenye bé Johba, ne dage go kondire na kamla lay, kamda go kodiredige ne Temoin Johba ’dé mani tum lay. Kanyang kolong se wey ginane gile go gumnya mani bini. Ni se kunjili go ni hame kanya go kúra da guye kini ni lay, ni mboob go ne Johba ba né kanya da kur poliy go esuwa ni lay (Mik. 7:7). Ne kur kolong ni ce ba, ni se hab na kulongo eywa neny lay, guye kini pinya se wey kúra neny mani tum lay.

Kara go binige kunjile da école go pionnier go ca tumo ni ná, nege guye bé Johba da tugu kinye go ’dang ni. Kur go gilnige vidéo kinye go da kur kege go jee alé ni da tugu kinye go ’dang ni lay, yaage bini kolo gileti kinye na kubtere go habge lay ná, se bini kirbe go ne guye go missionnaire. Dani pinya, ni se sí timedini ni go ni né guye go missionnaire lay.

Go kanya go ni sí timedini ni kolong weye nogo kindi ná, na ’digle go 1984 ni se e jen da tugu do Québec ni da jaro go ge je yaa kub francais màning ’bal ginane kilomètre 4 000 mani na tugu do Colombie-Britannique. Ni kunjili go jene na kara go kub go ’dang lay, ni se kunjili kub kege mani tum lay. Alla gileti kini kay ’dé ’bey : lali je wono kabdini ni jumar. Da kur poliy kangnye ni ná, ni je e wil pomme de terre gilay da kuso bayndi key ni kolo ni habe na kanyale. Debbie ná, sendu kanya neny nogo goo ’dé, ne pomme de terre kolong ba je ney kanyalee to teng-teng. Da gileti kinye kolong ni ped ’beey pinya ná, ni je ne guye kini na kulongo eywa. Ni gool go Johba je sí kindiy da cadini ni (Kir. 64:10).

Wele pina ná, ge teyni na téléphone mani ’barjal. Ge teyni na ni aje na guye da Béthel go Canada ni. Kolo ni guy na demande go ni né école go Galaad ba, mugludi kesi so. Alla ni se tob da tegeng kolong ni. Kur go ni eje ’de ná, ni se ton ’bendi Kenneth Little, go da comité go filiale ni na : « Mabana ge tigani da école go Galaad ning ná, ni né nogo naa ga. » Day se jeeni màni na : « Nga je yaangu koliy kur go kur poliyng na ejeng. »

Kurweley se eje mogli cab : ni ne dimanche pina’beey ba ge se teyni na Debbie na ni ira na école go Galaad. Ni sé kanya pina timedini ni go ni né. ’Bendinga Little yaadi bini na : « Nangu na ne me ’beey pinya ná, wele pina, ngu je sé kanya pina tumodungu ni go ngu né. Kanya kong go ngu sé tumodungu ni go dele kumandiy ná, màni ’dé. Johba je tere kubu da kanya go so kolong kab cadige ni. » Ni se e da école go Galaad ni lay, ’digle kaal neny ’de ná, ni se gool go kolo go ’bendinga Little key na kirey. Ni je yaa kolo key kolong bé ’bangnyadinga kinye go bangnwe na dage go kamda go nage na kanya so ’dewgere, subu go sége timedige ni go né da kire Kumno key ni.

NI WEY MISSIONNAIRE

Kusini egeni neny go ni ne école go Galaad go ca 83, ni ’bal ginane kara 24 mani. École ayto na avril 1987 da Brooklyn, da lew go New York ni. Ne ’bangnyadinga Ulysses Glass dage na Jack Redford ba kunjilinige kanya. Na kurweley go 6 go septembre 1987 ba, gidire go bay go go ni né na kunjileng kay lay, ni se hab na diplôme kini lay. Ge se guyni da Haïti lay, John dage na Marie Goode lay.

Na ’digle go 1962 go ge te na missionnaire kinye da Haïti teg ná, ne dani ba ge guyni da màni. Dimanche subu kaal, kur go ni hab diplôme kini ’de ná, ni se e da île go Haïti ni da congrégation go mani bojuro ’beey go kara jee alé koro ne kara 35 ’beyng ni. Ni manynwe lay, ni sen kanya neny ’dé lay, alla ne dani so ’beey ba ni da kúl go missionnaire kege ni. Kara go da kur go jee alé kini ni ná, nenyedige ne kara tinya lay, senge go tibe kanya ’dé lay. Da màni ná, kálo go gumnya der an cadini ni lay, kara je wayge dojo kolo tugu lay, je hamge kire go dere président caani lay, je poyge barriére kinye lay, je lorge kanya kire ni lay.

Ni kunjili kanya neny da ’bangnyadini kinye go Haïti go je ayge cadige mgbang lay, nage na kulongo eywa layng kusige ni. Tomedi kur esi bege neny, alla tobge Johba lay, na alé go jee lay. Timdinga tong do mayla go sen go tibe kanya ’dé, alla oom verset kinye ’bal ginane 150 mani da caro ni. Kur go jen esi neny kolong ná, kin germi kirbe kini go ni sen na nee kúra go ne Detugu Kumno key ngad ba je se gileti kinye ped go kara induwe kege kibiy kúsunyo lay, kúra go ni jene jee aléy kog lay. Ni na kulongo eywa neny kur go ni sen go kara kangnye go ni kunjili na indige Bible da kur poliy go esuwa kolong ni weyge ne pionnier permanent kinye lay, pionnier spécial kinye lay, na ancien kinye lay.

Da Haïti ná, ng gay kolo go gisi Bible caro ca tome na missionnaire kong go mormon go kondiy na Trevor. ’Digle tome kargani key ná, guydije na béng lettre go boring libge. Kijiridi béng na : « Ng je né batem da dawe ca do tungnya go je éje kaang ni. Kargani key ná, ng tob go kine caning da Haïti kolo ng weye pionnier spécial da tugu do ng ne missionnaire mormon màni tumong. » Ne kanya go nedi. Dage na tamay nege guye go pionnier spécial màni ’digle tome.

EUROPE LAY, AFRIQUE

Ge guyni da tugu tong go da Europe, ne Slovénie, ne tugu do ge agekubu go ge sí go ge gisi guye kangangu go jee aléng ná, je kin kargani ale. Na ’digle go 1992 ná, ni e da Ljubljana, mira na kur go karing kinye jenge màni cub ’bey ba se ege da tugu do Italie ning ’bey. Da lew kangnye go da ex-Yougoslavie ni ná, kara je wayge dojo da màni kog. Ne filiale go Autriche lay, na kara go Zagreb, da Croatie lay, Belgrade, da Serbie lay, ba je síge kindige da alé go jee go da lew kinyeng kolong ni. Alla keleng kaang ná, tugu tongo-tongo pinya je né na Béthel koro ale.

Ni kin kunjili go jene na kara go kub go ’dang lay, ni kunjili kub kege mani tum lay. Kara go da tugu tolong ning je yaage bini jumar na : « Jezik je težek », tey go dere na « kubng esi neny ». Go kindi ná, kubng kolong esi neny. Alla íre njang go ’bangnyadini kinye kege go aanyge kanya gen kinye da to dawe Johba key ni kawng ladi mugludini lay, ni gool go Johba je ter kubu da cadige ni mani tum lay. Ni kin gool go je maglidi kolo kinyeng na ne nenogoca lay, da kur poliy go kúra ni lay. ’Digle kinye go ni ne da Slovénie kolong gilge go kanya kinye go ni kunjili da kurweley go kaale ning na kirey lay, ni se kin kunjili kanya kignye go ’dang ’bedeng lay.

Alla, kanya gene kangnye je mboobnige ’bedeng. Na ’digle go 2000 ná, ge guyni da Côte d’Ivoire, da tugu do Afrique de l’Ouest ni. Ping ’bedeng, na novembre 2002 ná, kolo dojo go se baa da tugung tolong ni ba ge se guyni da Sierra Leone, ne tugu do way dojo ’bal ginane ’digle 11 mani. Go ni se mani ’barjal ode da Côte d’Ivoire ná, esi bini nogo goo ’dé. Kanya kinye go ange cadini ni da kurweley go kaale ning ojinige go ni ngem na kulongo eywa kini.

Ni je sí kirbe kini da ne kanya kinye go kúra ni : alé kini go jeeng je e kindiy tumoni kog lay, mabana dojo na jogi ’bangnyadini kinye ’digle tome ’beey pinya ná, je oomge noju kog. Nege ne kara tinya, alla je nege noju na kusige. Wele tong pina ná, timdinga tong eje na gurbolo be Debbie. Debbie tob go kano, alla se aanydu kaw, timdingang se yaa budu na : « Kur go dojo baa kolong ná, ’bangnyadinga kinye go da tugu do ’dang ni ojinige. Guda kaang ná, ne kurweley go dani ni oje kara ale. » Ni sí timedini ni go ni ndaje kanyane go kúra go ’bangnyadinga kinye go Sierra Leone kege.

Ni se kin cadini da Côte d’Ivoire, alla kulongose go kara politique kege king eje na ’boglogo go ’dang ’bedeng. Ne mani ba, na novembre 2004 ná, ge yimni na hélicoptère kinywi na indini lay, wéy-wéy pinya na galmbo key go ’bal ginane kilo goro mani lay. Ni ne wele pina da kur go asigar kinye go français kege ni, ni wel kusunyo cay ni lay, an wayangdiy ’bey ba, ge se yimni e na da Suisse. Kur go ni eje da Béthel ni na ’dalang ná, kara go da Comité go filiale ni lay, na kara kunjile kanya kara go da école go jee alé ni na kamdadige kinye oomnige kúra sí kusige ni. Oomnige sí kusige ni binige kanyalee go lerwa lay, na chocolat go suisse lay. Oomnige kayre kúra sí kusige ni, ne kanya go egeni neny.

Ge se guyni da Ghana go kur poliy kab. Kur go dojong kay ’de ná, ni se kin cadini da Côte d’Ivoire. Nogo kindi, kur go ge yimni kinywi na indini e na kur go ’dang lay, ge guyni da tugu kinye go ’dang ni lay ná, bini sole neny. Alla, ni ay cadini mgbang da gileti kinyeng kolong ni na kire go nenogoca go ’bangnyadini kinye go kretinye kege. Mabana na kirey go nenogoca go ’bangnya kolong na da to dawe go Johba key ni ’beey pinya ná, dani na Debbie ni sí timedini ni go ni tenyedu ’dé dug-dug. Kargani key, ni se sen go kur poliy go esuwa kolong ná, kunjilini kanya kúra neny.

NI E DA MOYEN-ORIENT

Na 2006 ná, to dawe gbogloro guy na bini lettre go yaa bini go nage guyni da Moyen-Orient. Ni je kine é da kur go ’dang ni ’bedeng lay, ni je jibe cadini na gileti kinye go ’dang lay, ni je kunjile kub go ’dang lay, ni kunjile go hade na kara go kubng kolong lay. Da tugung tolong ni ná, ni je kunjile kanya màni nenye, bekolo kara politique lay, na kara lamaso lay, je dige kara cadige neny da màni. Kanya go egeni neny ná, nogo ni hab ’bangnyadinga kinye go segeje da tugu kinye ni teng-teng lay, je yaage kub kinye teng-teng ay, da congrégation kinye ni. Ni gool go kur go ’bangnyadini kinye je nege guye na gile kinye go to dawe Johba key je be ná, boge tum je jen da durodige ni. Ping ’bedeng, kusini egeni neny go ni gool ’bangnyadini kangnye ayge cadige mgbang kur go famille kege ’dewgere, kárandige go da école ni ’dewgere, dage go da kur guye ni ’dewgere, kara go jenge tugu jadige ni je gagige na indige kolo.

Na 2012, ni e da dawe ca do tungnya do na kundo teng da Tel Aviv, da tugu do Israël. Na Pentecôte 33 teg ná, ne dawe ca do tungnya do ca tumo go kara tabe Johba nege da tugung tolong ni. Ne dawe ca do ge girbe ’dé dug-dug.

Kur go ni da Moyen-Orient ná, wele pina, ge guyni da tugu do ge nar guye kangangu kinye da màni, kolo ni e goole ’bangnyadini kinye. Ni e na bége maktub kinye lay, ni jee na indige alé lay, ni ne dawe ca kinye go gomnye go wele pina na indige lay. Ge je gool asigar kinye na binduw kinye go gomnye da kur ni ped lay, je lerwige kara, alla ni gool kusini go ni da kur wese ni bekolo ni je an kuwani na luma luma na ’bangnyadini kinye go jee alé go da tugung tolong ni.

NI KIN CADINI DA AFRIQUE

Na 2013, ni hab lettre go na kindiy teng : ge teyni na ni ira na guye da Béthel go Congo ni, da Kinshasa. Tugu do tungnya tolong ná, kanya go laywa mani neny, alla ne tugu do tinya lay, ge je way dojo màni jumar lay. Njar ’bey go ni é da màni ná, ni yaa na : « Ni sen Afrique. Je né isang ’dé. » Ped ginane kolong mani ’beey pinya ná, kanya màni neny go ni sene gise tugung tolong ginane kur kangnye go ni je e màni ná, kire kinye kúrage ’dé. Ni hab kanya kangnye go kúra go egeni neny bekolo ’bangnyadini nege nogo tinya, alla je ayge cadige mgbang lay, nage na nenogoca lay, je tobge alé go jee lay, je porge kusige go é da dawe ca go congrégation koro ni lay, je ege da dawe ca kinye go gomnye ni lay, mabana lali na ndoji na indige ’beey pinya ngemge kulongo eywa kege lay. Ni gool go guye kinye go ge je ne kolo gede na Detugu do Kumno tey je an del ca na ne kire go kubtere go Johba key. ’Digle kinye go ni jee alé da Congo ná, eje na bini kanya kúra kinye neny go ni ’bal go girbe ’dé lay, ni oom na boge kinye go weyge ginane famille kini mani tum lay.

Da ’digle go 2017 kayey ni ná, ge se guyni da Afrique du Sud. Ni ne guye da Béthel do tungnya ginane kolong mani ni ’dé dug-dug lay, guye kinye go ge ay boy da kabdini ni ná, nogo hirwa lay. Da kur kolong ni pinya ná, ni na kanya neny go ni kunjile lay, alla kunjile kinye go ni hab da guye kini ning ojinige neny. ’Bangnyadini kinye tome go je ayge cadige mgbang ’bal ginane ’digle tome mani ná, nage na kawdige neny bini. Kur go ni je gool kara go to teng-teng lay, kanyane kege teng-teng lay, je nege guye tum da Béthel ni ná, je ladi mugludini nogo goo ’dé. Nogo kindi, Johba je ter kubu da kara kay cadige ni nogo je bege jalwalom. Mabana je bege jalwalom ná, ne kolo genge kanyane kege lay, je nege guye na agekubu kay saradige go da Bible ning lay.

’Bal ginane ’digle tome mani ná, dani na Debbie, kusini egeni neny da kur kinye go ge guyni màning. Ni hadi na kara go to teng-teng lay, ni kunjili kub kinye teng-teng lay. Ne kanya go mogli bini ’dé jumar, alla Johba gil bini kulongokúra key jumar na kire go to dawe key lay, famille key lay (Kir. 144:2). Ni sen nee kúra go kunjile go ni hab da guye kini kolong ni ná, ojini go ni e na kindini tumoni kog.

Ng je ne mersi neny bé karing kinye kolo gile go béngeng lay, bé tamaning Debbie kolo oje koro lay, bé ’bangnyaning kinye go da kusunyo cay ni ped kolo kanya ndaje go kúra go ’dege béng lay. Dani na Debbie ni sí timedini ni go ni jene kunjile kanya da bay go kunjile kanya kara go gumnyang kusiy ni kog.