Mundu neʼe sei lakon ka lae?

Ohin loron ema koʼalia beibeik kona-ba mundu nia rohan. Ema barak sente taʼuk katak mundu neʼe sei ramata liuhusi funu nukleár. Ema seluk hanoin katak ita ema mak sei estraga rai hodi hafoʼer ambiente. Ema seluk tan sente taʼuk katak problema ekonomia ikusmai sei halo ema funu kontra malu.

Entaun, mundu neʼe bele lakon duni ka lae? Se mundu neʼe lakon, neʼe katak sá? Ida-neʼe akontese ona iha tempu uluk ka lae?

Iha tempu uluk Maromak halakon mundu

Hanoin toʼok kona-ba buat neʼebé akontese iha Noé nia tempu, kuandu mundu sai nakonu ho ema neʼebé aat tebes. Bíblia esplika: “Mundu iha tempu neʼebá lakon mout.” No Bíblia hatutan: “Maromak . . . soi deʼit Noé, justisa nia manu-ain, hamutuk ho ema naʼin-hitu, wainhira nia halo rai-nabeen ba ema sira neʼebé la fiar Maromak.”​—2 Pedro 2:5; 3:6.

Kuandu Bíblia dehan “mundu iha tempu neʼebá lakon”, neʼe katak sá? Tuir loloos, maski rai-nabeen taka mundu tomak, maibé Noé no ninia família hetan salvasaun. Nuneʼe mós, rai, lalehan no fitun sira la lakon iha tempu neʼebá. Entaun, buat neʼebé lakon mak ema aat sira iha mundu neʼebé la fiar Maromak.

Ikusmai, Noé nia oan no bei-oan sai barak iha mundu toʼo ohin loron. Agora, ita-nia mundu neʼe nakonu ho funu, krime no violénsia. Entaun, saida mak sei akontese ba ita-nia mundu neʼe? Mundu neʼe sei lakon ka lae?

Mundu neʼe nia futuru

Depois koʼalia kona-ba buat neʼebé akontese ba mundu iha Noé nia tempu, Bíblia esplika tan: “Hodi Maromak nia liafuan neʼe, lalehan no rai ohin neʼe nian marka tiha ba ahi.” (2 Pedro 3:7) Sin, Bíblia hatete ho klaru: ‘Mundu neʼe [katak mundu agora nian] sei liu daudaun.’​—1 Joao 2:17.

Bíblia nia liafuan sira-neʼe la dehan katak rai, lalehan no fitun sira sei lakon. Ida-neʼe la akontese iha Noé nia tempu, no sei la akontese mós iha tempu agora. (Salmo [Mazmur] 104:5) Entaun, kuandu Bíblia dehan “lalehan”, ida-neʼe koʼalia kona-ba ukun-naʼin governu sira neʼebé Satanás mak kontrola. No liafuan “rai” ka “mundu” koʼalia kona-ba ema aat iha mundu neʼe. Buat sira-neʼe mak sei lakon, hanesan ahi sei han mohu. (Joao 14:30; 2 Korinto 4:4) Entaun, mundu agora nian, ka ema aat no buat aat hotu iha mundu neʼe sei lakon duni, hanesan akontese iha Noé nia tempu. Jesus Kristu mós koʼalia kona-ba “Noé nia loron” nuʼudar ezemplu kona-ba buat neʼebé sei akontese kuandu mundu neʼe besik atu lakon.​—Mateus 24:37-39.

Kuandu Jesus koʼalia kona-ba Noé nia loron, nia koʼalia ida-neʼe tanba apóstolu sira husu pergunta ba nia, neʼebé dehan: ‘Sinál ida-neʼebé mak sei hatudu Ita-nia hiʼit an mai, no mundu neʼe atu hotu?’(Mateus 24:3) Jesus nia dixípulu sira hatene katak mundu neʼe sei lakon. Maibé, ida-neʼe halo sira sente taʼuk ka lae?

Tuir loloos, kuandu Jesus esplika kona-ba buat neʼebé sei akontese antes mundu nia rohan, nia mós dehan ba dixípulu sira atu haksolok, ‘tanba sira-nia maksoin besik ona’. (Lucas 21:28) Sin, sira sei hetan salvasaun husi Satanás no husi buat hotu neʼebé aat iha mundu neʼe, hodi moris iha mundu foun neʼebé nakonu ho dame!​—2 Pedro 3:13.

Maibé, bainhira mak mundu neʼe sei lakon? Jesus fó “sinál” saida kona-ba ninia “hiʼit an mai” no tempu neʼebé ‘mundu neʼe sei hotu’?

“Sinál”

Liafuan “hiʼit an mai” tradús husi liafuan “pa·rou·siʹa” iha lia-gregu, no iha arti “mai no hein hela”. Entaun, kuandu ema haree “sinál”, neʼe la dehan katak Kristu besik atu mai. Maibé, “sinál” neʼe sei hatudu katak nia mai ona, hodi hein hela. Ida-neʼe dehan katak Jesus komesa ukun nuʼudar liurai iha lalehan no mós katak lakleur tan nia sei halakon ninia inimigu hotu.​—Apokalipse 12:7-12; Salmo 110:1, 2.

Jesus la temi buat ida deʼit nuʼudar “sinál” neʼe. Nia fó-hatene kona-ba buat oioin neʼebé sei akontese iha mundu. Bíblia bolu tempu neʼebé buat sira-neʼe sei mosu nuʼudar “loron ikus sira”. (2 Timoteo 3:1-5; 2 Pedro 3:3, 4) Mai ita haree buat balu neʼebé Jesus fó-hatene nanis kona-ba “loron ikus sira”.

“Povu sei hamriik hasoru povu, reinu hasoru reinu.” (Mateus 24:7) Funu neʼebé ema halo iha tempu modernu boot liu fali funu sira iha tempu uluk. Matenek-naʼin ida neʼebé estuda kona-ba istória dehan: “Funu Mundiál Primeiru [komesa tinan 1914] mak funu uluk nian neʼebé kona mundu tomak.” Maibé, Funu Mundiál Segundu boot liu fali funu primeiru, no agora ema halo funu iha fatin oioin iha mundu neʼe. Sin, Jesus nia liafuan sai loos iha ita-nia tempu!

“Rai sei hamlaha.” (Mateus 24:7) Depois Funu Mundiál Primeiru, mosu rai-hamlaha neʼebé boot liu iha ema nia istória. Iha mós rai-hamlaha boot depois Funu Mundiál Segundu. Agora, ema barak tebes husi populasaun iha mundu la iha hahán neʼebé natoon, no tinan-tinan labarik hamutuk naʼin-14.000.000 mate tanba hamlaha. Neʼe hatudu ho klaru katak mosu duni ‘rai-hamlaha’.

“Rai sei nakdoko makaʼas.” (Lucas 21:11) Husi tinan 1914 toʼo agora, ema neʼebé mate tinan-tinan iha rai-nakdoko aumenta ba dala sanulu, kuandu kompara ho sira neʼebé mate antes tinan 1914. Hanoin toʼok kona-ba ezemplu balu: Tinan 1920, iha rai-Xina, ema naʼin-200.000 mate; tinan 1923, iha rai-Japaun, ema naʼin-140.000 mate ka lakon; tinan 1939, iha rai-Turkia, ema naʼin-32.700 mate; tinan 1970, iha rai-Perú, ema naʼin-66.800 mate; tinan 1976, iha rai-Xina, ema naʼin-240.000 (ka, ema balu seluk dehan, ema naʼin-800.000) kanek ka mate. Sin, ‘rai-nakdoko makaʼas’ mosu duni!

‘Iha fatin oioin moras sei mosu.’ (Lucas 21:11) Depois Funu Mundiál Primeiru, moras gripe Españól oho ema naʼin-21.000.000. Livru Science Digest dehan: “Iha ema nia istória hotu, la iha buat ida neʼebé oho ema lalais liu, no barak liu, se kompara ho moras neʼe.” Toʼo agora iha moras oioin hanesan kankru, HIV/AIDS, no moras seluk tan neʼebé oho ema rihun ba rihun.

‘Hahalok aat sira sei sai barak liután.’ (Mateus 24:12) Husi tinan 1914 mundu neʼe sai nakonu ho krime no violénsia. Iha fatin barak ema la sente seguru atu laʼo iha dalan, maski iha loron. No iha kalan, ema la sai husi uma, no xave metin odamatan, tanba sente taʼuk atu sai ba liʼur.

Bíblia mós fó-hatene buat barak seluk neʼebé sei akontese iha loron ikus sira, no buat sira-neʼe hotu mosu duni. Ida-neʼe hatudu katak mundu nia rohan besik ona. Maibé, ita bele sente kontente tanba ita bele hetan salvasaun. Maski Bíblia dehan katak ‘mundu sei liu daudaun’, maibé Bíblia mós promete: “Ema neʼebé halo tuir Maromak nia hakarak sei moris ba nafatin.”​—1 Joao 2:17.

Entaun, ita presiza atu aprende Maromak nia hakarak, no halo tuir. Hodi nuneʼe, kuandu mundu neʼe lakon, ita bele hetan salvasaun hodi moris ba nafatin iha mundu foun neʼebé Maromak promete. No Bíblia dehan: ‘Maromak sei hamaran ema nia matabeen husi sira-nia matan; mate la iha ona, no ema sei la tanis tan eh laran-susar.’​—Apokalipse 21:3, 4.

Se la iha informasaun kona-ba tradusaun Bíblia nian, eskritura husi parte iha Bíblia neʼebé hakerek iha lia-ebraiku foti husi Tradusaun Mundu Foun husi Eskritura Sagrada ho Referénsia (MF) iha lia-inglés; no eskritura husi parte iha Bíblia neʼebé hakerek iha lia-gregu foti husi Liafuan diak ba imi—segunda edisaun, hodi hakerek tuir ortografia ofisiál.

[Dezeñu ba credit line iha pájina 6]

Photo Credits: Airplane: USAF photo. Child: WHO photo by W. Cutting. Earthquake: Y. Ishiyama, Hokkaido University, Japan.