Sé mak Maromak neʼebé loos?

1, 2. Pergunta saida deʼit mak baibain ema husu?

LABARIK sira gosta husu pergunta barak. Bainhira Ita esplika kona-ba buat ruma, baibain sira husu: ‘Tanbasá?’ Ita koko atu fó resposta, sira husu tan: ‘Maibé tanbasá?’

² Maski ita mak labarik ka idade ona, ita hotu iha pergunta oioin. Porezemplu, ita husu pergunta kona-ba saida mak ita sei han, hatais, ka sosa. Ita mós husu pergunta neʼebé importante kona-ba ita-nia moris no ita-nia futuru. Maibé kuandu ita la hetan resposta neʼebé diʼak, dala ruma ita rende an atu buka resposta.

3. Tanbasá ema barak hanoin sira labele hetan resposta ba pergunta importante sira?

³ Bíblia iha resposta ba ita-nia pergunta importante sira ka lae? Ema balu fiar katak Bíblia iha resposta, maibé sira mós sente susar atu komprende buat neʼebé hakerek iha Bíblia laran. Karik sira hanoin katak mestre relijiaun, padre ka pastór deʼit mak bele komprende. No iha mós ema neʼebé la husu pergunta tanba moe atu fó sai katak sira la hatene resposta. Oinsá ho Ita?

4, 5. Ita hakarak hetan resposta ba pergunta importante saida deʼit? Tanbasá mak Ita presiza kontinua buka resposta?

⁴ Karik Ita mós hakarak hetan resposta ba pergunta sira hanesan: Tanbasá mak haʼu moris? Saida mak akontese ba ema neʼebé mate ona? Maromak iha duni ka lae? Tanbasá mak mundu neʼe nakonu ho terus? Mestre Boot Jesus hatete: “Kontinua husu, no imi sei simu. Kontinua buka, no imi sei hetan. Kontinua dere odamatan, odamatan sei loke ba imi.” (Mateus 7:7) Tan neʼe, keta rende an toʼo hetan resposta neʼebé Ita bele tau fiar.

⁵ Se Ita “kontinua buka”, Ita sei hetan resposta iha Bíblia laran. (Provérbios 2:1-5) Tuir loloos, la susar atu komprende resposta sira-neʼe. Buat neʼebé Ita aprende sei halo Ita-nia moris kontente agora, no fó esperansa kapás ba futuru. Agora, mai ita hanoin kona-ba pergunta ida neʼebé ema barak husu.

MAROMAK HADOMI NO HANOIN ITA KA LAE?

6. Tanbasá mak ema balu hanoin katak Maromak la interese ba sira-nia susar?

⁶ Ema barak hanoin katak Maromak la interese mai ita. Sira sente katak, se Maromak hanoin ita karik, mundu nia situasaun sei la hanesan agora. Ita haree mundu neʼe nakonu ho funu, odi malu, no kiak. Ema hetan terus, sai moras no mate. Tan neʼe, ema balu husu: ‘Se Maromak hadomi no hanoin ita, tanbasá mak nia seidauk halakon susar hotu?’

7. (a) Oinsá mak ulun-naʼin relijiaun sira halo ema fiar katak Maromak mak laran-aat? (b) Tanbasá mak ita bele fiar katak Maromak nunka hamosu buat aat?

⁷ Dala ruma, ulun-naʼin relijiaun sira halo ema fiar katak Maromak mak laran-aat. Bainhira susar ruma mosu, sira hatete katak neʼe mak Maromak nia hakarak, ka Maromak mak koko ema. Tuir loloos, hodi hatete hanesan neʼe, sira fó-sala ba Maromak. Maibé Bíblia hanorin katak Maromak nunka hamosu buat aat, no nia mós nunka koko ema ho buat aat. Tiago 1:13 dehan: “Kuandu hasoru susar, ema ida labele dehan: ‘Maromak koko haʼu.’ Tanba ema labele koko Maromak no nia mós la koko ema ida ho buat neʼebé aat.” Neʼe katak, maski Maromak seidauk hapara buat aat neʼebé akontese daudauk, nia nunka hamosu buat aat. (Lee Job 34:10, 12.) Mai ita hanoin kona-ba ezemplu ida.

8, 9. Tanbasá mak ita labele duun Maromak kona-ba ita-nia susar? Bele esplika toʼok.

⁸ Imajina toʼok mane-klosan ida neʼebé hela hamutuk ho inan-aman. Ninia aman hadomi tebes nia no hanorin nia oinsá atu halo desizaun neʼebé diʼak. Maibé ikusmai, oan neʼe lakohi rona ba ninia aman. Nia sai husi uma, no halo buat aat oioin, toʼo ikusmai nia hetan susar barak. Entaun, aman mak halo oan neʼe hetan susar sira-neʼe ka lae? Lae duni! (Lucas 15:11-13) Nuneʼe mós ho Maromak. Nia la hapara ema bainhira sira deside atu kontra nia no halo buat aat oioin. Tan neʼe, bainhira buat aat mosu, ita presiza hanoin-hetan katak neʼe laʼós Maromak nia sala. Ita labele duun Maromak.

⁹ Maromak iha razaun diʼak tansá mak nia seidauk halakon buat aat hotu. Ita sei aprende Bíblia nia hanorin kona-ba neʼe iha Kapítulu 11. Maibé ita bele fiar duni katak Maromak hadomi ita no nia nunka hamosu susar mai ita. Tuir loloos, só Maromak deʼit mak bele rezolve ita-nia susar hotu.​—Isaias 33:2.

10. Tanbasá mak ita bele fiar katak Maromak sei halakon buat aat hotu?

¹⁰ Maromak mak santu. Neʼe katak buat hotu neʼebé nia halo mak moos, loos no diʼak. (Isaias 6:3) Tan neʼe, ita bele tau fiar ba nia. Maibé ita ema la hanesan neʼe. Dala ruma, ema halo buat neʼebé la diʼak. No maski iha ukun-naʼin balu neʼebé laran-moos, sira la iha kbiit atu hadiʼa problema hotu neʼebé ema aat sira mak hamosu. Maibé Maromak iha forsa boot liu hotu, no nia mós hakarak atu hadiʼa buat aat neʼebé ema halo ona. Nia sei halakon buat aat hotu ba nafatin.​—Lee Salmo 37:9-11.

MAROMAK SENTE OINSÁ KONA-BA EMA NIA SUSAR?

11. Maromak sente oinsá kona-ba susar neʼebé ita hasoru?

¹¹ Maromak sente oinsá kuandu haree buat aat iha mundu no susar neʼebé Ita rasik hasoru? Bíblia hatete katak Maromak “hadomi justisa”. (Salmo 37:28) Tan neʼe, nia hakarak tebes atu haree buat neʼebé loos, no nia la gosta buat neʼebé la iha justisa. Nia sente triste tebes bainhira haree ema hasoru susar. Tuir Bíblia, iha tempu uluk bainhira mundu neʼe nakonu ho hahalok aat, Maromak “sente laran-kanek tebes”. (Génesis 6:5, 6) Maromak la troka ninia hahalok. (Malaquias 3:6) Bíblia hanorin katak Maromak hanoin tebes Ita.​—Lee 1 Pedro 5:7.

12, 13. (a) Tanbasá mak ita iha domin ba ema seluk? Ita sente oinsá kona-ba ema nia terus? (b) Tanbasá mak ita bele fiar katak Maromak sei halakon terus hotu no buat hotu neʼebé la justisa?

¹² Bíblia mós hanorin katak Maromak kria ema tuir ninia ilas. (Génesis 1:26) Neʼe katak Maromak tau ninia hahalok diʼak oioin iha ema nia laran. Tan neʼe, se Ita sente triste bainhira haree ema diʼak hetan susar, Maromak mós sente triste liután kuandu haree ida-neʼe!

¹³ Tanbasá mak ita bele fiar hanesan neʼe? Bíblia hanorin katak “Maromak mak domin”. (1 João 4:8) Domin mak book Maromak atu halo buat diʼak hotu, no Ita iha domin tanba Maromak iha domin. Agora, hanoin toʼok: Se Ita mak iha forsa atu halakon ema nia terus no buat neʼebé la iha justisa, Ita sei halo nuneʼe, loos ka lae? Oinsá ho Maromak? Tanba nia iha forsa no nia mós hadomi ita, nia sei halakon terus hotu no buat hotu neʼebé la justisa. Ita bele fiar katak Maromak nia promesa hotu neʼebé temi iha pájina 4 no 5 husi livru neʼe sei sai loos! Maibé atu bele fiar ba promesa sira-neʼe, ita presiza aprende liután kona-ba Maromak.

MAROMAK HAKARAK ITA ATU KOÑESE DIDIʼAK NIA

14. Maromak nia naran saida? Oinsá mak ita bele hatene katak ita presiza uza Maromak nia naran?

¹⁴ Se Ita hakarak atu sai kolega ho ema ida, Ita sei halo saida? Ita presiza fó-hatene Ita-nia naran, loos ka lae? Entaun, Maromak iha naran ka lae? Relijiaun barak hanorin katak ninia naran mak “Maromak” ka “Naʼi”. Maibé tuir loloos, neʼe mak títulu deʼit, hanesan ho “liurai” ka “prezidente”. Maromak fó-hatene mai ita katak ninia naran mak Jeová. Iha Salmo 83:18 hatete: “Halo ema hotu hatene katak Ita neʼebé naran Jeová, Ita mesak deʼit mak Maromak neʼebé Aas Liu Hotu iha mundu tomak.” Maromak nia naran Jeová temi iha Bíblia laran ba dala 7.000 liu. Neʼe hatudu katak Maromak Jeová hakarak Ita atu hatene no uza ninia naran. Nia fó-hatene ninia naran ba Ita atu Ita bele sai ninia belun.

15. Naran Jeová signifika saida?

¹⁵ Maromak nia naran Jeová hatudu buat neʼebé importante tebes kona-ba ninia an. Naran neʼe signifika katak nia bele halo tuir ninia promesa no kumpre ninia hakarak ka planu hotu. La iha buat ida mak bele hapara Jeová. Neʼe katak nia deʼit mak bele iha naran neʼe.a

16, 17. Liafuan tuirmai hatudu saida kona-ba Maromak Jeová? (a) “Kbiit Boot Liu Hotu”? (b) “Liurai rohan-laek”? (c) “Kriadór”?

¹⁶ Hanesan ita foin lee ona, Salmo 83:18 esplika kona-ba Jeová hodi dehan: “Ita mesak deʼit mak Maromak neʼebé Aas Liu Hotu.” Iha Apokalipse 15:3 mós hatete: “Maromak Jeová, Ida neʼebé Kbiit Boot Liu Hotu, Ita-nia hahalok sira mak boot no furak.” Liafuan “Kbiit Boot Liu Hotu” hatudu katak la iha ida mak forsa boot liu fali Jeová. No iha 1 Timóteo 1:17 bolu Maromak nuʼudar “Liurai rohan-laek”. Títulu neʼe hatudu katak Maromak Jeová sempre iha, nia la iha hun no la iha rohan. Salmo 90:2 esplika katak Jeová iha husi uluk kedas no ba nafatin. Neʼe kapás tebes, loos ka lae?

¹⁷ Jeová mesak deʼit mak Kriadór. Apokalipse 4:11 hatete: “Jeová, ami-nia Maromak, Ita-Boot merese simu glória, respeitu no kbiit, tanba Ita kria ona buat hotu, no tanba Ita-nia hakarak mak buat hotu iha no kria tiha.” Loos, Jeová mak kria buat hotu, inklui mós anju no fitun sira iha lalehan, ema, animál no ai-hun oioin iha mundu.

ITA BELE SAI JEOVÁ NIA BELUN KA LAE?

18. Tanbasá mak ema balu hanoin katak sira labele sai Maromak nia belun? Saida mak Bíblia hanorin kona-ba neʼe?

¹⁸ Bainhira ema balu lee kona-ba Jeová nia hahalok furak sira, dala ruma sira sente taʼuk no hanoin: ‘Maromak neʼebé forsa boot, pozisaun aas no dook tebes, nia la hanoin haʼu.’ Maibé Maromak hakarak ita sente hanesan neʼe ka lae? Lae. Maromak Jeová hakarak hakbesik ba ita. Bíblia hanorin katak Maromak “la dook husi ita ida-idak”. (Apóstolu 17:27) Maromak hakarak Ita atu hakbesik ba nia, no nia promete katak ‘nia sei hakbesik ba Ita’.​—Tiago 4:8.

19. (a) Saida mak ita presiza halo atu bele sai Maromak nia belun? (b) Husi Jeová nia hahalok furak oioin, Ita gosta liu ida-neʼebé?

¹⁹ Saida mak ita presiza halo atu bele sai Maromak nia belun? Jesus dehan: “Neʼe mak moris rohan-laek: Katak sira hatene didiʼak kona-ba Ita, Maromak loos mesak deʼit, no mós Jesus Kristu neʼebé Ita haruka mai.” (João 17:3) Tan neʼe, kontinua aprende liután kona-ba Maromak Jeová no Jesus. Se ita halo nuneʼe, ita bele hetan moris rohan-laek. Porezemplu, Ita aprende ona katak “Maromak mak domin”. (1 João 4:16) Maibé nia mós iha hahalok seluk tan neʼebé furak tebes. Bíblia hatete katak Jeová mak “laran-sadiʼa no laran-diʼak, la hirus lalais no nakonu ho domin neʼebé laran-metin no lia-loos”. (Éxodo 34:6) Jeová mak “diʼak no prontu atu fó perdua”. (Salmo 86:5) Nia mós iha pasiénsia no laran-metin. (2 Pedro 3:9; Apokalipse 15:4) Liuhusi Bíblia, ita bele hatene liután kona-ba Maromak nia hahalok furak sira.

20-22. (a) Oinsá mak ita bele hakbesik ba Maromak neʼebé ita labele haree? (b) Se ema ruma koko hapara Ita atu la estuda tan Bíblia, Ita presiza halo saida?

²⁰ Oinsá mak Ita bele hakbesik ba Maromak neʼebé Ita labele haree? (João 1:18; 4:24; 1 Timóteo 1:17) Hodi lee Bíblia no aprende kona-ba Jeová, Ita bele hatene nia nuʼudar Maromak neʼebé iha hahalok furak oioin. (Salmo 27:4; Roma 1:20) Kuandu Ita aprende liután kona-ba Jeová, Ita-nia domin ba nia mós sei sai boot no Ita bele hakbesik liután ba nia.

²¹ Ita mós sei komprende katak Jeová mak ita-nia Aman. (Mateus 6:9) Nia fó moris mai ita, no hakarak ita atu moris kontente, hanesan ho aman ida neʼebé hadomi ninia oan sira. (Salmo 36:9) Bíblia mós hanorin katak Ita bele sai Jeová nia belun. (Tiago 2:23) Hanoin toʼok, Maromak Jeová neʼebé kria buat hotu iha lalehan no rai, mak hakarak sai belun ho Ita!

²² Karik ema balu koko hapara Ita atu la estuda tan Bíblia. Karik sira hanoin Ita sei troka relijiaun. Maibé keta husik ema ida hanetik Ita atu habelun ho Jeová, tanba nia mak Belun diʼak liu hotu neʼebé Ita iha.

23, 24. (a) Tanbasá mak Ita presiza kontinua husu pergunta? (b) Ita sei koʼalia kona-ba saida iha kapítulu tuirmai?

²³ Bainhira Ita estuda Bíblia, Ita sei hetan buat balu neʼebé susar atu komprende. Maibé lalika moe atu husu pergunta ka husu ajuda atu bele komprende. Jesus hatete katak ita presiza haraik an hanesan labarik kiʼik. (Mateus 18:2-4) Labarik sira husu pergunta barak. Maromak hakarak Ita atu hetan resposta. Tan neʼe, estuda didiʼak Bíblia hodi buka-hatene se buat neʼebé Ita aprende mak loos ka lae.​—Lee Apóstolu 17:11.

²⁴ Dalan diʼak liu atu aprende kona-ba Jeová mak estuda Bíblia. Iha kapítulu tuirmai, ita sei buka-hatene tanbasá mak Bíblia la hanesan ho livru sira seluk.