Lukasï

11 Ma xanhari, Jesúsi kómarhixapti Tata Diosïni ka enga kʼamarapkia, imeeri chúxapati ma arhispti: “Tata, jorhendajtsïni sáni néna kómarhini Tata Diosïni ísï eska Juanu na jorhendaaka imeeri chúxapatiichani”.

2 Jimajkani Jesúsi arhiaspti: “Engajtsï kómarhini jauaka, arini ambe uanda je: ‘Juchaari Taati, eska niáraaka mítenhani eska chiiti nombri pímbinhasïiska. Eska juuaka chiiti Reinu. 3 Íntskujtsïni tʼirekua* pauani pauani ísï eskachi na uétarhinchaaka mándani jurhiatikua. 4 Puáchentajtsïni imani ambe jimbo engachi no sési újka,* jimbokachi juchajtu puákuantasïnga imeechani engajtsïni no sési ambe úchijka. Ka jarhuatajtsïni orhepani uérakuani tsʼéjkukuechani’”.*

5 Jimajkani arhiaspti: “Eranhaska je eskajtsï chá máisï amiguni ma jatsiska ka eskajtsï terujkani chúrisï nirasïnga imeo ka arhintsï: ‘Juchiiti amigu, pʼítsetarini sáni tanimu kurhinda, 6 jimboka juchiiti amigu ma janoska enga iauani uératini juka ka no ma ambe jatsiska parani íntskuni’. 7 Ka imaksïni incharini uératini arhini: ‘Ásterureni ójkutani jaia. Sési míkaskia* ka apondetixakachia juchiiti sapiicha jingoni. No uaaka jauarani parakeni íntskuni ambe engari uéjka’. 8 Jíksïni arhisïnga eska ima no jauaraaka para íntskuni ambe enga xáni uétarhinchani jaka jimboka amigu jémbeeska, sánderu sési, jauaraati jimboka tekaaska xáni inchandimekuni.* 9 Ísï jimbo, jíksïni arhisïnga: Seguirii je kurhajkuarhini ka intsïnhaakajtsï, seguirii je jirinhani ka exentaakajtsï, seguirii je uámutani puertarhu ka mítaminhaakajtsï. 10 Jimboka ima enga kurhajkuarhijka, intsïnhasïndi, ka ima enga jirinhajka, exentasïndi, ka ima enga uámutajka puertarhu, mítaminhaati. 11 ¿Andi jaki acheeti ma ixú enga uájpani akuitsi ma íntskujka ka jini ima kurucha ma kurhakuni? 12 ¿O alakrani ma íntskuni ka jini ima blankiiu ma kurhakuni? 13 Jiájkani, nájkirukajtsï chá engajtsï no ambarhatiika újka ambakiti ambe íntsaani chaari sapiichani, ¡na xáni sánderumindu Taati, enga auandarhu jaka, íntsaua espiritu santu imeechani engaksï kurhakujka!”.

14 Ísï tátsekua, Jesúsi petarhitantaspti demoniuni ma enga achamasïni ma incharhitini japka. I demoniu úsïreendi eska achamasï no úpiringa uandani.* Ka enga demoniu na uérhintapkia, achamasï ueenaspti uandani ka kʼuiripuechaksï ísku pakareeraspti. 15 Joperu máru kʼuiripuecha engaksï jima japka, uandasptiksï: “I petarpiantasïndi demoniuechani Belsebúni* jimbo enga jindeeka demoniuecheeri juramuti”. 16 Ka máteruechaksï uékasïreendi tsʼéjkuni jimboksïsï ueenapti arhini eska exeraapiringa auandarhu anapu mínda* ma. 17 Míteparini ambe engaksï eratseni japka, Jesúsi arhiaspti: “Enga juramukua ma jimbo kʼuiripuecha no májku kʼéri jarhajka ka ueenanksï uarhiperani, juramukua niárasïndi kʼamakurhini, ka engaksï kʼumanchikua* ma jimbo ueenajka uarhiperani, nóksï úsïndi májku kʼéri jarhani. 18 Májkueni, enga Satanási imani mismu jingoni uarhiperajka, ¿andi no niáraa kʼamakurhini imeeri juramukua? Jimbokajtsï chá uandasïnga eskani ji Belsebúni jimbo petarpiantasïnga demoniuechani. 19 Engani ji Belsebúni jimbo petarpiantajka demoniuechani, ¿chaari chúxapatiichaksï néni jimbo petarpiantasïni? Jiájkani, chaari mismu chúxapatiichaksïni arhiati ambe engajtsï no sési úni jaka. 20 Joperu engani ji Tata Diosïiri espiritu santu jimbo petarpiantajka demoniuechani, jiájkani jindeesti jimbokajtsï chá no erokuarhixapka Tata Diosïiri Reinuni.* 21 No nema úsïndi sïpakuni ambe ma imani achamasïni enga uíuinhaxeka ka enga uarhiperatarakua ambe jingoni kuáni jarhajka imeeri kʼéri kʼumanchikuani. 22 Joperu enga juuaka nema enga sánderu uinhapiaka eska ima achamasï ka niárani atani ka inchaakukuni, euakuarhiati iámindu imeeri uarhiperatarakua ambe enga jimbo xáni sési xékuarhienga ka arhukukuauati máteruechani ambe enga xáni euakuarhiaka. 23 Ima enga no jíndeni jingoniika, ikiachesïndireni ka ima engareni no jarhuatajka parajtsïni máteruecha andarhierani, úsïndi eskajtsïni kʼuiripuecha sánderu jarhariaka.

24 ”Enga no sési jásï espiritu ma uérhintajka kʼuiripuni ma, jámasïndi jirinhani nani enga uaaka mintsikuarhini jimeesïsï enga kʼarhikʼarhindeka, joperu jimboka no nani úsïnga mintsikuarhini, uandasïndi: ‘Kʼuanhatsentaaka jucheeni nani engani uéntaka’. 25 Ka enga na niántajkia, exesïndi eska kʼarhatakata jarhaska ka sési jándu. 26 Jimajkani nirasïndi ka kʼuanhatsentasïndi máteru siete espirituechani jingoni engaksï sánderu no ambarhaka eska ima, ka engaksï na incharhijkia kʼuiripuni, jimaksï pakarasïndi irekani. Ka ini ambe jimbo, kʼuiripu sánderu no sési uéranchasïndi ka iásï sánderu no sési jarhasïndia eska ueenani jámani”.

27 Enga Jesúsi ini ambe uandani japka, uarhiiti ma enga xáni uáni kʼuiripuechani jingoni japka, mátirku uinhachaspti ka arhispti: “¡Na xáni tsípijki ima uarhiiti engakeni kánguarhika ka engakeni tʼireraka!”.* 28 Joperu Jesúsi arhispti: “Nómbe, ¡sánderuksï tsípisïndi imeecha engaksï kurhaajka Tata Diosïiri uandakuani ka ísïksï úni eska jima na arhijka!”.

29 Engaksï uánikua kʼuiripuecha úndapka Jesúsini andarhierani, ima arhiaspti: “Iásï anapu kʼuiripuecha engajtsï xáni no sési úriika. Chájtsï uékaxaka mínda ma exeni, joperujtsï no ma exeaka, imani ambejku enga Jonási nitamakuarhipka. 30 Jimboka ísï eska Jonási na niárapka jindeeni mínda ma para Nínibe anapuecha, Achamasïiri Uájpajtu mínda máeuati para iásï anapu kʼuiripuecha. 31 Jiáni enga Tata Diosï jusgarpiaka, surirhu anapu reina májku kʼéri tsíntaati iásï anapu kʼuiripuechani jingoni ka xarhataati eskaksï i kʼuiripuecha no sési úriiska. Jimboka ima iauanisï uératini jurhaspka para kurhaani na enga xáni jánhaskatiipka Salomóni. Joperu exe je, ixú jarhasti nema enga sánderu kʼéri ambeeka eska Salomóni. 32 Jiáni enga Tata Diosï jusgarpiaka, Nínibe anapuechaksï májku kʼéri tsíntaati iásï anapu kʼuiripuechani jingoni ka xarhataatiksï eskaksï i kʼuiripuecha no sési úriiska. Jimbokaksï Nínibe anapuecha móantaspka engaksï kurhaapka ambe enga Jonási aianhpini japka. Joperu exe je, ixú jarhasti nema enga sánderu kʼéri ambeeka eska Jonási. 33 No nema tixatasïndi* kandela* ma para tátsekua jískani o para tsïkiata ma jingoni ójchakurani, sánderu sési, kandela jatakuarhu ma peerasïndi para erajkutaraani imeechani engaksï inchaakuaka. 34 Chiiti éskua ísïisti komueska kuerpurhu anapu tʼíntskua. Engaksï chiiti éskuecha sési exeaka,* iámu chiiti kuerpu meremerexeati. Joperu engaksï chiiti éskuecha jukari tsititspeni jámaaka,* iámu chiiti kuerpu pápkʼandu jauati. 35 Ísï jimbo, jingontku jáma paraka inde tʼíntskua engari tʼu tʼínheni jaka no pápkʼandekua ambeuaka. 36 Ísï jimbo, enga iámu chiiti kuerpu meremerexeaka ka no nani pápkʼandeni, iámu chiiti kuerpu ísï meremerexeati komueska kandela* ma enga kánikua tʼíntskajka”.

37 Enga Jesúsi na ísï uandapkia, fariseu ma arhispti eska nipiringa imeeri kʼumanchikuarhu tʼireni. Jimajkani ima inchaakuspti imeeri kʼumanchikuarhu ka mesarhu uaxaparhakuspti. 38 Joperu fariseu no sési exespti enga Jesúsi no jupajkukuarhepka* para tʼireni. 39 Ísï jimbo, Tata arhispti: “Exe, chá engajtsï fariseueka kutsuparhakuntasïngajtsï kopani ka platuni, joperujtsï incharinisï kánikua jatsikuarhenchasïnga ka no sési ambejtsï úsïnga. 40 ¡Chájtsï no sáni jánhaskasïnga! ¿Andi nójtsï míteski eska ima enga uérakua anapu ambe úka, ístu incharinisï anapu ambe úska? 41 Sánderu sési, mintsita jingoni íntsaa je imeechani engaksï uétarhinchani jaka* ka ísïjtsï kʼóru iámu pímbinhaxeaka. 42 Joperu, ¡lástima chá fariseuecha jimbokajtsï íntspisïnga diesmu kuatsitesïiri, akuitsi uarhirakueri* ka máteru i jásï uitsakuecheri, joperujtsï chá no úsïnga ambe enga Tata Diosï uandajka eska sési jarhaska ka nójtsï xénchasïnga imani! Ísïisti, jatsispkajtsï para diesmu íntspini, joperu ístujtsï jatsispka para úni ambe enga sánderu jukaparhakueka. 43 ¡Lástima chá fariseuecha jimbokajtsï tsitisïnga orhepani* uaxakani jima engaksï judiuecha tánguarhijka para Tata Diosïni kómarhini ka tsitisïngajtsï eskaksïni kʼuiripuecha uandajpaaka merkadurhisï! 44 ¡Lástima chá, jimbokajtsï ísïiska komueska tumbeecha engaksï no jamberi xarharajka:* kʼuiripuechaksï jimeesïsï atastapasïndi ka nóksï jamberi mítesïndi eskaksï jimeesïsï tumbeecha jarhaska!”.

45 Achamasï ma enga sési mítepka Leiiri ambe, arhispti Jesúsini: “Jorhentpiri, juchantsïni jamberi no sési pʼikuastaxaka engari ísï uandani jaka”. 46 Jimajkani Jesúsi uandaspti: “¡Lástima chájtu engajtsï sési míteka ambe enga Lei arhijka, jimboka ambe engajtsï chá juramujka, ísïisti komu ambe ma enga kánikua kʼuetsapeka, ka uékasïngajtsï eskaksï kʼuiripuecha kuíparhatini paaka ka jinijtsï chá méntku no uékani pʼárhini!

47 ”¡Lástima chá jimbokajtsï tumbeechani úkuasïnga Tata Diosïiri uandakua páriichani* ka jiniksï chaari ióntki anapu parientiicha uándikuani! 48 Chájtsï sési míteska ka jaiapanhentasïngajtsï ambe engaksï chaari ióntki anapu parientiicha úka, jimbokaksï imeecha uándikuaska Tata Diosïiri uandakua páriichani joperujtsï chá sési jájkukuantasïnga jima engaksï jántaka. 49 Jimbosï Tata Diosï enga iámindu ambe míteka, uandati: ‘Ji axauaka uandakua páriichani ka apostoliichani ka máruksï uándikunhaati ka máteruechanksï no sési kaauati 50 paraka iásï anapu kʼuiripuecheeri jimbo niuaka* ima iurhiri engaksï Tata Diosïiri uandakua páriicha tsïtaminhaka desde jiáni enga ueenaka jarhani parhakpini, 51 Abeliiri iurhirini jimbo ueenani asta Sakaríasiiri iurhiri jamberi, imani engajtsï chá uándikuka templurhu* ekuaru, jimeesïsï enga altari jaka’. Jo, jíksïni arhisïnga: iásï anapu kʼuiripuecha jimbo niuati* inde iurhiri.

52 ”¡Lástima chá engajtsï sési míteka ambe enga Lei arhijka, jimbokajtsï kʼuiripuechani euantaaska iabeni enga marhuajka para Tata Diosïiri ambe míteni! ¡Chájtsï no inchaska ka ójkutaaxakajtsï imeechani engaksï inchani jaka!”.

53 Enga Jesúsi na uéakuntapkia jima uératini, karariicha ka fariseuechaksï kúnguarhikuntaspti paraksï chérani ka méntkuksï uánikua ambe kurhamarhisïreendi. 54 Jingontkuksï kurhajchani jarhasïreendi paraksï exeni aberi ambe máteru ambe uandapirini ka únksï kʼamanharhitantani.