Agbenɔnɔ koɖo sumɔsumɔdɔ bɔbɔ nukplawema nyɔsoxuwo
4-10 MARS
MAWU NYƆ MƐ DƆKUNUWO | RƆMATƆWO 12-14
“Lé woadasɛ Kristotɔwo lɔnlɔn do”
it-1-F 52
Lɔnlɔn
Nɔvilɔnlɔn (Gr., phi·la·del·phiʹa, gɔnmɛɖeɖe tiin yí nyi “lɔnlɔn ɖoɖo nɔ amɛ nɔvi”) ɖo anɔ Kristotɔwo hamɛ lɔ mɛ tɔwo pleŋ mɛ. (Rɔm 12:10; Ebre 13:1; gbekpɔ 1 Piɛ 3:8.) Eyi taɖo ekacaca ci yí le hamɛ lɔ mɛ tɔwo mɛ ɖo asɛnŋ, yí aló kpeŋkpeŋ shigbe ci yí nɔnɔ xomu ɖe mɛ tɔwo mɛ hannɛ. Nɔ nɔvilɔnlɔn le hamɛ lɔ mɛ tɔwo mɛ vɔ can ɔ, wobiɔkɔ wo mɔ wo le gbelɔn wowonɔnɔwo veviɖe doji wu.—1Tɛs 4:9, 10.
Grɛki nyɔgbe phi·loʹstor·gos, gɔnmɛ yí nyi “nɔjijilɔnlɔn ɖoɖo,” yí wozinni nɔ mɛ ciwo yí nyi exlɔ bakpomadɔnwo. Eke ɖeka nɔ enyɔgbecadoju ŋtɔ́ yí nyi sterʹgo. Wozinni kabakaba yí sɔ xonɔ nuxu so lɔnlɔn jɔjɔmɛtɔ nu shigbe ci yí nɔnɔ xomumɛtɔwo mɛ hannɛ. Apostolo Pɔlu do ŋsɛn lanmɛ nɔ Kristotɔwo mɔ, wo le do gbla keŋ aɖo nɔnɔmɛ ŋtɔ́. (Rɔm 12:10) Pɔlu gbenu mɔ le ŋkeke kpɛtɛkpɛtɛwo mɛɔ, “amɛwo da lɔnnɔ amɛwo o,” (Gr., aʹstor·goi) yí eku le te kpɔ nɛnɛmunɔwo.—2Tim 3:3; Rɔm 1:31, 32.
w09-EW 10/15 8 mm. 3
“Minɔ Anyi Kple Amewo Katã Le Ŋutifafa Me”
3 Mixlẽ Romatɔwo 12:17. Paulo gblɔ be mele be míawɔ wɔɖenui ne amewo mewɔ nu ɖe mía ŋu nyuie o. Eƒe aɖaŋuɖoɖoa dzi wɔwɔ le vevie, vevietɔ le aƒe siwo me ƒomea me tɔwo katã menye Ðasefowo o la me. Srɔ̃tɔ si nye Kristotɔ la aƒo asa na nya manyomanyo aɖe si wogblɔ nɛ alo nu manyomanyo aɖe si wowɔ ɖe eŋu la wɔwɔ ɖe eteƒe. Nu nyui aɖeke medona tso ‘vɔ̃ ɖoɖo vɔ̃ teƒe’ me o. Ðe esia wɔwɔ naa nuwo gblẽna ɖe edzi boŋ.
w07-EW 7/1 24-25 mm. 12-13
“Migaɖo Vɔ̃ Vɔ̃ Teƒe Na Ame Aɖeke O”
12 Aɖaŋu si Paulo gaɖo ku ɖe ale si míawɔ nu ɖe haxɔsetɔwo kple ame siwo menye haxɔsetɔwo o ŋue nye: “Migaɖo vɔ̃ vɔ̃ teƒe na ame aɖeke o.” Nya sia nye nu si tututu ate ŋu ado tso nya si Paulo gblɔ do ŋgɔ be “mitsri nuvɔ̃” la me. Ne èbu eŋu kpɔ la, ne ame aɖe tsɔa vɔ̃ ɖoa vɔ̃ teƒe na ame la, ɖe wòate ŋu agblɔ be yetsri vɔ̃a? Nuwɔwɔ nenema manye wɔwɔ ɖe aɖaŋuɖoɖo si nye be lɔlɔ̃ la “neganye alakpanu o” la dzi o. Emegbe Paulo gblɔ be: “Miaƒe tamesusuwo nanɔ nu nyuiwo yome le amewo katã ƒe ŋku me.” (Romatɔwo 12: 9, 17) Aleke míawɔ ɖe nya mawo dzii?
13 Do ŋgɔ la, Paulo ƒo nu tso yometiti si me apostoloawo to la ŋu le lɛta si wòŋlɔ na Korintotɔwo me. Egblɔ be: “Míezu abe nukpɔkpɔ le fefewɔƒe ene na xexea kple mawudɔlawo kpakple amewo. . . . Ne wodzu mí la, míeyrana; ne woti mía yome la, míedoa dzi tsɔnae; ne woɖi gbɔ mí la, míeɖea kuku.” (Korintotɔwo I, 4:9-13) Nenema kee Kristotɔwo nye nukpɔkpɔ na xexea egbea hã. Ne ame siwo dome míele kpɔ nu nyui siwo míewɔna ne wole nu madzɔmadzɔ wɔm ɖe mía ŋu gɔ̃ hã la, ate ŋu awɔe be woaɖo to gbedeasi si míeɖea gbeƒãe.—Petro I, 2:12.
w12-EW 11/15 29 mm. 13
Mitsɔ Ke Mia Nɔewo Faa
13 Ɣeaɖewoɣi la, àte ŋu ase le ɖokuiwò me be yeate ŋu akpe ɖe ame aɖe si wɔ nu madzɔmadzɔ ɖe ye ŋu la ŋu wòakpɔ ŋudzedze ɖe Kristotɔwo ƒe dzidzenuwo ŋu. Apostolo Paulo ŋlɔ bena: “ ‘Ne dɔ le wò futɔ wum la, na nui wòaɖu; ne tsikɔ le ewum la, na nanee wòano; elabena ne èwɔ esia la, àlɔ dzoka xɔxɔwo akɔ ɖe eƒe ta dzi.’ Mègaɖe mɔ nu vɔ̃ɖi naɖu dziwò o, ke boŋ yi edzi nàtsɔ nu nyui anɔ nu vɔ̃ɖi dzi ɖum.” (Rom. 12:20, 21) Ne amewo do dziku na wò gake èyi edzi wɔ nu ɖe wo ŋu bubutɔe la, woate ŋu atrɔ woƒe nɔnɔme eye woate ŋu awɔ nu ɖe ŋuwò dɔmenyotɔe gɔ̃ hã. Ne èsea nu gɔme na amea hesea veve ɖe enu, eye nèkpɔa nublanui gɔ̃ hã nɛ la, ɖewohĩ àte ŋu akpe ɖe eŋu wòadi be yeasrɔ̃ Biblia. Aleke kee nɔnɔmea ɖale o, nyaŋuɖoɖo fafɛ naa mɔnukpɔkpɔ amea be wòade ŋugble le wò nɔnɔme nyuiwo ŋu.—1 Pet. 2:12; 3:16.
Bibla mɛ nuxɔafiwo jiji
lv-EW 64-65 mm. 5-6
Ale Si Nàwɔ Atia Modzakaɖeɖe Nyuiwo
5 Kadodo aɖe le tadedeagu si nètsɔna naa Yehowa kple nu sia nu si nèwɔna dome. Le lɛta si Paulo ŋlɔ ɖo ɖe Kristotɔ siwo nɔ Roma me la, ezã nya wɔdɔɖeamedzi aɖewo tsɔ te gbe ɖe nyateƒenya sia dzi na haxɔsetɔwo. Exlɔ̃ nu wo be: “[Mitsɔ] miaƒe ŋutilãwo [na] wòanye vɔsa gbagbe, si le kɔkɔe, si dzea Mawu ŋu, wòanye subɔsubɔdɔ kɔkɔe si me miazã miaƒe tamebubuŋutete le.” (Romatɔwo 12:1) Wò susu, wò dzi, kple wò ŋusẽ blibo hã nye wò ŋutilã ƒe akpa aɖe. Èzãa nu siawo katã tsɔ subɔa Mawu. (Marko 12:30) Paulo gblɔ be luʋɔ blibo tsɔtsɔ subɔ Mawu alea nye vɔsa. Nuxlɔ̃ame aɖe le nya sia me na mí. Le Mose ƒe Sea me la, Mawu mekpɔa ŋudzedze ɖe vɔsa siwo mesɔ blibo o la ŋu o. (3 Mose 22:18-20) Nenema kee ne nane gblẽ le Kristotɔ aɖe ƒe gbɔgbɔmevɔsaa ŋu la, Mawu makpɔ ŋudzedze ɖe eŋu o. Gake aleke esia ate ŋu adzɔe?
6 Paulo xlɔ̃ nu Kristotɔ siwo nɔ Roma la be: “Migatsɔ miaƒe ŋutilãwo [“ŋutinuwo,” etenuŋɔŋlɔ] nɔ nu vɔ̃ nam . . . o.” Paulo gblɔ na wo hã be ‘woawu ŋutilã ƒe dɔwɔwɔwo.’ (Romatɔwo 6:12-14; 8:13) Eyɔ ‘ŋutilã ƒe dɔwɔwɔ’ siawo dometɔ aɖewo le eƒe lɛtaa ƒe gɔmedzedze lɔƒo. Egblɔ tso ameƒome wɔnuvɔ̃a ŋu be: “ɖiŋudodo kple nya veamewo yɔ woƒe nu me fũu.” “Woƒe afɔwo tsɔna ɖe ʋukɔkɔɖi ŋu.” “Mawuvɔvɔ̃ aɖeke mele mo na wo o.” (Romatɔwo 3:13-18) Ne Kristotɔ zã eƒe “ŋutinuwo” tsɔ wɔ nu vɔ̃ siawo tɔgbi la, ke eƒo ɖi eƒe ŋutilã. Le kpɔɖeŋu me, ne Kristotɔ aɖe ɖoe koŋ nɔa nu nyɔŋuwo, abe amamaɖeɖe alo ŋutasẽnuwɔnawo ene, kpɔm la, ekema ‘etsɔ eƒe ŋku le nu vɔ̃ nam,’ eye esia nye ɖiƒoƒo eƒe ŋutilã bliboa. Nu sia nu si wòawɔ le tadedeagu me la azu vɔsa makɔmakɔ si madze Mawu ŋu o. (5 Mose 15:21; 1 Petro 1:14-16; 2 Petro 3:11) Afɔku gã ka gbegbee nye esi wòanye be míaƒo mía ɖokuiwo ɖe modzakaɖeɖe gbegblẽwo me!
w08-EW 6/15 31 mm. 4
Nya Vevi Siwo Tso Lɛta Si Woŋlɔ Na Romatɔwo Me
13:1—Mɔ ka nue Mawu ɖo ŋusẽtɔ siwo kɔ wu la “woƒe nɔƒe, siwo seɖoƒe li na la” le? “Mawue ɖe mɔ [dziɖulawo le] woƒe nɔƒe, siwo seɖoƒe li na la” le mɔ sia nu be eyae ɖea mɔ na wo woɖua dzi, eye le go aɖewo me la, ekpɔ wo dometɔ aɖewo ƒe dziɖuɖu do ŋgɔ gɔ̃ hã. Esia dze kɔte le nya siwo Biblia gblɔ ɖi tso dziɖula geɖewo ŋu la me.
11-17 MARS
MAWU NYƆ MƐ DƆKUNUWO | RƆMATƆWO 15-16
“Kpɔ mɔ nɔ Yehowa mɔ yɛana ejidodo koɖo akɔnfafa ye”
w17.07-EW 14 mm. 11
“Mifa Avi Kple Ame Siwo Le Avi Fam”
11 Biblia me ŋutinya si ku ɖe ale si Yesu xa nu vevie esime Lazaro ku ŋu la nye ŋɔŋlɔawo me nya fakɔname gbogbo siwo le Mawu ƒe Nyaa me la dometɔ ɖeka ko. Eye mewɔ nuku o be, “nu siwo katã woŋlɔ ɖi tsã la, woŋlɔ wo ɖi be woatsɔ afia nu mí, ale be to míaƒe dzidodo kple akɔfafa si míekpɔ tso Ŋɔŋlɔawo me dzi la, mɔkpɔkpɔ nasu mía si.” (Rom. 15:4) Ne èle nu xam le ame vevi aɖe ƒe ku ta la, mawunyakpukpui siwo gbɔna ate ŋu afa akɔ na wò hã:
▪ “Yehowa tsɔ ɖe ame siwo ƒe dzi gbã gudugudu la gbɔ; exɔna na ame siwo ƒe gbɔgbɔ ŋu nu te la.”—Ps. 34:18, 19.
▪ “Ne metsi dzodzodzoe akpa la, [wò Yehowa] èfaa akɔ nam henana mekpɔa gbɔdzɔe.”—Ps. 94:19.
▪ “Mía Aƒetɔ Yesu Kristo ŋutɔ kple Mawu, mía Fofo, ame si lɔ̃ mí, eye wòto eƒe amenuveve me na akɔfafa mavɔ kple mɔkpɔkpɔ nyui mí la, nafa akɔ na miaƒe dziwo, eye wòado ŋusẽ mi.”—2 Tes. 2:16, 17.
w16.04-EW 10 mm. 5
“Mina Dzidodo Nawu Eƒe Dɔwɔwɔ Nu”
5 Bia Yehowa be wòado ŋusẽ wò. Yehowa nye “Mawu si naa dzidodo kple akɔfafa” mí. (Romatɔwo 15:5) Eya ɖeka koe sea míaƒe nɔnɔmewo, míaƒe seselelãmewo kple nu siwo me tom míele la gɔme bliboe. Eya ta enya nu si tututu míehiã be míado dzi. Biblia gblɔ be: “Ewɔa ame siwo vɔ̃nɛ la ƒe didi dzi na wo; esea woƒe ɣlidodo, eye wòxɔna na wo.” (Psalmo 145:19) Ke aleke Mawu ɖoa gbe siwo míedona ɖa be wòado ŋusẽ mí míado dzi ŋui?
w14-EW 6/15 14 mm. 11
‘Lɔ̃ Yehowa Wò Mawu La’
11 Yehowa ‘na mɔkpɔkpɔ si nana dzidzɔ kple ŋutifafa yɔa mí fũu’ la mí. (Rom. 15:13) Mɔkpɔkpɔ si Mawu na mí la kpena ɖe mía ŋu míedoa dzi le xɔse ƒe dodokpɔwo me. ‘Woana agbefiakuku’ amesiamina siwo ‘wɔ nuteƒe va se ɖe ku me ke la.’ (Nyaɖ. 2:10) Nuteƒewɔla siwo si anyigbadzinɔnɔ ƒe mɔkpɔkpɔ le la akpɔ yayra mavɔwo le xexea me katã ƒe Paradiso si ŋugbe wodo la me. (Luka 23:43) Aleke míesena le mía ɖokui me ɖe mɔkpɔkpɔ siawo ŋu? Ðe menana míekpɔa dzidzɔ kple dzidzeme helɔ̃a Ame si naa “nunana nyui ɖe sia ɖe kple nunana blibo ɖe sia ɖe” mí oa?—Yak. 1:17.
Bibla mɛ nuxɔafiwo jiji
w89-F 1/12 24 mm. 3
“Lɔnlɔn nyɔnɔnwitɔ míwo tɔ dodokpɔ”
Kankandojitɔɔ, amɛmanyiʒuifu ciwo yí vatrɔ Kristotɔwo kpɔɛ mɔ, yewoɖo akpedo Ʒuifu Kristotɔ ciwo yí le eʒan mɛ nu. Le nyɔnɔnwi mɛɔ, wo “ɖufɛn” ɖe koŋ do Kristotɔ ciwo yí le Ʒeruzalɛmu. De Ʒeruzalɛmu yí eŋɛnywi lɔ tɔ so yí keke bonu yi amɛmanyiʒuifuwo ji baa? Pɔlu ɖe nu mɛ mɔ: “Ci Ʒuifu ciwo yí nyi Kristotɔwo ma gbɔngbɔnmɛ dɔkunuwo koɖo amɛmanyiʒuifuwoɔ, amɛmanyiʒuifu lɔwo can ɖo asɔ ŋcilanmɛnuwo kpedo wo nu.”—Rɔmatɔwo 15:27, The New English Bible.
it-2-F 647 mm. 2
Enujejeshiɖɛdoŋkɔ, Xɔsosexwe
Mɛsia lɔ, alo Kristo yí nyi jijimɛvi ci nyɔ wonu ɖɛ mɔ, eyi ji woato acu shi nɔ amɛjɔjɔɛ ciwo pleŋ yí le nyigban lɔ ji. (Gal 3:8, 14) Wonu “jijmɛvi” lɔ nyɔ ŋkɔtɔ le egunfɔnfɔn le Edɛn kpa lɔ mɛ godu gbɔxwe wovaji Abɛli. (Gɔnm 3:15, nwt) Ewa exwe 4 000 ɖewo gbɔxwe “nyɔnɔnwi ci yí le wlawlamɛ” vaze petii to Mɛsia ci yí nyi “jijimɛvi” lɔ ji. ‘Nyɔnɔnwi cɛ le wlawlamɛ so gɔnmɛjeje ɖii’ nyao.—Rɔm 16:25-27; Efe 1:8-10; 3:4-11.
18-24 MARS
MAWU NYƆ MƐ DƆKUNUWO | 1 KORƐNTITƆWO 1-3
“Ŋcilanmɛmɛ ènyia, alo gbɔngbɔnmɛmɛ ènyi?”
w18.02-EW 19 mm. 4-5
Nu Kae Wòfia Be Ame Nanye Gbɔgbɔmeme?
4 Gbã la, na míabu nɔnɔme si le ŋutilãmeme si ŋu. Gbɔgbɔ si xɔ aƒe ɖe xexea me, si nana amewo ɖia kɔ na ŋutilã ƒe nudzodzrowo la kpɔa ŋusẽ ɖe edzi. Paulo ɖɔ gbɔgbɔ ma be enye “gbɔgbɔ si le dɔ wɔm le vi sẽtowo me fifia.” (Ef. 2:2) Gbɔgbɔ ma wɔnɛ be ame geɖe srɔ̃a ame siwo dome wole la ƒe nɔnɔme gbegblẽwo. Nu si ŋutilãa di lae wowɔna. Eya ta, wo dometɔ akpa gãtɔ wɔa nu si dze woawo ŋutɔwo ŋu, eye wometsɔa ɖeke le nu si Mawu gblɔ tso nyui kple vɔ̃ ŋu me o. Ŋutilãmeme tsia dzi ɖe ŋkɔxɔxɔ, ŋutilãmenuwo didi vivivo alo nu si wòsusu be enye yeƒe gomenɔamesi ta ʋiʋli ŋu fũu akpa.
5 Nu bubu ka hãe gaɖea dzesi le ŋutilãmeme ŋu? Ame si ƒoa eɖokui ɖe “ŋutilã la ƒe dɔwɔwɔwo” dometɔ aɖe me la nye ŋutilãmeme. (Gal. 5:19-21) Nɔnɔme bubu siwo ɖea dzesi le ŋutilãmemewo ŋu la dze le agbalẽ gbãtɔ si Paulo ŋlɔ ɖo ɖe Korinto hamea la me. Nɔnɔme siawo ƒe ɖewoe nye: mamadede amewo me, amedzidede, dzrehehe, ame nɔvi kpɔkplɔ ayi ʋɔnui, bubumademade tanyenye ƒe ɖoɖoa ŋu kple nu tsu ɖuɖu kpakple aha tsu nono. Ne tetekpɔ va ŋutilãmeme dzi la, enaa ta le esi teƒe be wòaɖu tetekpɔa dzi. (Lod. 7:21, 22) Yuda gblɔ be ame aɖewo ava nye ŋutilãmemewo ale gbegbe be woanye ame siwo “mebua gbɔgbɔmenuwo ŋu” gɔ̃ hã o.—Yuda 18, 19.
w18.02-EW 19 mm. 6
Nu Kae Wòfia Be Ame Nanye Gbɔgbɔmeme?
6 Ke nu kae wòfia be ame nanye “gbɔgbɔmeme”? Ame si nye gbɔgbɔmeme la mele abe ŋutilãmeme ene o, elabena edina vevie be ƒomedodo nyui nanɔ ye kple Mawu dome. Gbɔgbɔmeme nye ame aɖe si dzea agbagba be ‘yeazu Mawu srɔ̃la.’ (Ef. 5:1) Esia fia be edzea agbagba be yeanya Yehowa ƒe susu le nuwo ŋu eye yeabu nuwo ŋu abe ale si Yehowa bua woe ene. Mawu nyea ame ŋutɔŋutɔ nɛ. To vovo na ŋutilãmeme la, gbɔgbɔmeme dzea agbagba be yeatrɔ yeƒe agbenɔnɔ wòasɔ ɖe Yehowa ƒe nudidiwo nu. (Ps. 119:33; 143:10) Gbɔgbɔmeme ƒoa asa na ŋutilã ƒe dɔwɔwɔwo eye wòdzea agbagba be yeaɖe “gbɔgbɔ la ƒe kutsetse” afia. (Gal. 5:22, 23) Be míase nu si wòfia be ame nanye “gbɔgbɔmeme” gɔme nyuie la, bu kpɔɖeŋu sia ŋu kpɔ: Ne ame aɖe bi ɖe asitsatsa me la, wogblɔna be eléa fɔ ɖe asitsatsa ŋu. Nenema kee, ne ame aɖe dea asixɔxɔ gbɔgbɔmenuwo alo mawusubɔsubɔnyawo ŋu la, wogblɔna be enye gbɔgbɔmeme.
w18.02 22 ¶15
Nu Kae Wòfia Be Ame Nanye Gbɔgbɔmeme?
15 Aleke míate ŋu asrɔ̃ Kristo lae? Biblia gblɔ le 1 Korintotɔwo 2:16 be “Kristo ƒe tamesusu” nanɔ mía si. Eye Romatɔwo 15:5 gblɔ be “tamesusu ƒe nɔnɔme si tututu nɔ Kristo Yesu si” la nanɔ mía si. Eya ta, be míanɔ abe Kristo ene la, ehiã be míanya ale si wòbua nuwo ŋui kple eƒe amenyenye. Tsɔ kpe ɖe eŋu la, ehiã be míadze eƒe afɔɖoƒewo yome. Yesu dze agbagba ɣesiaɣi be ƒomedodo nyui nanɔ ye kple Mawu dome. Eya ta, ne míele abe Yesu ene la, míaƒe nɔnɔme agaɖi Yehowa tɔ geɖe wu. Le susu siawo ta la, eme kɔ ƒãa be ele vevie be míadze agbagba asrɔ̃ ale si míabu nuwo ŋu abe ale si Yesu wɔnɛ ene.
Bibla mɛ nuxɔafiwo jiji
it-2 854 mm. 5
Nunya
Eyi taɖo ŋɖɛ ci xexe lɔ mɔ yenya na ekpɔ enu ci Mawu na to Kristo ji mɔ yɛnyi exlunu, keŋ yí gbii. Xexe lɔ cɛkpatɔwo kpɔ wowoɖekiwo mɔ, yewonyi ega ciwo yí kpe nu ji yí gbenya ŋɖɛ keke yí ‘kan ŋcikɔkɔɛ Xwetɔ lɔ do aci nu.’ (1Kor 1:18; 2:7, 8) Vɔ Mawu yɛ ɖo kpe yi ji mɔ, xexe lɔ mɛ ŋɖɛnyatɔwo nunya yí nyi exlunu. Édo ŋkpɛn wo ci ezan enu ci wowo kpɔkɔ mɔ yɛnyi “exlunu Mawu tɔ,” koɖo enu ciwo wowo kpɔkɔ mɔ wonyi ‘exlunu, enu kekli, koɖo enu dɔndɔn’ yí sɔ na tamɛɖoɖo matrɔmatrɔ yi tɔ vamɛ. (1Kor 1:19-28) Pɔlu ɖo ŋwi yi ji nɔ Kristotɔ ciwo yí le Korɛnti mɔ, “xexe cɛ mɛ nunya [koɖo] xexe cɛ mɛ cɛkpatɔwo tɔ” avatrɔ nugbali. Ecɛ ɖo kpe yi ji mɔ, ekacaca ɖekpokpui dele xexe cɛ mɛ nunya koɖo gbɔngbɔnmɛ ŋɛdu apostolo Pɔlu tɔ lɔ mɛ o. (1Kor 2:6, 13, nwt) Éɖo afɔ afɔta nɔ Kristotɔ ciwo yí le Kolose mɔ, wo le nɔ zanŋte do fɛnca ci yí nyi “xexeɛ mɛ nunya [phi·lo·so·phiʹas, gɔnmɛɖeɖe tiin yí nyi: lɔnlɔn ɖoɖo nɔ nunya] koɖo amɛbleble gbali ci wocu do agbetɔwo kɔnuwo ji.”—Kol 2:8, nwt; sɔ sɔ koɖo kpukpui 20-23.
w08-EW 7/15 27 mm. 6
Nya Vevi Siwo Tso Lɛta Siwo Woŋlɔ Na Korintotɔwo Me
2:3-5. Esime Paulo nɔ gbeƒã ɖem le Korinto, si nye du si me Helatɔwo ƒe xexemenunya kple nufiafia xɔ aƒe ɖo la, ɖewohĩ anya tsi dzi be, ɖe yeate ŋu ana yeƒe nyaselawo naxɔ yeƒe nyawo de eme mahã. Gake meɖe mɔ eƒe gbɔdzɔgbɔdzɔ alo vɔvɔ̃ si anya nɔ eme la xe mɔ nɛ be wòagawɔ subɔsubɔdɔ si Mawu de asi nɛ o. Nenema kee mele be míawo hã míaɖe mɔ nɔnɔme sesẽwo naxe mɔ na mí be míagaɖe gbeƒã Mawu Fiaɖuƒea ŋuti nya nyuia o. Míate ŋu akpɔ mɔ na Yehowa kakaɖedzitɔe hena kpekpeɖeŋu abe ale si Paulo wɔe ene.
25-31 MARS
MAWU NYƆ MƐ DƆKUNUWO | 1 KORƐNTITƆWO 4-6
‘Kpɔnnɔcike hwɛɖeka honɔ kpɔnnɔɣɔ pleŋ’
it-2-F 130
Kpɔnnɔcike
Apostolo Pɔlu zan kpɔwɛnyɔ lɔ han hwecinu enu nɔ Kristotɔwo hamɛ ci yí le Korɛnti mɔ, wo le ɖe nuvɔnwatɔ ɖeka ti le hamɛ lɔ mɛ. Énu mɔ: ‘Mí de nya mɔ kpɔnnɔcike hwɛɖeka honɔ kpɔnnɔɣɔ lɔ pleŋ ba? Eyi taɖoɔ, mí sɔ kpɔnnɔcike xoxwitɔ sɔ kɔŋgbe, yí mí a trɔsun kpɔnnɔɣɔ yoyu. Míwo yí nyi amɛ ciwo mɛ yí kpɔnnɔcike de le o, ɖo wo sɔ Kristo ci yí nyi mìwo Paki xweɖuɖu sɔ sa avɔn do mìwo ta.’ Le yi goduɔ, éɖe enu ci eyɔkɔ mɔ ‘kpɔnnɔcike’ mɛ petii yí nu mɔ: ‘Eyi taɖo mína mìaɖukɔ exwe lɔ, vɔ dé nyi kpɔ mɔ koɖo kpɔnnɔcike xoxwitɔ lɔ yɔ o, dá nyi enuvwinwawa alo enumanyɔmanyɔ wawa kpɔnnɔcike lɔ yɔ o. Vɔ mì a ɖu exwe lɔ koɖo enunywi wawa koɖo enyɔnɔnwi nunu ci mɛ yí kpɔnnɔcike de le o.’ (1Kor 5:6-8) Le lɛɔ, Pɔlu zan gɔnmɛsese ci yí le kpɔnnɔ xuxu maɖo kpɔnnɔcike xwe Ʒuifuwo tɔ ci yí kplɔnɔ Paki do zeɖeka nu. Shigbe lé kpɔnnɔɣɔ nyanya hwanhwan (kpɔnnɔcike) hwɛɖeka na kpɔnnɔɣɔ nyanya pleŋ honɔ nɛɔ, ahanke nɔ wodeɖe nuvɔnwatɔ lɔ ti le hamɛ lɔ mɛɔ, hamɛ lɔ pleŋ nu dagbejeŋ nɔ Yehowa o. Woɖo aɖe ‘kpɔnnɔcike’ lɔ ti le hamɛ lɔ mɛ, shigbe lé kpɔnnɔcike ɖekɛ denɔnɔ Izraɛliviwo xwewo mɛ le exwe lɔ ɖuɖu hwenu hannɛ.
it-2-F 903-904
Satana
‘Woasɔ mɛɖe do alɔ mɛ nɔ Satana nɔ adahɛn gbaza yi tɔ’ gɔnmɛ ɖe?
Hwecinu apostolo Pɔlu nakɔ mɔdasɛnamɛwo Korɛnti hamɛ lɔ so enu ci woawa nɔ nuvɔnwatɔ, ci yí wa alenu koɖo dalɔ shi nuɔ, éŋwlɛn mɔ: “Mí a sɔ amɛ hunnɔtɔ jo do alɔ̀ mɛ nɔ Satan nɔ á dahɛn gbaza yitɔ.” (1Kor 5:5) Ecɛ nyi egbeɖeɖenyɔ ci yí nukɔ mɔ, wo le ɖe amɛ lɔ ti le hamɛ lɔ mɛ yí aso nɔvikacaca ɖekpokpui koɖii. (1Kor 5:13) Woasɔ amɛ do alɔ mɛ nɔ Satana gɔnmɛ yí nyi mɔ, woanyi ti le hamɛ lɔ mɛ ɖaɖa xexe ci yí Satana nyi mawu koɖo efyɔ nɔ mɛ. Shigbe ‘kpɔnnɔcike hwɛɖeka’ ci yí le “kpɔnnɔɣɔ lɔ pleŋ” mɛ hannɛɔ, ŋsu cɛ nyi “gbaza,” alo ŋcilanmɛmɛ ci yí le hamɛ lɔ mɛ. Nɔ woɖe ŋsu aledatɔ cɛ ti le hamɛ lɔ mɛɔ, anyi hamɛ lɔ ci yí gbɔngbɔnmɛnuwo xa gu “gbaza” lɔ le wowoɖekiwo mɛ. (1Kor 5:6, 7) Le emɔ ɖekɛ lɔ ke jiɔ, Pɔlu sɔ Imene koɖo Alɛsanŋdri do alɔ mɛ nɔ Satana. Ðoɔ, wogbe xɔse koɖo ayexadohwɛnamɛnu nywi yí wowo xɔse nu shi zuu.—1Tim 1:20.
lv-EW 34-35 mm. 19-21
ƔEYIƔI SI ME MELE BE MÍADE HA KPLE AME AÐE O
19 Ɣeaɖewoɣi la, wobiana tso mía si be míadzudzɔ hadede kple hamea me tɔ aɖe. Esia dzɔna ne woɖe ame aɖe si wɔ nu vɔ̃ hegbe dzimetɔtrɔ la le hamea me, alo ne ame aɖe gbe xɔse hele alakpanufiafiawo dom ɖe ŋgɔ, alo ne ame aɖe ɖe eɖokui le haa me. Mawu ƒe Nya la gblɔ na mí kɔtɛ be ‘míadzudzɔ hadede’ kple ame siawo ƒomevi. (Xlẽ 1 Korintotɔwo 5:11-13; 2 Yohanes 9-11) Ate ŋu asesẽ ŋutɔ be míadzudzɔ hadede kple ame aɖe si ɖewohĩ enye mía xɔlɔ̃ tsã alo enye míaƒe ƒometɔ. Ðe míaɖoe kplikpaa awɔ ɖe se sia dzi ahaɖee afia be nuteƒewɔwɔ na Yehowa kpakple eƒe se dzɔdzɔeawo dzi wɔwɔ le vevie na mí wu nu sia nua? Ðo ŋku edzi be Yehowa dea asixɔxɔ gã aɖe míaƒe nuteƒewɔwɔ kple toɖoɖo ŋu.
20 Ameɖeɖelehame nye ɖoɖo si tso Yehowa ŋutɔ gbɔ, si me lɔlɔ̃ le. Nu ka tae míegblɔe nenema? Ame si wɔ nu vɔ̃ hegbe dzimetɔtrɔ la ɖeɖe le haa me ɖenɛ fiana be hamea lɔ̃ Yehowa, eƒe ŋkɔ kɔkɔe la, kple eƒe dzidzenuwo. (1 Petro 1:15, 16) Ameɖeɖelehame nana hamea nɔa dedie. Ekpɔa hamea me tɔ nuteƒewɔlawo ta ale be ame si ɖoe koŋ le nu vɔ̃ wɔm la nagakpɔ ŋusẽ gbegblẽ ɖe wo dzi o, eye wònana wokpɔnɛ be hamea nye dedienɔƒe le xexe vɔ̃ɖi sia me, afi si yewoate ŋu ayi edzi asubɔ le. (1 Korintotɔwo 5:7; Hebritɔwo 12:15, 16) Tohehe sesẽ sia nye lɔlɔ̃ ɖeɖe fia nu gbegblẽ wɔlaa hã. Ðewohĩ tohehe sia tututue wòhiã bene wòanyɔ le eɖokui me, aɖe afɔ siwo hiã ahatrɔ ava Yehowa gbɔ.—Hebritɔwo 12:11.
21 Nyateƒe matrɔmatrɔe wònye be ame siwo míedea kplii la kpɔa ŋusẽ ɖe míaƒe agbenɔnɔ dzi. Eya ta ele vevie ŋutɔ be míatia míaƒe zɔhɛwo le nunya me. Ne míelɔ̃a ame siwo Yehowa lɔ̃na hedzea xɔ̃ exɔlɔ̃wo la, ekema zɔhɛ nyuitɔwo kekeake asu mía si. Woakpɔ ŋusẽ nyui ɖe mía dzi be míayi edzi anɔ agbe wòadze Yehowa ŋu abe ale si míeɖoe kplikpaa be míawɔ ene.
Bibla mɛ nuxɔafiwo jiji
w09-EW 5/15 24 mm. 16
Mawudɔlawo—‘Wonye Gbɔgbɔwo Hena Dutoƒo Subɔsubɔdɔ Wɔwɔ’
16 Ne Kristotɔwo le dodokpɔwo me tom la, wozuna “abe nukpɔkpɔ le fefewɔƒe ene na . . . mawudɔlawo.” (1 Kor. 4:9) Mawudɔlawo tsɔa dzidzeme gã aɖe nɔa míaƒe nuteƒewɔwɔ teƒe kpɔm, eye wokpɔa dzidzɔ ɖe nu vɔ̃ wɔla ɖeka ƒe dzimetɔtrɔ gɔ̃ hã ta. (Luka 15:10) Mawudɔlawo dea dzesi nyɔnu Kristotɔwo ƒe agbenɔnɔ le mawuvɔvɔ̃ me. Biblia ɖee fia be “[ele] be ɖokuibɔbɔ ɖe ŋusẽ te ƒe dzesi nanɔ nyɔnu ƒe ta, le mawudɔlawo ŋuti.” (1 Kor. 11:3, 10) Ɛ̃, edoa dzidzɔ na mawudɔlawo ne wokpɔ nyɔnu Kristotɔwo kple Mawu subɔla bubu siwo katã le anyigba dzi la le wɔwɔm ɖe teokrasiɖoɖo kple tanyenye ƒe ɖoɖoa dzi. Woƒe toɖoɖo alea nye ŋkuɖoɖonudzi si sɔ nyuie na Mawu ƒe vi siwo le dziƒo la.
it-2-F 151
Ese
Ese nɔ mawudɔlawo. Mawudɔlawo, mɛ ciwo yí wugan wu agbetɔwo wanɔ do ese koɖo egbeɖeɖe Mawu tɔwo ji. (Ebre 1:7, 14; Eha 104:4) Yehowa do se nɔ yi ketɔ Satana hɛnnɛ mɔ yiŋgbewa ŋɖewo o. (Job 1:12; 2:6) Mishɛli, mawudɔlawo ga nya mɔ Yehowa yí nyi Kojoɖotɔ Gangantɔ. Eyi taɖo ena bubu texwe ci Yehowa le hwecinu yi koɖo Legba le enyɔ dɔnkɔ, yí nu mɔ: “[Yehowa] a dɔnto nɔ eo.” (Ʒuda 9; sɔ sɔ koɖo Zak 3:2.) Yehowa Mawu sɔ mawudɔlawo pleŋ ɖo gɔnmɛ nɔ Yesu Kristo ci wodo ŋcikɔkɔɛ nɔ. (Ebre 1:6; 1 Piɛ 3:22; Mt 13:41; 25:31; Fili 2:9-11) Eyi taɖo Yesu yí ɖe gbe nɔ mawudɔla ɖeka yí eva do ŋɛ nɔ Ʒan. (Enyɔ 1:1) Le 1 Korɛntitɔwo 6:3 mɛɔ, apostolo Pɔlu xo nuxu so Kristo nɔviɛ gbɔngbɔnmɛtɔwo nu mɔ, wosɔ wo mɔ woaɖo kojo nɔ mawudɔlawo, ɖo wowo can awa ɖe le kojoɖoɖo nɔ gbɔngbɔnvɔnwo mɛ.