Oli Faet Agens Long Sik Mo Ded—?Oli Stap Win?

!NO MOA sik, no moa ded! Ating plante man oli ting se ol tok ya oli olsem wan drim nomo. Wan dokta mo tija blong bakterioloji, nem blong hem Wade W. Oliver, i talem se: “Long histri, ol faswan ripot oli soem se ol sik oli jenisim bigwan laef blong ol man . . . Ol bigfala sik oli goraon olbaot long ol man kwiktaem nomo . . . Ol sik oli ronem man, oli no lego.”

?Olsem wanem? ?Yumi save bilif se kolosap bambae wan bigfala jenis i kamaot? ?Kolosap ol dokta oli save tekemaot olgeta sik, mo ating oli save tekemaot ded tu?

I tru se ol dokta mo ol narafala man olsem oli bin mekem wan bigfala wok blong faet agens long ol sik. Bifo yia 1900, ol dokta oli faenem meresin blong winim sik ya kolera. Yumi mas gat tangkyu from. Oli faenem tu wan vaksin agens long nogud sik ya smolpoks. Long 1796, Edward Jenner i faenem vaksin ya from smolpoks we buluk i kasem. Plante man oli wantem talem tangkyu long hem from meresin ya. Long 1806, presiden blong Yunaeted Stet, nem blong hem Thomas Jefferson, hem tu i raet i go long Jenner, i se: “Bambae neva ol man oli save fogetem yu. Long fyuja, bambae ol nesen oli save from histri nomo se rabis sik ya smolpoks i bin stap.”

Mo tu, ol man oli lukaot ol meresin blong blokem ol sik olsem difteria (wan sik blong trot) mo polio. Yumi save tangkyu long ol dokta we oli faenem ol kaen meresin olsem. Mo ol man tede oli save tangkyu from ol meresin blong stretem ol sik blong hat mo kansa. Be ol man oli stap ded yet from ol sik blong hat mo kansa. Ol man oli wantem finisim olgeta sik. Be i no isi.

Ol “Nyufala” Sik

I gat wan samting we i narakaen. Tede, ol man oli faenem plante gudfala mesin blong lukluk insaed long bodi mo oli save katem man blong fiksimap fes mo bodi blong hem. Be long semtaem, i gat plante “nyufala” sik we oli kamaot. I gat ol sik olsem sik blong Legionnaire, toxic shock syndrome, mo AIDS we i kilim i ded plante man.

Be plante man oli no ting se ol sik ya oli nyu. Oli ting se oli bin kamaot longtaem bifo. Wan magasin (U.S.News & World Report) i talem se samtaem, sam sik i kamaot longtaem finis. Be ol man oli no faenem yet wanem wok hem i stap mekem long bodi blong man. Nao biaen, oli faenemaot stret wanem sik ya i stap mekem, mo oli givim nyufala nem long hem. Hemia wan eksampel. Bifo oli faenem sam man we oli gat sik blong Legionnaire. Be oli no save long sik ya yet. Taswe oli ting se viral pneumonia nomo. Nao long 1976, oli faenem ol prapa fasin blong sik ya, mo oli givim nyufala nem long hem, sik blong Legionnaire. Sem mak, ol dokta oli faenem sam man we oli sik, mo oli ting se oli gat skalet fiva nomo, hemia fiva wetem skin i red. Be oli mestem. Biaen oli faenemaot we sik ya i defren, nao oli givim nem long hem, toxic shock syndrome.

Be i tru se plante sik oli nyu nomo, olsem AIDS. Long 1981, oli faenemaot nogud sik ya, nao oli givim nem long hem. I gat wan narafala “nyufala” sik. Nem blong hem Brazilian purpuric fiva. Long 1984, ol man oli faenemaot sik ya long Brasil, mo oli faenem se stret haf blong ol man we oli gat sik ya oli mas ded.

I No Gat Meresin Yet

Olsem nao, nating se ol man oli traehad, be oli no faenem meresin yet blong finisim ol sik blong olwe. I tru se stat long yia 1900, ol man oli laef longtaem moa. I olsem we oli laef 25 yia moa, i bitim bifo. Be ol jenis ya oli kamtru from we ol dokta oli faenemaot sam nyufala teknik blong ol bebi mo ol pikinini oli no ded. Wan man i save laef kolosap sem mak olsem we Baebol i talem, “i save kasem sevente nomo.”​—⁠Ol Sam 90:10.

Long ol nyus, ol man oli tokbaot wan woman, nem blong hem Anna Williams, we i ded long Desemba 1987. Taem hem i ded, hem i gat 114 yia. Wan man i tokbaot ded blong hem, i se: “Ol man blong sayens oli ting se ol man oli no save bitim 115 no 120 yia. ?Be from wanem i olsem? ?From wanem bodi blong man i mas lus afta 70, 80, no 115 yia?”

Long ol yia we oli ron biaen long 1960, ol sayentis dokta oli faenemaot se ol smosmol ‘sel’ long bodi blong man oli save seraot olgeta bakegen 50 taem. Afta, i luk olsem se i no gat wan samting we i save mekem ol ‘sel’ ya oli laef yet. Samting ya i agensem tingting blong ol sayentis bifo we oli bin talem se ol ‘sel’ blong man oli save laef oltaem nomo sipos oli gat olgeta samting we oli nidim.

Wan samting bakegen. Ol man oli luksave se oli kasem plante sik from fasin blong olgeta. Wan man we i traem faenem rod blong fiksimap ol sik i talem stret, i se: “Man i no save fiksimap ol sik tru long ol meresin nomo. Samting ya i no naf. Longtaem finis, ol sik oli kamaot from ol fasin mo tingting blong man.”

Wan kampani (The World Health Organization) i talem se: “Yumi mekem i nogud long yumi from we yumi bilif se sayens, dokta mo haospetal bambae oli save faenem meresin. Be yumi no traem fastaem blong lukaot stampa blong ol sik ya blong blokem olgeta. I tru se yumi gat plante samting mo plante meresin we oli save sevem laef. Be wan samting i mas klia long tingting blong yumi. Ol samting ya oli no mekem se bodi blong yumi i moa gud​—⁠oli mekem se yumi no ded nomo. . . . Taem man i wantem tumas smok mo dring, hem i stap kilim hem bakegen. Mo tu, trabol i kamaot long tingting mo bodi blong man taem hem i no gat wan wok. Hemia nao sam ‘nyufala sik.’ Mo tu, yumi lego ol akseden long rod oli gohed, olsem wan ‘sik’ we i spolem plante laef mo plante mane tu.”

Ol sik, ol sobodi, mo ded oli stap yet wetem yumi. Be yumi save bilif strong se taem i stap kam we bambae i no moa gat sik mo i no moa gat ded. Mo plante samting oli soemaot se taem ya i kolosap nomo.

[Bokis blong pija long pej 4]

OL “SIK BLONG IJIP”

Longtaem finis ol man oli traem faet agens long ol sik. Baebol i tokbaot samting ya. Olsem nao, Moses i tokbaot “olgeta nogud sik blong Ijip.”​—⁠Dutronome 7:15.

Ating hem i tokbaot ol sik olsem bigleg, sitsitwota, smolpoks, bubonik pleg (wan rabis sik we i go olbaot) mo sik blong ae. Ol man we oli folem Moses oli no kasem ol sik olsem from we oli folem kontrak blong Loa. Loa ya i givim plante advaes olsem wanem blong lukaot gud long bodi mo long helt.

Ol man Ijip bifo oli rerem ol dedbodi mo oli kavremapgud long kaliko, blong holem i stap gud. Taem ol man oli luklukgud long ol dedbodi ya oli faenem plante narafala “sik blong Ijip.” Oli faenem ol sik olsem rumatik, trabol long bun blong bak, sik blong tut mo bun blong maot, sik blong apendiks mo gaot. Ol man oli faenem wan medikol pepa, nem blong hem Ebers Papyrus. Pepa ya i tokbaot ol sik olsem tyuma (ples blong bodi we i solap), sik blong bel mo leva, sik blong suga, leprosi, red ae, mo sora i fas.

Ol dokta blong Ijip bifo, oli traehad blong faet agens long ol sik ya. Sam long olgeta oli gat moa save long wan kaen sik, mo sam narafala oli gat moa save long wan narafala sik. Wan man Grik we i raetem histri bifo, nem blong hem Herodotus, i talem se: “Kantri [blong Ijip] i fulap long ol dokta. I gat wan dokta blong ae, wan narafala blong hed, blong tut, blong bel, mo ol samting we oli stap insaed long bodi.” Be plante taem, “ol meresin” blong ol man Ijip oli nogud nomo. Hemia sam gyaman fasin blong skul we i no save mekem bodi blong man i kamgud bakegen.

Tede, ol dokta oli faet strong long ol sik. Mo oli winim plante sik. Be yet, wan woman we i traem faenemaot ol sik, nem blong hem Jessie Dobson, i finisim tok blong hem olsem: “?Yumi save lanem wanem from ol stadi we yumi mekem long ol sik blong bifo? From ol ripot blong bifo, yumi save talem se ol sik blong bifo mo ol trabol we ol man oli kasem long bodi blong olgeta, oli no defren tumas long ol sik blong tede . . . Plante dokta oli lukluk gud, oli traehad tumas, be i luk olsem we oli no naf blong finisim ol sik olgeta.”⁠—​Disease in Ancient Man.