Yumi Mekem Wok Blong God We Yumi No Sore From

1-3. (1) ?Samfala oli harem olsem wanem long ol samting we oli bin mekem, no we oli no bin mekem? ?Ol mastik we yumi mekem bifo, i save mekem wanem long yumi? (2) ?Eksampol blong Pol i tijim yumi long wanem?

WAN man blong raetem ol naesfala toktok, nem blong hem J. G. Whittier, i talem se long olgeta toktok we man i talem no i raetem, toktok we i nogud hemia se: ‘!Sipos i no bin olsem nomo!’ Ol man oli talem toktok ya taem oli mekem sam samting we biaen oli sore from. Yumi evriwan i save tingting olsem long ol samting we yumi bin mekem. Be samfala oli sore, no oli harem nogud bitim mak, from ol samting we oli mekem, no we oli no mekem. ?Yu tu yu harem olsem?

² Sam man oli mekem sam bigfala mastik, no maet sam sin we i bigwan tumas. Sam narafala oli no sua sipos desisen we oli mekem i gud. Sam man oli naf blong fogetem samting we oli mekem bifo. Sam narafala oli harem nogud oltaem from desisen we oli mekem, nao oli talem se: “!Sipos mi no bin mekem olsem nomo!” (Sam 51:3) ?Yu tu yu harem olsem? ?Yu yu wantem gohed blong mekem wok blong God we yu no sore from? ?I gat sam man we yumi save folem eksampol blong olgeta? Yes i gat. Yumi save tingbaot aposol Pol.

³ Pol i mekem sam bigfala mastik, be hem i mekem ol waes desisen tu. Hem i sore bigwan from samting we hem i mekem bifo. Be hem i lanem blong mekem gud wok blong God tu. Bambae yumi luk olsem wanem eksampol blong hem i save tijim yumi.

OL SAMTING WE POL I MEKEM BIFO

4. ?Wanem samting we Pol i mekem we biaen hem i sore from?

⁴ Taem Pol i wan yangfala Farisi, hem i mekem sam samting we biaen hem i sore from. Hem i ronem ol disaepol blong Jisas mo i kilim olgeta. Baebol i talem se afta we Steven i ded, kwiktaem nomo “Sol [we narafala nem blong hem Pol] i stap mekem i strong tumas long ol man blong jos. Hem i stap go long ol haos, i stap karemaot ol man mo ol woman we oli bilif long Jisas, mo i stap go putum olgeta long kalabus.” (Wok 8:3) Wan man blong mekem dip stadi long Baebol, Albert Barnes, i talem se tok ya “mekem i strong tumas,” i min se Sol i agensem Kristin kongregesen “olsem wan wael anamol stret.” Sol i folem gud skul blong ol man Jiu, mo hem i bilif strong se God i wantem we hem i spolem Kristin kongregesen. Taswe hem i ronem ol Kristin blong kilim olgeta i ded. Hem i stap tok strong, i stap mekem promes blong kilim “ol man no ol woman.”—Wok 9:1, 2; 22:4.a

5. ?Wanem samting i mekem se Sol i no moa ronem ol man blong Jisas?

⁵ Biaen, Sol i wantem go long Damaskes blong tekemaot ol Kristin long haos blong olgeta, mo pulum olgeta i go long Jerusalem, blong hae kot blong ol man Jiu i panisim olgeta. Be Jisas we i Hed blong kongregesen, i stopem hem. (Efes. 5:23) Taem Sol i stap go long Damaskes, Jisas i kamtru long hem, mo wan laet long skae i saenaot i kam kasem hem. Biaen Jisas i sanem Sol i go long Damaskes, blong i wet kasem taem we hem i talem wanem we Sol bambae i mekem. Yumi save samting we i hapen biaen.—Wok 9:3-22.

6, 7. ?Wanem i soemaot we Pol i luksave se hem i mekem wan bigfala mastik?

⁶ Taem Pol i luksave se samting we hem i mekem i rong, hem i no moa ronem ol man blong Jisas, be hem i wok strong blong talemaot Jisas long ol man. Nating se i olsem, Pol i save samting we hem i bin mekem. Biaen, hem i tokbaot hem wan se: “Yufala i harem finis stori blong ol fasin blong mi bifo, long taem ya we mi stap skul wetem ol laen blong Isrel. Oltaem mi stap ronem jos [“kongregesen,” NW] blong God, we mi no gat sore nating. Oltaem mi stap traehad blong mekem jos [“kongregesen,” NW] ya i kam nogud.” (Gal. 1:13) Mo taem hem i raetem leta i go long ol Kristin long Korin, long Filipae, mo long Timoti, hem i tokbaot bakegen samting we hem i mekem bifo. (Ridim 1 Korin 15:9; Fil. 3:6; 1 Tim. 1:13) Pol i sem long ol samting ya we hem i bin mekem. Be hem i no mekem olsem se ol samting ya oli neva hapen. Hem i luksave se hem i mekem wan bigfala mastik.—Wok 26:9-11.

⁷ Wan man blong mekem dip stadi long Baebol, Frederic W. Farrar, i talem se taem yumi tingbaot olsem wanem Pol i agensem strong ol Kristin, yumi naf blong kasem save olsem wanem hem i sore tumas from nogud samting we hem i mekem. Mo olsem wanem ol narafala oli mas jikim mo tok nogud long hem from. Taem Pol i visitim ol kongregesen, maet ol brata we oli jes mitim hem, oli talem long hem se: ‘!A be yu nao Pol! !Yu nao yu stap ronem mifala blong kilim mifala!’—Wok 9:21.

8. ?Wanem tingting blong Pol long sore mo lav blong Jehova mo Jisas? ?Mo samting ya i tijim yumi long wanem?

⁸ Pol i kasem save se gladhat blong God nomo i givhan long hem, blong i mekem gud wok blong hem olsem wan aposol. Long ol 14 leta we hem i raetem i go long ol Kristin, hem i tokbaot sore blong God klosap 90 taem. Hemia i bitim ol narafala man we oli raetem Baebol. (Ridim 1 Korin 15:10.) Pol i talem tangkiu long God from we hem i sore long hem, mo Pol i wantem soemaot samting ya long laef blong hem. Taswe hem i hadwok moa i winim ol narafala aposol. ?Yumi lanem wanem long eksampol blong Pol? Sipos yumi bilif long sakrefaes blong Jisas, yumi talemaot ol sin blong yumi, mo yumi no moa mekem nogud fasin, Jehova i glad blong fogivim yumi, nating se sin we yumi mekem i bigwan. Taswe, sipos yu ting se sin blong yu i bigwan tumas mo God i no save yusum sakrefaes blong Jisas blong fogivim yu, yu mas tingbaot eksampol blong Pol. (Ridim 1 Timoti 1:15, 16.) Nating se Pol i mekem nogud long Kraes, hem i raetem se Jisas i lavem hem mo i ded blong sevem hem. (Gal. 2:20; Wok 9:5) Pol i lanem se nomata wanem samting we hem i mekem bifo, be hem i mas mekem bes blong hem long wok blong God. Olsemia bambae i no gat narafala samting we hem i save sore from. ?Olsem wanem? ?Yu tu yu lanem samting ya?

?YU YU SORE FROM SAM SAMTING WE YU MEKEM BIFO?

9, 10. (1) ?Wanem sam samting we maet yumi sore from? (2) ?From wanem i nogud blong wari oltaem long ol mastik we yumi mekem bifo?

⁹ ?Olsem wanem? ?Yu yu bin mekem sam samting we naoia yu sore from? ?Yu bin westem taem mo paoa blong yu blong ronem ol samting we oli blong nating nomo? ?Yu bin mekem sam samting we i spolem ol narafala? No maet yu bin mekem sam samting be naoia yu sore, from we yu wantem mekem i defren. Sipos i olsem, ?yu save mekem wanem?

¹⁰ !Sam man oli wari oltaem nomo! Oli tingting bakegen mo bakegen long ol mastik we oli bin mekem, ale oli harem nogud mo oli wari. ?Sipos yu wari olsem, yu ting se bambae yu save stretem ol problem? !Nogat! Hemia i olsem tu man long wan kenu we tufala i sidaon fesem tufala, mo tufala tugeta i pul. Nating se tufala i pul plante aoa, be bambae tufala i no save go samples. Long sem fasin, sipos yu wari tumas, samting ya bambae i no save stretem problem blong yu. Taswe yu no mas wari. I gud yu mekem evri samting we yu naf blong mekem, blong yu stretem problem blong yu. Yu talem sore long man we yu mekem hem i harem nogud, mo yu traem blong mekem pis wetem hem. Yu traem tingbaot from wanem yu mekem hem i harem nogud, olsemia bambae yu no mekem mastik ya bakegen. Samtaem, maet yu mas kasem trabol we i kamaot from mastik blong yu. Be sipos yu wari from ol mastik we yu mekem bifo, hemia bambae i no save givhan long yu. Samting ya i save blokem yu blong mekem bes blong yu long wok blong God.

11. (1) ?Sipos yumi wantem se Jehova i sore mo i lavem yumi, yumi mas mekem wanem? (2) ?Yumi mas mekem wanem blong yumi no moa harem nogud from ol mastik blong yumi?

¹¹ Samfala oli harem se i no stret blong God i sore long olgeta from we mastik blong olgeta i nogud tumas, i bigwan no i plante tumas. Be samting we i tru se nomata wanem we oli mekem bifo, oli save luksave mastik blong olgeta, oli save jenisim sam samting long laef blong olgeta, mo oli save askem long God blong i fogivim olgeta. (Wok 3:19) Jehova i save sore long olgeta mo i save lavem olgeta olsem we hem i mekem long plante narafala. Bambae hem i fogivim man we tingting blong hem i stap daon, we i tok tru, mo we i sore from ol sin blong hem. Job i mekem mastik be afta hem i harem nogud tumas from samting we hem i mekem, ale Jehova i fogivim hem. (Job 42:6) Baebol i talem samting we yumi mas mekem blong yumi no moa harem nogud from mastik we yumi bin mekem, mo blong yumi gat pis long tingting blong yumi. Hem i talem se: “Sipos yu stap traem haedem ol sin blong yu, bambae yu no save win long laef blong yu. Be sipos yu tanem tingting blong yu, nao yu talemaot ol sin ya blong yu long Hae God, mo yu gowe long olgeta, hem bambae i gat sore long yu.” (Prov. 28:13; Jem. 5:14-16) Yumi mas talemaot ol sin blong yumi long God. Yumi mas prea blong hem i fogivim yumi, mo yumi mas mekem evri samting we yumi naf blong mekem, blong soemaot se yumi sore. (2 Kor. 7:10, 11) Ale Jehova, God ya we i stap “fogivim” man, bambae i sore long yumi.—Aes. 55:7.

12. (1) ?Yumi save folem eksampol blong Deved olsem wanem, taem tingting blong yumi i stikim yumi? (2) ?From wanem Baebol i talem se Jehova i sore mo i “jenisim tingting” blong hem? ?Ansa blong kwestin ya i givhan long yumi olsem wanem? (Yu lukluk bokis we i stap antap.)

¹² Prea i gat paoa. Sipos yumi prea, Jehova i save givhan long yumi. Long wan naesfala Sam, Deved i soemaot se hem i bilif we Jehova i stap ansa long ol prea blong hem. (Ridim Ol Sam 32:1-5.) Taem Deved i no talemaot sin blong hem long Jehova, tingting blong hem i stikim hem mo hem i harem nogud tumas. Hem i wari, i sik mo tingting blong hem i foldaon. Be taem hem i talemaot sin blong hem, Jehova i fogivim hem, ale hem i harem gud. Jehova i ansa long ol prea blong Deved. Hem i givhan long Deved blong i harem gud, mo blong i gohed blong mekem samting we i stret. Long sem fasin, sipos yu stap wari from ol mastik we yu mekem, yu mas prea wetem fulhat blong yu, blong Jehova i fogivim yu. Yu mas traehad blong jenisim ol samting long laef blong yu. Mo yu mas trastem se Jehova i fogivim yu.—Sam 86:5.

YU MAS TINGBAOT LAEF BLONG YU LONG FIUJA

13, 14. (1) ?Yumi mas putum tingting blong yumi i stap long wanem? (2) ?Wanem ol kwestin we oli save givhan long yumi blong tingbaot samting we yumi stap mekem naoia?

¹³ I tru se ol samting we yumi mekem bifo oli tijim yumi, be yumi no mas gohed blong wari from ol samting ya. Yumi mas putum tingting blong yumi i stap long laef blong yumi naoia mo long fiuja. Yumi mas askem ol kwestin olsem: ‘?Long ol yia we i kam, bambae mi harem nogud from ol desisen we mi mekem tede? ?Bambae mi sore se mi bin mekem ol desisen ya? ?Mi mi mekem gud wok blong God, nao long fiuja bambae mi no sore from?’

¹⁴ Bigfala trabol i stap kam klosap moa. I gud yu askem kwestin ya se: ‘?Mi mi save mekem moa long wok blong God? ?Mi mi save mekem wok blong paenia? ?Wanem i blokem mi blong mi kam man blong givhan? ?Mi mi stap traehad blong mi save gat ol niufala fasin blong laef? ?Mi mi wan long ol man ya we Jehova i wantem long niufala wol blong hem?’ Yu no mas wari long samting we yu no bin mekem, be yu mas tingbaot samting we yu stap mekem naoia. Yu mas mekem bes blong yu long wok blong Jehova. Mo yu mas mekem ol desisen we bambae yu no save sore from long fiuja.—2 Tim. 2:15.

YU NO MAS SORE FROM WOK BLONG GOD WE YU MEKEM

15, 16. (1) ?Wanem samting we plante man oli lego, blong oli save mekem wok blong Jehova? (2) ?From wanem yumi no mas sore from ol samting we yumi lego?

¹⁵ ?Olsem wanem? ?Yu yu lego sam samting we yu nomo yu wantem, blong yu save mekem wok blong Jehova fultaem? Maet yu lego wan gudfala wok no wan gudfala bisnes, blong yu mekem moa long wok blong Jehova. Maet yu jusum blong no mared, no blong no gat pikinini, from we yu wantem wok long Betel, bildim ol haos wosip, wok olsem eria elda, no misinari. Be naoia we yu stap kam olfala, ?yu mas sore from ol desisen ya? ?Yu mas harem se i no stret we yu lego ol samting we yu nomo yu wantem? ?Mo yu mas ting se yu mekem ol desisen ya long wan rong taem? Nogat.

¹⁶ Yu mekem ol desisen ya from we yu lavem Jehova tumas, mo yu wantem givhan long ol narafala blong oli mekem wok blong Jehova. Yu no mas ting se laef blong yu bambae i gud moa sipos yu no bin mekem ol desisen ya. !Yu mas glad se yu mekem bes blong yu long wok blong Jehova! Bambae Jehova i no fogetem olgeta samting we yu bin lego, blong yu save mekem wok blong hem. Taem yu kasem “laef ya we i prapa wan,” bambae hem i givim blesing long yu we i gud tumas i bitim wanem we yu bin tingbaot.—Sam 145:16; 1 Tim. 6:19.

?YUMI SAVE MEKEM WANEM NAOIA BLONG YUMI NO SORE BIAEN?

17, 18. (1) ?Pol i mekem wanem blong hem i no moa sore from samting we hem i mekem bifo? (2) ?Yu save lanem wanem long ol tok blong Pol?

¹⁷ ?Pol i mekem wanem blong hem i no moa sore from ol desisen blong hem? Hem i talem se hem i no moa wari long ol samting we hem i mekem bifo, mo hem i wok had blong kasem praes we i stap long fes blong hem. (Ridim Filipae 3:13, 14.) Hem i no gohed blong tingbaot ol rabis samting we hem i mekem taem hem i stap long skul blong ol man Jiu. Be hem i yusum paoa blong hem blong mekem wok blong God, nao hem i save kasem praes ya, laef we i no save finis.

¹⁸ ?Yumi save lanem wanem long ol tok blong Pol? Yumi no save jenisim ol samting we yumi mekem bifo, taswe yumi no mas wari from ol samting ya. Be yumi mas putum tingting blong yumi long ol samting we yumi stap mekem naoia, blong yumi save kasem blesing long fiuja. Maet yumi no save fogetem fulwan ol mastik blong yumi, be i no nid we yumi gohed blong harem nogud from olgeta. Yumi mas traehad blong no moa wari long ol samting we yumi mekem bifo, yumi mekem bes blong yumi tede long wok blong God, mo yumi tingbaot nambawan laef we bambae yumi gat long fiuja.