Hechos

Tesalónicacavʉ ne cãrijini jorojĩno Jesúre jʉ aipõevaque

17 Pablojã vaidéjaimađa Anfípolis ãmicʉriĩmarore aru Apolonia ãmicʉriĩmarore máre. Aru earejaimađa Tesalónica ãmicʉriĩmaroi. Diĩmaroi cʉrejavʉ̃ya cũináđami judíovai cójijiñami. 2 Noi Pablo nʉrejameđa yópe ʉ̃i đarĩ cõmajiyepe yóbecʉrisumanareca jabʉóvaijãravʉ sábadoi. Jʉ̃menijicʉi yávaiyeque buedejameđa nócavʉre. 3 Coyʉrejameđa náre Cristo ʉ̃i ñájiye báquede, aru ʉ̃i yaiye báquede, aru ʉ̃i nacajaiye báquede máre yainore jarʉvarĩ. Caiye iye vaiye báque Cristore jaʉrejavʉ̃ya, yópe Jʉ̃menijicʉi yávaiyede coyʉiye báquepe. Aru Pablo arejameđa náre:

—Ñai Jesúvacari, ji coyʉimʉ, ʉ̃́recabe Cristo, Jʉ̃menijicʉi epeimʉ, arejameđa ʉ̃.

4 Apevʉ nácavʉ judíova aru obedivʉ judíova ãmevʉ mearore jívʉ Jʉ̃menijicʉre, aru apevʉ máre, obedivʉ nomiva jabova parʉrinomiva, jʉ arejaimađa Jesús ʉ̃i yávaiye méne. Aru yóvarejaimađa Pablojãre. 5 Ʉbenita apevʉ judíova jorojĩnejaimađa Pablojãre. Que baru cójijovarejaimađa obedivʉ ʉ̃mʉva ãmenare, tãibʉi núrivʉre, mememevʉre, aru cođoboborĩ, bʉjini, cúyarĩ cãrijovarejaimađa caivʉ diĩmarocavʉre, ne maucʉvarãjiyepe aivʉ Pablojãre. Ina judíova ne cójijovaimaraque nʉrejaimađa cũinácʉ ʉ̃mʉ, ʉ̃i ãmiá Jasón, ʉ̃i cʉ̃rami, Pablojã ne mauteiye boje ʉ̃́que. Vorĩdurĩ Pablojãre, davaiyʉrejaimađa náre jedevai. Cʉ̃ramine tatorĩ voarĩ, ecorejaimađa na. 6 Aru náre eabeni, jabʉborĩ Jasṍre aru apevʉ Jesúre jʉ aipõevare máre, davarejaimađa náre diĩmarocavʉi jabova yebai. Yópe arĩ, cođoboborejaimađa:

—Pablojã cãrijovađama põevare caino joborõi. Caride dađama maje ĩmaroi. 7 Aru Jasón cʉicõjeimi náre ʉ̃i cʉ̃rami. Caivʉ ina pueđabenama ñai Roma jaboteino jabocʉ ijãravʉcacʉ pʉeno baju parʉcʉre. Ʉ̃i đaicõjeiyepe đabenama na. Aru ađama, “Apecʉ jabocʉ jaboteibi ñʉjare, ʉ̃i ãmiá Jesús”, arejaimađa ina obedivʉ põeva ne jabovare.

8 Apevʉ obedivʉ jápiaivʉ bácavʉ aru ina jabova máre, ne jápiaiyede diede, cãrijini jorojĩnejaimađa na. 9 Jícõjenejaimađa tãutʉrare Jasṍjare. Aru tãutʉrare ne jíniburu yóboi, jaetovarejaimađa náre.

Pablo Silamaque ne bueino Bereacavʉre

10 Maumejiena ñemié tʉiyede nócavʉ Jesúre jʉ aipõeva jarorejaimađa Pablore aru Silare máre Berea ãmicʉriĩmaroi. Ne eaiyede nore, nʉrejaimađa judíovai cójijiñami. 11 Nócavʉ judíova Tesalónica ãmicʉriĩmarocavʉ judíova pʉeno meara, jápiaiyʉrejaimađa Jesús ʉ̃i yávaiye méne. Jãravʉa coapa bueivʉ barejáimađa Jʉ̃menijicʉi yávaiyede. “¿Jãve márica die?” arĩ majiyʉrejaimađa nócavʉ Pablojã ne bueiyede. 12 Que baru obedivʉ nácavʉ jʉ arejaimađa Jesús ʉ̃i yávaiye méne. Ne jẽneboi cʉrejaimađa judíova ãmevʉ, nomiva parʉrinomiva aru ʉ̃mʉva parʉrivʉ máre. 13 Ʉbenita Tesalónica ãmicʉriĩmarocavʉ judíova jápiaivʉ bácavʉ Pablo ʉ̃i coyʉiyede Jʉ̃menijicʉi yávaiyede Berea ãmicʉriĩmarocavʉre, nʉrejaimađa noi, cãrijini jorojĩnajivʉ obedivʉ põeva nócavʉre. 14 Maumejiena nócavʉ jʉ aipõeva jarorejaimađa Pablojãre jia ʉrađa ẽcarʉi. Ʉbenita Silas Timoteomaque mautedejaimađa Berea ãmicʉriĩmaroi. 15 Pabloi yóvaimara nʉrejaimađa ʉ̃́que pʉ Atenas ãmicʉriĩmaroi. Aru ne copainʉrajiye jipocai nore jocarĩ, Pablo náre coyʉicõjenejameđa Silare aru Timoteore máre, yópe arĩ: “Dajarãri ji yebai maumena”. No yóboi, copainʉrejaimađa Berea ãmicʉriĩmaroi.

Pablo ʉ̃i bueino Atenacavʉre

(Hch 8.37)

16 Pablo ʉ̃i coreiyedeca Silare aru Timoteore máre ne earãjiyede, pare chĩorejameđa ʉ̃i jã́iye boje obedivʉ pẽpeimarare diĩmaroi. 17 Que baru yávare cuyʉ barejámeđa judíovai cójijiñami judíovaque aru judíova ãmevʉ Jʉ̃menijicʉre mearore jívʉque, aru ina tãibʉi cójijivʉque. 18 Apevʉ bueivʉ Epicúreo bácʉi yávaiye báquede, ne yajubo epicúreo ãmicʉriyajubo, aru apevʉ bueivʉ Zenón mácʉi yávaiye báquede, ne yajubo estoico ãmicʉriyajubo, yávarĩ bʉ́rejaimađa na Pabloque. Apevʉ nácavʉ arejaimađa ne bajumia:

—¿Aipe ayʉ barĩduidi ñai bueipõecʉ majibecʉ? arejaimađa.

Aru apevʉ arejaimađa:

—Bueyʉ bajʉbí apevʉ ne jʉ̃menijinare, arejaimađa.

Yópe arejaimađa Pablo ʉ̃i bueiye boje Jesús ʉ̃i yávaiye méne aru põeva ne nacajaiyede yainore jarʉvarĩ.

19 Que teni Pablore jẽni nʉvari ne cójijinoi Areópago ãmicʉrõ, arejaimađa ʉ̃́re:

—Majiyʉvʉ ñʉja iye boro mamaene mi coyʉiyede. 20 Mʉ bueyʉbu ñʉje majibede cãreja. Que baru coreóvaiyʉvʉ aipe aino mi bueinore, arejaimađa Pablore.

21 Que baru caivʉ ina Atenas ãmicʉriĩmarocavʉ aru apenoacavʉ máre nore cʉrivʉ cainʉmʉa cójijivʉ barejáimađa, borotenajivʉ apevʉre ape boro mamaene ne jápiaino mácarõre aru jápiarãjivʉ apevʉ ne boro mamaene ne jápiabede cãreja. 22 Que teni Pablo núcʉ Areópago ãmicʉrõ cójijinoi, yópe arĩ, yávarejameđa ina cójijinocavʉre:

—Mʉja, Atenacavʉ, jã́ivʉ yʉ mʉjare mearore jívʉre obedivʉ jʉ̃menijinare. 23 Ji vaiyede mʉje jʉ̃menijina cʉrõi, jã́vʉ yʉ cũináro jʉ̃menijinare jícaiyede juainore, yópe toivaiye cʉrõre nora: “Yo jícaiyede juainomu ñai jʉ̃menijicʉ ñʉje majibemʉre”, arĩ toivainomu. Ñai jʉ̃menijicʉ mʉje mearore jímʉre coreóvabevʉreca, ʉ̃́recabe ji coyʉimʉ mʉjare caride. Jʉ̃menijicʉtame ʉ̃. 24 Ʉ̃́vacari cʉeđarejaquemavʉ ijãravʉre, caivʉ yócavʉre, aru yore cʉede máre. Que baru ʉ̃́vacari cavarõ mearocavʉre jabocʉ aru ijãravʉcavʉre máre jabocʉtame ʉ̃. Que teni ʉ̃́vacari cʉbebi cʉ̃ramia põeva ne đaiñamia jívʉi. 25 Aru põeva cađateimʉ ãmemi Jʉ̃menijicʉ, ʉ̃́re caiye jaʉbe boje. Quénora ʉ̃́vacari apʉre đayʉbe caivʉre, ũmene epeyʉbe majare, aru caiye jaʉéde máre jíyʉbe majare.

26 ’Mamarʉmʉre Jʉ̃menijicʉ cʉeđarejaquemavʉ cũinácʉ põecʉre aru caivʉ põeva ijãravʉcavʉ, caiyajuboacavʉ, ʉ̃i pãramenatamu. Aru cʉma na caino joborõi. Jʉ̃menijicʉi cʉeđaiye baquiyé jipocai, majidejaquemavʉ ʉ̃ caiyajuboa põeyajuboare ne cʉrãjinore, aru ne põeteijãravʉre, aru ne yaijãravʉre máre. 27 Jʉ̃menijicʉ cʉeđarejaquemavʉ põevare, maje vorĩ, earĩ, jʉ arãjiyepe ayʉ ʉ̃́re. Que baru Jʉ̃menijicʉ cʉbi joabejĩnoi maje yebai, majare coapa. 28 “Ʉ̃́vacari apʉre đayʉbe majare, vaiváre đayʉbe majare, aru cʉre đayʉbe majare máre”, arejameđa apecʉ. Aru yópe apevʉ mʉjacavʉ toivaipõeva mácavʉ arejaimađa: “Jãve caivʉ maja Jʉ̃menijicʉi cʉeđaimaramu yópe ʉ̃i pãramenape”, arĩ toivarejaquemavʉ. 29 Que baru maja jãve Jʉ̃menijicʉi pãramenape paivʉ baru, dápiaiye bʉojabevʉ maja Jʉ̃menijicʉre ãrojacʉre yópe pẽpeimʉ úruque aru plataque aru cʉ̃raboaque đaimʉpe, põeva ne đaimʉ mácʉpe ne pʉrʉáque aru ne majiéque. Jʉ̃menijicʉ nópe ãmemi.

30 ’Javede Jʉ̃menijicʉ ñájine đabedejaquemavʉ põevare, bojeđayʉ ne ãmeina teiyede, ne đaiye báquede cãreja majibe boje. Ʉbenita caride caivʉ põevare caino joborõcavʉre dajocaicõjeñʉme maje ãmeina teiyede, maje chĩori oatʉvarãjiyepe ayʉ maje đaiyede. 31 Jʉ̃menijicʉ beorejaquemavʉ põeva ne đarãjiyede yópe, ʉ̃i ñájiovaquijãravʉ baquinóre náre. Ãnijãravʉ baquinói Jʉ̃menijicʉ ñájine đacʉyʉme caivʉ põevare, ne ãmeina teiye boje, ʉ̃ ãrʉmetebecʉ baru cãreja ne ãmeina teiyede. Aru cũinácʉ ʉ̃mʉ, Jʉ̃menijicʉi epeimʉ mácʉ, đacacʉyʉme diede Jʉ̃menijicʉre. Aru Jʉ̃menijicʉ jãve jã́đovaquemavʉ ñai ʉ̃mʉre, ʉ̃i epeimʉ mácʉre, caivʉ põevare, maje majinajiyepe ayʉ ʉ̃́re Jʉ̃menijicʉi nacovaiye báquede yainore jarʉvarĩ, arejameđa Pablo náre.

32 Ne jápiaiyede ʉ̃́re coyʉyʉre põecʉi nacajaiyede yainore jarʉvarĩ, apevʉ nácavʉ yʉridejaimađa ʉ̃́re. Ʉbenita apevʉ arejaimađa:

—Ñʉja jápiaiyʉvʉ mi coyʉquiyede diede bedióva cojedeca apejãravʉre, arejaimađa.

33 Que baru Pablo nʉrejameđa cójijinore jocarĩ. 34 Apevʉ põeva yóvarejaimađa ʉ̃́re. Aru jʉ arejaimađa Jesúre. Cũinácʉ nácacʉ, ʉ̃i ãmiá Dionisio, Areópago ãmicʉrõ cójijinocacʉ barejámeđa ʉ̃. Apeco máre, Dámaris ãmicʉrejacođa. Aru apevʉ máre cʉrejaimađa náque.