Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • kc yitso 7 bf. 56-67
  • Mesia, Maŋtsɛ lɛ Yɔsemɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mesia, Maŋtsɛ lɛ Yɔsemɔ
  • “Ha Omaŋtsɛyeli lɛ Aba”
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • ‘YERUSALEM AMAŊFƆ FEEMƆ LƐ’
  • MESIA LƐ KLƐŊKLƐŊ BAA LƐ HE AKƆNTAABUU
  • “AFO” MESIA MAŊTSƐ LƐ “ASHƐ AFƆ”
  • MESIA LƐ KƐ SƐƐNAMƆI BA
  • Ajie Be Ni Mesia Lɛ Baa Lɛ Kpo
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
  • Bɔ ni Daniel Gbalɛ lɛ Gba Mesia lɛ Baa lɛ Efɔ̃ Shi
    Mɛni Biblia Lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ?
  • “Wɔna Mesia Lɛ”!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Daniel Anɔkwale Gbalɛ Wolo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
“Ha Omaŋtsɛyeli lɛ Aba”
kc yitso 7 bf. 56-67

Yitso 7

Mesia, Maŋtsɛ lɛ Yɔsemɔ

1. Mɛni hewɔ eja gbɛ akɛ Yehowa kɛ Daniel tsu nii ni egba be mli ni nibii kɛbaaba lɛ ahe saji eshwie shi lɛ?

GBALƆ Daniel baafata mɛi ni abaatee amɛ shi kɛba wala mli koni amɛbana Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli gbɛjianɔtoo lɛ mli gbɛfaŋnɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ ahe. Beni egbeɔ eshihilɛ be kakadaŋŋ ni ekɛsɔmɔ Yehowa lɛ naa lɛ, akɛɛ lɛ akɛ: “Ooojɔɔ ohe, ni ooote shi oyana ogbɛfaŋnɔ yɛ gbii lɛ anaagbee lɛ mli.” Daniel yɛ “naagbee be lɛ” kɛ “naakpɛɛ nii” ni baaba yɛ nakai beaŋ lɛ ahe miishɛɛ waa, tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔyɔɔ he miishɛɛ waa ŋmɛnɛ lɛ. No hewɔ lɛ, eja jogbaŋŋ akɛ Be-Bulɔ Kpeteŋkpele, ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Daniel tsu nii akɛ egbalɔ yɛ nɔ ni kɔɔ ebe he gbɛjianɔtoo he lɛ mli kɛha Maŋtsɛyeli lɛ ‘baa.’​—⁠Daniel 12:​4, 6, 13; 11:​27, 35; okɛto Amos 3:7; Yesaia 46:​9-11 he.

‘YERUSALEM AMAŊFƆ FEEMƆ LƐ’

2. (a) Mɛɛ Yesaia gbalɛ ko ba mli trukaa yɛ afi 539 D.Ŋ.B., ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ naakpɛɛ nii he baahia dani Yeremia 25:​11, 12 lɛ aba mli yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ?

2 Yɛ Yehowa gbalɛ ni etsɔ hiɛ afii ohai abɔ ni ekɛha lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Babilon Maŋtsɛyeli lɛ gbee shi yɛ Persianyo Koresh kɛ Medianyo Dario asraafoi lɛ ahiɛ. (Yesaia 44:​24, 27, 28; 45:​1, 2) Dario batsɔ maŋtsɛ yɛ tsutsu Babilon maŋtsɛyeli lɛ nɔ. Enɛ ba mli yɛ afi 539 D.Ŋ.B. Nakai beaŋ lɛ afii nyɔŋmai ekpaa kɛ kpaanyɔ eho kɛjɛ be mli ni Nebukadnezar ni jɛ Babilon lɛ kpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ, ni efee Yuda shikpɔŋ lɛ amaŋfɔ ni eloo Yudafoi ni shwɛ lɛ kɛtee Babilon lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, gbɛkpamɔ ni mli wa waa ji nɔ ni nuumo Daniel kɛŋma nii, yɛ Dario klɛŋklɛŋ afi lɛ mli, akɛ: “Mi, Daniel, mikwɛ woji lɛ amli, ni mina akɛ afii lɛ ni Yehowa wiemɔ ba gbalɔ Yeremia ŋɔɔ yɛ hewɔ, akɛ eeegbe Yerusalem amaŋfɔ lɛ naa lɛ, ji afii nyɔŋmai kpawo.” (Daniel 9:2; Yeremia 25:​11, 12) Mɛɛ naakpɛɛ nifeemɔ nɔ Yudafoi ni ji nomii lɛ aaatsɔ, ní yɛ afii enyɔ mli lɛ, amɛku amɛsɛɛ ni amɛyasaa amɛtswa Yehowa jamɔ amɛma shi ekoŋŋ yɛ Yerusalem?

3. No hewɔ lɛ, mɛɛ sɔlemɔ ko ni mli wa waa Daniel sɔle?

3 Daniel damɔ emaŋbii lɛ anajiaŋ ni ekpa Yehowa fai waa, ni ekpɛlɛ eshai ni amɛfee lɛ anɔ ni ekɛ Yehowa wie koni ejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ amɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ebi Yehowa ni ejie heguɔgbee ni jeŋmaji ni ebɔle Israel he lɛ kɛba E-gbɛi kpeteŋkpele lɛ nɔ lɛ. Ekpa e-Nyɔŋmɔ lɛ fai akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa], bo toi! Nuŋtsɔ [Yehowa], ŋɔɔ ofa! Nuŋtsɔ [Yehowa], ka toi, ni ofee; kaatsɛ kwraa, yɛ bo diɛŋtsɛ ohewɔ, mi-Nyɔŋmɔ; ejaakɛ akɛ ogbɛi ewo omaŋ kɛ omaŋbii lɛ!”​—⁠Daniel 9:​4-19.

4. Te Yehowa ha nakai sɔlemɔ lɛ hetoo eha tɛŋŋ?

4 Ani Yehowa ha sɔlemɔ nɛɛ hetoo? Hɛɛ, eha hetoo! Ni yɛ nakai feemɔ mli lɛ, eha egbalɛ lɛ hu ba mli. Eha Dario sɛɛyelɔ, Koresh ni ji Persianyo lɛ wo akpɔ akɛ Israelbii shwɛɛnii lɛ aku amɛsɛɛ kɛya Yerusalem ni amɛyasaa amɛma Yehowa sɔlemɔtsu lɛ ekoŋŋ. Beni “afii nyɔŋmai kpawo” lɛ baa naagbee, yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ, nakai Yudafoi ni amɛsaa amɛba amɛmaŋ ekoŋŋ lɛ bɔi afɔleshaa kɛha Yehowa yɛ efɔleshaa latɛ ni asaa ama ekoŋŋ yɛ Yerusalem lɛ nɔ.​—⁠2 Kronika 36:​17-23; Ezra 3:1; Yesaia 44:28; 45:⁠1.

MESIA LƐ KLƐŊKLƐŊ BAA LƐ HE AKƆNTAABUU

5. (a) Mɛɛ nɔ kroko tsa nɔ kɛba amrɔ nɔŋŋ? (b) Mɛɛ be sɛɛjɛkɛmɔ ko aha eje kpo faŋŋ yɛ Daniel 9:​24-27?

5 Nɔ kroko hu tsa nakai Daniel sɔlemɔ lɛ nɔ kɛba amrɔ nɔŋŋ. Bɔfo Gabriel jie ehe kpo etsɔɔ lɛ yɛ adesa su mli, ni ekɛ lɛ bɔi wiemɔ. Ewie Daniel he akɛ “[Yehowa] sumɔɔ osane naakpa,” kɛkɛ ni etee nɔ ni ‘etsɔɔ lɛ shishi.’ (Daniel 9:​20-23) Nɔ ni ebaakɛɛ lɛ lɛ ji nɔ hee kwraa, kpojiemɔ hee ni akɛbaaha Daniel. Eji gbalɛ ko ni yɔɔ naakpɛɛ, ni tsɔɔ nibii ni baaba yɛ be sɛɛjɛkɛmɔ ko mli, jeee yɛ “afii nyɔŋmai kpawo” mli, shi moŋ “otsii nyɔŋmai kpawo” mli. Ofainɛ kanemɔ sane muu lɛ fɛɛ yɛ Daniel 9:​24-27. Mɛni gbalɛ lɛ tsɔɔ?

6. Be enyiɛ “otsii nyɔŋmai kpawo” lɛ feɔ?

6 Ewieɔ akɛ ato “otsii nyɔŋmai kpawo” aha “[Mesia], Mɔ ni Afɔ lɛ Mu ni ji Lumɔ lɛ,” Maŋtsɛ ni awo shi yɛ ehe ni jɛ David seshi lɛ mli lɛ puemɔ lɛ. Ani otsii nɛɛ aaanyɛ afee otsii diɛŋtsɛ? Dabi, ejaakɛ nibii ni agba yɛ he lɛ fɛɛ nyɛŋ aba mli yɛ afi kɛ fã pɛ mli. Amɛbafee “otsii” ni gbi fɛɛ gbi ni yɔɔ mli lɛ damɔ shi kɛha afi. (Okɛto 3 Mose 25:8 he.) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia shishitsɔɔmɔi pii kɛ wiemɔi tamɔ “otsii nyɔŋmai kpawo ni damɔ shi kɛha afii” tsuɔ nii yɛ Daniel 9:24. (An American Translation, Moffatt, Today’s English Version; kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaai lɛ hu yɛ Rotherham, The New American Bible, The Jerusalem Bible mli.) Eka shi faŋŋ akɛ “otsii nyɔŋmai kpawo” lɛ ji afii 490 diɛŋtsɛ.

7, 8. (a) Mɛni hewɔ ajeee “otsii nyɔŋmai kpawo” lɛ kanemɔ shishi kɛjɛɛɛ Koresh akpɔ lɛ nɔ lɛ? (b) Te aha Nehemia sɔlemɔ lɛ hetoo aha tɛŋŋ? (d) Te Yudafoi lɛ here maŋtsɛ lɛ “wiemɔ” lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ? (e) Mɛɛ be mli enɛ ba?

7 Mɛɛ be ajeɔ “otsii nyɔŋmai kpawo” lɛ kanemɔ shishi? Daniel 9:25 kɛɔ wɔ akɛ: “Kɛjɛ beyinɔ ni wiemɔ aaaje kpo akɛ aku sɛɛ ayatswa Yerusalem ekoŋŋ lɛ.” Shi kɛlɛ, “wiemɔ” ko ni tamɔ nakai bɛ akpɔ ni Koresh wo lɛ mli. Nɔ ni ekɛɛ yɛ mli pɛ ji ‘ayasaa ama Yehowa we lɛ ekoŋŋ,’ ni nɔ ni baafata he hu ji latɛ kɛha afɔleshaa. (Ezra 1:​1-4) Maŋ lɛ diɛŋtsɛ tee nɔ eka shi “amaŋfɔ,” ní egbogboi lɛ fɛɛ ekumɔ eshwie shi, aahu kɛyashi nɔ ni fe afii 80 sɛɛ dã. Yɛ nakai beaŋ lɛ, Yudanyo anɔkwafo ko, ni ji Nehemia miisɔmɔ akɛ Persia Maŋtsɛ Artashasta daawolɔ, yɛ Shushan mɔɔ lɛ mli. Beni enu Yudafoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ amanehulu lɛ he lɛ, esɔle ni ajie nɛkɛ “ahorabɔɔ” ni yɔɔ Yehowa gbɛi nɔ nɛɛ.​—⁠Nehemia 1:​3, 11; 2:⁠17.

8 Nehemia kɛ wein baha maŋtsɛ lɛ, kɛ hiɛ ni efee mɔbɔmɔbɔ. Ni Artashasta bi lɛ akɛ: “Mɛɛ hewɔ ni ohiɛ efee mɔbɔmɔbɔ nɛkɛ, ni jeee akɛ ohe miiye hu? Jeee nɔ ko nɔ ko ni, akɛ tsuiŋ awerɛho ni!” Beni ena ele nɔ hewɔ lɛ, maŋtsɛ lɛ ha Nehemia famɔi amrɔ nɔŋŋ akɛ eku esɛɛ kɛya Yerusalem, koni eyatswa maŋ lɛ “gbogboi” lɛ kɛ “agboi” lɛ. Beni Nehemia yashɛ jɛmɛ koni ekɛɛ amɛ mɔbɔnalɛ ni Nyɔŋmɔ ejie lɛ kpo lɛ, ní eha amɛle maŋtsɛ lɛ wiemɔ akɛ “aku sɛɛ ayatswa Yerusalem ekoŋŋ lɛ,” te gbɔmɛi lɛ here nɔ amɛha tɛŋŋ? “Kɛkɛ ni amɛkɛɛ: ‘Nyɛhaa wɔtea shi ni wɔmaa!’ Ni amɛwaje amɛnijiaŋ amɛha nitsumɔ kpakpa lɛ.” Enɛɛmɛi fɛɛ ba mli yɛ “maŋtsɛ Artashasta yinɔ afi ni ji nyɔŋmai enyɔ lɛ nɔ.”​—⁠Nehemia 2:​1-18.

9. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔle Artashasta nɔyeli afi ni ji 20?

9 Mɛɛ afi nɔ enɛ ba? Odaseyeli ni mli wa ni yɔɔ ji akɛ, nɛkɛ Artashasta nɛɛ, (ni atsɛɔ lɛ “Longimanus” hu, yɛ eninejurɔ ni kɛ lɛ hewɔ lɛ) bata Persia maŋtsɛsɛi lɛ nɔ yɛ etsɛ Xerxes gbele sɛɛ. Artashasta nɔyeli afi ni ji klɛŋklɛŋ nɔ lɛ baafee afi 474 D.Ŋ.B. No hewɔ lɛ, enɔyeli afi ni ji 20 lɛ baafee 455 D.Ŋ.B.a

10. Mɛɛ gbɛ nɔ gbalɛ ni kɔɔ klɛŋklɛŋ “otsii kpawo” lɛ he lɛ ba mli yɛ?

10 No hewɔ lɛ, belɛ abaaje “otsii” ni yɔɔ Daniel 9:25 lɛ kanemɔ shishi kɛjɛ afi 455 D.Ŋ.B. Wɔkaneɔ akɛ:

“No hewɔ lɛ na ole, ni ojwɛŋ he, akɛ kɛjɛ beyinɔ ni wiemɔ aaaje kpo akɛ aku sɛɛ ayatswa Yerusalem ekoŋŋ lɛ kɛyashi [Mesia] Mɔ ni Afɔ lɛ Mu ni ji Lumɔ lɛ nɔ lɛ, efeɔ otsii kpawo, ni otsii nyɔŋmai ekpaa kɛ enyɔ mli lɛ aaaku sɛɛ ayatswa lɛ ekoŋŋ, blohu kɛ gbogbo fɛɛ yɛ fimɔ bei amli.”

Eka shi faŋŋ akɛ, klɛŋklɛŋ “otsii kpawo,” loo afii 49 lɛ kɔɔ be ni asaa akɛtswa maŋ lɛ ekoŋŋ lɛ he, aahu kɛbashi afi 406 D.Ŋ.B. “Fimɔ bei” lɛ kɔɔ shitee-kɛ-woo ni naa wa waa ni gbɔmɛi ni bɛŋkɛ amɛ lɛ kɛba maŋ lɛ saamɔ nitsumɔ nɛɛ nɔ lɛ he. (Nehemia 4:​6-20) Shi yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, taakɛ yinɔsane tsɔɔ lɛ, beni shɛɔ nakai afii oha lɛ naagbee gbɛ lɛ, no mli lɛ Yerusalem ji maŋ wulu ni eshwere babaoo diɛŋtsɛ.b

11. Mɛɛ gbɛ nɔ “[Mesia] Mɔ ni Afɔ lɛ Mu ni ji Lumɔ lɛ” pue yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ yɛ?

11 Shi kɛlɛ, “otsii nyɔŋmai ekpaa kɛ enyɔ” hu baatsa nɛkɛ be nɛɛ nɔ​—⁠ni haa fɛɛ feɔ otsii 69 ni damɔ shi kɛha afii, loo afii 483, kɛjɛ afi 455 D.Ŋ.B. “kɛyashi [Mesia] Mɔ ni Afɔ lɛ Mu ni ji Lumɔ lɛ nɔ.” Nɛkɛ afii 483, ni afi 455 D.Ŋ.B. fã kɛ naagbee afi lɛ hu fã pɛ fata he lɛ, baatsa nɔ aahu kɛyashi afi 29 Ŋ.B. Ani Mesia lɛ pue yɛ nakai beaŋ? Luka 3:​1-3 jajeɔ akɛ “Kaisare Tiberio maŋtsɛyeli afi ni ji nyɔŋma kɛ enumɔ lɛ mli” lɛ, Yohane Baptisilɔ lɛ “ba Yordan niiaŋ fɛɛ, ni eshiɛɔ tsuitsakemɔ baptisimɔ.” Akɛni yinɔsaneŋmalɔi maa nɔ mi akɛ Tiberio batsɔ Roma maŋtsɛ yɛ August 17, 14 Ŋ.B. (yɛ Gregorian kalenda lɛ naa) hewɔ lɛ, ebafeɔ faŋŋ akɛ Yohane shiɛmɔ kɛ baptisimɔ lɛ baaje shishi yɛ Tiberio nɔyeli afi ni ji 15 lɛ nɔ​—⁠yɛ afi 29 Ŋ.B. agbiɛnaa be mli. Yɛ nakai afi lɛ nɔŋŋ​—⁠29 Ŋ.B.​—⁠gbo be mli lɛ, abaptisi Yesu, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kpeleke shi kɛjɛ ŋwɛi kɛba enɔ ni ebafɔ lɛ mu akɛ Mesia. Lɛlɛŋ hu, yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ yɛ ŋwɛi gbalɛ mlibaa mli!​—⁠Luka 3:​21, 22.

12. (a) Mɛni no mli lɛ Yudafoi lɛ ateŋ mɛi pii kpaa gbɛ? (b) Mɛni hewɔ amɛnuuu oti ni yɔɔ gbalɛ lɛ mli lɛ shishi lɛ? (d) Shi mɛɛ gbɛ nɔ ehe baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha wɔ yɛ?

12 No mli lɛ, Yudafoi lɛ ateŋ mɛi pii miikpa Mesia lɛ baa gbɛ yɛ nakai beaŋ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nɔ hewɔ lɛ fã jɛ le ni amɛle “otsii nyɔŋmai kpawo” lɛ he sane lɛ. (Luka 3:15; Yohane 1:​19, 20) Shi akɛni amɛyɛ tsuii ni ekpiliŋ hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo eyanuuu oti ni yɔɔ gbalɛ lɛ mli lɛ shishi. (Mateo 15:​7-9) Shi, abaanyɛ awo wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hewalɛ yɛ wɔ hemɔkɛyeli mli kɛtsɔ “gbalɛ wiemɔ lɛ” fãi sɔrɔtoi nɛɛ fɛɛ ni wɔɔbo toi lɛ nɔ. (2 Petro 1:​19-21) Jeee akɛ nakai “wiemɔ” lɛ haa wɔleɔ Mesia lɛ kɛkɛ, taakɛ atsɔɔ mli yɛ tao ni yɔɔ baafa 67 lɛ mli lɛ; shi moŋ egbalaa wɔ jwɛŋmɔ kɛyaa jɔɔmɔi ni yɔɔ nyam ni abaana mli ŋɔɔmɔ yɛ “[Mesia] Mɔ ni Afɔ lɛ Mu ni ji Lumɔ lɛ” maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ hu nɔ.​—⁠Yesaia 9:​6, 7.

“AFO” MESIA MAŊTSƐ LƐ “ASHƐ AFƆ”

13, 14. Mɛɛ gbɛ nɔ esoro Mesia lɛ puemɔ kɛ gbɛ ni ekɔ lɛ kwraa yɛ Yudafoi lɛ agbɛkpamɔ he yɛ?

13 Ani kpɔmɔ ko jɛ “[Mesia] Mɔ ni Afɔ lɛ Mu ni ji Lumɔ lɛ” puemɔ lɛ mli kɛbaha Yudafoi lɛ amrɔ nɔŋŋ? Amɛkpa gbɛ akɛ ebaafee tatsɛ kpele, mɔ ni he wa waa ni baakpɔ̃ amɛ kɛjɛ Roma Maŋtsɛyeli lɛ nyɔŋyeli shɛii lɛ shishi. (Yohane 6:​14, 15) Shi kɛlɛ, e-Tsɛ, Yehowa, eto eyiŋ yɛ kpɔmɔ kroko kwraa he.

14 Yɛ gbalɛ ni kɔɔ “otsii nyɔŋmai kpawo” lɛ he lɛ mli lɛ, Gabriel fee lɛ faŋŋ akɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni Mesia lɛ baatsɔ maŋkwramɔŋ nɔyelɔ kpeteŋkpele lɛ, “aaafo . . . lɛ ashɛ afɔ̃, ni enaŋ mɔ ko.” Ebaagbo gbele ni yɔɔ hiɛgbele, ni eshiŋ gbɛi loo heloonaa nii ni akɛbaakai lɛ wɔsɛɛ. Kwɛ bɔ ni eba mli pɛpɛɛpɛ eha! Beni ajie Yesu he atadei koni ayagbe lɛ lɛ, asraafoi lɛ fɔ̃ oshiki koni ana mɔ ni nibii pɛ ni eshiɔ̃​—⁠ni ji ekponɔgbɛ atadei nɛɛ baatsɔ enɔ.​—⁠Daniel 9:26a; Mateo 27:⁠35.

15. (a) Mɛɛ be ‘afo Mesia lɛ ashɛ afɔ̃’? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ ama bɔ ni be nɛɛ ja jogbaŋŋ ha lɛ nɔ mi yɛ?

15 Mɛɛ be nɛkɛ gbele nɛɛ ba? Gabriel wie akɛ ebaaba yɛ “[naagbee] otsi lɛ teŋ” ni damɔ shi ha afii, ni ji yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ agbiɛnaa be mli, yɛ Yesu baptisimɔ kɛ emufɔɔ lɛ sɛɛ afii etɛ kɛ fa mli. Yɛ bɔ ni nakai gbalɛ lɛ ja ha lɛ nɔmimaa mli lɛ, Yohane Sanekpakpa lɛ tsɔɔ akɛ no mli lɛ Yesu miiya eyaye Hehoo ni ji ejwɛ, yɛ ebaptisimɔ lɛ sɛɛ.​—⁠Daniel 9:27b; Yohane 2:13; 5:1; 6:4; 13:⁠1.

16, 17. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔi ni tee nɔ lolo yɛ Daniel 9:26 lɛ ba mli kɛ awerɛho yɛ? (b) Mesia lɛ anɔkwa sɛɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ feɔ nɔkwɛmɔ nɔ kɛhaa wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Hɛɛ, “afo” “[Mesia] Mɔ ni Afɔ lɛ Mu ni ji Lumɔ lɛ” “ashɛ afɔ̃.” Kwɛ bɔ ni eji awerɛho sane akɛ Yudafoi lɛ ekpɛlɛɛɛ amɛmaŋtsɛ lɛ nɔ! Shi babaoo yɛ ni baaba lolo. Abaasaa afee Yerusalem amaŋfɔ ekoŋŋ. Taakɛ Daniel gbalɛ lɛ gba efɔ shi lɛ:

“Shi lumɔ ni baaba lɛ maŋbii lɛ aaafite maŋ lɛ kɛ he krɔŋkrɔŋ lɛ, ni enaagbee lɛ aaatamɔ nu afua, ni ta aaakã he kɛyashi naagbee; ama amaŋfɔfeemɔ nɔ mi.”​—⁠Daniel 9:26b.

17 Lɛlɛŋ hu, bɔ ni gbalɛ lɛ tsɔɔ lɛ, nɔ ni kadi be ni nyiɛ Mesia lɛ ‘foo kɛ shɛmɔ-kɛ-fɔ̃ɔ’ lɛ sɛɛ ji ta aahu “kɛyashi naagbee.” Yɛ naagbee lɛ, yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, Roma asraafoi lɛ baho tamɔ nu afua kɛbote Yerusalem ni amɛwo he ka lɛ mli. Akpata maŋtiase lɛ kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ, ni ‘afite lɛ kwraa.’ Taakɛ yinɔsaneŋmalɔ Josephus tsɔɔ lɛ, Yudafoi 1,100,000 hiɛ kpata yɛ nakai amanehulu lɛ mli. Shi miishɛɛ sane ji akɛ, beni shɛɔ nakai beaŋ lɛ, Mesia lɛ anɔkwa sɛɛnyiɛlɔi lɛ ebo kɔkɔbɔɔ “okadi” lɛ toi, ni amɛjo foi kɛtee he ni yɔɔ shweshweeshwe yɛ gɔji lɛ anɔ yɛ Yordan sɛɛ. (Mateo 24:​3-16) Enɛ maa bɔ ni ehe hiaa kɛha wɔ ŋmɛnɛ akɛ wɔbo Nyɔŋmɔ gbalɛ mli “okadi” lɛ toi dani Maŋtsɛyeli lɛ ‘aba’ ni ebatsu kojomɔ he nii yɛ amrɔ nɛɛ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ nɔ lɛ nɔ mi.​—⁠Luka 21:​34-36.

MESIA LƐ KƐ SƐƐNAMƆI BA

18. Mɛɛ nɔ ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ atsu yɛ Mesia lɛ klɛŋklɛŋ baa lɛ mli?

18 Belɛ, mɛni abaanyɛ atsu kɛtsɔ Mesia lɛ klɛŋklɛŋ baa lɛ nɔ? Gabriel ekɛɛ Daniel momo akɛ:

“Otsii nyɔŋmai kpawo ato aha omaŋbii lɛ kɛ omaŋ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni akɛgbe mlatɔmɔ lɛ naa, ni akɛsɔo eshai anaa, ni akɛkpata yɛ nishaianii ahewɔ, ni akɛ naanɔ jalɛ aba.” (Daniel 9:24a)

“[Mesia] Mɔ ni Afɔ lɛ Mu ni ji Lumɔ lɛ” baatsu enɛɛmɛi fɛɛ dani ebaagbo, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ egbele lɛ nɔ hu! Enɛ efeŋ maŋkwramɔŋ kpɔmɔ, shi moŋ mumɔŋ nɔ̃ ni yɔɔ nyam. Kɛtsɔ ewala akɛ adesa ni eye emuu, ni ekɛha yɛ afɔleshaa mli lɛ kpɔmɔ hewalɛ lɛ nɔ lɛ, Yesu baajie esha kɛ tɔmɔ muji ni eka wɔhe lɛ kɛjɛ mɛi ni baakpɛlɛ enɔ akɛ Mesia lɛ ahe, ni ekɛ amɛ aaaba “kpaŋmɔ hee” mli akɛ mumɔŋ “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.”​—⁠Galatabii 6:16; Yeremia 31:​31, 33, 34.

19. Mesia lɛ ha “afɔle kɛ niyenii afɔle sɛɛ fo” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 No hewɔ lɛ nɔ ni Mla kpaŋmɔ ni Mose fee teŋdamɔlɔ lɛ nyɛɛɛ atsu, yɛ kooloi ni akɛshaa afɔle lɛ hewɔ lɛ, agbɛnɛ kpaŋmɔ hee lɛ ni Mesia lɛ ji eteŋdamɔlɔ lɛ baatsu, kɛtsɔ efɔleshaa koome akɛ gbɔmɔ adesa ni eye emuu, ni eshã yɛ “otsi lɛ teŋ” lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, ebaaha “afɔle kɛ niyenii afɔle sɛɛ afo,” kɛ shishinumɔ akɛ agbɛnɛ afɔlei ni ashaa yɛ Mla lɛ naa lɛ ahe bɛ sɛɛnamɔ dɔŋŋ. (Daniel 9:27) Taakɛ bɔfo Paulo jaje yɛ sɛɛ mli lɛ: “Blema nii lɛ eho; naa, nibii fɛɛ etsɔmɔ ehee. Shi nibii nɛɛ fɛɛ jɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ, mɔ ni tsɔ Yesu Kristo nɔ ekpata lɛ diɛŋtsɛ ekɛ wɔ teŋ, ni ekɛ kpatamɔ sɔɔmɔ lɛ ha wɔ lɛ.”​—⁠2 Korintobii 5:​17, 18.

20. Mɛɛ gbɛkpamɔ ni ka adesai ahiɛ ooonyɛ ona miishɛɛ yɛ he?

20 Yɛ be ni sa mli lɛ, Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli sɛɛnamɔi lɛ amli baalɛɛ kɛteke mumɔŋ Israel ni Paulo batsɔ amɛteŋ mɔ ko lɛ, ejaakɛ etee nɔ ewie akɛ, kɛtsɔ Kristo nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ ekpata “lɛ diɛŋtsɛ kɛ je lɛ teŋ, ni ebuuu amɛ nɔtɔmɔi lɛ ehaaa amɛ.” (2 Korintobii 5:19) Akɛ adesai aje lɛ fa lɛ, ani onaaa miishɛɛ akɛ akɛ tɔmɔi ni otɔ̃ɔ yɛ emuu ni oyeee akɛ adesa lɛ hewɔ lɛ baake bo kɛtsɔ Mɔ ni saa okɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ afɔleshaa lɛ nɔ?

21, 22. (a) Otsi ni ji 70 lɛ “sɔo ninaa kɛ gbalɛ naa” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (Daniel 9:24) (b) Mɛɛ gbɛ nɔ afɔ “he krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ” lɛ mu yɛ?

21 Shi kɛlɛ, jeee “naanɔ jalɛ” kɛkɛ ‘otsi ni ji nyɔŋmai kpawo lɛ’ kɛbaaba. Kɛfata he lɛ, “[ebaasɔo] ninaa kɛ gbalɛ naa” hu. Taakɛ Kpojiemɔ 19:10 jajeɔ lɛ, “Yesu odase lɛ ji gbalɛ mumɔ lɛ.” Ni Yesu ha gbalɛ wiemɔi ohai abɔ ba mli yɛ gbɛi ni yɔɔ tɛɛ diɛŋtsɛ nɔ yɛ eklɛŋklɛŋ baa akɛ Mesia lɛ mli, yɛ nɔ ni efee kɛ nɔ ni ewie lɛ mli. Enɛ fee tamɔ nɔ ni akɛ naasɔomɔ nɔ ko ni anyɛŋ ajie miiwo nakai gbalɛi lɛ amli, ni haa anaa akɛ amɛji anɔkwale, ni amɛja, ni amɛjɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ Yehowa diɛŋtsɛ ŋɔɔ. Agbɛnɛ, abaatsu Nyɔŋmɔ shiwoi fɛɛ ni tsɔɔ jɔɔmɔi ni ekɛaaha ewebii lɛ ahe nii kɛtsɔ Mesia lɛ nɔ. Ejaakɛ “Nyɔŋmɔ shiwoi abɔ ni yɔɔ nɛɛ, emli Hɛɛ lɛ yɔɔ”​—⁠Mesia lɛ, Yesu.​—⁠Daniel 9:24b; 2 Korintobii 1:⁠20.

22 Nɔ kroko hu ni ebaatsu yɛ ‘otsi ni ji nyɔŋmai kpawo lɛ’ mli ji “he krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ lɛ” mufɔɔ. “He krɔŋkrɔŋ ni akɛ niji fee,” ni yɔɔ Yerusalem sɔlemɔ we lɛ nyɛŋ atsu Nyɔŋmɔ yiŋtoo ni kɔɔ eshaifaa he lɛ he nii dɔŋŋ. Ehi shi akɛ nɔ diɛŋtsɛ ni yɔɔ mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele gbɛjianɔtoo ni ba shihilɛ mli yɛ Mesia lɛ mufɔɔ lɛ mli yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ henɔ kɛkɛ. Jɛmɛ, yɛ egbele kɛ eshitee lɛ sɛɛ, ni Kristo bote ŋwɛi koni ekɛ ewala ni ekɛsha afɔle akɛ adesa lɛ ayapue yɛ Nyɔŋmɔ Diɛŋtsɛ hiɛ, “shikome kɛkɛ.” (Hebribii 9:​23-26) Enɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ ŋwɛi shihilɛ he lɛ ena shihilɛ hee kroko. Afɔ jɛmɛ mu akɛ “he krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ,” nɔ ni yɔɔ mumɔŋ diɛŋtsɛ, ní Yerusalem sɔlemɔ we lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ fee he mfoniri lɛ. No hewɔ lɛ, kɛjɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ, yɛ afi 33 Ŋ.B. kɛtsa nɔ aahu kɛyashi ‘otsi ni ji nyɔŋmai kpawo lɛ’ naagbee lɛ mli lɛ, nakai Yudafoi ni kpɛlɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ lɛ na hegbɛ krɛdɛɛ ko. Kɛtsɔ Kristo afɔleshaa ni ekɛha yɛ “he krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ” nɛɛ nɔ lɛ, amɛ hu afɔ amɛ mu koni amɛsɔmɔ akɛ osɔfoi bibii yɛ Nyɔŋmɔ mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mli.

23. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ aduro Yudafoi lɛ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ yɛ otsi ni ji 70 lɛ mli yɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ aduro mɛi krokomɛi hu, yɛ “otsii nyɔŋmai kpawo” lɛ sɛɛ?

23 Gbalɛ lɛ kɛɔ yɛ nɛkɛ Yudafoi ni akɛ amɛ baaba mumɔŋ Israel mli nɛɛ ahe akɛ: “Ni eeewaje kpaŋmɔ eha mɛi pii otsi kome.” Enɛ ji ‘otsi ni tsɔɔ afii,’ ni ji afi 29-36 Ŋ.B., be mli ni heloonaa Yudafoi lɛ ná duromɔ krɛdɛɛ ko kɛtsɔ kpɛlɛmɔ ni akpɛlɛ amɛnɔ akɛ ‘Abraham mumɔŋ seshi lɛ’ fã lɛ nɔ lɛ. (Daniel 9:27a) Shi, beni Petro shiɛ etsɔɔ Jeŋmajiaŋnyo Kornelio foolɔ lɛ, kɛkɛ ni agbele gbɛ aha jeŋmajiaŋbii foolɔi lɛ hu koni akɛ amɛ aba Abraham kpaŋmɔ lɛ mli. Paulo ŋma yɛ enɛ he akɛ: “Ejaakɛ nyɛ fɛɛ lɛ Nyɔŋmɔ bii ji nyɛ yɛ Kristo Yesu mli kɛtsɔ hemɔkɛyeli lɛ nɔ; ejaakɛ nyɛ mɛi abɔ ni abaptisi nyɛ awo Kristo mli lɛ, nyɛwo Kristo. Yudanyo bɛ lɛ, Helanyo hu bɛ dɔŋŋ; nyɔŋ bɛ lɛ, odehe hu bɛ dɔŋŋ; nuu bɛ lɛ, yoo hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ nyɛ fɛɛ, mɔ kome ji nyɛ yɛ Kristo Yesu mli. Shi kɛ Kristo nii ji nyɛ lɛ, belɛ Abraham seshibii ji nyɛ, kɛ gboshiniyelɔi hu yɛ shiwoo lɛ naa.”​—⁠Galatabii 3:​26-29; Bɔfoi lɛ Asaji 10:​30-35, 44-48.

24. (a) Mɛɛ nɔmimaa wiemɔ ko ni yɔɔ nyam Abraham shiwoo lɛ yɔɔ kɛha mɛi krokomɛi lolo? (b) Taakɛ Luka 9:23 tsɔɔ lɛ, te ooofee tɛŋŋ ona mli gbɛfaŋnɔ?

24 Shi, adesai ni eshwɛ​—⁠ni ji mɛi akpekpei akpei abɔ ni abuako amɛnaa koni amɛbatsɔmɔ “asafoku bibioo” lɛ fa, ni amɛna gboshinii yɛ ŋwɛi lɛ hu? Ah, Abraham shiwoo lɛ hiɛ nɔmimaa wiemɔ ni yɔɔ nyam kɛha amɛ hu, ejaakɛ Nyɔŋmɔ jaje yɛ nakai shiwoo lɛ mli akɛ: “[Abraham] seshi lɛ mli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ.” (1 Mose 22:18) Ani ooshwe akɛ ona nakai jɔɔmɔi lɛ amli gbɛfaŋnɔ? Obaanyɛ ona, ni yɛ enɛ hewɔ lɛ esa akɛ osɔle ni ‘Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ aba.’ Agbɛnɛ hu, beni oyaa nɔ opɛiɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lolo lɛ, obaale bɔ ni ooofee ni ‘okwa’ bo diɛŋtsɛ ohe, ni ojɔɔ ohe nɔ oha Nyɔŋmɔ ni onyiɛ Mesia ni ji Hiɛnyiɛlɔ lɛ sɛɛ “daa nɛɛ.”​—⁠Luka 9:⁠23.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Kwɛmɔ Blɔfo Buu-Mɔɔ ni ji October 15, 1965 nɔ lɛ, baafa 629-631; Insight on the Scriptures, Kpo 2, baafai 899-900.

b Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Josephus tsɛ afii ohai ejwɛ D.Ŋ.B. yinɔsaneŋmalɔ Hecataeus ni jɛ Abdera lɛ wiemɔi asɛɛ yɛ Against Apion, Book I:22 mli akɛ eŋma akɛ: “Yudafoi lɛ yɛ mɔɔi kɛ akrowai babaoo yɛ maŋ lɛŋ hei sɔrɔtoi, shi maŋ kome pɛ ni atswa gbogbo awo he, ni ehebɔlemɔ jɛkɛmɔ ji stadei nyɔŋmai enumɔ (aaafee ninetalɔi 33,000) kɛ emlibii ayifalɛ hu aaashɛ mɛi akpei oha-kɛ-nyɔŋmai enyɔ; amɛtsɛɔ lɛ Yerusalem.”

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 67]

GBALƐI NI BA MLI NI KƆƆ ‘MESIA NI JI LUMƆ LƐ’ HE KƐMIIBA “OTSII NYƆŊMAI KPAWO” LƐ NAAGBEE GBƐ

GBALƐ OTI NI YƆƆ MLI EMLIBAA

Yesaia 40:3 Yohane Baptisilɔ lɛ saa gbɛ lɛ Mateo 3:1-3

Mika 5:1 Afɔ Yesu yɛ Betlehem Mateo 2:1-6

1 Mose 49:10 Ejɛ Yuda akutso lɛ mli Luka 3:23-33

Yesaia 7:14 Obalayoo foro fɔ lɛ Mateo 1:23-25

Yesaia 9:7 David seshinyo, egboshiniyelɔ Mateo 1:1, 6-17

Yeremia 31:15 Agbe abifabii yɛ efɔmɔ sɛɛ Mateo 2:16-18

Hoshea 11:1 Atsɛ lɛ kɛjɛ Mizraim (abobaa he) Mateo 2:14, 15

Daniel 9:25 Epue yɛ “otsii” 69 naagbee Luka 3:1, 21, 22

Lala 40:​8,9 Kɛ he ha kɛha Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii Mateo 3:13-15

Yesaia 61:1,2 Akɛ mumɔ fɔ lɛ mu ni eshiɛ Luka 4:16-21

Lala 2:7 Yehowa tsɛ Yesu akɛ “Bi” Mateo 3:17

Yesaia 9:1, 2 La kpɛ yɛ Galilea kpokpaa nɔ Mateo 4:13-16

Lala 40:10 Ekɛ ekaa shiɛ “sanekpakpa” Mateo 4:17, 23

Lala 69:10 Eyɛ ekaa kɛha Yehowa we lɛ Yohane 2:13-17

Yesaia 53:1,2 Yudafoi naaa hemɔkɛyeli yɛ emli Yohane 12:37, 38

Lala 78:2 Ewieɔ yɛ abɛbuai amli Mateo 13:34, 35

Zakaria 9:9 Eta tejibi nɔ kɛbote maŋ lɛŋ Mateo 21:1-9

Lala 69:5 Mɛi ahe tsɛ̃ lɛ yakatswaa Yohane 15:24, 25

Yesaia 42:1-4 Jeŋmaji ahiɛnɔkamɔ; ewoŋ egbee nɔ Mateo 12:14-21

Lala 41:10 Bɔfo ni yeee anɔkwa tsɔɔ esɛɛ gbɛ Yohane 13:18, 21-30

Zakaria 11:12 Kɛha jwiɛtɛi kukuji 30 Mateo 26:14-16

Lala 2:1, 2 Nɔyelɔi te shi wo mɔ ni afɔ lɛ mu lɛ Mateo 27:1, 2

Lala 118:22 Akpoo lɛ, shi lɛ nɔŋŋ ji koŋtɛ Mateo 21:42, 43

Yesaia 8:14,15 Ebatsɔ nane-tɔ̃tɔmɔ tɛ Luka 20:18

Lala 27:12 Amale odasefoi te shi amɛwo lɛ Mateo 26:59-61

Yesaia 53:7 Efee dioo yɛ enaafolɔlɔi ahiɛ Mateo 27:11-14

Lala 22:17 Akala eniji kɛ enaji akɛsɛŋ lɛ Yohane 20:25

Yesaia 53:12 Abu lɛ afata nɔtɔlɔi ahe Luka 22:36, 37

Lala 22:​8, 9 Aye ehe fɛo beni etsotsoro shi lɛ Mateo 27:39-43

Lala 69:22 Aha lɛ wein ni ebɔɔ yɔɔ mli Marko 15:23, 36

Zakaria 12:10 Atsu lɛ nɔ̃ beni etsotsoro shi lɛ Yohane 19:34

Lala 22:19 Afɔ̃ oshiki akɛja etadei lɛ Mateo 27:35

Lala 34:21 Akũuu ewui lɛ eko kwraa mli Yohane 19:33, 36

Lala 22:2 Nyɔŋmɔ kwa lɛ ha ehenyɛlɔi lɛ Mateo 27:46

Daniel 9:26,27 Afo lɛ ashɛ afɔ yɛ afii 3 1/2c sɛɛ Yohane 19:14-16

Zakaria 13:7 Atswa tookwɛlɔ nɔ, tooi gbɛ shwã Mateo 26:31, 56

Yeremia 31:31 Kpaŋmɔ hee, ajie eshai kɛtee Luka 22:20

Yesaia 53:11 Etere mɛi pii anishaianii Mateo 20:28

Yesaia 53:4 Etere adesai ahelai lɛ Mateo 8:16, 17

Yesaia 53:9 Aha lɛ gbonyo bu yɛ niiatsɛmɛi ateŋ Mateo 27:57-60

Lala 16:10 Atee lɛ shi ni enaaa fitemɔ Bɔfoi 2:24, 27

Yona 2:1 Atee lɛ shi yɛ gbi ni ji etɛ lɛ nɔ Mateo 12:40

Lala 110:1 Awo enɔ kɛtee Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ Bɔfoi 7:56

[Shishigbɛ niŋmai]

c Kwɛmɔ baafa 62 yɛ enɛ mli.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje