Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • es18 bf. 17-26
  • February

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • February
  • Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2018
  • Saneyitsei Bibii
  • Soo, February 1
  • Sohaa, February 2
  • Hɔɔ, February 3
  • Hɔgbaa, February 4
  • Ju, February 5
  • Jufɔ, February 6
  • Shɔ, February 7
  • Soo, February 8
  • Sohaa, February 9
  • Hɔɔ, February 10
  • Hɔgbaa, February 11
  • Ju, February 12
  • Jufɔ, February 13
  • Shɔ, February 14
  • Soo, February 15
  • Sohaa, February 16
  • Hɔɔ, February 17
  • Hɔgbaa, February 18
  • Ju, February 19
  • Jufɔ, February 20
  • Shɔ, February 21
  • Soo, February 22
  • Sohaa, February 23
  • Hɔɔ, February 24
  • Hɔgbaa, February 25
  • Ju, February 26
  • Jufɔ, February 27
  • Shɔ, February 28
Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2018
es18 bf. 17-26

February

Soo, February 1

Nyɛhãa shifimɔ lɛ agbea enitsumɔ naa.​—Yak. 1:4.

Kɛ́ wɔhã shifimɔ gbe enitsumɔ naa lɛ, ebaahã ‘wɔye emuu ni wɔhi kɛwula shi yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ, ní nɔ ko nɔ ko ehiaaa wɔ.’ (Yak. 1:4) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔhã shifimɔ agbe ‘nitsumɔ’ ni etsuɔ yɛ wɔmli lɛ naa? Kai ni wɔkɛkpeɔ lɛ baanyɛ ahã wɔna sui komɛi ni esa akɛ wɔjie lɛ kpo jogbaŋŋ fe bɔ ni wɔfeɔ bianɛ lɛ. Sui nɛɛ ekomɛi ji tsuishitoo, hiɛsɔɔ, kɛ suɔmɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔfi shi yɛ kai amli lɛ, wɔbaajie sui nɛɛ akpo jogbaŋŋ, ni wɔbaaya wɔhiɛ yɛ mumɔŋ. Akɛni shifimɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔya wɔhiɛ hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔgboɔ Yehowa nɔ toi koni wɔkɛjo shihilɛ ko ni jaraa ni wɔkɛkpeɔ lɛ naa foi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ewa hã bo akɛ obaajie ojwɛŋmɔ kɛje nibii ni kɔɔ bɔlɛnamɔ jeŋba sha he lɛ anɔ lɛ, kaahã onijiaŋ je wui! Sɔlemɔ obi Yehowa ni eye ebua bo ni oya nɔ owu oshi susumɔi gbohii nɛɛ. Ani owekunyo ko miite shi eewo bo? Yaa nɔ ofi shi! Tswaa ofai shi akɛ, obaaya nɔ osɔmɔ Yehowa. Kaimɔ akɛ, ja wɔfi shi, dani wɔbaanyɛ wɔsa Nyɔŋmɔ hiɛ.​—Rom. 5:3-5; Yak. 1:12. w16.04 2:15, 16

Sohaa, February 2

Nyɛkɛ heshibaa abua mɛi krokomɛi akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe nyɛ.​—Fil. 2:3.

Mɛi komɛi shwãa yɛ amɛhewolonɔ su, weku mli ni amɛjɛ, bɔ ni amɛhiɔ shi amɛhãa, loo maŋ nɔ ni amɛjɛ lɛ hewɔ. Shi yɛ Yehowa hiɛ lɛ, wɔ fɛɛ lɛ, gbɔmɛi kome ji wɔ. Eyɛ mli akɛ gbɔmɛi amli yɛ srɔto moŋ, shi Yehowa je gbɛ ebɔ lɛ nakai, koni wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. Ekɛko akɛ wɔtsake bɔ ni wɔhiɔ shi wɔhãa lɛ, ni wɔyahi shi tamɔ mɛi krokomɛi. Kɛ̃lɛ, esumɔɔɔ ni wɔnuɔ he akɛ wɔhi fe mɛi krokomɛi. (Rom. 10:12) Kɛ́ wɔnuɔ he akɛ maŋ nɔ ni wɔjɛ lɛ hi fe maji krokomɛi lɛ, ebaawa kɛhã wɔ akɛ wɔkɛ mɛi ni jɛ maji krokomɛi anɔ lɛ baahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli. Nakai eba lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli. Nyɛmimɛi Hebribii lɛ kɛ nyɛmimɛi yei okulafoi ni ji Helabii lɛ yeee jogbaŋŋ. (Bɔf. 6:1) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔna kɛji wɔbuɔ maŋ nɔ ni wɔjɛ lɛ akɛ ehi fe maji krokomɛi? Kɛ́ nyɛmi ko ni jɛ maŋ kroko nɔ lɛ tsɔɔ ejwɛŋmɔ yɛ nɔ ko he lɛ, ani wɔtswaa wɔshɛɔ wɔfɔ̃ɔ amrɔ nɔŋŋ? Ani wɔkɛɔ akɛ, ‘Wɔbiɛ lɛ, jeee nakai wɔfeɔ lɛ’? Esa akɛ wɔhã ŋaa ni awo yɛ ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ mli lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli. w16.04 4:12, 13

Hɔɔ, February 3

Esa akɛ mayajaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ.—Luka 4:43.

Yesu shiɛ “Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ,” ni eesumɔ ni ekaselɔi lɛ hu ashiɛ nakai sane lɛ nɔŋŋ. (Mat. 28:19) Mɛɛ jamɔ mli bii shiɛɔ nakai sane lɛ amɛhãa mɛi fɛɛ? Yehowa Odasefoi pɛ! Be ko lɛ, osɔfo ko ni ehi maji srɔtoisrɔtoi anɔ lɛ kɛ Yehowa Odasefonyo ko kpe. Ekɛɛ lɛ akɛ, yɛ maji srɔtoi ni etee nɔ lɛ eko fɛɛ eko mli lɛ, ebiɔ Yehowa Odasefoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ nɔ sane ni amɛshiɛɔ. Osɔfo lɛ kɛɛ akɛ: “Akɛni amɛ fɛɛ lɛ, kwashiai ji amɛ hewɔ lɛ, amɛhãa mi hetoo kome too lɛ nɔŋŋ, akɛ: ‘Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ.’” Nɔ ni Odasefoi lɛ kɛɛ osɔfo lɛ etsɔɔɔ akɛ kwashiai ji amɛ. Moŋ lɛ, etsɔɔ akɛ, Odasefoi lɛ ji anɔkwa Kristofoi, ni amɛfee ekome. (1 Kor. 1:10) Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji sane titri ni Buu-Mɔɔ​—Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi magazin lɛ wieɔ he. Atsɔɔ magazin nɛɛ shishi kɛtee wiemɔi 253 amli, ni akalaa nɔ ni miihe ashɛ 59,000,000 daa nyɔɔŋ nɔ, no hewɔ lɛ, no ji magazin ni ajaa fe fɛɛ yɛ je lɛ mli! w16.05 2:6

Hɔgbaa, February 4

Mɔ fɛɛ mɔ afee bɔ ni ekpɛ mli yɛ etsui mli.​—2 Kor. 9:7.

Kɛ́ wɔjwɛŋ nɔ ni Yehowa susuɔ yɛ sane ko he lɛ he dani wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ he lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni ja. Ŋɔɔ lɛ akɛ, ootao otsɔ daa gbɛgbalɔ. No hewɔ lɛ, okpɛ oyiŋ akɛ obaahã oshihilɛ afee mlɛo bɔ ni afee ni oná be babaoo kɛhã shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. Shi ekolɛ oobi ohe akɛ, ‘Kɛ́ mihã mishihilɛ fee mlɛo lɛ, ani maná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli?’ Biblia lɛ ekɛko akɛ, esa akɛ Yehowa tsuji fɛɛ atsɔmɔ daa gbɛgbalɔi. Wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔkɛ anɔkwayeli asɔmɔ Yehowa akɛ shiɛlɔi. Shi, Yesu wie akɛ, Yehowa jɔɔ mɛi fɛɛ ni kɛ amɛhe kɛ amɛnibii shãa afɔle yɛ Maŋtsɛyeli lɛ hewɔ. (Luka 18:29, 30) Agbɛnɛ hu, Biblia lɛ kɛɔ akɛ, kɛ́ wɔjɛ wɔtsui mli wɔkɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ jie Yehowa yi lɛ, ehiɛ sɔɔ, ni eesumɔ ni wɔkɛ miishɛɛ asɔmɔ lɛ. (Lala 119:108) Kɛ́ osusu saji nɛɛ ahe, ni osɔle yɛ he lɛ, ebaaye ebua bo ni okpɛ yiŋ ni ja yɛ bɔ ni oshihilɛ lɛ ji lɛ naa, ni Yehowa baajɔɔ oyiŋkpɛɛ lɛ nɔ. w16.05 3:13

Ju, February 5

Kaimɔ obɔlɔ lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli, be mli ni gbii fɔji lɛ náko aba.—Jaj. 12:1.

Esa akɛ Kristofoi ni edara lɛ aba amɛhe shi ni amɛ hu amɛkane saji ni aŋmala yɛ asafo lɛ woji lɛ amli ahã oblahii kɛ oblayei lɛ. Naagbai ni awie he yɛ saji nɛɛ amli lɛ kɔɔ Kristofoi fɛɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔfã wɔhemɔkɛyeli lɛ he, wɔye wɔhe nɔ, wɔtsi wɔhe kɛje nanemɛi fɔji kɛ hiɛtserɛjiemɔi ni esaaa ahe, ni wɔnyɛ wɔfee nɔ ni ja ekɔɔɔ he eko nɔ ni wɔnanemɛi baakɛɛ. No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ oblahii kɛ oblayei ji mɛi titri ni aŋmalaa saji nɛɛ ahãa moŋ, shi fɛɛ jɛ Biblia lɛ mli, ni Kristofoi fɛɛ baanyɛ aná he sɛɛ. Saji ni aŋmalaa ahãa oblahii kɛ oblayei lɛ baanyɛ aye abua amɛ ni amɛfee nibii ni baahã wekukpaa ni yɔɔ amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa. Mɛi ni edara lɛ baanyɛ aná saji ni tamɔ nɛkɛ lɛ hu ahe sɛɛ.​—Jaj. 12:13. w16.05 5:15, 16

Jufɔ, February 6

Bo toi, Israel! Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni. Ni suɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ohewalɛ fɛɛ!​—5 Mose 6:4, 5.

“Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni.” Nibii pii yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ wiemɔ kuku nɛɛ mli! Wiemɔi nɛɛ waje Israelbii lɛ ni amɛnyɛ amɛdamɔ naagbai ni amɛkɛkpe be ni amɛŋɔɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ anaa. Kɛ́ wɔ hu wɔjwɛŋ wiemɔi nɛɛ anɔ lɛ, ebaawaje wɔ ni wɔnyɛ wɔfo amanehulu kpeteŋkpele ni kã wɔhiɛ kpaakpa lɛ, ni wɔhã toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ ahi Paradeiso ni baaba lɛ mli. Nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔsumɔa Yehowa ni wɔsɔmɔa lɛ kɛ wɔsusuma muu fɛɛ kɛtsɔɔ akɛ lɛ pɛ wɔjáa, ni wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔbaanyɛ kɛbaa ekomefeemɔ ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ lɛ yi. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔfee nibii nɛɛ, Yesu baabu wɔ akɛ gwantɛŋi, ni ebaakɛɛ wɔ akɛ: “Nyɛbaa, nyɛ mɛi ni mi-Tsɛ ejɔɔ nyɛ, nyɛŋɔa Maŋtsɛyeli ni asaa ato nyɛ kɛjɛ be ni ato je lɛ shishi lɛ.”​—Mat. 25:34. w16.06 3:2, 20

Shɔ, February 7

Tsui yɔɔ nɛɛ, eyi tɔ kɛ kutumpɔo fe nii fɛɛ.​—Yer. 17:9.

Kɛ́ wɔwo wɔhe nɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni wɔbaakpɛlɛ wɔtɔmɔi anɔ lɛ, wɔkɛ nibii baajiejie wɔnaa, ni kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, wɔboŋ ŋaawoo toi. Ani nyɛmi ko efee bo nɔ ko ni edɔ bo waa? Ani omli efu yɛ sɔɔmɔ hegbɛ ko ni eŋmɛɛ bo lɛ hewɔ? Ani ohiɛ nakai dɔlɛ lɛ loo mlifu lɛ mli lolo? Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, wɔkɛ wɔnyɛmi lɛ baakpãtã, ni wɔbaaya nɔ wɔye Yehowa anɔkwa. (Lala 119:165; Kol. 3:13) Kɛ́ wɔtee nɔ wɔfee esha, ni wɔbɔi dujiashi nibii feemɔ lɛ, ebaanyɛ ehã wɔkpoo ŋaa fɛɛ ŋaa ni Yehowa baawo wɔ lɛ. Kɛkɛ lɛ agbɛnɛ lɛ, kɛ́ wɔfee esha lɛ, wɔnaŋ lɛ nɔ ko dɔŋŋ. (Jaj. 8:11) Nyɛmi nuu ko ni ju shi ekwɛ ponografi aahu lɛ wie akɛ: “Mibɔi asafoŋ onukpai lɛ ahe wiemɔ nyanyaanya.” Esubaŋ gbonyo lɛ fite wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ. Sɛɛ mli lɛ, ekɔɔpoo lɛ yi, ni asafoŋ onukpai lɛ ye amɛbua lɛ. Wɔ fɛɛ wɔyeee emuu. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔfee esha lɛ, esa akɛ wɔkpɛlɛ wɔtɔmɔ lɛ nɔ ni wɔkpa Yehowa fai ni ekɛ wɔhe esha lɛ ake wɔ. Shi kɛ́ wɔkɛ saji jiejie wɔnaa, ni wɔbɔi mɛi ahe wiemɔ nyanyaanya lɛ, belɛ eeenyɛ efee akɛ wɔtsui ebɔi fitemɔ. w16.06 2:5, 6

Soo, February 8

Nyɛkpaa yeyeeye ni nyɛfeɔ yɛ nyɛwala he [lɛ].​—Mat. 6:25.

Yesu le akɛ, ekaselɔi lɛ feɔ yeyeeye loo amɛgbaa amɛhe naa yɛ nɔ ni amɛbaaye, nɔ ni amɛbaanu, kɛ nɔ ni amɛbaawo he, ni enɛ hewɔ ekɛɛ amɛ akɛ ‘amɛkpa yeyeeye ni amɛfeɔ lɛ.’ Ele akɛ kɛ́ amɛye amɛtsui tuutu yɛ nibii ni he hiaa nɛɛ po ahewɔ lɛ, ebaanyɛ egbala amɛjwɛŋmɔ kɛje Yehowa sɔɔmɔ lɛ nɔ. Akɛni kaselɔi lɛ asane kã Yesu tsui nɔ waa hewɔ lɛ, yɛ eshiɛmɔ lɛ mli lɛ, esaa ebɔ amɛ kɔkɔ yɛ oshara nɛɛ he shii ejwɛ sɔŋŋ yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli. (Mat. 6:27, 28, 31, 34) Yesu le nibii ni he hiaa wɔ daa gbi, ni ele akɛ yɛ “naagbee gbii lɛ amli lɛ, bei krɛdɛɛ ní jaraa baaba,” ni nibii amli baawa. (2 Tim. 3:1) Wɔmiiye enɛ he odase ŋmɛnɛ; nitsumɔi ahe esɛ̃, nibii ajara ewa, mɛi pii miiye ohia futaa ni amɛnáaa niyenii kpakpa amɛye loo amɛkɛ amɛmusuŋ hɔmɔ yawɔɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu kɛɛ ‘wala jara wa fe niyenii, ni gbɔmɔtso lɛ hu jara wa fe atade.’ w16.07 1:8, 9

Sohaa, February 9

Mibatsɔ enɛ he sɔɔlɔ yɛ Nyɔŋmɔ duromɔ ni etsɔ ehewalɛ lɛ nitsumɔ lɛ nɔ eŋɔke mi tswaa lɛ naa.—Efe. 3:7.

Eji wɔnyɛɔ wɔboɔ Yehowa toi be fɛɛ be kulɛ, awieŋ akɛ eduromɔ lɛ ji nikeenii. Shi taakɛ wɔle lɛ, wɔnyɛɛɛ wɔfee nakai. Maŋtsɛ Solomon ŋma akɛ: “Gbɔmɔ ko bɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ní ji jalɔ, ní feɔ ekpakpa ni efeee esha.” (Jaj. 7:20) Bɔfo Paulo hu wie akɛ: “Mɛi fɛɛ efee esha ni amɛnyɛɛɛ amɛjie Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kpo.” Esaa ewie akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo ji gbele.” (Rom. 3:23; 6:23a) No hewɔ lɛ, kulɛ nɔ pɛ ni sa wɔ ji, gbele. Shi akɛni Yehowa sumɔɔ adesai waa hewɔ lɛ, ehã “e-Bi koome lɛ” kɛ ewala bashã afɔle ehã wɔ. Enɛ ji nibii ni Yehowa ejɛ emlihilɛ kpele lɛ mli eduro wɔ lɛ ateŋ nɔ ni fe fɛɛ. (Yoh. 3:16) Paulo wie yɛ Yesu he akɛ, ‘akɛ anunyam kɛ woo efi lɛ akekere, ejaakɛ ena amanehulu kɛtee gbele mli koni yɛ Nyɔŋmɔ duromɔ naa lɛ esa enaa gbele ehã mɔ fɛɛ mɔ.’ (Heb. 2:9) No hewɔ lɛ, “nɔkeenɔ ni Nyɔŋmɔ kɛhãa ji naanɔ wala kɛtsɔ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ nɔ.”​—Rom. 6:23b. w16.07 3:3, 4

Hɔɔ, February 10

Mafee hefatalɔ ko ni sa lɛ mahã lɛ.—1 Mose 2:18.

Gbalashihilɛ jeee nɔ hee kɛhã wɔ. Shi kɛ́ wɔtee nɔ wɔsusu mɔ ni to shishi, bɔ ni fee ni eto shishi, kɛ nɔ hewɔ ni eto shishi lɛ he lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔná jwɛŋmɔ ni ja yɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ he, koni wɔná he sɛɛ jogbaŋŋ. Nyɔŋmɔ ji mɔ ni to gbalashihilɛ shishi. Be ni ebɔ Adam ní ekɛɛ lɛ akɛ ewo kooloi lɛ gbɛ́i lɛ, no mli lɛ Adam bɛ hefatalɔ. No hewɔ lɛ, ehã wɔ ni tsii nyɔ enɔ. Kɛkɛ ni ejie eŋmawui lɛ ekome ni ekɛfee yoo, ni ekɛ yoo lɛ bahã lɛ. (1 Mose 2:20-24) Nɛkɛ ji bɔ ni Nyɔŋmɔ fee eto klɛŋklɛŋ gbalashihilɛ lɛ shishi. Yesu hã wɔle akɛ, Yehowa ji mɔ ni wie akɛ “nuu baashi etsɛ kɛ enyɛ ni ebaakpɛtɛ eŋa he, ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛbaatsɔ heloo kome.” (Mat. 19:4, 5) Akɛni Nyɔŋmɔ ŋɔ Adam ŋmawu ni ekɛfee yoo lɛ hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ, Adam kɛ eŋa lɛ nu he akɛ ehe miihia waa ni amɛfee ekome. Yehowa hãaa Adam ŋamɛi enyɔ, ni ewieee hu akɛ ebaanyɛ etse eŋa lɛ gbãla. w16.08 1:1, 2

Hɔgbaa, February 11

[Yesu je] jɛmɛ etee koni eyatsɔɔ nii ni eshiɛ yɛ amɛmaji lɛ amli.—Mat. 11:1.

Yesu kɛ asafokui kɛ aŋkroaŋkroi fɛɛ gba sane. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ yoo ko gba sane ŋɔɔmɔŋɔɔmɔ ko yɛ nubu ko ni bɛŋkɛ Sikar maŋ lɛ he. (Yoh. 4:5-30) Be kroko lɛ, ekɛ toohelɔ ko ni atsɛɔ lɛ Mateo Levi lɛ gba sane. Yesu fɔ̃ lɛ nine ni ebanyiɛ esɛɛ, ni ekpɛlɛ ninefɔ̃ɔ lɛ nɔ. Sɛɛ mli lɛ, Mateo fɔ̃ Yesu nine kɛhã niyeli yɛ eshĩa lɛ, ni Yesu tee. Yesu kɛ mɛi babaoo gba sane yɛ nakai okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi. (Mat. 9:9; Luka 5:27-39) Yesu tse ehiɛ ehã nuu ko ni atsɛɔ lɛ Natanael lɛ, ni ekɛ lɛ gba sane. No mli lɛ, Natanael ehiɛɛɛ Nazaretbii ahe jwɛŋmɔ kpakpa. Shi bɔ ni Yesu tse ehiɛ ehã lɛ lɛ hewɔ lɛ, etsake susumɔ ni ehiɛ lɛ ni ehã Yesu tsɔɔ lɛ nii, eyɛ mli akɛ Yesu jɛ Nazaret. (Yoh. 1:46-51) Nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔtse wɔhiɛ wɔhã mɛi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni wɔkɛ amɛ gba sane lɛ, ekolɛ amɛbaabo wɔ toi. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔtsɔɔ mɛi hei ni amɛle enɛ feemɔ, koni amɛnyɛ amɛshiɛ jogbaŋŋ. w16.08 4:7-9

Ju, February 12

Esaaa akɛ ŋa tseɔ ehe kɛjeɔ ewu he. . . . Ni esaaa akɛ wu hu shiɔ eŋa.​—1 Kor. 7:10, 11.

Kɛ́ naagbai ni yɔɔ hiɛdɔɔ ba nuu ko kɛ eŋa teŋ ni amɛtsuuu he nii lɛ, no baanyɛ ahã nuu lɛ loo yoo lɛ akpɛ eyiŋ akɛ ebaayahi he kroko koni ehefatalɔ lɛ hu ahi he kroko loo amɛtse gbãla po. Dani nuu ko loo yoo ko baakpɛ eyiŋ akɛ ebaahi he kroko koni ehefatalɔ lɛ hu ahi he kroko lɛ, esa akɛ ekɛ hiɛdɔɔ asusu sane lɛ he jogbaŋŋ. Bei komɛi lɛ, gbalashihilɛ mli bii komɛi susuɔ akɛ kɛ́ nuu lɛ hi he kroko ni yoo lɛ hu hi he kroko lɛ, no baatsu amɛnaagbai lɛ ahe nii. Shi no hu kɛ ehe naagbai. Be ni Yesu wie akɛ Nyɔŋmɔ kɛɛ nuu baashi etsɛ kɛ enyɛ ni ebaakpɛtɛ eŋa he lɛ sɛɛ lɛ, ewie akɛ: “Nɔ ni Nyɔŋmɔ eŋɔtsa lɛ, gbɔmɔ ko akagbala mli.” (Mat. 19:3-6; 1 Mose 2:24) Ni tsɔɔ akɛ, gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ po bɛ hegbɛ akɛ amɛgbalaa “nɔ ni Nyɔŋmɔ eŋɔtsa lɛ” mli. Yehowa miisumɔ ni gbalashihilɛ mli bii ahi shi akɛ hefatalɔi kɛyashi gbele baagbala amɛteŋ. (1 Kor. 7:39) Kɛ́ gbalashihilɛ mli bii hã ehi amɛjwɛŋmɔ mli akɛ amɛbaabu amɛhe akɔntaa amɛhã Nyɔŋmɔ lɛ, ebaatsirɛ amɛ ni amɛtsu amɛnaagbai ahe nii oya dani nu afe ma. w16.08 2:10, 11

Jufɔ, February 13

Kaahã efɔŋ miiye onɔ kunim.—Rom. 12:21.

Esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ be fɛɛ be, ejaakɛ wɔhenyɛlɔi lɛ baanyɛ atutua wɔ be ni wɔkpaaa gbɛ loo be ni wɔgbɔjɔ. Ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ woɔ wɔ hewalɛ. Ehãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔwu wɔshi efɔŋ lɛ, wɔbaaye kunim. Shi kɛ́ wɔŋmɛɛ wɔhiɛ ahe ni wɔkpa ta lɛ wu lɛ, Satan, jeŋ fɔŋ nɛɛ, kɛ emuu ni wɔyeee lɛ baaye wɔnɔ kunim. No hewɔ lɛ, kaahã Satan wo ohe gbeyei ni ehã onijiaŋ je wui. Yaa nɔ owu ta lɛ! (1 Pet. 5:9) Nɔ kome ni baaye abua wɔ ni wɔye kunim yɛ ta ni wɔwuɔ lɛ mli ji, ni wɔbaahã wɔhiɛ ahi nɔ hewɔ ni etɔɔ wɔ lɛ nɔ. No ji akɛ, wɔmiitao ni wɔhã Nyɔŋmɔ tsui anyɔ emli ni ejɔɔ wɔ. Hebribii 11:6 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni bɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ, esa akɛ ehe eye akɛ eyɛ ni eji mɛi ni kɛ hiɛdɔɔ taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ ajurolɔ.” Wiemɔ ni ji “kɛ hiɛdɔɔ taoɔ” lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔhã Nyɔŋmɔ tsui anyɔ emli lɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa.​—Bɔf. 15:17. w16.09 2:4, 5

Shɔ, February 14

Nyɛfea nibii fɛɛ kɛwoa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.​—1 Kor. 10:31.

Biblia lɛ hãa wɔ gbɛtsɔɔmɔi ni baaye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni ja ni baawo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Shi esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ atade ni esumɔɔ kɛ shika abɔ ni eyɔɔ, ni enɛ baanyɛ asa atadei ni wɔhalaa akɛ wɔbaawo lɛ he. Kɛ̃lɛ, be fɛɛ be lɛ, esa akɛ wɔwo atadei ni he tse ni hiɛ kã shi ni bulɛ yɔɔ he; nɔ ni sa kɛhã nɔ ni wɔyaafee lɛ kɛ he ni wɔyɔɔ lɛ. Jeee be fɛɛ be eyɔɔ mlɛo akɛ wɔbaaná atade ni sa ni yɔɔ hiŋmɛi nɔ wɔhe. Ŋmɛnɛ lɛ, atadei ni ahɔ̃ɔ yɛ maŋ lɛ mli lɛ pii yɛ ni esaaa Kristofoi. No hewɔ lɛ, ekolɛ ebaatɔ wɔ fioo dani wɔbaaná yei askɛɛtii kɛ atadei ni bulɛ yɔɔ he, loo kootui kɛ trɔzai ni mɔmɔŋ wɔ pampii. Kɛ̃lɛ, kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔtao atadei ni yɔɔ fɛo ni yɔɔ hiŋmɛi nɔ wɔhe lɛ, ekolɛ wɔnyɛmimɛi lɛ baana ni amɛbaajie wɔyi. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, wɔtsui baanyɔ wɔmli, ejaakɛ wɔle akɛ wɔhesaamɔ lɛ baawo wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni sumɔɔ wɔ lɛ hiɛ nyam. w16.09 3:15, 16

Soo, February 15

Elɛɛɔ kooyigbɛ ŋwɛi lɛ mli etsotsoroɔ kɔɔyɔɔ mli, eŋɔɔ shikpɔŋ lɛ etsotsoroɔ shi ni jeee nɔ ko nɔ.—Hiob 26:7.

Gbekɛbii nyɛɔ amɛfeɔ nibii ahe mfoniri waa. No hewɔ lɛ kɛ́ fɔlɔ ji bo lɛ, okɛ nɔkwɛmɔnii afɔ nitsumɔ kɛ́ ootsɔɔ obi lɛ nii. Obaanyɛ okɛ nɔkwɛmɔnii atsu nii kɛtsɔɔ obi lɛ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli lɛ ja. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ okɛ lɛ akane ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ. No sɛɛ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni obaakɛɛ lɛ akɛ Yehowa ji mɔ ni hã Hiob wie sane nɛɛ lɛ, ye obua lɛ koni lɛ diɛŋtsɛ emu sane naa nakai. Obaanyɛ ohã ele akɛ, yɛ Hiob beiaŋ lɛ, abɛ shwɛdei ni akɛkwɛɔ ŋwɛiniiaŋ, loo tsɔji ni akɛyaa jɛmɛ. Agbɛnɛ hu, mɔ fɛɛ mɔ susuɔ akɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni baanyɛ atsotsoro shi ni mɔ ko loo nɔ ko ehiɛɛɛ mli, ejaakɛ kɛ́ amɛfɔ tɛi kɛtee kɔɔyɔɔ lɛ mli lɛ, ekaaa jɛmɛ. No hewɔ lɛ, ebaawa ehã mɔ ko ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ akɛ ebaakpɛlɛ nɔ akɛ shikpɔŋ lɛ tsotsorooo nɔ ko nɔ. Kɛ́ okɛ obi lɛ susu nii ahe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ebaana akɛ Yehowa ni hã aŋma Biblia lɛ, ni no hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ aŋma Biblia lɛ etsɛ waa moŋ, shi nibii fɛɛ ni awie yɛ mli lɛ ja.​—Neh. 9:6. w16.09 5:9, 12

Sohaa, February 16

[Jiemɔ] hemɔkɛyeli kpo yɛ otsui mli.​—Rom. 10:9.

Le ni wɔɔle nibii kpakpai ni Nyɔŋmɔ efee ehã adesai kɛ nɔ ni eto eyiŋ akɛ ebaafee ehã amɛ wɔsɛɛ lɛ pɛ kɛkɛ etsɔɔɔ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli. Ja wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii dani abaanyɛ akɛɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli. Kɛ́ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto kɛhã adesai ayiwalaheremɔ lɛ baaye omanye lɛ, wɔbaawie he wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi. No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔbote Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli ni wɔhi shi kɛya naanɔ lɛ, esa akɛ wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa be fɛɛ be. Hemɔkɛyeli tamɔ tso. Kɛ́ ootao tso ko ada jogbaŋŋ ni efee frɔ̃frɔ̃ lɛ, esa akɛ oshwie nɔ nu be fɛɛ be. Kɛ́ oshwieee nɔ nu lɛ, ebaagbo. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔhã wɔhiɛ ahi wɔhemɔkɛyeli lɛ he koni emli akagbɔjɔ. (Luka 22:32; Heb. 3:12) Esa akɛ wɔfee nibii ni baahã ‘wɔhemɔkɛyeli lɛ aya nɔ ada,’ koni ‘wɔhe awa yɛ hemɔkɛyeli mli.’​—2 Tes. 1:3; Tito 2:2. w16.10 4:4, 5

Hɔɔ, February 17

Piafoi lɛ anukpa lɛ wo amɛ gbɛ́i, ni ewo Daniel Belteshazar.​—Dan. 1:7.

Be ni amɔ Daniel kɛ enanemɛi lɛ kɛtee Babilon lɛ, Babilonbii lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ amɛjamɔ kɛ amɛkusum baafi amɛnɔ. No hewɔ lɛ, ‘atsɔɔ amɛ Kaldeamɛi awiemɔ’ lɛ, ni ahã amɛ Babilonbii agbɛ́i. (Dan. 1:3-7) Gbɛ́i ni awo Daniel lɛ kɛ Babilonbii lɛ anyɔŋmɔ ni amɛshwɛɛɛ ehe kwraa ni atsɛɔ lɛ Bel lɛ yɛ tsakpãa. Eeenyɛ efee akɛ, no mli lɛ Maŋtsɛ Nebukadnezar miitao ni Daniel ana akɛ, Babilonbii lɛ anyɔŋmɔ lɛ he wa fe Yehowa, Daniel Nyɔŋmɔ lɛ. (Dan. 4:8) Daniel “kpɛ mli yɛ etsui mli” akɛ ekɛ Babilon maŋtsɛ lɛ niyenii lɛ “buleŋ ehe.” (Dan. 1:8) Etee nɔ ekase “woji lɛ,” ni ji woji krɔŋkrɔŋi ni aŋmala yɛ emaŋ wiemɔ lɛ mli lɛ, ni enɛ hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ eyɛ maŋsɛɛ moŋ nɛ, shi wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ fiteee. (Dan. 9:2) Be ni ehi Babilon afii 70 sɛɛ po lɛ, atee nɔ atsɛ lɛ kɛ e-Hebri gbɛ́i Daniel lɛ.​—Dan. 5:13. w16.10 2:7, 8

Hɔgbaa, February 18

He fɛɛ he ní mumɔ lɛ yaa lɛ, jɛi amɛyaa.​—Ezek. 1:20.

Yesu ehala ‘nyɔŋ anɔkwafo lɛ’ ni eye ebua ewebii lɛ ni amɛnu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi ni amɛkɛ emli gbɛtsɔɔmɔi lɛ atsu nii, ni nyɔŋ lɛ etsu nitsumɔ nɛɛ kɛjɛ afi 1919. (Mat. 24:45-47) Kɛ́ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsu nii lɛ, asafo lɛ he baaya nɔ atse, ni toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ baahi mli. No hewɔ lɛ, bi ohe akɛ, ‘Ani miboɔ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni Yesu tsɔɔ nyɔŋ anɔkwafo lɛ nɔ ekɛhãa lɛ toi?’ Biblia lɛ wieɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ ninaa ko ni Yehowa jie ehã Ezekiel lɛ mli lɛ, ena ni Yehowa ta shwiili ko nɔ, ni he fɛɛ he ni Yehowa mumɔ lɛ baatsɔɔ akɛ shwiili lɛ aya lɛ, jɛmɛ eyaa. (Ezek. 1:4-28) Etsɛŋ, Kristo kɛ ŋwɛibɔfoi krɔŋkrɔŋi lɛ baakpãtã jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ ni amɛtse Yehowa gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ he. Kɛkɛ lɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ baakpɛlɛ nɔ akɛ, Yehowa kome too ji mɔ ni sa akɛ eyeɔ nibii fɛɛ nɔ! w16.11 3:9, 10

Ju, February 19

[Nyɛwowoa nyɛhe] hewalɛ, ni titri lɛ, akɛni nyɛmiina akɛ gbi lɛ miibɛŋkɛ nɛɛ.​—Heb. 10:25.

Tamɔ bɔ ni Kristofoi ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ, wɔ hu wɔkpeɔ koni wɔkase nii ni wɔwowoo wɔhe hewalɛ. (1 Kor. 14:31) Ehe miihia ni wɔwo mɛi ni kɛ afii babaoo esɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ po hewalɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Yehowa hala Yoshua akɛ mɔ ni baanyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ ni amɛŋɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ, no mli lɛ, Yoshua esɔmɔ Nyɔŋmɔ afii babaoo. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛɛ Mose akɛ ewo lɛ hewalɛ. Ekɛɛ lɛ akɛ: “Owo Yoshua kitã, ni owo lɛ ekãa kɛ hewalɛ, ejaakɛ lɛ ebaanyiɛ maŋ nɛɛ hiɛ kɛfoŋ, ni lɛ nɔŋŋ eeeja shikpɔŋ ni ooona lɛ mli ehã amɛ.” (5 Mose 3:27, 28) Yoshua kɛ Israelbii lɛ wu tai babaoo, ni kɛ́ hooo kwraa lɛ, aye amɛnɔ kunim shi kome. (Yosh. 7:1-9) No hewɔ lɛ, ehi waa akɛ Yehowa hã Mose wo lɛ hewalɛ ni ewaje lɛ! Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔwo asafoŋ onukpai kɛ kpokpaa nɔkwɛlɔi ni gboɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ ahe deŋme lɛ hewalɛ.​—1 Tes. 5:12, 13. w16.11 1:12, 13

Jufɔ, February 20

Matsɔɔ bo kojomɔ ní baaba ashawo kpeteŋkpele lɛ ní ta nui babaoo lɛ anɔ lɛ nɔ.​—Kpoj. 17:1.

Biblia Kaselɔi lɛ na akɛ, jeee amɛwekumɛi, amɛnanemɛi ni bɛŋkɛ amɛ kpaakpa, loo mɛi ni amɛkɛyaa sɔlemɔ lɛ pɛ esa akɛ amɛhã amɛle akɛ amɛtse amɛhe kɛje amale jamɔ he. Amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaakpa Babilon Kpeteŋkpele lɛ he mama, ni amɛhã jeŋ fɛɛ ana akɛ yɛ Yehowa hiɛ lɛ, ashawo ji lɛ! No hewɔ lɛ, kɛjɛ December 1917 kɛyashi afi 1918 lɛ shishijee gbɛ lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ kɛ ekãa jara tratii 10,000,000 amɛhã mɛi, tsɛ no mli lɛ, amɛyi faaa. Saji ni yɔɔ trati lɛ mli lɛ ekome yitso ji, “The Fall of Babylon” (Babilon Egbee Shi), ni ehã mɛi fɛɛ na akɛ, Kristendom miibɔ mɛi ablo waa. Osɔfoi lɛ amli fu! Shi Biblia Kaselɔi lɛ tee nɔ amɛtsu nitsumɔ ni he hiaa waa nɛɛ. Amɛtswa amɛfai shi akɛ ‘amɛbaabo Nyɔŋmɔ moŋ toi akɛ nɔyelɔ fe gbɔmɛi.’ (Bɔf. 5:29) No hewɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔwie akɛ be ni awuɔ ta lɛ, no mli lɛ, nyɛmimɛi lɛ miitsɔmɔ nyɔji amɛmiihã Babilon Kpeteŋkpele lɛ. Moŋ lɛ, yɛ nakai beiaŋ lɛ, amɛmiiye amɛhe kɛmiijɛ Babilon nyɔŋyeli mli, ni amɛmiiye amɛmiibua mɛi krokomɛi ni amɛ hu amɛfee nakai. w16.11 5:2, 4

Shɔ, February 21

Mɛi ni hiɔ shi yɛ heloo lɛ naa lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ maa heloo lɛ nibii anɔ, shi mɛi ni hiɔ shi yɛ mumɔ lɛ naa lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ maa mumɔ lɛ nibii anɔ.​—Rom. 8:5.

Mɛi komɛi susuɔ akɛ mɛi ni Paulo wie amɛhe yɛ biɛ akɛ amɛnyiɛɔ yɛ heloo lɛ naa lɛ ji mɛi ni bɛ anɔkwale lɛ mli, ni mɛi ni ewie amɛhe akɛ amɛnyiɛɔ yɛ mumɔ lɛ naa lɛ ji mɛi ni yɔɔ anɔkwale lɛ mli. Shi Paulo ŋma Romabii awolo lɛ eyahã nyɛmimɛi “ni yɔɔ Roma ni ji mɛi ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ, ní atsɛ amɛ koni amɛbatsɔmɔ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ.” (Rom. 1:7) No hewɔ lɛ, Paulo miiwie Kristofoi ni nyiɛɔ yɛ heloo lɛ naa, kɛ Kristofoi ni nyiɛɔ yɛ mumɔ lɛ naa lɛ ahe. Kristofoi ni nyiɛɔ yɛ heloo lɛ naa lɛ ji mɛi ni hãa nibii fɔji ahe akɔnɔi náa nibii fɛɛ ni amɛsusuɔ he kɛ nibii fɛɛ ni amɛfeɔ lɛ nɔ hewalɛ. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ? Yɛ Romabii 7:5 lɛ, Paulo wie akɛ: “Be ni wɔhi shi yɛ heloo naa lɛ, eshai ahe akɔnɔi ni Mla lɛ tsĩɛ hiɛ lɛ tsu nii yɛ wɔgbɔmɔtsei lɛ amli.” Mɛi ni kɛ “amɛjwɛŋmɔ maa heloo lɛ nibii anɔ lɛ” ateŋ mɛi babaoo kɛ amɛhe woɔ bɔlɛnamɔ jeŋba sha kɛ nifeemɔi gbohii krokomɛi amli. w16.12 2:5, 7

Soo, February 22

Ajɔɔ mɔ ni aŋɔ enɔtɔmɔ afa lɛ.—Lala 32:1.

Bei komɛi lɛ, mɛi yeɔ amɛtsui yɛ tɔmɔi ni amɛtɔ̃ be ko ni eho lɛ ahewɔ. Maŋtsɛ David nu he bei komɛi akɛ ‘enishaianii lɛ miisu lɛ.’ Ewie akɛ: “Mitsuiŋ hũumɔ hewɔ lɛ mijwa yaafó.” (Lala 38:4, 5, 9, 19) Mɛni David fee? Ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaana lɛ mɔbɔ ni ekɛ ehe eshai lɛ ake lɛ. (Lala 32:2, 3, 5) Bei komɛi hu lɛ, wɔyeɔ wɔtsui yɛ shihilɛ ko ni wɔkɛmiikpe lɛ hewɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni David ŋma Lala 55 lɛ, no mli lɛ eeshe gbeyei akɛ abaagbe lɛ. (Lala 55:3-6) Fɛɛ sɛɛ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni efeee yeyeeye fe nine. David sɔle waa ni Yehowa aye abua lɛ. Kɛ̃lɛ, etaaa shi efolo; eyɔse akɛ ehe miihia ni efee nɔ ko yɛ naagba lɛ he. (2 Sam. 15:30-34) Mɛni wɔkaseɔ yɛ David sane nɛɛ mli? Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔbaaye wɔtsui tuutu yɛ wɔnaagbai lɛ ahe lɛ, nyɛhãa wɔtsua amɛhe nii bɔ ni wɔbaanyɛ, ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ, ebaatsu nɔ ni eshwɛ lɛ ehã wɔ. w16.12 3:14, 15

Sohaa, February 23

Mifee Yehowa shishi esha.—2 Sam. 12:13.

Be ni Yehowa gbalɔ Natan jaje David lɛ, David kpɛlɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, ejaje ehe eshai lɛ etsɔɔ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli, ni ekpa lɛ fai ni eye ebua lɛ koni efee nɔ ni ja ni ená ehiɛ duromɔ ekoŋŋ. (Lala 51:3-19) Yɛ nɔ najiaŋ ni David baahã ehenilee abu lɛ fɔ tuutu lɛ, ekase nii kɛjɛ etɔmɔi lɛ amli, ni efeee nakai eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ dɔŋŋ. David hi shi afii pii yɛ no sɛɛ, ni bɔ ni eye anɔkwa kɛyashi egbo lɛ ji nɔ ni Yehowa kɛkaiɔ lɛ. (Heb. 11:32-34) Mɛni wɔkaseɔ yɛ David sane lɛ mli? Kɛ́ wɔfee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, esa akɛ wɔtsake wɔtsui, wɔjaje wɔhe eshai lɛ wɔtsɔɔ Yehowa, ni wɔkpa lɛ fai ni ekɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ. (1 Yoh. 1:9) Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔyana asafoŋ onukpai lɛ koni amɛye amɛbua wɔ ni wɔsaa wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ. (Yak. 5:14-16) Kɛ́ wɔkɛ gbɛjianɔ nɛɛ ni Yehowa eto lɛ tsu nii lɛ, no baatsɔɔ akɛ, wɔheɔ wɔyeɔ kɛ wɔtsui fɛɛ akɛ, ekɛ wɔhe eshai lɛ baake wɔ, tamɔ bɔ ni ewo shi lɛ. Be ni wɔfee nibii nɛɛ fɛɛ wɔgbe naa lɛ, esa akɛ wɔkase nii kɛjɛ wɔtɔmɔi lɛ amli, ni wɔya nɔ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ, wɔsɛɛ lɛ, ebaajuro wɔ.​—Heb. 12:12, 13. w17.01 1:13, 14

Hɔɔ, February 24

Buu mihe kɛjɛ hiɛ-kɛ-hekãmɔ eshai amli.​—Lala 19:14.

Henɔwomɔ hãa mɛi jeɔ gbɛ amɛfeɔ nibii ni amɛle akɛ Nyɔŋmɔ nyaaa he. Mɛi ni wóɔ amɛhe nɔ lɛ haa shi ni amɛfeɔ nibii ni atsuko amɛ loo ahãko amɛ hegbɛ akɛ amɛfee. Wɔ fɛɛ wɔfeɔ nakai yɛ bei kɛ beiaŋ, ejaakɛ wɔyeee emuu. Shi tamɔ bɔ ni eba lɛ yɛ Maŋtsɛ Saul gbɛfaŋ lɛ, kɛ́ wɔkɛfee wɔsu akɛ wɔbaafee nibii ni ahãko wɔ hegbɛ akɛ wɔfee lɛ, Yehowa náŋ wɔhe miishɛɛ. Lala 119:21 lɛ hãa wɔleɔ akɛ, Yehowa ‘kãa mɛi ni wóɔ amɛhe nɔ lɛ.’ Mɛni hewɔ Yehowa feɔ nakai? Kɛ́ wɔfeɔ nibii ni ahãko wɔ hegbɛ akɛ wɔfee lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔnaaa Yehowa akɛ wɔ-Nyɔŋmɔ kɛ mɔ ni yɔɔ hegbɛ akɛ eyeɔ wɔnɔ. Agbɛnɛ hu, ebaanyɛ ehã béi aba wɔ kɛ mɛi krokomɛi ateŋ. (Abɛi 13:10) Kɛfata he lɛ, sɛɛ mli kɛ́ mɔ fɛɛ mɔ na faŋŋ akɛ wɔfee nɔ ko ni wɔbɛ hegbɛ akɛ wɔfeɔ lɛ, wɔhiɛ baashwie shi, ni wɔhiɛ baagboi kpɔtɔɔ. (Luka 14:8, 9) Eyɛ faŋŋ akɛ, sɛɛnamɔ ko bɛ he akɛ wɔbaafee nibii ni wɔbɛ hegbɛ akɛ wɔfeɔ. No hewɔ ni Yehowa miisumɔ ni wɔba wɔhe shi lɛ. w17.01 3:4, 5

Hɔgbaa, February 25

Amɛye lɛ sane fɔŋ, jeee ebii ni, amɛ diɛŋtsɛ amɛhe kpa ni.—5 Mose 32:5.

Akɛni Adam yeee emuu dɔŋŋ hewɔ lɛ, enyɛɛɛ ejie Nyɔŋmɔ sui lɛ akpo jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Shi jeee lɛ pɛ nibii kpakpai nɛɛ ŋmɛɛ; eŋmɛɛ ebii lɛ hu. Eshi emuu ni ayeee, esha, kɛ gbele ehã amɛ akɛ gboshinii. (Rom. 5:12) Adam hã naanɔ wala bɔ ebii fɛɛ. Kɛfata he lɛ, akɛni bii ni ekɛ Hawa fɔ lɛ yeee emuu hewɔ lɛ, amɛbii lɛ hu fɔ bii ni yeee emuu. Kɛjɛ be ni Satan Abonsam hã Adam kɛ Hawa tse amɛhe kɛje Nyɔŋmɔ he nɛɛ lɛ, etee nɔ elaka adesai kɛbashi ŋmɛnɛ. (Yoh. 8:44) Yɛ atua ni Adam kɛ Hawa tse lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa shwe akɛ wekukpaa kpakpa aya nɔ ahi ekɛ adesai ateŋ, ejaakɛ esumɔɔ amɛ. Esumɔɔɔ ni adesa kome po hiɛ kpãtãa. (2 Pet. 3:9) Enɛ hewɔ lɛ, yɛ atuatsemɔ lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, eto gbɛjianɔ koni eye ebua adesai ni amɛsaa wekukpaa ni yɔɔ amɛ kɛ lɛ teŋ lɛ, ní yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, ekuuu emlai lɛ eko kwraa mli.​—Yoh. 3:16. w17.02 1:12-14

Ju, February 26

Mɛi ni boɔ ŋaawoo toi lɛ, amɛle nii.​—Abɛi 13:10.

Kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ma sui kpakpai ni wɔnyɛmimɛi lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ anɔ, tamɔ bɔ ni Yehowa hu feɔ lɛ, wɔhiɛ baasɔ nɔ ni wɔtsuɔ yɛ Yehowa asafo lɛ mli lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni be fɛɛ be lɛ, wɔbaahã mɛi ana akɛ wɔ esa akɛ wɔtsɔɔ amɛ nɔ ni amɛfee loo wɔ wɔyɔɔ hegbɛ yɛ amɛnɔ lɛ, esa akɛ wɔhã amɛtsɔɔ amɛsusumɔi, ni wɔkashashao shi akɛ wɔbaakpɛlɛ amɛsusumɔi lɛ anɔ. Kɛ́ mɛi krokomɛi anine shɛ sɔɔmɔ hegbɛ ko nɔ lɛ, wɔkɛ amɛ baanya, ni wɔbaada Yehowa shi akɛ ehã wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ hegbɛ ni wɔsɔmɔ lɛ. (1 Pet. 5:9) Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkɛ Biblia mli shishitoo mlai atsɔse wɔhenilee lɛ, ejaakɛ no baahã wɔsusu nii ahe, ni wɔnu nii ahe tamɔ Yehowa. Kɛ́ wɔkase nii daa, wɔsɔle, ni wɔkɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ tsu nii lɛ, fiofio lɛ, wɔbaaná henilee kpakpa, ni wɔnifeemɔi kɛ wɔyiŋkpɛi baasa Nyɔŋmɔ hiɛ. (1 Tim. 1:5) Wɔbaana mɛi krokomɛi akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe wɔ. Yehowa ewo shi akɛ kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ‘ebaagbe wɔtsɔsemɔ lɛ naa,’ koni wɔya nɔ wɔjie heshibaa kɛ sui kpakpai krokomɛi akpo.​—1 Pet. 5:10. w17.01 4:17, 18

Jufɔ, February 27

Asafoŋ onukpai lɛ, mɛi ni kwɛɔ nii anɔ jogbaŋŋ lɛ, abu amɛ akɛ amɛsa woo toi enyɔ, titri lɛ, mɛi ni tsuɔ nii waa yɛ wiemɔ kɛ nitsɔɔmɔ mli lɛ.​—1 Tim. 5:17.

Esa akɛ wɔkɛ woo ahã wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ni wɔbu amɛ, titri lɛ, mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ wɔteŋ lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi ji, asafoŋ onukpai, kpokpaa nɔkwɛlɔi, Nitsumɔhe Nine Ajinafoi Akuu mli bii, kɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli bii. Ekɔɔɔ he eko maŋ nɔ ni nyɛmimɛi nɛɛ jɛ, skul abɔ ni amɛtee, shika abɔ ni amɛyɔɔ, loo nitsumɔ ni amɛtsuɔ lɛ, wɔkɛ woo hãa amɛ. Nyɛmimɛi hii nɛɛ yeɔ amɛbuaa ni anyɛɔ akwɛɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ jogbaŋŋ. Biblia lɛ wieɔ akɛ akɛ amɛ ehã wɔ akɛ “nikeenii.” (Efe. 4:8) Wɔnyɛmimɛi Kristofoi ni hi shi yɛ blema lɛ bu mɛi ni ahala akɛ amɛnyiɛ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ waa, ni ŋmɛnɛ lɛ, wɔnyiɛɔ amɛnɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ sɛɛ. Shi esaaa akɛ wɔkɛ woo srɔto ko hãa nyɛmimɛi nɛɛ loo wɔfeɔ wɔnii oookɛɛ wɔmiijá amɛ. Kɛ̃lɛ, akɛni amɛtsuɔ nii waa, ni amɛbaa amɛhe shi hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbu amɛ ni wɔkɛ woo ni sa lɛ ahã amɛ.​—2 Kor. 1:24; Kpoj. 19:10. w17.03 1:13

Shɔ, February 28

Mɛni hewɔ otsɛɔ mi mɔ kpakpa? Mɔ ko mɔ ko bɛ ni ji mɔ kpakpa, akɛ ja mɔ kome pɛ, Nyɔŋmɔ.​—Mar. 10:18.

Esoro Yesu kwraa yɛ Herode Agripa I lɛ, mɔ ni batsɔ Yudea maŋtsɛ lɛ he. Be ko lɛ, ewo “emaŋtsɛ atade lɛ” kɛtee nifeemɔ krɛdɛɛ ko shishi. Be ni mɛi ni ebabua amɛhe naa lɛ na lɛ ni ekɛ amɛ bɔi wiemɔ lɛ, amɛbɔi bolɔmɔ akɛ: “Enɛ lɛ, nyɔŋmɔ ko gbee ni, shi jeee gbɔmɔ gbee ni!” Ekã shi faŋŋ akɛ, Herode yitso fuu waa yɛ eyi ni mɛi lɛ jieɔ lɛ hewɔ. Shi “amrɔ lɛ, Yehowa bɔfo lɛ tswa lɛ nɔ, ejaakɛ ekɛ anunyam lɛ hãaa Nyɔŋmɔ, ni gɔgɔmii ye lɛ ni egbo.” (Bɔf. 12:21-23) Herode nifeemɔ lɛ kɛ nɔ ni ba enɔ lɛ hã efee faŋŋ akɛ, jeee Yehowa ni hala lɛ akɛ hiɛnyiɛlɔ. Kwɛ bɔ ni esoro Yesu kwraa yɛ ehe! Yesu wo Yehowa, ni ji Hiɛnyiɛlɔ Ni Fe Fɛɛ lɛ hiɛ nyam be fɛɛ be, ni ehã ana faŋŋ akɛ, lɛ ji mɔ ni Nyɔŋmɔ ehala akɛ Hiɛnyiɛlɔ. Be enyiɛ Yesu kɛbaasɔmɔ akɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ a-Hiɛnyiɛlɔ? Yesu sɔmɔŋ akɛ Hiɛnyiɛlɔ afii fioo ko pɛ, ejaakɛ be ni atee lɛ shi lɛ, ekɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Aŋɔ hegbɛ fɛɛ ahã mi yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Naa! mikɛ nyɛ yɛ gbii lɛ fɛɛ kɛyashi shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee.”​—Mat. 28:18-20. w17.02 3:20, 21

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje