Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • es22 bf. 47-57
  • May

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • May
  • Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2022
  • Saneyitsei Bibii
  • Hɔgbaa, May 1
  • Ju, May 2
  • Jufɔ, May 3
  • Shɔ, May 4
  • Soo, May 5
  • Sohaa, May 6
  • Hɔɔ, May 7
  • Hɔgbaa, May 8
  • Ju, May 9
  • Jufɔ, May 10
  • Shɔ, May 11
  • Soo, May 12
  • Sohaa, May 13
  • Hɔɔ, May 14
  • Hɔgbaa, May 15
  • Ju, May 16
  • Jufɔ, May 17
  • Shɔ, May 18
  • Soo, May 19
  • Sohaa, May 20
  • Hɔɔ, May 21
  • Hɔgbaa, May 22
  • Ju, May 23
  • Jufɔ, May 24
  • Shɔ, May 25
  • Soo, May 26
  • Sohaa, May 27
  • Hɔɔ, May 28
  • Hɔgbaa, May 29
  • Ju, May 30
  • Jufɔ, May 31
Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2022
es22 bf. 47-57

May

Hɔgbaa, May 1

Etee nɔ eba ehe shi ewo amɛshishi.—Luka 2:51.

Yesu gbekɛbiiashi lɛ, ebo efɔlɔi toi, ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni amɛkɛhã lɛ lɛ tsu nii. Enuuu he akɛ ele nii fe amɛ. Agbɛnɛ hu, Yesu tsu sɔ̃i ni jwere enɔ akɛ binukpa lɛ ahe nii jogbaŋŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, be ni epapa Yosef tsɔɔ lɛ kapinta nitsumɔ lɛ, etse ehe ekase lɛ jogbaŋŋ, ni no hewɔ lɛ, enyɛ eye ebua kɛ weku lɛ kwɛmɔ. Ekã shi faŋŋ akɛ, Yesu fɔlɔi gba lɛ bɔ ni fee ni afɔ lɛ, kɛ nibii ni ŋwɛibɔfoi lɛ wie yɛ ehe. (Luka 2:8-19, 25-38) Shi Yesu diɛŋtsɛ hu he be ekase Ŋmalɛ lɛ. Enɛ hewɔ be ni eta tsɔɔlɔi lɛ ateŋ yɛ Yerusalem lɛ ‘amɛnaa kpɛ amɛhe waa yɛ eniiashishinumɔ kɛ hetoi ni ehãa lɛ hewɔ’ lɛ. (Luka 2:46, 47) Nakai beiaŋ lɛ, ekase ni ebanu shishi akɛ Yehowa ji e-Tsɛ, tsɛ afii 12 pɛ eye.​—Luka 2:42, 43, 49. w20.10 29-30 kk. 13-14

Ju, May 2

Atee Kristo shi kɛjɛ gbohii ateŋ.—1 Kor. 15:12.

Le ni wɔle akɛ atee Yesu Kristo shi lɛ ji yiŋtoo titri hewɔ ni wɔheɔ wɔyeɔ akɛ, kɛ́ wɔwekumɛi loo wɔnanemɛi gboi lɛ, abaatee amɛ shi. Anɔkwa, kɛ́ wɔheee wɔyeee akɛ atee Yesu shi lɛ, belɛ wɔbɛ nɔ ko kwraa ni wɔbaanyɛ wɔdamɔ nɔ wɔkɛɛ akɛ abaatee gbohii ashi. Yɛ 1 Korintobii yitso 15 lɛ shishijee gbɛ nɔŋŋ lɛ, bɔfo Paulo tsĩ anɔkwa saji etɛ komɛi atã. Nomɛi ji: (1) “Kristo gbo yɛ wɔhe eshai ahewɔ.” (2) “Afu lɛ.” (3) “Atee lɛ shi yɛ gbi ni ji etɛ lɛ nɔ tamɔ bɔ ni Ŋmalɛ lɛ tsɔɔ lɛ.” (1 Kor. 15:3, 4) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa Yesu gbele, efuu, kɛ eshitee lɛ he sɛɛ? Yesaia gba akɛ, ‘abaafo Mesia lɛ ashɛ afɔ̃ kɛje hiɛkãalɔi ashikpɔŋ lɛ nɔ,’ ni ‘abaahã lɛ fuuhe yɛ mɛi fɔji ateŋ.’ Shi ekɛwaaa jɛmɛ. Ewie kɛfata he akɛ, ‘Ebaatere mɛi pii ahe esha.’ Yesu fee enɛ be ni ekɛ ewala shã afɔle akɛ kpɔmɔnɔ lɛ. (Yes. 53:8, 9, 12; Mat. 20:28; Rom. 5:8) Enɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, Yesu gbele, efuu, kɛ eshitee lɛ hãa wɔnáa nɔmimaa diɛŋtsɛ akɛ, wɔbaaye wɔhe kɛje esha kɛ gbele he, ni wɔbaana wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ ekoŋŋ. w20.12 3 kk. 4-6; 5 kk. 11

Jufɔ, May 3

Kɛ́ mɔ ko yɛ nɔ ko yɛ heloo gbɛfaŋ ni ekɛ ehiɛ baafɔ̃ nɔ lɛ, mi ni. Kɛ́ mɔ kroko susuɔ akɛ eyɛ nɔ ko ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ɔ nɔ yɛ heloo gbɛfaŋ lɛ, miyɛ nɔ ni fe no.​—Fip. 3:4.

Bɔfo Paulo fɔɔ shiɛmɔ yɛ Yudafoi lɛ akpeehei. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni eyɔɔ Tesalonika lɛ, etee kpeehe lɛ, ni “ejɛ ŋmalɛi lɛ amli ekɛ [Yudafoi lɛ] susu nii ahe Hejɔɔmɔ Gbii srɔtoi etɛ.” (Bɔf. 17:1, 2) Ekã shi faŋŋ akɛ, kpeehe lɛ yaa waaa hãaa Paulo, ejaakɛ Yudafonyo ji lɛ, ni ele Yudafoi lɛ ahe nibii pii. (Bɔf. 26:4, 5) No hewɔ lɛ, enyɛ eshiɛ ehã amɛ ni esheee gbeyei. (Fip. 3:5) Be ni mɛi te shi amɛwo Paulo, ni ejo foi kɛshi Tesalonika kɛ Beroia lɛ, etee Atene. Shi kome ekoŋŋ lɛ, “ekɛ Yudafoi lɛ kɛ mɛi ni jáa Nyɔŋmɔ lɛ bɔi niiahesusumɔ yɛ kpeehe lɛ.” (Bɔf. 17:17) Shi be ni Paulo shiɛɔ yɛ jara lɛ nɔ lɛ, jeee Yudafoi pɛ eshiɛ ehã. Eshiɛ ehã jeŋ nilelɔi, kɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ hu. Mɛi nɛɛ nu he akɛ Paulo miitsɔɔ “tsɔɔmɔ hee.” Amɛwie akɛ: “Oohã wɔtoii miinu nibii komɛi ni yɔɔ srɔto kwraa.”​—Bɔf. 17:18-20. w20.04 9 kk. 5-6

Shɔ, May 4

Kɛ́ miitao mafee nɔ ni ja lɛ, minaa nɔ gbonyo hu yɛ mimli.—Rom. 7:21.

Kɛ́ oomia ohiɛ waa ni okpa esha ko feemɔ shi onáaa lɛ mlɛo lɛ, kaahã onijiaŋ je wui. Kaimɔ akɛ, wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ, ni eji jeee kpɔmɔnɔ lɛ kulɛ, Yehowa ebuŋ wɔteŋ mɔ ko mɔ ko jalɔ. (Efe. 1:7; 1 Yoh. 4:10) Agbɛnɛ hu, wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ baawo wɔ hewalɛ! Kɛ́ nɔ ko miigba wɔnaa ni wɔmiitao mɔ ko wɔkɛgba he sane lɛ, amɛfee klalo akɛ amɛbaabo wɔ toi ni amɛshɛje wɔmii ni amɛwaje wɔ. (Abɛi 12:25; 1 Tes. 5:14) Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Nigeria, ni atsɛɔ lɛ Joy, ni nijiaŋ je wui waa lɛ wie akɛ: “Eji jeee nyɛmimɛi lɛ ye amɛbua mi kulɛ, mileee bɔ ni mishihilɛ baafee. Amɛhã mina lɛɛlɛŋ akɛ, Yehowa boɔ misɔlemɔi toi. Bɔ ni amɛye amɛbua mi lɛ ehã mina nɔ ni mi hu manyɛ mafee kɛye mabua mɛi ni nijiaŋ eje wui lɛ.” Shi nɔ kome ni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli ji, jeee be fɛɛ be wɔnyɛmimɛi lɛ baanyɛ ana akɛ hewalɛwoo he miihia wɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔnijiaŋ je wui lɛ, wɔbaanyɛ wɔya nyɛmi ko ni eda yɛ mumɔŋ lɛ ŋɔɔ ni wɔbi edɛŋ yelikɛbuamɔ, moŋ fe ni wɔbaamɛ ni mɛi abawo wɔ hewalɛ. w20.12 24 kk. 7-8

Soo, May 5

Miitsɛ nyɛ nanemɛi.—Yoh. 15:15.

Kɛ́ okɛ mɔ ko kpe, ni ootao okɛ lɛ abɔ naanyo waa lɛ, bei pii lɛ, nɔ klɛŋklɛŋ ni ofeɔ ji, onáa be ohãa lɛ ni okɛ lɛ gbaa sane. Be ni nyɛgbaa sane ni mɔ fɛɛ mɔ hãa enyɛmi leɔ nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ kɛ etsui mli lɛ, nyɛbatsɔmɔɔ nanemɛi waa. Shi kɛ́ wɔmiitao wɔkɛ Yesu abɔ naanyo waa lɛ, no lɛ, esoro fioo. Nɔ kome ji akɛ, wɔkɛ Yesu ekpeko dã. Kristofoi ni hi shi yɛ blema lɛ hu ateŋ mɛi pii enaaa Yesu kɛ amɛhiŋmɛi. Shi bɔfo Petro wie yɛ amɛhe akɛ: “Eyɛ mli akɛ nyɛnako lɛ pɛŋ moŋ, shi nyɛsumɔɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ nyɛnaaa lɛ amrɔ nɛɛ moŋ, shi nyɛheɔ enɔ nyɛyeɔ.” (1 Pet. 1:8) Enɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔkɛ Yesu ekpeko dã po lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ abɔ naanyo waa. Nɔ kroko ni hãa esoroɔ wɔ kɛ Yesu teŋ naanyobɔɔ lɛ ji akɛ, wɔnyɛɛɛ wɔkɛ lɛ agba sane. Eyɛ mli akɛ kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, wɔsɔleɔ yɛ Yesu gbɛ́i mli moŋ, shi jeee lɛ wɔkɛwieɔ; Yehowa wɔkɛwieɔ. Yesu diɛŋtsɛ po sumɔɔɔ ni wɔsɔleɔ wɔhãa lɛ. Ani ole nɔ hewɔ? Kɛ́ wɔsɔle wɔhã mɔ ko lɛ, belɛ wɔmiijá lɛ, ni Yehowa pɛ esa akɛ wɔjá. (Mat. 4:10) Kɛ̃lɛ, wɔbaanyɛ wɔhã Yesu ana akɛ wɔsumɔɔ lɛ. w20.04 20 kk. 1-3

Sohaa, May 6

[Nyɔŋmɔ baahã] nyɛhe awa, ebaawaje nyɛ.​—1 Pet. 5:10.

Yɛ blema Grees shwɛmɔi lɛ amli lɛ, kɛ́ foidalɔ ko baagbe foidamɔ lɛ naa jio, egbeŋ naa jio lɛ, ehewalɛ kɛ bɔ ni atsɔse lɛ ahã lɛ ni baatsɔɔ, ejaakɛ foidamɔ lɛ yɛ tɔlɛ, ni bei komɛi lɛ, foidalɔi lɛ anaji waa amɛhe. Wɔtamɔ foidalɔi nɛɛ, ejaakɛ wɔ hu atsɔseɔ wɔ koni wɔle bɔ ni esa akɛ wɔda wɔfoi lɛ wɔhã. Shi nɔ kome yɛ ni wɔkɛfe amɛ. No ji akɛ, Yehowa baanyɛ ahã wɔná hewalɛ hee be fɛɛ be, ni efee klalo akɛ ebaaye ebua wɔ. Ewo shi akɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ enɔ lɛ, ebaatsɔse wɔ ni ebaahã wɔhe awa hu! Bɔfo Paulo kɛ naagbai pii kpe. Mɛi jɛ lɛ, ni awa lɛ yi. No ayakã afã. Bei komɛi lɛ, enu he akɛ egbɔjɔ, ni ewie po akɛ eyɛ naagba ko ni miisu etsui tamɔ “ŋmei ko yɛ heloo lɛ mli.” (2 Kor. 12:7) Shi nɔ najiaŋ ni ebaahã naagbai nɛɛ aje enijiaŋ wui ni ekpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. (2 Kor. 12:9, 10) Enɛ ni Paulo fee lɛ hewɔ lɛ, Yehowa ye ebua lɛ ni enyɛ efi shi yɛ naagbai ni ekɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ. w20.04 29 kk. 13-14

Hɔɔ, May 7

Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ aba miŋɔɔ, akɛ ja Tsɛ lɛ . . . gbala lɛ dã.​—Yoh. 6:44.

Wɔkɛ Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ “efee ekome kɛmiitsu nii,” ni enɛ ji jwetri ko ni Nyɔŋmɔ ehã wɔ ni wɔnaaa kɛ wɔhiŋmɛi. (2 Kor. 6:1) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔkɛ amɛ tsuɔ nii lɛ? Wɔfeɔ nakai kɛ́ wɔtee shiɛmɔ. Paulo wie yɛ lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni tsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ahe akɛ: “Nyɔŋmɔ nanemɛi nitsulɔi ji wɔ.” (1 Kor. 3:9) Kɛ́ wɔtee shiɛmɔ lɛ, wɔbatsɔmɔɔ Yesu nanemɛi nitsulɔi hu. Kɛ́ obaakai lɛ, be ni efã esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ amɛyafee mɛi ni jɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ amli lɛ kaselɔi lɛ, ewie kɛfata he akɛ: “Mikɛ nyɛ yɛ.” (Mat. 28:19, 20) Ni ŋwɛibɔfoi lɛ hu? Ŋwɛibɔfoi lɛ tsɔɔ wɔ gbɛ be ni wɔshiɛɔ “naanɔ sane kpakpa” lɛ wɔtsɔɔ “mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.” (Kpo. 14:6) Ani enɛ jeee hegbɛ kpele? Bei komɛi lɛ, wɔnáa mɛi ni yɔɔ tsui kpakpa, ni wɔshiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ ni tamɔ dumɔwui lɛ wɔtsɔɔ amɛ. (Mat. 13:18, 23) Namɔ hãa dumɔwui nɛɛ kwɛ̃ɔ ni ewoɔ yibii yɛ mɛi nɛɛ atsui mli? Nɔ ni Yesu wie yɛ ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ mli lɛ hãa wɔnaa mɔ ni ji. w20.05 30 kk. 14-15

Hɔgbaa, May 8

Nyɛkahãa je nɛɛ shɔ̃a nyɛ dɔŋŋ.​—Rom. 12:2.

Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii amli efu amɛhefatalɔi ni amɛtse amɛ gbãla. Mɛi komɛi hu yɛ ni amɛtseko gbãla. Amɛkɛ amɛhefatalɔ lɛ kɛ amɛbii lɛ yɛ shĩa kome mli, shi amɛbɛ dekã kɛhã amɛhe. Nuu ko ni mɛi kɛ amɛgbalashihilɛ mli naagbai yahãa lɛ koni ewo amɛ ŋaa lɛ wie akɛ: “Mami lɛ, papa lɛ, kɛ bii lɛ ateŋ mɔ ko kwraa bɛ dekã kɛhã enyɛmi, ejaakɛ amɛmiifite be lɛ fɛɛ yɛ kɔmpiutai, fon, tablɛti, loo vidio gemisii ahe.” Ekɛshi sɛɛ akɛ: “Amɛyɛ shĩa kome mli, shi suɔmɔ bɛ amɛteŋ.” Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔsuɔmɔ lɛ he akajɔ, tamɔ eba lɛ yɛ mɛi pii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ agbɛfaŋ lɛ. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔsumɔ wɔweku lɛ mli bii lɛ, kɛ mɛi ni etsɔmɔ wɔwekumɛi yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ waa. (Rom. 12:10) Shi te esa akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ mli awa ahã tɛŋŋ? Esa akɛ emli awa tamɔ suɔmɔ ni yɔɔ weku ko ni sumɔɔ amɛhe waa lɛ mli bii lɛ ateŋ lɛ. Kɛ́ wɔsumɔɔ wɔnyɛmimɛi lɛ waa nakai lɛ, no baahã wɔkɛ amɛ afee ekome kɛsɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ.​—Mika 2:12. w21.01 20 kk. 1-2

Ju, May 9

Feemɔ mitsui ekome koni eshe ogbɛ́i lɛ gbeyei.​—Lala 86:11.

Kɛ́ mɛi ni yɔɔ bɔɔlutswaa kuu ko mli lɛ fee ekome lɛ, ewaaa akɛ amɛbaaye kunim. Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛ́ nibii ni wɔsusuɔ he, nibii ni wɔshweɔ, kɛ bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa yɛ saji ahe lɛ kɛ Yehowa susumɔi kpãa gbee lɛ, no lɛ, wɔtsui baafee ekome. Kaahã ohiɛ kpa nɔ akɛ, kɛ́ otsui mli ja enyɔ lɛ, ebaaŋɔɔ Satan naa waa. Ele akɛ oosumɔ ni ofee Yehowa suɔmɔnaa nii, shi eetao ni nibii ni Yehowa sumɔɔɔ lɛ hu afeemɔ aba otsine. Ja otsui efee ekome loo osumɔ Yehowa kɛ otsui muu fɛɛ dani obaanyɛ osɔmɔ lɛ jogbaŋŋ. (Mat. 22:36-38) No hewɔ lɛ, kaaŋmɛ Satan gbɛ kɔkɔɔkɔ ni ehã otsui mli ja enyɔ! Tamɔ bɔ ni David fee lɛ, bo hu sɔlemɔ ohã Yehowa akɛ: “Feemɔ mitsui ekome koni eshe ogbɛ́i lɛ gbeyei.” Bɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni obaanyɛ ni ohi shi yɛ sɔlemɔ nɛɛ naa. Tswaa ofai shi akɛ, obaashe Yehowa gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ gbeyei waa, ni ohã ana nakai yɛ yiŋ srɔtoi ni okpɛɔ daa gbi lɛ amli, yiŋkpɛi bibii jio, ewuji jio. Yehowa Odasefoi ji wɔ, no hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkpɛ yiŋ kpakpai lɛ, belɛ wɔmiiwo Yehowa gbɛ́i lɛ hiɛ nyam. (Abɛi 27:11) Ni kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔkɛ gbalɔ Mika baafee ekome ni wɔkɛɛ akɛ: “Wɔbaanyiɛ yɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, gbɛ́i mli kɛya naanɔi anaanɔ.”​—Mika 4:5. w20.06 13 kk. 17-18

Jufɔ, May 10

Ebaaje kpo kɛ mlifu ni naa wa koni eyafite mɛi babaoo ni ekpãtã amɛhiɛ.​—Dan. 11:44.

Kɛ́ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ nɔyelii krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ fee ekome ni amɛtutua Nyɔŋmɔ webii lɛ, Ofe lɛ mli baawo la, ni ekɛ amɛ baawu Harmagedon ta lɛ. (Kpo. 16:14, 16) Ta nɛɛ mli abaakpãtã kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ nɔyelii krokomɛi fɛɛ ni kɛ lɛ efee ekome akɛ Gog ni jɛ Magog lɛ ahiɛ yɛ, “ni mɔ ko mɔ ko bɛ ni baaye abua lɛ.” (Dan. 11:45) Daniel wie nibii krokomɛi ni kɔɔ bɔ ni Yehowa baafee ehere wɔyiwala ni ekpãtã kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ mɛi ni fata ehe lɛ ahiɛ lɛ he. (Dan. 12:1) Namɔ ji Mikael ni atsĩ etã yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ ‘edamɔ shi’? Ni mɛɛ gbɛ nɔ ‘ebaate shi edamɔ shi’? Mikael ji gbɛ́i kroko ni akɛtsɛɔ Kristo Yesu, wɔ-Maŋtsɛ lɛ, ni kɛjɛ be ni ato Maŋtsɛyeli lɛ shishi yɛ ŋwɛi yɛ 1914 lɛ, ‘edamɔ shi’ ehã Nyɔŋmɔ webii lɛ. Etsɛŋ kwraa, ‘ebaate shi edamɔ shi’ yɛ Harmagedon ta lɛ mli, ni tsɔɔ akɛ, ebaakpãtã Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ ahiɛ. Nakai ta lɛ ji nɔ ni kɛ “haomɔ be” ni Daniel wie he lɛ, ni ji, haomɔ be ni eko bako dã kɛjɛ be ni adesai ba shihilɛ mli lɛ, baaba naagbee.​—Kpo. 6:2; 7:14. w20.05 15-16 kk. 15-17

Shɔ, May 11

Akɛ Yosef kpeleke shi kɛtee Ejipt.​—1 Mo. 39:1.

Be ni Yosef batsɔ nyɔŋ kɛ be ni awo lɛ tsuŋ lɛ, nibii pii yɛ ni enyɛɛɛ efee, ni hei pii hu yɛ ni enyɛɛɛ eya, ni kulɛ enɛ baanyɛ ahã efee shwɛm ni emiishɛɛ fɛɛ atã. Shi ebaaa lɛ nakai. Mɛni hewɔ? Yosef haooo ehe tsɔ yɛ nibii ni enyɛɛɛ etsu lɛ ahe. Moŋ lɛ, etse ehe etsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ jogbaŋŋ. Efee nɔ ni sa Yehowa hiɛ be fɛɛ be, ni enɛ hewɔ lɛ, Yehowa jɔɔ lɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli. (1 Mo. 39:21-23) Yosef sane lɛ kaiɔ wɔ akɛ, wɔyɛ jeŋ fɔŋ mli, ni bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, mɛi baaye wɔ sane ni ejaaa. Wɔnyɛmi Kristofonyo ko po baanyɛ afee wɔ dɔlɛ nii. Shi kɛ́ wɔhã Yehowa fee wɔ-Tɛsaa kɛ wɔ-Bobaahe lɛ, wɔhãŋ nibii ni mɛi feɔ wɔ lɛ afite wɔmiishɛɛ ni ehã wɔkpa lɛ sɔɔmɔ. (Lala 62:6, 7; 1 Pet. 5:10) Nɔ kroko ni wɔkaseɔ yɛ Yosef sane lɛ mli ji akɛ, Yehowa heɔ etsuji oblahii kɛ oblayei lɛ eyeɔ waa. Be ni Yehowa hã Yosef la lamɔi lɛ, no mli lɛ eye aaafee afii 17 pɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, oblahii kɛ oblayei pii yɛ ni amɛhemɔkɛyeli mli wa tamɔ Yosef nɔ lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi po yɛ ni awo amɛ tsuŋ yɛ anɔkwa ni amɛtaoɔ amɛye Yehowa kɛ esafo lɛ hewɔ.​—Lala 110:3. w20.12 16 kk. 3; 17 kk. 5, 7

Soo, May 12

Amɛtsɛ bɔfoi lɛ, ni amɛgwao amɛ, ni amɛfã amɛ akɛ amɛkpa wiemɔ yɛ Yesu gbɛ́i mli.​—Bɔf. 5:40.

Be ni awa bɔfo Petro kɛ bɔfo Yohane yi yɛ Yesu sɛɛ ni amɛnyiɛ kɛ ehe sane ni amɛtsɔɔ mɛi lɛ hewɔ lɛ, amɛhiɛ gboiii, moŋ lɛ amɛbu lɛ akɛ eji hegbɛ kpele. (Bɔf. 4:18-21; 5:27-29, 41, 42) Mɛni hewɔ po esa akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ agboi? Susumɔ nibii kpakpai pii ni amɛtsu amɛhã adesai lɛ ahe okwɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, woji ni Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ amɛteŋ mɛi komɛi ni amɛŋmala lɛ miiye eebua mɛi akpekpei abɔ ni eehã amɛ hiɛnɔkamɔ kɛbashi ŋmɛnɛ. Mɛɛ nɔ kpakpa po amɛhenyɛlɔi lɛ nyɛ amɛtsu kɛ́ akɛ amɛ to amɛhe? Agbɛnɛ hu, Maŋtsɛyeli lɛ ni Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ shiɛ amɛhã mɛi lɛ miiye nɔ yɛ ŋwɛi bianɛ, ni etsɛŋ ebaaye shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. (Mat. 24:14) Shi ŋmɛnɛ lɛ, nɛgbɛ nɔyeli lɛ ni wa amɛ yi lɛ yɔɔ? Ehiɛ ekpãtã jeeŋmɔ. Kristofoi anɔkwafoi nɛɛ miiye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ ŋwɛi amrɔ nɛɛ, shi amɛhenyɛlɔi lɛ yɛ sũ lɛ mli. Kɛ́ wɔsɛɛ lɛ abaatee amɛ shi jiŋŋ, wɔleee; shi kɛ́ atee amɛ shi po lɛ, amɛbaatsɔmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ni no mli lɛ Kristofoi lɛ, mɛi ni amɛwa amɛ yi lɛ shiɛɔ lɛ shishi bii.​—Kpo. 5:10. w20.07 15 kk. 4

Sohaa, May 13

No mli lɛ [Abraham miimɛ] maŋ ni yɔɔ faneshii diɛŋtsɛ ni ehe gbɛjianɔtolɔ kɛ emalɔ ji Nyɔŋmɔ lɛ.—Heb. 11:10.

Abraham he Nyɔŋmɔ shiwoo lɛ eye aahu akɛ, efee tamɔ nɔ ni eena Mesia lɛ, ni ji Mɔ Ni Afɔ Lɛ Mu lɛ, mɔ ni baaye Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ lɛ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Wɔmiikɛɛ nakai ejaakɛ, be ko lɛ, Yesu kɛɛ Yudafoi ni hi shi yɛ ebeiaŋ lɛ akɛ: “Nyɛtsɛ Abraham mii shɛ ehe waa diɛŋtsɛ yɛ hiɛnɔkamɔ ni ená akɛ ebaana migbi lɛ hewɔ, ni ena ni emii shɛ ehe.” (Yoh. 8:56) No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, Abraham le akɛ Yehowa baato Maŋtsɛyeli ko shishi, ni akɛ, eseshibii lɛ baaye nɔ yɛ nakai Maŋtsɛyeli lɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, eto etsui shi emɛ Yehowa koni eye eshiwoo lɛ nɔ. Mɛni Abraham fee kɛtsɔɔ akɛ eemɛ Maŋtsɛyeli lɛ, ni ji maŋ ni Nyɔŋmɔ to shishi lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, ekɛ ehe dɔmɔɔɔ maŋtsɛyelii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ateŋ eko kwraa. Kɛ́ eyahi biɛ fioo lɛ, kɛkɛ lɛ, efã eyahi he kroko, ejaakɛ esumɔɔɔ ni ekɛ maŋ ko maŋ ko feɔ emaŋ koni ekaba lɛ akɛ ebaayafi adesa nɔyelɔ ko sɛɛ. Agbɛnɛ hu, etooo lɛ diɛŋtsɛ emaŋtsɛyeli shishi. Moŋ lɛ, etee nɔ ebo Yehowa toi, ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ enɔ akɛ ebaaye eshiwoo lɛ nɔ. Enɛ ni Abraham fee lɛ hãa wɔnaa akɛ, ehe Yehowa nɔ eye waa. w20.08 3 kk. 4-5

Hɔɔ, May 14

Kɛ́ mɔ ko gbo lɛ, abuɔ lɛ bem kɛjeɔ ehe esha lɛ mli.​—Rom. 6:7.

Yehowa ewo shi akɛ, mɛi ni baahi shi yɛ Kristo nɔyeli lɛ shishi lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko ekɛŋ akɛ: “Mibɛ hewalɛ.” (Yes. 33:24) No hewɔ lɛ, mɛi ni abaatee amɛ shi lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko baŋ akɛ helatsɛ loo kpajelɔ. Shi no etsɔɔɔ akɛ amɛbaaba ni amɛye emuu, kɛjeee nakai lɛ, amɛnanemɛi kɛ amɛwekumɛi yoŋ amɛ. Etamɔ nɔ ni yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ shishi lɛ, adesai baaye emuu fiofio. Afii akpe lɛ naagbee dani Yesu kɛ Maŋtsɛyeli lɛ baahã e-Tsɛ ekoŋŋ. Ni tsɔɔ akɛ, nakai beiaŋ dani wɔbaanyɛ wɔwie kɛ nɔmimaa akɛ, Yesu etsɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ ehã adesai fɛɛ eye emuu, ni etsu nibii krokomɛi fɛɛ ni Yehowa taoɔ akɛ etsɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ etsu lɛ egbe naa. (1 Kor. 15:24-28; Kpo. 20:1-3) Kɛ́ atee owekunyo ko loo onaanyo ko ni osumɔɔ esane waa lɛ shi ni ona lɛ lɛ, te obaanu he ohã tɛŋŋ? Ekolɛ omii baashɛ ohe aahu akɛ ohiŋmɛiaŋ baakpala nu. Aloo ekolɛ miishɛɛ ni obaaná lɛ sɔŋŋ baahã owo lala. Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, gbohiiashitee lɛ baahã ona akɛ, wɔsane kã wɔ-Tsɛ Yehowa tsui nɔ, ni e-Bi Yesu hu susuɔ wɔhe. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ baahã osumɔ amɛ waa. w20.08 16 kk. 9-10

Hɔgbaa, May 15

Mɔ fɛɛ mɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ enikeenii kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ, mɔ ko nɔ nɛkɛ, mɔ kroko hu nɔ nɛkɛ.​—1 Kor. 7:7.

Bɔfo Paulo wo Kristofoi hewalɛ ni amɛkwɛ kɛji amɛbaanyɛ amɛhi shi akɛ oshijafoi kɛsɔmɔ Yehowa. (1 Kor. 7:8, 9) Ehã ana faŋŋ akɛ, ebuɔ Kristofoi oshijafoi waa. Anɔkwa, be ni Timoteo ji oblanyo ni eboteko gbalashihilɛ mli lɛ, Paulo tu sɔ̃i ni tsiitsii ewo edɛŋ. (Fip. 2:19-22) Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ nyɛmi ko bɔɔ mɔdɛŋ fe nyɛmi kroko yɛ oshijafo ni eji loo gbalashihilɛ mli ni ebote lɛ hewɔ. (1 Kor. 7:32-35, 38) Yesu kɛ Paulo fɛɛ ekɛɛɛ akɛ esa akɛ Kristofoi abote gbalashihilɛ mli, ni amɛkɛɛɛ hu akɛ esa akɛ amɛye oshija. Kɛ́ nakai ni lɛ, mɛɛ jwɛŋmɔ esa akɛ wɔná yɛ gbalashihilɛ kɛ oshijayeli he? October 1, 2012 Blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ hã sanebimɔ nɛɛ hetoo fɛfɛo. Ewie akɛ: “Gbalashihilɛ kɛ oshijayeli fɛɛ lɛ, nikeenii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ni. . . . Yehowa enaaa oshijayeli akɛ nɔ ko ni esa akɛ efee mɔ hiɛgbele loo esa akɛ ewo lɛ awerɛho.” Kɛ́ wɔhã enɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, wɔbaabu wɔnyɛmimɛi Kristofoi ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ, ni wɔbaana akɛ, amɛhe yɛ sɛɛnamɔ. w20.08 28 kk. 8-9

Ju, May 16

Nakai gbi lɛ kɛ nakai ŋmɛlɛtswaa lɛ, mɔ ko mɔ ko leee, . . . ja Tsɛ lɛ kɛkɛ.—Mat. 24:36.

Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, mɛi boɔ wiemɔ lɛ toi waa ni amɛmiisumɔ ni akɛ amɛ akase Biblia lɛ. Onaa akɛ anɔkwale lɛ he kumai miiye amɛ. Shi yɛ maji komɛi hu anɔ lɛ, mɛi booo sane lɛ toi, ni amɛbɛ Nyɔŋmɔ loo Biblia lɛ he dekã. Te mɛi feɔ amɛnii amɛhãa tɛŋŋ yɛ he ni oyɔɔ lɛ? Kɛ́ amɛboɔ sane lɛ toi jio, amɛbooo toi jio lɛ, Yehowa miisumɔ ni wɔya nɔ wɔshiɛ kɛyashi ebaakɛɛ akɛ ehi. Kɛ́ Yehowa be ni eto lɛ shɛ lɛ, wɔbaakpa shiɛmɔ, ni “naagbee lɛ baaba.” (Mat. 24:14) Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ bɔ ni mɛi baafee amɛnii amɛhã yɛ naagbee gbii lɛ amli kɛ nibii ni baaya nɔ. Ele akɛ, nibii nɛɛ baanyɛ agbala ekaselɔi lɛ ajwɛŋmɔ kɛje shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, ewo amɛ ŋaa akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛbua.” (Mat. 24:42) Yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ, nibii pii hãaa mɛi abo ekɔkɔbɔɔ lɛ toi. Ŋmɛnɛ lɛ, nakai nibii lɛ nɔŋŋ baanyɛ agbala wɔjwɛŋmɔ kɛje shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ni ji nitsumɔ ni Yehowa kɛwo wɔdɛŋ lɛ nɔ. (Mat. 24:37-39; 2 Pet. 2:5) Shi esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa koni ekaba lɛ nakai. w20.09 8 kk. 1-2, 4

Jufɔ, May 17

Mɛi fɛɛ ni taoɔ akɛ amɛhi shi yɛ Nyɔŋmɔjamɔ naa yɛ Kristo Yesu mli lɛ, abaawa amɛ hu yi.​—2 Tim. 3:12.

Satan ‘mli efu waa,’ ni wɔle akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ekɛ emlifu lɛ baato wɔnɔ. (Kpo. 12:12) Etsɛŋ wɔ fɛɛ wɔkɛ shihilɛi ni baaka wɔhemɔkɛyeli lɛ baakpe. “Amanehulu kpeteŋkpele ni anako enɔ dã kɛjɛ je lɛ shishijee aahu kɛbashi amrɔ nɛɛ” baaba. (Mat. 24:21) Nakai beiaŋ lɛ, ekolɛ wɔwekumɛi baate shi amɛwo wɔ, ni ekolɛ abaatsĩ wɔnitsumɔ lɛ hu naa. (Mat. 10:35, 36) Ani wɔbaakase Maŋtsɛ Asa ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ, ebaaye ebua wɔ ni ebu wɔhe? (2 Kro. 14:11) Yehowa miisaa wɔ eeto koni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Eetsɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ eehã wɔ mumɔŋ ‘niyenii yɛ be ni sa mli,’ koni wɔdamɔ shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli. (Mat. 24:45) Shi agbɛnɛ lɛ, wɔ eshwɛɔ. Ani wɔbaafee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔhã hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli awa?​—Heb. 10:38, 39. w20.09 18 kk. 16-18

Shɔ, May 18

Maŋtsɛ tsui tamɔ fai yɛ Yehowa dɛŋ. Ekudɔɔ lɛ kɛyaa he fɛɛ he ni esumɔɔ.—Abɛi 21:1.

Yehowa baanyɛ atsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehã mɛi komɛi ni yɔɔ gbɛnai wuji lɛ afee esuɔmɔnaa nii koni eyiŋtoo aba mli. Bei komɛi lɛ, adesai gbálaa gɔɔtai kɛdɔɔ fai ayi koni amɛkɛtsu amɛyiŋtoi ahe nii. Nakai nɔŋŋ Yehowa baanyɛ atsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ edɔ amralofoi lɛ ayi ni amɛfee esuɔmɔnaa nii koni eyiŋtoo aba mli. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, amralofoi lɛ atsuii tsirɛɔ amɛ ni amɛkpɛɔ yiŋ kpakpai, ni Yehowa tsuji náa he sɛɛ. (Okɛto Ezra 7:21, 25, 26 lɛ he.) Mɛni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee? Kɛ́ ‘maŋtsɛmɛi loo mɛi ni yɔɔ gbɛhei ni nɔ kwɔlɔ’ lɛ yaakpɛ yiŋ ko ni baanyɛ asa wɔshiɛmɔ kɛ wɔshihilɛ akɛ Kristofoi lɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔhã amɛ. (1 Tim. 2:1, 2, shn.; Neh. 1:11) Agbɛnɛ hu, bɔ ni blema Kristofoi lɛ fee lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔsɔle waa wɔhã wɔnyɛmimɛi ni awo amɛ tsuŋ lɛ.​—Bɔf. 12:5; Heb. 13:3. w20.11 15 kk. 13-14

Soo, May 19

Nyɛyafea mɛi ni jɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ amli lɛ kaselɔi, nyɛbaptisia amɛ.​—Mat. 28:19.

Kɛ́ okɛ mɔ ko kase nii, ni etee ehiɛ ni abaptisi lɛ lɛ, te onuɔ he ohãa tɛŋŋ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, onáa miishɛɛ waa! (1 Tes. 2:19, 20) Kaselɔi hei ni abaptisi nɛɛ batsɔmɔɔ tamɔ “yijiemɔ woji” kɛhã mɛi ni kɛ amɛ kase nii lɛ, kɛ agbɛnɛ hu, asafo muu lɛ fɛɛ. (2 Kor. 3:1-3) Yɛ afii ejwɛ mli lɛ, yɛ jeŋ fɛɛ lɛ, wɔkɛ mɛi aaafee 10,000,000 fee Biblia mli nikasemɔ daa nyɔɔŋ nɔ, ni enɛ hi waa. Shi ani ole mɛi abɔ ni abaptisi daa afi yɛ nakai afii ejwɛ lɛ amli? Abaptisi mɛi fe 280,000. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua mɛi ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ koni amɛteŋ mɛi pii aya amɛhiɛ ni abaptisi amɛ? Sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ he miihia, ejaakɛ be ni eshwɛ lɛ faaa dɔŋŋ. Amrɔ nɛɛ ni Yehowa tsuishitoo lɛ bako naagbee nɛɛ, esa akɛ wɔŋɔ hegbɛ lɛ kɛye wɔbua mɛi koni amɛya amɛhiɛ oyayaayai ni amɛbatsɔmɔ Kristo kaselɔi ni abaptisi amɛ.​—1 Kor. 7:29a; 1 Pet. 4:7. w20.10 6 kk. 1-2

Sohaa, May 20

Nyɔŋmɔ tsĩɔ henɔwolɔi anaa, shi edroɔ heshibalɔi.​—Yak. 4:6.

Maŋtsɛ Saul kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa hã lɛ lɛ tsuuu nii. Be ni gbalɔ Samuel gbala Saul jwɛŋmɔ kɛtee etɔmɔ lɛ nɔ lɛ, Saul ekpɛlɛɛɛ nɔ. Ekɛ saji jiejie enaa, ebuuu nɔ ni efee lɛ akɛ hiɛdɔɔ sane, ni eshwa mɛi krokomɛi moŋ. (1 Sam. 15:13-24) Enɛ jeee klɛŋklɛŋ be ni Saul efee nɔ ko tamɔ nakai. (1 Sam. 13:10-14) Dɔlɛ sane ji akɛ, Saul baaa ehe shi ni etsakeee etsui. No hewɔ lɛ, Yehowa kã ehiɛ ni ekpoo lɛ. Wɔteŋ mɔ ko mɔ ko sumɔŋ ni efee enii tamɔ Saul. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Kɛ́ mikane nɔ ko yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli, ni mina akɛ esa akɛ matsake susumɔ ko ni mihiɛ lɛ, ani mifeɔ nakai, aloo mikɛɔ akɛ yiŋtoi komɛi ahewɔ lɛ, ekɔɔɔ mihe? Kɛ́ mifee nɔ ko ni ejaaa lɛ, ani mibuɔ lɛ hiɛdɔɔ sane, aloo minuɔ he akɛ efeee nɔ ko? Ani mishwaa mɛi krokomɛi yɛ mitɔmɔi ahewɔ?’ Kɛ́ sanebimɔi nɛɛ ateŋ ekome po yɛ ni ewa hã wɔ akɛ wɔbaahã hetoo lɛ, belɛ esa akɛ wɔfee nɔ ko yɛ he. Kɛjeee nakai lɛ, wɔtsui baakpiliŋ, wɔbaawó wɔhe nɔ, ni Yehowa kɛ wɔ ebɔŋ naanyo dɔŋŋ. w20.11 20 kk. 4-5

Hɔɔ, May 21

Kaimɔ o-Bɔlɔ Kpele lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli dani haomɔ gbii lɛ kɛ afii ni obaakɛɛ yɛ amɛhe akɛ: “Mináaa amɛhe miishɛɛ” lɛ aba.—Jaj. 12:1.

Oblahii kɛ oblayei, nyɛtswaa nyɛfai shi akɛ nyɛbaasɔmɔ Yehowa. Kɛ́ nyɛkase Yehowa he nii lɛ, nyɛbaale lɛ jogbaŋŋ, ni nyɛbaale nibii ni eto eyiŋ akɛ ebaafee lɛ hu. Agbɛnɛ hu, nyɛbaale bɔ ni eesumɔ ni nyɛhi shi nyɛhã, kɛ bɔ ni nyɛbaafee nyɛhi shi nakai. (Rom. 12:2) Kɛ́ nyɛbale Yehowa jogbaŋŋ lɛ, no baatsirɛ nyɛ ni nyɛkpɛ nyɛyiŋ akɛ nyɛbaasɔmɔ lɛ, ni nɔ ko bɛ ni he hiaa fe enɛ. (Yos. 24:15) Kɛ́ nyɛkane Biblia lɛ daa lɛ, nyɛbaasumɔ Yehowa waa, ni nyɛhemɔkɛyeli lɛ mli baawa. Nyɛtswaa nyɛfai shi akɛ nyɛbaahã Yehowa sɔɔmɔ he ahia nyɛ fe nibii krokomɛi fɛɛ yɛ nyɛshihilɛ mli. Satan je lɛ hãa mɛi nuɔ he akɛ, kɛ́ amɛkɛ nyɛmɔi kɛ hesai ni amɛyɔɔ lɛ tiu ninámɔ kɛ gbɛ́ihemɔ sɛɛ lɛ, amɛbaaná miishɛɛ. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni tiuɔ nibii ni tamɔ nakai lɛ asɛɛ lɛ kɛ ‘piŋmɔi babaoo gbulɔɔ amɛhe fɛɛ.’ (1 Tim. 6:9, 10) Kɛ́ nyɛbo Yehowa toi ni nyɛhã esɔɔmɔ lɛ he hia nyɛ fe nibii krokomɛi fɛɛ yɛ nyɛshihilɛ mli lɛ, nyɛbaaná miishɛɛ, ni ‘nyɛbaafee nyɛnii yɛ hiɛshikamɔ mli.’​—Yos. 1:8. w20.10 30-31 kk. 17-18

Hɔgbaa, May 22

Esa akɛ mayajaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ . . . , ejaakɛ enɛ hewɔ atsu mi.​—Luka 4:43.

Yɛ blema Kristofoi lɛ abeiaŋ lɛ, sane ni Yesu shiɛ lɛ hã ana akɛ hiɛnɔkamɔ yɛ kɛhã adesai fɛɛ. Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ amɛtsa nitsumɔ ni eje shishi lɛ nɔ, ni amɛshiɛ “kɛyashi shikpɔŋ lɛ nɔ hei ni jekɛ waa lɛ.” (Bɔf. 1:8) Shi ani esɛɛnyiɛlɔi lɛ baanyɛ atsu nitsumɔ nɛɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhewalɛ naa? Dabi, yelikɛbuamɔ he baahia amɛ. No hewɔ lɛ, Yesu wo amɛ shi akɛ ebaahã amɛ “yelikɛbualɔ,” ni ji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. (Yoh. 14:26; Zak. 4:6) Yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ba Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔ. Enɛ ye ebua amɛ ni amɛbɔi shiɛmɔ amrɔ nɔŋŋ, ni yɛ be kukuoo pɛ mli lɛ, mɛi akpei abɔ he amɛye ni amɛbatsɔmɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi. (Bɔf. 2:41; 4:4) Be ni ate shi awo kaselɔi lɛ, amɛhãaa ŋmiŋmi amɔ amɛ. Moŋ lɛ, amɛkpa Nyɔŋmɔ fai ni eye ebua amɛ. Amɛsɔle amɛkɛɛ lɛ akɛ, ehã amɛ, ni ji enyɔji lɛ, ‘aya nɔ awie ewiemɔ lɛ kɛ ekãa babaoo.’ Mɛni jɛ mli kɛba? Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yimɔ amɛ obɔbɔ, ni amɛtee nɔ “amɛwie Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ kɛ ekãa.”​—Bɔf. 4:18-20, 29, 31. w20.10 21 kk. 4-5

Ju, May 23

Kristo gbo yɛ wɔhe eshai ahewɔ tamɔ bɔ ni Ŋmalɛ lɛ tsɔɔ lɛ; ni . . . atee lɛ shi.​—1 Kor. 15:3, 4.

Ani atee Yesu shi lɛɛlɛŋ? Hɛɛ! Ni wɔyɛ nibii pii ni maa enɛ nɔ mi. Ekome ji akɛ, be ni atee Yesu shi lɛ, mɛi pii na lɛ kɛ amɛhiŋmɛi. (1 Kor. 15:5-7) Klɛŋklɛŋ mɔ ni bɔfo Paulo tsĩ etã akɛ ena Yesu be ni atee lɛ shi lɛ ji, bɔfo Petro (Kefa). Yesu kaselɔi komɛi hu wie akɛ, be ni atee Yesu shi lɛ, Petro na lɛ. (Luka 24:33, 34) Mɛi ni ji enyɔ ni Paulo kɛɛ amɛna Yesu ji, “Mɛi Nyɔŋma Kɛ Enyɔ lɛ,” loo bɔfoi lɛ. Kɛkɛ ni ewie akɛ, Kristo “jie ehe kpo etsɔɔ nyɛmimɛi ni fa fe 500 yɛ be kome mli,” ni eeenyɛ efee akɛ, enɛ ji be ni Yesu kɛ amɛ kpe yɛ Galilea ni abɔ he amaniɛ yɛ Mateo 28:16-20 lɛ. Agbɛnɛ hu, Yesu jie ehe kpo etsɔɔ Yakobo. Ekã shi faŋŋ akɛ, Yakobo nɛɛ ji Yesu nyɛmi, ni be ni Yesu yɔɔ wala mli lɛ, eheee eyeee akɛ lɛ ji Mesia lɛ. (Yoh. 7:5) Shi be ni atee Yesu shi ni ejie ehe kpo etsɔɔ lɛ lɛ, ehe eye agbɛnɛ. Nɔ kome ni sa kadimɔ ji akɛ, Paulo ŋma wolo nɛɛ yɛ aaafee afi 55 Ŋ.B. No mli lɛ, mɛi ni na Yesu be ni atee lɛ shi lɛ ateŋ mɛi pii yɛ wala mli lolo. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko heee eyeee akɛ atee lɛ shi lɛ, mɛi pii yɛ ni ebaanyɛ ebi amɛ. w20.12 3 kk. 5, 7-8

Jufɔ, May 24

Yehowa baakwɛ lɛ yɛ ehela saa nɔ.​—Lala 41:3.

Kɛ́ wɔbɛ hewalɛ lɛ, ekolɛ nibii ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui sɔŋŋ ahe wɔbaasusu, titri lɛ, kɛ́ hela ni emɔ wɔ lɛ jeee nɔ ko ni baaya ŋmɛnɛ kɛ wɔ́ nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkpa Yehowa fai ni eye ebua wɔ. Yehowa tsɔŋ naakpɛɛ gbɛ ko nɔ etsaŋ wɔhela lɛ ehãŋ wɔ. Shi wɔle akɛ, ebaashɛje wɔmii ni ewaje wɔ koni wɔnyɛ wɔfi shi. (Lala 94:19) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ ebaata wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ atsuiŋ koni amɛbaye amɛbua wɔ kɛ shĩa nifeemɔ. Aloo ebaata amɛtsuiŋ koni amɛkɛ wɔ asɔle. Agbɛnɛ hu, ebaanyɛ ehã wɔkai saji ni shɛjeɔ mɔ mii ni yɔɔ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebaanyɛ ehã wɔkai hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ ni wɔyɔɔ akɛ, wɔsɛɛ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, wɔbaaye emuu, ni hela kɛ piŋmɔ fɛɛ sɛɛ baafo lɛ. (Rom. 15:4) Ekolɛ, wɔnijiaŋ baaje wui akɛni wɔnyɛɛɛ wɔtsu pii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli tamɔ bɔ ni wɔshweɔ lɛ hewɔ. Shi susumɔ nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Laurel lɛ niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Hela ni mɔ lɛ lɛ hewɔ lɛ, ja ahã ekã mashiŋ ko mli dani enyɛɔ emuɔ. No hewɔ lɛ, ekã shi nakai yɛ mashiŋ lɛ mli afii 37 sɔŋŋ! Lɛ nɔŋŋ lɛ, nɔ ko shwie lɛ, ená kansa, ni afee lɛ opireshɛŋ wuji srɔtoi. Shi ekpaaa shiɛmɔ. Eye nɛɛsifoi kɛ mɛi ni bakwɛɔ lɛ yɛ shĩa lɛ odase, ni naagbee lɛ, enyɛ eye ebua kɛ́ hooo kwraa lɛ, mɛi 17 ni amɛbale Yehowa! w20.12 24 kk. 9; 25 kk. 12

Shɔ, May 25

Yehowa yɛ mimasɛi; misheee gbeyei. Mɛni gbɔmɔ baanyɛ afee mi?—Lala 118:6.

Yɛ aaafee afi 56 Ŋ.B. lɛ, mɛi komɛi mɔ Paulo ni amɛgbala lɛ kɛje sɔlemɔ shĩa ni yɔɔ Yerusalem lɛ mli kɛje kpo, ni kulɛ amɛyaagbe lɛ. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, akɛ lɛ tee Sanhedrin lɛ hiɛ, shi shwɛ sharao ni mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ atserɛ emli. (Bɔf. 21:30-32; 22:30; 23:6-10) Eeenyɛ efee akɛ, nakai beiaŋ lɛ, Paulo bi ehe akɛ, ‘Ani nɛkɛ sɔŋŋ mana nɔ? Namɔ baaye abua mi?’ Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ye ebua Paulo? Gbi ni amɔ Paulo lɛ, nyɔɔŋ lɛ mli lɛ, “Nuŋtsɔ lɛ,” ni ji Yesu, badamɔ emasɛi ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Tsɛ otsui oŋmɛ omli! Ejaakɛ bɔ ni oyeɔ mihe odase fitsofitso yɛ Yerusalem lɛ, nakai nɔŋŋ obaayaye mihe odase yɛ Roma.” (Bɔf. 23:11) Hewalɛwoo wiemɔi nɛɛ ba yɛ be ni sa mli diɛŋtsɛ! Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu jie Paulo yi akɛ, eye ehe odase yɛ Yerusalem. Kɛkɛ ni ewo lɛ shi akɛ, ebaayashɛ Roma shweshweeshwe, ni ebaaye ehe odase yɛ jɛmɛ hu. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, hewalɛwoo wiemɔi nɛɛ hã etsui nyɔ emli, ni enu he akɛ eyɛ shweshweeshwe tamɔ gbekɛ ko ni epapa efua lɛ waa. w20.11 12 kk. 1; 13 kk. 3-4

Soo, May 26

Hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ nɛɛ tamɔ sɛ́kɛ ni tseee ni tsɛkɛɔ shi shiŋŋ.—Heb. 6:19.

Hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ akɛ Maŋtsɛyeli lɛ baaba lɛ ‘tamɔ sɛ́kɛ kɛhã susuma lɛ,’ ni ehãaa wɔye wɔtsui kɛ́ wɔkɛ naagbai ni mli wala kpe. No hewɔ lɛ, jwɛŋmɔ nibii kpakpai ni Yehowa ewo shi akɛ wɔnine baashɛ nɔ wɔsɛɛ lɛ ahe. Nakai beiaŋ lɛ, mɔ ko mɔ ko yeŋ etsui yɛ nɔ ko he. (Yes. 65:17) Feemɔ ohe mfoniri ni oyɛ jeŋ hee lɛ mli, ni naagbai fɛɛ asɛɛ efo. (Mika 4:4) Agbɛnɛ hu, kɛ́ ogba mɛi ohiɛnɔkamɔ lɛ he sane lɛ, ebaahã ohiɛnɔkamɔ lɛ mli awa. No hewɔ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni otsu shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ kɛ onyɛmɔ fɛɛ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, ‘obaaná nɔmimaa kwraa yɛ hiɛnɔkamɔ lɛ he kɛyashi naagbee.’ (Heb. 6:11) Jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ. No hewɔ lɛ, wɔkɛ naagbai pii ni baanyɛ ahã wɔye wɔtsui lɛ baakpe. Shi kɛ́ wɔkɛ naagbai nɛɛ kpe lɛ, wɔkɛ wɔhe akafɔ̃ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nɔ ni wɔye wɔtsui, shi moŋ, wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. Nyɛhãa wɔtswaa wɔfai shi akɛ, wɔbaatsɔ wɔnifeemɔi anɔ wɔhã ana akɛ, wɔheɔ Yehowa shiwoo ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ wɔyeɔ. No ji: “Kɛji nyɛhi shi kpoo ni nyɛkɛ nyɛhiɛ fɔ̃ minɔ lɛ, nyɛbaaná hewalɛ.”​—Yes. 30:15. w21.01 6-7 kk. 17-18

Sohaa, May 27

Yehowa musuŋ tsɔɔ lɛ waa.—Yak. 5:11.

Ani okadi su kroko ni awie yɛ Yakobo 5:11 lɛ akɛ Yehowa jieɔ lɛ kpo? No ji mɔbɔnalɛ. (2 Mo. 34:6) Nɔ kome ni Yehowa feɔ ni hãa wɔnaa akɛ enaa mɔbɔ ji, ekɛ wɔtɔmɔi keɔ wɔ. (Lala 51:1) Shi yɛ Biblia lɛ mli lɛ, kɛ́ akɛɛ mɔ ko naa mɔbɔ lɛ, jeee eshaifaa pɛ he ekɔɔ. Etsɔɔ hu akɛ, mɔ lɛ nuɔ he waa ehãa mɛi ni miipiŋ ni efeɔ nɔ ni ebaanyɛ kɛyeɔ ebuaa amɛ. Yehowa nuɔ he ehãa wɔ waa ni eesumɔ ni eye ebua wɔ. Enuɔ he ehãa wɔ waa po fe bɔ ni yoofɔyoo nuɔ he ehãa ebi. (Yes. 49:15) Kɛ́ wɔhao lɛ, Yehowa naa wɔ mɔbɔ ni eyeɔ ebuaa wɔ. (Lala 37:39; 1 Kor. 10:13) Esa akɛ wɔ hu wɔna wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ mɔbɔ, ni kɛ́ amɛtɔ̃ wɔnɔ lɛ, wɔkɛ amɛhe ake amɛ, ni wɔŋmɛɛ sane lɛ he kwraa. (Efe. 4:32) Nɔ kroko ni he hiaa ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔnaa wɔnyɛmimɛi lɛ mɔbɔ ji, ni wɔbaaye wɔbua amɛ kɛ́ amɛkɛ naagbai kpe. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, belɛ wɔmiikase Yehowa, mɔ ni sumɔɔ wɔ waa fe mɔ fɛɛ mɔ lɛ.​—Efe. 5:1. w21.01 21 kk. 5

Hɔɔ, May 28

Kristo . . . [fee] nɔkwɛmɔnɔ efɔ̃ shi ehã nyɛ koni nyɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa.​—1 Pet. 2:21.

Nɔ ko yɛ ni esa akɛ weku yitso akwɛ jogbaŋŋ yɛ he. Esaaa akɛ eweku lɛ ni Yehowa kɛɛ ekwɛ lɛ hewɔ lɛ, ehãa eheloonaa nitsumɔ heɔ ebe fɛɛ aahu akɛ, enáaa be ni ekɛbaajie suɔmɔ kpo etsɔɔ eweku lɛ, loo ni ebaaye ebua amɛ ni amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa kpaakpa ni etsɔɔ amɛ nii ni ejaje amɛ. Yehowa tsɔɔ wɔ nii ni ejajeɔ wɔ koni ahi ahã wɔ. (Heb. 12:7-9) Yesu hu tsɔɔ wɔ mɛi ni wɔyɔɔ eshishi lɛ nii, ni efeɔ lɛ bɔ ni baahã wɔna akɛ esumɔɔ wɔ. (Yoh. 15:14, 15) Kɛ́ wɔtɔ̃ lɛ, ewoɔ wɔ ŋaa, ni ehãa wɔnaa faŋŋ akɛ, nɔ ni wɔfee lɛ ejaaa, shi efeɔ nakai kɛ mlijɔlɛ. (Mat. 20:24-28) Yesu le akɛ, emuu ni wɔyeee lɛ hewɔ lɛ, wɔbaatɔ̃ babaoo. (Mat. 26:41) Weku yitso ni kaseɔ Yehowa kɛ Yesu lɛ hãa ehiɔ ejwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ, eŋa kɛ ebii lɛ yeee emuu ni no hewɔ lɛ, amɛbaatɔ̃ babaoo. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ amɛtɔ̃ lɛ, ‘emli wooo la ewooo amɛ.’ (Kol. 3:19) Moŋ lɛ, ekɛ ŋaa ni awo yɛ Galatiabii 6:1 lɛ tsuɔ nii, ni ebɔɔ mɔdɛŋ ejajeɔ amɛ “yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli,” ejaakɛ ele akɛ, lɛ hu eyeee emuu. Ele akɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ni ebaanyɛ etsɔ nɔ etsɔɔ eweku lɛ nii ji, ni ebaafee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ehã amɛ tamɔ Yesu fee lɛ. w21.02 6 kk. 16-18

Hɔgbaa, May 29

Nɔ fɛɛ nɔ ni muɔ lɛ​—ajie Yah yi.​—Lala 150:6.

Yehowa etsɔ kpɔmɔnɔ lɛ nɔ ehé mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli kɛ mɛi fɛɛ ni heɔ Kristo nɔ amɛyeɔ lɛ. (Mar. 10:45; Bɔf. 20:28; 1 Kor. 15:21, 22) No hewɔ lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ ehala Yesu, mɔ ni kɛ ewala hã akɛ kpɔmɔnɔ lɛ akɛ asafo lɛ yitso. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu yɛ hegbɛ ni ewoɔ aŋkroaŋkroi, wekui, kɛ asafo muu lɛ fɛɛ mlai yɛ bɔ ni amɛfee amɛnii amɛhã lɛ he. Ni eyɛ hegbɛ hu ni ekwɛɔ koni amɛye mlai nɛɛ anɔ. (Gal. 6:2) Shi jeee mlai kɛkɛ Yesu woɔ wɔ. Elɛɔ wɔ, ni wɔsane kã etsui nɔ hu. (Efe. 5:29) Kɛ́ nyɛmimɛi yei kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni amɛwumɛi kɛ asafoŋ onukpai lɛ kɛhãa amɛ lɛ tsu nii lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛbuɔ Kristo waa. Kɛ́ nyɛmimɛi hii jie bulɛ kpo amɛtsɔɔ nyɛmimɛi yei lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛnuɔ yitsoyeli gbɛjianɔtoo lɛ shishi. Kɛ́ mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ nu yitsoyeli he gbɛjianɔtoo lɛ shishi ni amɛkɛtsu nii lɛ, ehãa toiŋjɔlɛ babaoo hiɔ asafo lɛ mli. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ehãa ajieɔ Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni sumɔɔ wɔ waa lɛ yi. w21.02 18-19 kk. 14-17

Ju, May 30

David bi Yehowa nii.—1 Sam. 30:8.

Be ni David baa abo yɛ Filistibii lɛ akpokpaa lɛ nɔ lɛ, be ko lɛ, ekɛ ehii lɛ tee amɛyawu ta, ni amɛshi amɛŋamɛi kɛ amɛbii lɛ yɛ shĩa. Shi henyɛlɔi komɛi ba ni amɛbamɔmɔ amɛŋamɛi kɛ amɛbii lɛ, ni amɛloo amɛnibii lɛ fɛɛ kɛtee. Be ni David ku esɛɛ ni ebana nɔ ni etee nɔ lɛ, kulɛ ebaanyɛ enu he akɛ akɛni ehe esa kɛ tawuu hewɔ lɛ, ebaanyɛ eto ŋaa ni etiu amɛhenyɛlɔi lɛ, ni eyahere mɛi ni amɔmɔ lɛ. Shi David efeee nakai, moŋ lɛ, ebi Yehowa dɛŋ gbɛtsɔɔmɔ. Ebi Yehowa akɛ: “Mitiu nɛkɛ ojotswalɔi ata nɛɛ lo?” Yehowa kɛɛ David akɛ ebaanyɛ etiu amɛ, ni ebaaye ebua lɛ ni eye amɛnɔ kunim. (1 Sam. 30:7-10) Mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ sane nɛɛ mli? Dani obaakpɛ yiŋ ko lɛ, bi ŋaawoo. Bi ofɔlɔi adɛŋ ŋaawoo. Agbɛnɛ hu, obaanyɛ obi ŋaawoo kɛjɛ asafoŋ onukpai lɛ aŋɔɔ. Yehowa heɔ hii ni ahala nɛɛ eyeɔ, ni bo hu obaanyɛ ohe amɛ oye. Yehowa kɛ amɛ ehã asafo lɛ akɛ “nikeenii.” (Efe. 4:8) Kɛ́ okase amɛhemɔkɛyeli lɛ, ni obo ŋaawoi kpakpai ni amɛkɛhãa lɛ toi lɛ, obaaná he sɛɛ waa. w21.03 4-5 kk. 10-11

Jufɔ, May 31

[Nɔ ko nɔ ko] nyɛŋ atse wɔ kɛje Nyɔŋmɔ suɔmɔ . . . lɛ he.—Rom. 8:38, 39.

Yesu kɛɛ kɛ́ wɔkɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ tsuuu nii lɛ, wɔtamɔ nuu ko ni ema etsũ yɛ shia nɔ. Etsu nii waa moŋ, shi sɛɛnamɔ ko baŋ nɔ ni etsu lɛ he. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛ́ kɔɔyɔɔ ni naa wa tswa, ni nugbɔ nɛ, ni nui babaoo yi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, etsũ lɛ baakumɔ. (Mat. 7:24-27) Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔkɛ nɔ ni wɔkase lɛ tsuuu nii lɛ, sɛɛnamɔ ko baŋ nɔ ni wɔfee lɛ he. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛ́ wɔkɛ naagba ko kpe loo aawa wɔ yi lɛ, wɔnáŋ hemɔkɛyeli ni mli wa ni wɔbaanyɛ wɔkɛdamɔ naa. Shi kɛ́ wɔkase nii, ni wɔkɛ nɔ ni wɔkase lɛ tsu nii lɛ, ehãa wɔkpɛɔ yiŋ kpakpai, wɔtoiŋ jɔɔ wɔ, ni wɔhemɔkɛyeli lɛ hu mli waa. (Yes. 48:17, 18) Nɔ ni baaye ebua wɔ ni wɔye anɔkwa ji, ni wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ Yehowa nɔ kɛtsɔ sɔlemɔ ni wɔbaasɔle nɔ. Ni agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa. Be fɛɛ be lɛ, hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ nibii ni he hiaa waa ni esa akɛ wɔfee lɛ ateŋ ekome ji, ni wɔbaawo Yehowa hiɛ nyam. Wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ, Yehowa shiŋ wɔ kɔkɔɔkɔ, ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni baatse wɔ kɛje suɔmɔ ni eyɔɔ kɛhã wɔ lɛ he.​—Heb. 13:5, 6. w21.03 15 kk. 6; 18 kk. 20

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje