December
Sohaa, December 1
Amɛbaabo migbee toi.—Yoh. 10:16.
Yesu kɛ wekukpaa ni yɔɔ ekɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ lɛ to wekukpaa ni yɔɔ tookwɛlɔ kɛ egwantɛŋi lɛ ateŋ lɛ he. (Yoh. 10:14) Nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ sa jogbaŋŋ, ejaakɛ gwantɛŋi lɛ le tookwɛlɔ lɛ ni amɛboɔ egbee toi. Shisharalɔ ko na enɛ faŋŋ. Ewie akɛ: “No mli lɛ, wɔmiitao wɔsha gwantɛŋi komɛi mfoniri, ni no hewɔ lɛ wɔmiitsɛ amɛ ni amɛba wɔmasɛi, shi amɛbaaa, ejaakɛ amɛleee wɔ. Shi nɔŋŋ kɛkɛ ni gbekɛ nuu fioo ko ni kwɛɔ amɛ lɛ ba jɛmɛ; ni etsɛ amɛ nɔŋŋ lɛ, amɛnyiɛ esɛɛ.” Niiashikpamɔ nɛɛ hãa wɔkaiɔ sane ko ni Yesu wie yɛ ekaselɔi lɛ ahe. Ewie akɛ: “Amɛbaabo migbee toi.” Shi Yesu yɛ ŋwɛi, no hewɔ lɛ, te wɔbaafee tɛŋŋ wɔbo egbee toi lɛ? Kɛ́ wɔkɛ nibii ni etsɔɔ wɔ lɛ tsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiibo egbee toi.—Mat. 7:24, 25. w21.12 16 kk. 1-2
Hɔɔ, December 2
Gbɔmɛi fɛɛ efee esha ni amɛnyɛɛɛ amɛjie Nyɔŋmɔ sui ni yɔɔ nyam lɛ kpo.—Rom. 3:23.
Dani bɔfo Paulo baaba ebatsɔ Kristofonyo lɛ, no mli lɛ, ewaa nyɛmimɛi lɛ ayi waa. Shi sɛɛ mli lɛ, ekpɛlɛ nɔ akɛ nɔ ni efee lɛ ejaaa, ni etsake esubaŋ. (1 Tim. 1:12-16) Yehowa ye ebua lɛ ni ebatsɔ nɔkwɛlɔ ni baa ehe shi ni musuŋ tsɔɔ lɛ yɛ enyɛmimɛi lɛ ahe ni sumɔɔ amɛ hu. Ehãaa etɔmɔi lɛ ahao lɛ fe nine, ejaakɛ ehe eye akɛ Yehowa kɛbaake lɛ. (Rom. 7:21-25) Paulo le akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ ebaatɔ̃, ejaakɛ eyeee emuu. Fɛɛ sɛɛ lɛ, emia ehiɛ waa akɛ ebaatsu egbɔjɔmɔi lɛ ahe nii, ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaaye ebua lɛ ni etsu nitsumɔ ni ekɛwo edɛŋ lɛ. (1 Kor. 9:27; Fip. 4:13) Yehowa le akɛ asafoŋ onukpai lɛ yeee emuu, ni kɛ̃lɛ, ehole amɛ asafoŋ onukpai. No hewɔ lɛ, nɔ ni ekpaa gbɛ yɛ amɛdɛŋ ji, ni kɛ́ amɛtɔ̃ lɛ amɛbaakpɛlɛ amɛtɔmɔi lɛ anɔ ni amɛmia amɛhiɛ akɛ amɛbaatsu amɛgbɔjɔmɔi lɛ ahe nii. (Efe. 4:23, 24) Esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ apɛi amɛmli koni amɛna hei ni esa akɛ amɛfee tsakemɔi yɛ. Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, Yehowa baaye abua amɛ ni amɛná miishɛɛ ni amɛtsu nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ lɛ jogbaŋŋ.—Yak. 1:25. w22.03 29-30 kk. 13-15
Hɔgbaa, December 3
Nyɛkpaa mɛi akojomɔ.—Mat. 7:1.
Kɛ́ wɔna akɛ wɔkojo wɔnyɛmi Kristofonyo ko loo wɔná ehe jwɛŋmɔ ni ejaaa lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔkai akɛ, Yehowa biɔ ni wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ. (Yak. 2:8) Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔsɔle waa wɔhã Yehowa ni wɔbi lɛ ni eye ebua wɔ ni wɔkpa mɛi akojomɔ. Kɛ́ wɔsɔle wɔgbe naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ nyɛmi lɛ ni wɔná ehe jwɛŋmɔ ni ejaaa lɛ agba sane ni ekolɛ wɔkɛ lɛ ato gbɛjianɔ ni wɔya shiɛmɔ loo wɔfɔ̃ lɛ nine ni ebasara wɔ yɛ shĩa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaale wɔnyɛmi lɛ jogbaŋŋ, ni no baahã wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ aya esui kpakpai lɛ anɔ, tamɔ bɔ ni Yehowa kɛ Yesu feɔ lɛ. Enɛ baatsɔɔ akɛ, wɔmiiye tookwɛlɔ kpakpa lɛ famɔ akɛ wɔkpa mɛi akojomɔ lɛ nɔ. Bɔ ni gwantɛŋi boɔ amɛkwɛlɔ lɛ gbee toi lɛ, nakai nɔŋŋ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ boɔ egbee toi. Kɛ́ wɔfata “tooku bibioo” lɛ he jio, wɔfata “gwantɛŋi krokomɛi” lɛ ahe jio lɛ, nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔboa tookwɛlɔ kpakpa lɛ gbee toi ni wɔnyiɛ esɛɛ.—Luka 12:32; Yoh. 10:11, 14, 16. w21.12 19 kk. 11; 21 kk. 17-18
Ju, December 4
Ekɛ ŋaa ni hii onukpai lɛ wo lɛ lɛ eyatsuuu nii.—1 Maŋ. 12:8.
Be ni awó Rehoboam maŋtsɛ yɛ Israel lɛ, emaŋbii lɛ kɛ sane ko bafɔ̃ ehiɛ. Amɛkɛɛ lɛ akɛ, ehã kɔɔŋtso ni tsii ni epapa Solomon kɛfɔ̃ amɛnɔ lɛ afee huyɛɛ ahã amɛ. Rehoboam yabi ŋaawoo kɛjɛ hii onukpai ni yɔɔ Israel lɛ adɛŋ koni ele bɔ ni ebaahã maŋbii lɛ hetoo ehã. Ni ehi waa akɛ efee nakai. Hii onukpai lɛ wo lɛ ŋaa akɛ ebo maŋbii lɛ toi ejaakɛ kɛ́ ebo amɛ toi lɛ, amɛbaasɔmɔ lɛ daa. (1 Maŋ. 12:3-7) Shi etamɔ nɔ ni ŋaa ni amɛwo lɛ lɛ eyaŋɔɔɔ enaa. No hewɔ lɛ, eyabi oblahii ni ekɛje nɔ lɛ hu ŋaawoo. Amɛwo lɛ ŋaa ni ehã maŋbii lɛ akɔɔŋtso lɛ atsii fe tsutsu lɛ po. (1 Maŋ. 12:9-11) Akɛni esoro ŋaa ni oblahii lɛ wo Rehoboam lɛ yɛ ŋaa ni hii onukpai lɛ wo lɛ lɛ he lɛ hewɔ lɛ, kulɛ ebaanyɛ esɔle ebi Yehowa ni etsɔɔ lɛ emli nɔ ni ekɔ. Shi efeee nakai. Moŋ lɛ, eyabo ŋaa ni oblahii ni kɛ lɛ je nɔ lɛ wo lɛ lɛ toi. Nɔ ni efee nɛɛ kɛ naagbai pii ba lɛ kɛ Israelbii lɛ anɔ. Ŋmɛnɛ hu lɛ, jeee ŋaa fɛɛ ŋaa ni abaawo wɔ lɛ baafee nɔ ni ŋɔɔ wɔtoi naa. Shi kɛ́ Biblia lɛ mli ejɛ lɛ, belɛ esa akɛ wɔbo toi ni wɔkɛtsu nii. w22.02 9 kk. 6
Jufɔ, December 5
Oblahii anunyam ji amɛhewalɛ.—Abɛi 20:29.
Mɛi ni baa amɛhe shi lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ maa nibii ni mɛi ni darako tsɔ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ yɛ mli lɛ anɔ, shi jeee niiashikpamɔ ni amɛbɛ lɛ nɔ. Amɛnaaa amɛ akɛ mɛi ni miiba amɛbahe amɛnitsumɔ yɛ amɛdɛŋ, shi moŋ amɛnaa amɛ akɛ amɛnanemɛi nitsulɔi. Nyɛmimɛi ni edara lɛ naa nyɛmimɛi ni darako lɛ akɛ nikeenii ni jɛ Yehowa ŋɔɔ, ni amɛhiɛ sɔɔ amɛ waa. Eŋɔɔ nyɛmimɛi ni edara lɛ anaa akɛ, amrɔ nɛɛ ni amɛbɛ hewalɛ tamɔ tsutsu ko lɛ, nyɛmimɛi oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ hewalɛ ni baanyɛ atsu nitsumɔi ni esa akɛ atsu yɛ asafo lɛ mli lɛ yɛ ni amɛmiisumɔ ni amɛtsu. Mɔ ko ni awie ehe yɛ Biblia lɛ mli ni kpɛlɛ ni mɔ ko ni edako tsɔ aye abua lɛ ji Naomi. Nɔ ni efee lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ. Be ni eshaayoo Rut ni wu egbo lɛ kɛɛ lɛ akɛ ebaafata ehe kɛku esɛɛ kɛya Betlehem lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ eku esɛɛ kɛya emaŋbii lɛ aŋɔɔ. Shi be ni Rut hiɛ lɛ doo akɛ ekɛ lɛ baaya Betlehem lɛ, ekpɛlɛ yelikɛbuamɔ ni Rut taoɔ ekɛhã lɛ lɛ nɔ. (Rut 1:7, 8, 18) Rut kɛ Naomi fɛɛ ná ekome ni amɛfee kɛku amɛsɛɛ kɛtee Betlehem lɛ he sɛɛ. (Rut 4:13-16) Nyɛmimɛi ni edara yɛ afii amli ni baa amɛhe shi lɛ kaseɔ Naomi nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ. w21.09 10-11 kk. 9-11
Shɔ, December 6
Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni ejaaa ni ehiɛ baakpa nyɛnitsumɔ lɛ kɛ suɔmɔ ni nyɛjie lɛ kpo . . . lɛ nɔ.—Heb. 6:10.
Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ le akɛ, esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ enyɛmɔ. Ekolɛ obaanyɛ otsu babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli fe mɛi ni ole amɛ ni osumɔɔ amɛsane lɛ. Aloo ekolɛ, afii abɔ ni oye, gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni oyɔɔ, loo weku sɔ̃i ni jwere onɔ lɛ hewɔ lɛ, onyɛŋ otsu babaoo tamɔ bɔ ni mɛi krokomɛi tsuɔ lɛ. Kɛ́ nakai ni lɛ, kaahã enɛ je onijiaŋ wui. (Gal. 6:4) Yehowa hiɛ kpaŋ onitsumɔ lɛ nɔ. Kɛ́ onyɛmɔ fɛɛ okɛsɔmɔɔ lɛ, ni oofee nakai kɛ jwɛŋmɔ kpakpa lɛ, ebaaná he miishɛɛ. Ele nɔ ni ooshwe ni ofee ohã lɛ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli, ni eesumɔ ni oná miishɛɛ ni ohiɛ asɔ nɔ ni onyɛɔ ofeɔ kɛjáa lɛ lɛ. Wɔtsui yeee, ejaakɛ wɔle akɛ kɛ́ mɛi ni jáa Yehowa lɛ kɛ naagbai kpe lɛ, eyeɔ ebuaa amɛ. (Yes. 41:9, 10) Akɛni Yehowa, wɔ-Tsɛ ni sumɔɔ wɔ lɛ, ji mɔ ni esa akɛ bɔɔ nii fɛɛ kɛ “anunyam lɛ kɛ woo lɛ” ahã hewɔ lɛ, wɔmii shɛɔ wɔhe kɛ́ wɔjá lɛ.—Kpo. 4:11. w22.03 24 kk. 16; 25 kk. 18
Soo, December 7
Maye mihe oyai ni mishashaoŋ shi koni maye okitãi lɛ anɔ.—Lala 119:60.
Kɛ́ wɔmiibɔ mɔdɛŋ ni wɔkase Yesu shi wɔmiina akɛ bei komɛi lɛ wɔnyɛɛɛ wɔkase lɛ jogbaŋŋ lɛ, esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui. (Yak. 3:2) Kɛ́ mɔ ko miikase nitsumɔ lɛ, enyɛŋ etsu nii lɛ tamɔ enuŋtsɔ lɛ pɛpɛɛpɛ, ni bei komɛi po lɛ, ebaatɔ̃. Shi kɛ́ ekase nii kɛjɛ etɔmɔi lɛ amli ni etee nɔ ebɔ mɔdɛŋ akɛ ebaakase enuŋtsɔ lɛ, fiofio lɛ ehe baasa. Nakai nɔŋŋ wɔ hu kɛ́ wɔkɛ nibii ni wɔkaseɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ tsu nii ni wɔkase nii kɛjɛ wɔtɔmɔi lɛ amli lɛ, wɔbaanyɛ wɔnyiɛ Yesu sɛɛ jogbaŋŋ fe bɔ ni wɔfeɔ bianɛ lɛ. (Lala 119:59) Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ susuuu mɛi ahe. Shi Yehowa webii bɛ nakai kwraa. Wɔ lɛ, wɔkɛ wɔhe shãa afɔle tamɔ bɔ ni Yesu fee lɛ, ni wɔyeɔ wɔbuaa mɛi. (1 Pet. 2:21) Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkase Yesu ni wɔ hu wɔkɛ wɔhe shã afɔle lɛ, Yehowa baaná wɔhe miishɛɛ, ni wɔ diɛŋtsɛ hu wɔbaaná miishɛɛ. w22.02 24 kk. 16; 25 kk. 18
Sohaa, December 8
Nibii komɛi yɛ nomɛi amli ni shishinumɔ wa.—2 Pet. 3:16.
Ŋmɛnɛ lɛ, gbɛ kome ni Yehowa tsɔɔ nɔ ehãa ewebii lɛ leɔ nɔ ni esa akɛ amɛfee ji kɛtsɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ nɔ. Kɛ́ wɔhe be kɛjwɛŋ nibii ni Yehowa tsɔɔ wɔ lɛ anɔ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkɛ egbɛtsɔɔmɔi atsu nii ni wɔtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ. (1 Tim. 4:15, 16) Gbɛ kroko ni Yehowa tsɔɔ nɔ ehãa wɔleɔ nɔ ni esa akɛ wɔfee ji, kɛtsɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ. (Mat. 24:45) Bei komɛi lɛ, nyɔŋ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi komɛi hãa wɔ ni wɔnuuu shishi jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ nyɔŋ lɛ baakɛɛ wɔ akɛ wɔsaa wɔhe wɔto oshãra ko ni wɔsusuɔ akɛ enyɛŋ eba he ni wɔyɔɔ lɛ kɔkɔɔkɔ. Kɛ́ nyɔŋ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ko hã ni wɔmiinu he akɛ nilee bɛ mli lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee ni baaye abua wɔ ni wɔkɛtsu nii? Wɔbaanyɛ wɔsusu Biblia mli saji ni kɔɔ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã ewebii lɛ ni amɛnu he akɛ nilee bɛ mli shi sɛɛ mli lɛ ehere amɛyiwala lɛ ahe.—Koj. 7:7; 8:10. w22.03 18 kk. 15-16
Hɔɔ, December 9
Ataa, bo odɛŋ mikɛ mimumɔ lɛ woɔ.—Luka 23:46.
Yesu kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ kwraa ni no hewɔ ewie wiemɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ mli lɛ. Yesu le akɛ Yehowa baanyɛ etee lɛ shi. Ni ehe eye akɛ ebaakai lɛ ni ekɛ lɛ aba wala mli ekoŋŋ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ nɔ ni Yesu wie lɛ mli? Esa akɛ wɔye Yehowa anɔkwa kɛ́ wɔwala yaje oshãra mli po. Ja wɔkɛ ‘wɔhiɛ efɔ̃ Yehowa nɔ kɛ wɔtsui fɛɛ’ dani wɔbaanyɛ wɔfee nakai. (Abɛi 3:5) Naa nɔ ni nyɛmi nuu ko ni eye afii 15 ni atsɛɔ lɛ Joshua lɛ fee. No mli lɛ, eeye hela ko ni baanyɛ agbe lɛ. Shi eŋmɛɛɛ gbɛ ni akɛ tsofafeemɔ gbɛ ko ni teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ atsu nii ahã lɛ. Be ni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ, ekɛɛ emami akɛ: “Mama, mikɛ miwala ewo Yehowa dɛŋ. . . . Mama, manyɛ mawie kɛ nɔmimaa akɛ: Mile akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa baatee mi shi. Yehowa le mitsuiŋ, ni ele akɛ misumɔɔ lɛ.” Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe akɛ, ‘Kɛ́ ebalɛ akɛ miwala baaŋmɛɛ mi yɛ mihemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, ani maye Yehowa anɔkwa ni mikɛ mihiɛ afɔ̃ enɔ akɛ ebaakai mi?’ w21.04 12-13 kk. 15-16
Hɔgbaa, December 10
Mɔ ni hãa mɛi ahe jɔɔ amɛ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ hu ehe baajɔ lɛ.—Abɛi 11:25.
Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ wajeɔ wɔ. Kɛ́ wɔtee shiɛmɔ lɛ, wɔtsui nyɔɔ wɔmli ni wɔmii shɛɔ wɔhe kɛ́ mɛi bo wɔ toi jio amɛbooo wɔ toi jio. Bei komɛi lɛ, shihilɛi komɛi ahewɔ lɛ wɔnyɛmimɛi lɛ nyɛɛɛ amɛtsu bɔ ni amɛsumɔɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni enɛ hãa amɛhaoɔ. Kɛ́ nakai onuɔ he lɛ, kaimɔ akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ onyɛmɔ fɛɛ ni okɛtsuɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Wɔteŋ mɛi komɛi miishwe ni wɔya shiɛmɔ, shi wɔnyɛɛɛ wɔje kpo ni wɔyashiɛ ejaakɛ wɔka tsũ mli. Yehowa le enɛ, ni no hewɔ lɛ ebaanyɛ eye ebua wɔ ni wɔshiɛ wɔhã datrɛfoi, nɛɛsifoi, kɛ mɛi krokomɛi ni kwɛɔ wɔ lɛ. Kɛ́ wɔkɛ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ bianɛ lɛ to nɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ be ko ni eho lɛ he lɛ, ekolɛ wɔnijiaŋ baaje wui. Shi kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ma bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa wɔ amrɔ nɛɛ nɔ lɛ, no baawaje wɔ ni wɔkɛ miishɛɛ afi shi yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli. Wɔleee anɔkwale dumɔwui ni wɔduɔ lɛ ateŋ nɔ ni baawo yibii.—Jaj. 11:6. w21.05 24-25 kk. 14-17
Ju, December 11
Mɛni hewɔ ni ogbe Yehowa wiemɔ lɛ he guɔ ni ofee efɔŋ yɛ ehiɛ nɛɛ?—2 Sam. 12:9.
Yehowa hã David nibii pii. Ehã ená nii, ewó lɛ maŋtsɛ, ni ehã eye ehenyɛlɔi pii anɔ kunim. David hiɛ sɔ nibii ni Yehowa edro lɛ lɛ, ni ewie akɛ nibii ni Yehowa edro lɛ lɛ ‘fa fe bɔ ni ebaanyɛ ekane!’ (Lala 40:5) Shi be ko lɛ, David hiɛ kpa nibii ni Yehowa efee ehã lɛ lɛ anɔ. Eyɛ mli akɛ David yɛ ŋamɛi babaoo moŋ, shi ená mɔ kroko ŋa he akɔnɔ yɛ etsui mli. Atsɛɔ yoo nɛɛ Bat-sheba, ni atsɛɔ ewu lɛ lɛ Uria, ni eji Hitnyo. David di ekɔnɔ lɛ sɛɛ ni ekɛ Bat-sheba ná bɔlɛ, ni yoo lɛ ná musu. Nɔ ni David fee lɛ ehiii kwraa, shi efee nɔ ko ni fe nakai po. Eto gbɛjianɔ hu ni agbe Uria. (2 Sam. 11:2-15) Mɛni kwraa David yafee nɛɛ? Ani esusu akɛ Yehowa enaŋ nɔ ni efee lɛ? David eye Yehowa anɔkwa afii babaoo, shi ehã hiɛkɔ̃ɔ tsɔ lɛ tsɔne, ni naagbai pii jɛ mli kɛba. Miishɛɛ sane ji, sɛɛ mli lɛ David kpɛlɛ etɔmɔ lɛ nɔ ni etsake etsui, ni Yehowa kɛ etɔmɔ lɛ ke lɛ. Kwɛ bɔ ni enɛ hã emii shɛ ehe ehã!—2 Sam. 12:7-13. w21.06 17 kk. 10
Jufɔ, December 12
Jeee akɛ wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔsa jogbaŋŋ . . . , shi moŋ sa ni wɔsa jogbaŋŋ lɛ, Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ejɛ.—2 Kor. 3:5.
Ekolɛ wɔnuɔ he akɛ wɔshɛko mɛi ni baanyɛ amɛkɛ mɛi akase Biblia lɛ. Mɛi komɛi yɛ ni amɛnuɔ he akɛ amɛleee nibii pii tsɔ loo amɛleee nitsɔɔmɔ jogbaŋŋ, ni no hewɔ lɛ amɛnyɛŋ amɛkɛ mɔ ko akase Biblia lɛ. Kɛ́ nakai bo hu onuɔ he lɛ, naa nibii etɛ ni baanyɛ aye abua bo. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, Yehowa naa bo akɛ mɔ ko ni baanyɛ atsɔɔ mɛi nii. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yesu, mɔ ni ‘akɛ hegbɛ fɛɛ ehã yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ’ lɛ efã bo akɛ otsɔɔ mɛi nii. (Mat. 28:18) Ni nɔ ni ji etɛ lɛ, Yehowa kɛ onyɛmimɛi lɛ baanyɛ amɛye amɛbua bo. Yehowa ye ebua Yesu koni ena nɔ ni esa akɛ ewie, ni nakai nɔŋŋ ebaanyɛ eye ebua bo. (Yoh. 8:28; 12:49) Agbɛnɛ hu, obaanyɛ obi oshiɛmɔyaa kuu nɔkwɛlɔ lɛ loo gbɛgbalɔ ko loo shiɛlɔ ko ni he esa ni eye ebua bo koni oje Biblia mli nikasemɔ shishi. Nɔ kome ni baaye abua bo ni ole bɔ ni atsɔɔ mɛi nii jogbaŋŋ ji, ni obaafata nyɛmimɛi nɛɛ ateŋ mɔ ko he be ni ekɛ mɔ ko kaseɔ nii lɛ. w21.07 5 kk. 12
Shɔ, December 13
Mɔ ni yeɔ anɔkwa yɛ nɔ ko bibioo kwraa mli lɛ, eyeɔ anɔkwa yɛ babaoo hu mli, ni mɔ ni yeee anɔkwa yɛ nɔ ko bibioo kwraa mli lɛ, eyeee anɔkwa yɛ babaoo hu mli.—Luka 16:10.
Jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee ebɛŋkɛ waa. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔhe Yehowa wɔye waa bianɛ fe bei fɛɛ ni eho. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ, akɛ gbɛtsɔɔmɔi baahã wɔ ni ekolɛ ebaafee wɔ akɛ eyɛ nɔ ko ko, nilee bɛ mli, loo kɛ́ akɛtsu nii lɛ eyeŋ omanye. Esa akɛ wɔkai akɛ Yehowa kɛ wɔ ewieŋ tɛ̃ɛ. Ekolɛ ebaatsɔ mɛi ni ehala akɛ amɛnyiɛ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ anɔ efee nakai. No hewɔ lɛ, jeee nakai beiaŋ wɔbaabi wɔhe akɛ, ‘Ani gbɛtsɔɔmɔi ni nyɛmimɛi lɛ kɛhãa wɔ lɛ jɛ Yehowa ŋɔɔ aloo amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔ amɛkɛɔ wɔ lɛ?’ Ani obaahe Yehowa kɛ esafo lɛ oye yɛ nɛkɛ be ni he hiaa waa nɛɛ mli? Bɔ ni ofeɔ onii ohãa bianɛ kɛ́ akɛ gbɛtsɔɔmɔi hã lɛ ni baatsɔɔ. Kɛ́ okɛ gbɛtsɔɔmɔi ni akɛhãa wɔ bianɛ lɛ tsuɔ nii amrɔ nɔŋŋ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nakai nɔŋŋ obaafee yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli. w22.02 6 kk. 15
Soo, December 14
Mɛni mitsu ni fe nyɛnɔ lɛ?—Koj. 8:2.
Yehowa ye ebua Gideon kɛ ehii 300 lɛ ni amɛye kunim kpele ko ni kulɛ amɛbaanyɛ amɛkɛshwã. Efraimbii lɛ kɛ Gideon yakpe, shi nɔ najiaŋ ni amɛbaajie eyi lɛ, amɛkɛ lɛ bé moŋ ejaakɛ atsɛɛɛ amɛ ni amɛfata he ni akɛ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ ayawu. (Koj. 8:1) Gideon gbala amɛjwɛŋmɔ kɛtee nɔ ko ni Yehowa eye ebua amɛ ni amɛtsu lɛ nɔ koni amɛna akɛ Yehowa ejɔɔ amɛ hu. Be ni ekɛ amɛ wie yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, “amɛhe jɔ.” (Koj. 8:3) Gideon kɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ ehã enyɛ etsu lɛ wóoo ehe nɔ, ni no hã enyɛ ebaa toiŋjɔlɛ yi. Efraimbii lɛ anifeemɔ lɛ hãa wɔnaa akɛ, esaaa akɛ wɔtaoɔ hiɛnyam wɔhãa wɔhe, moŋ lɛ esa akɛ wɔfee nibii ni baahã awo Yehowa hiɛ nyam. Kɛ́ weku yitso loo asafoŋ onukpa ji bo lɛ, mɛni obaanyɛ okase yɛ Gideon sane lɛ mli? Kɛ́ ofee nɔ ko ni egba mɔ ko naa lɛ, okɛ ohe awo mɔ lɛ shihilɛ mli koni ona nɔ hewɔ ni sane lɛ gba enaa lɛ. Agbɛnɛ hu, obaanyɛ ojie mɔ lɛ yi yɛ nɔ ko ni efee jogbaŋŋ lɛ he. Ni enɛ lɛ, ja obaa ohe shi waa dani obaanyɛ ofee nakai. Toiŋjɔlɛ he hiaa kwraa fe ni obaahã ana akɛ osane ja. w21.07 16-17 kk. 10-12
Sohaa, December 15
Hã wɔbɔ gbɔmɔ tamɔ bɔ ni wɔyɔɔ lɛ.—1 Mo. 1:26.
Nɔ kome ni Yehowa efee kɛwo wɔhiɛ nyam ji, ebɔ wɔ tamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase lɛ ni wɔjie sui tamɔ suɔmɔ kɛ musuŋtsɔlɛ kpo, ni wɔye anɔkwa, ni wɔfee nɔ ni ja. (Lala 86:15; 145:17) Kɛ́ wɔjie sui nɛɛ akpo lɛ, no baahã wɔwo Yehowa hiɛ nyam, ni ebaatsɔɔ hu akɛ, wɔhiɛ sɔɔ bɔ ni ebɔ wɔ ehã lɛ. (1 Pet. 1:14-16) Kɛ́ wɔfee nɔ ni Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔ lɛ, wɔmii baashɛ wɔhe ni wɔtsui baanyɔ wɔmli. Akɛni Yehowa bɔ wɔ tamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee nibii ni baahã wɔhi eweku lɛ mli. Nɔ kroko ni Yehowa efee kɛwo wɔhiɛ nyam ji, efee shikpɔŋ lɛ fɛfɛo ehã wɔ koni wɔhi nɔ. Be ni Yehowa ebɔko adesai beebe lɛ, esaa shikpɔŋ lɛ eto amɛ. (Hiob 38:4-6; Yer. 10:12) Akɛni Yehowa susuɔ wɔhe ni emli hi hewɔ lɛ, edro wɔ nibii kpakpai pii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ koni wɔná miishɛɛ. (Lala 104:14, 15, 24) Yehowa kwɛ nibii ni efee lɛ, ni ‘ena akɛ ehi.’—1 Mo. 1:10, 12, 31. w21.08 3 kk. 5-6
Hɔɔ, December 16
Yibii ni mumɔ lɛ woɔ lɛ ji suɔmɔ, miishɛɛ, toiŋjɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ekpakpafeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, henɔyeli.—Gal. 5:22, 23.
Anɔkwa Kristofoi fɛɛ yɛ nitsumɔ ko ni esa akɛ amɛtsu. No ji, ni amɛshiɛ ni amɛfee mɛi Yesu kaselɔi. (Mat. 28:19, 20; Rom. 10:14) Ani obaasumɔ ni ohe asa waa yɛ nitsumɔ nɛɛ mli? Kɛ́ nakai lɛ, kasemɔ Nitsɔɔmɔ broshuɔ lɛ, ni okɛ otii ni baaye abua bo ni okɛ nɔ ni okase lɛ atsu nii lɛ amamɔ ohiɛ. Otii ni obaanyɛ okɛmamɔ ohiɛ lɛ ateŋ ekome ni he hiaa waa ni esaaa akɛ ohiɛ kpaa nɔ ji, ni obaajie sui ni baahã Yehowa aná ohe miishɛɛ lɛ akpo. (Kol. 3:12; 2 Pet. 1:5-8) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, wɔ fɛɛ wɔná kulɛ wɔbaanyɛ wɔtsu babaoo wɔhã Yehowa fe bɔ ni wɔtsuɔ amrɔ nɛɛ. Yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, wɔbaaná hegbɛ wɔsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ bɔ ni wɔtaoɔ. Shi kɛyashi nakai be lɛ baashɛ lɛ, nyɛhãa wɔtsua nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná miishɛɛ ni wɔnijiaŋ ejeŋ wui. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, wɔbaawo Yehowa, “miishɛɛ Nyɔŋmɔ” lɛ hiɛ nyam ni wɔbaajie eyi. (1 Tim. 1:11) No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔ fɛɛ wɔnáa miishɛɛ yɛ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ hewɔ! w21.08 24-25 kk. 18-20
Hɔgbaa, December 17
Mɔ fɛɛ mɔ ni bɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ, esa akɛ ehe eye akɛ eyɛ.—Heb. 11:6.
Kɛ́ ofɔlɔi lɛ Yehowa Odasefoi ji amɛ lɛ, belɛ ekã shi faŋŋ akɛ, amɛtsɔɔ bo Yehowa he nii kɛjɛ ogbekɛbiiashi tɔ̃ɔ. Amɛtsɔɔ bo akɛ lɛ ebɔ nibii fɛɛ, eyɛ sui kpakpai, ni eto eyiŋ akɛ wɔsɛɛ lɛ, ebaahã shikpɔŋ lɛ fɛɛ atsɔ paradeiso. (1 Mo. 1:1; Bɔf. 17:24-27) Shi mɛi pii heee amɛyeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, aahu ni amɛbaahe amɛye akɛ lɛ ebɔ nibii fɛɛ. Moŋ lɛ, amɛkɛɔ akɛ nibii ni yɔɔ wala mli lɛ diɛŋtsɛ ni ba, ni akɛ yɛ shishijee mli lɛ, amɛtamɔ muawai bibiibibii ni amɛtsake fiofio ni amɛbatsɔmɔ nibii ni wɔnaa ŋmɛnɛ lɛ. Mɛi ni wieɔ nibii ni tamɔ nɛkɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi etee skul waa. Amɛteŋ mɛi komɛi kɛɔ akɛ, jeŋ shikpamɔ ehã ana akɛ nɔ ni Biblia lɛ wieɔ lɛ bɛ mli, ni akɛ mɛi ni heɔ amɛyeɔ akɛ mɔ ko ni bɔ nibii fɛɛ lɛ leee nii, amɛskulyaa faaa, ni amɛjwɛŋmɔ esako. Ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni wɔkɛsɔmɔ Yehowa lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔhã hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ emli lɛ mli awa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, mɛi ni heee nɔ ni Biblia lɛ wieɔ lɛ amɛyeee lɛ nyɛŋ amɛkɛ “jeŋ nilee kɛ tsɔɔmɔi ni sɛɛnamɔ bɛ he” alaka wɔ.—Kol. 2:8. w21.08 14 kk. 1-3
Ju, December 18
Yehowa wɔ-Nyɔŋmɔ, bo ji mɔ ni sa akɛ akɛ anunyam lɛ kɛ woo lɛ kɛ hewalɛ lɛ ahã.—Kpo. 4:11.
Habel, Noa, Abraham, kɛ Hiob fee nibii ni hã ana akɛ amɛbuɔ Yehowa ni amɛsumɔɔ lɛ. Mɛni amɛfee? Amɛbo lɛ toi, amɛtsɔɔ akɛ amɛheɔ enɔ amɛyeɔ, ni amɛshã afɔlei amɛhã lɛ. Amɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaanyɛ kɛwo Yehowa hiɛ nyam, ni Yehowa nya amɛjamɔ lɛ he. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa hã Israelbii lɛ Mose Mla lɛ. Nɛkɛ Mla nɛɛ tsɔɔ amɛ nibii ni Yehowa miisumɔ ni amɛfee kɛjá lɛ. Yɛ Yesu gbele kɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, Yehowa biii ni mɛi ni jáa lɛ, ni ji Kristofoi lɛ, aye Mose Mla lɛ nɔ dɔŋŋ. (Rom. 10:4) Moŋ lɛ, ebi ni amɛye mla hee, ni ji “Kristo lɛ mla lɛ” nɔ. (Gal. 6:2) “Mla” nɛɛ tamɔɔɔ Mose Mla lɛ, ejaakɛ ebiii ni amɛnyiɛ gbɛtsɔɔmɔi pii asɛɛ. Moŋ lɛ, nɔ pɛ ni ebiɔ ni amɛfee ji, ni amɛnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ, ni amɛkɛ nibii ni etsɔɔ lɛ atsu nii. Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu miaa amɛhiɛ waa koni amɛnyiɛ Kristo nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ koni Yehowa aná amɛhe miishɛɛ ni amɛ diɛŋtsɛ hu amɛná miishɛɛ.—Mat. 11:29. w22.03 20-21 kk. 4-5
Jufɔ, December 19
Bei pii lɛ, eyaa ŋa nɔ he ko ni etse ehe banee eyasɔleɔ.—Luka 5:16.
Yehowa boɔ ebii atoi. Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, esɔle shii abɔ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa bo lɛ toi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Yesu yaakpɛ eyiŋ yɛ saji komɛi ni he hiaa lɛ ahe, tamɔ be ni eyaahala ebɔfoi 12 lɛ nɛkɛ lɛ, esɔle, ni Yehowa bo lɛ toi. (Luka 6:12, 13) Agbɛnɛ hu, be ni ehao waa lɛ, esɔle, ni Yehowa bo lɛ toi. Gbi gbɛkɛ ni Yuda batsɔɔ esɛɛgbɛ lɛ, esɔle waa ehã e-Tsɛ lɛ yɛ kai ni mli wawai ni ekɛbaakpe lɛ ahewɔ. Yehowa bo Yesu sɔlemɔ lɛ toi ni etsu ŋwɛibɔfo ko ni ebawaje lɛ. (Luka 22:41-44) Ŋmɛnɛ hu lɛ, Yehowa boɔ wɔsɔlemɔi atoi ni ehãa hetoo yɛ be ni sa mli, kɛ agbɛnɛ hu, yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ. (Lala 116:1, 2) Naa nyɛmi yoo ko ni yɔɔ India lɛ niiashikpamɔ ni tsɔɔ nakai. No mli lɛ ehao waa, ni ekɛ hiɛdɔɔ sɔle ehã Yehowa ni eye ebua lɛ. Ewie akɛ: “May 2019 JW Broadcasting® nifeemɔ lɛ, ni tsɔɔ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔkahao fe nine lɛ ye ebua mi waa. Minu he akɛ Yehowa ehã misɔlemɔi lɛ ahetoo.” w21.09 21-22 kk. 6-7
Shɔ, December 20
[Nyɛjoa foi kɛyaa] gɔji lɛ anɔ.—Luka 21:21.
Ekã shi faŋŋ akɛ, blema Kristofoi ni hi Yudea lɛ náaa lɛ mlɛo akɛ amɛbaashi amɛŋmɔji, amɛshĩai, kɛ amɛshĩai amli nibii ni amɛya he kroko kwraa ni amɛyaje nɔ fɛɛ nɔ shishi ehee. Ehe bahia ni amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ, ebaahã amɛ nibii ni he hiaa amɛ lɛ. Mɛni ye ebua amɛ ni amɛnyɛ amɛfee nakai? Afii enumɔ dani Romabii lɛ baabɔ nsara amɛwo Yerusalem he lɛ, bɔfo Paulo wo Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ ŋaa akɛ: “Shikasuɔmɔ akaba nyɛshihilɛ mli, ni nyɛmii ashɛa nibii ni nyɛyɔɔ amrɔ nɛɛ ahe. Ejaakɛ ekɛɛ: ‘Mishiŋ bo, ni mikwaŋ bo kɔkɔɔkɔ.’ Koni wɔná ekãa babaoo ni wɔkɛɛ: ‘Yehowa ji miyelikɛbualɔ; misheee gbeyei. Mɛni gbɔmɔ baanyɛ afee mi?’ ” (Heb. 13:5, 6) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, mɛi ni bo Paulo ŋaawoo lɛ toi dani Romabii lɛ batutua Yerusalem lɛ amii shɛ nibii fioo ni amɛná yɛ he ni amɛjo foi kɛtee lɛ ahe. Amɛhe amɛye akɛ, Yehowa baakwɛ amɛ. w22.01 4 kk. 7, 9
Soo, December 21
Anaa [Yehowa mɔbɔnalɛ] lɛ yɛ enitsumɔi lɛ fɛɛ amli.—Lala 145:9.
Kɛ́ mɔ ko mli hi, esumɔɔ gbɔmɔ, emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ahe, ni efeɔ ejurɔ lɛ, mɛi fɔɔ kɛɛmɔ akɛ enaa mɔbɔ. Bei pii lɛ, kɛ́ aawie mɔbɔnalɛ he lɛ, Yesu nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ Samarianyo kpakpa lɛ he lɛ baa wɔjwɛŋmɔ mli. Samarianyo lɛ ‘jie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ’ Yudanyo lɛ ni yagbee julɔi lɛ ateŋ lɛ, eyɛ mli akɛ esoro maŋ nɔ ni ejɛ. “Emusuŋ tsɔ lɛ” yɛ Yudanyo lɛ ni epila lɛ hewɔ, ni ejɛ suɔmɔ mli efee nɔ ni ebaanyɛ kɛye ebua lɛ. (Luka 10:29-37) Nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ tsɔɔ wɔ nɔ ko ni he hiaa waa yɛ Yehowa sui ni nɔ bɛ lɛ ateŋ ekome he. No ji, mɔbɔnalɛ. Yehowa sumɔɔ wɔ, ni no hewɔ enaa wɔ mɔbɔ lɛ, ni wɔnaa enɛ yɛ bɔ ni ekɛ wɔ yeɔ ehãa daa gbi lɛ mli. Shi nɔ kroko hu yɛ ni kɛ́ mɔ ko fee lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ enaa mɔbɔ. No ji, kɛ́ esa akɛ egbala mɔ ko toi shi ekɛ mɔ lɛ he ke lɛ yɛ yiŋtoo ko hewɔ. Yehowa kɛ wɔ yeɔ yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ, ejaakɛ lalatsɛ lɛ wie akɛ: “Jeee wɔhe eshai lɛ anaa ekɛ wɔ yeɔ yɛ.” (Lala 103:10) Bei komɛi hu lɛ, Yehowa kɛ tsɔsemɔ ni sa lɛ hãa mɔ ko ni etɔ̃ enɔ lɛ. w21.10 8 kk. 1-2
Sohaa, December 22
Ajieŋ suɔmɔ ni tsakeee ni miyɔɔ kɛhã bo lɛ.—Yes. 54:10.
Yehowa jieɔ esuɔmɔ ni tsakeee lɛ kpo etsɔɔ etsuji lɛ pɛ, ni ji, mɛi ni kɛ lɛ bɔɔ kpaakpa lɛ. Nɔ ni Maŋtsɛ David kɛ gbalɔ Daniel wie lɛ ni hãa wɔnaa nakai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, David kɛɛ Yehowa akɛ: “Yaa nɔ ojie osuɔmɔ ni tsakeee lɛ kpo otsɔɔ mɛi ni le bo lɛ.” Agbɛnɛ hu, ewie akɛ: “Yehowa suɔmɔ ni tsakeee lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔi anaanɔ kɛhã mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ.” Daniel hu wie akɛ: “Ao Yehowa, anɔkwa Nyɔŋmɔ, mɔ kpele ni he yɔɔ gbeyei, ni yeɔ ekpaŋmɔ nɔ, ni jieɔ suɔmɔ ni tsakeee kpo etsɔɔ mɛi ni sumɔɔ lɛ, ni amɛyeɔ ekitãi lɛ anɔ lɛ.” (Lala 36:10; 103:17; Dan. 9:4) Ŋmalɛi nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, Yehowa jieɔ suɔmɔ ni tsakeee kpo etsɔɔ etsuji lɛ, ejaakɛ amɛle lɛ, amɛsheɔ lɛ gbeyei, amɛsumɔɔ lɛ, ni amɛyeɔ ekitãi lɛ anɔ. Mɛi ni jáa Yehowa yɛ gbɛ ni etsɔɔ akɛ atsɔ nɔ ajá lɛ lɛ nɔ lɛ, amɛ pɛ ejieɔ suɔmɔ ni tsakeee kpo etsɔɔ. Be ni wɔbatsɔmɔko Yehowa tsuji lɛ, no mli lɛ wɔnáa suɔmɔ ni ejieɔ kpo etsɔɔ adesai fɛɛ lɛ pɛ he sɛɛ. (Lala 104:14) Shi amrɔ nɛɛ ni wɔbatsɔmɔ etsuji lɛ, wɔmiiná esuɔmɔ ni tsakeee lɛ hu he sɛɛ. w21.11 4 kk. 8-9
Hɔɔ, December 23
Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, esa akɛ ojá.—Mat. 4:10.
Wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee nɔ ni Yesu wie nɛɛ pɛpɛɛpɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii nyiɛɔ osɔfoi ni ehe gbɛ́i lɛ asɛɛ. Mɛi nyaa osɔfoi nɛɛ ahe aahu akɛ amɛbatsɔmɔɔ tamɔ Nyɔŋmɔ amɛhãa amɛ. Daa nɛɛ, amɛsɔlemɔ tsũi lɛ amli eyi obɔ kɛ gbɔmɛi, ahéɔ amɛwoji waa, ni mɛi hãa amɛ shika loo amɛkɛ amɛshika woɔ nitsumɔi ni amɛto shishi lɛ amli. Nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaawie lɛ, mɛi nyiɛ sɛɛ. Kɛ́ osɔfoi nɛɛ asɔlemɔbii lɛ na amɛ lɛ, etamɔ nɔ ni amɛna Yesu. Shi Yehowa Odasefoi enyiɛɛɛ gbɔmɛi asɛɛ, wɔbɛ osɔfoi yɛ wɔteŋ po. Eyɛ mli akɛ wɔbuɔ mɛi ni nyiɛ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ moŋ, shi wɔle akɛ wɔ fɛɛ lɛ ‘nyɛmimɛi ji wɔ’ tamɔ bɔ ni Yesu wie lɛ pɛpɛɛpɛ. (Mat. 23:8-10) Wɔjáaa gbɔmɛi, kɛ́ amɛji jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi jio, nɔyelɔi jio, ni wɔfiii amɛsɛɛ hu. Wɔkɛ wɔhe wooo je lɛ saji amli ejaakɛ wɔfataaa je lɛ he. Enɛ hãa esoroɔ wɔ kwraa yɛ sɔlemɔyalɔi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ahe.—Yoh. 18:36. w21.10 20 kk. 6-7
Hɔgbaa, December 24
Miji Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ . . . Kaaná nyɔŋmɔi krokomɛi yɛ misɛɛ.—2 Mo. 20:2, 3.
Esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo ni miitao afee krɔŋkrɔŋ lɛ akwɛ jogbaŋŋ ni mɔ ko mɔ ko loo nɔ ko nɔ ko akafite naanyobɔɔ ni yɔɔ ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Ni akɛni Yehowa Odasefoi ji wɔ hewɔ lɛ, wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔfeŋ nɔ ko ni baahã awo egbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ he muji loo agbe he guɔ. (3 Mo. 19:12; Yes. 57:15) Nɔ kome ni Israelbii lɛ fee kɛtsɔɔ akɛ Yehowa ji amɛ-Nyɔŋmɔ ji akɛ, amɛye emlai lɛ anɔ. Yɛ 3 Mose 18:4 lɛ, Yehowa kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛyea miyiŋkpɛi lɛ anɔ, ni nyɛyea mimlai lɛ hu anɔ, ni nyɛnyiɛa yɛ naa. Miji Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ.” Wɔnaa ‘mlai’ ni Yehowa kɛhã Israelbii lɛ ekomɛi yɛ 3 Mose yitso 19 lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ kuku 5-8, 21, 22 lɛ, wɔnaa mlai ni ekɛhã amɛ yɛ afɔlei ni akɛ kooloi shãa lɛ ahe. Yehowa bi ni amɛshã afɔlei nɛɛ bɔ ni hãŋ ‘amɛbule enibii krɔŋkrɔŋi lɛ.’ Kɛ́ wɔkane kukuji nɛɛ, esa akɛ ewo wɔ hewalɛ ni wɔfee nibii ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ, ni wɔkɛ yijiemɔ afɔlei ni sa ehiɛ ahã lɛ, tamɔ bɔ ni Hebribii 13:15 lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee lɛ. w21.12 5-6 kk. 14-15
Ju, December 25
Okɛ oblahiiaŋ ŋa lɛ aná miishɛɛ.—Abɛi 5:18.
Gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni darako tsɔ lɛ baanyɛ aná mɛi ni kɛ amɛhiɛ efɔ̃ Yehowa nɔ lɛ aniiashikpamɔi lɛ ahe sɛɛ waa. Nyɛmimɛi komɛi kɛ amɛhefatalɔi kɛ afii babaoo etsu be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Nyɛbia amɛ ŋaawoo koni no aye abua nyɛ ni nyɛna otii ni nyɛbaanyɛ nyɛkɛmamɔ nyɛhiɛ. Enɛ ji nɔ kome ni nyɛbaanyɛ nyɛfee kɛtsɔɔ akɛ, nyɛkɛ nyɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ. (Abɛi 22:17, 19) Kaahã ohiɛ kpa nɔ akɛ, gbalashihilɛ ji nikeenii ni jɛ Yehowa ŋɔɔ. (Mat. 19:5, 6) Eesumɔ ni mɛi fɛɛ ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ aná miishɛɛ. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni darako tsɔ, mɛni nyɛkɛ nyɛbe feɔ? Ani nyɛmiifee bɔ fɛɛ bɔ ni nyɛbaanyɛ ni nyɛkɛtsɔɔ Yehowa akɛ nyɛhiɛ sɔɔ nibii pii ni ekɛke nyɛ yɛ shihilɛ mli lɛ? Nyɛsɔlea nyɛhãa Yehowa, nyɛtaoa shishitoo mlai yɛ e-Wiemɔ lɛ mli ni baawa nyɛ yɛ nyɛshihilɛ mli, ni nyɛboa eŋaawoi fɛɛ toi. Kɛ́ nyɛhã Yehowa sɔɔmɔ fee nɔ ni he hiaa nyɛ fe fɛɛ yɛ nyɛshihilɛ mli lɛ, no lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, nyɛbaaná miishɛɛ ni nyɛtsui baanyɔ nyɛmli! w21.11 18 kk. 16; 19 kk. 18
Jufɔ, December 26
Wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ babaoo.—Yak. 3:2.
Yakobo enaaa ehe tsɔ. Enuuu he akɛ weku mli ni ejɛ loo sɔɔmɔ hegbɛi krɛdɛi ni eyɔɔ lɛ ahewɔ lɛ, ehe yɛ sɛɛnamɔ fe enyɛmimɛi lɛ loo enɔ kwɔ fe amɛ. Etsɛ Kristofoi krokomɛi lɛ akɛ “minyɛmimɛi ni misumɔɔ.” (Yak. 1:16, 19; 2:5) Efeee enii oookɛɛ nɔ ni lɛ lɛ etɔ̃ɔɔ. Mɛni wɔkaseɔ yɛ mli? Kaimɔ akɛ wɔ fɛɛ lɛ, eshafeelɔi ji wɔ. Esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ wɔhi fe mɛi ni wɔtsɔɔ amɛ nii lɛ. Mɛni hewɔ? Kɛ́ wɔhã wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ nu he akɛ wɔ lɛ wɔtɔ̃ɔɔ lɛ, ebaaje amɛnijiaŋ wui ni ebaahã amɛnu he akɛ amɛnyɛŋ amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ. Shi kɛ́ wɔhã amɛle akɛ jeee be fɛɛ be wɔnáa lɛ mlɛo akɛ wɔkɛ Biblia mli gbɛtsɔɔmɔi baatsu nii, shi Yehowa yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔfeɔ nakai lɛ, no baanyɛ ahã amɛ hu amɛna akɛ amɛbaanyɛ amɛfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ. w22.01 11-12 kk. 13-14
Shɔ, December 27
Nyɛyaa nɔ nyɛhiɛa jwɛŋmɔ nɛɛ ni Kristo Yesu hu ná eko lɛ.—Fip. 2:5.
Kɛ́ wɔná jwɛŋmɔ ni Yesu hiɛ yɛ nibii ahe lɛ eko lɛ, ewaŋ tsɔ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaafee wɔnii tamɔ lɛ ni wɔjie sui ni ejieɔ lɛ kpo lɛ akpo. (Heb. 1:3) Ekolɛ wɔbaasusu akɛ, Yesu eye emuu ni no hewɔ lɛ wɔnyɛŋ wɔfee wɔnii tamɔ lɛ pɛpɛɛpɛ kɔkɔɔkɔ. Kɛ́ nakai onuɔ he lɛ, hã saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahi ojwɛŋmɔ mli be fɛɛ be. Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa bɔ wɔ tamɔ bɔ ni ekɛ Yesu yɔɔ lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔkase amɛ lɛ, wɔbaanyɛ aahu, kɛ́ hooo kwraa lɛ, kɛyashi he ko. (1 Mo. 1:26) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, nɔ ko nɔ ko bɛ jeŋ nɛɛ mli ni baanyɛ atsĩ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ naa. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔfee nibii ni kulɛ wɔnyɛŋ wɔfee kɔkɔɔkɔ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhewalɛ naa lɛ. Nɔ ni ji etɛ lɛ, Yehowa wɔ-Tsɛ ni sumɔɔ wɔ lɛ le akɛ amrɔ nɛɛ, wɔnyɛŋ wɔjie sui ni emumɔ lɛ hãa anáa lɛ akpo be fɛɛ be ni wɔtɔ̃ɔɔ shi kome po. Anɔkwa, ebaahã mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya naanɔ lɛ afii 1,000 sɔŋŋ ni amɛkɛkase bɔ ni amɛbaafee amɛjie esui lɛ akpo ni amɛtɔ̃ɔɔ. (Kpo. 20:1-3) Bianɛ lɛ, nɔ ni ekpaa gbɛ yɛ wɔdɛŋ ji, ni wɔmia wɔhiɛ waa wɔkase lɛ bɔ ni wɔbaanyɛ, ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ akɛ ebaaye ebua wɔ. w22.03 9 kk. 5-6
Soo, December 28
Dani wiemɔ ko baaba mililɛi nɔ lɛ, naa! Bo Yehowa, ole momo.—Lala 139:4.
Jeee sɔlemɔ pɛ hãa naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli waa. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔbaakase kɛ asafoŋ kpeei ni wɔbaaya lɛ hu baanyɛ ahã wɔ kɛ lɛ teŋ naanyobɔɔ lɛ mli awa. No hewɔ lɛ, mɛni obaanyɛ ofee koni kɛ́ ookase nii loo otee asafoŋ kpeei lɛ, oná he sɛɛ jogbaŋŋ? Bi ohe akɛ: ‘Mɛni gbalaa mijwɛŋmɔ kɛ́ mitee asafoŋ kpeei loo miikase nii?’ Ani mɛi tswaa bo loo amɛsɛndiɔ bo e-mail loo tɛs mɛseji? Kɛ́ ookase nii loo otee asafoŋ kpee ni ona akɛ ojwɛŋmɔ miikpa shi lɛ, kpa Yehowa fai ni eye ebua bo ni okɛ ojwɛŋmɔ ama nɔ ni okaseɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ nɔ. Bei komɛi lɛ, ewa akɛ obaajie ojwɛŋmɔ yɛ nibii ni haoɔ bo lɛ anɔ. Shi ehe miihia ni ofee nakai. No hewɔ lɛ, sɔlemɔ ohã Yehowa ni ehã etoiŋjɔlɛ lɛ abu otsui kɛ ‘ojwɛŋmɔ’ he.—Fip. 4:6, 7. w22.01 29-30 kk. 12-14
Sohaa, December 29
Ba otoi shi ni obo hiɛshikalɔi awiemɔi toi.—Abɛi 22:17.
Maŋtsɛ Uzia hu eyabooo ŋaawoo toi. Ebote sɔlemɔ shĩa lɛ fã ko ni osɔfoi lɛ pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ amɛyaa jɛmɛ lɛ, koni eyashã tsofa-kɛ-ŋma. Osɔfoi lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Uzia, jeee onitsumɔ ji oshã tsofa-kɛ-ŋma ohã Yehowa.” Osɔfoi lɛ pɛ afee amɛ krɔŋkrɔŋ akɛ amɛshã tsofa-kɛ-ŋma. Te Uzia fee enii ehã tɛŋŋ? Ebaaa ehe shi ni ebaabo ŋaawoo lɛ toi ni eje kpo kɛje sɔlemɔ shĩa lɛ amrɔ nɔŋŋ. Eji efee nakai kulɛ, Yehowa kɛ ehe baake lɛ. Moŋ lɛ, “emli wo la.” Mɛni hewɔ? Eeenyɛ efee akɛ, eyanu he akɛ akɛni maŋtsɛ ji lɛ hewɔ lɛ, ebaanyɛ efee nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ. Shi jeee nakai Yehowa na sane lɛ. Nɔ ni Uzia fee nɛɛ hewɔ lɛ, Yehowa hã kpiti shwie lɛ ni ‘eye kpiti kɛyashi gbi ni egbo.’ (2 Kro. 26:16-21) Uzia sane lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ ajɛ Biblia lɛ mli awo wɔ ŋaa ni wɔbooo toi lɛ, Yehowa náŋ wɔhe miishɛɛ ekɔɔɔ he eko mɛi ni wɔji. w22.02 9 kk. 7
Hɔɔ, December 30
Nyɛtsakea nyɛtsui ni nyɛkua nyɛsɛɛ koni agbe nyɛhe eshai lɛ, koni Yehowa diɛŋtsɛ ahã nyɛ hejɔlɛ daa.—Bɔf. 3:19.
Kɛ́ mɔ ko feɔ nibii ni ehiii loo esusuɔ nibii ni ehiii ahe lɛ, no tsɔɔ akɛ ewo “subaŋ momo lɛ.” (Kol. 3:9) Bei pii lɛ, mɛi ni wo “subaŋ momo lɛ” susuɔ amɛ pɛ amɛhe, amɛmli fuɔ mramra, amɛhiɛ esɔɔɔ nii, ni amɛwóɔ amɛhe nɔ. Amɛkwɛɔ ponografi kɛ sinii ni jeŋba sha kɛ yiwalɛ nifeemɔi yɔɔ mli. Eyɛ mli akɛ amɛteŋ mɛi komɛi yɛ sui kpakpai komɛi, ni amɛnaa akɛ nibii ni amɛwieɔ loo nibii ni amɛfeɔ lɛ ehiii moŋ, shi amɛfeko amɛjwɛŋmɔ akɛ amɛbaakpa nibii gbohii nɛɛ. (Gal. 5:19-21; 2 Tim. 3:2-5) Akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ susumɔi gbohii baanyɛ aba wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ mli, ni wɔbaanyɛ wɔfee nibii komɛi loo wɔwie nibii komɛi kɛkɛ lɛ sɛɛ mli lɛ wɔshwa wɔhe. (Yer. 17:9; Yak. 3:2) Shi ani enɛ tsɔɔ akɛ wɔnyɛŋ wɔjie subaŋ momo lɛ yɛ wɔhe kwraa? Dabi, wɔbaanyɛ, ejaakɛ kɛ́ akɛɛ mɔ ko ejie subaŋ momo lɛ yɛ ehe lɛ, belɛ ehãaa susumɔi gbohii loo nifeemɔi gbohii aye enɔ. Ni tsɔɔ akɛ, jeee nakai sui gbohii lɛ akɛle lɛ.—Yes. 55:7. w22.03 3 kk. 4-5
Hɔgbaa, December 31
Nyɛkɛ heshibaa abua mɛi krokomɛi akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe nyɛ.—Fip. 2:3.
Asafoŋ onukpai, nyɛkɛ nyɛjwɛŋmɔ ayaa sui kpakpai ni nyɛnyɛmimɛi lɛ yɔɔ lɛ anɔ. Nyɛmimɛi lɛ yeee emuu, shi amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ su kpakpa ko kɛ̃. Eyɛ mli akɛ yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, ehe baahia ni nyɛjaje nyɛmi ko moŋ, shi nyɛkasea bɔfo Paulo ni nyɛmiaa nyɛhiɛ waa akɛ nyɛkɛ nyɛjwɛŋmɔ emaŋ nɔ ni mɔ lɛ efee loo ewie ni gbaa nyɛnaa lɛ nɔ. Moŋ lɛ, nyɛbɔa mɔdɛŋ waa ni nyɛkɛ nyɛjwɛŋmɔ amaa bɔ ni mɔ lɛ sumɔɔ Yehowa, bɔ ni etee nɔ esɔmɔ Yehowa yɛ naagbai ni ekɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ, kɛ nibii kpakpai ni nyɛnaa akɛ ebaanyɛ efee wɔsɛɛ lɛ nɔ. Kɛ́ nyɛkɛ nyɛjwɛŋmɔ ma nyɛmimɛi lɛ asui kpakpai lɛ anɔ lɛ, ebaahã miishɛɛ ahi asafo lɛ mli, ni nyɛmimɛi lɛ baana akɛ nyɛsumɔɔ amɛ. Yehowa le akɛ asafoŋ onukpai lɛ yeee emuu. No hewɔ lɛ, nɔ pɛ ni ekpaa gbɛ yɛ amɛdɛŋ ji, ni amɛye anɔkwa. (1 Kor. 4:2) Asafoŋ onukpai, nyɛhãa ehia nyɛjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ, Yehowa náa nibii fɛɛ ni nyɛtsuɔ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ he miishɛɛ. Yehowa ‘hiɛ kpaŋ nyɛnitsumɔ lɛ kɛ suɔmɔ ni nyɛjie lɛ kpo yɛ egbɛ́i lɛ hewɔ lɛ nɔ, ni ji, sɔɔmɔ ni nyɛsɔmɔ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ, ni nyɛyaa nɔ nyɛsɔmɔɔ amɛ lolo lɛ.’—Heb. 6:10. w22.03 31 kk. 19, 21