“Yehowa Gbi” lɛ Mli ni Aaaje
“Yehowa gbi lɛ da, ni eyɛ gbeyei naakpa: ni namɔ aaanyɛ naa adamɔ?”—YOEL 2:11.
1. Mɛni hewɔ esa akɛ ‘Yehowa gbi ni yɔɔ gbeyei’ lɛ afee miishɛɛ be lɛ?
“EYƐ GBEYEI NAAKPA”! Nakai ji bɔ ni Nyɔŋmɔ gbalɔ Yoel tsɔɔ “Yehowa gbi” ni da lɛ mli eha. Shi kɛlɛ, esaaa akɛ wɔ mɛi ni wɔsumɔɔ Yehowa, ni wɔdamɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshãa lɛ nɔ wɔba eŋɔɔ yɛ henɔjɔɔmɔ mli lɛ kɛ hekpokpomɔ sheɔ gbeyei beni Yehowa gbi lɛ bɛŋkɛɔ lɛ. Ebaafee gbi ni yɔɔ gbeyei diɛŋtsɛ, shi yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ eji yiwalaheremɔ kpeteŋkpele gbi, gbi ni akɛaaha mɔ aye ehe kɛjɛ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ ni ehao adesai afii akpei abɔ lɛ mli. Yɛ nɛkɛ gbi nɛɛ gbɛkpamɔ hewɔ lɛ, Yoel tsɛ́ Nyɔŋmɔ webii lɛ ni ‘amɛmli afili amɛ ni amɛnya; ejaakɛ Yehowa efee nibii wuji,’ ni ekɛ nɔmimaa nɛɛ fata he akɛ: “Ni aaaba mli akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni aaatsɛ Yehowa gbɛi anɔ lɛ, aaahere eyiwala.” Kɛkɛ lɛ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ, “yiwalahemɔ aaahi jɛi, bɔ ni Yehowa kɛɛ lɛ, ni mɛi ni Yehowa tsɛ́ɔ lɛ aaahi mɛi ni eje mli lɛ ateŋ.”—Yoel 2:11, 21, 22; 3:5.
2. Yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoi ahe nitsumɔ mli lɛ, mɛni baa (a) yɛ “Nuntsɔ lɛ gbi lɛ” nɔ, (b) yɛ “Yehowa gbi lɛ” nɔ?
2 Esaaa ákɛ akɛ Yehowa gbi ni yɔɔ gbeyei naakpa lɛ futuɔ “Nuntsɔ lɛ gbi lɛ” ni yɔɔ Kpojiemɔ 1:10 lɛ. Nɛkɛ sɛɛkpee gbi nɛɛ fata ninaai 16 ni atsɔɔ mli yɛ Kpojiemɔ yitsei 1 kɛyashi 22 lɛ he. Efata be ni nibii fɛɛ ni Yesu gba fɔ̃ shi akɛ hetoo kɛha ekaselɔi lɛ asanebimɔ ni ji: “Mɛɛ be mli nibii nɛɛ baaba, ni mɛni baafee ba ni oba lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ he okadi?” (NW) lɛ mlibaa be lɛ he. Nɔ ni ekadi hewalɛ mli ni Yesu eba yɛ ŋwɛi lɛ ji ‘tawuu, hɔmɔ, hetsɛ̃, tsɛŋemɔ helai, kɛ mlakwamɔ’ ni eba shikpɔŋ nɔ lɛ. Akɛni awerɛho nibii nɛɛ efa hewɔ lɛ, Yesu kɛ miishɛjemɔ eha gbɔmɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kɛtsɔ eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ kaselɔi lɛ ni etsu amɛ koni amɛshiɛ ‘maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ amɛtsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase’ lɛ nɔ. Kɛkɛ lɛ, yɛ Nuntsɔ lɛ gbi lɛ naagbee lɛ, ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ “naagbee,” ni ji Yehowa gbi ni yɔɔ gbeyei naakpa lɛ baafɛ. (Mateo 24:3-14; Luka 21:11) No baafee Yehowa gbi ni ekɛ fɔbuu kojomɔ ni baa oya baaba Satan jeŋ ni ekpɔtɔ lɛ nɔ. “Ŋwɛi kɛ shikpɔŋ aaahoso; shi Yehowa aaatsɔ abobaahe eha emaŋ lɛ.”—Yoel 4:16.
Yehowa Fee Nii yɛ Noa Gbii lɛ Amli
3. Shihilɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ tamɔ Noa gbii lɛ amli nɔ̃ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3 Shihilɛi ni yɔɔ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ tamɔ “Noa gbii lɛ amli” nɔ̃ ni fe afii 4,000 ni eho lɛ. (Luka 17:26, 27) Wɔkaneɔ yɛ 1 Mose 6:5 akɛ: “Yehowa na akɛ gbɔmɛi anɔ fɔŋ feemɔ fa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛtsuiŋ susumɔi ajwɛŋmɔ fɛɛ lɛ efɔŋ kɛkɛ ji daa nɛɛ.” Kwɛ bɔ ni etamɔ je lɛ ŋmɛnɛ! Yiwalɛ, hiɛjoomɔ, kɛ suɔmɔ ni bɛ yɛ he fɛɛ he. Yɛ bei komɛi amli lɛ, ekolɛ wɔbaasusu akɛ gbɔmɔ efite aahu kɛyashɛ shishigbɛ tɔŋŋ. Shi bɔfo Paulo gbalɛ ni kɔɔ “naagbee gbii” lɛ ahe lɛ mlibaa miiya nɔ lolo: “Gbɔmɛi fɔji kɛ shishiulɔi aaawo wu yɛ efɔŋ mli; amɛlakaa mɛi ni amɛ hu alakaa amɛ.”—2 Timoteo 3:1, 13.
4. Mɛni jɛ apasa jamɔ mli ba yɛ mra bei lɛ amli?
4 Ani kulɛ jamɔ baanyɛ aha adesai ahe ajɔ amɛ yɛ Noa be lɛ mli? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kulɛ jamɔ ni ekwa hemɔkɛyeli ni yɔɔ shihilɛ mli yɛ nakai be lɛ mli lɛ baaha shihilɛi ni efite lɛ mli awo wu. Wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ kɛ amɛhe ha ‘blema onufu lɛ ni atsɛɔ lɛ Abonsam kɛ Satan’ lɛ apasa tsɔɔmɔ lɛ. “Abɔi Yehowa gbɛi tsɛmɔ,” ekã shi faŋŋ akɛ yɛ musubɔɔ gbɛ nɔ, yɛ Adam sɛɛ yinɔ ni ji enyɔ lɛ mli. (Kpojiemɔ 12:9; 1 Mose 3:3-6; 4:26) Yɛ sɛɛ mli lɛ, ŋwɛibɔfoi atuatselɔi, ni ŋmɛɛ hetuu-kɛhamɔ ni akɛhaa Nyɔŋmɔ kome too pɛ he lɛ ŋɔ adesai agbɔmɔtsei koni amɛkɛ gbɔmɛi abiyei ni he yɔɔ fɛo lɛ abaná bɔlɛ yɛ gbɛ ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ nɔ. Nɛkɛ yei nɛɛ fɔ oblaŋi, ni atsɛɔ amɛ Nefilim, ni wa adesai ayi ni wo amɛhe gbeyei hu lɛ. Yɛ nɛkɛ daimonioi ahewalɛ shishi ni amɛyɔɔ nɛɛ hewɔ lɛ, ‘heloo fɛɛ fite amɛgbɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.’—1 Mose 6:1-12.
5. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ Yesu kɛha wɔ ni kɔɔ nibii ni ba yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ ahe?
5 Shi weku kome ko hiɛ amɛ emuuyeli mli amɛha Yehowa. No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ baa “Noa ni ji jalɛ shiɛlɔ lɛ, mɔ ni gbe yi fee mɛi kpaanyɔ lɛ kɛkɛ yi . . . , ni ekɛ nu afua lɛ ba mɛi ni kwa Nyɔŋmɔ lɛ aje lɛ nɔ.” (2 Petro 2:5) Nakai Nu Afua lɛ fee Yehowa gbi ni yɔɔ gbeyei naakpa, ni kadiɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee ni Yesu gba yɛ he akɛ: “Shi no gbi lɛ kɛ no ŋmɛlɛtswaa lɛ mɔ ko mɔ ko leee he eko, bɔfoi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ tete leee, [ni bi lɛ tete leee,] ja mitsɛ kome kɛkɛ. Shi bɔ ni Noa gbii lɛ fee lɛ, nakai gbɔmɔbi lɛ baa lɛ hu baatamɔ. Ejaakɛ bɔ ni yɔɔ yɛ gbii ni nyiɛ nu afua lɛ hiɛ lɛ amli, ni mɛi lɛ hiɛ niyeli kɛ ninumɔ kɛ yoowɛɛ kɛ gbalahamɔ mli aahu kɛyashi gbi ni Noa yabote adeka lɛ mli, ni amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ kɛyashi nu afua lɛ baloo amɛ fɛɛ kɛtee lɛ, nakai nɔŋŋ gbɔmɔ bi lɛ baa lɛ aaatamɔ” lɛ he mfoniri. (Mateo 24:36-39) Wɔyɛ shihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ mli ŋmɛnɛ, no hewɔ lɛ Yesu bɔɔ wɔ kɔkɔ koni ‘wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ, ni wɔshi kpe, koni wɔsɔle be fɛɛ be ni wɔnyɛ wɔje nii ni baaba nɛɛ fɛɛ mli.’—Luka 21:34-36.
Toigbalamɔ Kojomɔ ni Yehowa Kɛba Sodom kɛ Gomora Nɔ
6, 7. (a) Nibii ni ba yɛ Lot be lɛ mli lɛ fee mɛni he mfoniri? (b) Mɛɛ kɔkɔbɔɔ ni mli kã shi faŋŋ enɛ kɛhaa wɔ?
6 Nu Afua lɛ sɛɛ afii ohai komɛi, beni Noa seshibii lɛ ayi efa yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ, Abraham anɔkwafo lɛ kɛ ewɔfase Lot kɛ amɛhiŋmɛi na Yehowa gbi kroko ni yɔɔ gbeyei naakpa. Lot kɛ eweku lɛ hi shi yɛ Sodom maŋ lɛ mli. Nɛkɛ maŋ nɛɛ kɛ Gomora ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ ebote bɔlɛnamɔ jeŋba shara ni ehiii kwraa mli lɛ mli. Heloo gbɛfaŋ ninamɔ hu ji nɔ ko ni amɛkɛ amɛhe ewo mli vii, ni yɛ naagbee lɛ enɛ sa Lot ŋa lɛ po he. Yehowa ekɛɛ Abraham akɛ: “Sodom kɛ Gomora bolɔmɔ lɛ fa ni amɛhe eshai lɛ etsii naakpa.” (1 Mose 18:20) Abraham kpa Yehowa fai koni ebaa nakai maji lɛ ayi yɛ jalɔi ni yɔɔ amɛmli lɛ ahewɔ, shi Yehowa jaje akɛ enyɛɛɛ ena jalɔi nyɔŋma po yɛ jɛmɛ. Ŋwɛibɔfoi ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ye amɛbua Lot kɛ ebiyei enyɔ lɛ koni amɛjo foi kɛya Zoar maŋ ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ mli.
7 Mɛni nyiɛ sɛɛ ba? Beni ekɛ wɔ “naagbee gbii” nɛɛ toɔ Lot nɔ̃ lɛ he lɛ, Luka 17:28-30 bɔ amaniɛ akɛ: “Asaŋ bɔ ni ba mli yɛ Lot gbii lɛ amli hu lɛ: amɛmiiyeyee nii, amɛmiinunuu dãai, amɛmiiheheei, amɛmiihɔ̃hɔ̃ɔ nii, amɛmiitɛo tsei ni amɛmiimamɔ tsũi; shi gbi nɔ ni Lot je Sodom lɛ, Nyɔŋmɔ nɛ la kɛ swɔɔ kɛjɛ ŋwɛi, ni ekpata amɛ fɛɛ kwa amɛhiɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ̃ baaba gbi ni aaajie gbɔmɔ bi lɛ kpo lɛ.” Hiɛkpatamɔ ni ba Sodom kɛ Gomora nɔ yɛ nakai Yehowa gbi ni yɔɔ gbeyei naakpa lɛ nɔ lɛ kɛ kɔkɔbɔɔ ni mli kã shi faŋŋ haa wɔ yɛ be mli ni Yesu eba nɛɛ mli. Adesai ayinɔ ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ hu ‘ebɔ ajwamaŋ aahu ni ámɛyanyiɛ heloo kroko sɛɛ.’ (Yuda 7) Agbɛnɛ hu bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara he sui ni yaa nɔ yɛ wɔ bei nɛɛ amli lɛ ji nɔ ni ha “tsɛŋemɔ helai” ni Yesu gba kɛha wɔ gbii nɛɛ lɛ ba.—Luka 21:11.
Israel Kpá “Ahum”
8. Israel ye kpaŋmɔ ni kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ kɛyashɛ nɛgbɛ?
8 Yɛ be ni sa mli lɛ, Yehowa hala Israel koni ebafee ‘lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃ yɛ maji fɛɛ ateŋ, osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ.’ Shi enɛ damɔ ‘egbee toi ni amɛaabo kɛ ekpaŋmɔ ni amɛaaye nɔ gbagbalii’ lɛ nɔ. (2 Mose 19:5, 6) Ani amɛtsu hegbɛ ni yɔɔ nyam nɛɛ he nii? Amɛfeee nakai kwraa! Eji anɔkwale akɛ, anɔkwafoi aŋkroaŋkroi ni hi nakai maŋ lɛ mli lɛ sɔmɔ lɛ yɛ anɔkwayeli mli—Mose, Samuel, David, Yehoshafat, Hezekia, Yosia, kɛ agbɛnɛ hu gbalɔi kɛ gbalɔyei ni ámɛtu amɛhe amɛha lɛ. Shi kɛlɛ, ákɛ maŋ muu lɛ, amɛyeee anɔkwa. Beni be shwieɔ mli lɛ, maŋtsɛyeli lɛ mli ja enyɔ—Israel kɛ Yuda. Kɛ asusu fɛɛ he lɛ, maji enyɔ lɛ fɛɛ kɛ amɛhe wo maji ni bɛŋkɛ amɛ lɛ awɔŋjamɔ kɛ kusum nifeemɔi komɛi ni gbeɔ Nyɔŋmɔ he guɔ lɛ amli.—Ezekiel 23:49.
9. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ̃ ekojo atuatselɔi akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ?
9 Te Yehowa kojo saji eha tɛŋŋ? Taakɛ efeɔ daa lɛ, ebɔ kɔkɔ yɛ shishitoo mla ni ajaje yɛ Amos lɛ kɛ gbeekpamɔ naa: “Nuntsɔ Yehowa efeŋ nɔ ko, akɛ ja ejie eyiŋtoo lɛ kpo etsɔɔ etsuji, gbalɔi lɛ, dã.” Amos diɛŋtsɛ jaje kpóo eshi Israel kooyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ akɛ: “Mɛni Yehowa gbi lɛ baafee aha nyɛ? Duŋ gbi ni, shi jeee la!” (Amos 3:7; 5:18) Agbɛnɛ hu, Amos naanyo gbalɔ Hoshea jaje akɛ: “Kɔɔyɔɔ amɛduɔ, ni ahum amɛaakpa.” (Hoshea 8:7) Yɛ afi 740 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa kɛ Ashur asraafoi lɛ tsu nii ni ekɛkpata Israel kooyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ hiɛ kwraa kɛtee naanɔ.
Akɔntaa ni Yehowa Kɛ Yuda Hemɔkɛyeli Kwalɔ lɛ Bu
10, 11. (a) Mɛni hewɔ Yehowa ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ ekɛ Yuda he aaake lɛ lɛ? (b) Mɛɛ nihii nii efite maŋ lɛ?
10 Yehowa tsu egbalɔi lɛ kɛtee Yuda wuoyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ hu ŋɔɔ. Ni kɛlɛ, Yuda maŋtsɛmɛi tamɔ Manase kɛ esɛɛyelɔ, Amon tee nɔ amɛfee nɔ ni ehiii yɛ E-hiɛ, amɛfɔse ‘lá ni yeko fɔ amɛshwie shi babaoo, ni amɛja amagai ni amɛkula shi amɛha amɛ.’ Eyɛ mli akɛ Amon bi Yosia fee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ moŋ, shi maŋtsɛmɛi ni nyiɛ esɛɛ ba lɛ kɛ gbɔmɛi lɛ bafee mɛi ni kɛ amɛhe ewo efɔŋfeemɔ mli ekoŋŋ, no hewɔ lɛ “Yehowa sumɔɔɔ akɛ eeeŋɔ-fa.”—2 Maŋtsɛmɛi 21:16-21; 24:3, 4.
11 Yehowa tsɔ egbalɔ Yeremia nɔ ejaje akɛ: “Naakpɛɛ nii kɛ gbeyei nibii afeɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ: gbalɔi lɛ gbaa apasa gbalɛ, ni osɔfoi lɛ hu fataa amɛhe kɛfeɔ, ni mimaŋ lɛ hu miisumɔ nakai. Enaagbee mli lɛ, te nyɛbaafee tɛŋŋ?” Yuda maŋ lɛ eye lá yi sɔ̃ kɛyashɛ shɔŋŋ, ni emli gbɔmɛi lɛ ekpɔtɔ kɛtsɔ juu, gbɔmɔgbee, gbalafitemɔ, apasa kitakamɔ, nyɔŋmɔi krokomɛi asɛɛnyiɛmɔ, kɛ nibii krokomɛi ni anyaŋeɔ lɛ afeemɔ nɔ. Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ ebatsɔ “ojotswalɔi abuu.”—Yeremia 2:34; 5:30, 31; 7:8-12.
12. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa je shishi akɛ eeegbala Yerusalem ni ekwa hemɔkɛyeli lɛ toi?
12 Yehowa jaje akɛ: “Mikɛ efɔŋ kɛ hiɛkpatamɔ kpeteŋkpele baajɛ kooyigbɛ [Kaldea] aba.” (Yeremia 4:6) No hewɔ lɛ, ekɛ Babilonia Jeŋ Hewalɛ lɛ, “shikpɔŋ lɛ fɛɛ hamlɛ” yɛ nakai be lɛ mli lɛ ba koni ebatswia Yerusalem ni ekwa ejamɔ lɛ kɛ esɔlemɔtsu lɛ nii. (Yeremia 50:23) Yɛ afi 607 D.Ŋ.B., yɛ hekawoo ni kɛ piŋmɔ babaoo ba lɛ sɛɛ lɛ, maŋtiase lɛ gbee shi yɛ Nebukadnezar asraafoi ni he wa lɛ ahiɛ. “Ni Babel maŋtsɛ lɛ gbe [Maŋtsɛ] Zedekia bii lɛ yɛ Ribla yɛ ehiɛ, ni Yuda abladei lɛ fɛɛ hu, Babel maŋtsɛ lɛ gbe amɛ. Ni ejwara Zedekia hiŋmɛii, ni eha awo lɛ gboklɛi, koni akɛ lɛ aya Babel. Ni maŋtsɛ we lɛ kɛ maŋbii lɛ awei lɛ, Kaldeabii lɛ kɛ la shã, ni amɛkumɔ Yerusalem gbogboi lɛ. Ni maŋbii lɛ ateŋ mɛi ni ashi yɛ mã lɛŋ lɛ, kɛ tselɔi ni tse kɛba eŋɔɔ kɛ maŋbii lɛ ateŋ mɛi ni shwɛ lɛ, Nebuzaradan, oblafoi atsɛ lɛ, ŋɔ amɛ nom kɛtee Babel.”—Yeremia 39:6-9.
13. Namɛi ahere amɛyiwala yɛ Yehowa gbi ni ji afi 607 D.Ŋ.B. lɛ mli, ni mɛni hewɔ?
13 Gbi ni yɔɔ gbeyei naakpa diɛŋtsɛ! Shi kɛlɛ, susumai fioo ko ni bo Yehowa toi lɛ fata mɛi ni ajie amɛ kɛjɛ nakai kojomɔ ni tamɔ la lɛ mli lɛ ahe. Mɛi ni fata he ji Rekab-bii ni jeee Israelbii lɛ, ni ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ Yudafoi lɛ, amɛjie heshibaa kɛ toiboo mumɔ kpo lɛ. Mɔ ni ahere eyiwala hu ji piafonyo anɔkwafo Ebed-Melek, ni jie Yeremia kɛjɛ gbele mli yɛ nu bu ni ŋmɔtɔ eyi mli obɔ lɛ mli lɛ, kɛ Yeremia woloŋmalɔ anɔkwafo Baruk. (Yeremia 35:18, 19; 38:7-13; 39:15-18; 45:1-5) Gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ he Yehowa jaje yɛ akɛ: “Shi mi lɛ mile jwɛŋmɔi ni mijwɛŋɔ yɛ nyɛhe, . . . hejɔlɛ jwɛŋmɔi ni, shi jeee efɔŋ nɔ̃ ni, koni mikɛ naagbee ni nyɛhiɛ kã nɔ lɛ aha nyɛ.” Nakai shiwoo lɛ ná emlibaa bibioo yɛ afi 539 D.Ŋ.B., beni Babilon nɔ kunimyelɔ, Maŋtsɛ Koresh ŋmɛɛ Yudafoi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ahe, ni amɛku amɛsɛɛ kɛtee koni amɛyasaa amɛtswa Yerusalem maŋtiase lɛ kɛ esɔlemɔtsu lɛ ekoŋŋ lɛ. Mɛi ni baa kɛjɛɔ Babilon jamɔ mli ŋmɛnɛ, ni akɛ amɛ baa Yehowa jamɔ krɔŋŋ he lɛ hu baanyɛ akpa wɔsɛɛ be ni yɔɔ nyam ni naanɔ toiŋjɔlɛ yɔɔ mli lɛ gbɛ yɛ Paradeiso ni Yehowa eku sɛɛ ekɛba ekoŋŋ lɛ mli.—Yeremia 29:11; Lala 37:34; Kpojiemɔ 18:2, 4.
Klɛŋklɛŋ Afii Oha lɛ Mli “Amanehulu Babaoo” Lɛ
14. Mɛni hewɔ Yehowa kpoo Israel kwraa kɛtee naanɔ lɛ?
14 Nyɛhaa wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ nɔ. No mli lɛ Yudafoi ni aku sɛɛ akɛ amɛ ba lɛ eyagbee hemɔkɛyeli kwamɔ mli ekoŋŋ. Yehowa tsu e-Bi koome lɛ kɛba shikpɔŋ nɔ koni ebafee e-Mɔ ni Afɔ Lɛ Mu, loo Mesia. Yesu shiɛ kɛkpa Israel shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ yɛ afii 29 kɛyashi 33 Ŋ.B. lɛ mli, akɛ: “Nyɛtsakea nyɛtsuii; shi ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ ebɛŋkɛ!” (Mateo 4:17) Agbɛnɛ hu, ebua kaselɔi anaa ni etsɔse amɛ koni amɛfata ehe kɛjaje Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. Te Yudafoi lɛ anɔyelɔi lɛ here nɔ amɛha tɛŋŋ? Amɛgbe Yesu he guɔ, ni yɛ naagbee lɛ amɛfee efɔŋ ni anyaŋeɔ fe fɛɛ ni ji ha ni amɛha agbe lɛ kɛ piŋmɔ ni naa wa yɛ sɛŋmɔtso nɔ lɛ. Yehowa shɛ́ Yudafoi lɛ efɔ akɛ ewebii. Amrɔ nɛɛ nakai maŋ lɛ kpoomɔ lɛ efee nɔ ni hiɔ shi daa.
15. Mɛni Yudafoi ni amɛtsake amɛtsui lɛ ná hegbɛ akɛ amɛaatsu?
15 Yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, Yesu ni atee lɛ shi lɛ fɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ eshwie shi, ni enɛ wo ekaselɔi lɛ hewalɛ koni amɛwie yɛ lilɛii sɔrɔtoi amli amɛtsɔɔ Yudafoi kɛ mɛi ni amɛtsake kɛba Yuda jamɔ mli ni kɛ oyaiyeli ebua amɛhe naa lɛ. Beni akɛ asafo ni ebabua amɛhe naa lɛ wieɔ lɛ, bɔfo Petro jaje akɛ: “Nɛkɛ Yesu nɛɛ Nyɔŋmɔ tee lɛ shi; no he odasefoi ji wɔ fɛɛ. . . . No hewɔ lɛ ha ni Israel we lɛ fɛɛ ale krɛdɛɛ akɛ, Nyɔŋmɔ eŋɔ nɛkɛ Yesu ni nyɛsɛŋ lɛ nɛɛ efee Nuntsɔ kɛ Kristo fɛɛ.” Te Yudafoi anɔkwafoi lɛ fee amɛnii yɛ he amɛha tɛŋŋ? “Etsurɔ amɛtsuiiaŋ,” amɛtsake amɛtsui kɛjɛ amɛhe eshai lɛ amli, ni abaptisi amɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:32-41) Maŋtsɛyeli shiɛmɔ lɛ tee hiɛ, ni yɛ afii 30 pɛ mli lɛ, emli elɛɛ kɛyashɛ “bɔɔnii fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ” anɔ.—Kolosebii 1:23.
16. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekudɔ saji ni yagbe naa kɛ fɔbuu kojomɔ yɛ heloo naa Israel nɔ lɛ?
16 Be eshɛ agbɛnɛ ni Yehowa baatsu kojomɔ he nii yɛ ewebii ni ekpoo amɛ, ni ji heloonaa Israel nɔ. Gbɔmɛi akpei babaoo ni jɛ nakai jeŋ ni ale lɛ mli maji lɛ amli eke yuu kɛba Kristofoi asafo lɛ mli, ni afɔ amɛ mu akɛ mumɔŋ “Nyɔŋmɔ Israel.” (Galatabii 6:16) Shi kɛlɛ, Yudafoi ni yɔɔ nakai be lɛ mli lɛ eba shi kɛbote hetsɛ̃ kɛ jamɔ mligbalamɔi kɛ awuiyeli mli. Nɔ ni tamɔɔɔ nɔ ni Paulo eŋma ni kɔɔ ‘heshibaa kɛha hegbɛi ni yeɔ nɔ’ lɛ ahe lɛ, amɛje gbɛ amɛtse atua amɛshi Roma hewalɛ ni yeɔ amɛnɔ lɛ yɛ faŋŋ mli. (Romabii 13:1) Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa kudɔ nibii ni tsara nɔ ba lɛ. Yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ, Roma asraafoi ni yɔɔ Tatsɛ Gallus shishi lɛ ba ni amɛbawo Yerusalem he ka. Romabii ni tutuaa amɛ lɛ bote maŋtiase lɛ mli kɛyashɛ he ni amɛbɔi sɔlemɔtsu lɛ gbogbo lɛ shishitsaa. Taakɛ Josephus yinɔsane he niŋmaai lɛ tsɔɔ lɛ, amanehulu diɛŋtsɛ ba maŋtiase lɛ kɛ gbɔmɛi lɛ anɔ.a Shi trukaa kɛkɛ ni asraafoi ni tutuaa amɛ lɛ jo foi. Enɛ ŋmɛ gbɛ koni Yesu kaselɔi lɛ ‘ajo foi kɛya gɔji lɛ anɔ,’ taakɛ abɔ kɔkɔ yɛ egbalɛ ni aŋma yɛ Mateo 24:15, 16 lɛ.
17, 18. (a) Mɛɛ amanehulu nɔ Yehowa tsɔ ekɛ jalɛ kojomɔ ba Yudafoi lɛ anɔ? (b) Mɛɛ heloo ‘yi na wala’ lɛ, ni enɛ feɔ mɛni he okadi?
17 Shi kɛlɛ, Yehowa kojomɔ lɛ he nitsumɔ yɛ amanehulu lɛ naagbee kwraa lɛ yɛ ni baaba. Afi 70 Ŋ.B. mli ni Roma asraafoi lɛ ni agbɛnɛ amɛyɔɔ Tatsɛ Tito shishi lɛ ku amɛsɛɛ. Abaana ta lɛ naa yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli! Yudafoi lɛ ni kɛ amɛhe wuɔ ta lɛ jeee fɛi kɛha Romabii lɛ. Akumɔ maŋtiase lɛ kɛ esɔlemɔtsu lɛ ashwie shi. Yudafoi fe akpeiakpe ni amɛtãra loo na amanehulu ni amɛgboi, ni ashɛrɛ gbohii aaafee 600,000 kɛjɛ maŋtiase lɛ agbói amli ashwie. Beni aye maŋtiase lɛ nɔ kunim sɛɛ lɛ, akpala Yudafoi 97,000 kɛtee akɛ nomii, ni pii gboi yɛ sɛɛ mli yɛ akaŋshiihei ni ashwieɔ lá shi yɛ jɛmɛ lɛ amli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, heloo pɛ ni ahere eyiwala yɛ nakai amanehulu afii lɛ amli ji Kristofoi toibolɔi ni jo foi kɛtee gɔji ni yɔɔ Yordan sɛɛ lɛ anɔ lɛ.—Mateo 24:21, 22; Luka 21:20-22.
18 Nɛkɛ ji bɔ ni Yesu gbalɛ kpeteŋkpele ni kɔɔ ‘nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee’ he lɛ tsɔ̃ ená eklɛŋklɛŋ mlibaa, ní yagbe naa yɛ Yehowa gbi kɛha jalɛ kojomɔ, ni ekɛba Yudafoi atuatselɔi lɛ amaŋ lɛ nɔ yɛ afi 66-70 Ŋ.B. lɛ. (Mateo 24:3-22) Ni kɛlɛ, eji “Yehowa gbi wulu ni he yɔɔ gbeyei” lɛ naagbee amanehulu ni miihe aba jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ he okadi kɛkɛ. (Yoel 3:4) Mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ ni ‘ahere oyiwala’? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Josephus gba akɛ Romabii ni tutuaa amɛ lɛ bɔle maŋtiase lɛ he kɛkpe, amɛtsa gbogbo lɛ fã ko shishi, ni amɛmiihe amɛwo Yehowa sɔlemɔtsu lɛ agbó lɛ mli la. Enɛ ha gbeyeishemɔ kɛ ŋmiŋmi mɔmɔ Yudafoi pii ni ása amɛyi yɛ maŋ lɛ mli lɛ, ejaakɛ amɛmiina akɛ gbele miiba.—Wars of the Jews, Wolo II, yitso 19.
Sanebimɔi Kɛha Emlitii
◻ “Nuntsɔ lɛ gbi lɛ” kɔɔ “Yehowa gbi lɛ” he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛɛ kɔkɔbɔɔ esa akɛ wɔbo toi beni wɔsusuɔ Noa gbii lɛ ahe lɛ?
◻ Sodom kɛ Gomora kɛ nikasemɔ kpele haa wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Namɛi ahere amɛyiwala yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli “amanehulu babaoo” lɛ mli lɛ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Yehowa to yibaamɔ he gbɛjianɔ eha Noa kɛ Lot wekui lɛ, kɛ agbɛnɛ hu yɛ afi 607 D.Ŋ.B. kɛ 70 Ŋ.B.