Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ
Taakɛ Mateo 17:20 lɛ tsɔɔ lɛ, bɔfoi lɛ nyɛɛɛ atsa gbekɛ nuu ni naa nɔ̃ lɛ ‘ejaakɛ amɛbɛ hemɔkɛyeli.’ Shi kɛlɛ, yɛ Marko 9:29 lɛ, akɛ nyɛ ni amɛnyɛɛɛ amɛtsa lɛ lɛ tsa bɔ ni sɔlemɔ he hiaa ha lɛ nɔ. Mɛni hewɔ akɛ yiŋtoi srɔtoi ha yɛ Sanekpakpai srɔtoi lɛ amli lɛ?
Yɛ anɔkwale mli lɛ, saji enyɔ lɛ ji nɔ ni akɛ eko fataa eko he, amɛteee shi amɛwooo amɛhe. Klɛŋklɛŋ lɛ, kwɛmɔ Mateo 17:14-20. Nuu ko bɔ amaniɛ akɛ ebinuu miiye gbiligbili shi Yesu kaselɔi lɛ nyɛɛɛ atsa gbekɛ nuu lɛ. Yesu tsa gbekɛ nuu lɛ kɛtsɔ daimonio ni hao lɛ lɛ ni efã yɛ emli lɛ nɔ lɛ hewɔ. Kaselɔi lɛ bi nɔ hewɔ ni amɛnyɛɛɛ amɛfã daimonio lɛ. Taakɛ Mateo sane lɛ tsɔɔ lɛ, Yesu ha hetoo akɛ: “Nyɛhemɔkɛyeli ni faa lɛ hewɔŋ. Ejaakɛ lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Kɛji nyɛ yɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ sinapiwu lɛ, nyɛaakɛɛ gɔŋ nɛɛ akɛ: Faa yɛ biɛ kɛya jɛi! ni eefa; ni nɔ ko bɛ ni nyɛnyɛŋ nyɛfee.”—Wɔma efã ko nɔ mi.
Agbɛnɛ gbelemɔ Marko 9:14-29, he ni wɔnaa emli saji fitsofitso lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Marko 9:17 tsɔɔ sane lɛ mli fitsofitso akɛ, yɛ sane nɛɛ mli lɛ, mumɔ fɔŋ ko ji mɔ ni haa eyeɔ gbiligbili lɛ. Esa kadimɔ waa akɛ Biblia lɛ kɛɔ yɛ hei krokomɛi akɛ Yesu tsa gbiligbilii kɛ gbɔmɛi ni daimonioi haoɔ amɛ lɛ. (Mateo 4:24) Yɛ shihilɛ ni esoro nɛɛ mli lɛ “mumɔ mumui kɛ toimulɔ,” ni ji mumɔ fɔŋ ko haa eyeɔ gbiligbili lɛ, ni tsofatsɛ Luka maa nɔ mi. (Luka 9:39; Kolosebii 4:14) Kadimɔ wiemɔ kuku ni yɔɔ Marko 9:18 lɛ, “He fɛɛ he ni [daimonio lɛ] emɔɔ lɛ yɛ lɛ.” No hewɔ lɛ, jeee be fɛɛ be daimonio lɛ haoɔ gbekɛ nuu lɛ, shi yɛ bei komɛi amli pɛ. Kɛlɛ kaselɔi lɛ nyɛɛɛ afã daimonio lɛ ní no hewɔ lɛ, amɛtsa gbekɛ nuu lɛ. Beni amɛbi nɔ hewɔ lɛ, Yesu ha hetoo akɛ: “Nɛkɛ henɔ srɔto nɛɛ anyɛɛɛ lɛ afã yɛ nɔ ko nɔ ko naa, akɛ ja yɛ sɔlemɔ kɛ ŋmãahilɛ naa kɛkɛ.”
Tsɛbelɛ, Marko sane lɛ kanemɔ jogbaŋŋ tsɔɔ akɛ, eteee shi ewooo nɔ ni Mateo eŋma efɔ̃ shi lɛ. Wɔkaneɔ yɛ Marko 9:19 lɛ akɛ, Yesu ye ŋkɔmɔ yɛ nakai yinɔ ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ hewɔ. Ni yɛ kuku 23 lɛ mli lɛ, aŋma afɔ̃ shi akɛ ekɛɛ gbekɛ nuu lɛ tsɛ akɛ: “Aaanyɛ afee nii fiaa aha mɔ ni heɔ yeɔ lɛ!” No hewɔ lɛ, Marko sane lɛ hu maa bɔ ni hemɔkɛyeli he hiaa ha lɛ nɔ mi. Nɔ ni yɔɔ mli kɛkɛ ji akɛ, yɛ kuku 29 lɛ, Marko kɛ sane lɛ mlitsɔɔmɔ kroko fata he. Marko kɛ nɔ ni Yesu wie ni kɔɔ sɔlemɔ he lɛ fataa he, ni eji nɔ ko ni Mateo loo Luka kɛfataaa he.
Mɛni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ agbɛnɛ? Yɛ bei krokomɛi amli lɛ bɔfoi 12 lɛ kɛ kaselɔi 70 lɛ fɛɛ famɔ mumɔi fɔji. (Marko 3:15; 6:13; Luka 10:17) Shi yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ kaselɔi lɛ nyɛɛɛ afã daimonio lɛ. Mɛni hewɔ? Kɛ wɔbua saji ni atsĩ tã yɛ amaniɛbɔi srɔtoi lɛ amli lɛ naa lɛ, esa akɛ wɔmu naa akɛ amɛsako amɛhe jogbaŋŋ akɛ amɛaafee nakai yɛ sane nɛɛ mli. Ekolɛ naagba lɛ fã kɔɔ nɔ̃ daimonio ni ji lɛ he ejaakɛ etamɔ nɔ ni ekolɛ daimonioi lɛ yɛ sui srɔtoi, nibii ni amɛyɔɔ he miishɛɛ, kɛ agbɛnɛ nyɛmɔi srɔtoi. Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, titri lɛ hemɔkɛyeli ni mli wa, kɛ sɔlemɔ ni mli wa kɛha Nyɔŋmɔ dɛŋ yelikɛbuamɔ he miihia. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu yɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai. Agbɛnɛ hu, sɔlemɔ Toibolɔ, ni ji e-Tsɛ lɛ fi esɛɛ. (Lala 65:3) Jeee akɛ Yesu baanyɛ atsa gbekɛ nuu ni naa nɔ̃ lɛ kɛtsɔ daimonio lɛ ni eeefã lɛ pɛ kɛkɛ nɔ, shi moŋ efee nakai hu.