Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 8/1 bf. 11-16
  • “Nyɛbumɔa Heshibaa Jwɛŋmɔ”

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Nyɛbumɔa Heshibaa Jwɛŋmɔ”
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Je lɛ Mumɔ ni Egbɛ Eshwã
  • Yehowa Kɛ Heshibalɔi lɛ Yɛ
  • Bɔ ni Afeɔ Akaseɔ Heshibaa Jwɛŋmɔ Namɔ
  • Su ni Ja
  • ‘Nyɛwoa Heshibaa Jwɛŋmɔ’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Jiemɔ Heshibaa Diɛŋtsɛ Kpo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Te Ooofee Tɛŋŋ Ojie Anɔkwa Heshibaa Kpo Lɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Nyiɛmɔ Okadi Ni Yesu To Efɔ Shi Lɛ Sɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 8/1 bf. 11-16

“Nyɛbumɔa Heshibaa Jwɛŋmɔ”

“Nyɔŋmɔ kuɔ hewolɔi anaa, shi heshibalɔi eduroɔ.”​—⁠1 PETRO 5:⁠5.

1, 2. Mɛɛ jwɛŋmɔŋ sui enyɔ ní teɔ shi woɔ amɛhe náa hewalɛ ni mli wa yɛ adesai asu kɛ baŋ nɔ?

NƆ NI fata jwɛŋmɔŋ sui ní Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa nɔ lɛ ahe ji sui enyɔ komɛi ni teɔ shi woɔ amɛhe. Sui enyɔ nɛɛ fɛɛ náa hewalɛ ni mli wa waa yɛ adesa su kɛ baŋ nɔ. Awieɔ amɛteŋ ekome he akɛ “heshibaa jwɛŋmɔ.” (1 Petro 5:⁠5) Wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ “heshibalɔ” shishi akɛ “mɔ ni baa ehe shi yɛ enifeemɔ loo emumɔ mli: mɔ ni anaaa henɔwomɔ su yɛ ehe.” Heshibaa jwɛŋmɔ kɛ humifeemɔ nyiɛɔ pɛpɛɛpɛ, ni yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, eji su kpakpa ni nɔ bɛ.

2 Esɛɛsɛɛ ji henɔwomɔ. Atsɔɔ enɛ shishi akɛ “bulɛ ní anáa kɛhaa he kɛtekeɔ nɔ,” mɔ ni “bɛ bulɛ kɛha mɔ.” Ehaa mɔ susuɔ ekome pɛ ehe, ni ediɔ heloonaa nibii, hekãfomɔ, kɛ sɛɛnamɔi krokomɛi asɛɛ ní esusuuu nibii fɔji ni ekɛbaa mɛi krokomɛi anɔ lɛ he. Biblia lɛ tsɔɔ nibii ni jɛɔ mli baa lɛ ekome, akɛ: “Gbɔmɔ yeɔ enaanyo gbɔmɔ nɔ ni ekɛyeɔ [lɛ] awui.” Ewieɔ bɔ ni “gbɔmɔ he tsɛ̃ɔ enaanyo” lɛ hu he akɛ eji “kɔɔyɔɔ hakumɔ” ejaakɛ kɛ́ egbo lɛ, “ekɔŋ nɔ ko nɔ ko” kɛyaŋ. Henɔwomɔ ni tamɔ nɛkɛ esaaa kwraa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.​—⁠Jajelɔ 4:4; 5:​14Ga Bible; 8:⁠9.

Je lɛ Mumɔ ni Egbɛ Eshwã

3. Mɛni ji je lɛ su ni egbɛ eshwã babaoo lɛ?

3 Te jwɛŋmɔŋ sui enyɔ nɛɛ ateŋ nɔ ni kadiɔ je lɛ ŋmɛnɛ? Mɛni ji je lɛ mumɔ ní egbɛ eshwã lɛ? World Military and Social Expenditures 1996 wolo lɛ wieɔ akɛ: “Afii oha ko kwraa bɛ ni ehe yinɔsane ni aŋmala ashwie shi lɛ kɛ afii ohai 20 nɔ̃ lɛ yeɔ egbɔ yɛ . . . awuiyeli nifeemɔi ni hiŋmɛigbelemɔ bɛ mli lɛ mli.”[1] Mpleshii kɛha maŋkwramɔ kɛ shika gbɛfaŋ hewalɛ​—⁠kɛ agbɛnɛ hu, maŋ, jamɔi, wekui, kɛ hewolo nɔ sui ateŋ béi​—⁠egbe gbɔmɛi ni fa fe akpekpei 100 yɛ afii oha nɛɛ mli. Mɔ diɛŋtsɛ ehe pɛ susumɔ subaŋ lɛ hu etee hiɛ babaoo yɛ aŋkroaŋkroi agbɛfaŋ. Chicago Tribune lɛ wie akɛ: “Helai ni yeɔ adesai ashihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ ekomɛi ji awuiyeli ni jwɛŋmɔ bɛ mli, gbekɛbii aniseniianifeemɔ, gbala mlitsemɔ, dãatɔɔ, AIDS, gbekɛbii ni yeko afii nyɔŋmai enyɔ ni gbeɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe, tsofai fɔji, kobɔlɔi akui, kabonaatoo, bii ní tsɛmɛi bɛ he, musu jiemɔ, mɛi ni hiɛɔ amɛhe yayai ahe mfonirii, . . . malemɔ, amimyeli, maŋkwramɔŋ juu-kɛ-fɔ̃ . . . Agu bɔ ni abuɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa ákɛ jeŋba he susumɔi lɛ kwraa.”[2] Enɛ hewɔ lɛ, UN Chronicle lɛ bɔ kɔkɔ akɛ: “Adesai ashihilɛ gbɛjianɔtoi miifite.”[3]

4, 5. Te awie je lɛ mumɔ lɛ he yɛ gbɛ ni ja pɛpɛɛpɛ nɔ yɛ Biblia gbalɛ ni kɔɔ wɔgbii nɛɛ ahe lɛ mli aha tɛŋŋ?

4 Shihilɛi nɛɛ miiya nɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ. Etamɔ bɔ ni Biblia gbalɛ gba fɔ̃ shi kɛha wɔbe nɛɛ pɛpɛɛpɛ, akɛ: “Naagbee gbii lɛ anɔ lɛ jaramɔ bei baaba. Ejaakɛ gbɔmɛi aaatsɔmɔ hesuɔlɔi, shika suɔlɔi, shwãlɔi, hewolɔi, musubɔlɔi, fɔlɔi anɔ toigbolɔi, trumui, mɛi ni he tseee, mɛi ni edɔɔɔ mɔ he, kpaŋmɔ mlikulɔi, oshekuyelɔi, mɛi ni nyɛɛɛ amɛkɔnɔ nɔ amɛye, mɛi ni hiɛ yɔɔ la, mɛi ni sumɔɔɔ ekpakpa, sɛɛgbɛtsɔɔlɔi, yiwalɔi, henɔwolɔi.”​—⁠2 Timoteo 3:​1-4.

5 Je lɛ mumɔ ní egbɛ eshwã lɛ mlitsɔɔmɔ ni ja pɛpɛɛpɛ nɛ. Eji pɛsɛmkunya, mi-klɛŋklɛŋ su. Akaŋshii ni yɔɔ aŋkroaŋkroi ateŋ lɛ feɔ jeŋmaji lɛ ateŋ akaŋshii lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ akaŋshii mli lɛ, kpɔiaŋgbɔlelɔi babaoo shweɔ ní amɛhé gbɛi fe mɔ fɛɛ mɔ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni enɛ yeɔ mɛi krokomɛi awui yɛ henumɔŋ loo yɛ gbɔmɔtsoŋ po ehaa. Awoɔ nɛkɛ mɔ diɛŋtsɛ ehe pɛ susumɔ mumɔ nɛɛ he hewalɛ yɛ gbekɛbii ateŋ, ni etsáa nɔ yɛ amɛdaramɔ be mli shihilɛi babaoo amli. Nɔ ni jɛɔ mli baa ji “nyɛ̃ɛ, béi, awuŋayelii, mlilawooi, bolɔmɔi, atuatsemɔi.”​—⁠Galatabii 5:​19-21.

6. Namɛi haa pɛsɛmkunya yaa hiɛ lɛ, ni te Yehowa nuɔ jwɛŋmɔ nɛɛ he ehaa tɛŋŋ?

6 Biblia lɛ tsɔɔ akɛ je nɛɛ mumɔ ni ji mɔ diɛŋtsɛ ehe pɛ ní esusuɔ nɛɛ jieɔ “[mɔ] ni atsɛɔ lɛ diabolo (naafolɔlɔ loo abonsam) lɛ kɛ satan (henyɛlɔ) lɛ ní shishiuɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ” lɛ mumɔ lɛ kpo. Biblia lɛ egba efɔ̃ shi yɛ hewalɛ ni Satan náa yɛ gbɔmɛi ni yɔɔ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ anɔ lɛ he akɛ: “Kpóo ha mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ . . . lɛ! ejaakɛ abonsam lɛ ekpeleke shi kɛba nyɛŋɔɔ, egiri naakpa, ni ele akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ.” (Kpojiemɔ 12:​9-12) No hewɔ lɛ ekɛ ehefatalɔi daimonioi lɛ ewo mɔdɛŋ ní amɛbɔɔ akɛ amɛaaha pɛsɛmkunya susumɔ aya hiɛ waa yɛ adesai aweku lɛ mli lɛ mli hewalɛ. Ni te Yehowa nuɔ su ni tamɔ nɛkɛ he ehaa tɛŋŋ? E-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa miihi mɔ fɛɛ mɔ ni woɔ ehe yɛ etsui mli.”​—⁠Abɛi 16:⁠5.

Yehowa Kɛ Heshibalɔi lɛ Yɛ

7. Te Yehowa buɔ heshibalɔi ehaa tɛŋŋ, ni mɛni etsɔɔ amɛ?

7 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Yehowa jɔɔ mɛi ni yɔɔ heshibaa jwɛŋmɔ lɛ. Maŋtsɛ David wie yɛ lala ko ní elá eha Yehowa lɛ mli akɛ: “Maŋ ni naa amane lɛ, ohereɔ amɛyiwala; shi hewolɔi lɛ, ohiŋmɛii kã amɛhe ni obaa amɛ shi.” (2 Samuel 22:​1, 28) Enɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ ŋaa akɛ: “Nyɛtaoa Yehowa sɛɛgbɛ, nyɛ shikpɔŋ lɛ nɔ heshibalɔi fɛɛ . . . Nyɛtaoa jalɛ sɛɛgbɛ, nyɛtaoa heshibaa sɛɛgbɛ: ekolɛ aaaŋɔ nyɛ atee yɛ Yehowa mlifu gbi lɛ nɔ!” (Zefania 2:⁠3) Yehowa tsɔɔ mɛi ni kɛ heshibaa taoɔ esɛɛgbɛ lɛ anii koni amɛná mumɔ ni yɔɔ srɔto kwraa yɛ je nɛɛ mumɔ lɛ he. “Eeetsɔɔ heshibalɔi egbɛ lɛ.” (Lala 25:​9, NW; Yesaia 54:13) Nakai gbɛ lɛ ji suɔmɔ gbɛ lɛ. Edamɔ feemɔ ní aaafee nɔ ni ja, yɛ tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ anaa lɛ nɔ. Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, nɛkɛ suɔmɔ ní damɔ mla nɔ nɛɛ “eshwãaa, efeee pupuupu, . . . epeleee lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃.” (1 Korintobii 13:​1-8) Ejieɔ ehe kpo hu yɛ heshibaa jwɛŋmɔ mli.

8, 9. (a) Nɛgbɛ ji suɔmɔ ni damɔ mla nɔ lɛ shishijeehe? (b) Te kasemɔ ní aaakase suɔmɔ kɛ heshibaa ni Yesu jie lɛ kpo lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

8 Paulo kɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi krokomɛi kase nɛkɛ suɔmɔ nɛɛ kɛjɛ Yesu nitsɔɔmɔi lɛ amli. Ni Yesu hu kase kɛjɛ e-Tsɛ, Yehowa, mɔ ni Biblia lɛ wieɔ yɛ ehe akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ” lɛ ŋɔɔ. (1 Yohane 4:⁠8) Yesu le akɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kɛha lɛ ji akɛ, ehi shi yɛ suɔmɔ mla lɛ naa, ni efee nakai. (Yohane 6:​38) No hewɔ ni ená musuŋtsɔlɛ eha mɛi ni afeɔ amɛ niseniianii, ohiafoi, kɛ eshafeelɔi lɛ. (Mateo 9:​36) Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ní nyɛjatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. Nyɛwoa mipã lɛ nyɛfɔ̃a nyɛnɔ, ní nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli.”​—⁠Mateo 11:​28, 29, wɔma efã ko nɔ mi.

9 Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni kasemɔ ní amɛaakase esuɔmɔ kɛ heshibaa lɛ he hiaa ha, beni ekɛɛ amɛ akɛ: “Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:35) Abaana amɛ akɛ mɛi ni etsi amɛhe kwraa kɛjɛ jeŋ ni susuɔ ekome pɛ ehe nɛɛ he. No hewɔ ni Yesu nyɛ ewie yɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe akɛ: “Amɛjɛɛɛ je lɛ mli” lɛ. (Yohane 17:14) Dabi, amɛkaseee Satan je lɛ henɔwomɔ, kɛ pɛsɛmkunya mumɔ lɛ. Shi moŋ, amɛkaseɔ suɔmɔ kɛ heshibaa mumɔ ní Yesu jie lɛ kpo lɛ.

10. Mɛni Yehowa feɔ yɛ heshibalɔi ni yɔɔ wɔgbii nɛɛ amli lɛ agbɛfaŋ?

10 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ egba efɔ̃ shi akɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, abaabua heshibalɔi lɛ anaa kutuu awo jeŋ fɛɛ gbɛjianɔtoo ni damɔ suɔmɔ kɛ heshibaa nɔ lɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa webii ni yɔɔ jeŋ ni miiya nɔ eejie henɔwomɔ su kpo babaoo nɛɛ mli lɛ jieɔ su ni teɔ shi woɔ enɛ​—⁠ni ji heshibaa jwɛŋmɔ kpo. Mɛnɛɛmɛi kɛɔ akɛ: “Nyɛbaa ni wɔyakwɔa Yehowa gɔŋ [enɔkwa jamɔ ní awo nɔ gojoo] lɛ, . . . koni etsɔɔ wɔ egbɛ̀i lɛ, ní wɔnyiɛ etempɔŋi lɛ anɔ.” (Yesaia 2:​2, 3) Nɛkɛ jeŋ muu fɛɛ gbɛjianɔtoo ni nyiɛɔ Nyɔŋmɔ tempɔŋi anɔ nɛɛ ji Yehowa Odasefoi. Mɛi ni fata amɛhe ji “asafo babaoo ní mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akane ní jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli” ni amɛyi miiya nɔ eefa babaoo lɛ. (Kpojiemɔ 7:⁠9) Amrɔ nɛɛ, gbɔmɛi akpekpei abɔ feɔ nɛkɛ asafo babaoo nɛɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔseɔ amɛ koni amɛná heshibaa?

Bɔ ni Afeɔ Akaseɔ Heshibaa Jwɛŋmɔ Namɔ

11, 12. Nyɔŋmɔ tsuji jieɔ heshibaa jwɛŋmɔ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Nyɔŋmɔ mumɔ ni tsuɔ nii yɛ ewebii ni jɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛsuɔmɔ mli amɛfeɔ nii nɛɛ anɔ lɛ yeɔ ebuaa amɛ ni amɛkaseɔ bɔ ni ayeɔ je lɛ mumɔ gbonyo lɛ nɔ kunim, ni no sɛɛ lɛ amɛjieɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ kpo. Enɛ jieɔ ehe kpo yɛ “suɔmɔ, miishɛɛ, hejɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, hiɛshikamɔ” mli. (Galatabii 5:​22, 23) Bɔni afee ni aye abua amɛ ní amɛná nakai sui lɛ, awoɔ Nyɔŋmɔ tsuji aŋaa akɛ ‘amɛhiɛ akakɔ̃ yakayaka anunyam nɔ, ní amɛmiiwowoo amɛhe mlila ní amɛhe miitsɛ̃tsɛ̃ɛ amɛhe.’ (Galatabii 5:​26) Bɔfo Paulo wie yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ, akɛ: “Miikɛɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akɛ, ekabu lɛ diɛŋtsɛ ehe tuutu fe bɔ ni sa akɛ ebuɔ ehe; shi moŋ ejwɛŋ hiɛshikamɔ jwɛŋmɔ.”​—⁠Romabii 12:⁠3.

12 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ anɔkwa Kristofoi akɛ ‘amɛkaŋmɛ mligbalamɔi loo yaka anunyam taomɔ gbɛ, shi moŋ amɛkɛ heshibaa jwɛŋmɔ abubua amɛnanemɛi ni ji Nyɔŋmɔ tsuji fe amɛ diɛŋtsɛ amɛhe; amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akafó enɔ̃ mli, shi efó enaanyo nɔ̃ mli.’ (Filipibii 2:​3, 4) “Mɔ ko mɔ ko akapele miiha ehe, shi moŋ mɔ fɛɛ mɔ apele eha enaanyo.” (1 Korintobii 10:24) Hɛɛ, “suɔmɔ” kɛ wiemɔi kɛ nifeemɔi ni pɛsɛmkunya bɛ mli haa mɛi krokomɛi ‘anane mɔɔ shi.’ (1 Korintobii 8:⁠1) Ewoɔ ekomefeemɔ he hewalɛ, jeee akaŋshii. Mi-klɛŋklɛŋ mumɔ lɛ bɛ gbɛhe ko kwraa yɛ Yehowa tsuji ateŋ.

13. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase heshibaa jwɛŋmɔ lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ akaseɔ?

13 Shi kɛlɛ, yɛ emuu ní wɔyeee ní akɛfɔ́ wɔ lɛ hewɔ lɛ, akɛ heshibaa jwɛŋmɔ fɔɔɔ wɔ. (Lala 51:⁠7Ga Bible) Esa akɛ wɔkase nɛkɛ su nɛɛ. Ni ekolɛ enɛ baawa kɛha mɛi ni atsɔɔɔ amɛ Yehowa gbɛ̀i kɛjɛɛɛ amɛgbekɛbiiashi, shi amɛkpɛlɛ nɔ yɛ sɛɛ mli yɛ amɛshihilɛ mli lɛ. Amɛná subaŋi komɛi ni damɔ jeŋ momo nɛɛ sui komɛi anɔ momo. No hewɔ lɛ esa akɛ amɛkase bɔ ni amɛaafee ‘amɛshɛ́ amɛsá jeŋba lɛ naa gbɔmɔ momo lɛ amɛfɔ’ ní ‘amɛwo gbɔmɔ hee ní abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ yɛ anɔkwa jalɛ kɛ hetsemɔ mli lɛ.’ (Efesobii 4:​22, 24) Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, anɔkwafoi lɛ baanyɛ afee nɔ ni ebiɔ yɛ amɛdɛŋ lɛ, akɛ: “Nyɛwoa musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, heshibaa jwɛŋmɔ, mlijɔlɛ, tsuishitoo.”​—⁠Kolosebii 3:​12, wɔma efã ko nɔ mi.

14. Yesu wie eshi henɔwomɔ su namɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Ehe bahia ní Yesu kaselɔi lɛ akase enɛ. Beni amɛbatsɔmɔ ekaselɔi lɛ, no mli lɛ amɛdara momo, ni amɛyɛ je lɛ akaŋshii mumɔ lɛ falɛ ko yɛ amɛmli. Beni amɛteŋ mɛi enyɔ komɛi anyɛ batao gbɛhe ni nɔ kwɔ kɛha ebihii lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Maji lɛ anɔ lumɛi lɛ yeɔ [gbɔmɛi lɛ anɔ], ni amɛteŋ gbɔmɛi agboi lɛ hu yɛ hewalɛ yɛ amɛnɔ. Akafee nakai yɛ nyɛteŋ; shi mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ agbo yɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ moŋ etsɔ nyɛsɔɔlɔ. Ni mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ onukpa yɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ moŋ etsɔ nyɛtsulɔ. Tamɔ bɔ ni gbɔmɔ bi [Yesu] lɛ baaa ní asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ, ni eŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ lɛ.” (Mateo 20:​20-28) Beni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ amɛkɛ sabalai akatsu nii ní amɛkɛwó amɛhe nɔ lɛ, ekɛfata he akɛ: “Nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ.”​—⁠Mateo 23:⁠8.

15. Mɛɛ su esa akɛ mɛi ni taoɔ nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ aná?

15 Yesu anɔkwa sɛɛnyiɛlɔ lɛ, tsulɔ ji lɛ, hɛɛ, eji nyɔŋ kɛha enanemɛi Kristofoi lɛ. (Galatabii 5:​13) Nakai enɛ ji yɛ mɛi ni taoɔ ní amɛhe asa kɛha nɔkwɛmɔ hegbɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ agbɛfaŋ titri. Esaaa ní amɛkɛ amɛhe shĩɔ akaŋ kɛha gbɛihemɔ loo gbɛhe namɔ kɔkɔɔkɔ; esaaa akɛ ‘amɛyeɔ asafo lɛ nɔ nuntsɔmɛi asane, shi moŋ esa akɛ amɛfee mɛi ni toɔ okadi amɛhaa amɛ.’ (1 Petro 5:⁠3) Yɛ anɔkwale mli lɛ, pɛsɛmkunya mumɔ tsɔɔ akɛ mɔ lɛ esaaa kɛha nɔkwɛmɔ hegbɛ. Gbɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ baaye asafo lɛ awui. Lɛɛlɛŋ, eja gbɛ akɛ ‘aya hiɛ kɛha nɔkwɛmɔ nitsumɔ namɔ,’ shi esa akɛ enɛ ajɛ suɔmɔ ní ayɔɔ akɛ aaasɔmɔ Kristofoi krokomɛi lɛ mli. Nitsumɔ nɛɛ jeee gbɛhe ní akɛheɔ gbɛi loo akɛnáa mɛi anɔ hewalɛ, ejaakɛ esa akɛ mɛi ni ji nɔkwɛlɔi lɛ afee mɛi ni fata mɛi ni yɔɔ heshibaa jwɛŋmɔ fe fɛɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ ahe.​—⁠1 Timoteo 3:​1, 6.

16. Mɛni hewɔ awie ashi Diotrefe waa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ?

16 Bɔfo Yohane gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa mɔ ko ní hiɛ susumɔ ko ní ejaaa nɔ, ni ekɛɛ: “Miŋma wolo ko mimaje asafo lɛ, shi Diotrefe mɔ ni taoɔ amɛnɔ onukpa aye lɛ haaa wɔ hiɛgbɛ.” Nuu nɛɛ kɛ mɛi krokomɛi yeɔ yɛ gbɛ ni bulɛ bɛ mli nɔ koni ekɛbɔ mɔdɛŋ ní ekɛwó gbɛhe ni ehiɛ lɛ nɔ. Shi yɛ no najiaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsirɛ Yohane ni ekɛ wiemɔi ni ewie eshi Diotrefe lɛ fata Biblia lɛ mli saji ahe, yɛ mi-klɛŋklɛŋ su ní ená lɛ hewɔ.​—⁠3 Yohane 9, 10.

Su ni Ja

17. Petro, Paulo, kɛ Barnaba jie heshibaa jwɛŋmɔ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Wɔyɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii babaoo ni kɔɔ su ni ja, ni ji heshibaa jwɛŋmɔ he. Beni Petro bote Kornelio shia lɛ mli lɛ, nuu lɛ “[ho] egbee shi yɛ [Petro] naji anaa ní ejá lɛ.” Shi yɛ nɔ najiaŋ ní eeekpɛlɛ yijiemɔ ni fe nine nɛɛ nɔ moŋ lɛ, “Petro wó enɔ, ni ekɛɛ: Tee shi, shi mi hu gbɔmɔ ji mi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 10:​25, 26) Beni Paulo kɛ Barnaba yɔɔ Listra lɛ, Paulo tsá nuu ko ni ji obubuafo kɛjɛ efɔmɔ mli. Enɛ hewɔ lɛ, gbɔmɛi asafo babaoo lɛ wie akɛ nyɔŋmɔi ji bɔfoi lɛ. Shi, Paulo kɛ Barnaba “[gbála] amɛtadei ni amɛshá foi amɛyabote asafo lɛ teŋ amɛhiɛ bolɔmɔ akɛ: Ataamɛi, mɛni nyɛfeɔ nɛɛ? Wɔ hu gbɔmɛi adesai ji wɔ tamɔ nyɛ nɔŋŋ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 14:​8-15) Kristofoi heshibalɔi nɛɛ ekpɛlɛɛɛ anunyam ni adesai kɛaaha amɛ lɛ nɔ.

18. Mɛni ŋwɛibɔfo ko ni he wa jɛ heshibaa mli ekɛɛ Yohane?

18 Beni akɛ “Yesu Kristo kpojiemɔ” lɛ haa bɔfo Yohane lɛ, akɛtsɔ ŋwɛibɔfo ko nɔ akɛha lɛ. (Kpojiemɔ 1:⁠1) Yɛ hewalɛ ní ŋwɛibɔfo yɔɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu nɔ hewɔ ni Yohane naa kpɛ ehe lɛ shishi, ejaakɛ ŋwɛibɔfo kome kpata Ashurbii 185,000 hiɛ yɛ gbɛkɛ kome pɛ mli. (2 Maŋtsɛmɛi 19:35) Yohane gbaa wɔ akɛ: “Beni minu ní mina lɛ, miho mibu shi ní majá yɛ bɔfo lɛ ni tsɔɔ mi nii nɛɛ lɛ naji anaa. Ni ekɛɛ mi akɛ: Kaakwɛ ní ofee! ejaakɛ onaanyo tsulɔ kɛ onyɛmimɛi . . . lɛ ateŋ mɔ ko ji mi; Nyɔŋmɔ moŋ ojá!” (Kpojiemɔ 22:​8, 9) Mɛɛ heshibaa jwɛŋmɔ po ŋwɛibɔfo ni he wa waa nɛɛ jie lɛ kpo nɛkɛ!

19, 20. Okɛ Roma tatsɛmɛi kunimyelɔi lɛ ahenɔwomɔ su lɛ ato Yesu heshibaa jwɛŋmɔ lɛ he ní akwɛ.

19 Yesu ji heshibaa jwɛŋmɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa fe fɛɛ. Eji Nyɔŋmɔ Bi koome, Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ ní baaye nɔ wɔsɛɛ. Beni ekɛ ehe tsɔɔ gbɔmɛi lɛ akɛ eji nakai lɛ, efeee tamɔ bɔ ni Romabii abeaŋ tatsɛmɛi kunimyelɔi lɛ feɔ lɛ. Asraafoi bɔɔ nsarai wuji amɛhaa amɛ​—⁠amɛkɛ amɛ nyiɛɔ kɛfoɔ shi​—⁠ni amɛtaraa shwiilii ní akɛ shika kɛ shwuɔ wu ewula lɛ mli, ni okpɔŋɔi yɛji, loo shwuɔi, jatai, loo kootsɛi po gbalaa amɛ. Lálɔi fataa mɛi ni nyiɛɔ kɛfoɔ shi lɛ ahe ni amɛláa kunimyeli lalai, ni agbalaa shwiilii ni eyimɔ obɔbɔ kɛ hàa nii kɛ mfonirii ní atɛŋ agboi ní miitsɔɔ tawuu nifeemɔi hu kɛnyiɛɔ amɛmasɛi. Agbɛnɛ hu, maŋtsɛmɛi, lumɛi, kɛ tatsɛmɛi ní aŋɔ amɛ nom lɛ kɛ amɛwekui fataa he, ni bei pii lɛ, ahaa amɛnyiɛɔ yayai ni akɛshwieɔ amɛhiɛ shi. Nifeemɔi nɛɛ jieɔ henɔwomɔ, kɛ hetsɔɔmɔ diɛŋtsɛ kpo.[4]

20 Okɛ enɛ ato gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ ekɛ ehe ha lɛ he okwɛ. Ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ heshibaa tuu ehe eha gbalɛ ni kɔɔ ehe lɛ ní eeeha eba mli, nɔ ni gba efɔ̃ shi akɛ: “Naa, omaŋtsɛ lɛ miiba oŋɔɔ: jalɔ kɛ yiwalaherelɔ ji lɛ; ebaa ehe shi, ni etá teji nɔ.” Ekɛ heshibaa ta kooloo ni tereɔ jatsu nɔ, shi jeee shwiili ní asraafoi ansarabɔɔ kooloi ni he yɔɔ fɛo miigbala. (Zakaria 9:9; Mateo 21:​4, 5) Kwɛ bɔ ni gbɔmɛi heshibalɔi lɛ náa miishɛɛ akɛ Yesu baafee mɔ ni Yehowa ewó lɛ Maŋtsɛ yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ yɛ jeŋ hee lɛ mli, mɔ ni yɔɔ heshibaa jwɛŋmɔ, heshibaa, suɔmɔ, musuŋtsɔlɛ, kɛ mɔbɔnalɛ diɛŋtsɛ!​—⁠Yesaia 9:​5, 6Ga Bible; Filipibii 2:​5-8.

21. Heshibaa jwɛŋmɔ etsɔɔɔ mɛni?

21 Anɔkwale ni eji akɛ Yesu, Petro, Paulo, kɛ hii kɛ yei krokomɛi ni ná hemɔkɛyeli yɛ Biblia beaŋ lɛ ná heshibaa jwɛŋmɔ lɛ haa susumɔ ní ayɔɔ akɛ heshibaa ji gbɔjɔmɔ lɛ laajeɔ kwraa. Yɛ no najiaŋ lɛ, etsɔɔ jeŋba ni ayɔɔ yɛ jeŋba gbɛfaŋ, ejaakɛ gbɔmɛi nɛɛ jie ekãafeemɔ kɛ mɔdɛŋbɔɔ kpo. Amɛkɛ jwɛŋmɔ kɛ jeŋba mli hewalɛ kpele damɔ kaai ni mli wawai anaa. (Hebribii, yitso 11) Ni ŋmɛnɛ, ní Yehowa tsuji yɔɔ heshibaa jwɛŋmɔ lɛ, amɛyɛ hewalɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ ejaakɛ Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ ni yɔɔ hewalɛ lɛ fiɔ heshibalɔi lɛ asɛɛ. Enɛ hewɔ lɛ, awoɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Nyɛ fɛɛ nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛhe ní nyɛbumɔa heshibaa jwɛŋmɔ lɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ kuɔ hewolɔi anaa, shi heshibalɔi eduroɔ. Hewɔ lɛ nyɛbaa nyɛhe shi yɛ Nyɔŋmɔ nine ni wa lɛ shishi, koni ewó nyɛnɔ yɛ be ni sa mli.”​—⁠1 Petro 5:​5, 6; 2 Korintobii 4:⁠7.

22. Mɛni he abaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

22 Heshibaa jwɛŋmɔ fã kpakpa kroko ko hu yɛ ní ehe miihia ni Nyɔŋmɔ tsuji kɛtsu nii. Eji nɔ ko ni yeɔ buaa waa kɛtswaa suɔmɔ kɛ ekomefeemɔ mumɔ emaa shi yɛ asafoi lɛ amli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eji nibii ni haa anáa heshibaa jwɛŋmɔ lɛ ateŋ ekome ni he hiaa waa. Wɔbaasusu enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Kɛha Emlitĩi

◻ Tsɔɔmɔ je nɛŋ mumɔ ni egbɛ eshwã lɛ mli.

◻ Yehowa duroɔ mɛi ni yɔɔ heshibaa jwɛŋmɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛni hewɔ esa akɛ akase heshibaa jwɛŋmɔ lɛ?

◻ Mɛni ji Biblia mli nɔkwɛmɔnii komɛi ni tsɔɔ aŋkroaŋkroi ni jie heshibaa jwɛŋmɔ kpo?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Ŋwɛibɔfo lɛ kɛɛ Yohane akɛ: “Kaakwɛ ní ofee! ejaakɛ onaanyo tsulɔ . . . ji mi”

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje