Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
AUGUST 6-12
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LUKA 17-18
“Ohiɛ Asɔ Nii”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Luk 17:12, 14 lɛ he
hii kpitiyelɔi nyɔŋma: Ekã shi faŋŋ akɛ, yɛ blema lɛ, kpitiyelɔi pii buaa amɛhe naa yɛ he kome loo yɛ kui amli, ni no hãa amɛnyɛɔ amɛyeɔ amɛbuaa amɛhe. (2Ma 7:3-5) Nyɔŋmɔ Mla lɛ bi ni kpitiyelɔi akahi mɛi ateŋ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ kpitiyelɔ ko miibɛŋkɛ mɛi lɛ, esa akɛ ebolɔ akɛ: “Mihe tseee, mihe tseee!” koni mɛi lɛ ana akɛ eeba. (3Mo 13:45, 46) Enɛ hewɔ lɛ, kpitiyelɔi lɛ bɛŋkɛɛɛ Yesu, amɛdamɔ sɛɛ flɛŋŋ.—Kwɛmɔ Wiemɔi Titrii Amligbalamɔ lɛ, “Kpiti; Kpitiyelɔ.”
nyɛkɛ nyɛhe ayatsɔa osɔfoi lɛ: Be ni Yesu Kristo yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ, eyɛ Mla lɛ shishi, no hewɔ lɛ, ehã ana akɛ Nyɔŋmɔ kɛ osɔfoi ni jɛ Aaron weku lɛ mli lɛ miitsu nii lolo, ni ekɛɛ kpitiyelɔi ni etsa amɛ lɛ akɛ amɛya osɔfo lɛ ŋɔɔ. (Mat 8:4; Mar 1:44) Yɛ Mose Mla naa lɛ, osɔfo ji mɔ ni tsɔɔ akɛ mɔ ko kpiti etee loo eyako. No sɛɛ lɛ, kpitiyelɔ lɛ baaya sɔlemɔ shĩa lɛ, ni ekɛ loofɔji enyɔ ni hiɛ kamɔ ni he tse, tseneduru tso, kpãa ni tsuɔ waa, kɛ hisopo baayahã akɛ afɔle loo nikeenii.—3Mo 14:2-32.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Luk 17:10 lɛ he
he bɛ sɛɛnamɔ ko: Greek sht. ŋm., “bɛ nɔ ko mli.” Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ nyɔji lɛ, ni ji ekaselɔi lɛ, abu amɛhe akɛ mɛi ni bɛ nɔ ko mli. Sane ni ewieɔ he lɛ hãa wɔnaa akɛ, wiemɔ ni ji “he bɛ sɛɛnamɔ ko” lɛ tsɔɔ akɛ, nɔ najiaŋ ni nyɔji lɛ baaye amɛtsuinaa sane lɛ, esa akɛ amɛna amɛhe akɛ amɛjeee mɛi ni sa woo krɛdɛɛ loo yijiemɔ ko. Biblia he nilelɔi komɛi naa wiemɔ nɛɛ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ akɛ wiemɔ ni akɛmiiwo sane he, ni eshishi ji, “nyɔji kɛkɛ ji wɔ, ni esaaa akɛ akɛ woo krɛdɛɛ ko hãa wɔ.”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Luk 18:8 lɛ he
hemɔkɛyeli nɛɛ: Loo “hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ.” Greek sht. ŋm., “hemɔkɛyeli lɛ.” Greek wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ, “nɛɛ” afata “hemɔkɛyeli” he lɛ hãa wɔnaa akɛ, no mli lɛ Yesu miiwie hemɔkɛyeli pɔtɛɛ ko he, tamɔ yoo okulafo ni yɔɔ enɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ hemɔkɛyeli lɛ nɛkɛ. (Luk 18:1-8) Enɛ kɔɔ hemɔkɛyeli ni abaaná akɛ sɔlemɔ yɛ hewalɛ, kɛ hemɔkɛyeli ni abaaná akɛ Nyɔŋmɔ baaye jalɛ sane ehã mɛi ni ehala lɛ he. Eeenyɛ efee akɛ, Yesu je gbɛ ehãaa sanebimɔ ni kɔɔ hemɔkɛyeli he lɛ hetoo, bɔ ni afee ni ekaselɔi lɛ asusu hemɔkɛyeli ni amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛyɔɔ lɛ he. Sɔlemɔ kɛ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ sa waa, ejaakɛ Yesu wie shihilɛi ni mli wala ni ekaselɔi lɛ kɛbaakpe lɛ he egbe naa nɔŋŋ ni egba nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ.—Luk 17:22-37.
AUGUST 13-19
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LUKA 19-20
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Luk 19:43 lɛ he
kɛ tsei jaŋŋi kɛ amɛnaa piɔpiɔi baafo afabaŋ: Loo “tsei ni akɛfoɔ afabaŋ.” Biɛ pɛ ji he ni Greek wiemɔ ni ji khaʹrax lɛ jeɔ kpo yɛ, yɛ Kristofoi A-Greek Ŋmalɛ lɛ mli. Atsɔɔ shishi akɛ, “tso kɛ enaa piɔpiɔ loo tso jaŋŋ ni akɛfoɔ afabaŋ; tso jaŋŋ,” ni atsɔɔ shishi hu akɛ, “he ko ni asraafoi yɔɔ ni akɛ tsei jaŋŋi efo afabaŋ awo he; afabaŋ ni akɛ tsei foɔ.” Yesu wiemɔi lɛ ba mli yɛ afi 70 Ŋ.B. be ni Titus nyiɛ Romabii lɛ ahiɛ ni amɛyawo Yerusalem he ka ní amɛkɛ tsei jaŋŋi fo afabaŋ amɛwo he lɛ. Titus fee nakai yɛ yiŋtoi etɛ ahewɔ, nomɛi ji, koni Yudafoi lɛ akanyɛ amɛjo foi, koni amɛŋmɛɛ amɛhe amɛhã, kɛ agbɛnɛ hu, koni hɔmɔ aye amɛ ni no ahã amɛŋmɛɛ amɛhe amɛhã. Roma asraafoi lɛ yafolɔ tsei fɛɛ ni yɔɔ koi ni bɔle Yerusalem lɛ amli lɛ, ni amɛkɛbafo afabaŋ lɛ amɛwo maŋ lɛ he.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Luk 20:38 lɛ he
ejaakɛ yɛ ehiɛ lɛ, amɛ fɛɛ amɛhiɛ kamɔ: Loo “ejaakɛ enaa akɛ amɛ fɛɛ amɛhiɛ kamɔ.” Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, Nyɔŋmɔ naa mɛi ni hiɛ kamɔ shi amɛtse amɛhe kɛje ehe lɛ akɛ amɛgboi. (Efe 2:1; 1Ti 5:6) Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, Yehowa naa etsuji ni eyɔɔ amɛhe miishɛɛ ni gboiɔ lɛ akɛ amɛhiɛ kamɔ lolo, ejaakɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaatee amɛ shi.—Ro 4:16, 17.
AUGUST 20-26
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LUKA 21-22
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Luk 21:33 lɛ he
Ŋwɛi kɛ shikpɔŋ baaho aya: Ŋmalɛi krokomɛi tsɔɔ akɛ, ŋwɛi kɛ shikpɔŋ baahi shi kɛya naanɔ. (1Mo 9:16; La 104:5; Jaj 1:4) No hewɔ lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ, Yesu kɛ wiemɔi nɛɛ miiwo sane he, ni eetsɔɔ akɛ, eyɛ mli akɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nyɛŋ aho aya moŋ, shi kɛ́ eba lɛ nakai po lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ewiemɔi lɛ baaba mli. (Okɛto Mat 5:18 lɛ he.) Shi ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɛɛ hu baanyɛ afee mfonirifeemɔŋ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ ni atsɛ amɛ “tsutsu ŋwɛi lɛ kɛ tsutsu shikpɔŋ lɛ” yɛ Kpo 21:1 lɛ.
miwiemɔi lɛ hoŋ eyaŋ kɔkɔɔkɔ: Loo “bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, miwiemɔi lɛ hoŋ eyaŋ.” Greek wiemɔi enyɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “hoŋ” kɛ “eyaŋ” lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, Yesu wiemɔi lɛ baaba mli.
AUGUST 27–SEPTEMBER 2
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LUKA 23-24
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Luk 23:31 lɛ he
be ni tso lɛ yɔɔ frɔ̃frɔ̃, . . . kɛji egbi: Eeenyɛ efee akɛ, Yesu miiwie Yudafoi lɛ amaŋ lɛ he. Etamɔ tso ko ni miihe agbo ni nu fioo ko yɛ mli lolo, ejaakɛ no mli lɛ, Yesu yɛ amɛteŋ, ni Yudafoi fioo komɛi hu yɛ ni ehe enɔ amɛye. Shi etsɛŋ abaagbe Yesu, ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ baafɔ Yudafoi anɔkwafoi lɛ hu mu koni amɛtsɔmɔ mumɔŋ Israel maŋ lɛ mli bii. (Ro 2:28, 29; Gal 6:16) Nakai beiaŋ lɛ, heloonaa Israel maŋ lɛ baagbo yɛ mumɔŋ, ni ebaafee tamɔ tso ni egbi.—Mat 21:43.
nwtsty lɛ mli mfoniri
Plɛkoo Ní Aka Awo Nanetsitsi Wu Mli
Enɛ ji mfoniri ni miitsɔɔ nanetsitsi wu henɔ ko ni aka dade plɛkoo ni kɛlɛ ji sɛntimitai 11.5 (iŋtsii 4.5) awo mli. Ana wu lɛ diɛŋtsɛ yɛ afi 1968 mli, be ni atsaa shi yɛ Yerusalem kooyigbɛ lɛ, ni eji mɔ ko ni hi shi be ni Romabii lɛ yeɔ nɔ lɛ wu. Ehãa wɔnaa akɛ, nakai beiaŋ lɛ, kɛ́ asɛŋ mɔ ko yɛ tso jaŋŋ nɔ lɛ, etamɔ nɔ ni akɛ plɛkoo kalaa lɛ kɛkpɛtɛɔ tso lɛ. Eeenyɛ efee akɛ, plɛkoo nɛɛ eko Roma asraafoi lɛ kɛkala Yesu Kristo kɛkpɛtɛ tso jaŋŋ lɛ he lɛ. Ana wu nɛɛ yɛ adeka ko ni akɛ tɛ fee, ni atsɛɔ lɛ yɛ Blɔfo mli akɛ ossuary lɛ mli. Akɛ mɛi ni egboi awui ni egbi woɔ mli be ni amɛheloo lɛ ekpɔtɔ sɛɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ, anyɛɔ afũɔ mɛi ni asɛŋɔ amɛ yɛ tso jaŋŋ nɔ lɛ.