NIKASEMƆ 26
Kɛ́ Wɔhe Wɔye Akɛ Yehowa Sumɔɔ Wɔ Lɛ, Wɔsheŋ Nɔ Ko Gbeyei
“Yehowa yɛ mimasɛi; misheee gbeyei.”—LALA 118:6.
LALA 105 “Nyɔŋmɔ Lɛ, Suɔmɔ Ji Lɛ”
NƆ NI ABAASUSU HEa
1. Mɛɛ shihilɛi baanyɛ ahã wɔshe gbeyei?
NAA shihilɛi komɛi ni wɔnyɛmimɛi Kristofoi komɛi kɛkpe ni hã amɛshe gbeyei waa. No mli lɛ, nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Nestor lɛ kɛ eŋa María miitao amɛyasɔmɔ yɛ he ko ni hiamɔ lɛ da yɛ.b Shi amɛyɔse akɛ dani amɛbaanyɛ amɛfee nakai lɛ, esa akɛ amɛtsake nitsumɔ lɛ ni amɛtsuɔ lɛ ni amɛtsu nɔ ko ni heŋ amɛbe tsɔ. Shi amɛyashe gbeyei akɛ kɛ́ amɛfee nakai lɛ, amɛnáŋ miishɛɛ, ejaakɛ amɛnáŋ shika pii. Be ni nuu ko ni atsɛɔ lɛ Biniam lɛ batsɔ Yehowa Odasefonyo yɛ maŋ ko ni atsĩ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa yɛ jɛmɛ lɛ nɔ lɛ, ena akɛ abaawa lɛ yi. Enɛ hã eshe gbeyei waa. Shi be ni esusu bɔ ni eweku lɛ mli bii lɛ baafee amɛnii amɛhã yɛ Odasefonyo ni ebatsɔ lɛ he lɛ, no hã eshe gbeyei waa fe eyi ni abaawa lɛ po. Be ni ahã nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Valérie lɛ hu le akɛ eeye kansa ko ni baanyɛ agbe lɛ kɛji akɛ atsuuu he nii mra lɛ, etɔ lɛ kɛ datrɛfonyo ni baanyɛ afee opireshɛŋ lɛ ni ekɛ lá tsuuu nii lɛ taomɔ. Enɛ hã eshe gbeyei waa akɛ ebaagbo.
2. Kɛ́ shihilɛ ko ni wɔyaje mli lɛ hã wɔshe gbeyei ni wɔfeee nɔ ko yɛ he lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba?
2 Ani okɛ shihilɛi ni nyɛmimɛi nɛɛ kɛkpe lɛ eko ekpe pɛŋ ni ehã oshe gbeyei? Wɔteŋ mɛi pii kɛ eko ekpe pɛŋ. Kɛ́ wɔyashe gbeyei yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai lɛ amli ni wɔfeee nɔ ko yɛ he lɛ, ewaaa akɛ wɔbaakpɛ yiŋ gbonyo ni baanyɛ afite wɔ kɛ Yehowa teŋ. Ni nakai pɛpɛɛpɛ Satan taoɔ ni eba lɛ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ Satan na nibii ni wɔsheɔ he gbeyei lɛ, ebaanyɛ etsɔ nakai nibii lɛ anɔ ehã wɔgbo Yehowa famɔi, tamɔ famɔ akɛ wɔyashiɛ sane kpakpa lɛ nɛkɛ lɛ, anɔ toi. (Kpo. 12:17) Satan yitsoŋ wa, enaaa mɔbɔ, ni ehe wa hu. Shi obaanyɛ obu ohe koni enine akashɛ onɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3. Kɛ́ shihilɛ ko ni wɔyaje mli lɛ hã wɔshe gbeyei lɛ, mɛni baanyɛ aye abua wɔ?
3 Kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ ni eyɛ wɔmasɛi lɛ, Satan nyɛŋ ewo wɔhe gbeyei. (Lala 118:6) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɔ ni ŋma Lala 118 lɛ kɛ naagbai komɛi ni naa wala kpe. No mli lɛ, eyɛ henyɛlɔi babaoo, ni henyɛlɔi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji hiɛnaanɔbii kɛ onukpai onukpai (kuku 9, 10). Bei komɛi lɛ, shihilɛi ni ekɛkpe lɛ hã ehao waa, ni nakai beiaŋ hu lɛ Yehowa egbala etoi waa (kuku 13, 18). Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, ewie akɛ: “Misheee gbeyei.” Mɛni hã enyɛ ewie nakai? Lalatsɛ lɛ le akɛ, eyɛ mli akɛ Yehowa egbala etoi moŋ, shi Yehowa sumɔɔ lɛ waa. Ehe eye akɛ, ekɔɔɔ he eko shihilɛ ni ekɛbaakpe lɛ, e-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ baaye ebua lɛ be fɛɛ be.—Lala 118:29.
4. Kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ wɔ lɛ, mɛɛ nibii etɛ komɛi wɔsheŋ gbeyei?
4 Esa akɛ wɔhe wɔye akɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ. Kɛ́ wɔhe enɛ wɔye lɛ, wɔsheŋ nibii etɛ komɛi ni mɛi pii sheɔ lɛ gbeyei lɛ gbeyei. Nomɛi ji, (1) wɔsheŋ gbeyei akɛ wɔnyɛŋ wɔkwɛ wɔweku lɛ, (2) wɔsheŋ adesai gbeyei, kɛ (3) wɔsheŋ gbele gbeyei. Nyɛmimɛi ni wɔtsĩ amɛtã yɛ klɛŋklɛŋ kuku lɛ mli lɛ nyɛ amɛfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ yɛ gbeyei ni amɛsheɔ lɛ fɛɛ sɛɛ, ejaakɛ amɛhe amɛye akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ amɛ.
NƆ NI BAAWA WƆ NI WƆKASHE GBEYEI AKƐ WƆNYƐŊ WƆKWƐ WƆWEKU LƐ
Nyɛmi nuu ko miihɛ loo koni ekɛkwɛ eweku lɛ, ni ebinuu fata ehe (Kwɛmɔ kuku 5)
5. Mɛɛ shihilɛi baanyɛ ahã weku yitso ko aye etsui waa? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)
5 Kristofoi ni ji weku yitsei lɛ kɛ amɛsɔ̃ akɛ amɛkwɛ amɛweku lɛ shwɛɛɛ kwraa. (1 Tim. 5:8) Kɛ́ weku yitso ji bo lɛ, ekolɛ yɛ COVID-19 be nɛɛ mli lɛ, oshe gbeyei waa akɛ onitsumɔ baaŋmɛɛ bo. Ekolɛ oshe gbeyei akɛ onyɛŋ ohã oweku lɛ niyenii loo he ko amɛwɔ. Aloo ekolɛ oshe gbeyei akɛ, kɛ́ onitsumɔ lɛ je odɛŋ lɛ, ekroko namɔ baawa waa. Aloo tamɔ bɔ ni eba lɛ yɛ Nestor kɛ María ni wɔtsĩ amɛtã kɛtsɔ hiɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ, ekolɛ oshe gbeyei akɛ kɛ́ otsake onitsumɔ lɛ ni onáaa shika pii tamɔ tsutsu ko lɛ, ohe baafi bo. Satan etsɔ nibii nɛɛ anɔ ehã mɛi pii ekpa Yehowa sɔɔmɔ.
6. Mɛni Satan taoɔ wɔhe wɔye?
6 Satan miitao wɔhe wɔye akɛ, Yehowa sumɔɔɔ wɔ ni eyeŋ ebuaŋ wɔ ni wɔkwɛ wɔweku lɛ. Ekolɛ Satan baahã wɔnu he akɛ, esa akɛ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ koni nitsumɔ ni wɔtsuɔ bianɛ lɛ akaje wɔdɛŋ, kɛ́ no baabi ni wɔfee nibii ni baanyɛ afite wɔ kɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ po.
7. Mɛni Yesu ehã wɔle?
7 Yesu le wɔ-Tsɛ Yehowa jogbaŋŋ fe mɔ fɛɛ mɔ. Ni ehã wɔle akɛ, Yehowa ‘le nibii ni he hiaa wɔ dani wɔbiɔ lɛ po.’ (Mat. 6:8) Yesu le hu akɛ, Yehowa yɛ he miishɛɛ waa akɛ ebaahã wɔ nibii ni he hiaa wɔ lɛ. Akɛ Kristofoi lɛ, Yehowa weku lɛ mli bii ji wɔ, ni wɔle akɛ Yehowa, wɔ-Weku Yitso lɛ, baatsu sɔ̃ ni ekɛfɔ̃ weku yitsei fɛɛ anɔ yɛ 1 Timoteo 5:8 lɛ he nii.
Yehowa baakwɛ ni wɔná nibii ni he hiaa wɔ lɛ, ni ekolɛ ebaatsɔ wɔnyɛmimɛi lɛ anɔ efee nakai (Kwɛmɔ kuku 8)d
8. (a) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkashe gbeyei akɛ wɔnyɛŋ wɔkwɛ wɔweku lɛ? (Mateo 6:31-33) (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase nyɛmi nuu lɛ kɛ eŋa lɛ ni wɔnaa yɛ mfoniri lɛ mli ni kɛ niyenii yaahã nyɛmi yoo lɛ?
8 Kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ ni esumɔɔ wɔweku lɛ hu lɛ, ewaŋ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaahe wɔye akɛ ebaahã wɔ nibii ni he hiaa wɔ lɛ. (Kanemɔ Mateo 6:31-33.) Yehowa hãa mɔ nɔ waa, ni ejɛɔ etsui mli efeɔ nakai ejaakɛ esumɔɔ wɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Yehowa bɔ shikpɔŋ lɛ, jeee nibii ni he hiaa wɔ koni wɔhi wala mli lɛ pɛ ehã wɔ. Ehã wɔ nibii pii ni baahã wɔná miishɛɛ hu. (1 Mo. 2:9) Kɛ́ bei komɛi lɛ nɔ ni wɔbaaye pɛ wɔyɔɔ po lɛ, esa akɛ wɔkai akɛ Yehowa ni kɛdro wɔ. (Mat. 6:11) Esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni wɔkɛbaashã afɔle lɛ, Yehowa baato wɔ najiaŋ toi abɔ bianɛ, ni wɔsɛɛ hu lɛ ebaahã wɔ naanɔ wala. Nestor kɛ María ná enɛ mli niiashikpamɔ.—Yes. 65:21, 22.
9. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Nestor kɛ María niiashikpamɔ lɛ mli?
9 No mli lɛ Nestor kɛ María yɛ shĩa fɛfɛo kɛ nitsumɔi ni shika yɔɔ mli waa yɛ Colombia. Amɛwie akɛ: “Wɔnu he akɛ kɛ́ wɔhɔ̃ɔ nibii ni wɔyɔɔ lɛ ekomɛi lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsu babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Shi wɔshe gbeyei akɛ kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔhe baafi wɔ ni wɔnáŋ miishɛɛ.” Mɛni ye ebua amɛ koni amɛkashe gbeyei dɔŋŋ? Amɛjwɛŋ nibii pii ni Yehowa efee kɛtsɔɔ akɛ esumɔɔ amɛ lɛ nɔ. Enɛ hã amɛna faŋŋ akɛ, Yehowa baahã amɛ nibii ni he hiaa amɛ lɛ be fɛɛ be. No hewɔ lɛ, amɛkpa nitsumɔ ni amɛnáa shika yɛ mli waa lɛ tsumɔ, amɛhɔ̃ɔ amɛshĩa lɛ, ni amɛfã kɛtee maŋ lɛ he ko ni hiamɔ lɛ da waa yɛ. Te amɛnuɔ he tɛŋŋ yɛ yiŋ ni amɛkpɛ lɛ he? Nestor wie akɛ: “Wɔna akɛ wiemɔi ni yɔɔ Mateo 6:33 lɛ ji anɔkwale. Yehowa hãko nɔ ko nɔ ko he ahia wɔ pɛŋ. Ni amrɔ nɛɛ wɔyɛ miishɛɛ fe be ni wɔtsuɔ nitsumɔ ni shika pii yɔɔ mli lɛ.”
NƆ NI BAAWA WƆ NI WƆKASHE GBƆMƆ GBEYEI
10. Mɛni hewɔ ebɛ naakpɛɛ akɛ gbɔmɔ sheɔ enyɛmi gbɔmɔ gbeyei lɛ?
10 Kɛjɛ be ni Adam kɛ Hawa gbo Yehowa nɔ toi lɛ kɛbaa nɛɛ, gbɔmɔ eye enyɛmi gbɔmɔ awui. (Jaj. 8:9) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi komɛi ni yɔɔ gbɛnai kɛ hegbɛi lɛ kɛ mɛi yeee jogbaŋŋ, mɛi fɔji yeɔ mɛi awui, skulbii jɛɔ amɛnanemɛi skulbii ni bei komɛi po lɛ amɛyiɔ amɛ, ni mɛi komɛi po feɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛweku lɛ mli bii niseniianii. Enɛɛmɛi fɛɛ ahewɔ gbɔmɔ sheɔ enyɛmi gbɔmɔ gbeyei lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan baanyɛ atsɔ bɔ ni gbɔmɔ sheɔ enyɛmi gbɔmɔ gbeyei lɛ nɔ ehã wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ?
11-12. Mɛɛ nibii Satan feɔ koni ehã wɔshe gbɔmɔ gbeyei ni wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ?
11 Satan feɔ nibii ni baanyɛ ahã wɔshe gbɔmɔ gbeyei aahu akɛ, wɔbaakpa shiɛmɔ kɛ nibii krokomɛi ni Yehowa ekɛɛ wɔ akɛ wɔfee lɛ feemɔ. Satan ehã nɔyelii komɛi etsĩ wɔnitsumɔ lɛ naa ni amɛwa wɔyi. (Luka 21:12; Kpo. 2:10) Mɛi pii ni yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ gbɛɔ Yehowa Odasefoi ahe amalei amɛshwãa, ni bei komɛi lɛ mɛi ni heɔ amalei nɛɛ amɛyeɔ lɛ yeɔ wɔhe fɛo, loo amɛyeɔ wɔ awui po. (Mat. 10:36) Ani esa akɛ nibii nɛɛ ni Satan feɔ lɛ afee wɔ naakpɛɛ? Dabi kwraa, ejaakɛ nakai nɔŋŋ efee yɛ blema Kristofoi lɛ abeiaŋ.—Bɔf. 5:27, 28, 40.
Kɛ́ wɔwekumɛi te shi amɛwo wɔ po lɛ, wɔsheŋ gbeyei ejaakɛ wɔle akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ (Kwɛmɔ kuku 12-14)e
12 Jeee wɔyi ni nɔyelii lɛ waa lɛ pɛ nɔ Satan tsɔɔ ewoɔ wɔhe gbeyei. Mɛi komɛi sheɔ nɔ ni amɛwekumɛi baafee kɛ́ amɛná amɛle akɛ amɛbatsɔmɔ Odasefoi lɛ gbeyei waa fe amɛyi ni amralofoi lɛ baawa lɛ po. Amɛsumɔɔ amɛwekumɛi lɛ waa diɛŋtsɛ, ni amɛná kulɛ amɛ hu amɛbaaba ni amɛbatsɔmɔ Yehowa tsuji. No hewɔ lɛ, kɛ́ amɛnu ni amɛwekumɛi lɛ miiwie amɛmiishi anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ kɛ etsuji lɛ, edɔɔ amɛ waa. Bei komɛi lɛ, wekumɛi nɛɛ ni tsutsu ko lɛ amɛteɔ shi amɛwoɔ anɔkwale lɛ batsɔmɔɔ nyɛmimɛi. Shi kɛ́ eyabaaa lɛ nakai ni wɔwekumɛi lɛ kɛ wɔ fo takoŋ yɛ anɔkwale lɛ hewɔ hu? Mɛni wɔbaafee?
13. Kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua wɔ kɛ́ wɔwekumɛi kwa wɔ po? (Lala 27:10)
13 Wiemɔi ni woɔ mɔ hewalɛ ni yɔɔ Lala 27:10 lɛ baanyɛ ashɛje wɔmii. (Kanemɔ.) Kɛ́ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ waa lɛ, no lɛ kɛ́ wɔwekumɛi kwa wɔ po lɛ wɔsheŋ gbeyei. Agbɛnɛ hu, wɔbaahe wɔye akɛ kɛ́ wɔfi shi lɛ, Yehowa baajɔɔ wɔ. Yehowa baahã wɔ nibii fɛɛ ni he hiaa wɔ. Ebaashɛje wɔmii ni ehã wɔná miishɛɛ, ni ebaaye ebua wɔ ni wɔhi emasɛi kpaakpa. Mɔ ko kwraa bɛ ni baanyɛ afee nibii nɛɛ jogbaŋŋ ehã wɔ fe Yehowa. Biniam ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ bayɔse akɛ enɛ ji anɔkwale.
14. Mɛni okaseɔ yɛ Biniam niiashikpamɔ lɛ mli?
14 Biniam le akɛ amɛmaŋ lɛ nɔyeli lɛ miiwa Yehowa Odasefoi ayi waa. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaatsɔ Yehowa Odasefonyo. Nɔ ni ye ebua lɛ koni ekashe gbɔmɔ gbeyei ji, ehe eye akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ. Ewie akɛ: “Yiwaa lɛ naa yawa fe bɔ ni misusu lɛ. Shi mishe nɔ ni miweku lɛ baafee mi lɛ gbeyei kwraa fe yiwaa lɛ po. Mipapa jeee Odasefonyo, ni mishe gbeyei akɛ yiŋ ni mikpɛ akɛ matsɔ Odasefonyo lɛ baakumɔ etsui ni ebaahã miweku lɛ hu anu he akɛ mishwie amɛhiɛ shi.” Shi Biniam he eye akɛ, Yehowa sumɔɔ lɛ ni ebaakwɛ lɛ. Ewie akɛ: “Misusu bɔ ni Yehowa ye ebua nyɛmimɛi komɛi be ni amɛhe fi amɛ, akɛ amɛ yeee jogbaŋŋ, loo afee amɛ niseniianii lɛ he. Enɛ hã mina akɛ kɛ́ miye Yehowa anɔkwa lɛ, ebaajɔɔ mi. Amɔ mi shii abɔ, ni afee mi niseniianii po, ni nakai beiaŋ mina faŋŋ akɛ, kɛ́ wɔye Yehowa anɔkwa lɛ eyeɔ ebuaa wɔ be fɛɛ be.” Yehowa batsɔ Biniam Tsɛ, ni ewebii lɛ batsɔ Biniam weku.
NƆ NI BAAWA WƆ NI WƆKASHE GBELE GBEYEI
15. Mɛni hewɔ wɔsheɔ gbele gbeyei?
15 Biblia lɛ wieɔ akɛ, gbele ji wɔhenyɛlɔ. (1 Kor. 15:25, 26) Kɛ́ wɔna akɛ wɔ loo wɔwekunyo ko baanyɛ agbo lɛ, wɔsheɔ gbeyei waa. Ni bei pii lɛ, ebaa lɛ nakai kɛji wɔ loo wɔwekunyo lɛ bɛ hewalɛ kwraa. Mɛni hewɔ wɔsheɔ gbele gbeyei? Wɔsheɔ gbeyei ejaakɛ Yehowa bɔ wɔ ni wɔhi shi kɛya naanɔ. (Jaj. 3:11) Bei komɛi lɛ, ehi akɛ wɔbaashe gbele gbeyei, ejaakɛ ehãa wɔfeɔ nibii kɛbuɔ wɔwala he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebaanyɛ etsirɛ wɔ ni wɔye niyenii kpakpai, wɔgbɔle wɔkpɔiaŋ, wɔya helatsamɔhe kɛ́ wɔbɛ hewalɛ, ni wɔkafee nibii ni kɛ wɔwala baawo oshãra mli yakatswaa.
16. Akɛni Satan le akɛ wɔsumɔɔɔ ni wɔgboiɔ hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ mɛni efeɔ?
16 Satan le akɛ wɔsumɔɔɔ ni wɔgboiɔ, ni ekɛɛ wɔbaafee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔhi wala mli kɛ́ no baabi ni wɔfee nɔ ko ni Yehowa sumɔɔɔ po. (Hiob 2:4, 5) Shi enɛ jeee anɔkwale. Fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ́ wɔwala yaje oshãra mli loo awo wɔwala he gbeyei lɛ, Satan, “mɔ ni baanyɛ agbe mɔ” lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaahã wɔfee nibii ni Yehowa sumɔɔɔ. (Heb. 2:14, 15) Bei komɛi lɛ, Satan hãa mɛi woɔ wɔhe gbeyei akɛ amɛbaagbe wɔ kɛ́ wɔkpaaa Yehowa sɔɔmɔ. Bei komɛi hu lɛ, kɛ́ hela mɔ wɔ waa loo wɔwala yaje oshãra mli ni akɛ wɔ tee helatsamɔhe lɛ, ebɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaahã wɔfee nibii ni Yehowa sumɔɔɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ datrɛfoi kɛ wɔwekumɛi ni jeee Yehowa Odasefoi lɛ baanyɛ wɔnɔ ni wɔku Nyɔŋmɔ mla mli ni wɔhe lá, aloo ekolɛ mɔ ko baawo wɔyiŋ ni wɔtsɔ gbɛ ko ni teɔ shi ewoɔ Yehowa mlai lɛ anɔ wɔtsa wɔhela ko.
17. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Romabii 8:37-39 lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔsheɔ gbele gbeyei?
17 Eyɛ mli akɛ wɔsumɔɔɔ ni wɔgboiɔ moŋ, shi wɔle akɛ gbele po nyɛŋ atse wɔ kɛje Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ he. (Kanemɔ Romabii 8:37-39.) Yehowa kaiɔ enanemɛi fɛɛ ni egboi lɛ oookɛɛ amɛyɛ wala mli lolo. (Luka 20:37, 38) Eeshwe waa ni ekɛ amɛ aba wala mli ekoŋŋ. (Hiob 14:15) Ekɛ e-Bi koome lɛ hã akɛ kpɔmɔnɔ koni ‘wɔná naanɔ wala.’ (Yoh. 3:16) Wɔle akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ waa ni wɔsane kã etsui nɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔbɛ hewalɛ loo awo wɔwala he gbeyei lɛ, wɔshiii Yehowa. Moŋ lɛ, wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ akɛ ebaashɛje wɔmii, edro wɔ hiɛshikamɔ, ni ewaje wɔ. Nakai pɛpɛɛpɛ Valérie kɛ ewu fee.—Lala 41:3.
18. Mɛni okaseɔ yɛ Valérie niiashikpamɔ lɛ mli?
18 Be ni Valérie ye afii 35 lɛ, ahã ele akɛ eeye kansa ko ni naa wa waa ni baanyɛ agbe lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ le ni ele akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ lɛ ye ebua lɛ ni ekashe gbele gbeyei? Ewie akɛ: “Be ni ahã wɔle akɛ miná kansa lɛ, wɔnu he akɛ wɔgbe wɔjeŋ naa. Ahã mile akɛ, kɛ́ miitao maná wala lɛ, ja afee mi opireshɛŋ gbeyeigbeyei ko. Mikɛ datrɛfoi pii ni feɔ opireshɛŋ lɛ gba sane, shi amɛ fɛɛ amɛhã mile akɛ amɛfeŋ opireshɛŋ lɛ kɛ́ mikpɛlɛɛɛ ni ahã mi lá. Mitsui fã akɛ magbo. Shi Nyɔŋmɔ mla ni ewo lɛ hewɔ lɛ, miŋmɔ miyiŋ kpɔ akɛ miheŋ lá kɔkɔɔkɔ. Yɛ mishihilɛ mli fɛɛ lɛ, Yehowa ehã mina akɛ esumɔɔ mi waa. No hewɔ lɛ, mi hu mina enɛ akɛ hegbɛ ni mina ni mikɛbaatsɔɔ akɛ misumɔɔ lɛ. Be fɛɛ be ni datrɛfonyo ko baakɛɛ akɛ efeŋ opireshɛŋ lɛ ja mikpɛlɛ akɛ ahã mi lá lɛ, mi hu mitswaa mifai shi waa fe tsutsu lɛ po akɛ mahã Satan hiɛ agbo ni Yehowa tsui anya. Yehowa dromɔ naa lɛ, anyɛ afee opireshɛŋ lɛ ahã mi ni ahãaa mi lá. Eyɛ mli akɛ mihe wako mi jogbaŋŋ moŋ, shi Yehowa hãa wɔ nɔ ni he hiaa wɔ be fɛɛ be. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ otsi naagbee kpee ni wɔtee dani ayakɛɛ mi akɛ miiye kansa lɛ shishi lɛ, akase sane ko yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli ni yitso ji, ‘Okɛ Ekãa Akpee Naagbai Ni Okɛkpeɔ Lɛ Anaa.’c Sane nɛɛ ye ebua wɔ waa! Wɔkane mli shii abɔ. Sane nɛɛ kɛ saji krokomɛi ni wɔkane, asafoŋ kpeeiyaa, shiɛmɔyaa, kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ye ebua wɔ ni wɔkaye wɔtsui fe nine, ni agbɛnɛ hu, wɔkpɛ yiŋ kpakpai.”
ETSƐŊ WƆSHEŊ NƆ KO GBEYEI DƆŊŊ
19. Mɛni etsɛŋ ebaaba?
19 Yehowa eye ebua nyɛmimɛi yɛ je lɛ hei srɔtoi fɛɛ ni amɛnyɛ amɛdamɔ shihilɛi ni mli wawai anaa ni amɛye Abonsam nɔ kunim. (1 Pet. 5:8, 9) Ebaanyɛ eye ebua bo hu ni ofee nakai. Etsɛŋ kwraa, Yehowa baatsɔ Yesu kɛ mɛi 144,000 lɛ anɔ “efite Abonsam nitsumɔi lɛ.” (1 Yoh. 3:8) No sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ webii ni sɔmɔɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ‘sheŋ nɔ ko nɔ ko gbeyei, ni nɔ ko hu hãŋ amɛhe akpokpo.’ (Yes. 54:14; Mika 4:4) Shi kɛyashi nakai be lɛ baaba lɛ, nyɛhãa wɔfea nibii ni baaye abua wɔ ni wɔkashe nibii ni woɔ wɔhe gbeyei lɛ gbeyei dɔŋŋ.
20. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkashe nibii ni woɔ wɔhe gbeyei lɛ gbeyei?
20 Esa akɛ wɔya nɔ wɔfee nibii ni baahã hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ akɛ Yehowa sumɔɔ etsuji ni ebuɔ amɛhe lɛ mli awa. Nɔ kome ni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai ji, ni wɔbaajwɛŋ bɔ ni Yehowa bu etsuji ahe yɛ blema lɛ he ni wɔkɛ mɛi agba he sane. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkai bɔ ni Yehowa eye ebua wɔ ni wɔkpee shihilɛi ni mli wawai anaa lɛ. Yehowa baaye ebua wɔ ni wɔkashe nibii ni hãa wɔsheɔ gbeyei lɛ gbeyei!—Lala 34:4.
LALA 129 Wɔbaaya Nɔ Wɔfi Shi Shiŋŋ
a Wɔ fɛɛ wɔsheɔ nii gbeyei bei komɛi. Enɛ jeee nɔ ko gbonyo, ejaakɛ ebuɔ wɔhe kɛjeɔ oshãra he. Shi jeee be fɛɛ be esa akɛ wɔshe nii gbeyei, ejaakɛ bei komɛi lɛ kɛ́ wɔyashe nii gbeyei lɛ, Satan baanyɛ atsɔ no nɔ ehã wɔfee nɔ ko ni Yehowa sumɔɔɔ. Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔkashe nii gbeyei yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai lɛ amli. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai? Tamɔ bɔ ni wɔbaana yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔ yɛ ni esumɔɔ wɔ lɛ, wɔsheŋ nɔ ko nɔ ko gbeyei.
b Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.
d NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi nuu ko kɛ eŋa miiba amɛbahã nyɛmi yoo ko ni amɛkɛ lɛ yɔɔ asafo mli ni tsuɔ nii waa lɛ kɛ eweku lɛ niyenii.
e NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi nuu oblanyo ko fɔlɔi sumɔɔɔ ni esɔmɔɔ Yehowa, shi esheee gbeyei ejaakɛ ele akɛ Yehowa baaye ebua lɛ.