Wolo Ni Mɛi Wieɔ He Bɔ Ni Ejaaa
“Tsɔɔmɔ ni akɛha akɛ shikpɔŋ lɛ bɔleɔ ehe yɛ gbɛi enyɔ nɔ, yɛ ehebɔlemɔ nɔ̃ nɔ, dani ebɔleɔ hulu lɛ hu lɛ ji amale, ni ekɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ kpãaa gbee kwraa.” Nakai ji bɔ ni Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ kuu ko ni atsɛɔ lɛ Congregation of the Index lɛ wie yɛ akpɔ ko ni amɛwo yɛ afi 1616 lɛ mli.1 Ani Biblia lɛ kɛ jeŋ nilee mli anɔkwalei lɛ kpãaa gbee lɛɛlɛŋ? Aloo ani awie he bɔ ni ejaaa?
YƐ AFI 1609/10 fɛ̃i be mli lɛ, Galileo Galilei tsɔ̃ eshwɛde hee ni efee lɛ eha ŋwɛiniiaŋ ni ena nyɔɔŋtserei ejwɛ ni miibɔle Jupiter shibɔlemɔ ŋulami lɛ he. Nɔ ni ena lɛ kumɔ susumɔ ni ehe shi, ni tsɔɔ akɛ ŋwɛi shibɔlemɔ ŋulamii lɛ fɛɛ bɔleɔ shikpɔŋ lɛ he kwraa. Mra mli, yɛ afi 1543 lɛ, no mli lɛ Polandnyo ŋulamii ahe nilelɔ Nicolaus Copernicus eka ehiɛ ewie akɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ bɔleɔ hulu lɛ. Galileo ma nɔ mi akɛ enɛ ji jeŋ nilee mli anɔkwale.
Shi, yɛ Katolik jamɔ he nilelɔi agbɛfaŋ lɛ, enɛ ji musubɔɔ. Sɔlemɔ lɛ etee nɔ etsɔɔ yɛ be kakadaŋŋ mli akɛ shikpɔŋ lɛ ji jeŋ muu lɛ fɛɛ teŋ tuuŋtu.2 Nɛkɛ susumɔ nɛɛ damɔ shishitsɔɔmɔ ŋmiiŋmi ni akɛha yɛ ŋmalɛi ni feɔ shikpɔŋ lɛ he mfoniri akɛ ema shi shiŋŋ “yɛ eshishitoo nii anɔ, ni ehosooo kɛmiiya naanɔ” lɛ ahe lɛ nɔ. (Lala 104:5, The Jerusalem Bible) Atsɛ́ lɛ kpee yɛ Roma, ni Galileo yapue yɛ Sanemlipɛimɔ kɛ Yiwalɛ kuu lɛ hiɛ. Abibii lɛ saji babaoo ni apɛi saji amli jogbaŋŋ, ni anyɛ enɔ ní ekwa nibii ni ekpá shi ena lɛ, ni eye ewala be ni eshwɛ lɛ yɛ naatsii mli yɛ lɛ diɛŋtsɛ eshia mli.
Yɛ afi 1992 mli, aaafee afii 350 yɛ Galileo gbele sɛɛ lɛ, Katolik Sɔlemɔ lɛ kpɛlɛ nɔ yɛ naagbee akɛ, yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, esane ja.3 Shi kɛ́ Galileo sane ja lɛ, belɛ ani Biblia lɛ ejaaa?
Biblia Mli Wiemɔi Kukuji Ahe Anɔkwa Shishinumɔ Namɔ
Galileo hé Biblia lɛ eye akɛ eji anɔkwale. Beni ejeŋ nilee mli nibii ashikpamɔi lɛ te shi ewo Biblia mli ŋmalɛi kukuji komɛi ashishinumɔ ni ehe shi waa lɛ, etsɔɔ mli akɛ anɔkwa shishinumɔ ni yɔɔ ŋmalɛi kukuji lɛ amli lɛ elaaje jamɔ he nilelɔi lɛ. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, “anɔkwalei enyɔ nyɛŋ ate shi awo amɛhe kɔkɔɔkɔ,” taakɛ eŋma lɛ.4 Ewie akɛ wiemɔi pɔtɛɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ jeŋ nilee mli lɛ eteee shi ewooo daa gbi wiemɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ. Shi jamɔ he nilelɔi lɛ hãaa enɛ akɔne amɛyiŋ. Amɛma nɔ mi doo akɛ esa akɛ anu Biblia mli wiemɔi ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ he lɛ fɛɛ shishi nakai nɔŋŋ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, jeee akɛ amɛkpoo nibii ni Galileo ekpá shi ena lɛ kɛkɛ, shi moŋ anɔkwa shishinumɔ ni yɔɔ Ŋmalɛ mli wiemɔi nɛɛ asɛɛ lɛ hu laaje amɛ.
Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ jwɛŋmɔ kpakpa kɛkɛ po akɛɛ wɔ akɛ, kɛ́ Biblia lɛ wie “shikpɔŋ koji ejwɛ” lɛ he lɛ, etsɔɔɔ akɛ Biblia ŋmalɔi lɛ nu shishi akɛ shikpɔŋ lɛ hiɛ koji ejwɛ diɛŋtsɛ. (Kpojiemɔ 7:1) Aŋma Biblia lɛ yɛ gbɔmɛi foji lɛ awiemɔ mli, ni bei pii lɛ, akɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔi ni mli kã shi faŋŋ tsuɔ nii. No hewɔ lɛ kɛ ewie shikpɔŋ lɛ he akɛ ehiɛ “koji ejwɛ,” eyɛ ‘shishitoo nɔ̃’ ni fiteee, “eshishi nii,” kɛ “ekoŋtɛ” lɛ, Biblia lɛ etsɔɔɔ shikpɔŋ lɛ su yɛ jeŋ nilee shishinumɔ naa; eka shi faŋŋ akɛ eewie yɛ mfonirifeemɔŋ gbɛ nɔ, taakɛ wɔfɔɔ feemɔ yɛ wɔ daa gbi wiemɔ mli lɛ.a—Yesaia 51:13; Hiob 38:6.
Wala shihilɛ he saneŋmalɔ L. Geymonat wie yɛ ewolo ni atsɛɔ lɛ Galileo Galilei lɛ mli akɛ: “Jamɔ he nilelɔi ni susuuu saji ahe kɛyaaa shɔŋŋ, ni miitao ni amɛdamɔ Biblia mli susumɔi anɔ amɛfo husu amɛwo jeŋ nilee he lɛ kɛ heguɔgbee moŋ baaba Biblia lɛ nɔ yɛ anɔkwale mli.”5 Ni nakai pɛpɛɛpɛ amɛfee. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔ ni jamɔ he nilelɔi lɛ tsɔɔ Biblia lɛ shishi—shi jeee Biblia lɛ diɛŋtsɛ—ji nɔ ni kɛ naatsii ni jwɛŋmɔ bɛ mli ba jeŋ nilee nɔ lɛ.
Nakai nɔŋŋ hu jamɔ mli keketeefeelɔi tsɔ̃mɔɔ Biblia lɛ ŋmɛnɛ kɛji amɛwie doo akɛ abɔ shikpɔŋ lɛ yɛ gbii ekpaa ní ŋmɛlɛtswai 24 yɔɔ eko fɛɛ eko mli lɛ mli. (1 Mose 1:3-31) Susumɔ ni tamɔ nɛkɛ kɛ jeŋ nilee, kɛ Biblia lɛ hu kpãaa gbee. Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, wiemɔ “gbi” lɛ ji wiemɔ ni anyɛɔ akɛtsuɔ nii yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ, taakɛ eji yɛ daa gbi wiemɔ mli lɛ, ni etsɔɔ bei kukuji ni sɛɛ jɛkɛmɔi yɔɔ sɔrɔtoi. Awieɔ adebɔɔ gbii ekpaa lɛ fɛɛ he yɛ 1 Mose 2:4 lɛ akɛ “gbi” kome ní gbii lɛ fɛɛ yɔɔ mli. Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “gbi” yɛ Biblia lɛ mli lɛ shishinumɔ baanyɛ afee “be kakadaŋŋ” kɛkɛ.6 No hewɔ lɛ, Biblia mli yiŋtoo ko bɛ ni aaadamɔ nɔ ama nɔ mi doo akɛ adebɔɔ gbii lɛ eko fɛɛ eko hiɛ ŋmɛlɛtswai 24. Jamɔ mli keketeefeelɔi lɛ kɛ nɔ kroko ni amɛtsɔɔ lɛ miiwie Biblia lɛ he bɔ ni ejaaa.—Kwɛmɔ 2 Petro 3:8 hu.
Jamɔ he nilelɔi etsɔ̃mɔ Biblia lɛ mli wiemɔi yɛ bei babaoo mli, yɛ yinɔsane be fɛɛ mli. Susumɔ gbɛ̀i krokomɛi ni Kristendom jamɔi lɛ ewie Biblia lɛ he bɔ ni ejaaa lɛ ahe okwɛ.
Jamɔ Ewie Ehe Bɔ ni Ejaaa
Bei pii lɛ, mɛi ni kɛɔ akɛ amɛnyiɛɔ Biblia lɛ sɛɛ lɛ anifeemɔi woɔ gbɛi kpakpa ni wolo ni amɛkɛɛ amɛbuɔ nɛɛ yɔɔ lɛ he muji. Gbɔmɛi ni akɛɛ atsɛɔ amɛ Kristofoi lɛ efɔse amɛnyɛmimɛi alá amɛshwie shi yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi amli. Ni kɛlɛ, Biblia lɛ woɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi aŋaa akɛ ‘amɛsumɔ amɛhe.’—Yohane 13:34, 35; Mateo 26:52.
Osɔfoi komɛi yeɔ amɛ asafoku lɛ ahe nii, ni amɛkɛ lakamɔ wiemɔi heɔ shika ní amɛkɛ deŋmegbomɔ ená lɛ yɛ amɛdɛŋ—ni esoro enɛ kwraa yɛ Ŋmalɛ mli famɔ ni akɛha lɛ he, akɛ: “Yaka nyɛná, yaka nyɛŋɔhãa!”—Mateo 10:8; 1 Petro 5:2, 3.
Eyɛ faŋŋ akɛ, anyɛŋ akɛ mɛi ni tsɛɔ wiemɔi asɛɛ kɛjɛɔ mli kɛkɛ loo amɛkɛɔ akɛ amɛhiɔ shi yɛ naa lɛ awiemɔi kɛ nifeemɔi akojo Biblia lɛ. No hewɔ lɛ, mɔ ko ni kpɛlɛɔ susumɔi heei anɔ lɛ baasumɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ele nɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli kɛ nɔ hewɔ ni eji wolo ni sa kadimɔ waa nakai lɛ.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋulamii ahe nilelɔi ni nuɔ nibii ashishi nakai nɔŋŋ fe fɛɛ ŋmɛnɛ lɛ po baawie hulu, ŋulamii, kɛ ŋulamii kushai “ashitee” kɛ amɛ “shinyɔɔ” he—eyɛ mli akɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ, shikpɔŋ lɛ hebɔlemɔ lɛ ji nɔ ni hãa enɛɛmɛi feɔ tamɔ nɔ ni amɛtsiɔ amɛhe lɛ.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]
Galileo shwɛdei lɛ ateŋ enyɔ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]
Galileo ni damɔ yiwalɔi lɛ ahiɛ