Yitso Nyɔŋma Kɛ Enumɔ
Bó Ŋaawoo Toi, Kpɛlɛmɔ Tsɔsemɔ
1. (a) Mɛni hewɔ ŋaawoo kɛ tsɔsemɔ loo kãmɔ he hiaa wɔ fɛɛ lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔ ehe hiaa ni wɔsusu he?
BIBLIA lɛ kɛɔ yɛ Yakobo 3:2 lɛ akɛ: “Wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ babaoo.” Wɔbaanyɛ wɔsusu shii abɔ ni wɔnyɛɛɛ wɔtamɔ gbɔmɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔtamɔ lɛ he. No hewɔ lɛ, wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ Biblia lɛ ja beni ekɛɔ akɛ: “Bó ŋaawoo toi, ni okpɛlɛ tsɔsemɔ, koni wɔsɛɛ ni ole nii” lɛ. (Abɛi 19:20) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ wɔfee tsakemɔi yɛ wɔshihilɛi amli momo koni ekɛ Biblia mli tsɔɔmɔi lɛ akpã gbee. Shi te wɔfeɔ wɔnii wɔhaa tɛŋŋ beni naanyo Kristofonyo ko woɔ wɔ ŋaa yɛ sane pɔtɛɛ ko he lɛ?
2. Mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ awo wɔ ŋaa?
2 Mɛi komɛi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛbu amɛhe bem, amɛba hiɛdɔɔ ni yɔɔ shihilɛ ko mli lɛ shi, aloo amɛkɛ tɔmɔ lɛ afɔ̃ mɔ kroko nɔ. Shi ehi akɛ wɔbo ŋaawoo toi ni wɔkɛtsu nii. (Hebribii 12:11) Kɛlɛ, mɔ ko mɔ ko akakpa emuuyeli gbɛ kɛmiijɛ mɛi krokomɛi adɛŋ, ni asaŋ ekawo ŋaa be fɛɛ be yɛ nibii bibii ahe, aloo yɛ saji ni Biblia lɛ shiɔ ni mɔ lɛ diɛŋtsɛ ahala mli lɛ he. Kɛfata he lɛ, ekolɛ mɔ ni woɔ ŋaa lɛ susuko anɔkwa saji ni kɔɔ he lɛ fɛɛ he, ni abaanyɛ ni akɛ bulɛ agbala ejwɛŋmɔ kɛya enɛɛmɛi anɔ. Shi yɛ sanegbaa ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ mli lɛ, nyɛhaa wɔkpɛlɛa nɔ akɛ ŋaawoo loo kãmɔ ni akɛha lɛ sa, edamɔ Biblia nɔ. Te esa akɛ mɔ lɛ akpɛlɛ nɔ aha tɛŋŋ?
Nɔkwɛmɔnii Kɛha Wɔ Ŋaawoo
3, 4. (a) Mɛni yɔɔ Biblia lɛ mli ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔná ŋaawoo kɛ kãmɔ he jwɛŋmɔ kpakpa? (b) Te Maŋtsɛ Saul fee enii yɛ ŋaawoo he eha tɛŋŋ, ni mɛni jɛ mli ba?
3 Aŋkroaŋkroi ni nine shɛ ŋaawoo ni he hiaa nɔ lɛ ashihilɛ mli niiashikpamɔi diɛŋtsɛ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Bei komɛi lɛ kãmɔ fataa ŋaawoo lɛ he. Aŋkroaŋkroi nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Israel Maŋtsɛ Saul. Ebooo Yehowa toi yɛ saji ni kɔɔ Amalek maŋ lɛ he lɛ mli. Amalekbii lɛ te shi wo Nyɔŋmɔ tsuji, ni Yehowa kojomɔ ni ekɛba ji akɛ, akpata Amalekbii lɛ kɛ amɛ kooloi lɛ ahiɛ. Shi Maŋtsɛ Saul báa amɛmaŋtsɛ lɛ kɛ amɛ kooloi lɛ amli nɔ ni hi fe fɛɛ lɛ ayi.—1 Samuel 15:1-11.
4 Yehowa tsu gbalɔ Samuel koni eyakã maŋtsɛ Saul hiɛ. Mɛni Saul fee yɛ enɛ he? Ekɛ naataamɔ ba akɛ eye Amalekbii lɛ anɔ kunim, shi ekpɛ eyiŋ akɛ ebaabáa amɛmaŋtsɛ lɛ yi kɛkɛ. Shi enɛ teɔ shi ewoɔ Yehowa famɔ lɛ. (1 Samuel 15:20) Saul bɔ mɔdɛŋ ni ekɛ tɔmɔ lɛ afɔ̃ gbɔmɛi lɛ anɔ yɛ kooloi lɛ ni ekpataaa amɛhiɛ lɛ hewɔ, akɛ: “Mishe maŋ lɛ gbeyei ni miyabo amɛgbee toi.” (1 Samuel 15:24) Etamɔ mɔ ko ni susuɔ gbɛhe mli ni eyɔɔ lɛ he waa, ejaakɛ ebi po ni Samuel awo ehiɛ nyam yɛ gbɔmɛi lɛ ahiɛ. (1 Samuel 15:30) Yɛ naagbee lɛ Yehowa kpoo Saul akɛ maŋtsɛ.—1 Samuel 16:1.
5. Mɛni ba Maŋtsɛ Uzia nɔ beni ekpoo ŋaawoo lɛ?
5 Maŋtsɛ Uzia ni jɛ Yuda lɛ ‘tɔ Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ nɔ; ejaakɛ etee Yehowa sɔlemɔtsu lɛŋ, ni eyashã tsofa-kɛ-ŋma.’ (2 Kronika 26:16) Shi osɔfoi lɛ pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ amɛshãa tsofa-kɛ-ŋma. Beni osɔfonukpa lɛ bɔ mɔdɛŋ ni etsĩ Uzia naa lɛ, maŋtsɛ lɛ mli fu lɛ. Mɛni jɛ mli ba? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Kpiti shwie ehiɛnaa, . . . ejaakɛ Yehowa miipiŋ lɛ. Ni maŋtsɛ Uzia ye kpiti kɛyashi egbele gbi.”—2 Kronika 26:19-21.
6. (a) Mɛni hewɔ Saul kɛ Uzia fɛɛ te shi wo ŋaawoo lɛ? (b) Mɛni hewɔ ŋaawoo ni ateɔ shi awoɔ lɛ etsɔ naagba ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ŋmɛnɛ lɛ?
6 Mɛni hewɔ ewa kɛha Saul kɛ Uzia fɛɛ akɛ amɛaakpɛlɛ ŋaawoo nɔ lɛ? Shishijee naagba lɛ ji henɔwomɔ, ní amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ miisusu ehe akɛ enɔ kwɔ tsɔ. Mɛi pii kɛ awerɛho baa amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ yɛ nɛkɛ su nɛɛ hewɔ. Etamɔ nɔ ni amɛsusuɔ akɛ ŋaawoo nɔ ní amɛaakpɛlɛ lɛ tsɔɔ fatɔɔ ko yɛ amɛmli aloo efiteɔ amɛgbɛi. Shi henɔwomɔ ji gbɔjɔmɔ. Henɔwomɔ haaa mɔ asusu nii ahe jogbaŋŋ, ni ehaa eteɔ shi ewoɔ yelikɛbuamɔ ni Yehowa kɛhaa kɛtsɔ e-Wiemɔ kɛ gbɛjianɔtoo lɛ nɔ lɛ. No hewɔ lɛ, Yehowa bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Hewoo nyiɛɔ hiɛkpatamɔ hiɛ, ni hetsɔɔmɔ mumɔ nyiɛɔ shigbeemɔ hiɛ.”—Abɛi 16:18; Romabii 12:3.
Ŋaawoo ni Wɔɔkpɛlɛ Nɔ
7. Mɛɛ nikasemɔ ni tswaa mɔ emaa shi abaanyɛ akase kɛjɛ bɔ ni Mose fee enii yɛ ŋaawoo he lɛ mli?
7 Nɔkwɛmɔnii kpakpai ni kɔɔ mɛi ni kpɛlɛ ŋaawoo nɔ hu yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, ni wɔbaanyɛ wɔkase nii kɛjɛ amɛŋɔɔ. Susumɔ Mose, ní eshaanuu wo lɛ ŋaa yɛ gbɛ ni eeetsɔ nɔ etsu enitsumɔ ni tsii lɛ he nii lɛ he okwɛ. Mose bo lɛ toi ni ekɛtsu nii amrɔ nɔŋŋ. (2 Mose 18:13-24) Eyɛ mli akɛ Mose yɛ hegbɛ kpele moŋ, shi mɛni hewɔ ebo ŋaawoo toi lɛ? Ejaakɛ ebaa ehe shi. “Nɛkɛ nuu Mose nɛɛ, ehe jɔ fe gbɔmɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ.” (4 Mose 12:3) Te heshibaa he hiaa ha tɛŋŋ? Zefania 2:3 tsɔɔ akɛ etsɔɔ wɔwala.
8. (a) Mɛɛ eshai David fee? (b) Mɛni David fee yɛ kãmɔ ni Natan kɛha lɛ lɛ he? (d) Mɛni jɛ David he eshai lɛ amli ba?
8 Maŋtsɛ David kɛ Batsheba fite gbala, ni ebɔ mɔdɛŋ koni etsimɔ nɔ kɛtsɔ ewu Uria ni eha agbe lɛ lɛ nɔ. Yehowa tsu gbalɔ Natan koni eyakã David hiɛ. Etsake etsui, ni ekɛ oyaiyeli kpɛlɛ nɔ akɛ: “Mifee Yehowa shishi esha.” (2 Samuel 12:13) Yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ ekpɛlɛ David tsuitsakemɔ lɛ nɔ lɛ, nɔ ni jɛ efɔŋ ni efee lɛ mli ba lɛ baahao lɛ. Yehowa kɛɛ lɛ akɛ “klante kpaŋ yɛ owe lɛ kɔkɔɔkɔ,” ni ákɛ, abaashɔ eŋamɛi aha ‘ehe gbɔmɔ,’ ni ákɛ binuu ni afɔ yɛ nɛkɛ gbalafitemɔ nɛɛ mli lɛ “gbo eeegbo!”—2 Samuel 12:10, 11, 14.
9. Mɛni esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ kɛ awo wɔ ŋaa loo akã wɔ?
9 Maŋtsɛ David le sɛɛnamɔ ni yɔɔ ŋaawoo kpakpa ni aaabo toi lɛ he lɛ. Be ko lɛ eda Nyɔŋmɔ shi yɛ mɔ ni atsɔ enɔ ni ekɛbaha lɛ lɛ hewɔ. (1 Samuel 25:32-35) Ani wɔtamɔ nakai? Kɛji nakai ni lɛ, ebaabu wɔhe kɛjɛ wiemɔ kɛ nibii pii ni wɔɔfee ni baaha wɔshwa wɔhe lɛ ahe. Shi kɛ wɔyaje shihilɛi ni baaha awo wɔ ŋaa loo akã wɔhiɛ po mli lɛ, no hu? Ekaba akɛ wɔhiɛ aaakpa nɔ akɛ enɛ ji Yehowa suɔmɔ lɛ he odaseyeli, yɛ wɔ naanɔ hilɛ-kɛhamɔ hewɔ.—Abɛi 3:11, 12; 4:13.
Sui Kpakpai ni Esa akɛ Aná
10. Mɛɛ su Yesu tsɔɔ akɛ ehe hiaa kɛha mɛi ni baabote Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ?
10 Kɛ wɔɔná wɔkɛ Yehowa kɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi ateŋ wekukpaa kpakpa lɛ, belɛ ehe baahia ni wɔná sui pɔtɛɛ komɛi. Yesu ma enɛɛmɛi ateŋ ekome nɔ mi beni ekɛ gbekɛ fioo ko badamɔ ekaselɔi lɛ ahiɛ ni ewie nɛkɛ lɛ: “Kɛji nyɛtsakeee ni nyɛtsɔmɔ tamɔ gbekɛbii bibii lɛ, nyɛboteŋ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli kwraa. No hewɔ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni baa ehe shi tamɔ gbekɛ nɛɛ lɛ, ji agbo yɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli.” (Mateo 18:3, 4) Ehe miihia ni Yesu kaselɔi lɛ aná heshibaa, ejaakɛ amɛje ŋwane yɛ mɔ ni esa akɛ etsɔ agbo yɛ amɛteŋ lɛ he.—Luka 22:24-27.
11. (a) Ehe miihia ni wɔba wɔhe shi yɛ namɛi ahiɛ, ni mɛni hewɔ? (b) Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, te wɔbaafee wɔnii yɛ ŋaawoo he wɔha tɛŋŋ?
11 Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nyɛ fɛɛ nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛhe ni nyɛbumɔa heshibaa jwɛŋmɔ lɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ kuɔ hewolɔi anaa, shi heshibalɔi eduroɔ.” (1 Petro 5:5) Wɔle akɛ ehe miihia ni wɔba wɔhe shi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, shi ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ ehe miihia ni wɔba wɔhe shi yɛ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ hu ahiɛ. Kɛ wɔfee nakai lɛ, wɔmli fuŋ ŋaawoo ni sa ni mɛi krokomɛi kɛhaa wɔ lɛ, shi wɔbaakase nii kɛjɛ amɛŋɔɔ.—Abɛi 12:15.
12. (a) Mɛɛ su ni he hiaa waa bɛŋkɛ heshibaa he kpaakpa? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsusu bɔ ni wɔjeŋba baanyɛ asa mɛi krokomɛi ahe aha lɛ he lɛ?
12 Su kroko ni bɛŋkɛ heshibaa waa ji mɛi krokomɛi ahilɛ-kɛhamɔ he susumɔ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Mɔ ko mɔ ko akapele miiha ehe, shi moŋ mɔ fɛɛ mɔ apele aha enaanyo. . . . No hewɔ lɛ, kɛ nii nyɛyeɔ jio, nii nyɛnuɔ jio, aloo nɔ kroko ni nyɛfeɔ jio, nyɛfea fɛɛ nyɛkɛwoa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Nyɛkatsɔmɔa pampii nyɛhaa Yudafoi kɛ Helabii kɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ fɛɛ.” (1 Korintobii 10:24-33) Paulo ekɛɛɛ akɛ esaaa ni wɔtsuɔ nibii ni he hiaa wɔ lɛ fɛɛ he nii, shi moŋ ewo wɔ hewalɛ ni wɔkafee nii ni baawo mɔ kroko hewalɛ koni efee nii ni ehenilee kɛɔ lɛ akɛ ejaaa lɛ.
13. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ baanyɛ atsɔɔ akɛ wɔkɛ Ŋmalɛ naa ŋaawoo tsuɔ nii?
13 Ani okɛ mɛi krokomɛi ahilɛ-kɛhamɔ yeɔ nɔ ni bo diɛŋtsɛ osumɔɔ lɛ hiɛ? Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkase nakai feemɔ. Gbɛ̀i pii yɛ ni abaanyɛ atsɔ nɔ afee enɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ atadewoo kɛ hesaamɔ he okwɛ. Enɛɛmɛi ji saji ni kɔɔ nɔ ni mɔ diɛŋtsɛ sumɔɔ lɛ ahe, bei abɔ ni ekɛ Ŋmalɛ naa gbɛtsɔɔmɔ akɛ, akɛ hiɛshikamɔ afee nii, wɔhe atse ni wɔfee falefale hu kpãa gbee lɛ. Shi kɛji akɛ oná ole akɛ yɛ bɔ ni gbɔmɛi ni yɔɔ akutsoŋ he ni oyɔɔ lɛ ji hewɔ lɛ, gbɛ ni otsɔɔ nɔ owoɔ atade loo osaa ohe lɛ tsĩɔ mɛi krokomɛi agbɛ koni amɛkabo Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ toi lɛ, ani obaafee tsakemɔ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɔ kroko ni aaaye abua lɛ koni ená naanɔ wala lɛ he hiaa waa fe ni wɔɔsa wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ.
14. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni aná heshibaa ni asusu mɛi krokomɛi ahe lɛ?
14 Yesu to heshibaa kɛ mɛi krokomɛi ahesusumɔ he okadi efɔ̃ shi, aahu akɛ efɔ́ ekaselɔi lɛ anaji ahe. (Yohane 13:12-15) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ wieɔ ehe akɛ: “Nɔ ni Kristo Yesu hu jwɛŋ lɛ, no nɔŋŋ nyɛjwɛŋa yɛ nyɛmli, mɔ ni Nyɔŋmɔ su lɛŋ eyɔɔ moŋ, shi ebuuu egbɔ ní ekɛ Nyɔŋmɔ ye lɛ akɛ nihaa nii; shi moŋ ejie yɛ ehe efɔ̃ shi, eŋɔ tsulɔ su efɔ̃ enɔ, etsɔ tamɔ gbɔmɔ, ni eshihilɛ gbɛfaŋ hu ana lɛ taakɛ gbɔmɔ; eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete.”—Filipibii 2:5-8; Romabii 15:2, 3.
Kaakpoo Yehowa Tsɔsemɔ
15. (a) Mɛɛ tsakemɔi ehe hiaa ni wɔfee koni wɔná su kɛ baŋ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ? (b) Mɛni nɔ Yehowa etsɔ ekɛ ŋaawoo kɛ kãmɔ eha wɔ fɛɛ?
15 Akɛni eshafeelɔi ji wɔ fɛɛ hewɔ lɛ, ebiɔ ni wɔfee tsakemɔi yɛ wɔsubaŋ kɛ wɔjeŋba mli bɔni afee ni wɔjie wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ su kɛ baŋ lɛ kpo. Ehe miihia ni wɔwo “gbɔmɔ hee” lɛ. (Kolosebii 3:5-14) Ŋaawoo kɛ kãmɔ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔyoo hei ni ehe hiaa ni wɔfee tsakemɔi yɛ koni wɔkwɛ gbɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔfee nɛkɛ tsakemɔi nɛɛ. He ni tsɔsemɔ ni he hiaa wɔ lɛ jɛ ji Biblia lɛ diɛŋtsɛ. (2 Timoteo 3:16, 17) Biblia kasemɔ he woji kɛ kpeei ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ toɔ he gbɛjianɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ atsu nii. Kɛji akɛ wɔnu ŋaawoo lɛ pɛŋ po lɛ, ani wɔbaayoo bɔ ni ehe hiaa wɔ hã lɛ, koni wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔfee tsakemɔi?
16. Mɛɛ yelikɛbuamɔ Yehowa kɛhaa wɔ akɛ aŋkroaŋkroi?
16 Akɛni Yehowa jɛɔ suɔmɔ mli esusuɔ mɔ he hewɔ lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ yɛ wɔnaagbai amli. Áye abua gbɔmɛi akpekpei abɔ kɛtsɔ shia Biblia mli nikasemɔi anɔ. Fɔlɔi woɔ amɛbii aŋaa ni amɛtsɔseɔ amɛ koni amɛkɛbu amɛhe kɛjɛ jeŋba fɔŋ ni baaha amɛye awerɛho lɛ he. (Abɛi 6:20-23) Yɛ asafo lɛ mli hu lɛ, mɛi komɛi biɔ ŋaawoo kɛ susumɔ kɛjɛɔ sɔɔlɔi ni he esa lɛ adɛŋ, bɔni afee ni amɛkɛha mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ aya hiɛ. Yɛ bei komɛi amli lɛ, onukpai baanyɛ abi ŋaawoo kɛjɛ amɛteŋ mɔ ko dɛŋ aloo kɛjɛ mɛi krokomɛi ni he esa yɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ adɛŋ. Mɛi ni yɔɔ mumɔŋ hesaai lɛ kɛ Biblia lɛ tsuɔ nii ni amɛkɛyeɔ amɛbuaa mɛi ni ehe hiaa amɛ lɛ, ni amɛfeɔ nakai yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli. Kɛji akɛ okɛ ŋaawoo miiha lɛ, kaimɔ “ní ole ohe nɔ kwɛmɔ, koni bo hu akakao.” (Galatabii 6:1, 2) Hɛɛ, ŋaawoo kɛ kãmɔ he hiaa wɔ fɛɛ koni wɔjá anɔkwa Nyɔŋmɔ kome pɛ lɛ yɛ ekomefeemɔ mli.
Sanegbaa ni Akɛtiɔ Mli
• Mɛɛ suɔmɔ gbɛ Yehowa tsɔɔ nɔ eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔna he ni ehe hiaa ni wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔfee tsakemɔi yɛ koni wɔya wɔhiɛ?
• Mɛni hewɔ ewa kɛha mɛi pii akɛ amɛaakpɛlɛ ŋaawoo ni he hiaa nɔ lɛ, ni mɛɛ hiɛdɔɔ yɔɔ enɛ mli?
• Mɛɛ sui ni jara wa waa baaye abua wɔ ni wɔkpɛlɛ ŋaawoo nɔ, ni Yesu to okadi yɛ enɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 142]
Uzia kpoo ŋaawoo, ni aha kpiti shwie lɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 142]
Mose kpɛlɛ ŋaawoo ni jɛ Yetro ŋɔɔ lɛ nɔ, ni ená he sɛɛ