Je Muu Fɛɛ Sɛɛfimɔ Kɛha Maŋtsɛyeli lɛ He Sane Ni Ka Shi Lɛ
“Oha jeŋmaŋ Iɛ yi efa, Yehowa, oha jeŋmaŋ lɛ yi efa, ohiɛ eba nyam, ogbele shikpɔŋ Iɛ husui lɛ fɛɛ mli.”—YESAIA 26:15.
1. (a) Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “jeŋmaŋ” ko eha Yesaia 26:2 eba mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Esoro nɛkɛ “eŋmaŋ” nɛɛ yɛ je lɛŋ Jeŋmaji lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
1 MƐƐ jeŋmaŋ Yehowa kɛ shweremɔ ejɔɔ lɛ lɛ? No ji “jeŋmaŋ ni ja ni yeɔ anɔkwa lɛ.” (Yesaia 26:2) No ji anɔkwale Kristofoi amumɔŋ maŋ ni Yehowa ŋwɛi hefatalɔ loo yoo lɛ, “ŋwɛi Yerusalem” lɛ fɔ lɛ “shikome,” yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ afi ni ji 1919 mli lɛ. Nɔ ni yɔɔ sɔrɔto yɛ shikpɔŋ nɔ jeŋmaji lɛ kɛ amɛ osɔfoi, ni wuu Jeŋ Ta I kɛha jeŋ nɔyeli lɛ ahe lɛ, Yehowa “maŋ” lɛ kɛ sɛɛfimɔ kwraa haa Mesia Maŋtsɛyeli lɛ ni ato ama shi yɛ ŋwɛi yɛ 1914 lɛ, ni amɛŋmɛɛɛ nɔ ko he amɛkɛsaaa. (Galatabii 4:26; Yesaia 66:8; Kpojiemɔ 11:15-18) Yehowa kɛ nɛkɛ “jeŋmaŋ ni ja” nɛɛ eba mumɔŋ paradeiso ko mli kɛha Maŋtsɛyeli lɛ he nitsumɔ ni ekɛ nitsumɔ ewo edɛŋ ni eye naagbee odase eha jeŋmaji lɛ kɛ gbɔmɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ.—Mateo 24:14; 25:31-33.
2. Nɛkɛ “jeŋmaŋ” nɛɛ nyaa yɛ mɛɛ yiŋtooi ahewɔ?
2 Yɛ gbalɛ lala ni yɔɔ Yesaia 26:1-6 mlibaa mli lɛ, jeŋmaŋ ni afɔ lɛ ehee lɛ mli bii lɛ tsɔ agboi ni agbelegbelei lɛ amli yɛ be mli ni amɛbɛŋkɛɔ “Zion gɔŋ lɛ . . . Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ maŋ ni ji ŋwɛi Yerusalem” lɛ he lɛ. (Hebribii 12:22) Nɛkɛ Maŋtsɛyeli niyelɔi nɛɛ kɛ miishɛɛ boɔ lala lɛ mli wiemɔi lɛ atoi: “Nyɛŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔa Yehowa nɔ daa; ejaakɛ Nuŋtsɔ Yehowa ji naanɔ tɛsaa.” Yehowa eha “jeŋmaŋ lɛ yi efa,” ni emlibii lɛ fɛɛ eshɛ, ni nɛkɛ jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ nɛɛ mli bii lɛ jieɔ Yehowa yi akɛ amɛ “Tɛsaa” kɛ “Jeŋ Muu Fɛɛ Nuŋtsɔ,” ni amɛyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ eshwɛ sharao kɛkɛ ni eeeha eyiŋtooi wuji lɛ fɛɛ aba mli.—Yesaia 26:15; 25: 8.
3. Mɛɛ gbɛ nɔ lolo awo Yehowa hiɛ nyam yɛ?
3 Yehowa ‘egbele’ eteokrase shikpɔŋ lɛ ‘husui lɛ amli’ lolo yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli. Efee enɛ bɔni afee ni gbɛ aba kɛha “nii ni jara wa” ni jɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ amli—“asafo babaoo” ni bafeɔ ewebii ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ fã lɛ aba. Mɛnɛɛmɛi ‘kɛ anunyam woɔ shia lɛ obɔ’ yɛ be mli ni amɛ hu; amɛyeɔ egbɛi kɛ maŋtsɛyeli lɛ he odase lɛ.—Hagai 2:7; Kpojiemɔ 7:9, 15.
Yehowa Ha Jeŋmaŋ Lɛ Yi Fa Yɛ 1982 Mli
4. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Ezekiel 9:1-11 kɛ nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo haa mɛi ni kɛ amɛhe ewo ‘kadimɔ’ nitsumɔ lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ? (b) Akɛni wɔjɛ anɔkwayeli mli wɔbu wɔsɔɔmɔ he akɔntaa hewɔ Iɛ, mɛɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli wɔbaanyɛ wɔna?
4 Yehowa Odasefoi buɔ amɛdaa nyɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he akɔntaa yɛ be mli ni amɛjɛɔ amɛtsuiŋ fɛɛ amɛfiɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni ka shi lɛ sɛɛ lɛ. Yɛ enɛ mli lɛ, belɛ amɛtamɔ nuu ni hiɛ woloŋmalɔ tɔ ni atsɔɔ mli yɛ Ezekiel 9:1-11, ni akɛ nitsumɔ wo edɛŋ akɛ ekadi gbɔmɛi kɛha yibaamɔ ni ekɛ anɔkwayeli bɔ Yehowa amaniɛ yɛ nitsumɔ nɛɛ he nɛkɛ lɛ, “mifee taakɛ bɔ ni ofa mi lɛ.” Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ aaanu asafo lɛ sɔɔmɔ nitsumɔ he amaniɛbɔɔ fɛfɛo yɛ Sɔɔmɔ kpee lɛ shishi, ni ole hu akɛ bo hu osɔɔmɔ nitsumɔ he akɔntaabuu fata he ni eba lɛ nakai, eyɛ mli akɛ ekolɛ etamɔ ‘okulafo lɛ tsaakpoo’ lɛ kɛkɛ! Agbɛnɛ hu, yɛ be mli ni wɔsusuɔ Yehowa Odasefoi asɔɔmɔ nitsumɔ he amaniɛbɔɔ yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ he daa afi lɛ, wɔnaa miishɛɛ kɛ wɔsusu anɔkwale ni eji ‘akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ he akɔntaabuu fata jeŋ muu fɛɛ nɔ babaoo ni atsu lɛ he, kɛ eji bibioo kwraa po!—Marko 12:42.
5. (a) Te Yehowa ewo lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ nyam yɛ 1982 Sɔɔmɔ Afi Amaniɛbɔɔ lɛ he eha tɛŋŋ? (b) ‘Kaselɔi afeemɔ’ nitsumɔ lɛ ewo yibii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
5 Obaana ‘1982 YEHOWA ODASEFOI ASƆƆMƆ NITSUMƆ HE AMANIƐBƆƆ YƐ JEŊ FƐƐ lɛ yɛ 1983 YEARBOOK lɛ baafai 24-31. Sɔɔmɔ nitsumɔ fɛfɛo ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ woɔ Jeŋ Muu Fɛɛ Nuŋtsɔ Yehowa gbɛi ni jara wa lɛ hiɛ nyam diɛŋtsɛ! Kɛ wɔkwɛ akɔntaabui ni abua fɛɛ naa ni yɔɔ baafai 30 kɛ 31 lɛ, wɔnaa oha mlijaa 4.2 ni ji nɔyaa yɛ mɛi ni naa Maŋtsɛyeli sɔɔmɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ yɛ daa nyɔŋ nɔ yɛ Yesu famɔ: “Nyɛyaa nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi” lɛ toiboo mli. Agbɛnɛ hu, yifalɛ hee ni fe fɛɛ ni ji Odasefoi 2,477,608 ni na sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ yɛ be ko mli yɛ afi lɛ mli yɛ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ “yɛ faŋŋ kɛ shia kɛ shia” lɛ hu yɛ.—Mateo 28:19; Bɔfoi lɛ Asaji 20:20.
6. Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ni mli wa Yehowa Odasefoi yɔɔ yɛ amɛnitsumɔ lɛ he?
6 Shi kɛlɛ, Yehowa Odasefoi kpaaa gbɛ akɛ amɛaatsake je lɛ. Shi moŋ, amɛnitsumɔ ni jɛ ŋwɛi ji “ni nyɛshiɛ Yehowa duromɔ afi kɛ wɔ Nyɔŋmɔ lɛ oweletɔɔ gbi.” Eji wɔhiɛnɔkamɔ kɛ sɔlemɔ ni mli wa akɛ shikpɔŋ lɛ nɔ gbɔmɛi akpekpei toi akpei abɔ lɛ amli akpekpei babaoo lolo akpɛlɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ nɔ dani “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ ajie nibii ni haoɔ mɔ ni fiteɔ nii fɛɛ lɛ kɛjɛ shikpɔŋ nɔ. Kɛkɛ lɛ, “shikpɔŋ lɛ nɔ aaayi obɔ kɛ Yehowa he nilee tamɔ bɔ ni nu ha ŋshɔ shishi lɛ.”—Yesaia 61:2; Mateo 24:14, 21, 22; Yesaia 11:9.
7. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ esaa ehe kɛha mligbelemɔ lolo?
7 Kɛ wɔkwɛ bɔ “ni Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ mli egbele oyayaayai lɛ, wɔnaa akɛ Yehowa Odasefoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ tsu nii waa yɛ afii pii ni eho lɛ amli yɛ nibii ni amɛkɛtsuɔ amɛgbɛjianɔtoo lɛ he nii lɛ amligbelemɔ mli. Ama tsu hee afata nitsumɔ he Yitso ni yɔɔ Brooklyn, New York lɛ he ni alɛɛ nitsumɔ he ni yɔɔ 25 Columbia Heights lɛ mli, ni akɛ computer tsɔnei kɛ ehewɔ nibii ni akɛkalaa woji oyayaayai lɛ ehee ba hei ni akalaa Buu-Mɔɔ ni afeɔ woji yɛ lɛ yɛ Brooklyn kɛ Watchtower Farms lɛ mli. Asafo lɛ nitsumɔhe niji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ hei sɔrɔtoi fe 30 miimamɔ tsui heei, amɛmiilɛɛ ni amɛmiigbele nitsumɔ hei kɛ nibii ni amɛkɛtsuɔ nii lɛ amli, ni ekomɛi ahe mfonirii ji nɔ ni yɔɔ baafa ni tsa enɛ nɔ lɛ. Asaa Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ ni efee klalo kɛha nɔyaa kɛ mligbelemɔ lolo!
8. Yɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ayifalɛ gbɛfaŋ lɛ, mɛɛ saji ni yɔɔ miishɛɛ ona yɛ be mli ni okwɛ Afi Wolo lɛ mli kɛjɛ baafai 24-31 lɛ?
8 Yɛ fɛɛ mli lɛ, maji 95 ni atsi ta yɛ Sɔɔmɔ Afi Amaniɛbɔɔ lɛ mli lɛ na nɔyaa ni fe fɛɛ yɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi amli yɛ 1982 mli, ni mɛi komɛi shɛ yibɔ diɛŋtsɛ ni yɔɔ naakpɛɛ fe fɛɛ nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Hong Kong maŋtiase ni gbɔmɛi fa tsɔ yɛ mli lɛ na Maŋtsɛyeli lɛ he sɔɔlɔi fe 1,000. (Yesaia 60:22) Brazil hu tee hiɛ, kɛ shiɛlɔi 133,337 yɛ sɔɔmɔ lɛ mli akɛ yibɔ hee, ni nɛkɛ yifalɛ nɛ ji Odasefoi “akuu” ni abua amɛnaa ni fa fe fɛɛ yɛ United States, Amerika sɛɛ. (Mika 2:12) Akɛ jamɔ kuu ni ji enyɔ ni da fe fɛɛ yɛ Katolek Italia lɛ, Yehowa Odasefoi na Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ayifalɛ ni fe fɛɛ ni ji 98,172, ni enɛ feɔ oha mlijaa 8 nɔyaa. (Marko 4:8, 20) Ŋshɔkpɔi wuji kɛ bibii, kɛjɛ Australia kɛbashi Carribean fɛɛ na shiɛlɔi ayifalɛ heei, (Yesaia 42:10) Wɔnaa miishɛɛ waa kɛji akɛ wɔkadi nɔyaa fɛfɛo ni etee nɔ yɛ shikpɔji ni naagbai krɛdɛɛi komɛi yɔɔ nɔ lɛ amli, tamɔ Argentina, El Salvador, Pakistan kɛ Uganda nɛkɛ lɛ. (Lala 91:9, 10) Maji ni ato Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ shishi yɛ jɛmɛ etsɛ lɛ hu na nɔyaa nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ—Britain, Canada, Federal Republic of Germany—kɛ agbɛnɛ U.S.A., ni yɛ August mli lɛ ena Maŋtsɛyeli jajelɔi yibɔ hee ni fe fɛɛ ni ji 613,007 yɛ shiɛmɔ mli ni ji oha mlijaa 8:8 lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 16:5.
Sanekpakpa Lɛ “Gbɛgbamɔ”
9. (a) Te gbɛgbalɔi ayifalɛ lɛ yɔɔ tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ ajieɔ nɛkɛ hegbɛ nɛɛ yi ahaa mɛi fɛɛ ni baanyɛ lɛ?
9 Kɛ aja mli lɛ, nɛkɛ jeŋ fɛɛ Maŋtsɛyeli lɛ he jajelɔi nɛɛ ateŋ 172,859 bu akɔntaa daa nyɔŋ nɔ akɛ sɔɔlɔi ni ji “gbɛgbalɔi,” ni amɛkɛ be saŋŋ tsuɔ nii daa gbi amɛgbaa mɛi krokomɛi sanekpakpa lɛ. Kɛ akɛto afi ni eho lɛ he lɛ, nɛkɛ be fɛɛ nitsulɔi nɛɛ ayifalɛ tee hiɛ kɛyashɛ oha mlijaa 14! Mɛi krokomɛi babaoo hu miito gbɛjianɔ ni amɛkɛ amɛhe awo sɔɔmɔ ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ mli. Ani oji amɛteŋ mɔ kome? Lɛlɛŋ, ebaanyɛ eye ebua bo ‘ni oye odase kɛmɔ shi,’ yɛ bɔfoi lɛ anɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli, yɛ anunyam jɔɔmɔi ni ka wɔhiɛ nɔŋŋ kɛha mɛi fɛɛ ni baa Yehowa ŋɔɔ, ni ‘amɛheɔ Nuŋtsɔ Yesu nɔ amɛyeɔ lɛ mli.’—Bɔfoi lɛ Asaji 2:40; 8:25; 10:42; 20:21, 24; 23:11; 28:23.
10. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ ŋmɛnɛ abaanyɛ akɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ ato Nazirnyo tsɔmɔ sɔɔmɔ lɛ he yɛ Israel? (b) Yehowa Odasefoi kɛ amɛhe eha ni amɛtsu nii waa yɛ shikpɔji sɔrɔtoi anɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
10 Eyɛ mli akɛ amɛkaaa kita ko dani amɛtsɔmɔ be fɛɛ shiɛlɔi moŋ, shi kɛlɛ nɛkɛ gbɛgbalɔi anɔkwafoi nɛɛ ni “gbɛgbalɔi awalɔi” babaoo (ni baanyɛ asɔmɔ aaafee nyɔŋ kome loo nyɔji enyɔ) fata he lɛ tamɔ Nazirbii yɛ blema Israel, ejaakɛ amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe shaa afɔle babaoo kɛhaa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ. Shikpɔji komɛi yɛ ni Yehowa tsuji bɔɔ mɔdɛŋ diɛŋtsɛ bɔni afee ni ‘amɛsha shidaa afɔle yɛ be fɛɛ mli amɛha Nyɔŋmɔ.’ Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ April mli lɛ, Venezuela bɔ gbɛgbalɔi awalɔi 2,464 he amaniɛ—yibɔ ni ji oha mlijaa 136 fe nyɛsɛɛ yibɔ lɛ. Ni Trinidad shiɛlɔi lɛ fɛɛ amlijaa oha mli 51 batsɔmɔ gbɛgbalɔi. Yɛ June mli, beni eji Japan nugbɔnɛmɔ be diɛŋtsɛ lɛ, no mli lɛ 25,140 miina gbɛgbamɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ—Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ni yɔɔ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ mli oha mlijaa 36. Mɛɛ miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli nɛ akɛ mɔ ko aaakwa lɛ diɛŋtsɛ ehe bɔni afee ni ejie Yehowa yi babaoo!—Hebribii 13:15; 4 Mose 6:8; Luka 9:23-25.
11. (a) Mɛni hewɔ esaaa akɛ mɛi ni nyɛɛɛ amɛbote gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ anijiaŋ jeɔ wui lɛ? (b) Mɛɛ amaniɛbɔɔ ni kɔɔ sɔɔmɔ lɛ kɛ kpee ni ayaa he tsɔɔ akɛ Yehowa Odasefoi ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ etsu nii waa?
11 Shi kɛlɛ, jeee gbɛgbalɔi ni amɛtuu amɛhe amɛha lɛ pɛ, shi moŋ Israel mumɔŋ “maŋ” muu lɛ fɛɛ, kɛ “asafo babaoo” ni ji amɛhefatalɔi akpei abɔ lɛ hu ebɔ mɔdɛŋ jogbaŋŋ yɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ lɛ mli yɛ 1982. Amɛ fɛɛ amɛfee amɛ gbɛfaŋnɔ yɛ ŋmlɛtswaa yifalɛ hee ni fe fɛɛ ni ji 384,856,662 ni akɛtsu nii yɛ sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ mli, ni amɛteŋ mɛi babaoo na daa otsi Biblia mli nikasemɔi 1,586,293 ni afeɔ yɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ashiai amli lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Yɛ Yesu gbele lɛ Kaimɔ ni aye yɛ April 8, 1982 mli lɛ, mɛi ni ba yɛ jeŋ fɛɛ yɛ asafoi 44,953 lɛ mli lɛ ji gbɔmɛi 6,252,787—amɛyi fa babaoo diɛŋtsɛ! Ni eba akɛ wɔkɛ hekãmɔ aaaya nɔ ni wɔkɛkwɛ nɛkɛ “toobii” nɛɛ amumɔŋ lɛɛ lɛ nɔ!—Yohane 21:15-17.
12. Mɛɛ jɔɔmɔi ajaje yɛ 4 Mose 6:24-26, ni ebaanyɛ ekɔ namɛi ahe agbɛnɛ?
12 Beni ejaje mla ni kɔɔ Nazirnyo feemɔ lɛ he lɛ sɛɛ pɛ kɛkɛ ni Yehowa ha Mose jaje jɔɔmɔi eshwie maŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, akɛ: “Yehowa ajɔɔo ni etoo! Yehowa aha ehiɛ akpɛ yɛ onɔ, ni eduro bo, Yehowa awo ehiɛ nɔ yɛ onɔ, ni ehão hejɔlɛ.” Kwɛ bɔ ni nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɔɔ Yehowa mumɔŋ maŋ ni ji mumɔŋ Israel he fɛfɛo ŋmɛnɛ—kɛ agbɛnɛ hu “futufutu gbɔmɛi babaoo” ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli ni amɛba akɛ amɛkɛ amɛ baana Yehowa sɔɔmɔ mli gbɛfaŋnɔ lɛ! Eyɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ akɛ aaale akɛ abaptisi Yehowa odasefoi heei 138,540 yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he yɛ afi muu lɛ fɛɛ mli, yibɔ ni ji oha mlijaa 15.6 fe mɛi ni abaptisi afi ni tsɔ hiɛ lɛ. Akɛ Yehowa gbɛi lɛ efɔ mɛnɛɛmɛi fɛɛ nɔ, kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ hu ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ nɔ, koni Yehowa diɛŋtsɛ “ajɔɔ amɛ.”—4 Mose 6:24-27; 2 Mose 12:38.
“Wɔyeɔ Kumin”
13, 14. (a) Mɛɛ shihilɛ mli wɔnyɛmimɛi ni atsi amɛ ta yɛ “Maji Krokomɛi 28” lɛ ashishi lɛ yɔɔ mli? (b) Mɛɛ hewalɛwoo wɔbaanyɛ wɔna kɛjɛ amɛnɔkwɛmɔ nɔ lɛ mli?
13 Shikpɔji pii yɛ ni esa akɛ Yehowa Odasefoi awuu ta waa kɛha hemɔkɛyeli Iɛ yɛ shihilɛ ni mli wawai ashishi. Akɛni henyɛlɔ lɛ yi wa, ni esa akɛ wɔbu wɔnyɛmimɛi lɛ ahe hewɔ lɛ, hei nɛɛ pii yɛ ni atsiii ta yɛ amaniɛbɔɔ lɛ mli, shi moŋ amɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he akɔntaabuu lɛ fɛɛ ni abua naa lɛ jeɔ kpo yɛ yibɔ lɛ fɛɛ yiteŋgbɛ ni hiɛ yitso akɛ: “Maji krokomɛi 28” lɛ.
14 Odasefoi ni nɛkɛ amaniɛbɔɔ nɛɛ damɔ shi kɛha amɛ lɛ, ‘tsɔɔ mɔ ni sumɔɔ amɛ lɛ nɔ amɛyeɔ kunim aahu.’ (Romabii 8:37-89) Yɛ be mli ni wɔsusuɔ amɛ anɔkwa sɔɔmɔ Iɛ he lɛ, eba akɛ wɔhu wɔɔtswa wɔfai shi, ni wɔye gbɛtsii nii fɛɛ anɔ kunim bɔni afee ni wɔya nɔ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ ‘wɔtsui muu fɛɛ, wɔsusuma muu fɛɛ, wɔjwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ, kɛ wɔhewalɛ fɛɛ,’ yɛ be mli ni wɔjɛɔ wɔsuɔmɔ mli wɔyeɔ wɔbuaa wɔnanemɛi ni amɛ hu amɛfee nakai lɛ. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔkɛ “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli Iɛ teŋ jɛkɛɛɛ.”—Marko 12:29-31, 34.
15-17. (a) Mɛɛ amaniɛbɔɔ ni woɔ mɔ hewalɛ wɔnuɔ he kɛjɛɔ shikpɔŋ lɛ nɔ hei ni naagbai yɔɔ jɛmɛ lɛ amli? (b) Mɛɛ amaniɛbɔɔ krokomɛi hu okane yɛ afi ni ho lɛ mli? (d) Mɛni ji Yehowa Odasefoi asɔlemɔ yɛ amɛnɔyelɔi lɛ ahe?
15 Nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko ni yɔɔ Lebanon lɛ ŋa ŋma akɛ: “Kɛ wɔyɛ sɔɔmɔ lɛ mli, ni wɔnu tui wuji ni akɛtswiaa ta kɔɔyɔŋ lɛji agbɛɛmɔ lɛ, wɔshaa foi wɔyadamɔɔ tsũi ashishi yɛ amɛshinaai anaa kɛhaa hebuu, ejaakɛ tui wuji nɛɛ ahe nibii ni jɛɔ ŋwɛi bagbeɔ shi lɛ egbe gbɔmɛi enumɔ yɛ shikpɔŋkuku ni wɔtsuɔ shia kɛ shia nitsumɔ lɛ yɛ jɛmɛ lɛ mli yɛ nakai otsi lɛ nɔŋŋ mli. Nɔ ni wɔsɔleɔ yɛ he be fɛɛ be ji akɛ Yehowa jɔɔmɔ ahi wɔkpee ni baa lɛ kɛ wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Beirut Anaigbɛ lɛ anɔ. Kpokpaa nɔ kpee lɛ ba nɔ yɛ June 13. Nɔ ni ha wɔna miishɛɛ fe fɛɛ ji akɛ awo akpɔ ko yɛ redio nɔ yɛ gbi ni ji nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ nɔ ni ji gbi ni je baatsɛre ni abaafee kpee lɛ akɛ akpa tutswaa, no hewɔ lɛ kpee lɛ tee nɔ fɛfɛo.” Ni sɛɛ mli lɛ amaniɛbɔɔ tsɔɔ ákɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ ko epilaaa yɛ Beirut Anaigbɛ yɛ nakai be lɛ mli.
16 Yɛ Central Amerika maŋ ko ni nɔyeli hee lɛ nuuu Yehowa Odasefoi atoiŋjɔlɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi kwraa mli lɛ, ashwie maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔi lɛ fɛɛ kɛjɛ jɛmɛ. Amɔ maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔ ko kɛ eŋa ni akɛ amɛ to yɛ teemɔ he ko otsii enyɔ, dani Odasefoi anɔkwafoi ni ji maŋ Iɛ nɔ bii diɛŋtsɛ na amɛ ni amɛbɔ Ŋleshi Nɔyeli lɛ Bɔfoi Anitsumɔhe ni yɔɔ jɛmɛ lɛ amaniɛ, kɛyashi be mli ni ato gbɛjianɔ ni aha amɛshi maŋ lɛ mli. Abɔ amaniɛ kɛjɛ nɛkɛ he nɛɛ akɛ nɔyeli lɛ miitao “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” ni amɛnu akɛ lɛ ji mɔ ni nyiɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔ lɛ hiɛ lɛ.—Mateo 24:15-47.
17 Yɛ Afrika maŋ ko ni ji Zimbabwe mli lɛ, nɔyeli lɛ mli onukpa waa ko kɛɛ maŋkwramɔ kpee ko akɛ: “Yɛ bei abɔ ni amɛji Yehowa Odasefoi lɛ wɔbɛ naagba ko. Amɛjeee wɔhenyɛlɔi. Shi kɛji akɛ amɛkpa Yehowa Odasefoi ni amɛji lɛ belɛ be eshɛ ni esa akɛ wɔsusu amɛhe.” Eji Nyɔŋmɔ anɔkwale webii lɛ asɔlemɔ akɛ nɔyeli lɛ mli onukpai fɛɛ akɔ jwɛŋmɔ ni mli ka shi ni tamɔ nɛkɛ, bɔni afee ni Yehowa Odasefoi fɛɛ “ahi shi kpoo yɛ hejɔlɛ mli, yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ kɛ jeŋba ni hiɛ sɔɔ fɛɛ mli.”—1 Timoteo 2:1, 2.
“Maŋtsɛyeli Anɔkwale” Kpokpaa Wulu Nɔ Kpee Je Nɔ Ko Shishi!
18. Mɛɛ wolo ko ni ekaaa ajie lɛ kpo yɛ “Maŋtsɛyeli Anɔkwale” Kpokpaa Wulu nɔ Kpee lɛ shishi, ni mɛni ji eyiŋtoo?
18 Aje “maŋtsɛyeli Anɔkwale” Yehowa Odasefoi Akpokpaa Wulu nɔ Kpeei ni baatsara nɔ lɛ shishi yɛ 1982 June nyɔŋ lɛ nɔ, ni afee nɛkɛ kpeei nɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ hei sɔrɔtoi. Yɛ U.S., Amerika lɛ, yibɔ hee ni fa fe fɛɛ ni ba kpee lɛ shishi lɛ bafee 1,108,022.a Ajie wolo hee ko ni akɛbaakase Biblia lɛ kpo yɛ nɛkɛ 1982 kpeei nɛɛ ashishi yɛ U.S., Amerika kɛ agbɛnɛ yɛ hei krokomɛi babaoo. Enɛ ji wolo ni mfonirii fɛfɛji yɔɔ mli ni hiɛ baafai 256 ni egbɛi ji You Can Live Forever in Paradise on Earth (Obaanyɛ Ohi Shi Kɛya Naanɔ yɛ Paradeiso yɛ Shikpɔŋ nɔ) lɛ. Shi enɛ jeee wolo ni mfonirii kɛkɛ yɔɔ mli. Ni asaŋ ejeee wolo ni asaa aha gbekɛbii hu. Yiŋtoo ni yɔɔ mfonirii fɛfɛji ni yɔɔ mli lɛ asɛɛ ji ni etsɔɔ gbɔmɛi ni amɛye afii sɔrɔtoi fɛɛ anii, koni aye abua amɛ ni amɛna HEMƆKƐYELI, ni ji su ni hereɔ mɔ yiwala lɛ. HEMƆKƐYELI ni akɛma shi shiŋŋ yɛ Yehowa, e-Wiemɔ kɛ eyiŋtooi ahe anɔkwale nilee nɔ ji nɔ ni ye bua odasefoi anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema bei amli lɛ ni amɛnyɛ amɛye gbɛtsii nii ni tamɔ nɔ ni anyɛŋ aye nɔ lɛ anɔ kunim. HEMƆKƐYELI nɔ “asafo babaoo” ni sumɔɔ jalɛnifeemɔ lɛ tsɔɔ ni ŋmɛnɛ amɛnyɛɔ amɛdamɔɔ “naagbee gbii” nɛɛ amli naagbai lɛ anaa lɛ, ni abaahere amɛyiwala kɛtsɔ “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ mli kɛyabote Yehowa Gbɛjianɔtoo Hee lɛ mli.—Kpojiemɔ 7:9, 14; 2 Timoteo 3:1; Hebribii 10:38, 39; 11:32-38.
19. Mɛni bo diɛŋtsɛ lɛ okɛɔ yɛ nɛkɛ wolo nɛɛ he?
19 Weku yitso ko, ni nine shɛ wolo nɛɛ nɔ kɛ miishɛɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Eji nikeenii ni jɛ Yehowa ŋɔɔ ni eko bɛ ni fe no yɛ afii 25 ni mikɛ mihe bɔ anɔkwale nɛɛ he lɛ lɛlɛŋ. Gbɛ ni atsɔ nɔ aŋma lɛ baaŋɔɔ mɔ fɛɛ mɔ naa. Mfonirii lɛ kanyaa mɔ aahu akɛ obaanyɛ oyoo nɔ he nii ni ataoɔ awie lɛ. Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yiŋtooi lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ gbɛ ni tsɔɔ mɔ yiŋ nɔ.” Ákala nɛkɛ wolo ni jara wa waa ni anyɛŋ akɛto shika he lɛ yɛ wiemɔi 21 mli momo, kɛ babaoo ni baaba.
20. (a) Mɛni hewɔ ni ashweɔ akɛ gbɔmɛi akpekpei babaoo hu aaakase anɔkwale lɛ kɛtsɔ nɛkɛ dɛŋdade nɛɛ nɔ lɛ? (b) Etsɛŋ ni mɛi ni boɔ Yesaia 26:2, 4 toi lɛ baabote mɛni mli diɛŋtsɛ?
20 Wɔ hiɛnɔkamɔ ji akɛ gbɔmɛi akpekpei babaoo ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ baakase anɔkwale lɛ lolo kɛtsɔ wolo hee, You Can Live Forever in Paradise on Earth, (Obaanyɛ Ohi Shi Kɛya Naanɔ yɛ Paradeiso yɛ Shikpɔŋ nɔ) nɛɛ baafai lɛ amli, ni ákɛ mɛnɛɛmɛi baadamɔ shi shiŋŋ ni amɛfi Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ sɛɛ, yɛ be mli ni etsɛŋ ni Yesaia “lala” ni yɔɔ yitso 26 lɛ naagbee fa lɛ baaba mli lɛ: “Yaa, mimaŋ, ni oyabote opia lɛ mli, ni oŋa oshinaa lɛ owo oyi; teemɔ ohe hiŋmɛitswaaoo ko kɛyashi beyinɔ ni mlifu lɛ aaaho! Shi naa, Yehowa miije kpo kɛmiijɛ eshihilɛ he lɛ ni eyawo shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ anyɔmɔ yɛ amɛnishaianii lɛ ahewɔ.” Kɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Nuŋtsɔ Yehowa fã egbɛi kpeteŋkpele lɛ he yɛ Harmagedon sɛɛ lɛ, “jeŋmaŋ ni ja ni ye anɔkwa” lɛ kɛ “asafo babaoo” ni ji amɛhefatalɔi jalɔi lɛ baaje kpo shweshweeshwe ni nɔ ko esaaa amɛhe, ni amɛyabote shiwooi fɛfɛji ni “Nuŋtsɔ Yehowa” eha aŋma fɛɛ yɛ anɔkwayeli mli yɛ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ mli diɛŋtsɛ.—Yesaia 26:2, 4, 20, 21; Kpojiemɔ 7:9, 14; 16:13-16.b
[Shishigbɛ niŋmai]
a Worldwide, yɛ 1981 “Maŋtsɛyeli Anɔkwayeli” Kpokpaa Wulu nɔ Kpee lɛ shishi lɛ, mɛi ni ba kpee lɛ shishi ji 4,147, 256, ni abaptisi Odasefoi heei 44,357.
b Ajie kɛjɛ January 1, 1983 Blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ mli.
Yesaia 26 gbalɛ “lala” lɛ mlibaa he susumɔ:
□ Kuku 2: Namɔ loo namɛi fi Maŋtsɛyeli he sane ni ka shi lɛ sɛɛ yɛ jeŋ fɛɛ, klɛŋklɛŋ kwraa, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni jɛ mli ba?
□ Kuku 4: Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ esa akɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɛwo Yah sɔɔlɔ fɛɛ sɔɔlɔ mli?
□ Kuku 15: 1982 Sɔɔmɔ Afi Amaniɛbɔɔ lɛ mli saji otii lɛ tsɔɔ mɛni mlibaa?
□ Kuku 20: Mɛɛ abobaa he Yehowa kɛhaa, ni kɛyashi mɛɛ be?
□ Kuku 21: Mɛni nɔ mi enɛ maa yɛ nɔ hewɔ ni Yehowa tsuɔ ekojomɔ he nii lɛ?
[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]
Yehowa Odasefoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ nya waa yɛ wolo hee ni hiɛ baafai 256 kɛ emli mfonirii babaoo, You Can Live Forever in Paradise on Earth lɛ ni ajie Iɛ kpo yɛ amɛ “Maŋtsɛyeli Anɔkwale” Kpokpaa Wulu nɔ Kpeei lɛ ashishi lɛ he. Wolo ni kɛ Biblia mli shishijee tsɔɔmɔi mamɔɔ shi yɛ faŋŋ mli nɛɛ baaŋɔɔ onukpai kɛ gbekɛbii fɛɛ ni taoɔ nibii kpokpai kɛha wɔshikpɔŋ lɛ anaa. Aaakpa gbɛ akɛ ebaatsu nitsumɔ kpele yɛ Odasefoi lɛ anitsumɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ mligbelemɔ mli, ni ewo Biblia kasemɔ yɛ shia he hewalɛ.
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 19]
Buu Mɔɔ nitsumɔhe niji heei ni amamɔɔ yɛ Europa yɛ 1982 mli lɛ ekomɛi
ENEBAKK, NORWAY
HOLBÆK, DENMARK
AJALVIR (MADRID) , SPAIN
SELTERS, GERMANY
July Daa Gbi Ŋmalɛ
(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)