2 MOSE—Kɛjɛ Yiwalɛ Nɔyeli Mli Kɛtee Teokrase Gbɛjianɔtoo Mli
YEHOWA nu amɛ-bolɔmɔ akɛ “nyɔji yɛ yiwalɛ nɔyeli shishi lɛ.” Be eshɛ ni esa akɛ efee he nɔ ko, ni efee nakai akɛ amɛ Jielɔ Ofe. Yɛ no sɛɛ etsɛɛɛ ni Nyɔŋmɔ to ewebii ni ehala amɛ lɛ gbɛjianɔ akɛ teokrase ni ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ.
Enɛ titri ji miishɛɛ sane ni obaana yɛ Biblia mli wolo ni ji 2 Mose lɛ mli. Hebri gbalɔ Mose ŋma, ni egbe Israelbii lɛ aniiashikpamɔi kɛjɛ 1657 kɛbashi 1512 D.Ŋ.B. Wolo lɛ mli saji ni heɔ mɔ jwɛŋmɔ lɛ ekomɛi ji nibii ni yɔɔ naakpɛɛ kɛ mlai kpakpai.
Shi ani 2 Mose tsɔɔ nɔ ko diɛŋtsɛ yɛ afii ohai 20 nɛɛ mli? Yɛ anɔkwale mli lɛ etsɔɔ nɔ ko, taakɛ ehe susumɔ fioo ni wɔbaafee lɛ baatsɔɔ lɛ.
2 Mose Wolo Lɛ Naamuu Kuku
Ákɛ mɛi ni eyahi Mizraim lɛ, Yakob seshibii lɛ ayi bɔi famɔ oyayaayai akɛ atsɔ maŋtsɛ lɛ famɔ ko nɔ aha amɛna nɔ̃ akɛ “nyɔji yɛ yiwalɛ nɔyeli shishi.” Farao po wo akpɔ akɛ agbe Israel gbekɛbii hii fɛɛ. Mɔ ni je oshara ni tamɔ nɛkɛ mli ji abifao ko ni enyɛ kɛ lɛ fɔ̃ adeka ko ni akɛ faa naa jwɛi ko elo lɛ mli ni akɛ lɛ yama Nilo Faa lɛ naa lɛ. Farao biyoo lɛ na lɛ ni eŋɔ gbekɛ lɛ akɛ ebi, ni ewo Iɛ gbɛi akɛ Mose ni eshishi ji “ahere eyiwala kɛjɛ nu mli.” Eyɛ mli akɛ alɛ lɛ yɛ odehei awe moŋ, shi beni eye afii 40 lɛ, Mose yafi lɛ diɛŋtsɛ ewebii ni awaa amɛ yi lɛ asɛɛ ni egbe Mizraimnyo ko. Enɛ nyɛ enɔ ni ejo foi, etee Midian, he ni eyabote gbalashihilɛ mli yɛ, ni ehi jɛmɛ akɛ tookwɛlɔ. Beni be shwieɔ mli lɛ, Farao lɛ gbo, shi Farao kroko bawa Israelbii lɛ ayi. Yɛ be ni sa mli lɛ, Nyɔŋmɔ nu amɛ ŋkɔmɔyeli bolɔmɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ.—2 Mose 1:1–2:25.
Gbi ko lɛ Mose na ŋa loo jwɛi ko ni miitso shi yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ eshãaa. Yehowa tsɔ bɔfo ko nɔ ekɛ nitsumɔ wo edɛŋ yɛ jɛmɛ akɛ eku sɛɛ eya Mizraim ni eyanyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛjɛ nyɔji awe lɛ. Nyɔŋmɔ hala enyɛminuu Aaron akɛ efee enaawielɔ.—2 Mose 3:1–4:31.
Mose kɛ Aaron yapue yɛ Farao hiɛ, ni amɛbi ni aŋmɛ Israelbii lɛ agbɛ ni amɛyaye gbijurɔ amɛha Yehowa yɛ ŋa lɛ nɔ. Mizraim nɔyelɔ lɛ kɛ henɔwomɔ kpoo enɛ feemɔ, shi, Yehowa fee he nɔ ko koni ekɛfee gbɛi eha lɛ diɛŋtsɛ ehe. Henɔwolɔ Farao kɛ ŋkunyaayelɔi ni ehala amɛ lɛ jeee fɛi yɛ Mose, mɔ ni Yehowa kɛ lɛ tsuɔ nii ni ekɛ haomɔi aba amɛnɔ lɛ hiɛ. Yɛ be mli ni haomɔi nɛɛhu eba amɛnɔ lɛ po sɛɛ lɛ, Mizraim yiwalɛ nɔyelɔ lɛ miiwaje etsui lolo!—2 Mose 5:1–10:29.
Yɛ be mli ni akpaa haomɔ ni ji 10 lɛ gbɛ lɛ, Yehowa fa akɛ Israelbii lɛ aye “hehoo.” Yɛ Nisan 10 lɛ, amɛŋɔ toobi ni edako amɛha shia fɛɛ shĩa. Agbe kooloo lɛ yɛ Nisan 14 ni akɛ elá diki amɛshinaatsei ahe. Amɛshã loo lɛ ni amɛye yɛ gbɛkɛnaashi kɛ shwie baa ŋmɔŋ ni joɔ kɛ aboloo akpiti. Yɛ be mli ni wekui nɛɛ fɛɛ yɔɔ tsu mli, aaafee nyɔɔŋ teŋ lɛ, Yehowa bɔfo baho kɛtsɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, shi eho Israelbii ashiai fɛɛ he. Kɛkɛ ni haomɔ ni ji 10 lɛ ba. Gbele ba Mizraimbii akromɔbii fɛɛ nɔ. Ni Farao kromɔbi hu fata he. Enɛ mli eha Israelbii lɛ tee.—2 Mose 11:1–12:36.
Shi, etsɛɛɛ ni Mizraim yiwalɔ lɛ kɛ etabilɔi lɛ bɔi amɛ tiumɔ waa. Yehowa kɛ yiwalaheremɔ ha kɛtsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli gbɛ ni egba lɛ nɔ. Kɛkɛ ni be mli ni Israelbii lɛ etsɔ mli kɛtee afa kroko lɛ, Nyɔŋmɔ ha ŋshɔ lɛ mua enaa ewo Farao kɛ etabilɔi lɛ ni tiuɔ amɛ lɛ ayi ni eshiu amɛ fɛɛ. Mɛɛ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ po atsɔɔ nɔ aleɔ Yehowa kɛ ehewalɛ kpele lɛ nɛkɛ!—2 Mose 12:37–15:21.
Israelbii lɛ kase Yehowa he nii babaoo shii abɔ kɛjɛ jɛmɛ kɛtee Sinai Gɔŋ ni yɔɔ Arabia lɛ he, yɛ be mli ni eha nu ni jooɔ tsɔ nuŋma, eha amɛ trakɔkɔi pii kɛ niyenii ko ni ŋɔɔ ni amɛtsɛɔ lɛ mana amɛye lɛ. Beni amɛshi Mizraim nyɔji awe lɛ sɛɛ nyɔji etɛ lɛ, amɛbabɔ ŋsra yɛ Sinai Gɔŋ lɛ shishi. Jɛmɛ amɛnine shɛ Nyɔŋmɔ mlai ni “Wiemɔi Nyɔŋma” (Kitai Nyɔŋma) lɛ yɔɔ mli lɛ nɔ yɛ, ni amɛkɛ Yehowa, amɛ-Jielɔ Ofe lɛ bote kpaŋmɔ mli yɛ jɛmɛ.—2 Mose 15:22–24:18; 5 Mose 4:13.
Mose yahi gɔŋ lɛ nɔ gbii 40, ni enine shɛ famɔi ni kɔɔ anɔkwale jamɔ kɛ gbɛ ni aaatsɔ nɔ ama Yehowa kpeebuu ni ji sɔlemɔwe fioo lɛ nɔ. Beni be shwieɔ mli lɛ, Israelbii lɛ fee ni amɛja shika tsinabi. Beni Mose kpeleke shi kɛjɛ gɔŋ lɛ nɔ lɛ ena ni enɛ wo emli la waa akɛ ejwara tɛi tɛtrɛbii enyɔ ni aŋma Wiemɔ Nyɔŋma lɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ yɛ nɔ lɛ. Yɛ be mli ni ágbala wɔŋjalɔi ni fee efɔŋ nɛɛ atoi lɛ, eku sɛɛ ekwɔ gɔŋ lɛ ni enine yashɛ tɛi tɛtrɛbii kroko nɔ. Aha Mose na Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ni enu Yehowa ni miijaje akɛ Lɛ Yehowa lɛ ji mɔbɔnalɔ shi ehaaa mɔ ni sa toigbalamɔ lɛ aŋɔ ehe aye.—2 Mose 25:1–34:7.
Beni Mose ku esɛɛ kɛjɛ gɔŋ lɛ nɔ eba nɔ ni ji shii enyɔ lɛ, kɛkɛ ni kpeebuu lɛ maa je shishi taakɛ Yehowa kɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ eha lɛ lɛ. Beni Israel yeɔ afi yɛ amɛ heyeli lɛ mli lɛ, no mli lɛ agbe nɛkɛ kpeebuu ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ hewɔ kɛ emli nibii lɛ fɛɛ naa fɛfɛo. Awo kpeebuu lɛ ama shi ni awula lɛ, kɛkɛ ni Yehowa kɛ enunyam wo shia lɛ obɔ.—2 Mose 34:8–40:38.
Eka shi faŋŋ akɛ nibii amlitii yɛ gbɛ ni yɔɔ miishɛɛ nɔ nɛɛ etee ohenumɔi ashi. Shi kanemɔ ni bo diɛŋtsɛ oookane 2 Mose wolo lɛ baatee sanebimɔi komɛi ashi yɛ ojwɛŋmɔ mli ni abaaha ekomɛi ahetoo yɛ be mli ni wɔsusuɔ nibii sɔrɔtoi etɛ ni yɔɔ wolo lɛ mli yɛ sanebimɔ kɛ hetoo gbɛ nɔ he lɛ.
“Nyɔji Yɛ Yiwalɛ Nɔyeli Shishi
•3:1—Mɛɛ osɔfo nɛkɛ Yetro, Mose shaanuu lɛ ji?
Eka shi faŋŋ akɛ Yetro ji blematsɛ kɛha Midianbii aweku ko, ni lɛ ji mɔ ni tsɔɔ amɛ nii ni enyiɛɔ amɛhiɛ yɛ saji ni kɔɔ amɛshihilɛ he kɛ jamɔ he lɛ mli. Akɛni Midianbii lɛ ji Abraham seshibii kɛtsɔ Ketura nɔ hewɔ lɛ, Yahowa jamɔ ni Abraham kɛtsɔɔ eshiabii lɛ yɛ amɛjwɛŋmɔ mli. Wɔnyɛŋ wɔma bɔ ni nakai weku jamɔ lɛ yɔɔ krɔŋŋ ha yɛ Mose gbii lɛ amli lɛ nɔ mi. Shi Yetro jie hiɛsɔɔ kpele kpo etsɔɔ Yehowa, eyɛ akɛ Yehowa halako lɛ pɔtɛɛ.—2 Mose 18:1-24.
•4:11—Ani Yehowa ji mɔ ni kɛ shwilamɔ ni ji fatɔɔ nɛɛ baa?
Dabi, jeee Yehowa ji mɔ ni kɛ kpa ni adesa jeɔ tamɔ shwilamɔ kɛ toi ni amuɔ lɛ fɛɛ baa. Enɛɛmɛi baa lɛ nakai ejaakɛ Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ koni adesai aweku ko ni amɛtsɔmɔ eshafeelɔi ahi shi, akɛni Adam kɛ Hawa eshafeelɔi lɛ elaaje amɛ diɛŋtsɛ amɛ emuuyeli ni yɛ enɛ hewɔ lɛ amɛnyɛɛɛ amɛfɔ bii ni yeɔ emuu lɛ hewɔ. (Hiob 14:4; Romabii 5:12) Yɛ be mli ni amɛseshibii lɛ fɔɔ lɛ, emuu ni ayeee kɛ gbɔmɔtsoŋ kpa ni ajeɔ baje kpo babaoo. Akɛni Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ tee nɔ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ baanyɛ awie yɛ Iɛ diɛntsɛ ehe akɛ lɛ ‘efee’ mumui, toimulɔ kɛ shwilafo.’ Shihilɛi pɔtɛɛ komɛi amli ebaa yɛ akɛ Yehowa jeɔ gbɛ ni ehaa mɔ ko tsɔɔ shwilafo, kɛ mumui diɛŋtsɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 6:18; Luka 1:20-22, 62-64; Bɔfoi lɛ Asaji 13:8-11) Kɛji akɛ gbɔmɛi hala akɛ amɛaatsɔmɔ toimulɔi kɛ shwilafoi yɛ mumɔŋ lɛ, enmɛɔ amɛ gbɛ ni amɛyaa nɔ yɛ he ni amɛheee amɛyeee kɛ ewiemɔ Iɛ ni amɛkpoo lɛ mli, ni enɛ haa etsɔɔ tamɔ ‘efee amɛ’ toimulɔi kɛ shwilafoi yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa. (Yesaia 6:9, 10) Shi Yehowa kɛ mumɔŋ ninumɔ kɛ ninamɔ eha mɛi ni taoɔ akɛ amɛsa ehiɛ lɛ. Agbɛnɛ hu, Yehowa, Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ baatsɔ e-Maŋtsɛyeli kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ lɛ nɔ eha adesai aye amɛhe kɛjɛ gbɔmɔtsoŋ shwilamɔ kɛ naagbai fɛɛ mli.—Yesaia 61:1, 2; 1 Yohane 4:8; Kpojiemɔ 21:1-4.
•4:24-26—Namɔ wala yɔɔ eshara mli lɛ, mɛni ba?
Akɛni nɛkɛ kuku nɛɛ mli bɛ faŋŋ hewɔ lɛ, nɔ ni wɔsusuɔ nɛ: Kulɛ aahe agbe Mose binuu lɛ akɛni atsuko klɛŋklɛŋ kpaŋmɔ ni kɔɔ ketiafoo he lɛ he nii yɛ ehe lɛ. (1 Mose 17:9-14) Akɛni Zipora fo gbekɛ̃ lɛ ketia hewɔ lɛ, eha nɛkɛ kpaŋmɔ nɛɛ nɔkpɛlɛmɔ he odaseyeli lɛ sa bɔfo ni etsɔ ehe gbɔmɔ lɛ naji ahe, ni ekɛtsɔɔ akɛ ehe ehiaaa agbɛnɛ ni ebinuu lɛ agbo. Kɛ eewie etsɔɔ Yehowa kɛmiitsɔ bɔfo lɛ nɔ ákɛ “la ayemforowu” Iɛ, belɛ ekpɛlɛ gbɛhe mli ni eyɔɔ akɛ ŋa yɛ ketiafoo he kpaŋmɔ ni ka ekɛ Nyɔŋmɔ akɛ wu lɛ teŋ lɛ nɔ.
•6:3—Akɛni Abraham, Isak kɛ Yakob kɛ gbɛi ni ji Yehowa tsu nii hewɔ lɛ, belɛ Nyɔŋmɔ hako amɛle enɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ mli?
Gbɛi Yehowa lɛ shishi diɛŋtsɛ ji “Ehaa Ebaa Mli,” ni ji akɛ, taakɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo ji. Abraham, Isak kɛ Yakob kɛ gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ tsu nii ni amɛnine shɛ shiwooi anɔ kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ, shi kɛlɛ amɛleee aloo amɛnaaa niiashikpamɔ ko ni kɔɔ Yehowa he akɛ lɛ ji Mɔ ni haa nɛkɛ shiwooi nɛɛ baa mli kwraa lɛ. (1 Mose 12:1, 2; 15:7, 13-16; 26:24; 28:10-15) Shi kɛlɛ, etsɛŋ ni Yehowa gbɛi lɛ baatsɔɔ nɔ ko kpele aha amɛseshibii, Israelbii lɛ. Amɛbaale eshishinumɔ diɛŋtsɛ beni Yehowa tsuɔ eyiŋtoo he nii yɛ Israelbii lɛ ahe kɛtsɔ jiemɔ ni ejieɔ amɛ kɛjɛɔ yiwalɛ nɔyeli shishi kɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ ni ekɛhaa amɛ yɛ ekpaŋmɔ ni ekɛ amɛtsɛmɛi lɛ kpaŋ lɛ mlibaa nɔ lɛ hewɔ lɛ.
•7:22—Nɛgbɛ Mizraim osɔfoi lɛ na nu ni tsɔko lá Iɛ kɛjɛ?
Amɛbaanyɛ amɛkɛ nu ni amɛna kɛjɛ Nilo Faa lɛ mli dani haomɔ lɛ ba lɛ afee nakai. Shi kɛlɛ, amɛbaanyɛ amɛna nu ni tsɔko lá lɛ kɛjɛ nubui ni amɛaaje yɛ Nilo Faa lɛ hewɔhewɔ lɛ amli. (2 Mose 7:24) Ekolɛ osɔfoi lɛ kɛ nui ni tamɔ nɛkɛ tsu nii koni amɛkɛshishiu mɛi lɛ.
•12:29—Ani abuɔ hii kɛ yei fɛɛ akɛ kromɔbii?
Abuɔ hii lɛ pɛ akɛ kromɔbii. Enɛ jeɔ kpo yɛ anɔkwale ni eji akɛ yɛ sɛɛ mli lɛ, beni áfee tsakemɔ ko kɛtsɔ Levibii lɛ ni akɛ amɛ ha Yehowa hewɔ lɛ, hii lɛ pɛ ji mɛi ni akane amɛ lɛ nɔ. (4 Mose 3:40-51) Farao diɛŋtsɛ lɛ kromɔbi ni, shi agbeee lɛ ejaakɛ lɛ diɛŋtsɛ eyɛ eweku, ni jeee weku yitso lɛ agbe, shi moŋ weku lɛ kromɔbi lɛ ji mɔ ni gbo yɛ nakai Hehoo gbɛkɛ lɛ.—2 Mose 12:12.
Yehowa Jie Amɛ
•15:8—Akɛni Ŋshɔ Tsuru lɛ mli nui lɛ “fimɔ” hewɔ lɛ, ani ewa?
Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “fimɔ” lɛ tsɔɔ nɔ ko ni emia, esuu aloo eti. Akɛ nakai wiemɔ lɛ nɔŋŋ tsu nii yɛ Hiob 10:10 akɛto fufɔ mli nu ni aaahã efi ni etsɔ keesuu he. No hewɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ nui lɛ wa keketee. Akɛni jeee nɔ ko ni anaa hiɛ nui lɛ amli hewɔ lɛ amɛbaatamɔ nui ni efimɔ, eshɔ̃ aloo ewa bɔni afee ni enyɛ edamɔ shi. Kɛji akɛ kɔɔyɔɔi ni atsɔ hiɛ atsi ta lɛ yɛ ŋanii bɔ ni eeeha nui lɛ awa lɛ, kulɛ ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebaawie fɛi babaoo ni ba lɛ he.—2 Mose 14:21.
Ato Amɛ Gbɛjianɔ Akɛ Teokrase
•20:5—Ani enɛ tsɔɔ akɛ abaagbala anɔkwafoi lɛ atoi?
Dabi, ejaakɛ kɛ mɔ aŋkro ko ye afi ko Iɛ, akɛ nɔ ni efeɔ yɛ jeŋba kɛ subaŋ mli lɛ he gbɛnaa nii loo sɔ̃ fɔɔ lɛ diɛŋtsɛ enɔ. (Okɛto Ezekiel 18:20 he.) Shi kɛlɛ, beni Israel maŋ lɛ tsɔ ehe kɛtee wɔŋjamɔ he lɛ, ena enɛ mli amanehulu yɛ yinɔi babaoo mli. Egbalaaa aŋkroaŋkroi ni ji anɔkwafoi lɛ atoi yɛ maŋ lɛ he esha lɛ hewɔ, eyɛ mli akɛ amɛnu nɔ ni jɛ mli ba nɛɛ he aloo eko sa amɛhe. Ewa akɛ mɛi ni hiɛɔ amɛ emuuyeli mli nɛɛ aaanyɛ akpee maŋ muu lɛ fitemɔ yɛ jamɔ mli lɛ naa, shi yɛ nakai ni amɛfee hewɔ lɛ, amɛná Yehowa hiɛ duromɔ.
23:20-23—Namɔ ji bɔfo ni atsi eta yɛ biɛ lɛ, ni Yehowa gbɛi “yɛ emli” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
Atsɔ bɔfoi anɔ akɛ Nyɔŋmɔ mla ha Mose ni jeee Yesu Kristo pɛ yɛ be mli ni ebako shikpɔŋ nɔ lɛ. (Yohane 1:1-3, 14; Hebribii 2:2, 3) Shi shishinumɔ yɛ mli akɛ aaamu sane naa akɛ bɔfo ni Yehowa kɛɛ “migbɛi yɛ emli” lɛ ji Yesu yɛ be mli ni ebako shikpɔŋ nɔ Iɛ. Lɛ ji mɔ ni akɛ lɛ tsu nii koni etsɔɔ Israelbii lɛ gbɛ yɛ gbɛ ni ámɛfaa kɛyaa Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli. (1 Korintobii 10:1-4) Yesu, ni egbɛi lɛ shishi ji “Yehowa Yiwalaheremɔ” lɛ ji mɔ titri ni fiɔ e-Tsɛ lɛ gbɛi lɛ sɛɛ ni ebuɔ lɛ bem.
32:25 Mɛni hewɔ agbalaaa Aaron toi yɛ shika tsinabi amaga ni efee lɛ hewɔ?
Aaron fee enɛ yɛ gbɔmɛi lɛ afamɔ naa, shi jeee akɛ eyɛ wɔŋjamɔ he tsui ko. Yɛ sɛɛ mli lɛ, eyafata enanemɛi Levibii lɛ ahe yɛ Yehowa masɛi ni amɛte shi amɛwo mɛi ni teɔ shi woɔ Mose yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ. Agbe Israelbii 3,000 (eka shi faŋŋ akɛ hiɛnyiɛlɔi lɛ) shi eka shi faŋŋ akɛ amɛteŋ mɛi pii yeɔ fɔ ejaakɛ beni 3,000 lɛ etee sɛɛ lɛ, Mose kai gbɔmɛi lɛ akɛ amɛfee esha kpele. No hewɔ lɛ mɛi pii anine shɛ Yehowa mɔbɔnalɛ nɔ yɛ nakai be lɛ mli shi jeee Aaron pɛ.—2 Mose 32:1-6, 26-35.
34:26—Mɛni ji nɔ ni famɔ akɛ akahoo toobi yɛ enyɛ fufɔ mli lɛ tsɔɔ? (NW)
Abɔ amaniɛ akɛ toobi ni afɔ lɛ etsɛko ni ahoɔ lɛ yɛ enyɛ fufɔ mli ji wɔŋjalɔi anifeemɔ ni akɛhaa nugbɔ nɛɔ. No hewɔ lɛ akɛ mla nɛɛ ha Israelbii lɛ koni amɛkɛtsi amɛhe kɛjɛ nifeemɔ nɛɛ he. Shi kɛlɛ, famɔ nɛɛ kɛ ekrokomɛi maa anɔkwale ni eji akɛ gbɛjianɔtoo kpakpa ni sa yɛ saji fɛɛ mli lɛ nɔ mi. Yehowa kɛ toobi lɛ nyɛ lɛ fufɔ ha ni akɛlɛ ebi lɛ, shi ebi lɛ ni aaahoo lɛ yɛ efufɔ mli lɛ kɛ yiwalɛ kɛ gbele baaba, nɔ ni teɔ shi woɔ yintoo hewɔ ni akɛ fufɔ lɛ ha lɛ. Etamɔ nɔ ni nɛkɛ mla nɛɛ hu kɛ nikasemɔ ko haa ni tsɔɔ akɛ esaaa akɛ Nyɔŋmɔ webii ni ekɛ amɛ yɔɔ kpaŋmɔ mli lɛ feɔ nii tamɔ mɛi ni yitsoŋ wa, shi moŋ esa akɛ amɛfee mɛi ni yɔɔ mɔbɔnalɛ.
Etsɔɔ Nɔ Ko Diɛŋtsɛ Kɛha Anɔkwafoi Lɛ
2 Mose wolo lɛ mli sane lɛ kɔɔ yiwalɛ nɔyeli yɛ nyɔŋyeli shishi, ŋwɛi kpɔmɔ loo jiemɔ kɛ teokrase asafo ko gbɛjianɔtoo he. Shi mɛni afii ohai 20 nɛɛ mli Yehowa odasefoi baanyɛ akase kɛjɛ wolo nɛɛ mli?
Yehowa wajeɔ ewebii. Efee enɛ kɛtsɔ Israelbii lɛ asɛɛ ni efi ni ejɔɔ amɛ yɛ be mli ni amɛji “nyɔji yɛ yiwalɛ nɔyeli shishi” lɛ nɔ. (2 Mose 1:7, 14, NW) Nakai nɔŋŋ Yehowa wajeɔ eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Odasefoi lɛ yɛ yiwaa ni mli wa fɛɛ sɛɛ.
Yehowa ji Jielɔ ni mɔ ko kɛ lɛ yeee egbɔ. Kwɛ bɔ ni enɛ je kpo faŋŋ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli ha! No hewɔ lɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ odasefoi lɛ baanyɛ ana hekɛnɔfɔɔ akɛ, ákɛ kuu lɛ, amɛbaajo “amanehulu kpeteŋkpele” ni baa lɛ mli yɛ Jielɔ kpeteŋkpele lɛ hewalɛ shishi.—Mateo 24:20-22; Kpojiemɔ 7:9, 14.
Yehowa ji teokrase gbɛjianɔtoo lɛ Nyɔŋmɔ. Kɛ Israelbii lɛ bo emlai atoi lɛ, ehaa amɛnyɛɔ amɛjaa lɛ yɛ gbɛjianɔtoo kpakpa naa, yɛ shweshweeshwe shihilɛ mli, yɛ miishɛɛ ni woɔ egbɛi lɛ hiɛ nyam mli. Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ Yehowa eto edasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ gbɛjianɔ, ákɛ mɛi ni yɔɔ shweshweeshwe ni yɔɔ miishɛɛ yɛ nyɛmifeemɔ kuu mli. Kɛha wɔ diɛŋtsɛ wɔshweshweeshwe shihilɛ kɛ miishɛɛ namɔ lɛ, esa akɛ wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwale mli ákɛ eteokrase asafo ni woɔ egbɛi lɛ hiɛ nyam lɛ fa.—Lala 100:1-5; 1 Petro 2:17.
Enɛɛmɛi fata sɛɛnamɔi ni aaana kɛjɛ 2 Mose wolo lɛ mli lɛ he. Eba akɛ enɛ aaawo wɔhemɔkɛyeli hewalɛ yɛ be mli ni wɔsusuɔ saji ni yɔɔ miishɛɛ ni kɔɔ ŋwɛi jiemɔ kɛmiijɛ yiwalɛ nɔyeli shishi kɛmiiya teokrase gbɛjianɔtoo mli nɛɛ he lɛ.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]
Yehowa to Israel gbɛjianɔ akɛ teokrase yɛ Sinai Gɔŋ lɛ shishi
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 11]
Nɔ ni eshwɛ lɛ, onyɛmimɛi, nii obɔ ni ji anɔkwa, nii ni sa woo, nii ni ja, nii ni he tse, nii ni odɔɔ he, nii ni yɔɔ gbɛi kpakpa lɛ fɛɛ, kɛ́ jeŋba kpakpa ko yɛ, kɛ́ yijiemɔ ko hu yɛ lɛ, enɛɛmɛi anɔ nyɛjwɛŋa! Nii hu ni nyɛkase ni nyɛmɔ mli ni nyɛnu ni nyɛna yɛ mihe lɛ, nomɛi nɔŋŋ nyɛfea, ni hejɔlɛ Nyɔŋmɔ Iɛ kɛ nyɛ ahi shi.—Filipibii 4:8, 9.