“Wajemɔ Ohe Ni Ofee Ekãa Jogbaŋŋ”
“Nyɛkashea amɛ gbeyei; ejaakɛ, Yehowa,nyɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni wuɔ haa nyɛ.”—5 MOSE 3:22.
1. (a) Te shihilɛ lɛ bafee tɛŋŋ yɛ Israel yɛ ŋa lɛ nɔ gbɛfaa lɛ naagbee? (b) Mɛɛ kɔkɔbɔɔ Mose kɛha agbɛnɛ?
BE ESHƐ ni nibii ni he hiaa ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli baaba yɛ Israel yinɔsane mli. Esa akɛ Nyɔŋmɔ maŋ krɔŋkrɔŋ lɛ asaa ehe bianɛ ni amɛbote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Aaafee afii 40 nɛ, ni Mose enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛtsɔ ŋa kpeteŋkpele ni nɔ yɔɔ gbeyei lɛ nɔ. Shi agbɛnɛ, beni amɛbashɛ Yordan Faa lɛ niiaŋ yɛ Moab shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ekɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ wie nɔ ni ji naagbee kwraa. No mli lɛ eye afii 120, ni “ehiŋmɛii anɔ efeko lɛ tuutuu, ni ehewalɛ nɔ gbɔko.” Ni ejeee mɔ ni egbee naawalɛ eba shi hu. Yoshua ni baaye enajiaŋ lɛ kɛ Israel muu lɛ fɛɛ nya diɛŋtsɛ beni amɛnu bɔ ni Mose jajeɔ Yehowa mla lɛ etsɔɔ amɛ kɛ hewalɛ ni ekɛ ekãa bɔɔ amɛ kɔkɔ kɛ amɛtee akɛ amɛmiiya ni amɛyaŋɔ shikpɔŋ lɛ amɛhi nɔ lɛ.—5 Mose 1:1-5, 19, 21, 29, 30; 3:22; 31:6, 7, 23; 34:7.
2. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ nibii ni aŋmala afɔ shi nɛɛ ji nii ni aje gbɛ afee kɛha wɔhe nitsɔɔmɔ ŋmɛnɛ?
2 Ani nakai nibii ni ba yɛ blema beebe ni eho nɛɛ lɛ ji yinɔsane ko kɛkɛ? Dabida. Bɔfo Paulo kɛɔ wɔ akɛ: “Nibii abɔ ni aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ ana hiɛnɔkamɔ.” (Romabii 15:4) Nɔ ni aŋma afɔ shi nɛɛ yɛ eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔ. Ebaanyɛ ewo wɔ hewalɛ ŋmɛnɛ kɛha mumɔŋ tawuu. Nɔ ni efeɔ kɛhaa wɔ hu ji “ni aŋɔbɔ wɔ kɔkɔ, wɔ mɛi ni je lɛ naagbee lɛ enina wɔ lɛ,” koni eye ebua wɔ koni wɔkwa Satan tsɔnei lɛ.—1 Korintobii 10:11; 1 Petro 4:7.
Yoshua Hewalɛ Lɛ—Nɛgbɛ Ejɛ?
3, 4. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee ekãa lɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nakai hu?
3 Etsɛŋ kwraa ni Nyɔŋmɔ webii lɛ baashi ako kɛbote Yehowa nibii agbɛjianɔtoo hee lɛ mli. Yɛ nibii ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli lɛ hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔna tsuisalɛ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nakai hu? Yɛ be mli ni Yoshua saa ehe koni ebote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ wo lɛ ŋaa akɛ: “Wajemɔ ohe ni ofee ekãa jogbaŋŋ kɛkɛ ni ojwɛŋ nɔ ni oye mla lɛ ni mitsulɔ Mose wo lɛ fɛɛ nɔ. Kaaje he kɛmiiya ninejurɔ loo abɛku, bɔni afee ni ohiɛ aka shi yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ofeɔ lɛ mli. Kaaha nɛkɛ mla wolo nɛɛ mli wiemɔi lɛ miikpa yɛ odaaŋ, shi jwɛŋmɔ he nyɔɔŋ kɛ shwane, koni ojwɛŋ nɔ ni ofee tamɔ bɔ ni aŋma yɛ mli lɛ pɛpɛɛpɛ; ejaakɛ no aaaha ofee nɔbatsɛ kɛ hiɛshikalɔ.”—Yoshua 1:7, 8.
4 Ah, hɛɛ, teemɔŋ sane lɛ nɛ! Kanemɔ Biblia lɛ daa gbi. Nyɔŋmɔ mla yɔɔ mli kɛha wɔ. Jwɛŋmɔ nɔ. Bo emli kaimɔi lɛ atoi. Kaaha heloo gbɛfaŋ nibii asɛɛdii je lɛ, jeŋ ni bɛ jeŋba kpakpa ni ebɔle ohe kɛkpe lɛ miigbala bo kɛmiiya emasɛi. Feemɔ nii yɛ nilee mli yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni ooona ohe yɛ mli lɛ mli. Okɛ anɔkwale nilee kɛ mumɔŋ shishinamɔ ni ona kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ mli lɛ atsu nii yɛ oshihilɛ mli diɛŋtsɛ. Kɛ ofee nakai ni okɛ ohe fɔ Yehowa nɔ lɛ, obaanyɛ ‘owaje ohe ni ofee ekãa, ni otsɔ nɔbatsɛ.’—Okɛto Lala 1:1-3; 93:5; 119:165-168 he.
5. (a) Te obalaŋtai ni ji sɔɔlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ aaafee tɛŋŋ ana ekãa loo hewalɛ tamɔ Yoshua? (b) Mɛɛ oti ko ni hi jogbaŋŋ Odasefoi obalaŋtai pii baanyɛ ashɛ he ŋmɛnɛ?
5 Yoshua efee “Mose sɔɔlɔ kɛjɛ ebalahiiaŋ” tɔŋŋ. (4 Mose 11:28) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ naanyobɔɔ ni bɛŋkɛ kpaakpa nɛɛ eye ebua lɛ ni ena mumɔŋ hewalɛ. Nakai nɔŋŋ eji anɔkwale akɛ sɔɔlɔi ni ji obalaŋtai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ ana hewalɛ nitsumɔ ni amɛkɛ amɛfɔlɔi, gbɛgbalɔi kɛ Odasefoi ni amɛtsɛ lɛ kɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi krokomɛi aaatsu lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Shia kɛ shia odaseyeli ni akɛ ekãalɔi ni tamɔ nɛkɛ aaatsu lɛ baafee miishɛɛ sane ni ebaaye ebua ni etswa mumɔŋ dalɛ kɛ suɔmɔ akɛ aaaya hiɛ yɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ yɛ wɔ obalaŋtai lɛ amli. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:20, 21; Yesaia 40:28-31) Mɛɛ oti ni hi fe fɛɛ yɔɔ ni Odasefoi obalaŋtai baanyɛ ashɛ he nɛkɛ, ni ji Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ he be-fɛɛ sɔɔlɔi ni amɛaaji!—Lala 35:18; 145:10-12.
6. Yoshua ji nɔkwɛmɔ nɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ yɛ ta ni efa eshi Amalekbii lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Beni Mose tsu Yoshua akɛ ekɛ Amalekbii lɛ ayawuu lɛ, “Yoshua fee bɔ ni Mose kɛɛ lɛ lɛ.” Efeɔ toiboo; no hewɔ lɛ eye kunim. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔna Yehowa bembuu lɛ mli gbɛfaŋnɔ kɛji akɛ wɔbo tawuu mli famɔi ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛtsɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ lɛ toi jogbaŋŋ lɛ. Yehowa kɛɛ Mose akɛ ekai kunim ni Eye yɛ Amalek nɔ lɛ kɛtsɔ ŋma ni eeeŋma ewo wolo mli ni ekpã ewo Yoshua toiiaŋ lɛ nɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yoshua wó Yehowa kunimyeli lɛ nɔ gojoo kɛtsɔ wiemɔ ni ewie etsɔɔ mɛi krokomɛi yɛ he lɛ nɔ. Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, wɔbaanyɛ wɔtsi Nuŋtsɔ Maŋtsɛ Yehowa nifeemɔi wuji lɛ ata, ni wɔbaanyɛ wɔjaje “oweletɔɔ gbi” ni baa gbɔmɛi fɔji anɔ lɛ wɔtsɔɔ.—2 Mose 17:10, 13,14; Yesaia 61:1, 2; Lala 145:1-4.
7, 8. (a) Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ Yoshua kɛ Kaleb jie lɛ kpo yɛ be mli ni amɛku amɛsɛɛ kɛjɛ Kanaan amɛba lɛ? (b) Mɛɛ kɔkɔbɔɔ kɛ hewalɛwoo wɔnaa yɛ gbɛ ni Yehowa tsɔ nɔ etsu saji ahe nii yɛ nakai be lɛ mli lɛ mli?
7 Beni Mose tsu weku yitsei 12 ni amɛyasara Shiwoo Shikpɔŋ lɛ, ekɛ Yoshua fata amɛyibɔ lɛ he. Beni amɛku amɛsɛɛ lɛ, saralɔi lɛ ateŋ mɛi nyɔŋma kɛɛ akɛ amɛmiishe Kanaanbii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ agbeyei naakpa, no hewɔ lɛ amɛtsɔ gbɔmɛi lɛ nyɛŋ ni amɛbolɔ akɛ amɛmiisumɔ ni amɛku amɛsɛɛ amɛya Mizraim. Shi Yoshua kɛ Kaleb kɛ ekãa jaje akɛ: “Kɛji Yehowa yɛ wɔhe tsui lɛ, no lɛ eeewa wɔ kɛaatee shikpɔŋ lɛ nɔ, ni eeeŋɔha wɔ, shikpɔŋ ni enɔ hoɔ fufɔ kɛ woo ni. Yehowa hiɛ atua kɛkɛ nyɛkatsea, ni asaŋ nyɛkashea shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ agbeyei, ejaakɛ amɛ lɛ, wɔkɔyemai ni; amɛklɔ eje amɛnɔ, shi wɔ lɛ Yehowa kɛwɔ yɛ; nyɛkashea amɛ gbeyei!”—4 Mose 13:1–14:38.
8 Shi Israelbii akpee muu lɛ fɛɛ tee nɔ amɛwie huhuuhu, ni Yehowa kɛ ehe wo mli, ni ebu Israel feetɔi lɛ fɔ akɛ amɛbaatsomlo yɛ ŋa lɛ nɔ afii 40. Amɛtabilɔi lɛ fɛɛ gboi ni amɛnaaa Shiwoo Shikpɔŋ lɛ ja Kaleb kɛ Yoshua pɛ. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ enɛ ji kɛha wɔ ŋmɛnɛ nɛkɛ! Nyɛkahaa wɔwiea huhuuhu wɔshia Yehowa gbɛjianɔtooi. Kɛ wɔkɛ shikpɔŋkukuji ni mli shiɛmɔ wa kpe po lɛ, nyɛhaa wɔnaa ekãa ni wɔhe awaa yɛ gbɔmɛi lɛ ashiai lɛ ayaa mli ni wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni hereɔ mɛi ayiwala lɛ ayaha amɛ. Ekaba lɛ akɛ wɔɔfee wɔhe ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hemɔkɛyeli kwalɔi, ni kulɛ amɛaaye odase moŋ lɛ, amɛyasumɔ akɛ amɛaagbe amɛnyɛmimɛi ahe guɔ, ni amɛgbee je lɛ—mfonifeemɔ mli Mizraim—gbɛ̀i lɛ amli lɛ.—4 Mose 14:14, 26-30; Luka 12:45, 46; Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 5:27-29, 41, 42 he.
Yehowa Gbɛi Lɛ Ajije!
9. Yoshua tsu egbɛi hee lɛ he nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
9 Saralɔi 12 lɛ agbɛi ni Biblia lɛ tsi ta lɛ tsɔɔ Yoshua gbɛi lɛ akɛ eji Hoshea, ni eshishi ji “Yiwalaheremɔ.” Shi niŋmaa lɛ tsɔɔ yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli akɛ: “Ni Mose tsɛ Hoshea, Nun bi lɛ akɛ Yoshua [ni eshishi ji, ‘Yehowa Ji Yiwalaheremɔ’] .” Mɛni hewɔ Mose ma Yehowa gbɛi lɛ nɔ mi lɛ? Ejaakɛ Yoshua tsu Yehowa gbɛi lɛ bembuu he nii titri. Yoshua bafee toiboo he nɔkwɛmɔ nɔ ni yɔɔ wala mli eha kitã ni yɛ sɛɛ mli lɛ Mose baama nɔ mi aha Israel lɛ: “Ni suɔmɔ Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ohewalɛ fɛɛ!” Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, ena hegbɛ ejie lɛ kpo etsɔɔ akɛ ‘Yehowa ji yiwalaheremɔ.’—4 Mose 13:8, 16; 5 Mose 6:5.
10. (a) Mɛni Yehowa gbɛ́i lɛ tsɔɔ kɛha bo? (b) Mɛɛ hewalɛwoo wɔbaanyɛ wɔna kɛjɛ Yehowa wiemɔi krokomɛi ni ekɛha Yoshua lɛ mli?
10 Ani wɔ hu wɔbuko Yehowa gbɛi lɛ akɛ nɔ ni jara wa fe fɛɛ ni sa yijiemɔ fɛɛ lo? Egbɛi ni sa yijiemɔ lɛ shishi ji “Ehaa Ebaa Mli,” ni ji akɛ, ehaa eshiwooi baa mli. Kwɛ bɔ ni e-Maŋtsɛyeli lɛ he shiwooi lɛ ŋɔɔ ha! Wɔkɛ ekaa ni tamɔ Yoshua nɔ lɛ nɔŋŋ asumɔ akɛ wɔɔha Yehowa gbɛi lɛ kɛ eyiŋtoi lɛ ajije yɛ mɛi fɛɛ ni baasumɔ akɛ amɛaana enibii agbɛjianɔtoo ni he tse ni ja lɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ. Wɔbaanyɛ wɔna hewalɛwoo kɛjɛ Yehowa wiemɔi ni ekɛha Yoshua lɛ mli lolo yɛ nɛkɛ bei ni mli wa nɛɛ amli: “Ani jeee mi mifao? Wajemɔ ohe ni ofee ekãa. Kaaha ŋmiŋmi miimɔɔ, ni asaŋ otsui akafa; ejaakɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ fi osɛɛ yɛ he fɛɛ he ni oyaa.”—Yoshua 1:9.a
11. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ ama shishinumɔ ni yɔɔ Yesu gbɛi lɛ mli lɛ nɔ mi ekoŋŋ yɛ be mli ni eta teji nɔ kɛtee Yerusalem lɛ? (b) Te Yesu bu Yehowa gbɛi lɛ eha tɛŋŋ, ni mɛni enɛ tsɔɔ?
11 Hela gbɛi ni damɔ shi kɛha Yoshua aloo Yehoshua ji Yesu, ni no hu eshishi ji “Yehowa ji Yiwalaheremɔ.” Yesu Kristo nɔ Yehowa tsɔɔ ekɛ yiwalaheremɔ haa adesai. Yɛ afi 33 Ŋ.B., yɛ be mli ni Yesu ta teji nɔ kɛtee Yerusalem lɛ, asafoi lɛ bɔi bolɔmɔ akɛ: “Heremɔ wɔyiwala ko! Ajɔɔ mɔ ni baa yɛ Yehowa gbɛi amli lɛ!” (Marko 11:9; Zakaria 9:9, NW) Yoshua tamɔ Yesu pɛpɛɛpɛ, mɔ ni ‘shi nɔkwɛmɔ nɔ lɛ efɔ shi kɛha wɔ akɛ wɔnyiɛ enanemaa hei asɛɛ kpaakpa’ lɛ. (1 Petro 2:21) Taakɛ Yoshua fee lɛ, Yesu bu Yehowa gbɛi lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa waa, ni ewó nakai gbɛi lɛ nɔ gojoo. Esɔle shii enyɔ yɛ enaagbee sɔlemɔ lɛ mli kɛ ekaselɔi lɛ ni ema Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ nɔ mi akɛ: “Mijie ogbɛi lɛ ashi mitsɔɔ gbɔmɛi ni oŋɔ amɛ kɛjɛ je lɛŋ oha mi lɛ. . . . Mijie ogbɛi lɛ kpo mitsɔɔ amɛ, ni masaa majie lɛ kpo matsɔɔ, koni suɔmɔ ni okɛsumɔɔ mi lɛ ahi amɛmli, ni mi hu mahi amɛmli.” (Yohane 17:6, 26) Mɛɛ hegbɛ po wɔna nɛkɛ akɛ wɔɔha mɛi krokomɛi ale nakai gbɛ́i lɛ!
12. Mɛɛ nibii wuji wɔmɛɔ ŋmɛnɛ, ni mɛni hewɔ?
12 Yɛ be mli ni wɔkaneɔ nɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Biblia lɛ mli ni kɔɔ Yoshua hiɛnyiɛmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔha Yoshua kpeteŋkpele, Yesu Kristo, ahi wɔjwɛŋmɔ mli ákɛ lɛ hu enyiɛ Nyɔŋmɔ webii ahiɛ ŋmɛnɛ “Yehowa gbi” ni ekɛaabu ehe bem lɛ ebɛŋkɛ agbɛnɛ. Kwɛ bɔ ni wɔkɛ hehiamɔ mɛɔ ejalɛ nibii agbɛjianɔtoo hee ni ewo shi yɛ he lɛ mlibaa ni baanyiɛ nakai gbi lɛ sɛɛ aba lɛ! (2 Petro 8:10-18, 17, 18, NW) Belɛ wɔkɛ hekɛnɔfɔɔ baanyɛ akwɛ Yehowa nitsumɔi wuji agbɛ lolo, nɔ ni dara po fe no ni etsɔ Yoshua nɔ etsu lɛ.
Yehowa Naakpɛɛ Nii Yɛ Yordan
13. Mɛɛ shihilɛ ko ni tamɔ nɔ ni anyɛŋ atsu he nii Israelbii lɛ kɛkpe yɛ Yordan bokagbɛ? (b) Awo Israel toiboo lɛ he nyɔmɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Nikpamɔ be shɛ yɛ afi 1473 D.Ŋ.B., ni Yordan Faa lɛ eje ŋa aloo eji. Te aaafee tɛŋŋ ni susumai akpekpei abɔ, onukpai kɛ obalaŋtai, hii, yei kɛ gbekɛbii aaanyɛ afo faa ni hoɔ kɛ hewalɛ lɛ? Shi Yehowa efa Yoshua akɛ: “Agbɛnɛ tee shi, ni bo kɛ nɛkɛ maŋ muu nɛɛ fɛɛ afo Yordan nɛɛ.” Kɛkɛ ni gbɔmɛi lɛ hu kɛɛ Yoshua akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni owoɔ wɔ he kita lɛ, wɔɔfee.” Kɛkɛ ni Israel fa kɛ nyiɛmɔ. Osɔfoi lɛ nyiɛ hiɛ, ni amɛtere Kpaŋmɔ Adeka lɛ, ni aha fɛɛ he jogbaŋŋ ni damɔ shi kɛha jɛmɛ ni Yehowa kɛ amɛ yɔɔ lɛ. Kɛkɛ ni ‘Yehowa je shishi efee naakpɛɛ nii yɛ amɛteŋ,’ ejaakɛ “aaaba mli akɛ amrɔ pɛ ni osɔfoi lɛ, ni tere Yehowa ni ji shikpɔŋ lɛ fɛɛ Nuŋtsɔ lɛ Adeka lɛ anajiashi aaasa Yordan nui lɛ amli lɛ, Yordan mli nu ni jɛɔ yiteŋgbɛ baa lɛ baawa.” Ni maŋ lɛ ni yɔɔ shishigbɛ lɛ ni hoɔ kɛyaa Ŋoo Ŋshɔ lɛ mli lɛ “ta ni esɛɛ fo. Ni maŋ lɛ fo faa lɛ.” (Yoshua 1:2, 16; 3:5-16) Naakpɛɛ nii ni haa ŋmiŋmi mɔɔ mɔ diɛŋtsɛ!
14. Mɛni ni tamɔ nakai yɔɔ ŋmɛnɛ, ni mɛni ejɛ odase ni aye lɛ mli eha?
14 Yordan ni eje ŋa ni fiteɔ nii kɛyaa lɛ naa ehenɔ yɛ adesai ni tamɔ faa ni miiho yuu kɛmiiya hiɛkpatamɔ mli yɛ Harmagedon lɛ mli. (Okɛto Yesaia 57:20; Kpojiemɔ 17:15 he.) Ŋmɛnɛ, yɛ be mli ni adesai damɔ nakai hiɛkpatamɔ lɛ naabu gbɛ tuuŋtu lɛ, Yehowa hu ewaje ewebii ni amrɔ nɛɛ amɛyifalɛ fe 3,000,000 lɛ—yibɔ ni tamɔ Nyɔŋmɔ webii ni kɛ Yoshua fã lɛ.—Okɛto Habakuk 2:3 he.
15. (a) Mɛni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ ni tamɔ ekãa nifeemɔ ni osɔfoi lɛ kɛtsu nii yɛ nakai bei lɛ amli lɛ? (b) “Asafo babaoo” lɛ damɔ shi kɛha namɛi yɛ nɛkɛ mfoniri nɛɛ mli?
15 Yɛ be mli ni Israel akpekpei abɔ lɛ foɔ faa lɛ yɛ shikpɔŋ gbiŋ nɔ lɛ, “osɔfoi lɛ ni tere Yehowa Kpaŋmɔ Adeka lɛ wa damɔ shi shiŋŋ yɛ shikpɔŋ gbiŋ nɔ yɛ Yordan teŋ tuuŋtu,” koni no atsɔɔ bɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ tsimɔ nibii anaa eha. (Yoshua 3:17) Afi 1919 mli ni Odasefoi akuu fioo ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ ekãa pue yɛ adesai “anui” lɛ anɔ. Yɛ afi 1922 mli lɛ, amɛkɛ ekãa here tsɛmɔ akɛ “atswa, atswa, atswa Maŋtsɛ lɛ kɛ Maŋtsɛyeli lɛ he adafi” lɛ nɔ, ni amɛkɛ nakai feemɔ kɛɛ akɛ: “Naa mi! Tsu mi.” Yehowa ma nɔ mi kɛha amɛ akɛ: “Kɛji oofo nu lɛ, mikɛo yɛ, ni kɛji oofo faai hu, amɛsuŋo.” Ewo amɛhiɛ nyam yɛ 1931, kɛtsɔ gbɛi ni ji Yehowa Odasefoi ni ekɛha amɛ lɛ nɔ. (Yesaia 6:8; 43:2, 12) Mɛi ni fata mɛi ni fo Yordan nɛɛ ahe lɛ baafee Israelbii ni jɛɛɛ Levi akutso lɛ mli lɛ kɛ mɛi ni jeee Israelbii ni ji “futufutu gbɔmɛi” ni kɛ amɛkɛ Mose shi Mizraim lɛ aseshibii pii lɛ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ hu “asafo babaoo” ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu naa fo ni afoɔ mli kɛyaa Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo hee lɛ mli lɛ mli gbɛfaŋnɔ, yɛ be mli ni mumɔŋ osɔfoyeli kuu lɛ mlibii ni amɛshwɛ lɛ damɔɔ shi shiŋŋ ni ‘amɛfiɔ shi ni amɛgbugbaaa’ ni amɛjieɔ hemɔkɛyeli ni sa kasemɔ kpo lɛ.—2 Mose 12:38; Kpojiemɔ 7:9; 1 Korintobii 15:58.
Naakpɛɛ Nii Lɛ Kaimɔ
16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ akai Yordan naakpɛɛ nii lɛ?(b) Mɛni ji nɔ ni enɛ tsɔɔ yɛ Yehowa naakpɛɛ nibii wuji lɛ ahe ŋmɛnɛ?
16 Yehowa tee nɔ efee nii koni akɛkai Yordan naakpɛɛ nii nɛɛ, efa ni hii 12, ni damɔ shi kɛha Israel akutsei lɛ akɔlɔ tɛi 12 kɛjɛ faa lɛ shishi ni amɛkɛyashwie faa lɛ naa yɛ anaigbɛ yɛ Gilgal. Nɛkɛ tɛi nɛɛ baadamɔ shi yɛ jɛmɛ akɛ naanɔ kaimɔ kɛha Yehowa gbɛi kɛ eniwuji lɛ. Abaakai wɔsɛɛ be mli Israelbii lɛ akɛ nɛkɛ kaimɔ tɛi nɛɛ bale nakai “koni shikpɔŋ lɛ nɔ maji fɛɛ ana ale Yehowa nine akɛ eyɛ hewalɛ, ni nyɛshe Yehowa, nyɛ Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei daa nɛɛ.” (Yoshua 4:1-8, 20-24) Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hu lɛ, Yehowa naakpɛɛ nitsumɔi ni etsɔ nɔ ekɛbaa ewebii yɛ ayi, yɛ tutuamɔi ni jamɔŋ kɛ maŋkwramɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛbaa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ damɔ shi akɛ kaimɔ nii ákɛ ekɛ ewebii lɛ yɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nitsumɔi ni ekɛbuɔ egbɛi lɛ bem lɛ baafee nɔ ni abaakai kɛya naanɔ yɛ enibii agbɛjianɔtoo hee lɛ mli.—Kpojiemɔ 12:15, 16; Lala 135:6, 13.
17. (a) Mɛɛ kaimɔ kroko Yoshua kɛma shi? (b) Adesai nyɛɛɛ ajo mɛɛ odaseyeli kroko ni tamɔ nakai nɔŋŋ naa foi ŋmɛnɛ?
17 Kaimɔ kroko hu sa: “Ni Yoshua hole tɛi nyɔŋma kɛ enyɔ hu emamɔ shi yɛ Yordan teŋ, he ni osɔfoi ni tere Kpaŋmɔ Adeka lɛ anaji damɔ lɛ, ni amɛyɛ jɛi kɛbashi ŋmɛnɛ.” Beni osɔfoi lɛ shi faa lɛ teŋ pɛ kɛkɛ ni Yehowa ŋmɛɛ nui ni atsi naa lɛ he, ni enɛ gba bɔle odaseyeli tɛi 12 lɛ. (Yoshua 4:9) Kɛjɛ nakai be lɛ nɔ kɛyaa lɛ, nakai nui ni eje ŋa lɛ nyɛŋ aku ehiɛ eshwie jɛmɛ ni tɛi lɛ yɔɔ lɛ nɔ. Nakai hu ŋmɛnɛ, adesai ema amɛyi shi kɛmiiho oyayaayai kɛmiibote “Ŋoo Ŋshɔ” ni egbo ni ji Harmagedon lɛ mli. Shi amɛnyɛŋ amɛku amɛhiɛ amɛshwie odaseyeli ni Yehowa Odasefoi ebua naa babaoo yɛ jeŋ fɛɛ lɛ nɔ yɛ be mli ni amɛdamɔ shi yɛ mumɔ kome mli, ni ‘amɛkɛ jwɛŋmɔ kome peleɔ sanekpakpa lɛ hemɔkɛyeli lɛ he lɛ.’ (Filipibii 1:27, 28) Odaseyelii ni aŋmala ashwie shi lɛ tsɔɔ akɛ, afii 67 ni eho nɛ, kɛbashi afi 1986 ni ho nɛɛ nɔ lɛ, Odasefoi lɛ kɛ woji wuji kɛ woji bibii fe 570,000,000 kɛ Buu-Mɔɔ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ ekomekomei fe 6,400,000,000 eha mɛi yɛ wiemɔi fe 200 mli yɛ jeŋ fɛɛ, kɛ agbɛnɛ dɛhiɛmɔ woji bibii babaoo ni amɛkɛkeɔ—odaseyeli kpeteŋkpele ni tamɔ kaimɔ tɛ ni ma shi diɛŋtsɛ!
18. (a) Mɛɛ sui komɛi ji nɔ ni osɔfoi akuu lɛ ejie lɛ kpo ŋmɛnɛ? (b) Ákanya Nyɔŋmɔ webii lɛ fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
18 Wɔbaanyɛ wɔna miishɛɛ akɛ odaseyeli lɛ etee nɔ aahu kɛbashi afi 1986 nɛɛ mli. Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ efee nitsumɔ ni wa, taakɛ bɔ ni hii 12 Iɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ tere ekaimɔ tɛ lɛ aahu kɛtee Gilgal tɔŋŋ lɛ. Shi gbɛgbamɔ mumɔ ko efee Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ekome, ekanyaa amɛ yɛ be fɛɛ mli koni “amɛfee ekãa ni amɛhe awa.”—Lala 27:14; 31:25; Zefania 3:9.
19. Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ wɔɔnyɛ wɔna yɛ be mli ni wɔtiɔ nibii ni tee nɔ yɛ Yoshua gbii lɛ amli lɛ mli lɛ?
19 Esa akɛ saji krokomɛi ni ba yɛ Yoshua gbii lɛ amli lɛ awo wɔ hewalɛ ni wɔya wɔhiɛ, kɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baafee naakpɛɛ nibii krokomɛi hu aha ewebii lɛ. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ baati enɛɛmɛi ekomɛi amli.b
[Shishigbɛ niŋmai]
a Asher Goldenborg ŋma yɛ Metre and Its Significance in the Bible lɛ mli akɛ atsɛɔ gbɛi diɛŋtsɛ lɛ kakadaŋŋ yɛ Klɛŋklɛŋ Sɔlemɔwe be lɛ mli, nɔ akɛ Tetragramaton lɛ fa fataa he ni akɛtsɔɔ anɔkwayeli kɛha Yehowa. Ewie he akɛ “yɛ Mose Woji Enumɔ lɛ mli lɛ, Mose tsake gbɛi Hoshe ben-Nun efee lɛ ‘Yehoshua’ beni etsuɔ lɛ koni eyasara maŋ lɛ. No hewɔ lɛ etsɔ hiɛ ena akɛ [Yoshua] ejeŋ [Yehowa] sɛɛ.”
b Ajie kɛjɛ December 15, 1986 Watchtower lɛ mli.
Yoshua Gbii Lɛ Amli Saji lɛ Ahe Susumɔ—
◻ Mɛni hewɔ esa ekɛ abu enɛɛmɛi akɛ nɔ ni fe yinɔsane ko kɛkɛ lɛ?
◻ Te wɔɔfee tɛŋŋ maa ekãa kɛ mumɔŋ hewalɛ?
◻ Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa ko Yoshua shi kɛha wa?
◻ Yoshua fee Yesu he mfoniri yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?
◻ Mɛni nibii yaa nɔ ŋmɛnɛ ni tamɔ nɔ ni ba yɛ Yordan Iɛ?