Tsɔsemɔ Woɔ Hejɔlɛ Yibii
“Shi tsɔsemɔ fɛɛ tsɔsemɔ Iɛ, amrɔmrɔ nɛɛ efeee mɔ akɛ miishɛɛ nɔ ni, shi dɔlɛ nɔ moŋ; shi kɛfee sɛɛ Iɛ, ewoɔ hejɔlɛ yibii ni ji jalɛ Iɛ.”—HEBRIBII 12:11.
1. (a) Mɛni Yehowa Wiemɔ lɛ kɛɔ yɛ nyɛmɔ ni gbɔmɔ yɔɔ ni ekɛaakudɔ eshihilɛ gbɛ lɛ he, ni kɛlɛ mɛni gbɔmɔ kɛɔ? (b) Namɔ ana lɛ akɛ anɔkwafo, ni namɔ efee amalelɔ?
YEHOWA Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ “adesa ni nyiɛ nɛɛ, bɔ ni eeetsɔ ejaje enajifamɔi eha lɛ, ebɛ edɛŋ.” (Yeremia 10:23) Gbɔmɔ kɛɛ lɛ ebaajaje enajifamɔi, ni etee nɔ efee nakai kɛjɛ be mli ni atuatsemɔ lɛ fɛ yɛ Eden kɛbaa nɛɛ. Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbashi amrɔ nɛɛ, bɔ ni ebalɛ yɛ Israel Kojolɔi lɛ agbii lɛ amli lɛ, ebalɛ nakai nɔŋŋ yɛ gbɔmɛi pii ahe ŋmɛnɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ feɔ nɔ ni ja yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ.” (Kojolɔi 21:25) Shi Yehowa wiemɔi ni yɔɔ Abɛi 14:12 lɛ efee anɔkwale: “Gbɛ ko yɛ ni ja yɛ gbɔmɔ hiɛ, shi enaagbee lɛ, gbele gbɛi ni.” Afii 6,000 ni eho nɛ, ni gbɔmɛi etsɔmɔ gbɛi ni ja yɛ amɛhiɛ lɛ anɔ, ni nɔ ni ejɛ mli eba yɛ be fɛɛ mli ji tawuu, hɔmɔ, helai, awuiyeli kɛ gbele. Yinɔsane eha Yehowa wiemɔ lɛ efee anɔkwale ni eha ana gbɔmɔ gbɛi lɛ akɛ amale gbɛi ni.
2. Mɛni ji shidaamɔ ni gbekɛbii ajwɛŋmɔ he nilelɔi kɔɔ yɛ tso ni akɛyiɔ mɔ lɛ he, shi mɛɛ yibii ejɛ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ ni aŋmɛ gbɛ lɛ mli eba?
2 Tsɔsemɔ he hiaa gbɔmɛi ni yeee emuu. Ehe hiaa amɛ kɛjɛɔ amɛgbekɛbiiashi aahu kɛyaa. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni tsiɔ etso naa lɛ, eenyɛ ebi lɛ; shi mɔ ni sumɔɔ lɛ lɛ, ejɛɔ mra etsɔseɔ lɛ.” (Abɛi 13:24) Gbekɛbii ajwɛŋmɔ he nilelɔi pii jeɔ nɛkɛ ŋwɛi nilee nɛɛ he ŋwane. Afii pii nɛ ni amɛteŋ mɔ ko bi akɛ: “Ani nyɛ nyɛmɛi lɛ yɔseɔ akɛ be fɛɛ be ni okɛ tso aaayi obi lɛ, no tsɔɔ akɛ oonyɛ obi lɛ?” Ni kɛlɛ bɔ ni amɛŋmɛ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ nɛɛ ha gbekɛbii fɔji babaoo ba, ni enɛ ha Brooklyn saneyeli he kojolɔ ko wie wiemɔi ni naa wa nɛɛ: “Misusuɔ akɛ ehe miihia ni wɔna tsɔsemɔ he ko wɔha gbekɛbii nɛɛ ekomɛi. Shi abuuu enɛ akɛ nɔ ni sa bianɛ. Agbɛnɛ aakɛɛ wɔ akɛ wɔkayi gbekɛ; kɛ oyi lɛ lɛ belɛ ootsi nilelɔ kpanaa ko gbɛ.” Shi nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ ni amɛŋmɛ lɛ kɛ nilelɔi kpanakpanaa baaa—gbekɛbii fɔji babaoo ni booo mla toi moŋ ba.
3. Kɛ adamɔ mɛi ni yɔɔ enɛɛmɛi ahe nilee lɛ awiemɔi anɔ asusu he lɛ, mɛni su loo nifeemɔ ji nɔ ni bafeɔ faŋŋ agbɛnɛ lɛ?
3 Agbɛnɛ tsakemɔi komɛi eje kpo. Burton L. White, gbekɛbii adalɛ he nilelɔ lɛ kɛɔ akɛ shiŋŋ ni ofeɔ lɛ haŋ obi lɛ afee “mɔ ni sumɔɔɔ bo tsɔ fe kɛ ooofee mɔ ni kuɔ ehiɛ eshwieɔ nibii anɔ. . . . Kɛ okɛ tso yi amɛ daa po lɛ, obaana akɛ amɛkuɔ amɛsɛɛ amɛbaa oŋɔɔ.” Ema bɔ ni “suɔmɔ ni damɔɔɔ nɔ ko pɔtɛɛ nɔ” lɛ he hiaa gbekɛ lɛ titri lɛ nɔ mi. Nilelɔ Joyce Brothers bɔ nikasemɔ ko ni afee yɛ nikaselɔi ni yɔɔ maaŋoi enyɔ kɛ ekpaa ni akɛtsɔsemɔ ni yɔɔ shiŋŋ diɛŋtsɛ etsɔse amɛ lɛ he amaniɛ akɛ amɛhe amɛye akɛ mlai ni yɔɔ veveeve lɛ “tsɔɔ fɔlɔ lɛ suɔmɔ.” Wolo ni ji The Journal of Lifetime Living lɛ kɛɛ: “Gbekɛbii ajwɛŋmɔ he nilelɔi ni jeɔ ŋwane babaoo yɛ be ni esa akɛ akɛha gbekɛbii aniyenii he kɛ mɛi ni biɔ niyenii ni ahaa amɛ kɛkɛ lɛ ahe, gbekɛbii ni esa akɛ akɛ tso ayi amɛ kɛ nɔ hewɔ ni esaaa akɛ akɛ tso yiɔ gbekɛ lɛ ahe lɛ eyoo akɛ eko kwraa bɛ ni kɛ sɔrɔtofeemɔ ko baa yɛ bei abɔ ni asumɔɔ gbekɛ lɛ. Nilelɔ Benjamin Spock ni ŋma wolo ni ji Baby and Child Care lɛ kɛ sɔ lɛ eko fɔ lɛ diɛŋtsɛ enɔ yɛ shiŋŋfeemɔ ni bɛ fɔlɔi agbɛfaŋ kɛ nɔ ni ejɛ mli eba ni ji gbekɛbii afitemɔ lɛ. Ekɛɛ akɛ esa akɛ ashwa mɛi ni kɛɛ amɛyɔɔ enɛ he nilee lɛ, “gbekɛbii ajwɛŋmɔ he helai ahe nilelɔi, gbekɛbii ajwɛŋmɔ he nilelɔi, tsɔɔlɔi, kwasafoŋ nitsulɔi kɛ gbekɛbii ahelai ahe nilelɔi tamɔ mi diɛŋtsɛ.”
Tsɔsemɔ Tso Lɛ
4. Tsɔsemɔ tso lɛ ji mɛni he okadi, ni mɛni tsɔɔ ekɛ nitsumɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ kɛ akɛto nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ ni aŋmɛ lɛ he lɛ?
4 “Tso” ni akɛtsu nii yɛ yiteŋgbɛ nɛɛ etsɔɔɔ tso diɛŋtsɛ ni akɛyiɔ gbekɛ; edamɔ shi kɛha nɔ ni adamɔɔ nɔ atsɔseɔ mɔ aloo ajajeɔ mɔ, ni gbɛ fɛɛ gbɛ ni aaatsɔ nɔ lɛ kɔɔɔ he eko. The New International Version lɛ kɛɔ yɛ nɛkɛ kuku nɛɛ he akɛ: “tso. Ekolɛ okadi-feemɔ yɛ wiemɔ mli kɛha tsɔsemɔ fɛɛ tsɔsemɔ.” Tso damɔ shi kɛha nɔyeli loo hegbɛ he okadi—ni yɛ enɛ mli lɛ etsɔɔ hegbɛ ni fɔlɔ lɛ yɔɔ. Yɛ sɛɛ mli lɛ adaaa fɔlɔ lɛ shi yɛ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ ni eŋmɛ kɛ fitemɔ ni efite gbekɛ lɛ hewɔ: “Kɛ mɔ ko hiɛ etsulɔ [aloo ebi] lɛ fɔfɔɔle kɛjɛ egbekɛbiiashi lɛ, kɛ fee sɛɛ lɛ ebuuu mɔ.” (Abɛi 29:21) Ni aaaŋmɛɛ hegbɛ ni fɔlɔ lɛ yɔɔ lɛ he kɛtsɔ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ ni aaaŋmɛ lɛ kɛ hiɛgbele baa ni etsɔɔɔ suɔmɔ, shi moŋ sane ni kɔɔɔ mɔ ko he nɔ ko su; ni okɛ tsɔsemɔ tso lɛ aaatsu nii yɛ mlihilɛ shi yɛ shiŋŋfeemɔ mli lɛ tsɔɔ suɔmɔ ni akɛsusuɔ mɔ he. “Tso kɛ kamɔ haa mɔ leɔ nii; shi gbekɛ ni akpoo ejeŋba afɔ enɔ lɛ ewoɔ enyɛ hiɛgbele.”—Abɛi 29:15.
5. (a) Mɛni mɔ ko wie yɛ Abɛi 13:24, ni ekɛ mɛɛ Biblia mli ŋmalɛ kroko kpaa gbee? (b) Namɛi ji mɛi ni Yesu kɛ Yehowa tsɔseɔ amɛ lɛ?
5 Yɛ be mli ni ewieɔ Abɛi 13:24 he lɛ, Keil-Delitzsch Commentary on the Old Testament lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Tsɛ ni sumɔɔ ni ahi aha ebi diɛŋtsɛ lɛ yaa nɔ etsɔseɔ lɛ yɛ shiŋŋfeemɔ mli kɛjɛɔ mra, koni ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ni ja aha lɛ yɛ be mli ni abaanyɛ akudɔ lɛ lɛ, koni ekaŋmɛ gbɛ ni tɔmɔi komɛi miihe shi yɛ emli; shi, mɔ ni ŋmɛɔ nɔ fɛɛ nɔ he yɛ ebi lɛ he yɛ be mli ni esa akɛ efee shiŋŋ lɛ feɔ enii tamɔ nɔ ni ena ni kulɛ ebi lɛ hiɛ ekpata.” Moffatt New Translation of the Bible lɛ kɛ enɛ kpaa gbee yɛ Abɛi 19:18 akɛ: “Tsɔsemɔ obi, yɛ be mli ni hiɛnɔkamɔ yɔɔ lolo kɛha lɛ lɛ, shi kaaha eejo foi kɛmiibote hiɛkpatamɔ mli.” Mlihilɛ tsɔsemɔ ni yɔɔ shiŋŋ ni ajeɔ shishi kɛjɛɔ gbekɛbiiashi lɛ tsɔɔ fɔlɔ lɛ suɔmɔ. Yesu kɛɛ: “Mɛi abɔ ni midɔɔ amɛhe lɛ, mikaa amɛ ni migbalaa amɛtoii.” Yɛ Yehowa gbɛfaŋ lɛ, “mɔ ni Yehowa sumɔɔ lɛ, lɛ etsɔseɔ.”—Kpojiemɔ 3:19; Hebribii 12:6, New World Translation.
6. Tsɔsemɔ baa yɛ mɛɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ nɛkɛ, ni mɛɛ nɔkwɛmɔ nii fiɔ ohetoo lɛ sɛɛ?
6 Tsɔsemɔ baanyɛ aba kɛtsɔ tso ni akɛaayi mɔ diɛŋtsɛ nɔ yɛ bei komɛi amli, ni yɛ bei komɛi hu ebaaa lɛ nakai. Abɛi 8:33 ekɛɛɛ akɛ “nyɛnua” tsɔsemɔ “he,” shi moŋ “nyɛboa tsɔsemɔ toi ni nyɛle nii.” Yɛ bei pii amli lɛ tsɔsemɔ baa yɛ wiemɔi amli, jeee yii pɛ kɛkɛ: “Tsɔsemɔ kamɔi lɛ, wala gbɛ ni.” “Mɔ tsɔsemɔ mli waa, kaaŋmɛɛ he! Okɛto jogbaŋŋ, shi no ji owala.” (Abɛi 4:13; 6:23) Beni tsɔsemɔ he hiaa Yehowa tsulɔ Hiob lɛ, afee enɛ kɛtsɔ wiemɔi ni akɛka lɛ lɛ nɔ, klɛŋklɛŋ lɛ kɛtsɔ Elihu nɔ kɛ agbɛnɛ Yehowa diɛŋtsɛ. (Hiob, yitsei 32-41) Hiob kpɛlɛ kamɔ lɛ nɔ, ni ekɛɛ Yehowa akɛ: “Eedɔ mi, ni miishwa mihe yɛ su kɛ lamlu mli!”—Hiob 42:6.
7. Mɛni ji Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “tsɔsemɔ” lɛ shishi, ni mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ akɛha yɛ, ni mɛni jɛɔ mli baa?
7 Pai-deía ji Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “tsɔsemɔ.” Nɔ ni etsɔɔ yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ ji ni atsɔɔ mɔ nii, atsɔse mɔ ko, “mɔ ni kɛ mlijɔlɛ wieɔ tsɔɔ mɛi.” (2 Timoteo 2:25) Ekɔɔ jeŋba he nitsɔɔmɔ he babaoo moŋ fe nilee ni aaana. Esa akɛ akɛ tsɔsemɔ nɛɛ aha yɛ “tsuishitoo kɛ nitsɔɔmɔ fɛɛ mli.” (2 Timoteo 4:2) Afee he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo yɛ ŋaawoo ni akɛha tsɛmɛi nɛɛ mli: “Ni nyɛ tsɛmɛi lɛ, nyɛkawoa nyɛbii amlifu, shi moŋ nyɛlɛa amɛ yɛ Nuŋtsɔ lɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Esa akɛ nɛkɛ tsɔsemɔ nɛɛ akudɔ obalaŋtai yɛ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ esusuɔ nii ahe lɛ mli, yɛ mlihilɛ kɛ shiŋfeemɔ mli.
Tsɔsemɔ Jɛɛhe
8. Mɛni mli wɔbaanyɛ wɔjɛ wɔtsɔse wɔhe, ni yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?
8 Shishitoo mlai ni kɔɔ gbekɛbii atsɔsemɔ he lɛ hu kɔɔ onukpai ahe. Biblia lɛ ji adafitswaa jɛɛhe ni kɔɔ nɔ gbɔmɛi ni esa akɛ wɔji kɛ nɔ gbɔmɛi ni esaaa akɛ wɔji lɛ he. Yɛ be mli ni wɔkaneɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔka wɔhe wɔkwɛ ni wɔkɛ tsɔsemɔ aha yɛ he ni ehe hiaa yɛ lɛ. (2 Korintobii 13:5) Yɛ be mli ni wɔjwɛŋɔ Yehowa jeŋba he gbɛtsɔɔmɔ nɔ lɛ, tɔmɔi ahenumɔ baanyɛ ate shi yɛ wɔmli, ni ebaaye ebua ni etsɔɔ hei ni esa akɛ wɔfee tsakemɔi yɛ. Efee enɛ eha lalatsɛ lɛ: “Majie Yehowa, mɔ ni womi ŋaa lɛ yi; misabai tete [“mihenumɔi ni mlikwɔlɔ”] wieɔ tsɔɔ mi nyɔɔŋ.” (Lala 16:7) Wɔbaanyɛ wɔtsɔse wɔ diɛŋtsɛ wɔhe taakɛ Paulo fee lɛ: “Migbalaa mi diɛŋtsɛ migbɔmɔtso lɛ mai ni miyeɔ lɛ nyɔŋ, koni mi ni mishiɛɔ mitsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ, mi diɛŋtsɛ lɛ, akashɛ mi afɔ.”—1 Korintobii 9:27.
9. Mɛni nibii krokomɛi yɔɔ kɛha tsɔsemɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he?
9 Tsɔsemɔ baanyɛ aba kɛtsɔ mɔ kroko nɔ. Ebaanyɛ eba kɛtsɔ mɔ hiɛ ni akwɛɔ, hiɛtumɔ, wiemɔ ko, ninefɔɔ ko kɛ wiemɔi ni akɛkaa mɔ diɛŋtsɛ. Yesu kwɛ Petro hiɛ ni nakai kwɛmɔ lɛ kai lɛ esha kpele ni agba afɔ shi lɛ, ni eje kpo ni eyafo aahu. (Luka 22:61, 62) Yɛ be ko po mli lɛ, ebafee kamɔ yɛ wiemɔi etɛ ni kumɔ Petro lɛ mli: “Ho misɛɛ, Satan!” (Mateo 16:23) Buu Mɔɔ woji lɛ akanemɔ, kpeei ni wɔyaa, mɛi krokomɛi ni wɔkɛ amɛ wieɔ, niiashikpamɔi ni naa wa ni wɔtsɔɔ mli—enɛɛmɛi fɛɛ ji nitsumɔi ni baanyɛ agbele wɔhiŋmɛii yɛ hei ni ehe hiaa ni wɔfee tsakemɔi yɛ lɛ ahe. Jɛɛhe kɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛha tsɔsemɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ diɛŋtsɛ.—Lala 119:105.
10. Mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ Salomo abɛi lɛ ahe kɛha tsɔsemɔ, ni kɛlɛ mɛni ji gbɛ ni mɛi komɛi maa nɔ mi akɛ amɛbaanyiɛ sɛɛ?
10 Akɛ Salomo abɛi lɛ ha gbɔmɛi ni eye afii sɔrɔtoi fɛɛ, “ni akɛle nii kɛ tsɔsemɔ, ni akɛnu wiemɔi ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli ashishi; ni akɛna tsɔsemɔ ni tsɔɔ mɔ nilee, kɛ jalɛ kɛ kojomɔ kɛ nɔ ni ja gbɛ; ni akɛtsɔɔ mɛi ni nako jwɛŋmɔ lɛ ahiɛtɛɛ, kɛ obalanyo hu nilee kɛ jwɛŋmɔ.” Shi ekolɛ mɔ ko “eŋmɛŋ gbɛ ni akɛ wiemɔi kɛkɛ atsɔse lɛ, ejaakɛ enuɔ shishi moŋ, shi ekɛtsuuu nii.” (Abɛi 1:2-4; 29:19, New World Translation) Mɛi ni bɛ niiashikpamɔ lɛ maa nɔ mi akɛ amɛbaakase shihilɛ “ni wa ni yɔɔ je lɛŋ lɛ,” taakɛ bi nyenyeŋtswi lɛ fee “dani ehiɛ tserɛ lɛ lɛ.”—Luka 15:11-17.
11. (a) Atsɔse Korinto asafo lɛ kɛ Yona yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni ji toigbalamɔ ni ji tsɔsemɔ ni akɛba David nɔ yɛ gbala ni efite kɛ mɔdɛŋ ni ebɔ koni eha nɔ lɛ hewɔ? (d) Mɛɛ wiemɔi ni yɔɔ Lala 51 ni David ŋma lɛ tsɔɔ bɔ ni eheshwamɔ lɛ mli kwɔ ha?
11 Yɛ be mli ni ewieɔ wolo ni etsɔ hiɛ eŋma eyaha Kristofoi asafo lɛ ni yɔɔ Korinto lɛ he lɛ, Paulo kɛɛ: “Edɔ nyɛ ni eha nyɛshwa nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ mli,. . . [ni nɔ ni ejɛ mli eba ji] efɔŋ lɛ ni ajaje.” (2 Korintobii 7:9-11, New World Translation) Atsɔ ahum ko ni fa yɛ ŋshɔ hiɛ kɛ ŋshɔŋ loo agbo ko nɔ atsɔse Yona. (Yona 1:2, 3, 12, 17; 2:10; 3:1-4) David gbalafitemɔ loo ajwamaŋbɔɔ kɛ mɔdɛŋ ni ebɔ koni eha nɔ lɛ kɛ toigbalamɔi ni ji tsɔsemɔ ba enɔ, taakɛ atsɔɔ yɛ 2 Samuel 12:9-14 lɛ. Ejie eheshwamɔ lɛ kpo kɛ henumɔ yɛ wiemɔi ni yɔɔ Lala 51 lɛ mli nɛkɛ: ‘Juu mihe kwraa kɛjɛ minɔsha lɛ mli, ni otsuu mihe kɛjɛ mihe esha lɛ mli. Ejaakɛ minɔtɔmɔi lɛ yɛ mihiɛ daa nɛɛ. Jiemɔ minɔtɔmɔi lɛ, ni obɔ tsui krɔŋŋ oha mi, okɛ mumɔ hee awo mimli. Kaashɛ mi ofɔ kɛmiijɛ ohiɛ, tsui ni werɛ eho ehe ni tswiaa shi kɛ dɔlɛ lɛ, Nyɔŋmɔ, okpooo!’—La 51 Kukuji 4, 5, 11-13, 19.
12. Mɛɛ nifeemɔ ni mli wa he hiaa mɛi komɛi, ni mɛni jɛɔ mli baa haa mɛi ni kpooɔ kamɔ ni akɛhaa shii abɔ lɛ?
12 Mɛi komɛi yɛ ni ehe hiaa ni afee amɛ keketee, taakɛ Abɛi 26:3 tsɔɔ lɛ: “Kpaa sa okpɔŋɔ, manyofɛlɛ sa teji, ni tso sa kwashiai akotosɛɛ.” Yɛ bei komɛi amli lɛ Yehowa haa abaa maŋ ni ji Israel shi kɛtsɔɔ haomɔi ni amɛkɛbaa amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ lɛ nɔ: “Amɛtse Mawu wiemɔi lɛ ahiɛ atua, ni amɛgbe Ŋwɛinyo lɛ ŋaawoo lɛ he guɔ; hewɔ lɛ ekɛ deŋme ba amɛtsui shi, amɛgbeegbee shi hu, ni bualɔ ko bɛ; ni amɛfimɔ lɛ mli lɛ amɛbolɔ amɛtsɛ Yehowa, ni ehere amɛ kɛjɛ amɛmanehului lɛ amli.” (Lala 107:11-13) Shi kwashiai komɛi wajeɔ amɛtsui bɔ ni tsamɔ tsɔsemɔ ko kwraa nyɛɛɛ ashɛ amɛtsui nɔ: “Mɔ ni afɔɔ lɛ kamɔ ni ekuɛŋ ti lɛ, trukaa ni aaakumɔ lɛ ni tsabaa ko bɛ.”—Abɛi 29:1.
Kamɔ Kɛhamɔ kɛ Ehemɔ
13. Mɛni esa akɛ wɔkwa yɛ be mli ni wɔkaa mɔ ko lɛ, ni esa akɛ akɛha yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Gbɛ fɛɛ gbɛ ni aaatsɔ nɔ akɛ tsɔsemɔ lɛ aha lɛ, esaaa akɛ akɛhaa yɛ mlifu mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ni eeeye ebua moŋ lɛ, “mlifu . . . teeɔ bei shi.” Awowɔ ŋaa hu akɛ: “Mɔ ni mli fuuu mra lɛ, eyɛ jwɛŋmɔ jogbaŋŋ; shi mɔ ni tsui yɔɔ floflo lɛ, ejieɔ buulufeemɔ kpo.” Agbɛnɛ, “gbɔmɔ ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ emli fuuu mra, ni ehiɛ ni ekuɔ efɔɔ nɔtɔmɔ nɔ lɛ, ehiɛnyam ni.” (Abɛi 29:22; 14:29; 19:11) Kɛ ehe miihia lɛ, esaaa akɛ akɛ tsɔsemɔ haa kɛtekeɔ nɔ. Okɛha yɛ be ni sa mli kɛ bɔ ni sa—jeee yɛ oyaiyeli mli tsɔ, ni jeee ni aaaha ekpe sɛɛ tsɔ, jeee bibioo tsɔ, ni jeee babaoo hu tsɔ.
14. Mɛni ji gbɛtsɔɔmɔi krokomɛi ni akɛhaa mɛi ni kɛ kamɔ haa lɛ?
14 Naa gbɛtsɔɔmɔi komɛi ni akɛhaa mɛi ni kɛ kamɔ haa lɛ: “Kaafamɔ onukpa ko, shi moŋ owie otsɔɔ lɛ akɛ tsɛ; obalahii hu akɛ nyɛmimɛi; yei onukpai lɛ akɛ nyɛmɛi; obalayei lɛ hu akɛ nyɛmimɛi yei yɛ hetsemɔ fɛɛ mli.” (1 Timoteo 5:1, 2) Ani owieɔ otsɔɔ mɛi kɛ faikpamɔ, aloo obolɔɔ owoɔ mɛi? “Anyɛmimɛi, kɛji nɔtɔmɔ ko banina mɔ ko trukaa lɛ, nyɛ mɛi ni nyɛji mumɔŋ gbɔmɛi lɛ, nyɛsaa nakai mɔ lɛ ekoŋŋ yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli; ni ole ohe nɔkwɛmɔ koni bo hu akakao.” (Galatabii 6:1) Ani wɔkɛ mlijɔlɛ woɔ mɛi ŋaa, akɛni wɔhiɛ yɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔgbɔjɔmɔi anɔ yɛ be fɛɛ mli lɛ hewɔ? “Bɔ ni otaoɔ ni mɛi afee bo lɛ, bo hu feemɔ amɛ nakai nɔŋŋ.” (Mateo 7:12, The New English Bible) Ani okɛ ohe woɔ mɛi krokomɛi ashihilɛ mli okwɛɔ, otsɔɔ henumɔ?
15. Kamɔ ni aaakpɛlɛ nɔ lɛ biɔ mɛni, ni mɛɛ ŋaawoo kroko akɛhaa mɛi ni akaa amɛ lɛ?
15 Kamɔ ni aaakpɛlɛ nɔ lɛ biɔ heshibaa. Ani etamɔ nɔ ni aajie niiaŋ, akɛ bo yeee yɛ gbɛ ni ja nɔ? Kaaye oyai. Susumɔ he. Kaana enɛ he jwɛŋmɔ fɔŋ. Okɛ jwɛŋmɔ kpakpa asusu he. Kɛji akɛ jeee fɛɛ ja lɛ, ani fa ko ja? Gbelemɔ ojwɛŋmɔ mli ni okpɛlɛ nɔ; okɛ jwɛŋmɔ kpakpa aŋmɛ okwɛ. Ani okɛ henumɔ miitsu nii tsɔ? Ani etsɛɛɛ ni omli fuɔ? Ebaahe be dani obaana enɛ mli yɛ gbɛ ni ja nɔ, yɛ be mli ni shishijee pilamɔ loo mlifu ko naa eba shi lɛ. No hewɔ lɛ mɛɛ. Mɔ olilɛi mli. Okɛ mlijɔlɛ aŋmɛ nɔ ni awie lɛ okwɛ. Ani eeenyɛ eba akɛ benɛ obɛ mɔ ni kɛ ŋaawoo lɛ haa lɛ he jwɛŋmɔ kpakpa, ni okpoo nakai ŋaawoo lɛ yɛ no hewɔ? Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kpɛlɛmɔ nɔ akɛ nɔ ni jwɛŋmɔ kpakpa akɛfeɔ, ni kaakpoo enɛ kwraa.
16. (a) Mɛɛ ŋmalɛi kɛ sanebimɔi ni kɔɔ he esa akɛ wɔsusu he yɛ be mli ni wɔnine shɛɔ ŋaawoo nɔ lɛ? (b) Mɛɛ henumɔ ni lalatsɛ lɛ jie lɛ kpo wɔ hu wɔbaanyɛ wɔkase?
16 Naa ŋmalɛi komɛi ni obaasumɔ ni osusu he beni akaa bo lɛ: “Mɔ ni wiemɔ ekaaa lɛ, ele nii, ni mɔ ni mumɔ he jɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni kɔɔ sane sɛɛ.” (Abɛi 17:27) Ani oboɔ toi ni ohiɔ shi diŋŋ? “Buulu yɔɔ nɛɛ, egbɛ ja yɛ ehiɛ; shi mɔ ni ji nilelɔ lɛ, eboɔ ŋaawoo toi.” (Abɛi 12:15) Ani okɛ oyaiyeli muɔ sane naa akɛ ogbɛ ja, aloo oboɔ toi kɛ nɔkpɛlɛmɔ? “Mɔ fɛɛ mɔ he afee oya kɛ ninumɔ, ehumi shi kɛ wiemɔ, ehumi shi kɛ mlifu.” (Yakobo 1:19) Ani onyiɛɔ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ asɛɛ yɛ be mli ni awoɔo ŋaa lɛ? “Kaaha omumɔ mli miifu oya, ejaakɛ mlifu lɛ, kwashiai amiinaa eyɔɔ.” (Jajelɔ 7:9) Ani ohe feɔ oya kɛ mlifu? Kwɛ bɔ ni eeefee fɛo akɛ wɔɔnu he tamɔ bɔ ni lalatsɛ lɛ nu he lɛ: “Ha jalɔ agba mi ma kɛ mlihilɛ ni eka mi, yiteŋ mu ji no ni miyitso kwaaa.”—Lala 141:5.
Too Otsui Shi yɛ Tsɔsemɔ Mli ni Okpa Toiŋjɔlɛ Yibii
17. Mɛni hewɔ tsɔsemɔ bɛ mlɛo yɛ be fɛɛ mli akɛ aaakpɛlɛ nɔ lɛ, ni kɛlɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Hebribii 12:7, 11 ni wɔɔha ahi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ baaye abua wɔ ni wɔto wɔtsui shi yɛ mli?
17 Tsɔsemɔ nɔkpɛlɛmɔ bɛ mlɛo yɛ be fɛɛ mli. Ebaanyɛ ekɛ hiɛgbele kɛ naatsii komɛi aba. Ebaanyɛ eha oye awerɛho po. Shi too otsui shi yɛ enɛɛmɛi fɛɛ mli. Ebaaho aya. Miishɛɛ baa yɛ no sɛɛ. Kaimɔ: “Kɛ nyɛmiaa nyɛhiɛ yɛ tsɔsemɔ mli lɛ, no lɛ Nyɔŋmɔ hiɛɔ nyɛ tamɔ ebii; ejaakɛ mɛɛ bi yɔɔ ni etsɛ tsɔseee lɛ? Shi tsɔsemɔ fɛɛ tsɔsemɔ lɛ, amrɔmrɔ nɛɛ efeee mɔ akɛ miishɛɛ nɔ ni, shi dɔlɛ nɔ moŋ; shi kɛ fee sɛɛ lɛ, ewoɔ hejɔlɛ yibii ni ji jalɛ lɛ ehaa mɛi ni etsɔ nɔ ekase nɔ ko lɛ.—Hebribii 12:7, 11.
18, 19. Mɛɛ henumɔi ni mli wawai Yeremia kɛ lalatsɛ lɛ fɛɛ jie lɛ kpo ni tsɔɔ wɔ gbɛ kpakpa ni esa akɛ wɔtsɔ nɔ kɛ aatsɔse wɔ lɛ?
18 No hewɔ lɛ kɛ tsɔsemɔ lɛ mli wa ni ewa akɛ oooto otsui shi yɛ mli lɛ, mɛɛ toiŋjɔlɛ yibii ni baaba yɛ no sɛɛ lɛ. Mɛɛ Yehowa taakɛ Yeremia fee lɛ: “Osusuma aaakai mi kɛ, ni edɔ emli eha minɔ. Enɛ ji nɔ ni makai yɛ mitsui mli. No hewɔ ni mamɛ lɛ lɛ.” (Yaafo 3:20, 21, New World Translation) Kaimɔ nɔ ni lalatsɛ lɛ kɛɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe yɛ be mli ni enaa amanehulu lɛ: “Mɛɛ kɔmɔɔ odɔ nɛɛ misusuma, ni mɛɛ yeyeeye ofee yɛ mimli nɛɛ. Okɛ ohiɛ afɔ Nyɔŋmɔ nɔ! Shi majie eyi kɛ, mɔ ni ji mihiɛ yelikɛbuamɔ kɛ mi-Nyɔŋmɔ lɛ.”—Lala 42:6, 12; 43:5.
19 No hewɔ lɛ, kɛ aatsɔse wɔ lɛ, nyɛhaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ amɛa Nyɔŋmɔ. Yɛ be mli ni atsɔ nɔ aha wɔle nii lɛ, wɔbaakpa ŋmaa ni ji toiŋjɔlɛ yibii, ni ji, jalɛ.a
[Shishigbɛ niŋmai]
a Ajie kɛjɛ October 1, 1987 “The Watchtower” lɛ mli.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni sɛɛnamɔ ni yɔɔ tsɔsemɔ tso lɛ kɛ nitsumɔ he?
◻ Mɛni ji tsɔsemɔ jɛɛhe diɛŋtsɛ lɛ? Mɛni ji tsɔsemɔ jɛɛhei krokomɛi?
◻ Kɛfata kamɔ wiemɔi ahe lɛ, mɛɛ nifeemɔi ni mli wawai ahe baahia?
◻ Mɛni ji gbɛtsɔɔmɔi kɛha kamɔ ni akɛhaa Iɛ ekomɛi?
◻ Mɛɛ ŋaawoo baaye abua wɔ ni wɔkpɛlɛ kamɔ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]
Ani okɛ nilee “boɔ tsɔsemɔ toi” lo?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]
Shishitoo mlai ni kɔɔ gbekɛbii atsɔsemɔ he Iɛ hu kɔɔ onukpai ahe