Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w87 12/1 bf. 18-23
  • Okɛ Ohiɛ Afɔ Yehowa Nɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Okɛ Ohiɛ Afɔ Yehowa Nɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Hiɛnɔkamɔ​—Yɛ Mra Mli!
  • Aha Hiɛnɔkamɔ Lɛ Tee Nɔ Ehi Shi
  • Be Kɛha Hiɛnɔkamɔ Agbɛnɛ
  • Nyamɔ yɛ “Nɔhiɛkamɔ Nyɔŋmɔ” lɛ mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1980
  • Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Ni Ofee Ekãa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
  • Onufu lɛ Seshi Lɛ—Mɛɛ Gbɛ nɔ Atsɔɔ Akpaa Ehe Mama?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Nɛgbɛ Obaanyɛ Ona Hiɛnɔkamɔ Diɛŋtsɛ Yɛ?
    Awake!—2004
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
w87 12/1 bf. 18-23

Okɛ Ohiɛ Afɔ Yehowa Nɔ

“Okɛ ohiɛ ofɔ Yehowa nɔ ní onyiɛ egbɛ lɛ nɔ, ni eeewo onɔ koni shikpɔŋ Iɛ atsɔ onɔ; beni aaafolɔ mɛi fɔji lɛ, ooona.”​—LALA 37:⁠34.

1, 2. Etamɔ nɔ ni adesai damɔ nɛgbɛ, ni enɛ kɔɔ Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

YƐ nilee gbɛfaŋ lɛ adesa weku lɛ etee hiɛ yɛ enɛ mli kɛyashɛ shɔŋŋ. Yɛ mɔdɛŋ ni ebɔɔ hewɔ lɛ, yɛ enaagbee lɛ eyashɛ nuklea yinɔ. Etamɔ nɔ ni atɔmik hewalɛ baanyɛ ekɛ hewalɛ ni anyɛɔ akɛfeɔ nibii babaoo aha amɛ, ni yɛ enɛ hewɔ lɛ, egbele nibii wuji anaa yɛ jeŋ fɛɛ. Shi nɔ ni wa yɛ sane lɛ mli ji akɛ, egbele gbɛ ko ni haa ayeɔ adesa weku lɛ awui babaoo yɛ mli.

2 Mɛni tsiɔ adesa weku lɛ ni kɛ nuklea tawuu aaakpata lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ lɛ gbɛ? Eeenyɛ efee Jeŋmaji Ekomefeemɔ ni kɛ emlibii ni feɔ majimaji 159 lɛ pupuɔ ehe kɛ amɛnɔyelii sɔrɔtoi. Yɛ maŋkwramɔŋ hu lɛ, nɛkɛ nɔyelii nɛɛ kɛ amɛhe kpaaa gbee, ejaakɛ eko fɛɛ eko heɔ eyeɔ akɛ enɔ lɛ ji nɔ ni nɔ kwɔ, hɛɛ, nɔ ni fe fɛɛ. No hewɔ lɛ Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ diɛŋtsɛ ji kuu ko ni kɛ ehe kpaaa gbee aloo amɛmli egbala. Maŋ henɔwomɔ kɛ bɔ ni ashweɔ ni aye he lɛ egbɛ eshwa amɛteŋ. Agbɛnɛ, jeŋ maji babaoo ekpoo Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli, no hewɔ lɛ amɛkɛɛ Nyɔŋmɔ bɛ.

3. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Kristendom yɔɔ Nyɔŋmɔ he susumɔ ko ni esoro no kwraa yɛ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ eji lɛ he?

3 Gbɛ́i ni ji Kristendom lɛ kɔɔ jeŋmaji ni sumɔɔɔ ni abuɔ amɛ akɛ amɛleee Nyɔŋmɔ shi moŋ amɛyɔɔ hemɔkɛyeli yɛ Yesu Kristo mli kɛ agbɛnɛ yɛ mɛi etɛ ni ji “Nyɔŋmɔ ni ji Tsɛ” lɛ kɛ Yesu kɛ “mumɔ krɔŋkrɔŋ” ni akɛɛ eji gbɔmɔ lɛ mli lɛ ahe lolo. Akɛɛ Triniti lɛ mlibii lɛ yɔɔ egbɔ. Shi Yesu Tsɛ lɛ ha gbalɔ Yesaia ŋma nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ni haa ayɔseɔ lɛ lɛ: “Miji Yehowa, migbɛi ji no, ni mikɛ minunyam lɛ haŋ mɔ kroko, ni mikɛ miyijiemɔ lɛ hu haŋ amagai.” (Yesaia 42:⁠8) Nɛkɛ Yehowa nɛɛ aloo Yahweh (The Jerusalem Bible) lɛ efee yinɔsane kɛha lɛ diɛŋtsɛ ehe ni anyɛŋ akɛ eko ato he.

4. Jeŋmaji ekomefeemɔ lɛ miigbala adesai kɛmiijɛ mɛni he?

4 Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ etsi ehe kɛjɛ woo kɛ yijiemɔ ni ekɛaaha Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he, ni enɛ esaaa lɛ. Ewooo adesai, ni amrɔ nɛɛ amɛkɛ amɛhaomɔ be ni fe fɛɛ lɛ kpeɔ lɛ hewalɛ ni amɛkɛ amɛhiɛ afɔ mɔ ni hiɛ nakai gbɛi lɛ nɔ. Ní kɛlɛ, atsɛɔ nakai Mɔ lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ hiɛnɔkamɔ aloo “nɔhiɛkamɔ Nyɔŋmɔ” akɛni lɛ ji mɔ ni kɛ shishitoo kɛha hiɛnɔkamɔ kome pɛ ni sa ni adesa baanyɛ ana bianɛ lɛ efɔ shi lɛ hewɔ. (Romabii 15:13) Hiɛnɔkamɔ ni ekɛhaa lɛ ewaje ni ewo hii kɛ yei babaoo hewalɛ.

Hiɛnɔkamɔ​—Yɛ Mra Mli!

5. Mɛɛ be mli akɛ shishitoo kɛha hiɛnɔkamɔ lɛ fɔ shi?

5 Akɛ nɔ ni abaadamɔ nɔ akai nakai hiɛnɔkamɔ lɛ fɔ shi mra mli yɛ adesa weku lɛ yinɔsane be mli. Hɛɛ, beni akɛha sɛɛ pɛ ni ashwie wɔklɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ kɛjɛ amɛ Eden ni ji amɛshia ni yɔɔ Boka Teŋgbɛ lɛ mli. Nɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Hebri wiemɔ mli yɛ nakai abɔɔ aloo Paradeiso lɛ helɛ jeee adesa, ni ejeee gbɔmɛi ni amɛtsi amɛhe kɛjɛ amɛ-Bɔlɔ lɛ jamɔ he lɛ ablemasane ko ni atãa.​—1 Mose 2:7–3:⁠24.

6. Hiɛnɔkamɔ he bahia adesai yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Yɛ no sɛɛ nɔ ni fe afii 4,000 lɛ, akɛ mumɔ tsirɛ Kristofonyo bɔfo Paulo koni eŋma akɛ: “Gbɔmɔ kome nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no ha gbele lɛ tsɛŋe amɛ fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha.” (Romabii 5:12) Eha ayoo ‘nuu ni eye fɔ lɛ’ yɛ eniŋmaai lɛ ekroko mli akɛ: “Taakɛ bɔ ni Adam mli mɛi fɛɛ gboiɔ yɛ lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ̃ Kristo mli ni amɛ fɛɛ amɛyi aaana wala.” (1 Korintobii 15:22) Datrɛfonyo ko ni atsɛɔ lɛ Luka tsɔɔ Yesu wekukpaa lɛ mli aahu kɛtee Adam nɔ, mɔ ni dani aaashwie lɛ kɛaajɛ Eden lɛ, enu Yehowa shɛɛ sane ni hiɛnɔkamɔ yɔɔ mli lɛ, yɛ ewolo ni eŋma lɛ yitso etɛ​—Luka 3:23-38.

7. Mɛni ni woɔ mɔ hewalɛ Nyɔŋmɔ fee yɛ be mli ni Adam yɔɔ wala mli lolo?

7 Eka shi faŋŋ akɛ belɛ obaasumɔ ni ole nɔ ni yɔɔ nakai sane lɛ mli. Shi dani wɔɔkane lɛ, kadimɔ anɔkwale ni eji akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ efee mɔ ni kɛ be kakadaŋŋ eha hiɛnɔkamɔ. Kɛjɛ shishijee lɛ, Adam ji Nyɔŋmɔ bi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ, ni Nyɔŋmɔ ŋmɛ lɛ gbɛ koni efɔ bii. Kɛ otsɔ hiɛ ona shihilɛ ko ni mli wa ni baaba lɛ, obaanyɛ otsɔ hiɛ owo obii ahewalɛ aloo oha amɛ hiɛnɔkamɔ Nyɔŋmɔ fee nɔ ko ni tamɔ nakai. Beni Adam nu Nyɔŋmɔ fɔbuu wiemɔ ni ejaje eshwie enɔ lɛ sɛɛ lɛ, enu hiɛnɔkamɔ wiemɔi kɛha eseshibii

8. 1 Mose 3:15 kɛ nɔdaamɔ nɔ kɛha hiɛnɔkamɔ ha yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Mɛni ji wiemɔi ni jɛ nɛkɛ Nyɔŋmɔ ni haa hiɛnɔkamɔ nɛɛ ŋɔɔ lɛ? Nyɔŋmɔ kɛɛ onufu ko ni Adam esha lɛ kɔɔ ehe lɛ akɛ: “Ni mikɛ nyɛɛ aaaŋmɛ okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ; eeetswa oyitso nɔ, ni bo hu oootswa enanetsitsi nɔ.” (1 Mose 3:15) Obaanyɛ osusu bɔ ni aaafee ni nakai wiemɔ nɛɛ aaatee hiɛnɔkamɔ shi lɛ he. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔkaseɔ akɛ abaatswa “onufu” lɛ yitso nɔ.

9. Namɔ ji “onufu” ni awie ehe yɛ 1 Mose 3:​14, 16 lɛ?

9 Aŋma yɛ Kpojiemɔ 12:9 akɛ: “Ni ashɛ drako kpeteŋkpele lɛ afɔ, mɔ ni ji blema onufu lɛ niatsɛɔ lɛ diabolo (naafɔlɔ aloo Abonsam lɛ kɛ Satan) henyɛlɔ lɛ ni shishiuɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ, ashɛ lɛ afɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ashɛrɛ ebɔfoi lɛ hu ashwie afata ehe.” Hɛɛ, “onufu” lɛ ni yɔɔ Eden lɛ jeee mɔ ko mɔ ko fe mumɔŋ bɔɔ nɔ ko ni yi wa ni ale lɛ akɛ Satan Abonsam lɛ. Jeee akɛ nakai okadi onufu lɛ bana ŋwɛibɔfoi yɛ ŋwɛi pɛ kɛkɛ shi moŋ, ena “seshi” hu yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ, “seshi” ni yɛ bɛ sa mli lɛ, abaakpata amɛ kɛ lɛ fɛɛ hiɛ.

10. Yesu ma mɔ ni “onufu” lɛ ji lɛ nɔ mi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Yɛ be mli ni emaa mɔ ni nɛkɛ Abonsam nɛɛ ji, akɛ lɛ ji “onu” ni hɔ wɔ shishijee fɔlɔi lɛ ashigbeemɔ lɛ sɛɛ lɛ nɔ mi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, Yesu Kristo kɛɛ Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Nyɛ lɛ nyɛtsɛ ni nyɛjɛ emli ji Abonsam, ni nyɛtsɛ lɛ tsinebaa nii nyɛsumɔɔ akɛ nyɛfee. Lɛ lɛ gbɔmɔgbelɔ ji lɛ kɛjɛ teteete, ni edamɔɔɔ anɔkwale lɛ mli . . . Kɛ eemale lɛ, lɛ diɛŋtsɛ enii ahe ewieɔ, ejaakɛ amalelɔ kɛ malemɔtsɛ ji lɛ.” (Yohane 8:44) Yesu tsɛ nakai jamɔ mli shitee kɛ wolɔi lɛ akɛ: “shikpai ashwiei.”​—Mateo 12:​34; 23:⁠33.

Aha Hiɛnɔkamɔ Lɛ Tee Nɔ Ehi Shi

11. Mɛɛ yiŋtoo kɛha hiɛnɔkamɔ lolo 1 Mose 3:15 kɛha?

11 Ŋwɛi shiwoo kɛha okadi onufu lɛ yitso nɔ ni aaatswa lɛ kɛ hiɛnɔkwamɔ ni haa tsui nyaa ma adesa weku muu lɛ fɛɛ ni baaba shihilɛ mli yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ hiɛ. Wɔbaanyɛ wɔna nɔ hewɔ ni enɛ yɔɔ nakai lɛ kɛtsɔ 1 Mose 3:15 lɛ mlipɛimɔ ekoŋŋ nɔ. Atsi yoo lɛ “seshi” lɛ ta. Mɔ ni nakai “seshi” lɛ ji lɛ bafee nɔ ko ni nɔ eha loo atsimɔ nɔ yɛ teemɔŋ sane mli. Shi eka shi faŋŋ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ nyɛɛ baafɔ nakai “seshi” ni ayooko lɛ lɛ kɛ okadi onufu lɛ kɛ eseshi ni teɔ shi woɔ Nyɔŋmɔ lɛ teŋ. Awo shi yɛ kunimyeli he, hɛɛ, ama nɔ mi aha “yoo lɛ” “seshi” lɛ! Akɛ ekunimyeli lɛ ma shi akɛ hiɛnɔkamɔ ni akɛma adesai ahiɛ. No hewɔ lɛ adesa weku lɛ mlibii lɛ baanyɛ ana nakai “yoo” lɛ “seshi” lɛ ni baa lɛ he hiɛnɔkamɔ.

12. Yɛ be ni sa mli lɛ, mɛni hu ajie lɛ kpo yɛ “yoo” lɛ “seshi” lɛ he?

12 Nyɔŋmɔ jie lɛ kpo yɛ efii ohai abɔ lɛ amli akɛ nakai “seshi” lɛ ji e-Bi koome lɛ, ni atsu lɛ kɛba shikpɔŋ nɔ koni ebatsɔ Mesia ni ekɛ ewala aha akɛ kpɔmɔ afɔleshaa nɔ Iɛ. (1 Mose 22:​17, 18; Galatabii 3:​16; 1 Yohane 2:2; Kpojiemɔ 5:​9, 10) Yɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi ahiɛnɔkamɔ damɔɔɔ Jeŋmaji Ekomefeemɔ Iɛ nɔ. Edamɔ Yesu Kristo ni yɔɔ wala mli, Yehowa Nyɔŋmɔ Otsaamenukpa lɛ nɔ. Wɔbaanyɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ Kristo yɛ wala mli, ejaakɛ atee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ ni eyata shi yɛ Yehowa ninejurɔ nɔ yɛ ŋwɛi. Taakɛ Paulo kɛɛ lɛ: “Kɛ wala nɛɛ (ni wɔ afii ohai 20 nɛɛ mli wala fata he lɛ) mli kɛkɛ wɔhiɛ ka Kristo nɔ yɛ lɛ, wɔnii yɛ mɔbɔ fe gbɔmɛi fɛɛ. Shi agbɛnɛ atee Kristo shi kɛjɛ gbohii ateŋ, efee klɛŋklɛŋ mɔ yɛ mɛi ni ewɔ lɛ ateŋ.” (1 Korintobii 15:​19, 20) Taakɛ ama nɔ mi shii abɔ yɛ Biblia lɛ mli yɛ wolo tɛtrɛɛ nɛɛ baafai amli lɛ, ŋmɛnɛ, awo Yesu Kristo akɛ ŋwɛi Maŋtsɛ.​—Kpojiemɔ 11:⁠15.

13, 14. Yehowa Odasefoi kɛ amɛhiɛnɔkamɔ efɔ namɔ nɔ, ni mɛni amɛfeɔ yɛ he?

13 Shi, Yesu yeko Yehowa najiaŋ akɛ adesai ahiɛnɔkamɔ. Akɛ Lala 37: 34 tsuɔ nii lolo: “Okɛ ohiɛ afɔ Yehowa nɔ ni onyiɛ egbɛ lɛ nɔ, ni eeewo onɔ, koni shikpɔŋ lɛ atsɔ onɔ; beni aaafolɔ mɛi fɔji lɛ, ooona.” Ehe miihia ni wɔya nɔ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ Yehowa nɔ ni wɔwo mɛi fɛɛ hewalɛ ni amɛshi amɛhiɛnɔkamɔ ni amɛkɛfɔɔ adesai agbɛjianɔtoi anɔ lɛ.

14 Yɛ anɔkwa sane nɛɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ ekaa miitsu nii yɛ shikpɔji 208 anɔ, amɛmiishiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. Anyɛŋ atsi amɛnaa akɛ amɛkafee nakai. Maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi, ni jamɔŋ gbɛjianɔtoi fiɔ amɛsɛɛ ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛ lɛ bɛ ŋwɛi hegbɛ ko yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ akɛ amɛaaha amɛkpa shiɛmɔ lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔfee Yehowa Odasefoi ni wɔkɛ wɔhiɛnɔkamɔ afɔ enɔ, taakɛ David ni jɛ Betlehem ni ŋma nɛkɛ lɛ fee lɛ:

15. Mɛɛ hiɛnɔkamɔ nɛkɛ Maŋtsɛ David yɔɔ yɛ Yehowa mli?

15 “Yehowa ji mikwɛlɔ; nɔ ko nɔ ko ehiaŋ mi. Ehaa mibuɔ shi yɛ lɛɛ hei ni yɔɔ frɔ̃frɔ̃, ewaa mi kɛyaa nui ni he jɔ lɛ ahe. Ehaa mitsui nyɔɔ mimli, ekpalaa mi kɛtsɔɔ jalɛ gbɛi anɔ yɛ egbɛi lɛ ahewɔ. Ni asaŋ kɛ minyiɛ gbelehɔɔŋ jɔɔ lɛŋ lɛ, misheŋ efɔŋ ko gbeyei; ejaakɛ okɛmi yɛ; otso kɛ odɛhiɛmɔtso lɛ, nomɛi shɛjeɔ mimii. Oŋmɛɔ mi okpɔlɔ yɛ mihenyɛlɔi ahiɛ. Okɛ mu fɔɔ miyitso; mikpulu lɛ eyi kɛteke nɔ. Lɛlɛŋ, ekpakpa kɛ mɔbɔnalɛ aaanyiɛ misɛɛ yɛ miwala gbii lɛ fɛɛ mli, ni masaa mahi shi yɛ Yehowa we lɛ miwala gbii abɔ fɛɛ.”​—Lala 23.

16. Yesu hiɛ nakai jwɛŋmɔ lɛ nɔŋŋ tamɔ David yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Maŋtsɛ David ji Yehowa mumɔŋ tookwɛlɔ kɛha blema Israel akutsei lɛ, ni lɛ eto gbɛjianɔ koni Yerusalem abatsɔ maŋ lɛ maŋtiase, he ni ebi Salomo ye nɔ yɛ afi 40. No hewɔ lɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni awiɛ Yesu Kristo he akɛ “David bi” lɛ. (Luka 1:​31; 18: 39; 20:41) Kɛ David kɛ ehiɛ fɔ Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu eshikpɔŋ nɔ seshinyo ni ji Yesu Kristo lɛ baafee. Ni efee nakai.

17. Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ Yesu hiɛ ka Yehowa nɔ?

17 Akɛ odaseyeli ni tsɔɔ akɛ David shikpɔŋ nɔ seshinyo ni ehe gbɛi fe fɛɛ ni ji Yesu Kristo nyiɛ ŋaawoo ni yɔɔ Lala 37:34 lɛ sɛɛ yɛ be mli ni emuɔ enaagbee mumɔ lɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ, Yesu kɛɛ: “Ataa odɛŋ mituɔ mimumɔ miwoɔ lɛ.” (Luka 23:46) Eetsɛ wiemɔi kɛmiijɛ David wiemɔi ni yɔɔ Lala 31:​6, he ni awie Nyɔŋmɔ he yɛ akɛ: “Miitu mimumɔ miiwo odɛŋ” lɛ. Yesu hiɛnɔkamɔ lɛ efeee yaka, ni nakai nɔŋŋ Maŋtsɛ David nɔ lɛ efeee yaka. Atee Kristo shi kɛjɛ gbohii ateŋ yɛ gbi ni ji etɛ lɛ nɔ. Yɛ gbii nyɔŋmai ejwɛ sɛɛ lɛ, eku esɛɛ kɛtee eŋwɛi Tsɛ lɛ ŋɔɔ. Ni yɛ Jeŋmaji Abe lɛ naagbee yɛ 1914 Ŋ.B. lɛ, Yehowa kɛ e-Bi lɛ ta maŋtsɛsɛi nɔ koni ebatsɔ shikpɔŋ lɛ Nɔyelɔ.

Be Kɛha Hiɛnɔkamɔ Agbɛnɛ

18. Mɛni hewɔ ŋmɛnɛ ji be ni sa jogbaŋŋ kɛba hiɛnɔkamɔ lɛ?

18 Ŋmɛnɛ, yɛ be mli ni afi hee ni ji 6,014 J.A. (Je lɛ Afi) lɛ kɛ adesa weku lɛ yaa hiɛ kɛboteɔ wɔsɛɛ be mli lɛ, mɛɛ hiɛnɔkamɔ yɔɔ ni abaanyɛ ana aha adesa weku lɛ? Nakai sanebimɔ lɛ sa jogbaŋŋ bianɛ, ejaakɛ aaafee afii 1,900 nɛ ni aŋma Biblia lɛ agbe naa. Kɛjɛ be mli ni David ŋma Lala 37:34 lɛ kɛbaa nɛɛ, etsɛ waa diɛŋtsɛ.

19. Mɛni Yehowa fee kɛha Yesu, ni haa wɔ hiɛnɔkamɔ?

19 Yehowa Nyɔŋmɔ, Nyɔŋmɔ Ofe lɛ, ni tee Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ yɛ nitsumɔ kpeteŋkpele kɛha lɛ fe nɔ ni adesai ni kwɛɛɛ nii kɛyaaa shɔŋŋ lɛ susuɔ. Akɛni Yehowa Nyɔŋmɔ tee ebi koome lɛ shi ni ewo enɔ kɛyata eninejurɔ nɔ yɛ ŋwɛi hewɔ lɛ, ekɛ nɔ kroko ni wɔɔnyɛ wɔdamɔ nɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ E-nɔ akɛ mɔ ni haŋ wɔhiɛnɔkamɔ afee yaka, wɔnaagbee hiɛnɔkamɔ efata he. Ebaanyɛ efee wɔnaanɔ wala yɛ miishɛɛ mli, taakɛ mumɔnaa niŋmalɔ ni ji Paulo kɛɔ lɛ: “Ejaakɛ hiɛnɔkamɔ nɛɛ naa ahere wɔyiwala yɛ.”​—Romabii 8:⁠24.

20. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Yehowa ka he eji hiɛnɔkamɔ loo “nɔhiɛkamɔ Nyɔŋmɔ” lɛ?

20 Bɔfo Paulo tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Shi hiɛnɔkamɔ ni anaa lɛ, ejeee hiɛnɔkamɔ, shi namɔ hiɛ kaa nɔ ni enaa lɛ nɔ? Shi kɛ nɔ ni wɔnaaa lɛ nɔ wɔhiɛ ka lɛ, wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kwɛɔ Iɛ gbɛ!’ (Romabii 8:​24, 25, NW) No hewɔ lɛ, nakai shishijee hiɛnɔkamɔ Iɛ yɛ lolo, eebɛŋkɛ emlibaa yɛ anunyam mli yɛ adesa weku lɛ nɔ. (2 Petro 3:​13; Kpojiemɔ 21:​4, 5) Akɛni eji hiɛnɔkamɔ kɛha adesai fɛɛ hewɔ lɛ, esa akɛ aha mɛi fɛɛ ale. Enɛ ji “hiɛnɔkamɔ Nyɔŋmɔ” nɛɛ yiŋtoo.

21, 22. Mɛni wɔbaakpa gbɛ akɛ jeŋmaji Iɛ baafee yɛ wɔsɛɛ be ni ebɛŋkɛ lɛ mli.

21 Amrɔ nɛɛ ji bei fɛɛ amli be ni esa akɛ atsu nɛkɛ yiŋtoo nɛɛ he nii. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli po, yɛ be mli ni jeŋmaji lɛ ekomɛi ni yɔɔ Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ mli lɛ eye jeŋnilee mli kunim yɛ bɔɔ nɔ fɛɛ bɔɔ nɔ shishitoo nɔ ni amɛyoo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nɛkɛ nɔyelii nɛɛ amli hiɛnyiɛlɔi lɛ nuuu he akɛ ehe miihia ni amɛshi naagbai ahe tsabaa lɛ amɛha nilee ko ni nɔ kwɔ.​—Okɛto 1 Mose 11:6 he.

22 Jamɔi ni ehe gbɛi yɛ je lɛŋ lɛ miifa amɛhe, ni asa amɛyi yɛ he fɛɛ he fe be fɛɛ. Esa akɛ ajie hewalɛ ni amɛyɔɔ ni amɛkɛgbalaa mɛi amli lɛ kɛya. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ nɔyelii lɛ baajie amɛhewalɛ kpo ni amɛtsi amɛhe kɛjɛ jamɔi ni yeɔ mɛi ahe nii ni amɛbɔ mɔdɛŋ kɛjɛ blema amɛyɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ he nii aahu bɔ ni amɛbaanyɛ lɛ he. Ebɛ naakpɛɛ akɛ maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoo lɛ aaatsɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ. Bɔ ni amɛaaye amɛhe shweshweeshwe yɛ nɛkɛ tutuamɔ ni amɛkɛaaha jamɔ nɔ nɛɛ mli lɛ baaha amɛsusu akɛ, Nyɔŋmɔ ko bɛ ni esa akɛ aja lɛ ni asɔmɔ lɛ. Nɔ ni gbalɛ lɛ tsɔɔ ji akɛ amɛbaatsɔ amɛhiɛ ni amɛte shi amɛwie Nyɔŋmɔ Odasefoi lɛ ni amɛshwɛ lɛ. Amɛbaatao gbɛ ni waaa nɔ ni amɛaatsɔ amɛye Yehowa Odasefoi lɛ anɔ kunim akɛ amɛ Nyɔŋmɔ ni amɛleee lɛ he tafaa lɛ naagbee nɔ kwraa​—Kpojiemɔ 17:​12-17; Ezekiel 38:​10-23.

23, 24. Mɛni Yehowa baafee yɛ be mli ni jeŋmaji lɛ tutuaa ewebii lɛ?

23 Shi, yɛ naagbee lɛ, amɛbaayoo hiɛshishwiemɔ ni akɛaaye amɛnɔ kunim ni baanina mɔ fɛɛ mɔ ni aaaka akɛ ekɛ asafo Yehowa, ni ayeko enɔ kunim yɛ tawuu mli dã lɛ aaawu ta lɛ. Enɛ baaha efee faŋŋ ni tɔmɔ ko bɛ he akɛ amɛmiisɔmɔ mɔ ni teɔ shi woɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, ni ji “onufu” lɛ ni ji Satan, “nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ Nyɔŋmɔ” lɛ diɛŋtsɛ.​—2 Korintobii 4:⁠4.

24 Mɛɛ hiɛshishwiemɔ kɛ shi ni abaa mɔ enɛ aaaji aha amɛ nɛkɛ! Nɔ ni amɛhiɛ ka nɔ akɛ amɛbaafee lɛ baatsɔ ekãa kɛkɛ ni akɛ hiɛgbele feɔ, ni enɛ baaha ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Nyɔŋmɔ lɛ mli awo la yɛ gbɛ ni ja nɔ. Ebaanyɛ ekɛɛ adesai ni yɔɔ wudɔɔ lɛ akɛ: “Shi jeee mijwɛŋmɔi lɛ ji nyɛjwɛŋmɔi lɛ, ni jeee nyɛgbɛi lɛ ji migbɛi lɛ, Yehowa kɛɛ; shi bɔ ni ŋwɛi kwɔ fe shikpɔŋ lɛ, nakai migbɛi lɛ kwɔ fe nyɛgbɛi lɛ ni mijwɛŋmɔi lɛ hu kwɔ fe nyɛjwɛŋmɔi lɛ! Shi tamɔ bɔ ni nyɔŋmɔnɛmɔ kɛ snoo jɛɔ ŋwɛi shwieɔ shi, ni ekuuu esɛɛ kɛyaaa jɛi dɔŋŋ, akɛ ja eha shikpɔŋ lɛ nu, ni eba nii ni ewo yibii, ni ekɛ dumɔwu ha nidulɔ ni ekɛ niyenii hu ha mɔ ni yeɔ lɛ: Nakai miwiemɔ ni jɛɔ midaaŋ lɛ hu aaafee: ekuŋ esɛɛ kɛbaŋ miŋɔɔ efolo, shi moŋ eeefee nɔ ni sa mihiɛ lɛ, ni eeeha nɔ ni mitsu lɛ yɛ hewɔ lɛ aya nɔ!”Yesaia 55:​8-11.

25. Mɛni hewɔ amrɔ nɛɛ wɔyɔɔ yiŋtoo kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ Yehowa nɔ akɛ wɔhiɛnɔkamɔ Nyɔŋmɔ lɛ?

25 Nɛkɛ gbɔmɔ Bɔlɔ nɛɛ kɛ henumɔ diɛŋtsɛ ewo adesa tsui mli, taakɛ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ eyɔɔ lɛ. “Ejaakɛ bɔ ni Yehowa Zebaot kɛɛ nɛ: Anunyam Iɛ sɛɛ lɛ etsumi jeŋmaji ni hahaanyɛ lɛ aŋɔɔ; ejaakɛ mɔ ni taa nyɛhe lɛ eeta ehiŋmɛiŋ ajaŋmalaatɛ he.’ (Zakaria 2:12) No hewɔ lɛ, esa akɛ Yehowa Odasefoi kɛ amɛhiɛ afɔ Yehowa nɔ. Ni ebaatsu nakai hiɛnɔkamɔ lɛ he nii koni ekɛwula ejeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli lɛ fɛfɛo. Ebaajie ehe kpo ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ lɛ ji ŋwɛi floofloonyo lɛ, Nyɔŋmɔ Ofe ni hiɔ shi kɛyaa naanɔ lɛ, mɔ ni etsu ebɔɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ ahiɛnɔkamɔ he nii kɛgbe naa kwraa. Haleluya!​—Lala 150:⁠6.

[Shishigbɛ niŋmai]

Ajie kɛjɛ December 15, 1987 Watchtower lɛ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Mɛni hewɔ jeŋmaji lɛ ahiɛnɔkamɔ lɛ ji nɔ ni lakaa mɔ lɛ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔ ekɛ nɔdaamɔ nɔ kɛha hiɛnɔkamɔ ha yɛ 1 Mose 3:15 yɛ?

◻ Mɛni ji Yesu shidamɔ yɛ Lala 37:34 he?

◻ Mɛni hewɔ amrɔ nɛɛ wɔyɔɔ nɔ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔna hiɛnɔkamɔ lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Taakɛ bɔ ni toi nyiɛɔ amɛkwɛlɔ sɛɛ lɛ, nakai nɔŋŋ David kɛ ehiɔ fɔɔ Yehowa nɔ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Pictorial Archive (Near Eastern History] Est

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje