Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w89 3/1 bf. 24-29
  • Jalɛsaneyeli Etsɛŋ Ni Ebaaba Eha Jeŋmaji Fɛɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Jalɛsaneyeli Etsɛŋ Ni Ebaaba Eha Jeŋmaji Fɛɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nibii Kpakpai Ni Baa Lɛ Ahe Susuma
  • Jalɛsaneyeli Ni Mɔbɔnalɛ Fata He
  • Jalɛsaneyeli Kɛha Jeŋmaji Fɛɛ
  • Ani Oohere Nyɔŋmɔ Gbɛi Ni Ja Lɛ Anɔ?
  • Nyɔŋmɔ Ni Yeɔ Jalɛsane Lɛ Baatsu He Nii Oya
  • “Nyɛ Jeŋmaji, Nyɛkɛ Emaŋ Lɛ Anyaa”
  • Yehowa—Anɔkwa Jalɛsaneyeli kɛ Jalɛ Jɛɛhe
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Kasemɔ Yehowa—Jiemɔ Jalɛsaneyeli kɛ Jalɛ Kpo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • “Egbɛi Fɛɛ Jalɛ Ni”
    Tsi Obɛŋkɛ Yehowa
  • Yehowa—Mɔ ni Sumɔɔ Jalɛ kɛ Jalɛ Saneyeli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
w89 3/1 bf. 24-29

Jalɛsaneyeli Etsɛŋ Ni Ebaaba Eha Jeŋmaji Fɛɛ

“Jalɛsane​—jalɛsane sɛɛ onyiɛ, koni oyi ana wala, ni shikpɔŋ ni Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ ŋɔhaao lɛ ahi odɛŋ.”​—5 MOSE 16:⁠20.

1. Mɛni ji Nyɔŋmɔ shishijee yiŋtoo kɛha gbɔmɔ, ni mɛɛ gbɛ pɛ nɔ eeetsɔ eha enɛ aba mli?

YEHOWA Nyɔŋmɔ yiŋtoo ni ha ebɔ nuu kɛ yoo ji ni eha shikpɔŋ lɛ nɔ ayi obɔ kɛ bɔɔ nii ni yeɔ emuu. Amɛ fɛɛ amɛbaajie eyi ni amɛfee amɛ gbɛfaŋnɔ yɛ shikpɔŋ lɛ ni amɛyeɔ nɔ lɛ mli. (1 Mose 1:​26-28) Akɛni abɔ gbɔmɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ kɛ ehenɔ hewɔ lɛ, akɛ sui ni ji nilee, jalɛsaneyeli, suɔmɔ kɛ hewalɛ ha lɛ. Nɛkɛ sui nɛɛ ni gbɔmɔ kɛaatsu nii yɛ gbɛ ni yeɔ emuu nɔ pɛ eeeha e-Feelɔ lɛ yiŋtoo kɛha lɛ lɛ aba mli.

2. Te jalɛsane sɛɛdii kɛha Israelbii lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

2 Taakɛ wɔyoo yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, gbɔmɔ tse atua eshi gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ efeɔ nii lɛ ni abu lɛ gbele fɔ. Agbɛnɛ, yɛ emuu ni eyeee hewɔ lɛ, enyɛɛɛ etsu Nyɔŋmɔ shishijee yiŋtoo kɛha adesai lɛ he nii. Nyɛ ni gbɔmɔ nyɛɛɛ atsu jalɛsane ni yeɔ emuu he nii lɛ efee nɔ titri yɛ nɛkɛ shigbeemɔ nɛɛ mli. Belɛ ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Mose kai Israelbii lɛ akɛ: “Jalɛsane, jalɛsane sɛɛ onyiɛ”! Amɛshihilɛ kɛ nyɛ ni amɛaanyɛ amɛŋɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ amɛyɛ lɛ damɔ jalɛsaneyeli sɛɛ ni amɛaadi lɛ nɔ.​—5 Mose 16:⁠20.

Nibii Kpakpai Ni Baa Lɛ Ahe Susuma

3. Mɛni hewɔ bɔ ni Yehowa kɛ Israel ye ha lɛ mlipɛimɔ he hiaa kɛhaa wɔ ŋmɛnɛ lɛ?

3 Bɔ ni Yehowa kɛ Israel maŋ lɛ ye ha lɛ woɔ wɔ hekɛnɔfɔɔ hewalɛ akɛ ebaatsɔ e-Tsulɔ ni ehala lɛ, Yesu Kristo nɔ etsu jalɛsaneyeli he nii yɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ mli. Bɔfo Paulo tsɔɔ saji amli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ: “Ejaakɛ nibii abɔ ni aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ ana hiɛnɔkamɔ.” (Romabii 15:⁠4) Akɛni Nyɔŋmɔ “sumɔɔ, jalɛ kɛ jalɛsaneyeli” hewɔ lɛ, ebi ni Israelbii lɛ akase lɛ yɛ bɔ ni amɛkɛ amɛhe yeɔ lɛ fɛɛ mli. (Lala 33:⁠5) Abaanyɛ ana enɛ faŋŋ kɛtsɔ mlai 600 lɛ ni akɛha Israelbii lɛ fioo ko mlitaomɔ nɔ.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ atsu hegbɛ ni maŋnyo yɔɔ lɛ he naagbai lɛ ahe nii yɛ Mose Mla lɛ shishi?

4 Hegbɛi ni maŋnyo yɔɔ lɛ mli naagbai ko bɛ yɛ be mli ni adiɔ Mose Mla lɛ sɛɛ lɛ. Kɛ wɔŋɔ gbɔ ni jeee Israelnyo ni ba ebahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ sane lɛ nɛkɛ lɛ, 3 Mose 19:34 jaje akɛ: “Gbɔ ni toɔo gbɔ yɛ nyɛŋɔɔ lɛ, nyɛbua lɛ tamɔ nyɛ maŋnyo nɔŋŋ, ni osumɔ lɛ taakɛ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe lɛ.” Mɛɛ gbɛjianɔtoo ni suɔmɔ yɔɔ mli ni ja nɛ! Agbɛnɛ abɔɔ kojolɔi kɛ odasefoi fɛɛ kɔkɔ akɛ: “Kaanyiɛ mɛi pii asɛɛ kɛyafee efɔŋ; ni asaŋ kaawie yɛ sane ko mli ni oŋɔ ohe obɔ mɛi pii ahe ni atsɔ sane hiɛ abu shi. Kaasaa ohiafo sane he oha lɛ.” (2 Mose 23:​2, 3) Bo lɛ susumɔ enɛ he​—jalɛsane ni ayeɔ ahaa niiatsɛ kɛ ohiafo fɛɛ pɛpɛɛpɛ!

5. Okɛ efɔŋfeemɔ he mlai ni yɔɔ Mose Mla lɛ shishi lɛ ato ŋmɛnɛ nɔ lɛ he ni akwɛ.

5 Yɛ Mose Mla lɛ shishi lɛ, mlai ni kɔɔ awuiyeli he lɛ nɔ kwɔlɔ fe mlai ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ jeŋmaji lɛ amla woji amli lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, awooo julɔ tsuŋ, koni ekɛ jatsu ko akabafo gbɔmɛi ni yeɔ Mla lɛ nɔ ni tsuɔ nii waa lɛ anɔ. Esa akɛ julɔ lɛ atsu nii ni ewo nɔ ni eju lɛ he nyɔmɔ toi enyɔ loo nɔ ni fe nakai. No hewɔ lɛ mɔ ni aju enii lɛ elaajeee nɔ ko. Shi kɛji akɛ julɔ lɛ sumɔɔɔ ni etsuɔ nii koni ekɛwo nyɔmɔ hu. Kɛ ebalɛ nɛkɛ lɛ, ahɔɔ lɛ awoɔ nyɔŋyeli mli aahu kɛyashiɔ be mli ni eeewo nɔ ni eju lɛ fɛɛ nyɔmɔ. Kɛji akɛ etee nɔ ejie kuɛŋtimɔ kpo lɛ, agbeɔ lɛ. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ayeɔ jalɛsane ahaa mɔ ni aju enii lɛ, ni enɛ tsiɔ mɛi krokomɛi ni baasumɔ ni amɛju lɛ gbɛ waa koni amɛkafee nakai. (2 Mose 22:​1, 3, 4, 7; 5 Mose 17:12) Agbɛnɛ, akɛni wɔwala ji nɔ krɔŋkrɔŋ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ hewɔ lɛ, agbeɔ mɔ fɛɛ mɔ ni gbeɔ gbɔmɔ. Enɛ jie yiwalɔi kɛ gbɔmɔgbelɔi kɛjɛ maŋ lɛ mli. Ni kɛlɛ, ajieɔ mɔbɔnalɛ kpo atsɔɔ gbɔmɔgbelɔi ni jeee gbɛ amɛje lɛ.​—4 Mose 35:​9-15, 22-29,33.

6. Mɛɛ sanenaamuu Israel mlai amlipɛimɔ kɛwɔ baa he?

6 Belɛ namɔ baanyɛ aje ŋwane akɛ, jeee jalɛsane ji nɔ ni kadiɔ Nyɔŋmɔ kojomɔ nifeemɔi ni kɔɔ Israel maŋ lɛ he lɛ fɛɛ he? No hewɔ lɛ, mɛɛ miishɛjemɔ, mɛɛ hiɛnɔkamɔ yimɔɔ wɔmli obɔbɔ yɛ be mli ni wɔsusuɔ bɔ ni abaatsu Nyɔŋmɔ shiwoo ni yɔɔ Yesaia 42:1 lɛ he nii kɛtsɔ Kristo Yesu nɔ lɛ aha lɛ he lɛ! Jɛmɛ ji he ni akɛ nɔmimaa nɛɛ haa wɔ yɛ akɛ: “Ekɛ kojomɔ aaatee ayaha jeŋmaji lɛ.”

Jalɛsaneyeli Ni Mɔbɔnalɛ Fata He

7. Tsɔɔmɔ mɔbɔnalɛ gbɛ ni Yehowa tsɔ nɔ ekɛ Israel ye lɛ mli.

7 Nyɔŋmɔ jalɛsaneyeli kɛ mɔbɔnalɛ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ. Afee enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ yɛ be mli ni Israelbii lɛ je shishi akɛ amɛaatse atua amɛshi Nyɔŋmɔ jalɛ gbɛi lɛ. Bo bɔ ni Mose tsɔɔ gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔ nɔ ekɛ mɔbɔnalɛ kwɛ amɛ nɔ yɛ amɛ ŋa lɛ nɔ nyiɛmɔ yɛ afii 40 lɛ fɛɛ mli lɛ toi: “Ena lɛ yɛ ŋa nɔ shikpɔŋ ko nɔ, yɛ ŋa olɛŋlɛ ni kooloi bolɔɔ yɛ nɔ lɛ nɔ. Ebu ehe, ekwɛ lɛ, ebaa eyi tamɔ ehiŋmɛi mli ajaŋmalaatɛ. Bɔ ni okropɔŋ hosoɔ etsu ni etswaa efijiaŋ etsɔɔ ebii lɛ, nakai egbɛ efijiaŋ ni ewo lɛ, ehiɛ lɛ yɛ efiji anɔ. Yehowa kometoo kpala lɛ, ni Nyɔŋmɔ kpɔŋ ko fataaa ehe.” (5Mose 32:10-12) Yɛ sɛɛ mli lɛ, beni maŋ lɛ kwa hemɔkɛyeli lɛ, Yehowa kpa amɛ fai akɛ: “Nyɛkpalea kɛjɛa nyɛgbɛi fɔji lɛ anɔ kɛ nyɛ nifeemɔ nii fɔji lɛ ahe.”​—Zakaria 1:4a.

8, 9. (a) Nyɔŋmɔ jie ejalɛsane kɛ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Yudafoi lɛ kɛyashɛ nɛgbɛ? (b) Mɛɛ naagbee oshara nina amɛ, shi mɛni abaanyɛ awie yɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ ekɛ amɛ yeɔ lɛ he?

8 Amɛbooo mɔbɔnalɛ ni Yehowa kpa mli lɛ toi. Nyɔŋmɔ tsɔ gbalɔ Zakaria nɔ ekɛɛ akɛ: “Ni amɛnuuu, ni amɛsaa amɛbooo Mi toi lɛ, Yehowa kɛɛ.” (Zakaria 1:4b) No hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ jalɛsane ni mɔbɔnalɛ fata he lɛ tsirɛ lɛ ni atsu e-Bi koome lɛ kɛba koni eye ebua amɛ ni amɛku amɛsɛɛ amɛba E-ŋɔɔ. Yohane Baptisilɔ lɛ tsɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ akɛ: “Naa, Nyɔŋmɔ Toobi lɛ ni woɔ je lɛ he esha kɛyaa lɛ!” (Yohane 1:29) Yesu kɛ afii pii tsɔɔ Yudafoi lɛ Nyɔŋmɔ gbɛi ni ja lɛ ni etɔɔɔ lɛ, ni efee naakpɛɛ nibii sɔrɔtoi ni anyɛŋ akane ni ekɛye odase akɛ lɛ ji Kpɔlɔ ni agba ehe sane afɔ shi lɛ. (Luka 24:​27; Yohane 5:36) Shi gbɔmɛi lɛ booo toi aloo ni amɛaahe amɛye. No hewɔ lɛ, enɛ tsirɛ Yesu ni ebo akɛ: “Yerusalem, Yerusalem, bo mɔ ni ogbeɔ gbalɔi lɛ ni otswiaa mɛi ni atsu amɛ oŋɔɔ lɛ atɛi: Shii enyiɛ mitao akɛ kulɛ mibuaa obii anaa tamɔ bɔ ni wuɔ baa ebii anaa ewoɔ efiji ashishi lɛ, ni nyɛkpɛlɛɛɛ! Naa, aaashi nyɛwe lɛ amaŋfɔ aha nyɛ.”​—Mateo 23:​37,38.

9 Nyɔŋmɔ tsi efɔbuu kojomɔ lɛ naa kɛha afii 37 kroko, kɛyashi afi 70 Ŋ.B. Kɛkɛ ni eŋmɛ Romabii lɛ agbɛ koni amɛkpata Yerusalem hiɛ ni amɛŋɔ Yudafoi akpei abɔ kɛya nom mli. Kɛ wɔsusu Yehowa mɔbɔnalɛ kɛ etsuishitoo afii ohai babaoo lɛ he lɛ, namɔ nyɛŋ ana jalɛ kadimɔ nii yɛ bɔ ni ekɛ Israel we lɛ ye ha lɛ fɛɛ mli?

Jalɛsaneyeli Kɛha Jeŋmaji Fɛɛ

10. Akpa Nyɔŋmɔ jalɛsaneyeli mli kɛtee jeŋmaji fɛɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Beni Israel kpoo Yesu sɛɛ lɛ, Yakobo kɛɛ: “Nyɔŋmɔ basara jeŋmaji lɛ tsutsu ko ni ehala amɛteŋ maŋ ko eha egbɛi lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 15:14) Nɛkɛ “maŋ ko” ni Yudafoi fioo ni kpɛlɛ Yesu nɔ akɛ Mesia lɛ fata he lɛ fɛɛ feɔ “Nyɔŋmɔ [mumɔŋ] Israel” lɛ, ni mɛi ni feɔ enɛ ji Kristo Yesu sɛɛnyiɛlɔi 144,000 ni akɛ mumɔ efɔ amɛ lɛ. (Galatabii 6:​16; Kpojiemɔ 7:​1-8; 14:​1-5) Klɛŋklɛŋ Jeŋmaŋnyo heyelilɔ ni afoko lɛ ketia ji Kornelio. Beni Kornelio kɛ eshiabii lɛ kpɛlɛ Nyɔŋmɔ yiwalaheremɔ gbɛ lɛ nɔ lɛ, Petro kɛɛ: “Lɛlɛŋ, miyoo akɛ, Nyɔŋmɔ jeee mɛi ahiɛaŋkwɛlɔ; shi moŋ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ lɛ gbeyei ni etsuɔ jalɛ nii lɛ, lɛ ji mɔ ni saa ehiɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 10:​34, 35) Paulo lɛɛ bɔ ni ja ni mɛi ahiɛaŋkwɛmɔ ni bɛ Yehowa gbɛfaŋ lɛ ja lɛ mli be mli ni ekɛɛ akɛ: “Yudanyo bɛ lɛ, Helanyo hu bɛ dɔŋŋ; nyɔŋ bɛ lɛ, odehe hu bɛ dɔŋŋ; nuu bɛ lɛ, yoo hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ nyɛ fɛɛ, mɔ kome ji nyɛ yɛ Kristo Yesu mli. Shi kɛ Kristo nii ji nyɛ lɛ, belɛ Abraham seshibii ji nyɛ, kɛ gboshiniyelɔi hu yɛ shiwoo lɛ naa.”​—Galatabii 3:​28, 29.

11. Mɛɛ shiwoo akɛha Abraham, ni te aaafee tɛŋŋ ni enɛ aba mli?

11 Aakai wɔ naakpɛɛ shiwoo ko ni Yehowa kɛha Abraham lɛ yɛ biɛ. Akɛni edamɔ bɔ ni blematsɛ lɛ sumɔɔ akɛ ekɛ ebi nuu ni esumɔɔ lɛ, Isak asha afɔle hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ lɛ akɛ: “Akɛni ofee enɛ ni okamaaa mi obi lɛ ni ji obi kome too lɛ, hewɔ lɛ jɔɔmɔ majɔɔo, . . . ni oseshi lɛ mli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ.” (1 Mose 22:​16-18) Te aaafee tɛŋŋ ni nɛkɛ shiwoo nɛɛ aaaba mli hu? “Abraham seshi,” ni feɔ Yesu Kristo kɛ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu 144,000 lɛ ni yeɔ anɔkwale kɛyashiɔ gbele mli lɛ baaye adesai anɔ kɛjɛ ŋwɛi afii akpe. (Kpojiemɔ 2:​10, 26; 20:⁠6) Yɛ nakai jɔɔmɔ be lɛ mli lɛ, Yehowa maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “Elumɔyeli lɛ shweremɔ kɛ hejɔlɛ lɛ sɛɛ efoŋ.” Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ‘ekɛ kojomɔ kɛ jalɛ’ aaaha Mesia Maŋtsɛyeli lɛ “lumɔyeli” lɛ ‘ahi shi kɛya naanɔi anaanɔ.’​—Yesaia 9:⁠6.

12. Abraham kpaŋmɔ lɛ mli jɔɔmɔi lɛ miiba mɛi anɔ momo po yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Shi ehe ehiaaa ni amɛ kɛyashi be mli ni Yesu Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ aaaje shishi dani ana Abraham kpaŋmɔ lɛ mli jɔɔmɔi lɛ amli ŋɔɔmɔ. “Asafo babaoo” ko ni ji gbɔmɛi “ni jɛ jeŋmaji kɛ akutsei kɛ majianɔwiemɔi fɛɛ mli” miina nakai jɔɔmɔi lɛ amli niiashikpamɔ ko bianɛ. Akɛni yɛ okadi gbɛ nɔ lɛ ‘amɛfɔ amɛ atadei lɛ ahe ni amɛha eyɛ futaa yɛ Toobi, Yesu Kristo, la lɛ mli’ hewɔ lɛ, amɛbana jalɛ shidaamɔ yɛ Yehowa hiɛ. Taakɛ Abraham ji lɛ, amɛbatsɔmɔ Yehowa shieŋtsɛmɛi! Jalɛsane miikadi Yehowa yiwalaheremɔ gbɛi kɛha akpekpei abɔ ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli lɛ lɛlɛŋ.​—Kpojiemɔ 7:​9, 14.

Ani Oohere Nyɔŋmɔ Gbɛi Ni Ja Lɛ Anɔ?

13, 14. (a) Mɛɛ tsuiŋ taomɔ esa akɛ wɔ fɛɛ wɔfee? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni wɔjie wɔshidaa kpo wɔha Yehowa yɛ?

13 Ani Nyɔŋmɔ jalɛ kɛ suɔmɔ gbɛi ni etsɔ nɔ ekɛ e-Bi koome lɛ ha akɛ Kpɔmɔ nɔ kɛha bo lɛ esa otsui he ni enɛ etsirɛ bo waa? Bo lɛ susumɔ Abraham henumɔi ahe yɛ be mli ni Yehowa bi lɛ ni ekɛ ebinuu, mɔ ni esumɔɔ lɛ babaoo lɛ asha afɔle lɛ he okwɛ! Shi Yehowa henumɔi yaa shɔŋŋ fe nakai. Susumɔ ehenumɔi yɛ be mli ni e-Bi ni esumɔɔ lɛ lɛ naa amanehulu kɛ hiɛashishwiemɔ, jɛmɔ ni mɛi ni hoɔ kɛyaa kɛbaa lɛ jɛɔ lɛ, piŋmɔ diɛŋtsɛ ni waa mɔ he yɛ sɛŋmɔtso nɔ lɛ he okwɛ. Susumɔ bɔ ni Yehowa aaafee enii yɛ Yesu yaafo akɛ: “Mi-Nyɔŋmɔ, mi-Nyɔŋmɔ, mɛɛba okwa mi?” lɛ he okwɛ. (Mateo 27:​39, 46) Ni kɛlɛ, jalɛsaneyeli biɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ aŋmɛ gbɛ ni e-Bi lɛ agbo yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ bɔni afee ni ekɛtsɔɔ emuuyeli mli ni ehiɛ lɛ ni ekɛbu Nyɔŋmɔ jalɛ nifeemɔ lɛ bem. Agbɛnɛ, akɛni eŋmɛ e-Bi lɛ gbɛ koni egbo hewɔ lɛ, Yehowa gbele yiwalaheremɔ gbɛ kɛha wɔ.

14 Yɛ anɔkwale mli lɛ, belɛ esa akɛ wɔ shidaa kɛha Yehowa kɛ e-Bi lɛ atsirɛ wɔ koni wɔjaje yɛ faŋŋ mli akɛ: “Wɔ yiwalaheremɔ jɛ wɔ Nyɔŋmɔ lɛ . . . kɛ Toobi lɛ.” (Kpojiemɔ 7:​10, New World Translation.) Kɛ wɔhere nɔ tɛɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔtsɔɔ akɛ wɔheɔ Mose wiemɔi nɛɛ wɔyeɔ: “[Yehowa] Egbɛi fɛɛ jalɛ ni.” (5 Mose 32:⁠4) Mɛɛ miishɛɛ po wɔhaa Yehowa kɛ e-Bi lɛ tsui naa nɛkɛ yɛ be mli ni wɔkpɛlɛɔ nɔ ni agbɛnɛ wɔdiɔ Nyɔŋmɔ gbɛi ni ja kɛha adesa yiwalaheremɔ lɛ sɛɛ lɛ!

15. Yesu wiemɔi ni ekɛha Nikodemo lɛ tsɔɔ mɛni kɛhaa wɔ?

15 Ani wɔnaaa miishɛɛ akɛ wɔnanemɛi heyelilɔi ni hi shi yɛ 1870 afii lɛ amli lɛ kɔ shidaamɔ ni yɔɔ shiŋŋ yɛ kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he, sane lɛ he? Ani wɔmli efiliii wɔ akɛ ŋmɛnɛ wɔfata gbɛjianɔtoo loo asafo ni etswa efai shi akɛ ebaamɔ Nyɔŋmɔ gbɛi ni ja ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ mli kɛha gbɔmɛi ayiwalaheremɔ lɛ he? Kɛ nakai wɔji lɛ, belɛ esa akɛ wɔbo nɔ ni Yesu kɛɛ Nikodemo lɛ toi jogbaŋŋ: “Ejaakɛ Nyɔŋmɔ tsuuu e-Bi lɛ kɛbaaa je lɛ mli koni ebakojo je lɛ, shi moŋ koni atsɔ enɔ ahere je lɛ yiwala. Mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ, akojooo lɛ; . . . mɔ ni feɔ anɔkwale nii lɛ baa la lɛ he, koni enitsumɔi lɛ aje kpo, ejaakɛ Nyɔŋmɔ mli atsuɔ amɛ yɛ.” Bɔni afee ni wɔjo Nyɔŋmɔ fɔbuu kojomɔ naa foi lɛ, esa akɛ wɔtsɔɔ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli yɛ Bi lɛ mli kɛtsɔ ‘nitsumɔi ni kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ kpaa gbee ni eeetsu lɛ nɔ.’​—Yohane 3:​17, 18, 21.

16. Yesu kaselɔi lɛ baanyɛ awo ŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ nyam yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Yesu kɛɛ: “Enɛ akɛwoɔ mi-Tsɛ hiɛ nyam, kɛ nyɛwo yibii pii, ni nyɛtsɔmɔ mikaselɔi lɛ. Kɛji nyɛye mikitai lɛ anɔ lɛ, nyɛaahi misuɔmɔ lɛ mli; taakɛ bɔ ni mi hu miye mi-Tsɛ kitai lɛ anɔ ni mihiɔ esuɔmɔ lɛ mli lɛ.” (Yohane 15:​8, 10) Mɛni ji nɛkɛ kitai nɛɛ ekomɛi? Anaa ekome yɛ Yohane 13:​34, 35, he ni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ yɛ akɛ: “Kita hee miŋɔhaa nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe, . . . kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” Suɔmɔ yibii lɛ jeɔ kpo yɛ Yehowa Odasefoi ateŋ. Yesu fa hu akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli, ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛyɛ nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ.” (Mateo 28:​19, 20) Ani bo diɛŋtsɛ lɛ ootsu nɛkɛ ‘nitsumɔi nɛɛ ni ekɛ Nyɔŋmɔ nɔ akpa gbee’?

17. Mɛni ejɛ mli eba ni tsɔɔ akɛ shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ji Yehowa jalɛsaneyeli kpojiemɔ?

17 Yehowa jalɛ gbɛi ni ha eŋmɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ agbɛ koni amɛtsu nɛkɛ nitsumɔi ni ji shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nɛɛ jeɔ kpo faŋŋ kɛ wɔsusu nɔ ni Yehowa Odasefoi tsu yɛ afi kome pɛ mli lɛ he lɛ. Yɛ 1988 mli lɛ, abaptisi kaselɔi hee 239,268! Ani enɛ haaa miishɛɛ ayi otsui mli obɔ?

Nyɔŋmɔ Ni Yeɔ Jalɛsane Lɛ Baatsu He Nii Oya

18. Mɛɛ saji abaanyɛ abi yɛ Yehowa webii ni awaa amɛyi lɛ hewɔ?

18 Atsuuu odaseyeli nitsumɔ lɛ ni shitee-kɛ-woo bɛ mli. Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Kɛ amɛwa mi yi lɛ, amɛaawa nyɛ hu yi.” (Yohane 15:20) Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefoi ayinɔsane yeɔ anɔkwale ni nakai wiemɔ lɛ ji lɛ he odase. Gu ni aguɔ nitsumɔ lɛ, tsuŋwoi, yii, kɛ niseniianifeemɔ ji nɔ ni Odasefoi lɛ etsɔ mli yɛ maji sɔrɔtoi amli. Habakuk gbalɛ wiemɔi lɛ baa wɔjwɛŋmɔ mli ekoŋŋ akɛ: “Mla mli egbɔjɔ, ni jalɛsaneyeli ejeee kpo.” No hewɔ lɛ, yɛ bei komɛi amli lɛ, Yehowa webii nuɔ he po akɛ amɛbi akɛ: ‘Mɛni hewɔ Yehowa kwɛɔ mɛi ni yeɔ kutumpɔo lɛ? Mɛni hewɔ E-fɛɔ dioo yɛ be mli ni yiwalɔ miɔ mɔ ni ja fe lɛ lɛ?’​—Habakuk 1:​4, 13.

19. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni yeɔ ebuaa wɔ koni wɔnu saji ashishi yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ nɔ Yesu kɛha?

19 Yesu kɛ nɔkwɛmɔ nɔ ko ni yeɔ ebuaa koni aha sanebimɔi ni tamɔ nɛkɛ hetoo ni enyɛ eye ebua wɔ ni wɔna nii yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ nɔ ha. Yɛ Luka 17:​22-37 lɛ, Yesu tsɔɔ yiwalɛ shihilɛ ni baakadi nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ mli yɛ jɛmɛ. Ekɛɛ akɛ abaanyɛ akɛto be ni tsɔ Noa gbii lɛ amli Nu Afua lɛ hiɛ lɛ he kɛ agbɛnɛ Sodom kɛ Gomora hiɛkpatamɔ yɛ Lot gbii lɛ amli lɛ he. Kɛkɛ ni taakɛ atsɔɔ mli yɛ Luka 18:​1-5 lɛ, Yesu tsɔ ehiɛ eha ekaselɔi lɛ “ni ebu amɛ abɛ ko ekɛtsɔɔ akɛ esa akɛ asɔleɔ daa ni ekaje tsine.” Yesu gba amɛ okulafo ko ni efi lɛ waa kɛ “kojolɔ ko” ni yɔɔ hegbɛ akɛ eeenyɛ etsu yoo nɛɛ hiamɔ nii ahe nii eha lɛ lɛ he sane. Yoo okulafo lɛ tee nɔ ekpa fai akɛ: “Fa mihe yɛ mihenyɛlɔ lɛ dɛŋ!” Akɛni yoo nɛɛ tee nɔ yɛ enibimɔ nɛɛ mli hewɔ lɛ, naagbee lɛ kojolɔ lɛ ‘kwɛ ni eye jalɛsane eha lɛ.’

20. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ mli?

20 Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ enɛ mli ŋmɛnɛ? Yesu kɛ sɔrɔtofeemɔ baa nakai kojolɔ ni ejaaa lɛ kɛ Yehowa teŋ, kɛkɛ ni ekɛɛ: “Nyɛboa nɔ ni kojolɔ shishitswalɔ lɛ kɛɛ toi! Ni kɛ Nyɔŋmɔ aaaku ehiɛ afɔ ehalamɔ bii ni bolɔɔ tsɛɔ lɛ shwane kɛ nyɔɔŋ lɛ nɔ aahu tete lɛ, aso ebafaŋ amɛhe? Miikɛɛ nyɛ akɛ eeefa amɛhe oya.”​—Luka 18:​6-8a.

21. Te esa akɛ wɔsusu ni wɔtsu wɔ naagbai ahe nii wɔha tɛŋŋ?

21 Kaimɔ yɛ be fɛɛ mli akɛ kɛ eba naagbai ni kɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe lɛ anɔ lɛ, kɛ ebafee tamɔ nɔ ni hetoo kɛha wɔfaikpamɔi lɛ miishashao shi lɛ, no etsɔɔɔ akɛ ejɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔɔ ni eboɔ toi lɛ hewɔ. (2 Petro 3:⁠9) Kɛji akɛ eba akɛ wɔmiina nɔ yɛ yiwaa ko hewɔ aloo ayeee jalɛsane ko ahaaa wɔ tamɔ nakai yoo okulafo lɛ, wɔbaanyɛ wɔna hemɔkɛyeli akɛ Nyɔŋmɔ baakwɛ ni aye jalɛsane yɛ naagbee. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ kpo yɛ? Kɛtsɔ sɔlemɔ ni wɔɔsɔle yɛ be fɛɛ mli ni wɔkpaaa nɔ, ni wɔkɛ wɔhemɔkɛyeli gbɛ lɛ kɛ nifeemɔ afi wɔsɔlemɔi lɛ asɛɛ. (Mateo 10:​22; 1 Tesalonikabii 5:17) Wɔbaatsɔ wɔ anɔkwayeli nɔ wɔye odase akɛ hemɔkɛyeli yɛ shikpɔŋ nɔ, ni akɛ mɛi ni sumɔɔ jalɛ nifeemɔ diɛŋtsɛ lɛ yɛ, ni akɛ wɔfata amɛhe.​—Luka 18:8b.

“Nyɛ Jeŋmaji, Nyɛkɛ Emaŋ Lɛ Anyaa”

22. Te Mose kɛ ekunimyeli lala lɛ ba naagbee eha tɛŋŋ?

22 Afii ohai babaoo ni eho nɛ ni Mose gbe ekunimyeli lala lɛ naa akɛ: “Nyɛ jeŋmaji, nyɛkɛ emaŋ lɛ anyaa! Ejaakɛ ebaatɔ etsuji lɛ ala lɛ he owele, ni ekɛ oweletɔɔ baaba ehenyɛlɔi lɛ anɔ, ni ebaana emaŋ lɛ shikpɔŋ lɛ mɔbɔ.” (5 Mose 32:43) Yehowa oweletɔɔ gbi lɛ miibɛŋkɛ yɛ be fɛɛ mli. Kwɛ shi ni wɔdaa akɛ eka he ekɛ tsuishitoo kɛ jalɛsaneyeli miitsu nii lolo!

23. Mɛɛ miishɛɛ ni baaba mɛɔ mɛi ni naa gbɛfaŋnɔ yɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ amiishɛɛnamɔ loo nyamɔ lɛ mli lɛ?

23 Gbɛ lɛ ka lolo kɛha mɛi fɛɛ ni yɔɔ jeŋmaji lɛ amli “koni amɛtsake amɛtsui,” shi be ko bɛ ni aaafite lɛ. Petro bɔ kɔkɔ akɛ: “Yehowa gbi lɛ baaba tamɔ julɔ.” (2 Petro 3:​9, 10) Nyɔŋmɔ jalɛsaneyeli biɔ ni akpata yiwalɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ hiɛ oya. Kɛ ebalɛ nakai lɛ, eba akɛ aaana wɔ akɛ wɔfata mɛi ni ehere miishɛɛ tsɛmɔ akɛ: “Nyɛ jeŋmaji, nyɛkɛ emaŋ lɛ anyaa!” lɛ nɔ lɛ ahe. Hɛɛ, eba akɛ wɔɔfata mɛi ni yɔɔ miishɛɛ ni amɛna akɛ jalɛsaneyeli ji nɔ ni kadiɔ Nyɔŋmɔ gbɛi fɛɛ lɛ ahe!

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Mɛni hewɔ esa akɛ Mose Mla lɛ awo hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ jalɛsaneyeli mli lɛ mli hewalɛ lɛ?

◻ Mɛni esa akɛ etsirɛ wɔ ni wɔhere Nyɔŋmɔ gbɛi ni ja lɛ anɔ?

◻ Te aaafee tɛŋŋ awo Yehowa hiɛ nyam lɛ?

◻ Ŋmɛnɛ, nɛgbɛ abaana anɔkwa miishɛɛnamɔ yɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

“Lɛlɛŋ, miyoo akɛ, Nyɔŋmɔ jeee mɛiahiɛaŋkwɛlɔ; shi moŋ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ Iɛ gbeyei ni etsuɔ jalɛ nii lɛ, Iɛ ji mɔ ni saa ehiɛ”​—Bɔfoi Iɛ Asaji 10:​34,35.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Nyɔŋmɔ baaha aye jalɛsane aha ehalamɔ bii ni bolɔɔ tsɛɔ lɛ lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje