Nyɛkɛ Mɛi Ni Heee Yeee Lɛ Akagbalaa Kɔŋtso
“Nyɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbalaa kɔŋtso kome ni yeee egbɔ! Ejaakɛ mɛɛ . . . nijaa mɔ ni heɔ yeɔ kɛ mɔ ni heee yeee yɔɔ?”—2 KORINTOBII 6:14,15.
1. Te fee tɛŋ ni nyɛmiyoo ko kɛ mɔ ni heee yeee bote gbalashihilɛ mli lɛ?
YEHOWA Odasefoi ni jɛ U.S. Amerika anaigbɛ-teŋgbɛ lɛ ateŋ mɔ kome wu gbo yɛ kar oshara mli afii komɛi ni eho nɛ. Yoo nɛɛ kaiɔ ni ekɛɔ akɛ: “Enɛ fee mi butuu kwraa kɛjɛ shishijee, shi mitswa mifai shi akɛ mihaŋ enɛ afite sɔɔmɔ ni mikɛhaa Yehowa lɛ. Yɛ afii komɛi asɛɛ lɛ, mije shishi minu he akɛ mitsɔ tamɔ jatsu ko loo mɔ ni he ehiaaa yɛ mɛi ni amɛbote gbalashihilɛ mli yɛ asafo lɛ mli lɛ anɔ. Afɔɔɔ mi kɛ mibiyoo lɛ nine kɛyaaa weku kpojeei ashishi. Kɛ mina bɔ ni Kristofoi ni ji gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ jieɔ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ, minuɔ he akɛ agbɛnɛ akpoo mi kwraa. Mɔ ko mɔ ko yɔseee akɛ miiba shi yɛ mumɔŋ yɛ be fɛɛ mli. No hewɔ lɛ beni jeŋnyo ko ni mile lɛ yɛ nitsumɔ mli lɛ fɔ mi nine etsɛ mi akɛ mikɛ lɛ ayaye nii lɛ, mitee. Beni mihiɛ aaaba mihe nɔ lɛ, mina ehe suɔmɔ. Yɛ naagbee lɛ, bɔ ni migbɔjɔ kɛ bɔ ni mikometoo pɛ miyɔɔ lɛ ye minɔ ni mikpɛlɛ nɔ akɛ mikɛ lɛ baabote gbalashihilɛ mli.”
2. Mɛni bawo shwe ni ashweɔ akɛ aaabote gbalashihilɛ mli lɛ ji adebɔɔ mli nɔ lɛ, ni ato gbalashihilɛi koni efee mɛni?
2 Hɛɛ, suɔmɔ ni ayɔɔ akɛ aaana gbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ mli wa, ni eji adebɔɔ su. Taakɛ Yehowa diɛŋtsɛ kɛɛ lɛ: “Ehiii akɛ gbɔmɔ lɛ kome hiɔ shi; mafee hefatalɔ ko ni sa lɛ [“mɔ ni tamɔ lɛ,” nɔ ko ni sa lɛ] maha lɛ.” (1 Mose 2:18, New World Translation Reference Bible, shishigbɛ niŋmaa) Ato gbalashihilɛ he gbɛjianɔ koni efee ekomefeemɔ kpaa ni ka nuu kɛ yoo teŋ ni mli wa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni hiɔ shi daa. Jeee Adam, shi Yehowa moŋ ji mɔ ni kɛɛ: “Nuu aaashi etsɛ kɛ enyɛ, ni eeekpɛtɛ eŋa he, ni amɛaatsɔ heloo kome.” (1 Mose 2:22-24; okɛto Mateo 19:4-6 he.) Ekolɛ otsui miishwe hefatalɔ ko ni tamɔ nɛkɛ!
3, 4. (a) Mɛɛ kɔkɔ Biblia lɛ bɔɔ yɛ mɛi ni heee yeee lɛ ni akɛ he aaabɔ amɛhe kpaakpa lɛ mli? (b) Paulo ŋaawoo ni kɔɔ kɔŋtso ni yeee egbɔ ni aaagbala lɛ he lɛ baanyɛ akɔ gbalashihilɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (d) Korinto Kristofoi lɛ nu wiemɔ “mɛi ni heee yeee” lɛ shishi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)
3 Shi Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ eshiɔ mɛi ni heee yeee lɛ ni akɛ amɛ aaabɔ gbagbalii. Taakɛ bɔ ni bɔfo Paulo wie he lɛ: “Nyɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbalaa kɔŋtso kome ni yeee egbɔ [“Nyɛkɛ nyɛhe akakpɛtɛa kuu ni yeee egbɔ he,” The Jerusalem Bible].a Ejaakɛ . . . mɛɛ nijaa mɔ ni heɔ yeɔ kɛ mɔ ni heee yeee yɔɔ?”b (2 Korintobii 6:14, 16) Ekolɛ nɔ ni yɔɔ Paulo jwɛŋmɔ mli ji Mose Mla lɛ ni guɔ tsina kɛ teji ni aaatsa amɛ ni akɛ amɛ ahu shikome lɛ. (5 Mose 22:10) Teji edaaa ni ebɛ hewalɛ ni ebaapiŋ waa diɛŋtsɛ yɛ kɔŋtso ni yeee egbɔ nɛɛ hewɔ. Akɛni gbalashihilɛ tamɔ kɔŋtso ni fimɔɔ wu kɛ ŋa fɛɛ hewɔ lɛ, nɔ ni baajɛ Kristofonyo ni kɛ mɔ ni heee yeee boteɔ gbalashihilɛ mli lɛ mli aba ji kɔŋtso kome ni yeee egbɔ. (Mateo 19:6) Yɛ bei babaoo mli lɛ kɔŋtso ni tamɔ nɛkɛ kɛ nɔnyɛɛ kɛ haomɔ diɛŋtsɛ baa gbalashihilɛ lɛ mli.—Okɛto 1 Korintobii 7:28 he.
4 Shi kɛlɛ, taakɛ niiashikpamɔ ni akɛje shishi lɛ tsɔɔ lɛ, Kristofoi komɛi ehala akɛ amɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ aaabote gbalashihilɛ mli. Mɛni hewɔ ewa kɛha mɛi komɛi akɛ amɛaabote gbalashihilɛ mli “yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli” lɛ?—1 Korintobii 7:39.
Nɔ Hewɔ ni Mɛi Komɛi Kwɛɔ He Kroko
5. Feemɔ nɔ hewɔ ni mɛi komɛi naa mɛi ni heee yeee lɛ ahe suɔmɔ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ.
5 Ejeee akɛ amɛje gbɛ akɛ amɛmiikpoo Nyɔŋmɔ ŋaawoo. Susumɔ shihilɛ mli ni Kristofonyo nyɛmiyoo ni sumɔɔ ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ yɔɔ lɛ he. Ebaashwe akɛ eeena Kristofonyo wu, shi etamɔ nɔ ni nyɛmimɛi hii ni sa kɛha lɛ bɛ enanemɛi heyelilɔi lɛ ateŋ. Ele afii abɔ ni eye lɛ hu. Ebaasumɔ ni ena weku loo efɔ bii. Gbeyeishemɔ akɛ eegbɔ ni ekome pɛ eyɔɔ ni eesumɔ hu ni enu he akɛ asumɔɔ lɛ lɛ baaha gbɛ aba ehe. No hewɔ lɛ kɛji akɛ jeŋnyo ko jie miishɛɛ kpo yɛ ehe lɛ, ebaawa akɛ eeete shi ewo enɛ. Jeŋnyo nɛɛ baajie ehe kpo tamɔ mɔ ko ni mli hi, mɔ ni he jɔ. Ekolɛ eshɛreee zigarɛt ni ewieee wiemɔ sha ko. Kɛkɛ lɛ sane mlitsɔɔmɔ ni baaha efee mɔ ni ja lɛ eje shishi: ‘Ehi kwraa fe nyɛmimɛi hii ni mile amɛ lɛ ateŋ mɛi pii!’ ‘Eesumɔ hu ni ekase nii.’ ‘Mile saji lɛ ekomɛi ni nyɛmiyoo ko kɛ mɔ ni heee yeee bote gbalashihilɛ mli ni yɛ sɛɛ mli lɛ nuu nɛɛ batsɔ heyelilɔ.’ ‘Kristofoi agbalashihilɛi komɛi yɛ ni miishɛɛ po bɛ mli!’—Kwɛmɔ Yeremia 17:9.
6, 7. (a) Te nyɛmiyoo ko ni ji oshijafonyo tsɔɔ enijiaŋwujee lɛ mli eha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ sanebimɔ esa akɛ wɔsusu he?
6 Hɛɛ, ebaanyɛ efee nijiaŋwujee diɛŋtsɛ eha Kristofonyo oshija ni miisumɔ ni ebote gbalashihilɛ mli. Mɛi komɛi po feɔ yeyeeye. Nyɛmiyoo ko ni ji oshija ni miitsɔɔ bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ yɛ he ni eyɔɔ lɛ mli lɛ kɛɛ: “Nyɛmimɛi hii ni baanyɛ abote gbalashihilɛ mli lɛ faaa kwraa. Shi nyɛmimɛi yei ni ji oshijafoi lɛ fa waa diɛŋtsɛ. Ni yɛ be mli ni nyɛmiyoo ko naa bɔ ni ebalaŋtaiaŋ hoɔ yaa kɛ foi lɛ, nɔ ni eyɔɔ ni abaahala lɛ bafeɔ ekolɛ enyɔ, akɛ ekabote gbalashihilɛ mli kwraa aloo ebote mli kɛ klɛŋklɛŋ mɔ ni enine aaashɛ enɔ.”
7 Ni kɛlɛ, Biblia mli ŋaawoo lɛ yɛ faŋŋ: ‘Nyɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbalaa kɔŋtso kome.’ (2 Korintobii 6:14) Ani nɛkɛ ŋwɛi kɔkɔbɔɔ nɛɛ yɛ keketee loo shishinumɔ bɛ mli?
Nyɔŋmɔ Suɔmɔ Kwɛmɔ lɛ Kpojiemɔ
8. Yehowa tsɔɔ akɛ esusuɔ wɔhilɛ-kɛhamɔ he yɛ mɛɛ bɛ nɔ?
8 Yehowa susuɔ wɔ naanɔ hilɛ-kɛhamɔ he waa diɛŋtsɛ. Ani ekɛ e-Bi Nuu lɛ haaa “yɛ mɛi pii ekpɔmɔ hewɔ?” (Mateo 20:28) Ani jeee le ji ‘Mɔ ni tsɔɔ wɔ nii koni ehe aba sɛɛnamɔ kɛha wɔ’? (Yesaia 48:17) Ani ewooo shi akɛ ‘ehaŋ aka wɔ kɛteke bɔ ni wɔɔnyɛ’? (1 Korintobii 10:13) Belɛ shishinumɔ yɛ mli kɛ ekɛɛ wɔ akɛ wɔkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbala kɔŋtso kome lɛ, belɛ eyɛ wɔ hilɛ-kɛhamɔ yɛ etsui mli! Susumɔ bɔ ni nɛkɛ kɔkɔbɔɔ nɛɛ ji esuɔmɔ kwɛmɔ ni eyɔɔ kɛha wɔ lɛ kpojiemɔ lɛ he.
9. (a) Mɛɛ kɔkɔ Paulo bɔɔ eshiɔ Kristofoi ni kɛ mɛi ni heee yeee lɛ aaabɔ kpaakpa lɛ? (b) Mɛni ji Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “gbeekpamɔ” lɛ shishi, ni efeɔ naagba ni teɔ shi beni Kristofonyo ko kɛ mɔ ni heee yeee lɛ gbalaa kɔŋtso kome lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
9 Bɔlɔ lɛ to eyiŋ akɛ gbalashihilɛ afee tsakpaa ni mli wa fe fɛɛ ni ka adesai ateŋ, koni wu lɛ kɛ ŋa lɛ afee “heloo kome.” (1 Mose 2:24) Ani nilee yɛ mli akɛ Kristofonyo ko kɛ mɔ ni heee yeee aaabote ekomefeemɔ kpaa ni tamɔ nɛkɛ mli? Paulo haa hetoo kɛtsɔɔ sanebimɔi ni gbuɔ shi kɛboteɔ nibii amli ni etee amɛ shi ni eko fɛɛ eko hetoo tsɔɔ akɛ esaaa ni afeɔ nakai lɛ anɔ: “Ejaakɛ mɛɛ bɔɔ jalɛ kɛ mlatɔmɔ yɔɔ? Aloo mɛɛ yeli la kɛ duŋ yɔɔ? Ni mɛɛ gbeekpamɔ [Hela, sym-pho‘ne-sis] Kristo kɛ Belial [Satan] yɔɔ? Aloo mɛɛ nijaa mɔ ni heɔ yeɔ kɛ mɔ ni heee yeee yɔɔ?” (2 Korintobii 6: 14, 15) Hela wiemɔ sym-pho’ne-sis lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “ha ejije loo egbɛɛ yɛ ekomefeemɔ mli” (ejɛ syn, “kɛ,” kɛ pho·neʹ, “agbɛɛ” mli) . Ekɔɔ gbee ni jijeɔ kɛjɛɔ saŋkui loo blɛi amli lɛ he. Shi gbeekpamɔ ko bɛ Kristo kɛ Satan teŋ. Nakai nɔŋŋ hu, ebaawa akɛ wu kɛ ŋa ‘kɛ gbee kome ni jijeɔ yɛ ekomefeemɔ mli aaala’ yɛ kɔŋtso ni yeee egbɔ mli. Etamɔ saŋkui sɔrɔtoi enyɔ ni kɛ amɛhe kpaaa gbee, ni gbɛɛmɔ loo lalai ni jɛɔ mli baa lɛ eŋɔɔ ni amɛkɛ amɛhe kpaa gbee kwraa moŋ fe ni gbeekpamɔ yɛ lala mli aaaje kpo.
10. Mɛni ji nibii ni he hiaa yɛ gbalashihilɛ ni miishɛɛ yɔɔ mli lɛ mli, ni mɛɛ sɛɛnamɔi baa beni kɔŋtso lɛ yeɔ egbɔ lɛ?
10 Belɛ te aaafee tɛŋŋ ni mumɔŋ gbɔmɔ lɛ aaanyɛ ni ekɛ heloo mli gbɔmɔ lɛ aaakpa gbɛɛ hu? (1 Korintobii 2:14) Hemɔkɛyeli, shishitoo taomɔ nii, kɛ otii yɛ shihilɛ mli ji nibii ni he hiaa yɛ gbalashihilɛ ni miishɛɛ yɔɔ mli lɛ mli. Nɔ ko nɔ ko bɛ ni haa hewalɛ hiɔ gbalashihilɛ lɛ mli fe ekome ni aaafee ni akɛtuu he aha Bɔlɔ lɛ. Kɛji akɛ kɔŋtso ni yeɔ egbɔ yɛ lɛ, wu kɛ ŋa lɛ fɛɛ baanyɛ awowoo amɛhe hewalɛ yɛ jamɔ mli. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ baanyɛ akwɛ Ŋmalɛi lɛ amli koni amɛkɛsaa mligbalamɔ ni ka amɛteŋ lɛ. Ani ejeee anɔkwale akɛ belɛ kɛ Yehowa miikɛɛ wɔ akɛ wɔkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbala kɔŋtso kome lɛ, belɛ eesumɔ ni wɔkɛ wɔgbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ ana ekomefeemɔ kpaa ni mli wa waa mli ŋɔɔmɔ?
11. Mɛni hewɔ agu gbalashihilɛ ni akɛ mɛi ni jaaa Yehowa lɛ aaabote mli yɛ Israel lɛ, ni mɛɛ sanebimɔ ko ni kanyaa mɔ jwɛŋmɔ ateɔ lɛ shi?
11 Toiboo ni wɔɔfee wɔha Biblia kɔkɔbɔɔ lɛ hu haa wɔyeɔ wɔhe kɛjɛɔ piŋmɔi ni yɛ bei babaoo mli ebaa kɛjɛɔ Kristofonyo ni kɛ ehe yabɔɔ mɔ ni heee yeee lɛ mli baa lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, mɔ ni heee yeee lɛ baanyɛ agbala Kristofonyo hefatalɔ lɛ kɛjɛ Yehowa sɔɔmɔ he. Susumɔ kɔkɔ ni Yehowa bɔ blema Israel lɛ he. Agu gbalashihilɛ ni akɛ mɛi ni jaaa Yehowa lɛ aaabote mli lɛ. Mɛni hewɔ? Yehowa bɔ kɔkɔ akɛ: “Ejaakɛ amɛaaha obii lɛ akpale yɛ misɛɛ, ni amɛyasɔmɔ nyɔŋmɔi krokomɛi moŋ.” (5 Mose 7:3, 4) Akɛni hefatalɔ ni heee yeee lɛ miite shi kɛmiiwo lɛ hewɔ lɛ, eeenyɛ eba akɛ eshidaamɔ lɛ mli baagbɔjɔ. Ewaaa akɛ eeesusu akɛ: ‘Enɛ nyɛŋ aba minɔ nakai!’ Shi enyɛ eba Salomo ni kɛɛ eyɔɔ nilee lɛ nɔ. Ani enɛ hu nyɛŋ aba onɔ?—1 Maŋtsɛmɛi 11:1-6; okɛto 1 Maŋtsɛmɛi 4:29, 30 he.
12. Nyɔŋmɔ mla ni gu gbalashihilɛ ni akɛ gbɔi aaabote mli lɛ bu Israelbii lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Feemɔ he nɔkwɛmɔ nɔ.
12 Kɛji akɛ agbalaaa heyelilɔ lɛ po kɛjɛɛɛ anɔkwa jamɔ he po lɛ, naagbai kɛ haomɔi ni yɛ bei babaoo mli lɛ ebaa shia ni jamɔ egbala mli lɛ nɔ lɛ yɛ. Agbɛnɛ susumɔ Nyɔŋmɔ mla ni ekɛha Israel lɛ he ekoŋŋ. Ekolɛ Israel obalayoo ko ekpɛlɛ nɔ akɛ ekɛ Kanaannyo ko ni ji nuu baabote gbalashihilɛ mli. Akɛni bɔlɛnamɔ mli nifeemɔi sɔrɔtoi egbɛ eshwa Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ hewɔ lɛ, mɛɛ bulɛ nuu ni tamɔ nɛkɛ baana aha gbekɛyoo nɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ mla lɛ? Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ani ebaajɛ esuɔmɔ mli egbala ehe shi kɛjɛ bɔlɛnamɔ he yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ tsulɔyoo lɛ etee tsui esɛɛ taakɛ Mose Mla lɛ tsɔɔ lɛ?c (3 Mose 18:19; 20:18; ekɛto 3 Mose 18:27 he.) Ni kɛji akɛ Israelnyo ko ni ji nuu ko kɛ Kanaan gbekɛyoo ko bote gbalashihilɛ mli lɛ, ani ebaafi esɛɛ ni eye ebua lɛ kɛji akɛ nuu nɛɛ fa gbɛ shii etɛ kɛtee Yerusalem daa afi koni eyaye gbijurɔi sɔrɔtoi ni ato lɛ (5 Mose 16:16) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Nyɔŋmɔ mla ni kpooɔ gbalashihilɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ ye ebua akɛ hebuu nɔ kɛha Israelbii lɛ.
13. (a) Mɛni hewɔ jeŋnyo nyɛŋ ana Kristofoi ahenilee ni Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ? (b) Mɛɛ nɔnyɛɛ kɛ naagbai mɛi ni yɔɔ shiai ni jamɔ egbala mli lɛ amli lɛ kɛkpeɔ?
13 Ni ŋmɛnɛ hu? Jɛ lɛŋ bii lɛ ajeŋba kɛ Biblia nɔ lɛ teŋ jɛkɛ naakpa. Bɔ fɛɛ bɔ ni je lɛŋ bii komɛi tamɔ mɛi ni he tse ha lɛ, amɛbɛ Kristofoi ahenilee ni Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ eko. Amɛkɛ afii ekaseko Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ‘koni amɛtsake amɛjwɛŋmɔ’ ni ‘amɛjie gbɔmɔ momo lɛ kɛjɛ amɛhe.’ (Romabii 12:2; Kolosebii 3:9) No hewɔ lɛ, Kristofonyo ni kɛ mɔ ni heee yeee lɛ gbalaa kɔŋtso kome kɛ ehe woɔ tsuiŋdɔlɛ kɛ awerɛho babaoo mli. Mɛi komɛi kɛ nɔnyɛi kpeɔ be fɛɛ be ni amɛkɛ amɛhe awo bɔlɛnamɔ mli nifeemɔi ni ehiii mli aloo ni amɛyɛ je lɛŋ bii agbijuji. Ni mɛi komɛi po wieɔ akɛ amɛhe efee shoo. Taakɛ nyɛmiyoo ko ŋma lɛ: “Bɔ ni onuɔ he akɛ ohe efee shoo, eshwɛ okome too pɛ yɛ be mli ni okɛ mɔ ni sumɔɔɔ Yehowa lɛ ebote gbalashihilɛ mli lɛ ji shoofeemɔ ni ehiii fe fɛɛ. No ji akɛ, obɛ mɔ ko mɔ ko ni okɛ lɛ baawie anɔkwale lɛ ni ji nii ni he hiaa bo fe fɛɛ yɛ oshihilɛ mli lɛ he.”
14. (a) Mɛni hewɔ ewa akɛ aaatsɔse gbekɛbii lɛ yɛ Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli” yɛ shia ni jamɔ egbala mli lɛ mli lɛ? (b) Shia ni mli egbala baanyɛ asa gbekɛbii lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
14 Yɛ shia ni jamɔ egbala mli lɛ he lɛ, ebaawa akɛ oootsɔse gbekɛbii lɛ yɛ “Nuŋtsɔ [Yehowa] . . . tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ani mɔ ni heee yeee lɛ baasumɔ ni gbekɛbii lɛ aya kpeei aloo ni amɛkɛ amɛhe awo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli? Nɔ ni jɛɔ mli baa yɛ bei babaoo mli ji akɛ gbekɛbii lɛ asuɔmɔ mli jaa enyɔ—amɛsumɔɔ fɔlɔi enyɔ lɛ fɛɛ, shi fɔlɔ kome pɛ sumɔɔ Yehowa. Nyɛmiyoo ko ni kɛ mɔ ni heee yeee bote gbalashihilɛ mli lɛ kɛɛ akɛ: “Mitsɔ tsuiŋdɔlɛi pii amli yɛ migbalashihilɛ ni he afii 20 lɛ mli. Mibihii lɛ dara kɛ naagbai kɛ henumɔŋ haomɔi ni amrɔ nɛɛ amɛbatsɔmɔ je lɛ fa. Mibiyoo lɛ haoɔ diɛŋtsɛ akɛ enaaa mi ni ekɛ mi teŋ jɛkɛ yɛ hegbɛ ni akɛha tsɛ lɛ hewɔ. Nɛkɛ naagbai nɛɛ fɛɛ ba ejaakɛ beni miye afii 18 lɛ, ni mihala akɛ maku mihiɛ mashwie Yehowa shishitoo mlai lɛ ateŋ ekome nɔ.” Mɛɛ shishitoo mla? Nyɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbalaa kɔŋtso kome!
15. (a) Mɛni hewɔ Yehowa woɔ wɔ ŋaa akɛ wɔkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbala kɔŋtso kome lɛ?
15 Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa miisumɔ ni wɔna nɔ ni hi fe fɛɛ yɛ shihilɛ mli. Nɔ ni ebiɔ yɛ wɔdɛŋ, ni eŋaawoo akɛ wɔkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbala kɔŋtso kome lɛ fata he lɛ hi kɛha wɔ. (5 Mose 10:12, 13) Kɛ okɛ mɔ ni heee yeee bote gbalashihilɛ mli lɛ, belɛ oku ohiɛ oshwie Ŋmalɛ mli ŋaawoo, nilee ni atsuɔ he nii, kɛ agbɛnɛ mɛi krokomɛi aniiashikpamɔi ni dɔlɛ yɔɔ mli babaoo lɛ nɔ.
Saji ni Mɛi Fɔɔ Bimɔ
16, 17. (a) Kɛ wɔkwɛɛɛ jogbaŋŋ lɛ, henumɔ baanyɛ asa wɔsusumɔ yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Ani esa akɛ aku hiɛ ashwie Nyɔŋmɔ ŋaawoo nɔ yɛ shihilɛi komɛi ni yɔɔ sɔrɔto lɛ amli akɛni kristofonyo ko kɛ mɔ ni heee yeee bote gbalashihilɛ mli ni amrɔ nɛɛ amɛ fɛɛ amɛmiisɔmɔ Yehowa lɛ hewɔ? Tsɔɔmɔ mli.
16 Ni kɛlɛ, kɛji akɛ wɔkwɛɛɛ jogbaŋŋ lɛ, henumɔ baagba wɔ susumɔ loo jwɛŋmɔ ni ji ekpakpa lɛ naa. Wɔbaaje shishi ni wɔnu he akɛ sɔrɔtofeemɔ ko baanyɛ aba wɔ sane lɛ mli. Susumɔ saji ni afɔɔ bimɔ lɛ ekomɛi ahe.
17 Shi nyɛminuu loo nyɛmiyoo ko ni kɛ mɔ ni heee yeee bote gbalashihilɛ mli, ni amrɔ nɛɛ amɛ fɛɛ amɛmiisɔmɔ Yehowa yɛ ekomefeemɔ mli lɛ hu? Eka shi lolo akɛ aku Yehowa shishitoo taomɔ nii amli. Ani nɔ ni afeɔ ni ehiii nɛɛ sa nakai? Nɔ ni feɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ mɛi ni kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ eŋaawoo nɔ lɛ he mfoniri ji Yudafoi ni ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon nom mli lɛ anɔ lɛ. Beni amɛteŋ mɛi komɛi ŋɔ wɔŋjalɔi komɛi akɛ amɛŋamɛi lɛ, Biblia ŋmalalɔi Ezra kɛ Nehemia wie veveeve amɛshi amɛ nifeemɔi lɛ. Nakai Yudafoi lɛ “yeee anɔkwale,” amɛfee “efɔŋ kpeteŋkpele” ni “amɛye fɔ.” (Ezra 10:10-14; Nehemia 13: 27, New World Translation) Nɔ kroko hu ni esa akɛ asusu he nɛ: Kɛ wɔku wɔhiɛ wɔshwie Nyɔŋmɔ ŋaawoo nɔ lɛ, wɔbaaye wɔ diɛŋtsɛ wɔhe awui yɛ mumɔŋ, ni wɔbaashã wɔhenilee he. Beni nyɛmiyoo ko ni yɛ naagbee lɛ ewu ni heee yeee lɛ batsɔ heyelilɔ lɛ, ekɛɛ: ‘Miitsu henumɔ ni he eshã lɛ he nii lolo. Minyɛɛɛ makɛɛ nyɛ bɔ ni minuɔ he mihaa yɛ be mli ni mɛi komɛi kɛ amɛnine tsɔɔ wɔnɔ ni amɛkɛɔ akɛ: “Shi bɛ ehi kɛha amɛ” lɛ.’
18. Mɛni ji nilee gbɛ yɛ be mli ni onaa mɔ ni abaptisiko lɛ lolo he suɔmɔ lɛ, ni mɛni ji nɔ ni obaajie lɛ kpo mɔ?
18 Shi kɛji akɛ osuɔmɔ mɔ mɔ ni miikase Biblia lɛ ni eeba kpeei, ni kɛlɛ abaptisiko nɛkɛ nuu nɛɛ loo yoo nɛɛ hu? Wɔmli filiɔ wɔ kɛji akɛ mɔ ko tsɔɔ miishɛɛ yɛ Biblia mli anɔkwale lɛ he. Shi sanebimɔ lɛ ji: Ani esa akɛ odi nɔ ni otsui kɛɔ bo nɛɛ sɛɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, nilee gbɛ ji ni omɛ kɛyashi be ko beni abaptisi onaanyo lɛ sɛɛ, ni eeshwere yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ kpojiemɔ mli dani oje shishi okɛ lɛ anyiɛ. (Galatabii 5:22, 23) Nɛkɛ ŋaawoo nɛɛ kɛ nitsumɔ efeŋ nɔ ni yɔɔ mlɛo, shi nakai feemɔ baatsɔɔ akɛ otuu ohe oha Biblia mli shishitoo mlai; enɛ baaha ona Shishitoo kpakpa kɛha anɔkwa miishɛɛ yɛ gbalashihilɛ mli. Kɛji akɛ onaanyo lɛ susuɔ ohe diɛŋtsɛ ni lɛlɛŋ eeba koni ebasɔmɔ Yehowa lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ nuu nɛɛ (loo yoo nɛɛ) baasumɔ ni emɛ kɛyashi be mli ni nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛaabote “Nuŋtsɔ lɛ mli”—nyɛjɔɔ nyɛhe nɔ ni abaptisi nyɛ—dani nyɛje nyiɛmɔ ni tsɔɔ gbalashihilɛ hiɛ lɛ shishi. Kaimɔ hu akɛ, be ni hoɔ lɛ yeee anɔkwa suɔmɔ awui ko.—1 Korintobii 7:39; 1 Mose 29:20.
19. Mɛni esa akɛ oha ahi ojwɛŋmɔ mli kɛ eetɔ bo yɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔ ni ooona yɛ onanemɛi heyelilɔi lɛ ateŋ lɛ mli?
19 Shi kɛji akɛ eetɔ bo akɛ ooona gbalashihilɛ mli hefatalɔ ni sa yɛ onanemɛi hɛyelilɔi lɛ ateŋ hu? Nyɛmiyoo ko kɛɛ: “Miye afii 26, ni mikome pɛ miyɔɔ.” Lɛlɛŋ mɔ kome shihilɛ akɛ oshija baawa ahao, shi naagbai ni jɛɔ kɔŋtso kome ni yeee egbɔ yɛ gbalashihilɛ mli lɛ mli baa lɛ baawa kwraa fe naagba ni oyɔɔ mli bianɛ lɛ! Nyɔŋmɔ ŋaawoo toiboo baanyɛ abi hemɔkɛyeli, henɔyeli, kɛ tsuishitoo, shi na miishɛɛ akɛ Yehowa le ni eesumɔ ni ona nɔ ni hi fe fɛɛ.(1 Petro 5:6, 7) Okɛfɔ Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli, ni omɛ Yehowa. (Lala 55:23) Mɔ ko mɔ ko bɛ shihilɛ ni yeɔ emuu yɛ nɛkɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli. Otsui baashwe akɛ ooona hefatalɔ. Mɛi krokomɛi hu yɛ amɛnaagbai, ekomɛi yɛ ni nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ nyɛŋ atsa. Gbɛjianɔtoo hee ni baa lɛ mli pɛ “nɔ fɛɛ nɔ ni hiɛ ka baatɔ kɛ nii ni etaoɔ” ni emii ashɛ ehe kwraa.—Lala 145:16.
20. Nyɛmiyoo ko ni ji oshijafonyo tsɔɔ efaishitswaa lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni kɛji akɛ bo hu otswa ofai shi nakai nɔŋŋ lɛ, mɛɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli obaanyɛ ona?
20 Dani enɛ aaaba lɛ, tswaa ofai shi akɛ okɛ mɔ ni heee yeee lɛ gbalaŋ kɔŋtso kome ni yeee egbɔ. Nyɛmiyoo ko ni ji oshija ni eye afii 36 tsɔɔ efaishitswaa lɛ mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ: “Misɔleɔ mihaa Yehowa daa gbi koni mana gbalashihilɛ mli hefatalɔ. Mibɛ suɔmɔ ko akɛ makwɛ Yehowa asafo lɛ sɛɛ, shi kaa lɛ yɛ lolo. Dani enɛ aaaba lɛ, mito gbɛjianɔ akɛ matsu nii ni baaha maya mihiɛ akɛ gbɔmɔ lɛ he nii koni matamɔ mumɔŋ yoo ni mumɔŋ nuu lɛ taoɔ lɛ.” Ani bo hu otswa ofai shi nakai nɔŋŋ? Kɛji nakai lɛ, obaanyɛ ona tsui ni nyɔɔ mɔ mli ni baa kɛjɛɔ anɔkwa ni oyeɔ ŋwɛi jalɛsaneyeli Nyɔŋmɔ lɛ mli lɛ mli ŋɔɔmɔ.—Lala 37: 27, 28.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Paulo kɛ wiemɔ “mɛi ni heee yeee” tsu nii yɛ 1 Korintobii 14:22 ni ekɛto “heyelilɔi” loo mɛi ni abaptisi amɛ lɛ ahe. No hewɔ lɛ Korintobii lɛ baanu wiemɔ “mɛi ni heee yeee” lɛ shishi akɛ ekɔɔ gbɔmɛi ni abaptisiko amɛ lɛ ahe.—Kwɛmɔ Bɔfoi lɛ Asaji 8:13; 16:31-34; 18:8.
b “Kɛ aaakpa mli lɛ abaanyɛ atsɔɔ shishitoo mla lɛ mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ: ‘Nyɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akabɔa, kɛ yɛ be kukuoo mli loo daa po ejaakɛ enɛ baaha aŋmɛɛ Kristofoi ataomɔ nii lɛ ahe aloo ebaafite Kristofoi a-odaseyeli lɛ. Ni mɛni hewɔ esa akɛ mligbalamɔ ni tamɔ nɛkɛ aba? Ejaakɛ mɔ ni heee yeee lɛ kɛ ehe wooo Kristofoi ataomɔ nii, henumɔi loo otii amli.’”—The Espositor’s Bible Commentary, kpo 10, baafa 359.
c Kwɛmɔ The Watchtower ni je September 15, 1972, baafai 575-6.
Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?
◻ Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ eshiɔ he ni akɛaabo mɛi ni heee yeee lɛ ahe Iɛ yɛ?
◻ Mɛni hewɔ Kristofoi komɛi ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ Iɛ taoɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi yɛ asafo Iɛ sɛɛ lɛ?
◻ Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɔkɔbɔɔ ni kɔɔ kɔŋtso kome ni yeee egbɔ lɛ he Iɛ ji suɔmɔ mli ni ejɛɔ ekwɛɔ wɔnɔ lɛ kpojiemɔ diɛŋtsɛ?
◻ Mɛɛ saji ni kɔɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi ataomɔ he afɔɔ bimɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ oha enɛɛmɛi ahetoo yɛ?