Yehowa Ni Wɔɔsɔmɔ Lɛ Kɛ Miishɛɛ
“Nyɛsɔmɔa Yehowa kɛ miishɛɛ, nyɛbaa ehiɛ kɛ nyamɔ Iala!—LALA 100:2.
1, 2. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ aha bulɛ ni abɛ kɛha mɛi ni hiɛ hewolo nɔ sui krokomɛi lɛ baje kpo faŋŋ yɛ Berlin, Germany, shi mɛni ba ta ni awuu kɛha “Afii-Akpe Nɔyeli” lɛ nɔ? (b) Mɛɛ nifeemɔ ko ni yɔɔ sɔrɔto kwraa yɛ 1936 nɔ lɛ he ana yɛ Olympia Stadium lɛ yɛ July 1990, ni mɛni mli majimaji ateŋ kuu ni kpe yɛ jɛmɛ lɛ amiishɛɛ lɛ yɔɔ shiŋŋ yɛ?
HE NI eba yɛ ji Olympia Stadium lɛ, yɛ Berlin. Afii nyɔŋmai enumɔ kɛ ejwɛ ni eho nɛ lɛ, nɛkɛ shwɛmɔ he fɛfɛo nɛɛ bafee naataomɔ he ko beni Nazi nɔyelɔ Adolf Hitler ni kɛ ewie lɛ awieee dɔŋŋ lɛ kɛ Amerikanyo mɔdiŋ ko ni ji foidalɔ ni na shika jweremɔ nii ejwɛ lɛ ye yɛ gbɛ ni bulɛ bɛ mli nɔ lɛ. Eji nifeemɔ ko ni kumɔ Hitler wiemɔ ni ewieɔ yɛ hewolonɔ sui ahe akɛ “Aryanbii anɔ kwɔlɔ fe fɛɛ” lɛ kwraa butuu!a Shi amrɔ nɛɛ, yɛ July 26, 1990 lɛ, mɛidiji, blɔfomɛi, mɛi ni hewolo nɔ su tamɔ wuɔfɔ—gbɔmɛi ni efee ekome ni jɛ jeŋmaji 64 mli, ni amɛyibɔ fɛɛ feɔ 44,532—ebua amɛhe naa yɛ biɛ kɛha “Wiemɔ Krɔŋŋ” Kpokpaa Wulu nɔ kpee ni Yehowa Odasefoi feɔ lɛ. Mɛɛ miishɛɛ ni fa kɛteke nɔ ana nɛkɛ yɛ nakai Soo shwane lɛ! Beni aha baptisimɔ wiemɔ lɛ agbe naa lɛ, mɛi 1,018 ni abaabaptisi amɛ lɛ bolɔ akɛ, “Ja!” kɛ “Ja!” ekoŋŋ, ni amɛkɛma amɛhe nɔ ni amɛjɔɔ amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ akɛ amɛbaafee esuɔmɔnaa nii lɛ nɔ mi.
2 Ehe minitii 19 kɛha nɛkɛ Odasefoi heei nɛɛ ni amɛje kpo kɛjɛ shwɛmɔ he lɛ kɛnyiɛ kɛtee baptisimɔ nu bu lɛ he. Ni yɛ nakai be lɛ mli fɛɛ lɛ, aanu dɛtswaa ni naa wa he yɛ shwɛmɔ he lɛ mli he fɛɛ he. Mɛi ni eye Olympic Shwɛmɔi amli kunim lɛ po nako dɛtswaa ni tamɔ nɔ ni akɛhere nɛkɛ mɛi ohai abɔ, ni jɛ jeŋmaji sɔrɔtoi pii amli, ni miijie hemɔkɛyeli ni yeɔ je lɛ nɔ kunim lɛ kpo lɛ eko da. (1 Yohane 5:3, 4) Amɛ miishɛɛ lɛ he sɛkɛ lɛ yɛ shiŋŋ yɛ gbɛkpamɔ ni amɛyɔɔ akɛ etsɛŋ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni Kristo yeɔ nɔ lɛ kɛ afii akpe ni jɔɔmɔi ni yɔɔ nyam yɔɔ mli lɛ baaba abaha adesai lɛ mli—Hebribii 6:17, 18; Kpojiemɔ 20:6; 21:4, 5.
3. Mɛɛ anɔkwale ko mɛi ni tee kpee lɛ agbɛkpamɔ lɛ ma nɔ mi, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3 Hewolonɔ su loo maŋ nɔ ni mɔ ko jɛ lɛ he hetsɛ ko kwraa bɛ biɛ, ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ miiwie Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli wiemɔ krɔŋŋ lɛ, ni kɛtsɔ no nɔ lɛ amɛmiima Petro wiemɔi nɛɛ anɔ mi: “Lɛlɛŋ, miyoo akɛ, Nyɔŋmɔ jeee mɛi ahiɛaŋkwɛlɔ; shi moŋ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ lɛ gbeyei ni etsuɔ jalɛ nii lɛ, lɛ ji mɔ ni saa ehiɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35; Zefania 3:9.
4. Mɛɛ shihilɛi ashishi mɛi ni tee kpeei lɛ ateŋ mɛi pii batsɔmɔ heyelilɔi yɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ aha amɛsɔlemɔi lɛ ahetoo yɛ?
4 Nɛkɛ mɛi ni tee kpee yɛ Berlin nɛɛ ateŋ mɛi pii ji mɛi ni batsɔmɔ heyelilɔi yɛ afi pii ni amɛkɛhi nɔnyɛɛ shishi lɛ mli, yɛ nɔ ni kɔɔ Nazi nɔyeli be (1933-45) lɛ he kɛ kwamaŋ nɔyeli nifeemɔ be ni nyiɛ sɛɛ yɛ East Germany, he ni ajie naatsii ni akɛba Yehowa Odasefoi anɔ lɛ yɛ mla naa yɛ March 14, 1990 lɛ. No hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi pii “kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ mli miishɛɛ mɔ wiemɔ lɛ mli yɛ amanehulu babaoo mli.” (1 Tesalonikabii1:6) Agbɛnɛ amɛyɛ heyeli babaoo ni amɛkɛaasɔmɔ Yehowa, ni husu bɛ miishɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ he.—Okɛto Yesaia 51:11 he.
Miishɛɛ Bei
5. Mɛɛ gbɛ nɔ Israel ye jiemɔ ni Yehowa jie amɛ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ he gbijurɔ yɛ?
5 Bɔ ni aŋmɛɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ahe yɛ Europa Bokagbɛ, kɛ Afrika kɛ Asia hei komɛi yɛ nyɛsɛɛ nɛɛ hu lɛ kaiɔ wɔ bɔ ni Yehowa jie mɛi yɛ tsutsu bei ni eho lɛ amli lɛ. Wɔkaiɔ Yehowa nifeemɔ kpele yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ, kɛ bɔ ni lala ni Israel la kɛda lɛ shi lɛ yashɛ he ni enaa wa waa kɛteke nɔ yɛ wiemɔi nɛɛ amli lɛ: “Namɔ tamɔo, Yehowa, yɛ nyɔŋmɔi lɛ ateŋ? Namɔ tamɔo ni ohiɛ yɔɔ nyam yɛ krɔŋkrɔŋ-feemɔ mli, ni ohe yɔɔ gbeyei, ni ajieɔ oyi, ni ofeɔ naakpɛɛ nii hu?” (2 Mose 15:11) Ŋmɛnɛ, ani wɔmli efiliii wɔ kɛyaaa nɔ yɛ naakpɛɛ nibii ni Yehowa feɔ haa ewebii lɛ he? Eka shi faŋŋ akɛ wɔfeɔ nakai!
6. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bolɔmɔ ni Israel bolɔ yɛ miishɛɛ mli yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ mli?
6 Ana miishɛɛ kɛteke nɔ yɛ afi 537 D.Ŋ.B. beni asaa akɛ Israel ba eshikpɔŋ nɔ ekoŋŋ yɛ be mli ni aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon lɛ sɛɛ lɛ. Agbɛnɛ Yehowa maŋ lɛ baanyɛ ajaje, taakɛ Yesaia egba efɔ shi lɛ akɛ: “Naa, Mawu ji miyiwalaheremɔ! Mitsui enyɔ mimli ni misheee gbeyei! Ejaakɛ mihewalɛ kɛ milala ji Nuŋtsɔ Yehowa, ni lɛ nɔŋŋ etsɔ miyiwalaheremɔ.” Mɛɛ mlifilimɔ nɛ! Ni te maŋ lɛ baajie nakai miishɛɛ lɛ kpo amɛha tɛŋŋ? Yesaia yaa nɔ akɛ: “Ni nakai gbi lɛ nɔ lɛ nyɛaakɛɛ: ‘Nyɛdaa Yehowa shi, nyɛtsɛa egbɛi lɛ! Nyɛhaa alea enifeemɔ nii lɛ yɛ majimaji lɛ ateŋ, nyɛjajea akɛ awó egbɛi lɛ nɔ! Nyɛlaa nyɛhaa Yehowa! Shi efee nii wuji.’” Agbɛnɛ amɛbaanyɛ ‘amɛbolɔ ni amɛnyá’ yɛ enitsumɔi wuji lɛ ni amɛaaha “ale yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ,” taakɛ bɔ ni Yehowa tsuji ni akpɔ̃ amɛ lɛ feɔ ŋmɛnɛ lɛ hewɔ.—Yesaia 12:1-6.
Miishɛɛ yɛ Yehowa Nitsumɔ Mli
7. Mɛɛ kpɔmɔi ebi ni ana miishɛɛ yɛ he yɛ 1919?
7 Yehowa tsuji bɔi bolɔmɔ kɛ miishɛɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yɛ be mli ni ejie amɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ yɛ 1919 lɛ. Yɛ March 26 yɛ nakai afi lɛ mli lɛ, ajie Nɔyeli Kuu ni yɔɔ nakai beaŋ lɛ mlibii lɛ kɛjɛ United States, Amerika tsuŋwoo mli, he ni awo amɛ tsuŋ yɛ nyɔji nɛɛhu, yɛ amale naafolɔmɔi akɛ amɛmiifee maŋjwaa nii lɛ hewɔ lɛ. Mɛɛ gbijurɔyeli kpele ba mli nɛkɛ yɛ be mli ni ahere amɛ atuu ekoŋŋ kɛba Brooklyn Betel shia lɛ! Ni kɛfata he lɛ, mɛi fɛɛ ni ji shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ mlibii lɛ baanyɛ ana miishɛɛ agbɛnɛ akɛ ajie amɛ kɛjɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji jamɔ gbɛjianɔtoo ni Satan kɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ ewo mli lɛ dɛŋ yɛ mumɔŋ.—Kpojiemɔ 17:3-6; 18:2-5.
8. Mɛɛ wolo ko ni ajie lɛ kpo yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ atswa he adafi yɛ Cedar Point kpee ni afee yɛ 1919 lɛ shishi, ni mɛɛ ninefɔɔ ko akɛha kɛha nitsumɔ?
8 Yinɔsane mli nibii ni ba yɛ 1919 lɛ ba naagbee kɛ kpee ko ni Yehowa webii fee yɛ Cedar Point, Ohio, U.S.A. yɛ September 1-8 lɛ. Yɛ kpee lɛ gbi ni ji enumɔ, “Nanemɛi-Nitsulɔi Agbi” lɛ nɔ lɛ, Buu-Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ, J. F. Rutherford, kɛ mɛi 6,000 komɛi wie wiemɔ ko ni kanyaa mɔ ni yitso ji “Maŋtsɛyeli lɛ Jajemɔ.” Yɛ be mli ni ewie Kpojiemɔ 15:2 kɛ Yesaia 52:7 he sɛɛ lɛ, ekɛɛ etoibolɔi lɛ akɛ abaakala wolo tɛtrɛɛ hee ko ni ji, The Golden Age (ni amrɔ nɛɛ atsɛɔ lɛ Awake!) lɛ daa otsii enyɔ, titri lɛ koni aja yɛ maŋ shiɛmɔ mli. Yɛ naagbee mli lɛ, ekɛɛ: “Mɛi ni etuu amɛhe fɛɛ amɛha Nuŋtsɔ lɛ; mɛi ni sheee gbeyei, ni amɛtsuii amli tse, ni amɛsumɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ Nuŋtsɔ Yesu kɛ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ, amɛhewalɛ fɛɛ, amɛsusuma fɛɛ, kɛ amɛwala fɛɛ lɛ baana miishɛɛ akɛ amɛkɛ amɛhe aaawo nitsumɔ nɛɛ mli, yɛ be mli ni amɛnaa hegbɛ lɛ. Bi Nuŋtsɔ lɛ kɛha ekudɔmɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ bɔni afee ni efee bo anɔkwa najiaŋdamɔlɔ, kɛ anɔkwafo ni tsuɔ nii jogbaŋŋ. Kɛkɛ lɛ, yɛ be mli ni olaa nyamɔ lala yɛ otsui mli lɛ, yaa ni oyasɔmɔ lɛ.”
9, 10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa eha Buu-Mɔɔ kɛ Awake! lɛ kalamɔ eshwere yɛ?
9 Anu nakai “nyamɔ lala” lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, mɛi ni kaneɔ wɔwoji lɛ ateŋ mɛi pii eha Awake! woji tɛtrɛbii ni wɔjaa lɛ etee hiɛ kɛbashɛ ekomekomei 12,980,000 yɛ eko fɛɛ eko ni akalaa yɛ wiemɔi 64 mli lɛ he. Awake! lɛ tsuɔ nii akɛ hefatalɔ kɛha Buu-Mɔɔ lɛ akɛ dɛŋdade ko ni he wa waa ni nyiɛɔ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ahiɛ kɛbaa anɔkwale lɛ mli. Yɛ Bokagbɛ maŋ ko mli lɛ, nyɛmiyoo ko ni ji gbɛgbalɔ, ni kɛ woji tɛtrɛbii lɛ haa mɛi ni heɔ daa lɛ naa kpɛ ehe akɛ eeena akɛ be fɛɛ be ni ekɛ woji tɛtrɛbii lɛ mli eheei ni eba lɛ aaaha lɛ, shiatsɛ lɛ kɛ shika ni naa shɛɔ Amerika shika dɔlai 7 haa kɛha Yehowa Odasefoi ajeŋ muu fɛɛ nitsumɔ lɛ sɛɛfimɔ—eka shi faŋŋ akɛ ekɛmiijie hiɛsɔɔ kpo yɛ Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ he!
10 Amrɔ nɛɛ ni aje afi ni ji 112 nɔ kɛjɛ be mli ni abɔi kalamɔ lɛ shishi nɛɛ, ajaa Buu-Mɔɔ aaafee 15,290,000 yɛ wiemɔi 111 mli, ni emli wiemɔi 59 jeɔ kpo yɛ be kometoo mli ni amɛwieɔ nɔ kometoo lɛ nɔŋŋ he. Akɛ tsulɔ anɔkwafo lɛ, shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ yaa nɔ amɛkɛ “amɛ [mumɔŋ] niyenii yɛ be ni sa mli” haa mɛi ni hiɛ sɔɔ ni amɛkaneɔ lɛ. (Luka 12:42) Yɛ 1990 afi lɛ mli lɛ, abɔ amaniɛ akɛ Yehowa Odasefoi ha ashɛ woji tɛtrɛbii enyɔ lɛ fɛɛ eheei aaafee 2,968,309, ni ji oha mlijaa 22.7 nɔyaa ni tekeɔ 1989 afi lɛ nɔ lɛ.
Miishɛɛ lɛ Teke Nɔ
11. (a) Mɛɛ ninefɔɔ akɛha Yehowa webii lɛ yɛ Cedar Point yɛ 1922? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ alɛɛ miishɛɛ bolɔmɔ lɛ mli yɛ?
11 Miishɛɛ lɛ fa kɛteke nɔ hu yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ webii, ni yɛ nakai beaŋ lɛ, amɛyibɔ ji 10,000 lɛ kpe nɔ ni ji shii enyɔ nɔ yɛ Cedar Point, yɛ September 1922, ni abaptisi mɛi 361 lɛ. Yɛ ewiemɔ ni yitso ji “Ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ Ebɛŋkɛ Kpaakpa,” ni damɔ Mateo 4:17 nɔ lɛ mli lɛ, Nyɛminuu Rutherford kɛ ewiemɔ lɛ ba naagbee yɛ gbɛ ni kanyaa mɔ nɔ akɛ: “Esa akɛ je lɛ ana ale akɛ Yehowa ji Nyɔŋmɔ, ni akɛ Yesu Kristo ji maŋtsɛmɛi a-Maŋtsɛ kɛ nuŋtsɔmɛi a-Nuŋtsɔ. Enɛ ji gbii fɛɛ amli gbi lɛ. Naa, Maŋtsɛ lɛ miiye nɔ! Nyɛji enajiaŋdamɔlɔi sanejajelɔi. No hewɔ lɛ nyɛtswaa, nyɛtswaa, nyɛtswaa Maŋtsɛ lɛ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ he adafi.” Mɛi ni here tsɛmɔ nɛɛ nɔ yɛ miishɛɛ nɔheremɔ ni anu yɛ nakai kpee lɛ shishi lɛ mli lɛ ayibɔ etee hiɛ aahu akɛ, kɛbashi 1989 mli lɛ, mɛi ni fa fe 6,600,000 bua amɛhe naa yɛ kpeei 1,210 ni Yehowa Odasefoi fee yɛ jeŋ fɛɛ lɛ ashishi, ni abaptisi mɛi 123,688.
12. (a) Mɛɛ miishɛɛ kpele ko Yehowa webii naa mli gbɛfaŋnɔ ŋmɛnɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔhaa sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa Yehowa kɛ toiboo ni wɔfeɔ wɔhaa “hegbɛi ni yeɔ nɔ” lɛ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ?
12 Yehowa Odasefoi buɔ amɛheyeli lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa waa. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, amɛnyaa yɛ Yesu wiemɔi nɛɛ amlibaa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ he: “Ni nyɛaale anɔkwale lɛ, ni anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe.” Mɛɛ miishɛɛ eji nɛkɛ akɛ wɔɔye wɔhe kɛjɛ apasa jamɔ mli teemɔŋ saji kɛ hemɔkɛyelii gbohii ahe! Mɛɛ miishɛɛ kpele nɛ akɛ wɔɔle Yehowa kɛ e-Bi lɛ ni agbɛnɛ wɔtsɔmɔ amɛnanemɛi nitsulɔi, kɛ naanɔ wala he gbɛkpamɔ! (Yohane 8:32; 17:3; 1 Korintobii 3:9-11) Nyɔŋmɔ tsuji hu hiɛ sɔɔ kɛji je lɛŋ “hegbɛi ni yeɔ nɔ,” ni amɛyɔɔ amɛshishi lɛ ŋmɛ heyeli ni amɛyɔɔ lɛ he gbɛ koni amɛjaje Yehowa Maŋtsɛyeli ni yɔɔ Kristo shishi lɛ he hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyam lɛ. Amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli ‘amɛŋɔɔ Kaisare nii amɛhaa Kaisare,’ yɛ be mli ni ‘amɛŋɔɔ Nyɔŋmɔ nii amɛhaa Nyɔŋmɔ’ yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ.—Romabii 13:1-7; Luka 20:25.
13. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa Odasefoi etsɔ amɛtsɔɔ amɛmiishɛɛ yɛ heyeli ni amɛnaa kɛjɛɔ nɔnyɛɛ shishi lɛ he yɛ?
13 Ni kɛlɛ, kɛji adesai ni yeɔ nɔ lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsi nɛkɛ gbɛnaa nii ni ka amɛnɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛfaŋ nɛɛ naa lɛ, Yehowa Odasefoi haa amɛ hetoo taakɛ bɔfoi lɛ fee lɛ nɔŋŋ: “Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi akɛ nɔyelɔ fe gbɔmɛi.” Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, beni nɔyelɔi lɛ ŋmɛɛ bɔfoi lɛ ahe lɛ, “amɛtee kɛ miishɛɛ.” Te amɛjie nakai miishɛɛ lɛ kpo amɛha tɛŋŋ? “Ni amɛfɔ̃ɔɔ nitsɔɔmɔ kɛ Yesu Kristo shiɛmɔ yɛ sɔlemɔ we lɛ kɛ shia be fɛɛ be.” (Bɔfoi lɛ Asaji 5:27-32, 41, 42, NW) Nakai nɔŋŋ hu, ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefoi naa miishɛɛ kɛ amɛna heyeli babaoo ni amɛkɛaatsu amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Yɛ shikpɔji pii anɔ, he ni Yehowa egbele gbɛ eha amɛ yɛ lɛ, amɛjieɔ miishɛɛ babaoo kpo kɛtsɔɔ Yehowa gbɛi lɛ kɛ maŋtsɛyeli ni baa yɛ Kristo Yesu shishilɛ he odase ni amɛyeɔ yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ lɛ nɔ.—Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 20:20, 21, 24; 23:11; 28:16, 23 he.
Tsuishiŋmɛɛ yɛ Miishɛɛ Mli
14. Mɛɛ gbɛ nɔ nɛkɛ miishɛɛ nɛɛ, ni ji mumɔ lɛ yibii lɛ ekome lɛ yaa shɔŋŋ fe bɔ ni wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ shishi eha lɛ kwraa yɛ?
14 Mɛni ji nɛkɛ miishɛɛ kpele ni anɔkwa Kristofoi naa mli ŋɔɔmɔ nɛɛ? Emli kwɔ ni esɛɛ tsɛɔ kwraa hu fe be kukuoo mli miishɛɛ ni Olympic Shwɛmɔi lɛ amli kunimyelɔi lɛ naa lɛ. Eji Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ, ni Nyɔŋmɔ kɛhaa mɛi ni ‘boɔ Iɛ toi akɛ nɔyelɔ’ lɛ yibii lɛ eko. (Bɔfoi lɛ Asaji 5:32, NW) Webster wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo lɛ tsɔɔ miishɛɛ shishi akɛ ‘eshishifa yaa shɔŋŋ fe nyamɔ, ni ejeɔ kpo faŋŋ aloo anyɛɔ anaa faŋŋ fe hiɛmɛɛ.’ Kɛha Kristofonyo lɛ, miishɛɛ hiɛ shishinumɔ ko ni mli kwɔ kwraa fe nakai. Akɛni aŋmɛ lɛ sɛkɛ yɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli hewɔ lɛ, eji su ko ni hewalɛ yɔɔ mli, ni wajeɔ mɔ hu. “Yehowa he nyamɔ lɛ ji nyɛhewalɛ.” (Nehemia 8:10) Yehowa he nyamɔ, ni ji su ni Nyɔŋmɔ webii jieɔ lɛ kpo lɛ tekeɔ hiɛaŋhiɛaŋ miishɛɛnamɔ ni gbɔmɛi naa kɛjɛɔ helooŋ kɛ je lɛŋ hiɛtserɛjiemɔi amli lɛ kwraa.—Galatabii 5:19-23.
15. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ tsuishiŋmɛɛ kɛ miishɛɛ etsu nii yɛ ekomefeemɔ mli, yɛ Kristofoi anɔkwafoi lɛ aniiashikpamɔi amli yɛ? (b) Tsɔɔmɔ ŋmalɛi komɛi ni kɛ hewalɛwoo he nɔmimaa haa yɛ miishɛɛ ni wɔɔya nɔ wɔhiɛ mli lɛ he.
15 Susumɔ wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Ukraine lɛ ahe okwɛ. Beni ‘hegbɛ ni yeɔ nɔ’ lɛ tswa amɛteŋ mɛi akpei abɔ ananeshi tu kɛtee Siberia yɛ 1950 afii lɛ shishijee mli lɛ, amɛna amanehulu babaoo diɛŋtsɛ. Shi yɛ sɛɛ mli, beni nɔyelɔi lɛ ŋmɛɛ amɛhe akɛ amɛye amɛhe lɛ, amɛda shi waa yɛ enɛ he, shi jeee amɛ fɛɛ amɛku amɛsɛɛ kɛba amɛmaji amli ekoŋŋ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛdeŋmegbomɔi yɛ Bokagbɛ nɛɛ kai amɛ nɔ ni yɔɔ Yakobo 1:2-4 lɛ: “Minyɛmimɛi, kɛji nyɛgbee kaai sɔrɔtoi pii amli lɛ, nyɛbua lɛ miishɛɛ sɔŋŋ; ejaakɛ nyɛle akɛ nyɛhemɔkɛyeli kaa lɛ tsɛɔ tsuishiŋmɛɛ kɛbaa.” Amɛmiisumɔ ni amɛya nɔ amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ nakai miishɛɛ ŋmaakpamɔ lɛ mli, ni mɛɛ miishɛɛ ana yɛ kpeei ni Yehowa Odasefoi fee nyɛsɛɛ nɛɛ yɛ Poland lɛ ashishi nɛkɛ, akɛ aaahere Odasefoi ni jɛ shɔŋŋ tamɔ Pacific ŋshɔnaa maji lɛ amli tɔɔ lɛ po atuu. Tsuishiŋmɛɛ kɛ miishɛɛ etsu nii yɛ ekomefeemɔ mli ni ekɛwo nɛkɛ yibii nɛɛ. Lɛlɛŋ, wɔteŋ mɛi fɛɛ ni wɔŋmɛɔ wɔtsui shi yɛ miishɛɛ mli yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ baanyɛ akɛɛ akɛ: “Shi mi lɛ, manya yɛ Yehowa mli, mimli aaafili mi yɛ miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ mli! Nuŋtsɔ Yehowa ji mihewalɛ.”—Habakuk 3:18, 19; Mateo 5:11, 12.
16. Mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ Yeremia kɛ Hiob nɔkwɛmɔ nii kpakpai lɛ awo wɔ hewalɛ yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ?
16 Shi kɛlɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔhiɛ miishɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ mli yɛ be mli ni wɔyeɔ odase yɛ mɛi ni kɛ yiwalɛ teɔ shi woɔ wɔ lɛ ateŋ lɛ? Kaimɔ akɛ Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ tee nɔ amɛjie miishɛɛ kpo yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai nɔŋŋ mli. Yeremia jaje beni eyɔɔ kaa mli lɛ akɛ: “Kɛ́ mina owiemɔi lɛ, miyeɔ; owiemɔi lɛ ji mimiishɛɛ kɛ mitsui mlifilimɔ; ejaakɛ aŋɔ ogbɛi awo mi, Yehowa Zebaot Nyɔŋmɔ.” (Yeremia 15:16) Mɛɛ hegbɛ wɔna nɛkɛ ákɛ akɛ Yehowa gbɛi aaatsɛ wɔ ni wɔye nakai gbɛi lɛ he odase! Bɔ ni wɔkɛ ekaa kaseɔ nii yɛ teemɔŋ ni wɔkɛ wɔhe woɔ Kristofoi akpeei amli lɛ tswaa wɔ emaa shi bɔni afee ni wɔya nɔ wɔna miishɛɛ yɛ anɔkwale lɛ mli. Wɔ miishɛɛ lɛ baaje kpo yɛ bɔ ni wɔbaa wɔjeŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ bɔ ni wɔkɛ miishɛɛ ŋmɔlɔ nyaa Maŋtsɛyeli lɛ he wɔhaa lɛ mli. Beni Hiob yɔɔ kaa ni mli wa waa shishi po lɛ, enyɛ ekɛɛ ehenyɛlɔi lɛ akɛ: “Kɛ́ amɛtsui miiye lɛ, miŋmɔɔ mitsɔɔ amɛ, ni mihiɛ ni kpɛɔ lɛ, amɛnyɛɛɛ amɛha efee tɔtɔɔtɔ.” (Hiob 29:24) Taakɛ anɔkwafo Hiob ji lɛ, kɛ shitee-kɛ-wolɔi miiye wɔhe fɛo lɛ, ehe ehiaaa ni wɔnii feɔ mɔbɔ loo wɔhiɛ feɔ tɔtɔɔtɔ. Yaa nɔ kɛ ŋmɔlɔ! Wɔhiɛ su baanyɛ ajie miishɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ kpo atsɔɔ ni kɛtsɔ no nɔ lɛ wɔna mɛi ni baabo wiemɔ lɛ toi.
17. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsui shi ni wɔɔŋmɛ yɛ miishɛɛ mli lɛ baawo yibii yɛ?
17 Yɛ be mli ni wɔtsuɔ shikpɔŋkuku lɛ mli nii yɛ be kɛ bei amli lɛ, gbɔmɛi ni hiɛ jalɛ tsuii lɛ ahiɛ baasɔ wɔtsuishiŋmɛɛ kɛ miishɛɛ lɛ, ni ebaawo amɛ hewalɛ ni amɛsusu hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyam ni wɔyɔɔ lɛ he. Mɛɛ miishɛɛ eeeji nɛkɛ akɛ wɔkɛ amɛ aaafee Biblia mli nikasemɔi daa! Ni yɛ be mli ni amɛŋɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwalei ni jara wa lɛ amɛwoɔ amɛtsuii amli lɛ, mɛɛ miishɛɛ wɔnuɔ he yɛ wɔmli nɛkɛ yɛ be mli ni amɛbatsɔmɔɔ wɔhefatalɔi yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ! Kɛkɛ lɛ wɔnyɛɔ wɔkɛɔ, taakɛ bɔfo Paulo kɛɛ heyelilɔi heei yɛ egbii lɛ amli lɛ nɔŋŋ pɛpɛɛpɛ: “Ejaakɛ namɔ ji wɔhiɛnɔkamɔ loo wɔmiishɛɛ loo wɔshwãa akekre lɛ yɛ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo hiɛ, yɛ ebaa be lɛ mli lɛ? Ani jeee nyɛ nɔŋŋ ni? Ejaakɛ nyɛ nyɛji wɔnunyam kɛ wɔmiishɛɛ.” (1 Tesalonikabii 2:19, 20) Lɛlɛŋ, anaa miishɛɛ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli lɛ yɛ mɛi heei lɛ ni anyiɛɔ amɛhiɛ kɛbaa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ he kɛ ye ni ayeɔ abuaa amɛ koni amɛbatsɔmɔ Odasefoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ ni abaptisi amɛ lɛ mli.
Miishɛɛ ni Wajeɔ Mɔ
18. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔkpee ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ kaai sɔrɔtoi lɛ anaa?
18 Shihilɛi babaoo biɔ tsuishiŋmɛɛ yɛ wɔ daa gbi shihilɛi amli. Gbɔmɔtsoŋ helai, jwɛŋmɔŋ nɔnyɛɛ, kɛ shika gbɛfaŋ naagbai ji amɛteŋ fioo ko pɛ. Te Kristofonyo lɛ aaafee tɛŋŋ ehiɛ emiishɛɛ lɛ mli bɔni afee ni enyɛ ekpee nɛkɛ kaai nɛɛ anaa? Ebaanyɛ efee enɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ni eeeya kɛha miishɛjemɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ nɔ. Lalai lɛ akanemɔ loo amɛtoiboo yɛ be mli ni akaneɔ lɛ baanyɛ aha mɔ hejɔɔmɔ babaoo yɛ be mli ni ekɛ kaai kpeɔ lɛ. Ni kadimɔ David ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli nɛɛ hu: “Shɛ ojatsu lɛ ofɔ Yehowa nɔ, ni lɛ eeehiɛ omli; eŋmɛŋ gbɛ gbi ko gbi ko ni jalɔ adidãa.” (Lala 55:23) Yehowa ji “sɔlemɔ Toibolɔ” lɛ lɛlɛŋ.—Lala 65:3.
19. Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ wɔbaanyɛ wɔna, taakɛ David kɛ Paulo na lɛ?
19 Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ efee klalo be fɛɛ be kɛtsɔ woji ni ekalaa lɛ kɛ esafo lɛ mli onukpai lɛ anɔ akɛ eeeye ebua wɔ, wɔ adesai ni he waaa nɛɛ, koni wɔnyɛ wɔkpee wɔnaagbai lɛ anaa. David kɛ mlihilɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Gbɛ ni onyiɛ nɔ lɛ, ŋɔɔ ofɔ Yehowa nɔ, ni oŋɔ ohiɛ ofɔ enɔ, ni eeefee.” Enyɛ ekɛɛ hu akɛ: “Sá lɛ, gbekɛ ji mi, ni agbɛnɛ mitsɔ nuumo, shi minako jalɔ ko ni akwa lɛ, loo ni eseshibii miisisɛ̃ aboloo pɛŋ.” Kɛ wɔkɛ wɔhe bɔ Kristofoi asafo lɛ he lɛ, wɔbaana akɛ “jalɔi lɛ ayiwalaheremɔ lɛ jɛ Yehowa ŋɔɔ; lɛ ji amɛmɔɔ yɛ fimɔ be mli.” (Lala 37:5, 25, 39) Nyɛhaa wɔnyiɛa Paulo ŋaawoo nɛɛ sɛɛ daa: “No hewɔ ni wɔtsuii efaaa lɛ, . . . Wɔ ni wɔjeee mɛi ni kwɛɔ nii ni anaa lɛ, shi moŋ nii ni anaaa lɛ wɔkwɛɔ; ejaakɛ nii ni anaa lɛ hiɔ shi be fioo kɛkɛ, shi nii ni anaaa lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.”—2 Korintobii 4:16-18.
20. Mɛni wɔtsɔɔ wɔhemɔkɛyeli hiŋmɛii lɛ anɔ wɔnaa, ni mɛɛ gbɛ nɔ enɛ kanyaa wɔ yɛ?
20 Wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔhemɔkɛyeli hiŋmɛii lɛ anɔ wɔna Yehowa nibii agbɛjianɔtoo hee lɛ akɛ eka wɔhiɛ kpaakpa. Mɛɛ miishɛɛ kɛ jɔɔmɔi ni anyɛŋ akɛ nɔ ko ato he baahi jɛmɛ nɛkɛ! (Lala 37:34; 72:1, 7; 145:16) Yɛ be mli ni wɔsaa wɔhe kɛhaa nakai be ni yɔɔ nyam lɛ, nyɛhaa wɔfea toiboo wɔhaa wiemɔi ni yɔɔ Lala 100:2 lɛ: “Nyɛsɔmɔa Yehowa kɛ miishɛɛ, nyɛbaa ehiɛ kɛ nyamɔ lala!”
[Shishigbɛ niŋmai]
a The New York Times ni je kpo yɛ February 17, 1940 lɛ tsɛ Katoleknyo ko ni ji Georgetown University onukpai lɛ ateŋ mɔ ko lɛ wiemɔi asɛɛ yɛ nɔ ni akɛɛ “Aryanbii anɔ kwɔlɔ fe fɛɛ” lɛ he akɛ ekɛɛ “enu ni Adolf Hitler miikɛɛ akɛ esa akɛ ato Roma Maŋtsɛyeli Krɔŋkrɔŋ, ni ji Germanbii amaŋtsɛyeli lɛ shishi ama shi ekoŋŋ.” Shi yinɔsaneŋmalɔ William L. Shirer tsɔɔ nɔ ni je mli ba lɛ mli akɛ: “Hitler shwa akɛ Nɔyeli ni ji Etɛ, ni ato shishi yɛ January 30, 1933 lɛ baahi shi aahu afii akpe, ni yɛ Nazibii awiemɔ mli lɛ, afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ ‘Afii-Akpe Nɔyeli’ lɛ. Ehi shi afii nyɔŋma-kɛ-enyɔ kɛ nyɔji ejwɛ.”
Yɛ Emlitii Mli Lɛ
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ anaa bɔ ni aye hewolo nɔ sui krokomɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ namɔ lɛ he su lɛ nɔ kwraa yɛ ŋmɛnɛ?
◻ Mɛni ha Nyɔŋmɔ blema webii lɛ la ni amɛbɔlɔ kɛ miishɛɛ lɛ?
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ anɔkwa miishɛɛ eshwere yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yɛ?
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ tsuishitoo kɛ miishɛɛnamɔ tsuɔ nii yɛ ekomefeemɔ mli yɛ?
◻ Mɛni nɔ wɔɔtsɔ wɔhiɛ miishɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ mli?