Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 5/15 bf. 10-15
  • Nyɛsusua Tsuishiŋmɛɛ He Nɔkwɛmɔ Nii Lɛ Ahe

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nyɛsusua Tsuishiŋmɛɛ He Nɔkwɛmɔ Nii Lɛ Ahe
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Tsuishiŋmɛɛ yɛ E-Gbɛi lɛ Hewɔ
  • Tsuishiŋmɛɛ yɛ Adesai Ahewɔ
  • Yesu Tsuishiŋmɛɛ he Nɔkwɛmɔ nɔ Lɛ
  • Tsuishiŋmɛɛ He Nɔkwɛmɔ nii Krokomɛi
  • Susumɔ Paulo Nɔkwɛmɔ nɔ lɛ He
  • Yehowa Ji Nyɔŋmɔ ní Ŋmɛɔ Etsui Shi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • ‘Nyɛwoa Tsuishitoo’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Nyɛtoa Nyɛtsui Shi Nyɛhaa Mɛi Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Tsuishitoo
    Lá Oha Yehowa
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 5/15 bf. 10-15

Nyɛsusua Tsuishiŋmɛɛ He Nɔkwɛmɔ Nii Lɛ Ahe

“Nyɔŋmɔ . . . ŋmɛɔ eyi shi babaoo ehiɛɔ mlifu nii ni sa fitemɔ lɛ.”​—ROMABII 9:⁠22.

1. (a) Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ wɔsusuɔ su ni ji tsuishiŋmɛɛ he yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ?

YEHOWA Nyɔŋmɔ, wɔ Bɔlɔ lɛ, kɛ e-Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ, Biblia Krɔŋkrɔŋ lɛ ha wɔ. Ebaatsu nii akɛ ‘kane kɛha wɔnane kɛ la hu yɛ wɔtempɔŋ nɔ.’ (Lala 119:105) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ hu yeɔ ebuaa wɔ koni wɔtsɔ mɔ ni “asaa lɛ pɛpɛɛpɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.” (2 Timoteo 3:​16, 17) Gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ ewulaa wɔ ji tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nii kpakpai ni ekɛhaa wɔ lɛ. Nɛkɛ su nɛɛ ji Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ eko ni ehe hiaa yɛ enɔkpɛlɛmɔ ni wɔɔna kɛ wɔnanemɛi gbɔmɛi ni wɔkɛ amɛ aahi shi yɛ ekomefeemɔ mli lɛ mli.​—Galatabii 5:​22, 23.

2. Mɛni ji Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “tsuishiŋmɛɛ” lɛ shishi diɛŋtsɛ, ni namɔ jie su ni tamɔ nɛkɛ kpo fe mɔ fɛɛ mɔ?

2 Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “tsuishiŋmɛɛ” lɛ shishi diɛŋtsɛ ji “mumɔ ni sɛɛ tsɛɔ.” Atsɔɔ tsuishiŋmɛɛ mli akɛ “nakai henɔyeli su ni kɛ oyaiyeli etooo najiaŋ loo egbalaaa toi amrɔ nɔŋŋ yɛ mlilawoo mli lɛ.” (Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words, ni W. E. Vine fee, Kpo 3, baafa 12) Kɛ ooofee mɔ ni yɔɔ tsuishiŋmɛɛ lɛ, belɛ ebiɔ ni ona henɔyeli kɛ mɔ ni mli fuuu mra. Ni namɔ ji klɛŋklɛŋ mɔ yɛ mɛi ni mli fuuu mra ni jieɔ tsuishiŋmɛɛ kpo lɛ ateŋ? Jeee mɔ ko mɔ ko akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ. No hewɔ lɛ, wɔkaneɔ yɛ 2 Mose 34:6 akɛ Yehowa ji “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ, ni toɔ tsui shi, ni mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fa pii.” Yɛ anɔkwale mli lɛ awieɔ Yehowa he yɛ Ŋmalɛi lɛ amli shii kpaanyɔ sɔŋŋ akɛ “emli fuuu mra.”​—4 Mose 14:​18; Nehemia 9:​17; Lala 86:​15; 103:8; 145:8; Yoel 2:​13; Yona 4:2; Nahum 1:⁠3.

3. Mɛɛ sui haa Yehowa feɔ mɔ ni yɔɔ tsuishiŋmɛɛ lɛ.

3 Akɛ mɔ ko aaaŋmɛ etsui shi, loo emli fuuu mra lɛ, ji nɔ ni wɔbaakpa gbɛ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ he, ejaakɛ ehewalɛ kɛ nilee bɛ naagbee, ejalɛsaneyeli yeɔ emuu, kɛ suɔmɔ ni ejie ehe kpo yɛ gbɔmɔtso su mli. (5 Mose 32:4; Hiob 12:​13; Yesaia 40:​26; 1 Yohane 4:⁠8) Eyeɔ esui anɔ, ehaa amɛŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ bei fɛɛ mli. Mɛni ji nɔ ni e-Wiemɔ lɛ jieɔ lɛ kpo yɛ nɔ hewɔ ni ejie tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ adesai ni yeee emuu lɛ ahe kɛ bɔ ni efee enɛ eha lɛ he?

Tsuishiŋmɛɛ yɛ E-Gbɛi lɛ Hewɔ

4. Mɛɛ yiŋtoo kpakpai ahewɔ ni Nyɔŋmɔ ejie tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ eshafeelɔi ahe lɛ?

4 Mɛni hewɔ Yehowa ji mɔ ni ŋmɛɔ etsui shi lɛ? Mɛni hewɔ egbalaaa eshafeelɔi atoi amrɔ nɔŋŋ lɛ? Jeee akɛ nɔ ko jeee ehe sane ko aloo ebɛ ekãa kɛha jalɛnifeemɔ. Dabi, yiŋtoi kpakpai ahewɔ ni Yehowa mli fuuu mra ni egbalaaa gbɔmɛi atoi oya lɛ. Yiŋtoo lɛ ekome ji ni eha ale egbɛi lɛ. Yiŋtoo kroko ji akɛ ebi ni ana be koni akɛna jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ naa kɛ agbɛnɛ emuuyeli mli ni adesai aaahiɛ ni Eden atuatsemɔ lɛ tee lɛ shi lɛ hu naa. Agbɛnɛ yiŋtoo kroko kɛha Nyɔŋmɔ tsuishitoo lɛ ji akɛ ehaa mɛi ni tɔ̃ɔ lɛ naa hegbɛ koni amɛjaje amɛgbɛi.

5, 6. Mɛni hewɔ Yehowa jie tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ gbɔmɔ atuatsemɔ lɛ he lɛ?

5 Yehowa to etsui shi yɛ bɔ ni ekɛ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ ni yɔɔ Eden lɛ ye ha lɛ mli. Beni amɛku ekita akɛ amɛkaye ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ nɔ yibii lɛ eko lɛ mli lɛ, kulɛ ebaanyɛ ekpata amɛ kɛ nakai ŋwɛibɔfo ni egbee shi ni laka Hawa lɛ hiɛ amrɔ nɔŋŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ atee Yehowa su ni kɔɔ jalɛ kɛ jalɛsaneyeli he lɛ mlifu shi, ni akɛ emli efu nɛkɛ atuatselɔi etɛ nɛɛ waa diɛŋtsɛ. Eji ekpata amɛhiɛ amrɔ nɔŋŋ kulɛ, esane ja ejaakɛ ekɛ ehegbɛi ni eye emuu lɛ kpaa gbee. Nyɔŋmɔ etsɔ hiɛ ebɔ klɛŋklɛŋ gbɔmɔ, Adam, kɔkɔ akɛ: “Shi ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ nɔ yibii lɛ kaaye eko; ejaakɛ gbi nɔ ni oooye eko lɛ, gbo ooogbo.” (1 Mose 2:17) Gbi nɔ ni Adam fee esha lɛ nɔŋŋ nɔ Nyɔŋmɔ kojo nɔtɔlɔi lɛ ni ebu amɛ gbele fɔ. Yɛ mla naa lɛ, Adam kɛ Hawa gbo nakai gbi lɛ nɔŋŋ. Kɛlɛ, wɔ Bɔlɔ ni ŋmɛɔ etsui shi lɛ ha Adam hi shi afii 930.​—1 Mose 5:⁠5.

6 Nyɔŋmɔ yɛ yiŋtoi kpakpa ahewɔ ni edamɔ nɔ eŋmɛ etsui shi, aloo emli fuuu mra yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli lɛ. Eji ekpata nakai atuatselɔi lɛ ahiɛ amrɔ nɔŋŋ kulɛ, enɛ haŋ Abonsam mpoatswaa akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni sa jamɔ, ni akɛ enyɛŋ ena tsuji ni ji adesai ni baahiɛ amɛ emuuyeli mli amɛha lɛ ni shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni amɛyɔɔ mli lɛ kɔɔɔ he eko lɛ hetoo. Agbɛnɛ hu abaashi sanebimɔi tamɔ enɛɛmɛi ni ahako hetoo: Namɔ tɔmɔ ha Adam kɛ Hawa fee esha lɛ? Ani Yehowa bɔ amɛ akɛ mɛi ni egbɔjɔ kwraa yɛ jeŋba mli bɔ ni amɛnyɛŋ amɛdamɔ kaa naa, koni agbɛnɛ egbala amɛtoi yɛ nakai ni amɛnyɛɛɛ amɛfee lɛ hewɔ? Anaa enɛɛmɛi fɛɛ ahetoo lɛ yɛ Hiob sane lɛ mli, yɛ Hio yitso 1 kɛ 2. Akɛni eŋmɛ gbɛ ni adesa weku lɛ shwere hewɔ lɛ, Yehowa ha adesai na hegbɛi ni baaha amɛye odase amɛtsɔɔ akɛ Satan naafolɔmɔi lɛ ji amale.

7. Mɛni hewɔ Yehowa kpataaa Farao hiɛ amrɔ nɔŋŋ lɛ?

7 Beni Yehowa miihe akpɔ̃ ewebii ni ji Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim nyɔŋyeli mli lɛ, ejie tsuishiŋmɛɛ kpo ekoŋŋ. Kulɛ Yehowa baanyɛ akpata Farao kɛ etabilɔi lɛ ahiɛ amrɔ nɔŋŋ. Shi ni eeefee nakai lɛ, Nyɔŋmɔ to etsui shi eha amɛ kɛyashi be ko. Kɛha mɛɛ yiŋtoi kpakpai ahewɔ? Ojogbaŋŋ, beni be shwieɔ mli lɛ, Farao waje etsui babaoo moŋ yɛ kpoomɔ ni ekpoo akɛ eeeha Israelbii lɛ ashi Mizraim akɛ Yehowa webii ni amɛye amɛhe lɛ mli. Ekɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ eji ‘mlifu nii’ ni sa hiɛkpatamɔ akɛni eteɔ shi ewoɔ Yehowa hewɔ. (Romabii 9:​14-24) Ni kɛlɛ, yiŋtoo titri ko yɛ ni ha Yehowa jie tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli lɛ. Etsɔ Mose nɔ ekɛɛ Farao akɛ: “Kulɛ benɛ mikpa minine mli mikɛ gbele hela etswao kɛ omaŋ lɛ nɔ, ni afoo yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ashɛ afɔ momo. Shi kɛlɛ enɛ hewɔ miha odamɔ shi, koni majie mihewalɛ kpo matsɔɔo, ni atsi migbɛi ata yɛ jeŋ fɛɛ.”​—2 Mose 9:​15, 16.

8. Mɛɛ yiŋtoo hewɔ ni Nyɔŋmɔ kpataaa Israelbii atuatselɔi lɛ ahiɛ yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ?

8 Yehowa jie etsuishiŋmɛɛ lɛ hu kpo yɛ yiŋtoo kpakpai ahewɔ beni Israelbii lɛ yɔɔ ŋa lɛ nɔ lɛ. Kwɛ bɔ ni amɛka Nyɔŋmɔ tsuishitoo lɛ amɛkwɛ kɛtsɔ shika tsina bi ni amɛja kɛ agbɛnɛ hemɔkɛyeli ni amɛnaaa yɛ be mli ni saralɔi nyɔŋma lɛ kɛ amaniɛbɔɔ ni bɛ mli lɛ baha amɛ lɛ nɔ lɛ! Nyɔŋmɔ kpataaa ewebii lɛ ahiɛ ejaakɛ ekɔɔ egbɛi lɛ he. Hɛɛ, Yehowa jie tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ egbɛi lɛ hewɔ.​—2 Mose 32:​10-14; 4 Mose 14:​11-20.

Tsuishiŋmɛɛ yɛ Adesai Ahewɔ

9. Mɛni hewɔ Yehowa ŋmɛ etsui shi yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ?

9 Kɛjɛ be mli ni Adam tɔ̃ eshwiei fɛɛ anɔ, ni etsuuu jalɛsaneyeli he nii ehaaa amɛ kɛtsɔ esha ni efee lɛ nɔ nɛɛ, Yehowa etee nɔ eto etsui shi yɛ gbɔmɛi adesai ahewɔ. Nyɔŋmɔ tsuishitoo lɛ eŋmɛ gbɛ koni ajaje nakai tɔmɔ lɛ yɛ be ni eha koni atsɔ nɔ akpata adesai ni tsakeɔ amɛtsui lɛ kɛ lɛ teŋ lɛ hewɔ. (Romabii 5:​8-10) Yehowa Nyɔŋmɔ jie tsuishiŋmɛɛ hu kpo yɛ adesai ahe yɛ Noa gbii lɛ amli. Yɛ Nakai be lɛ mli lɛ, “Yehowa na akɛ gbɔmɛi anɔfɔŋfeemɔ fa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛtsuiŋ susumɔi ajwɛŋmɔ fɛɛ lɛ efɔŋ kɛkɛ eji daa nɛɛ.” (1 Mose 6:⁠5) Eyɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ akpata adesa weku lɛ hiɛ amrɔ nɔŋŋ ni ena shihilɛ nɛɛ moŋ, shi efa akɛ ekɛ shihilɛ nɛɛ baaba naagbee yɛ afii 120 mli. (1 Mose 6:⁠3) Tsuishiŋmɛɛ ni ajie lɛ kpo nɛɛ ŋmɛ gbɛ ni Noa fɔ bihii etɛ, koni amɛdara ni amɛbote gbalashihilɛ mli, koni nakai weku lɛ akpɛ adeka ni baahere amɛsusumai ayiwala kɛ bɔɔnii ni ji kooloi komɛi ayibaamɔ lɛ. Anyɛ aha Nyɔŋmɔ shishijee yiŋtoo kɛha shikpɔŋ lɛ ba mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ.

10, 11. Mɛni hewɔ Yehowa ŋmɛ etsui shi babaoo eha Israel maŋ lɛ nakai lɛ?

10 Tsuishiŋmɛɛ mlitsɔɔmɔ kroko kɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ ewebii lɛ ye ha lɛ he titri. Eji “tsuishitoo kɛ tsui shi ni aŋmɛɔ yɛ efɔŋ loo mlilawoo shishi, kɛ hiɛnɔkamɔ he ni aŋmɛɛɛ akɛ nibii baahi yɛ shihilɛ ni naagba eba mli lɛ mli.” (Insight on the Scriptures Kpo 2, baafa 262; ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ.) Enɛ tsɔɔ yiŋtoo kroko hewɔ ni Nyɔŋmɔ ŋmɛ etsui shi eha Israelbii lɛ. Amɛtsi amɛhe kɛjɛ Yehowa he shii abɔ, ni amɛtsɔmɔ nyɔji amɛha Jeŋmajiaŋbii. Ni kɛlɛ, ejie tsuishiŋmɛɛ kpo kɛtsɔ Israelbii lɛ ni ekpɔɔ amɛ ni ehaa amɛ hegbɛ ni amɛtsake amɛtsui lɛ nɔ.​—Kojolɔi 2:​16-20.

11 Israel maŋtsɛmɛi lɛ ateŋ mɛi ni fa nyiɛ amɛshishibii lɛ ahiɛ kɛtee apasa jamɔ he. Ani Nyɔŋmɔ shɛ maŋ lɛ efɔ amrɔ nɔŋŋ? Dabi, enijiaŋ ejeee wui amrɔ nɔŋŋ akɛ hiɛnɔkamɔ kɛha nɔyaa ko baŋ wekukpaa ni efite lɛ mli. Shi moŋ, Yehowa mli fuuu mra. Akɛni ejie tsuishiŋmɛɛ kpo hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ ha amɛ hegbɛ shii abɔ koni amɛtsake amɛtsui. Wɔkaneɔ yɛ 2 Kronika 36:​15, 16 akɛ: “Shi Yehowa, amɛtsɛmɛi a-Nyɔŋmɔ lɛ tsuɔ ebɔfoi kɛbaa amɛŋɔɔ, eteɔ shi leebi maaŋkpa etsuɔ amɛ, ejaakɛ emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ emaŋ lɛ kɛ eshihilɛ he lɛ hewɔ. Shi amɛ lɛ, Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ he fɛo moŋ amɛyeɔ, ni amɛgbeɔ ewiemɔi lɛ ahe guɔ ni amɛliɔ egbalɔi lɛ aahu kɛyashi be mli ni Yehowa mlifu te shi wo emaŋ lɛ ni tsabaa ko bɛ dɔŋŋ.”

12. Mɛɛ odaseyeli Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ kɛhaa yɛ nɔ hewɔ ni Yehowa ŋmɛɔ etsui shi lɛ he?

12 Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ hu kɛ odaseyeli haa ni tsɔɔ akɛ Yehowa jie tsuishiŋmɛɛ kpo koni ekɛye ebua ewebii ni tɔɔ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, bɔfo Paulo bi Kristofoi ni tɔ̃ɔ lɛ akɛ: “Aloo gbe egbeɔ emlihilɛ kɛ eyishiŋmɛɛ kɛ etsuishitoo babaoo lɛ he guɔ, shi oleee akɛ Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ, wa ewaao ni oshwa ohe?” (Romabii 2:⁠4) Nɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ ji Petro wiemɔi nɛɛ: “Jeee tsɛ Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] haa eshiwoo sɛɛ tsɛɔ, taakɛ bɔ ni mɛi komɛi buɔ akɛ esɛɛ etsɛ lɛ, shi moŋ etsui shi etoɔ ehaa wɔ, ejaakɛ esumɔɔɔ akɛ mɛi komɛi alaaje, shi moŋ akɛ mɛi fɛɛ atsake amɛtsui.” (2 Petro 3:⁠9) Akɛɔ wɔ yɛ gbɛ ni sa jogbaŋŋ nɔ akɛ “nyɛbua wɔ-Nuŋtsɔ lɛ tsuishitoo lɛ akɛ yiwalaheremɔ.” (2 Petro 3:15) No hewɔ lɛ wɔnaa akɛ, Yehowa ŋmɛɔ etsui shi, jeee yɛ henumɔŋ loo gbɔjɔmɔ naa, shi moŋ akɛni ekɔɔ egbɛi kɛ eyiŋtoi ahe ni eji mɔbɔnalɔ kɛ mɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ hewɔ.

Yesu Tsuishiŋmɛɛ he Nɔkwɛmɔ nɔ Lɛ

13. Mɛɛ Ŋmalɛ mli odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ Yesu Kristo ŋmɛɔ etsui shi?

13 Nɔ ni nyiɛ tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ fee efɔ shi lɛ sɛɛ kpaakpa ji e-Bi, Mesia, Yesu Kristo nɔ lɛ. Eji henɔyeli kɛ najiaŋ ni atooo yɛ oyaiyeli mli yɛ mlilawoo fɛɛ sɛɛ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni nɔ bɛ.a Akɛ Mesia lɛ baafee mɔ ni ŋmɛɔ etsui lɛ ji sane ni gbalɔ Yesaia gba fɔ shi yɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ amli: “Afee lɛ niseniianii, ni kɛlɛ eba ehe shi, ni egbeleee edaaŋ, tamɔ too gwantɛŋ bi ni akɛ lɛ yaa ayagbe lɛ, loo tamɔ too gwantɛŋ feɔ dioo yɛ ehe tsɔikulɔi ahiɛ, ni egbeleee edaaŋ.” (Yesaia 53:⁠7) Nɔ ni yeɔ anɔkwale nɛɛ he odase hu ji Petro wiemɔi nɛɛ: “Beni ajɛɔ lɛ lɛ, ejɛɛɛ mɔ ko etooo najiaŋ, beni enaa amanehulu lɛ, elomɔɔɔ mɔ ko, shi moŋ etu esane ewo mɔ ni kojoɔ yɛ jalɛ naa lɛ dɛŋ.” (1 Petro 2:23) Kwɛ bɔ ni Yesu kaselɔi lɛ kɛ ŋwane ni amɛjeɔ be fɛɛ be yɛ mɔ ni ji agbo yɛ amɛteŋ lɛ he lɛ ka lɛ ha! Ni kɛlɛ, kwɛ bɔ ni eŋmɛ etsui shi ni eto etsui shi eha amɛ!​—Marko 9:​34; Luka 9:​46; 22:⁠24.

14. Esa akɛ Yesu tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nɔ lɛ atsirɛ wɔ ni wɔfee mɛni?

14 Esa akɛ wɔnyiɛ okadi ni Yesu to efɔ shi yɛ tsuishiŋmɛɛ mli lɛ sɛɛ. Paulo ŋma akɛ: “Wɔkɛ tsuishitoo ada foi ni ka wɔhiɛ lɛ, ni wɔkwɛ hemɔkɛyeli shishijelɔ kɛ naagbelɔ ni ji Yesu lɛ, mɔ ni nyamɔ ni ka ehiɛ hewɔ lɛ, emia ehiɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ he amanehulu lɛ mli, ni ebuuu hiɛgbele lɛ, ni ekɛyata shi yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ ninejurɔ nɔ lɛ. No hewɔ lɛ nyɛjwɛŋa mɔ ni ŋmɛ etsui shi eha naashai ni eshafeelɔi ŋmɛ lɛ nɛɛ he, koni ekaje nyɛtsine ni nyɛsusumai lɛ anijiaŋ miije wui.”​—Hebribii 12:​1-3.

15. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yesu ŋmɛɔ etsui shi ni ejɛɔ esuɔmɔ mli etoɔ etsui shi yɛ kaai amli?

15 Akɛ Yesu yɛ tsuishitoo ni ejɛ esuɔmɔ mli eŋmɛ etsui shi lɛ, abaanyɛ ana enɛ yɛ su ni ejie lɛ kpo yɛ be mli ni amɔ lɛ lɛ mli. Yɛ be mli ni eka Petro hiɛ akɛni egbala klante koni ekɛfa e-Nuŋtsɔ lɛ he lɛ sɛɛ lɛ, Yesu kɛɛ: “Osusuɔ akɛ minyɛŋ mi-Tsɛ fai makpa ni amrɔ nɛɛ nɔŋŋ eeeha mi ŋwɛibɔfoi fe asafoi nyɔŋma kɛ enyɔ? Shi no lɛ te aaafee tɛŋŋ ni Ŋmalɛi lɛ aaaba mli, akɛ ja afee nɛkɛ nɔŋŋ?”​—Mateo 26:​51-54; Yohane 18:​10, 11.

Tsuishiŋmɛɛ He Nɔkwɛmɔ nii Krokomɛi

16. Mɛɛ gbɛ nɔ Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ yɛ akɛ Yakob binuu Yosef ŋmɛɔ etsui shi?

16 Adesai eshafeelɔi ni yeee emuu po baanyɛ ajie tsuishiŋmɛɛ kpo. Gbɔmɛi ni yeee emuu lɛ atsuishitoo yɛ efɔŋ he yɛ be kakadaŋŋ mli lɛ ahe nɔkwɛmɔ nii yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Yosef, Hebri blematsɛ Yakob binuu lɛ yɛ. Kwɛ bɔ ni eŋmɛ etsui shi yɛ sane ni ejaaa ni etsɛ bii lɛ kɛ Potifar ŋa lɛ kɛye lɛ lɛ mli! (1 Mose 37:​18-28; 39:​1-20) Yosef eŋmɛɛɛ gbɛ ni nɛkɛ kaai nɛɛ adɔ lɛ. Enɛ jeɔ kpo yɛ nɔ ni ekɛɛ enyɛmimɛi lɛ mli: “Nyɛkahaa eedɔa nyɛ, ni nyɛmli akawowoa nyɛhe la, yɛ hɔɔmɔ ni nyɛhɔɔ mi kɛba lɛ hewɔ; ejaakɛ mɛi ayiwalaheremɔ hewɔ Nyɔŋmɔ tsu mi kɛtsɔ nyɛhiɛ.” (1 Mose 45:​4, 5) Mɛɛ tsuishiŋmɛɛ he okadi kpakpa po Yosef to nɛkɛ!

17, 18. Mɛɛ tsuishiŋmɛɛ he odaseyeli wɔyɔɔ yɛ David sane lɛ mli?

17 David ji Yehowa tsuji anɔkwafoi ni kɛ tsuishitoo ŋmɛɔ amɛyi shi yɛ efɔŋ mli, ni jieɔ tsuishiŋmɛɛ kpo lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ kroko. Maŋtsɛ Saul ni he tsɛ̃ɔ lɛ lɛ tiu lɛ tamɔ gbee, ni David na hegbɛ shii enyɔ sɔŋŋ ni ekɛaagbe lɛ eto najiaŋ. (1 Samuel 24:​1-22; 26:​1-25) Shi David mɛ Nyɔŋmɔ, taakɛ abaanyɛ ana yɛ ewiemɔi ni ekɛha Abishai hetoo lɛ mli lɛ: “Ja Yehowa ji mɔ ni aaatswa lɛ [Saul] nɔ, aloo egbi aaashɛ ni eeegbo, aloo eeetee ta ni eeeyanyɔ. Yehowa akaha enɛ miigbale mi fɔ̃ɔŋfɔ̃ akɛ makpa minine mli yɛ mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ nɔ!” (1 Samuel 26:​10, 11) Hɛɛ, David na hegbɛ akɛ eeeha ehe gbeyei ni Saul woɔ lɛ aba naagbee. Shi, David hala akɛ eeeŋmɛ etsui shi.

18 Agbɛnɛ hu susumɔ nɔ ni ba yɛ be mli ni Maŋtsɛ David joɔ foi yɛ ebi kutumpɔfo Absalom hiɛ lɛ he. Shimei, Benyaminnyo ko ni jɛ Saul we lɛ tswia David tɛi ni elomɔ lɛ, ni ebolɔ ewo lɛ akɛ: “Jee kpo, jee kpo, la he gbɔmɔ kɛ gbɔmɔ fɔŋ!” Abishai miisumɔ ni egbe Shimei, shi David kpoo akɛ eeeto najiaŋ. Ni eeefee nakai moŋ lɛ, ejie tsuishiŋmɛɛ su kpo ekoŋŋ.​—2 Samuel 16:​5-13.

Susumɔ Paulo Nɔkwɛmɔ nɔ lɛ He

19, 20. Mɛɛ gbɛ nɔ bɔfo Paulo jie ehe kpo yɛ akɛ eji mɔ ni ŋmɛɔ etsui shi?

19 Wɔyɛ tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo ko, yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli, yɛ adesa ko ni yeee emuu he​—bɔfo Paulo. Ejie tsuishitoo ni sɛɛ tsɛɔ, kɛ tsuishiŋmɛɛ kpo, yɛ ejamɔ mli henyɛlɔi kɛ aŋkroaŋkroi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ ahe. Hɛɛ, Paulo jie tsuishiŋmɛɛ kpo, eyɛ mli akɛ mɛi ni yɔɔ Korinto asafo lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛɛ: “[E]woji lɛ amli saji tsii ni amɛmli wa moŋ, shi kɛ lɛ gbɔmɔ lɛ diɛŋtsɛ eyɛ biɛ lɛ, no lɛ ehe waaa ni ewiemɔ he bɛ akɔnɔ ko.”​—2 Korintobii 10:​10; 11:​5, 6, 22-33.

20 Belɛ, yiŋtoo kpakpa hewɔ Paulo kɛɛ Korintobii lɛ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ, wɔkɛ wɔhe tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi, yɛ tsuishiŋmɛɛ babaoo mli, yɛ amanehului amli, yɛ fimɔi amli, yɛ haomɔi amli, yɛ yii amli, yɛ gboklɛfoi atsui amli, yɛ hoofeemɔi amli, yɛ deŋmegbomɔi amli, yɛ kpeshii amli, yɛ buadayelii amli, yɛ hetsemɔ mli, yɛ nilee mli, yɛ jwɛŋmɔ ni sɛɛ tsɛɔ mli, yɛ mlihilɛ mli, yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ mli, yɛ suɔmɔ ni pasaaa mli.” (2 Korintobii 6:​4-6) Nakai shishinumɔ nɔŋŋ bɔfo lɛ nyɛ ekɛŋma enaanyo nitsulɔ Timoteo akɛ: “Onyiɛ misɛɛ yɛ mitsɔɔmɔ, mijeŋba, miyiŋtoo, mihemɔkɛyeli, mitsuishitoo, misuɔmɔ, mitsuishiŋmɛɛ, miyiwalɛi, mimanehului ni mina lɛ amli . . . ni Nuŋtsɔ lɛ jiemi kɛjɛ fɛɛ mli.” (2 Timoteo 3:​10, 11) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa po bɔfo Paulo kɛfɔ shi eha wɔ yɛ tsuishiŋmɛɛ mli nɛkɛ!

21. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baanyɛ aye abuɔ wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

21 Eyɛ faŋŋ akɛ, Ŋmalɛi lɛ amli eyi obɔ kɛ tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nii kpakpai babaoo. Yehowa kɛ esuɔmɔ Bi lɛ ji nɔkwɛmɔ nii titrii. Shi kwɛ bɔ ni ewoɔ wɔ hewalɛ akɛ wɔɔle akɛ adesai ni yeee emuu tamɔ Yosef, David kɛ bɔfo Paulo jie su nɛɛ kpo! Ato nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ he gbɛjianɔ koni eye ebua wɔ ni wɔkase nɔkwɛmɔ nii kpakpai ni tamɔ nɛkɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Ni mɔ ko aaaŋmɛ etsui shi lɛ etsɔɔɔ akɛ eeeya nɔ epiŋ yɛ be kakadaŋŋ mli kɛkɛ. Kɛ mɔ ni naa amanehulu yɛ be kakadaŋŋ mli lɛ nijiaŋ je wui loo emli fu akɛni enaaa hegbɛ eto najiaŋ lɛ, enyɛŋ efee mɔ ni yɔɔ tsuishiŋmɛɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Akɛ mɔ ko aaaŋmɛ etsui shi lɛ tsɔɔ mɛni?

◻ Yehowa eŋmɛ etsui shi, shi titri lɛ yɛ mɛɛ yiŋtoi ahewɔ?

◻ Mɛɛ gbɛi anɔ nɛkɛ Yesu jie ehe kpo etsɔɔ yɛ akɛ eŋmɛɔ etsui shi?

◻ Mɛɛ Ŋmalɛ mli odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ adesai ni yeee emuu baanyɛ ajie tsuishiŋmɛɛ kpo?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Yosef, Yesu, David, Paulo, kɛ Hiob ji tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Yesu jie tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ ekaselɔi lɛ ahe

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje