Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w93 2/15 bf. 8-11
  • Mɛni Ejaaa Yɛ Shika Suɔmɔ He?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛni Ejaaa Yɛ Shika Suɔmɔ He?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Shika He Susumɔ ni Ŋmɛɔ Pɛpɛɛpɛ
  • Nii ni Akaseɔ Kɛjɛɔ Blema nɔ Mli
  • Miishɛɛ ni Shika Nyɛŋ Ahe
  • “Nii Kwɛ̃ɔ Fiji . . . ni Efilikiɔ Kɛyaa”
  • Naanɔ Miishɛɛ Jɛɛhe
  • Bɔ ni Ahiɛɔ Shika Ahãa
    Oweku lɛ Baanyɛ Aná Miishɛɛ
  • Te Ooofee Tɛŋŋ Oná Shika He Jwɛŋmɔ ní Ŋmɛɔ Pɛpɛɛpɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Ani Ninámɔ Baanyɛ Aha Ona Miishɛɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Ani Oosumɔ ni Obaa Oshika Aloo Owala Yi?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
w93 2/15 bf. 8-11

Mɛni Ejaaa Yɛ Shika Suɔmɔ He?

PAUL kɛ Mary kwɛɔ shwapo agbo ko nɔ yɛ mɛidiji akutso ko ni ohiafoi yɔɔ jɛmɛ lɛ mli.a Akɛni amɛtsuɔ nii waa jenamɔ kɛ jetsɛremɔ fɛɛ hewɔ lɛ, amɛnaa shika babaoo. Yɛ be ni sa mli lɛ Mary nyɛ ema shia hee ko ni da ni tsu mli nibii ni yɔɔ fɛo sɔŋŋ yɔɔ mli. Ni yɛ Paul gbɛfaŋ lɛ, etaa kar fɛfɛo ko mli kɛfoɔ shi.

Gbi ko lɛ gbɔmɛi akuu ko ni teɔ shi woɔ nɔyeli lɛ ba Paul ŋɔɔ. Amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Wɔmiitao ni onitsumɔ lɛ aha wɔ shika [$100] ni ji [50,000] daa nyɔŋ nɔ koni okɛfi wɔsɛɛ.” Akɛni amɛsumɔɔɔ ni amɛkɛ amɛhe woɔ maŋkwramɔŋ saji amli hewɔ lɛ, Paul kɛ Mary kɛ ekaa kpoo nakai feemɔ. Akɛni amɛkɛ amɛhe wooo maŋ saji amli hewɔ lɛ, gbɔmɛi lɛ susu akɛ nɔyeli lɛ haa amɛ shika ko. Otsi ko naagbee, beni Paul kɛ Mary bɛ maŋ lɛ mli lɛ, aha amɛ shwapo lɛ mli nii fɛɛ, ni awo amɛ kar kɛ shia fɛfɛo lɛ mli la ni asha fɛɛ.

Sane lɛ yɛ mɔbɔ waa, shi ani wɔbaanyɛ wɔkase nii kɛjɛ mli? Oshara ko ni heɔ gbɔmɛi ni amɛtsu nii waa amɛkɛna nii lɛ aninamɔi fɛɛ kɛjɛɔ amɛdɛŋ lɛ baninako gbɔmɛi ni amɛna nii lɛ ateŋ mɛi pii, shi amɛ wɔsɛɛ be hu? Mɛni hewɔ Biblia lɛ kɛɔ akɛ “mɛi ni taoɔ nii pii ana lɛ gbeeɔ kaa kɛ tsɔne kɛ kwashiai akɔnɔi pii ni fiteɔ mɔ ni tsiɔ mɛi ewoɔ hiɛkpatamɔ kɛ laajemɔ mli lɛ amli” lɛ?​—1 Timoteo 6:⁠9.

Shika He Susumɔ ni Ŋmɛɔ Pɛpɛɛpɛ

Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, esa akɛ anɔkwa Kristofonyo lɛ kɛ eweku lɛ mli bii aheloo naa hiamɔ nii aha amɛ. Shihilɛi komɛi, tamɔ nitsumɔ ni abɛ, loo helai baaha enɛ feemɔ awa yɛ bei komɛi amli. Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Kristofonyo ni jeɔ gbɛ ekuɔ ehiɛ eshwieɔ eweku lɛ nɔ lɛ “ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ, ni efaŋ mɔ ni heee yeee fe lɛ.”​—1 Timoteo 5:⁠8.

Akrowai loo maji bibii komɛi yɛ ni gbɔmɛi lɛ anitsumɔ titri ji okwaayeli, ni okwaafoi nɛɛ duɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛ niyenii ni amɛkwɛɔ amɛkooloi. Amɛteŋ mɛi komɛi kɛ shika heee nii tsɔ, shi amɛkɛ niyenii tsakeɔ nibii ni he hiaa amɛ. Shi gbɛ ni hii loo wumɛi tsɔɔ nɔ amɛkɛkwɛɔ amɛwekui ji nitsumɔ ni atsuɔ ni awoɔ mɔ nyɔmɔ yɛ he lɛ. Amɛkɛ nyɔmɔwoo shika nɛɛ heɔ niyenii kɛ nibii krokomɛi ni baaha ahi aha amɛ wekui lɛ. Kɛfata he lɛ, shika ni atsɔ nilee nɔ akɛto lɛ baanyɛ abu mɔ he yɛ jaramɔ loo amanehulu bei amli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, abaanyɛ akɛwo datrɛfoi loo tsofai ahe nyɔmɔ ni abɔɔ, aloo ni akɛsaa shia lɛ kɛ ebi ni afee nakai. No hewɔ ni Biblia lɛ kɛ jwɛŋmɔ kɛɔ akɛ “shika hu tamɔ hɔɔŋ” ni ákɛ “shika feɔ nɔ fɛɛ nɔ” lɛ.​—Jajelɔ 7:​12; 10:⁠19.

Akɛni shika feɔ nii babaoo hewɔ lɛ, oshara yɛ he akɛ abaanyɛ ana hewalɛ ni eyɔɔ lɛ he jwɛŋmɔ fɔŋ. Esa akɛ Kristofonyo lɛ ayoo he ni enyɛɔ efeɔ nii kɛyashɛɔ, kɛ akɛto nibii krokomɛi ni he hiaa waa lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Biblia lɛ kɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ shika he lɛ to nilee ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ he, akɛ: “Ejaakɛ nilee tamɔ hɔɔŋ, tamɔ bɔ ni shika hu tamɔ hɔɔŋ lɛ; shi nɔ ni nilee kɛfe ji akɛ nilee hereɔ etsɛ yiwala.” (Jajelɔ 7:12) Ŋwɛi nilee fe shika yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Nii ni Akaseɔ Kɛjɛɔ Blema nɔ Mli

Nibii ni ba yɛ Yerusalem yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ feɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ ŋwɛi nilee he fe shika lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ. Beni Yudafoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ ye Roma asraafoi ni tutuaa amɛ lɛ anɔ kunim lɛ, eka shi faŋŋ akɛ amɛhe amɛye akɛ kpaako amɛnitsumɔ baashwere. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛbɔi amɛ diɛŋtsɛ amɛshika ni amɛkɛaaye heyeli hee ni amɛna lɛ he gbijurɔ lɛ feemɔ. Aŋmala Hebri wiemɔi tamɔ “Kɛha Zion Heyeli” kɛ “Yerusalem, Maŋ Krɔŋkrɔŋ” lɛ yɛ amɛshika lɛ nɔ. Amɛfeɔ shika hee daa afi, kɛ amɛnɔ niŋmaai ni kadiɔ amɛ akɛ “afi ni ji enyɔ, “afi ni ji etɛ,” kɛ “afi ni ji ejwɛ.” Shitsalɔi ni taoɔ blema nibii etsa shi amɛna shikai ni ekaaa nɛɛ ekomɛi ni aŋmala nɔ akɛ “afi ní ji enumɔ,” ni kɛ afi 70 Ŋ.B. kpaa gbee. Ani Kristofoi ni ji Yudafoi lɛ bu Yudafoi ashika nɛɛ akɛ naanɔ heyeli he okadi ni sa?

Dabi. Ejaakɛ amɛha amɛ Nuŋtsɔ lɛ wiemɔi ni nilee yɔɔ mli lɛ hi amɛjwɛŋmɔ mli. Yesu gba Roma tutuamɔ ni ba yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ efɔ shi. Ewo esɛɛnyiɛlɔi lɛ ŋaa akɛ kɛ eba lɛ, ‘amɛjo foi kɛjɛ Yerusalem.’ (Luka 21:​20-22) Yinɔsane yeɔ odase akɛ Yudafoi Kristofoi lɛ fee nakai pɛpɛɛpɛ. Eka shi faŋŋ akɛ amɛmiisumɔ ni amɛheloo naa nibii, gboshinii, kɛ nitsumɔi hegbɛi alaaje yɛ Yerusalem ni amɛshiɔ nɛɛ hewɔ. Afii ejwɛ sɛɛ lɛ, Roma asraafoi lɛ ku amɛsɛɛ amɛba ni amɛbawo maŋ lɛ he ka.

Taakɛ yinɔsane ŋmalɔ Josephus ni kɛ ehiŋmɛi na nɔ ni tee nɔ lɛ kɛɛ lɛ, “shika babaoo diɛŋtsɛ yɛ maŋ lɛ mli.” Shi shika babaoo lɛ nyɛɛɛ ahere Yerusalem kɛjɛ hɔmɔ ni ba, ni “mli bawa kɛtee hiɛ” ni “kpata shiai kɛ wekui ahiɛ” lɛ mli. Emli bii lɛ ateŋ mɛi komɛi mimii shikai lɛ ni amɛka foijee kɛjɛ maŋ lɛ mli. Shi amɛhenyɛlɔi lɛ gbe amɛ, amɛ folɔ amɛmusuŋ ni amɛjie shika lɛ kɛjɛ mli. Josephus tsɔɔ mli akɛ, “kɛha niiatsɛmɛi lɛ, eyɛ oshara akɛ amɛaahi Maŋ lɛ mli, ni eyɛ oshara hu akɛ amɛaajo foi kɛaajɛ maŋ lɛ mli; ejaakɛ agbe maŋ lɛ mli bii ni kwa amɛfee amɛhe akɛ amɛmiijo foi lɛ fɛɛ yɛ shika hewɔ.”

Eshɛɛɛ nyɔji ekpaa, kɛjɛ be mli ni awo Yerusalem he ka lɛ, ni akpata hiɛ, ni emli bii lɛ ateŋ mɛi fe akpeiakpe kome gboi yɛ hɔmɔ kɛ hela hewɔ, kɛ agbɛnɛ yɛ klante naa. Shika suɔmɔ shwila mɛi pii ahiŋmɛii, ni etsirɛ amɛ ewo hiɛkpatamɔ kɛ laajemɔ mli, yɛ be mli ni nilee wiemɔi ni Yudafoi Kristofoi lɛ kɛtsu nii lɛ ha amɛje mli shweshweeshwe

Enɛ jeee yinɔsane be mli pɛ ni shika ha gbɔmɛi anine nyɛ shi yɛ oshara be mli. Mɛɛ nuŋtsɔ yiwalɔ shika suɔmɔ baanyɛ aji nɛkɛ! (Mateo 6:24) Agbɛnɛ ebaanyɛ eshɔ miishɛɛ ni oyɔɔ amrɔ nɛɛ lɛ fɛɛ kɛjɛ odɛŋ.

Miishɛɛ ni Shika Nyɛŋ Ahe

Ninamɔ he sɛkɛ ni ayeɔ lɛ haŋ mɔ ayoo miishɛɛ nibii pii ni biii shika babaoo lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ miishɛɛ wekukpaa, nanemɛi anɔkwafoi, adebɔɔ mli nibii ni yɔɔ naakpɛɛ, hulushinyɔɔ fɛfɛo, ahum ni tswaa, ŋulamii ni eyi ŋwɛi obɔ, kooloi anifeemɔi kɛ shwɛmɔi, loo fɔfɔii kɛ tsei ni yɔɔ kooi ni afiteko lɛ lɛ amli lɛ he okwɛ.

Eji anɔkwale akɛ niiatsɛmɛi pii naa bei pii amɛkɛnaa miishɛɛ nibii ni atsi ta yɛ yiteŋgbɛ nɛɛ amli ŋɔɔmɔ, shi amɛteŋ mɛi pii bɛ deka kwraa kɛ amɛ nibii ni amɛmiitao amɛbaa yi loo amɛha efa. Shi nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ji akɛ, mɛi ni yɔɔ bei nɛkɛ po lɛ anine shɛɛɛ miishɛɛ namɔ nɔ. Enɛ haa ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nilelɔi ni pɛiɔ saji amli lɛ anaa kpɛɔ amɛhe. Thomas Wiseman bi yɛ ewolo The Money Motive​—A Study of an Obsession lɛ mli akɛ: “Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ anɔkwale ni eji akɛ, nɔ ko ni gbɔmɛi pii diɔ sɛɛ babaoo kɛ hiɛdɔɔ, ni aheɔ ayeɔ akɛ no tsaa nɔ fɛɛ nɔ lɛ, agbɛnɛ kɛ nine shɛ nɔ moŋ lɛ, nɔ ni jɛɔ mli baa ji hiɛnɔkamɔ ni feɔ yaka loo nijiaŋwujee kɛ hejɔmɔ lɛ mli hu?”

Nɔ kome ni haŋ niiatsɛ ana miishɛɛ ji bɔ ni ewa akɛ eeele mɛi ni enanemɛi diɛŋtsɛ ji lɛ. Maŋtsɛ Salomo niiatsɛ lɛ yɔse akɛ “he ni nii faa yɛ lɛ, yelɔi hu faa yɛ jɛi.” (Jajelɔ 5:10) Niiatsɛmɛi pii hu feɔ yeyeeye, yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni amɛhiɛ amɛninanemɔ lɛ mli loo amɛha efa lɛ hewɔ. Enɛ haaa amɛna wɔɔ kpakpa mli ŋɔɔmɔ. Biblia lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Nitsulɔ lɛ, eye nii fioo jio, pii jio, ewɔ ŋɔɔ enaa; shi tɔ ni niiatsɛ tɔɔ lɛ haaa ewɔ.”​—Jajelɔ 5:⁠11.

Shika suɔmɔ baanyɛ afite ekomefeemɔ ni ka wekumɛi kɛ nanemɛi ateŋ lɛ, ejaakɛ ebaanyɛ eka mɔ koni mɔ lɛ afee mɔ ni yeee anɔkwale loo eye awui po. Bei pii lɛ, mɛi ni sumɔɔ shika lɛ kɛ amɛhe haa asɔshwɛmɔ. Shi nɔ ni yɔɔ awerɛho ji akɛ, akɔnɔ ni anaa akɛ akɛ he aaawo asɔshwɛmɔ lɛ mli shikome afata he lɛ kɛ mɛi woɔ nyɔmɔbɔɔ babaoo mli. South Afrika jwɛŋmɔŋ hela he nilelɔ ko kɛɛ akɛ: “Yɛ bei babaoo mli lɛ, mɛi ni asɔshwɛmɔ eye amɛ sɛkɛ lɛ nyɛɛɛ atsake, amɛlaaje amɛnitsumɔ, amɛshiai, ni amɛwekui eshi amɛ dani amɛbaa miŋɔɔ.” Kwɛ bɔ ni Biblia mli ŋaawoo lɛ ji anɔkwale ha: “Nuu anɔkwafo aaana jɔɔmɔ babaoo; shi mɔ ni yeɔ oyai ana nii lɛ, eyeŋ ehe.”​—Abɛi 28:⁠20.

“Nii Kwɛ̃ɔ Fiji . . . ni Efilikiɔ Kɛyaa”

Yiŋtoo kroko hewɔ ni oshara yɔɔ shika suɔmɔ he waa ji akɛ, adesai anɔyelii nyɛɛɛ afee ekome loo amɛnyɛɛɛ ni amɛha shika jara adamɔ shi shiŋŋ yɛ majimaji fɛɛ ateŋ; ni asaŋ amɛnyɛɛɛ amɛtsi jarayeli ni eyaaa nɔ, nibii ajara ni baaa shi kwraa, kɛ guɔyeli nibii ni aheee loo egbeɔ shi lɛ naa. Shishinumɔ, juu, kɛ nibii ajara ni yaa ŋwɛi tsɔ hu maa anɔkwale ni mumɔ naa wiemɔi nɛɛ ji lɛ nɔ mi: “Kaagbo deŋme okɛtao nii, ŋmɛɛmɔ bo diɛŋtsɛ onilee nɛɛ he. Aso ooojie ohiɛ oka nɔ ni bɛ lɛ? Ejaakɛ nii kwɛ̃ɔ fiji tamɔ okropɔŋ ni filikiɔ kɛyaa ŋwɛi.”​—Abɛi 23:​4, 5.

Nibii ajara ni waa fe nine. Eka shi faŋŋ akɛ nakai naagba lɛ jeee nɔ ni kɔɔ maji ni kpaako amɛnaa nɔyaa lɛ pɛ he. Afii oha nɛɛ shishijee mli lɛ, nibii ajara ni yaa ŋwɛi waa banina Europa teŋgbɛ guɔyeli nibii afeemɔ maji lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, dani Jeŋ Ta I aaaba lɛ, no mli lɛ German shika ni ji mark lɛ kɛ Ŋleshi shika sheleŋ kome, French shika franc loo Italia shika lira lɛ yeɔ egbɔ. Afii nyɔŋma sɛɛ lɛ, sheleŋ, lɛ kɛ franc lɛ, kɛ lira lɛ feɔ mark 1,000,000,000,000 (akpekpei toi akpekpe kome). Te nibii ajara ni yaa ŋwɛi lɛ saa gbɔmɛi ni yɔɔ maji ni yɔɔ nii lɛ amli lɛ ahe ehaa tɛŋŋ? Adam Fergusson kɛɛ yɛ ewolo When Money Dies lɛ mli akɛ: “Kɛ nɔ ni ba German kɛ maji ni fata ehe kɛwuu ta lɛ ni aye amɛnɔ kunim lɛ anɔ yɛ 1920 afii lɛ shishijee mli lɛ ji nɔ ko ni akɛaakojo sane lɛ, belɛ nɔ ni shika shigbeemɔ kɛbaa ji hiɛjoomɔ, awuiyeli, miishɛɛ ni bɛ, kɛ hetsɛ̃, ni jɛ gbeyeishemɔ mli titri, ejaakɛ maŋ ko bɛ ni baanyɛ aje mli akɛ maŋ ni nɔ ko esako ehe ni yɔɔ pɛpɛɛpɛ.”

Yɛ afi 1923 mli lɛ, Germany tsake eshika lɛ jara ni efolɔ ziroi 12 mli, no hewɔ lɛ mark memeji 1,000,000,000,000 lɛ batsɔmɔ mark hee kome trukaa. Nifeemɔ nɛɛ tsi nibii ajara ni yaa ŋwɛi lɛ naa, shi nibii krokomɛi jɛ mli ba ni ehiii kwraa. Fergusson tsɔɔ mli akɛ: “Shika he gbɛjianɔtoo ni asaa atswa ama shi ekoŋŋ, ni ha akpei abɔ bɔ nyɔmɔ trukaa, ni ha akpekpei abɔ laaje amɛ nitsumɔ, ni gbe hiɛnɔkamɔ ni akpekpei abɔ yɔɔ lɛ, kɛ nyɔmɔ kpele ko bafɔ shi ni ehe bahia ni jeŋ muu fɛɛ awo nɛkɛ nyɔmɔ nɛɛ.” Eka shi faŋŋ akɛ “nyɔmɔ kpele” ni yɔɔ niŋmalɔ lɛ jwɛŋmɔ mli ji Nazi nɔyeli kɛ Jeŋ Ta II ni te shi lɛ.

Esa akɛ bɔ ni mɛi ni kɛ shika babaoo toɔ shikatoo hei lɛ anine nyɛɔ shi lɛ afee kɔkɔbɔɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli yɛ nɛkɛ bei ni je lɛ shika he gbɛjianɔtoo fiii shi shiŋŋ nɛɛ mli. Nyɔŋmɔ Bi lɛ diɛŋtsɛ bɔ kɔkɔ akɛ shika baaha mɛi anine anyɛ shi, ni eba mli nakai shii abɔ. (Luka 16:⁠9) Shi shika shigbeemɔ kpele fe fɛɛ ni baaba yɛ he fɛɛ he lɛ baaba yɛ be mli ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ fɔbuu kojomɔ baa yiwalɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ nɔ lɛ. “Mlifu gbi lɛ nɔ lɛ, nii he bɛ sɛɛnamɔ ko; shi jalɛ jieɔ mɔ yɛ gbele dɛŋ.”​—Abɛi 11:⁠4.

Belɛ kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abɔ mɔdɛŋ ni wɔna jalɛ shidaamɔ yɛ wɔ anɔkwa Shieŋtsɛmɛi, Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo hiɛ!

Naanɔ Miishɛɛ Jɛɛhe

Paul kɛ Mary, ni atsi amɛ ta kɛjɛ shishijee lɛ, ji Yehowa Odasefoi. Amɛkɛ afii pii sɔmɔ akɛ be fɛɛ sɔɔlɔi ni jajeɔ sanekpakpa lɛ. Shi, bɔ ni amɛsumɔɔ ni amɛna nii lɛ ha amɛkpa Kristofoi asafo lɛ kpeei ni afeɔ lɛ yaa, ni amɛkpa amɛhemɔkɛyeli lɛ he wiemɔ yɛ shiɛmɔ mli hu. Shi amɛhɛle shi ekoŋŋ. Agbɛnɛ Mary wie yɛ be mli ni aju enɔ fɛɛ nɔ ni asha eshia lɛ akɛ: “Agbɛnɛ miina bɔ ni jwɛŋmɔ bɛ mli akɛ mafite mibe kɛ mihewalɛ fɛɛ yɛ nɔ ko ni hiɛ baanyɛ akpata yɛ hiŋmɛitswaa fioo ko pɛ mli lɛ he.” Miishɛɛ sane ji akɛ, nɛkɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ kase nii kɛjɛ enɛ mli dani efee akɛ ekpɛ sɛɛ tsɔ. Hɛɛ, awui ni fe fɛɛ ni shika suɔmɔ baanyɛ aye ji nɔkpɛlɛmɔ shidaamɔ ni mɔ aaana yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo hiɛ lɛ ni eeeshɔ kɛaajɛ edɛŋ. Kɛ nɛkɛ Shieŋtsɛmɛi nɛɛ bɛ lɛ, mɛɛ hiɛnɔkamɔ wɔyɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔje yiwalɛ je nɛɛ naagbee lɛ mli ni wɔyabote jalɛ jeŋ hee ni awo shi yɛ he lɛ mli?​—Mateo 6:​19-21, 31-34; 2 Petro 3:⁠13.

No hewɔ lɛ kɛ obuɔ ohe akɛ niiatsɛ jio, ohiafo jio, tsi ohe kɛjɛ shika suɔmɔ ni ooona lɛ he. Tsu nii ni okɛna jwetri ni fe fɛɛ lɛ ni ohiɛ mli​—ni no ji nɔkpɛlɛmɔ shidaamɔ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ. Obaanyɛ ofee enɛ kɛtsɔ ninefɔɔ nɛɛ ni ooojwɛŋ he daa lɛ nɔ: “Mumɔ lɛ kɛ ayemforo lɛ kɛɔ akɛ: ‘Ba!’ Ni mɔ ni nuɔ lɛ, ha ni ekɛɛ: ‘Ba!’ Ni mɔ ni kumai yeɔ lɛ lɛ, ha ni eba, ni mɔ ni sumɔɔ lɛ, ha ni ebayɛ wala nu lɛ yaka.”​—Kpojiemɔ 22:⁠17.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Akɛ amɛ gbɛii diɛŋtsɛ baaa.

[Mfoniri yɛ baafa 9 ]

Shika ni afee yɛ Yudafoi atuatsemɔ be lɛ mli ni aŋmala ehiɛ kɛ esɛɛ akɛ “afi ni ji enyɔ“

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje