Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 3/1 bf. 24-28
  • “Yehowa Nine” yɛ Mishihilɛ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Yehowa Nine” yɛ Mishihilɛ Mli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mra Be Mli Shiɛmɔ Nitsumɔ
  • Agu Wɔnitsumɔ lɛ yɛ Canada
  • Be-Fɛɛ Sɔɔmɔ Nitsumɔ lɛ Fãi Sɔrɔtoi
  • Wɔbii lɛ Atsɔsemɔ yɛ Brazil
  • Wɔku Wɔsɛɛ Kɛtee Canada
  • Nibii Kpakpai ni Mihala lɛ Ha Miná Jɔɔmɔi Miwala Gbii Abɔ Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Yehowa ni Wɔɔsɔmɔ Lɛ akɛ Weku ni Efee Ekome
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Nyɔŋmɔ Jie Mlihilɛ Kpo Etsɔɔ Wɔ Yɛ Gbɛi Srɔtoi Anɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2017
  • Oti Ni Akɛma Mihiɛ Beni Miye Afii Ekpaa Lɛ Sɛɛtiumɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 3/1 bf. 24-28

“Yehowa Nine” yɛ Mishihilɛ Mli

TAAKƐ LAWRENCE THOMPSON GBA

GBI ko gbɛkɛ yɛ 1946 mli lɛ, mikɛ mitsɛ ta kar mli ni wɔmiikwɛ ŋulamii ni atsɛɔ amɛ kooyigbɛ kanei lɛ ni miiya miiba yɛ ŋwɛi. Eha wɔwie bɔ ni Yehowa je agbo ha kɛ bɔ ni wɔyɔɔ bibii kwraa ha lɛ he. Wɔkai nibii komɛi ni eba yɛ afii ni eho lɛ amli beni agu Yehowa Odasefoi anitsumɔ yɛ Canada lɛ. Ataa ma bɔ ni Yehowa ewaje E-webii ni etsɔɔ amɛ gbɛ aahu yɛ nakai afii lɛ amli lɛ nɔ mi eha mi.

EYƐ mli akɛ no mli lɛ miye afii 13 pɛ moŋ, shi miyoo anɔkwale ni yɔɔ nɔ ni Ataa kɛɔ mi lɛ mli. Esaa ema bɔ ni shiɛmɔ nitsumɔ ni yɔɔ lolo ni abaatsu lɛ he hiaa ha kɛ bɔ ni emli baalɛɛ eha lɛ hu nɔ mi eha mi. Ataa tsɛ wiemɔi kɛjɛ 4 Mose 11:23 ni ema nɔ mi eha mi akɛ, lɛlɛŋ, Yehowa nine efoko kuku kɔkɔɔkɔ. Hemɔkɛyeli kɛ hekɛnɔfɔɔ ni wɔnaaa yɛ emli lɛ pɛ tsĩɔ nibii ni ebaafee eha wɔ lɛ naa. Eji tsɛ-kɛ-bi sanegbaa ko ni yɔɔ miishɛɛ waa, sanegbaa ni mihiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ.

Woji ni Buu Mɔɔ Asafo lɛ eŋmala lɛ akasemɔ, titri lɛ Salvation wolo, ni afee yɛ 1939 mli lɛ na minɔ hewalɛ waa yɛ migbekɛbiiashi. Mihiɛ kpaŋ eshishijee mfoniri-feemɔ ko ni sa kadimɔ waa ni ekɛtsu nii lɛ nɔ: “Gbɛfalɔi oketeke ni joɔ foi waa, ni eyi obɔ kɛ gbɛfalɔi lɛ miijo foi waa aaashɛ shitoi oha yɛ ŋmɛlɛtswaa kome mli. Esa akɛ etsɔ nu hiɛ agba ko nɔ kɛfo faa ko . . . Hii enyɔ ni tara oketeke lɛ sɛɛ gbɛ tɔ̃ɔ . . . na akɛ nu hiɛ agba lɛ naagbee gbɛ afa lɛ ehere ni eetso kɛ la, ni eekumɔ kɛmiiwo faa lɛ mli. Amɛyoo akɛ oshara wulu ko ka amɛhiɛ ni amɛyaabote mli. Shihilɛ ni esa akɛ atsu he nii kɛ oyaiyeli nɛ. Ani abaanyɛ awa oketeke lɛ yɛ be ni sa mli ni akɛhere gbɛfalɔi babaoo ni yɔɔ mli lɛ ayiwala?”

Wolo lɛ kɛ mfoniri-feemɔ nɛɛ tsu nii ni emu sane naa akɛ: “Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji kɛ gbɔmɛi fɛɛ kɛ sane ko ni biɔ he oyaiyeli miikpe hiɛ kɛ hiɛ. Aabɔ amɛ kɔkɔ, taakɛ Nyɔŋmɔ efa lɛ, akɛ amanehulu ni ji Harmagedon ka amɛhiɛ kpaakpa. . . . Akɛni abɔ amɛ kɔkɔ hewɔ lɛ, esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni abɔ lɛ kɔkɔ lɛ ahala gbɛ ni ebaakɔ.”

Oketeke ni hiɛ foi, kɛ nu hiɛ agba ni tsoɔ, kɛ bɔ ni shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he hiaa waa ha lɛ ka mijwɛŋmɔ mli waa.

Mra Be Mli Shiɛmɔ Nitsumɔ

Mikɛ mihe bɔi shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli woo yɛ 1938 mli, beni miye afii enumɔ. Henry kɛ Alice Tweed, ni ji gbɛgbalɔi (be-fɛɛ sɔɔlɔi) enyɔ lɛ haa mifataa amɛhe kɛyaa, ni wɔkɛ ŋmɛlɛtswai 10 kɛyashiɔ 12 tsuɔ nii daa gbi ni wɔkɛ mɛi wieɔ. Mina nakai gbii muji ni miyeɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ ahe miishɛɛ waa. No hewɔ lɛ mina miishɛɛ waa enɔ afi beni Ataa kɛ Awo ŋmɛ mi gbɛ ni mitsɔ gbɛgbalɔ ni mibu minitsumɔ he akɔntaa hu lɛ.

Yɛ nakai shishijee gbii lɛ amli lɛ, wɔkɛ wɔhe woɔ adafitswaa he nyiɛmɔi amli, ni wɔnyiɛɔ kɛtsɔɔ maŋtiasei lɛ amli gbɛjegbɛi wuji lɛ anɔ ni wɔwo woji ni aŋmala hiɛ kɛ sɛɛ, kɛ wiemɔi ni kpaa apasa jamɔ he mama ni etswaa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he adafi. Wɔkɛ gramafon bibii hu tsu nii ni wɔkɛtswa shɛɛ saji ni damɔ Biblia lɛ nɔ yɛ shiatsɛmɛi lɛ ashinaai anaa tuuŋtu. Wɔtswaa J. F. Rutherford, ni ji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ wiemɔi, ni mile ewiemɔi lɛ ekomɛi po yɛ miyitsoŋ. Minyɛɔ mikaiɔ jogbaŋŋ po akɛ ewieɔ akɛ: “Afɔɔ wiemɔ yɛ be kɛ bei amli akɛ, Jamɔ tsɔɔ tsɔne ni etswaa ojo!”

Agu Wɔnitsumɔ lɛ yɛ Canada

Beni awuɔ jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ, agu Yehowa Odasefoi anitsumɔ lɛ yɛ Canada, taakɛ afee yɛ Nazi Germany kɛ shikpɔji krokomɛi anɔ lɛ. No hewɔ lɛ wɔkɛ Biblia lɛ pɛ tsu nii, shi wɔtsa wɔnitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ nɔ yɛ Biblia famɔi atoiboo mli. (Mateo 28:19, 20; Bɔfoi lɛ Asaji 5:29) Wɔbakase bɔ ni wɔɔfee wɔdamɔ wɔkpeei kɛ wɔshiai ni polisifoi batutuaa lɛ naa. Wɔbana niiashikpamɔ hu yɛ kojolɔi ahiɛ odaseyeli kɛ saji ni abiɔ wɔ yɛ kojomɔ hei lɛ ahetoo-hamɔ mli.

Mikɛ minyɛmi nukpa Jim he basa waa yɛ bɔ ni afeɔ ajɛɔ tsɔne ni nyiɛ mli afɔ̃ɔ woji bibii ni amɛyashwieɔ shinaai anaa kpokui anɔ kɛ ablanaai anɔ lɛ mli. Kɛfata he lɛ, wɔtsuɔ nii akɛ tsuji, kɛ bei komɛi hu, ákɛ bulɔi, kɛha mɛi ni tsɔɔ husu lɛ mli amɛyaa kpee yɛ United States, Amerika lɛ.

Wɔshia yɛ Port Arthur (amrɔ nɛɛ Thunder Bay) maŋ lɛ klotia, yɛ Ontario, yɛ shikpɔŋ ni dalɛ ji acre enyɔ nɔ, ni tsei kɛ jwɛi etsa ebɔle wɔhe. Wɔyɛ tsina yoo, kɛ ebi, kɛ kplotoi, kɛ wuɔi—ni enɛɛmɛi fɛɛ tsuɔ nii akɛ teemɔ he fɛfɛo kɛha wɔnitsumɔ ni ji yelikɛbuamɔ ni wɔkɛhaa Kristofoi obalaŋtai ni ataoɔ amɔmɔ amɛ ni ayawo amɛ tsuŋ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni amɛshiɛɔ lɛ hewɔ lɛ.

Gbɛkɛ mli lɛ, kar sɔrɔtoi kɛ tsɔnei wuji kɛ bibii ni eloo Kristofoi obalaŋtai baboteɔ wɔyale ni etse ehe banee nɛɛ mli ni amɛjeɔ kpo amɛyaa ekoŋŋ. Wɔhaa obalaŋtai nɛɛ wɔɔhe, wɔkɛ amɛ toɔ, amɛtsakeɔ amɛhe, ni wɔhaa amɛ niyenii kɛkɛ lɛ wɔwo amɛ gbɛ amɛtee. Mitsɛ kɛ minyɛ, kɛ nakai shishijee be mli nitsulɔi lɛ fɛɛ tsu nii akɛ tsuji ni kɛ amɛsusuma fɛɛ miisɔmɔ, ni amɛkudɔ mitsui ni edako lɛ koni esɔmɔ Yehowa Nyɔŋmɔ ni esumɔ lɛ hu.

Yɛ August 1941 mli lɛ, mijɔɔ miwala nɔ miha Yehowa ni abaptisi mi yɛ kpaakpo bibioo ko mli yɛ koo lɛ mli. Wɔteŋ mɛi saŋŋ babua wɔhe naa kɛha nifeemɔ nɛɛ gbɛkɛ ni je ena waa yɛ tsu bibioo ko ni wɔsu kane yɛ mli lɛ mli. Akɛni polisifoi lɛ susuɔ akɛ wɔbaafee nɔ ko hewɔ lɛ, amɛbanyiɛ jɛmɛ fɛɛ, ni amɛsu kane kɛkwɛ kpaakpo lɛ hiɛ fɛɛ, shi amɛnaaa wɔ.

Be-Fɛɛ Sɔɔmɔ Nitsumɔ lɛ Fãi Sɔrɔtoi

Yɛ 1951 mli lɛ, migbe nɔtsamɔ skul naa ni mifa gbɛ ni miihe ashɛ shitoi akpe kɛha gbɛgbamɔ nitsumɔ ni aha mi yɛ Cobourg maŋ lɛ mli, yɛ Ontario lɛ tsumɔ. Asafo lɛ edaaa, ni mibɛ gbɛgbalɔ hefatalɔ ko. Shi akɛni mikaiɔ akɛ Yehowa nine efoko kuku hewɔ lɛ, miyahai tsu ni mihi mli, mi diɛŋtsɛ mihoɔ miniyenii, ni mina miishɛɛ waa akɛ miisɔmɔ Yehowa. Enɔ afi lɛ, afɔ mi nine akɛ mibasɔmɔ yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he nine ni yɔɔ Toronto lɛ mli. Jɛmɛ mikase nibii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ babaoo yɛ, ni esaa mi kɛha Maŋtsɛyeli lɛ he sɔɔmɔ yɛ wɔsɛɛ.

Beni mikɛ nɔ ni fe afi esɔmɔ yɛ Toronto sɛɛ lɛ, mikɛ Lucy Trudeau bote gbalashihilɛ mli, ni yɛ 1954 fɛ̃i be mli lɛ, wɔnine shɛ gbɛgbamɔ nitsumɔ nɔ yɛ Levis, yɛ Quebec. Kɔɔyɔɔ mli jɔɔ ŋanii diɛŋtsɛ, basabasa feelɔi kɛ polisifoi anaagbamɔ lɛ yɛ gbeyei fioo, ni French kasemɔ hu bafee kaa diɛŋtsɛ. Yɛ shihilɛi nɛɛ fɛɛ mli lɛ, Yehowa nine efooo kuku kɔkɔɔkɔ, no hewɔ lɛ eyɛ mli akɛ eji jaramɔ bei moŋ, shi wɔna jɔɔmɔi babaoo hu.

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, akɛɛ wɔ akɛ wɔyakwɛ bɔ ni lɛji enyɔ, (Arosa Star kɛ Arosa Kulm) ni Asafo lɛ toɔ he gbɛjianɔ ni ekɛloo kpeeyalɔi kɛya majimaji ateŋ kpee wuji ni abaafee yɛ Europa yɛ 1955 lɛ ashishi lɛ amli yɔɔ ha. Akɛni lɛlɛ he nitsulɔi lɛ miisumɔ waa ni Asafo lɛ kɛ amɛ lɛji lɛ afa gbɛ hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ, amɛ onukpai lɛ hereɔ wɔ hiɛmɛɛ, ni efeɔ hejɔɔmɔ ni wɔnaa he miishɛɛ waa, yɛ Quebec shiɛmɔ ni wa yɛ nakai beaŋ lɛ hewɔ.

Yɛ 1955 gbo be mli lɛ, afɔ mi nine ni mibasɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ, ni wɔkɛ nakai afi lɛ fɛ̃i be lɛ tsu nii ni wɔkɛyasara asafoi ni yɔɔ shɔŋŋ yɛ Ontario kooyigbɛ ni ais yɔɔ jɛmɛ lɛ. Afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ, wɔtee Watchtower Biblia Gilead Skul ni afeɔ yɛ United States lɛ, ni sɛɛ mli lɛ, aha wɔ nitsumɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Brazil, yɛ Amerika Wuoyigbɛ.

Wɔkɛ wɔtsui kɛ wɔsusuma fɛɛ wo wɔnitsumɔ hee nɛɛ mli, ni yɛ be fioo sɛɛ lɛ, wɔnyɛ wɔbɔi shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ yɛ Portuguebii awiemɔ mli. Yɛ afi 1957 shishijee mli gbɛ lɛ, asaa aha mi nitsumɔ ekoŋŋ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ. Shi agbɛnɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔya Kooyigbɛ ni fɛ̃i yeɔ waa yɛ jɛmɛ lɛ, esa akɛ wɔkpee jeŋ dɔlɛ ni naa wa waa lɛ naa. Bei babaoo ji be ni esa akɛ wɔwa ni wɔjie shia ni mli edɔ waa lɛ kɛjɛ wɔ aspaatrei amli aloo wɔfo shɛ̃ ni wɔkpe koni eha wɔ hewalɛ hee. Shi wɔna jɔɔmɔi babaoo.

Yɛ Regente Feijo maŋ lɛ mli nɛkɛ lɛ, mikɛ polisifonyo onukpa ni kwɛɔ jɛmɛ nɔ lɛ wie, ni efa ni mɔ fɛɛ mɔ aŋamɔ eshwapo, ni ekɛɛ mɔ fɛɛ mɔ ni eya maŋ kpee he lɛ. Miyadamɔ fɔfɔi-tso ko kɛ ebaa agboi shishi ni miha Biblia mli wiemɔ mitsɔɔ maŋ lɛ mli bii fɛɛ. Ŋmɛnɛ, Odasefoi asafo yɛ nakai maŋ lɛ mli.

Wɔbii lɛ Atsɔsemɔ yɛ Brazil

Beni Lucy na musu yɛ 1958 mli lɛ, wɔyahi Juiz de Fora ni wɔsɔmɔ yɛ jɛmɛ akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛɛ. Afii enyɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔfɔ wɔbiyei enyɔ, Susan kɛ Kim. Amɛbafee jɔɔmɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ejaakɛ eji nɔ hee ko kwraa yɛ maŋ lɛ mli. Kɛ wɔmiitsi amɛ yɛ gbekɛbii ashwiilii lɛ amli yɛ gbɛjegbɛi ni akɛ tɛ eka nɔ lɛ anɔ lɛ, gbɔmɛi jeɔ kpo ni amɛbakwɛɔ amɛ. Akɛni hiamɔ lɛ da waa yɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi agbɛfaŋ yɛ Recife, yɛ hulu liamɔ lɛ wuoyigbɛ nɔŋŋ hewɔ lɛ, wɔfa kɛyahi nɛkɛ he ni dɔɔ waa nɛɛ.

Yɛ 1961 mli lɛ, jeee akɛ minyɛ mito kɔɔyɔŋ lɛlɛ gbɛfaa he gbɛjianɔ miha Odasefoi ni tee kpee yɛ São Paulo lɛ kɛkɛ, shi mi diɛŋtsɛ hu mina hegbɛ mitee nakai kpee ni sa kaimɔ waa lɛ eko. Shi, aaafee minitii 20 yɛ gbɛfaa lɛ mli lɛ, trukaa kɛkɛ ni kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ ma eyi shi kɛ shikpɔŋ gbɛ baa, belɛ eeshɛrɛ gbɛfalɔi lɛ kɛmiishwie mli. Kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ mli nibii fite; sɛii ni ataraa nɔ lɛ kumɔ yɛ dadei ni hiɛ amɛ lɛ ahe, ni gbɛfalɔi lɛ pilapilai kɛ amɛhe la. Shi miishɛɛ sane ji akɛ, kɔɔyɔŋ lɛlɛ kudɔlɔ lɛ nyɛ etsĩ eshigbeemɔ lɛ naa, ni wɔbama shi shweshweeshwe. Wɔteŋ mɔ ko epilaaa bɔ ni wɔnyɛŋ wɔtsa nɔ kɛya São Paulo kɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ kroko. Wɔfee kpee ko ni yɔɔ miishɛɛ waa, shi miwie akɛ mitaŋ kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli dɔŋŋ!

Shi, beni mijɛ kpee lɛ mibashɛ shia lɛ, no mli lɛ nitsumɔ kroko kã shi eemɛ mi. Esa akɛ miyatsu kpee ko he nii yɛ koo lɛ mli shɔŋŋ yɛ Teresina, yɛ Piauí State. Esa akɛ mata kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli kɛya jɛmɛ. Bɔ ni misheɔ gbeyei lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mikpɛlɛ nitsumɔ lɛ nɔ, ni mikɛ mihe fɔ Yehowa nine nɔ.

Yɛ 1962 mli lɛ, wɔfɔ wɔbinuu Greg yɛ Recife. Eyɛ mli akɛ minyɛɛɛ mafee gbɛgbalɔ dɔŋŋ, ejaakɛ agbɛnɛ miyɛ weku ni miikwɛ amɛ moŋ, shi minyɛ mina hewalɛ kpakpa yɛ asafo bibioo lɛ nɔ. Gbekɛbii lɛ yɛ he miishɛɛ be fɛɛ be akɛ amɛaafata wɔhe yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ejaakɛ wɔha efee miishɛɛ kɛha amɛ. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nyɛɔ eshiɛɔ yɛ shinaai anaa kɛjɛ afii etɛ kɛyaa. Wɔha efee wɔsu akɛ wɔfoŋ kpee ko kwraa aloo wɔhe ni wɔkɛaawo shiɛmɔ mli lɛ mli. Kɛji weku lɛ mli nyo ko bɛ hewalɛ ni esa akɛ mɔ kroko ahi shia ni ekwɛ lɛ lɛ, mɛi ni eshwɛ lɛ yaa kpee lɛ aloo amɛkɛ amɛhe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.

Afii abɔ lɛ mli fɛɛ lɛ, wɔsusuɔ nibii ni gbekɛbii lɛ kaseɔ yɛ skul kɛ otii ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ yɛ shihilɛ mli lɛ ahe daa akɛ weku, ni wɔkɛsaa amɛ kɛha amɛwala be mli nitsumɔ yɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli. Wɔkwɛ jogbaŋŋ koni wɔkaŋmɛɛ amɛhe wɔha hewalɛi ni baagbɔjɔ amɛ, tamɔ televishin nɛkɛ. Wɔheee TV kɛbaaa wɔshia lɛ aahu kɛyashi be mli ni gbekɛbii lɛ ye afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa. Ni eyɛ mli akɛ wɔbaanyɛ moŋ, shi wɔkɛ heloonaa nibii hu fiteee amɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, wɔhe baisikle kome pɛ, kɛha amɛyi etɛ lɛ fɛɛ.

Wɔfeɔ nɔ fɛɛ nɔ kutuu kɛji eeehi nakai feemɔ, wɔtswaa bɔɔl, wɔsereɔ, ni wɔfaa gbɛ akɛ weku. Wɔ gbɛfaa lɛ kɔɔ Kristofoi akpeei yaa he aloo kɛji wɔmiiya wɔyashera shi yɛ Betel shiai amli yɛ maji sɔrɔtoi anɔ. Nɛkɛ gbɛfaai nɛɛ ha wɔna be wɔkɛgba sane jogbaŋŋ, ni eha mikɛ Lucy nyɛ wɔle nibii ni yɔɔ wɔbii lɛ atsuii amli. Wɔdaa Yehowa shi waa yɛ nakai afii ni wɔna he miishɛɛ waa lɛ ahe!

Yɛ naagbee lɛ, afii nyɔŋma ni wɔye yɛ Hulu Liamɔi lɛ amli lɛ sa Lucy gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he waa. No hewɔ lɛ wɔna he miishɛɛ waa akɛ aaatsake wɔ nitsumɔ lɛ kɛya wuoyigbɛ ni jɛmɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔ lɛ hi fioo lɛ, yɛ Curitiba, yɛ Paraná State.

Wɔku Wɔsɛɛ Kɛtee Canada

Yɛ 1977, beni wɔye afii 20 yɛ Brazil sɛɛ lɛ, mikɛ Lucy ku wɔsɛɛ kɛtee Canada kɛ wɔbii lɛ hu fɛɛ koni wɔyaye wɔbua kɛkwɛ mitsɛ ni he yeɔ lɛ. Mɛɛ shihilɛ tsakemɔ ebafee kɛha miweku lɛ nɛkɛ! Shi ejeee tsakemɔ ko kwraa yɛ mumɔŋ, ejaakɛ wɔtee nɔ wɔhiɛ wɔ daa gbi nifeemɔi lɛ amli kɛ wɔ Kristofoi anyɛmifeemɔ lɛ hu.

Yɛ Canada lɛ, be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ batsɔ weku muu lɛ fɛɛ sane beni wɔbiyei lɛ to naa ni amɛ fɛɛ amɛkɛ amɛhe wo be-fɛɛ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Wɔ fɛɛ wɔye wɔbua yɛ wɔweku nitsumɔ lɛ mli. Wɔkɛ shika fɛɛ shika ni wɔnaa yɛ be-kukuoo nitsumɔ ko mli lɛ woɔ wɔnyɔji adeka lɛ mli ni wɔkɛkwɛɔ wɔshia lɛ kɛ tsɔnei etɛ ni he hiaa ni wɔkɛtsu wɔshikpɔŋkuku ni egbɛ eshwa lɛ mli nii lɛ. Daa otsi, kɛ wɔgbe wɔweku Biblia nikasemɔ lɛ naa lɛ, wɔsusuɔ wɔweku lɛ naagbai ahe. Nɛkɛ sanegbaai nɛɛ ye ebua ni etsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ he ni wɔyaa kɛ nɔ ni wɔkɛ wɔwala baafee.

Wɔbinuu, Greg, hu kɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fee oti ni ma ehiɛ, taakɛ enyɛmimɛi yei onukpai lɛ fee lɛ. Kɛjɛ be mli ni eye afii enumɔ pɛ kɛkɛ ni etsɔɔ akɛ eesumɔ ni etsu nii yɛ Asafo lɛ nitsumɔ he nine, ni atsɛɔ lɛ Betel lɛ. Ejieee ejwɛŋmɔ yɛ nakai oti lɛ nɔ, ni beni egbe nɔtsamɔ skul naa lɛ, ebi emami kɛ mi fɛɛ akɛ: “Ani nyɛsusuɔ akɛ miŋma wolo kɛbi Betel nitsumɔ?”

Eyɛ mli akɛ esa wɔhenumɔi ahe akɛ wɔɔha wɔbinuu lɛ ashi wɔ moŋ, shi wɔha hetoo ni shishashaomɔ ko kwraa bɛ mli akɛ: “Onuŋ Yehowa nine he babaoo tamɔ bɔ ni ooonu kɛ oyɛ Betel—ni ji Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ tsui diɛŋtsɛ lɛ mli.” Beni shɛɔ otsii enyɔ sɛɛ lɛ, eshi wɔ etee Canada Betel. Enɛ ba yɛ 1980, ni eesɔmɔ yɛ jɛmɛ kɛbashi ŋmɛnɛ.

Mikɛ Lucy fɛɛ kɛ kaai heei kpe yɛ 1980 afii lɛ amli. Wɔku wɔsɛɛ kɛtee bɔ ni wɔje shishi lɛ he ekoŋŋ—wɔyi enyɔ lɛ pɛ. No mli lɛ Susan ebote gbalashihilɛ mli ni ekɛ ewu miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi, ni Kim kɛ Greg hu miisɔmɔ yɛ Betel. Mɛni wɔbaafee? Aha nakai sanebimɔ lɛ hetoo oya yɛ 1981 mli beni afɔ wɔ nine akɛ wɔbasɔmɔ Portuguebii akpokpaa, ni egbɛ eshwa aaafee shitoi 1,200 yɛ Canada fɛɛ lɛ. Wɔka he wɔmiina gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ lolo.

Kim ebote gbalashihilɛ mli ni etee Gilead, ni amrɔ nɛɛ ekɛ ewu miisɔmɔ yɛ kpokpaa nɔ nitsumɔ mli yɛ Brazil. Susan kɛ ewu hu yɛ Canada lolo, ni amɛmiitsɔse amɛbii enyɔ lɛ, ni Susan wu miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ. Eyɛ mli akɛ wɔweku lɛ mli egbala yɛ helooŋ yɛ nitsumɔi ni aha wɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ hewɔ moŋ, shi wɔkã he wɔfee ekome lolo yɛ mumɔŋ kɛ henumɔŋ fɛɛ.

Mikɛ Lucy miikpa wɔsɛɛ be ni yɔɔ nyam gbɛ kɛ wɔweku lɛ yɛ shikpɔŋ ni nɔ tse nɔ. (2 Petro 3:13) Taakɛ Mose ni hi shi yɛ blema lɛ ji lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔna bɔ ni hetoo ni akɛha yɛ sanebimɔ ni akpaaa gbɛ akɛ aaaha hetoo lɛ he lɛ ji anɔkwale ha, yɛ 4 Mose 11:23 akɛ: “Ani Yehowa nine efo kuku? Agbɛnɛ kɛ miwiemɔ lɛ aaaba mli ahao jio, ebaŋ mli jio, obaana.” Lɛlɛŋ, nɔ ko kwraa bɛ ni baanyɛ atsi Yehowa gbɛ ni ekajɔɔ etsuji yɛ amɛtsui muu fɛɛ ni amɛkɛsɔmɔɔ lɛ lɛ hewɔ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Mikɛ miŋa, Lucy

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje