Ani Owo Mɔ ko Hewalɛ Nyɛsɛɛ Nɛɛ?
ELENA eye afii 17 pɛ ni datrɛfoi yoo akɛ kansa hela yɛ efɔmɔ nii ahe. Esa akɛ e-nyɛ, Mari Carmen, anyɛ adamɔ etsui ni yeɔ yɛ bɔ ni enaa ni Elena pĩŋɔ waa ehaa lɛ naa.
Yɛ naagbee lɛ, akɛ Elena tee helatsamɔ he yɛ Madrid, yɛ Spain ni kɛ eshia ni yɔɔ Canary Islands lɛ teŋ jɛkɛmɔ feɔ kilomitai 1,900 lɛ. Datrɛfoi akuu ko ni yɔɔ Madrid miisumɔ ni amɛfee lɛ opireshɛn ni lá fataaa he. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:28, 29) Shi beni opireshɛn-feemɔ lɛ je shishi nɔŋŋ ni ebafee faŋŋ akɛ, yɛ naagbee lɛ Elena baagbo. Kansa lɛ egbɛ eshwa egbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ mli, ni opireshɛn-feelɔi lɛ nyɛŋ afee he nɔ ko. Elena gbo beni eyashɛ Madrid lɛ sɛɛ gbii kpaanyɔ.
Jeee Mari Carmen kome too pɛ ji mɔ ni damɔ nakai kaa ni yɔɔ gbeyei waa lɛ naa. Kristofoi onukpai enyɔ wo amɛ gbɛfaa he nyɔmɔ, ni amɛfata lɛ kɛ ebi-nukpa lɛ he kɛtee Madrid kɛyashi be mli ni Elena gbo. Mari tsɔɔ mli akɛ: “Amɛye amɛbua mi ni midamɔ henumɔ ni tsɔɔ akɛ milaaje nɔ fɛɛ nɔ lɛ naa. Mihiɛ kpaŋ hewalɛwoo ni amɛkɛha mi lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. Misɛɛ ni amɛfi yɛ mumɔŋ kɛ yelikɛbuamɔ diɛŋtsɛ ni amɛkɛha lɛ jara wa waa. Amɛji ‘abobaa he yɛ kɔɔyɔɔ naa’ lɛlɛŋ.”—Yesaia 32:1, 2.
Yehowa yɛ miishɛɛ akɛ tookwɛlɔi ni yɔɔ suɔmɔ ni tamɔ mɛnɛɛmɛi kwɛɔ etooi lɛ anɔ blɛoo. (Abɛi 19:17; 1 Petro 5:2-4) Shi, hewalɛwoo ni akɛhaa lɛ jeee hegbɛ ni onukpai lɛ pɛ yɔɔ. Kristofoi fɛɛ kpeɔ kutuu koni amɛna mumɔŋ ŋaawoo koni ‘amɛwowoo amɛhe hewalɛ.’ (Hebribii 10:24, 25) Hewalɛwoo ji Kristofoi anaanyobɔɔ lɛ fa ko ni he hiaa.
Hewalɛwoo Kɔɔ Mɛni He?
Taakɛ fɔfɔi fɛfɛo ko gbɔjɔɔ beni enaaa nu lɛ, nakai nɔŋŋ aŋkroaŋkroi—ni yɔɔ weku lɛ kɛ asafo lɛ mli lɛ—baanyɛ agbɔjɔ kɛ amɛnaaa hewalɛwoo. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, hewalɛwoo ni akɛhaa yɛ be ni sa mli lɛ baanyɛ awaje mɛi ni kɛ kaa kpeɔ lɛ, ni ehaa mɛi ni ehao lɛ amli filiɔ amɛ, ni ekanyaa mɛi ni kɛ anɔkwayeli sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ.
Nɔ ni fata Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “hewalɛwoo” lɛ he ji tsuihamɔ he susumɔ, ŋaawoo, kɛ miishɛjemɔ. No hewɔ lɛ, hewalɛwoo jeee nɔ ni kɔɔ mɔ ko ni aaakɛɛ lɛ akɛ eebɔ mɔdɛŋ kɛkɛ he. Ebaanyɛ ekɔ wamɔ diɛŋtsɛ kɛ mumɔŋ yelikɛbuamɔ hu ni akɛaaha he.
Nɔ ni Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “hewalɛwoo” lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ ji “tsɛmɔ ni aba mɔ ko masɛi.” Ni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ aaanyiɛ yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli lɛ haa wɔkɛ sɛɛfimɔ haa amrɔ nɔŋŋ kɛ etɔ amɛteŋ mɔ ko loo kɛ enane aaatɔtɔ. (Jajelɔ 4:9, 10) Eji miishɛɛ sane akɛ, Yehowa webii “sɔmɔɔ lɛ kɔŋ-kɛ-kɔŋ.” (Zefania 3:9, NW) Ni bɔfo Paulo tsɛ Kristofonyo ko akɛ “minaanyo sɔɔlɔ kpakpa.” (Filipibii 4:3) Ni aaatsu nii yɛ ekomefeemɔ mli yɛ kɔŋtso kome lɛ nɔŋŋ shishi kɛtsɔ kɔŋ-kɛ-kɔŋ sɔɔmɔ nɔ lɛ haa jatsu lɛ feɔ nɔ ni etsiii, titri lɛ kɛha mɛi ni he waaa yɛ mumɔŋ lɛ.—Okɛto Mateo 11:29 he.
Amɛkɛ Hewalɛwoo Ha
Akɛni hewalɛwoo he hiaa waa hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔ nii komɛi ni kɔɔ enɛ he lɛ ahe. Beni eshwɛ fioo ni Nyɔŋmɔ gbalɔ Mose wala aaaba naagbee lɛ, Yehowa kɛ nitsumɔ wo Yoshua dɛŋ akɛ efee Israelbii lɛ ahiɛnyiɛlɔ. Enɛ jeee nitsumɔ ni waaa, taakɛ Mose diɛŋtsɛ le jogbaŋŋ lɛ. (4 Mose 11:14, 15) No hewɔ lɛ, Yehowa kɛɛ Mose akɛ “[e]wo Yoshua kita, ni [e]wo lɛ ekãa kɛ hewalɛ.”—5 Mose 3:28.
Yɛ Israel kojolɔi lɛ abeaŋ lɛ, Yefta biyoo lɛ jɛ esuɔmɔ mli ekpɛlɛ kita ni etsɛ ekã lɛ nɔ kɛtsɔ weku ni eeena lɛ he ni eeeŋmɛɛ nɔ, bɔni afee ni eyasɔmɔ yɛ Yehowa sɔlemɔ we lɛ. Ani etsu efɔleshaa lɛ he nii ni ayooo? Dabi, ejaakɛ Kojolɔi 11:40 kɛɔ akɛ: “Daa afi lɛ Israel obalayei lɛ yaa amɛyakãfoɔ Yefta, Gileadnyo lɛ, biyoo lɛ gbii ejwɛ yɛ afi mli.” Saramɔi ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ afee hewalɛwoo diɛŋtsɛ aha Yefta biyoo ni kɛ ehe shãa afɔle lɛ.
Yɛ bei komɛi amli lɛ hewalɛ ni aaawo mɔ ko lɛ biɔ ekãa. Yɛ bɔfo Paulo klɛŋklɛŋ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ he gbɛfaa lɛ mli lɛ, ekɛ shitee-kɛ-woo ni mli wa waa kpe yɛ Asia Bibioo lɛ mli maji pii amli. Ashwie lɛ kɛjɛ Antiokia, ni shwɛ fioo ni agbe lɛ yɛ Ikoniom, ni atswia lɛ tɛi yɛ Listra, ni ashi lɛ afɔ shi ni aasusu akɛ egbo. Shi, no sɛɛ nɔŋŋ lɛ, Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ ku amɛsɛɛ kɛtee maji nɛɛ amli, “amɛwo kaselɔi lɛ amumɔŋ wala lɛ hewalɛ, ni amɛwie amɛtsɔɔ amɛ, akɛ amɛhiɛ hemɔkɛyeli lɛ mli, ni asaŋ esa akɛ wɔtsɔɔ amanehului pii amli kɛboteɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli.” (Bɔfoi lɛ Asaji 14:21, 22) Paulo efee klalo akɛ ekɛ ewala aaawo oshara mli koni ekɛwo kaselɔi heei nɛɛ ahewalɛ.
Kɛlɛ, jeee kaselɔi heei lɛ pɛ ji Kristofoi ni hewalɛwoo he hiaa amɛ. Afii komɛi asɛɛ lɛ, Paulo kɛ tɔlɛ babaoo fa gbɛ kɛtee Roma koni ayaye esane yɛ jɛmɛ. Ekolɛ etsui baanyɛ aye yɛ gbɛ ko nɔ, beni ebɛŋkɛ he ni eyaa lɛ. Shi beni eshɛ he ko ni kɛ Roma wuoyi-bokagbɛ teŋ jɛkɛmɔ feɔ kilomitai 74 lɛ, ena miishɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ nyɛmimɛi ejɛ Roma amɛba koni amɛbakpee lɛ yɛ Apiiforo kɛ Tretaberna Jarawoo He lɛ. “Ni beni Paulo na amɛ lɛ, eda Nyɔŋmɔ shi ni ená tsui.” (Bɔfoi lɛ Asaji 28:15) Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, jɛmɛ kɛkɛ ni wɔyɔɔ lɛ baanyɛ afee hewalɛwoo aha nanemɛi heyelilɔi.
Okɛ Hegbɛi Atsu Nii ni Okɛ Hewalɛwoo Aha
Hegbɛi ni anaa koni awo hewalɛ lɛ fa babaoo lɛlɛŋ. Ani nikaselɔi awiemɔ kpakpa ko ni nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo ko ha yɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ mli lɛ kanya otsui? Ani eŋɔɔ onaa akɛ gbekɛbii ni amɛye kɛjɛ afii 13 kɛyaa, ni he wa, yɛ asafo lɛ mli? Ani mɛi ni amɛdara yɛ afii amli lɛ atsuishiŋmɛɛ lɛ esa ohiɛ? Ani ohiɛ sɔ gbɛ ni gbɛgbalɔi lɛ ateŋ mɔ kome kɛ Biblia lɛ tsu nii yɛ shia kɛ shia sɔɔmɔ lɛ mli lɛ? No lɛ, jiemɔ eyi, ni owie nɔ ko ni woɔ mɔ hewalɛ.
Hewalɛwoo tsuɔ babaoo yɛ weku lɛ mli kɛ agbɛnɛ yɛ asafo lɛ mli. Ebaanyɛ eye ebua fɔlɔi ni amɛlɛ amɛbii lɛ “yɛ Nuntsɔ [Yehowa] tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Ni oookɛɛ gbekɛ akɛ ebɔ mɔdɛŋ jogbaŋŋ, ni otsɔɔ nɔ hewɔ lɛ mli oha lɛ lɛ baanyɛ afee nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ waa! Kɛjɛ be mli ni amɛye kɛjɛ afii 13 kɛyaa, beni gbekɛbii kɛ kaai kɛ nɔnyɛɛi sɔrɔtoi pii kpeɔ lɛ, hewalɛwoo ni baa daa feɔ nɔ ni he hiaa.
Hewalɛwoo ni bɛ yɛ gbekɛbiiashi lɛ baanyɛ afee nɔ ni fiteɔ nii. Ŋmɛnɛ, Michael, Kristofonyo onukpa lɛ, sumɔɔ mɛi asane waa, shi ekɛɔ akɛ: “Mi-tsɛ ekɛɛɛ mi gbi ko po akɛ mifee nɔ ko jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ mida ni mibɛ bulɛ ko kɛha mihe. . . . Eyɛ mli akɛ miye afii 50 amrɔ nɛɛ moŋ, shi kɛlɛ mihiɛ sɔɔ minanemɛi awiemɔ akɛ, miitsu nitsumɔ kpakpa akɛ onukpa lɛ jogbaŋŋ. . . . Mi diɛŋtsɛ miniiashikpamɔ etsɔɔ mi bɔ ni ehe hiaa akɛ mawo mɛi krokomɛi ahewalɛ, ni mimiaa mihiɛ koni mafee nakai.”
Namɔ Hewalɛwoo He Hiaa Lɛ?
Kristofoi onukpai ni tsuɔ nii waa lɛ sa hewalɛwoo. Paulo ŋma akɛ: “Shi, anyɛmimɛi, wɔmiikpa nyɛ fai akɛ, nyɛle mɛi ni tsuɔ nii yɛ nyɛteŋ ni amɛyeɔ nyɛnɔ onukpai yɛ Nuntsɔ lɛ mli, ni amɛwieɔ amɛtsɔɔ nyɛ lɛ, ni nyɛbua amɛ diɛŋtsɛ yɛ suɔmɔ mli, yɛ amɛ nitsumɔ lɛ hewɔ.” (1 Tesalonikabii 5:12, 13) Ewaaa akɛ aaaná onukpai lɛ anitsumɔ ni wa lɛ he sɛɛ, ni kɛlɛ awieŋ nɔ ko ni tsɔɔ hiɛsɔɔ yɛ he. Shi, anɔkwale wiemɔi ni tsɔɔ hiɛsɔɔ kɛ hewalɛwoo baanyɛ aha amɛ jatsu lɛ afee nɔ ni etsiii tsɔ.
Hewalɛwoo he hiaa wɔteŋ mɛi ni ŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ shihilɛi ni mli wawai ashishi lɛ hu. Biblia lɛ woɔ ŋaa akɛ: “Nyɛshɛjea mɛi ni tsui faa lɛ amii; nyɛherea mɛi ni feɔ gbedee lɛ.” (1 Tesalonikabii 5:14) Fɔlɔ kome wekui, okulafoi, gbekɛbii ni amɛye kɛjɛ afii 13 kɛyaa, mɛi ni amɛdara yɛ afii amli, kɛ mɛi ni bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ lɛ fata mɛi ni baanyɛ anu nɔnyɛɛ loo mumɔŋ gbɔjɔmɔ he yɛ be kɛ bei amli lɛ ahe.
María ji Kristofonyo yoo ko ni bana ehe akɛ mɔ ni ewu shi lɛ trukaa. Ekɛɛ: “Taakɛ Hiob ji lɛ, bei shɛɔ ni misumɔɔ ni magbo. [Hiob 14:13] Shi kɛlɛ, minijiaŋ ejeee wui, yɛ hewalɛwoo ni minine shɛɔ nɔ lɛ hewɔ. Onukpai enyɔ ni mile amɛ jogbaŋŋ kɛ ŋmɛlɛtswai babaoo ye bua mi koni mana bɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ ya ni maya nɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ he. Ni nyɛmimɛi yei enyɔ ko ni nuɔ mɔ shishi hu shɛje mimii, amɛkɛ tsuishitoo boɔ mi toi yɛ be mli ni mifɔseɔ minaagbai mishwieɔ shi lɛ. Amɛkɛ Biblia lɛ tsu nii ni amɛha minyɛ mina nibii taakɛ Yehowa naa lɛ lɛ. Mileee shii abɔ ni wɔkane Lala 55:23, shi mile akɛ, ŋmalɛ nɛɛ kɛ nitsumɔ hewɔ lɛ, minine shɛ pɛpɛɛpɛ ni miŋmɛɔ yɛ mumɔŋ kɛ henumɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ. Enɛɛmɛi fɛɛ ba afii 12 ni eho nɛ, ni miyɛ miishɛɛ akɛ mawie akɛ mitee nɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli kɛbashi bianɛ. Sɛɛnamɔ yɛ mishihilɛ mli ni miyɛ miishɛɛ yɛ henumɔŋ piŋmɔi ni baa yɛ be kɛ bei amli lɛ fɛɛ sɛɛ. Miyɛ nɔmimaa akɛ hewalɛwoo yɛ be ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ baanyɛ ekɛ sɔrɔtofeemɔ kpele aba mɔ ko shihilɛ mli.”
Hewalɛwoo he hiaa mɛi komɛi ejaakɛ amɛtɔ̃ tɔ̃mɔi komɛi, ni amɛmiimia amɛhiɛ ni amɛsaa enɛɛmɛi. Ekolɛ amɛnine eshɛ kãmɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli nɔ. (Abɛi 27:6) Onukpai ni kɛ kamɔ lɛ ha lɛ ahiɛ baanyɛ ahi amɛhe nɔ koni amɛkɛ yijiemɔ aha kɛ amɛna ni ekɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo lɛ miitsu nii. Amɛ hewalɛwoo wiemɔi lɛ ahe baaba sɛɛnamɔ yɛ gbɛi sɔrɔtoi enyɔ nɔ—ebaama suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha mɔ ni tɔ̃ɔ lɛ nɔ mi koni ekafee mɔ ni ‘yeɔ ŋkɔmɔ tuutu,’ ni amɛkai lɛ yɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ ŋaawoo lɛ kɛ nitsumɔ mli lɛ he.—2 Korintobii 2:7, 8.
Onukpa ko tɔ̃ tɔ̃mɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni elaaje enɔkwɛmɔ hegbɛ ni eyɔɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ. Ekɛɛ: “Beni atswa adafi akɛ ajie mi kɛjɛ onukpai lɛ ateŋ lɛ, misusu akɛ nyɛmimɛi lɛ amii shɛŋ naanyo ni amɛkɛ mi aaabɔ lɛ he. Ni kɛlɛ, onukpai lɛ ha nɔ ni kɛ enɛ ba lɛ hi teemɔŋ ni amɛtsiii ta, ni amɛba amɛbawo mi hewalɛ. Asafo lɛ mlibii lɛ hu kpã suɔmɔ kɛ naanyobɔɔ nine mli amɛha mi, ni enɛ ji nɔ ni ye ebua mimumɔŋ hewalɛnamɔ ekoŋŋ.”
Feemɔ Mɔ ni Woɔ Mɔ Hewalɛ
Ewaaa akɛ aaaku hiɛ ashwie hewalɛwoo nɔ yɛ shihilɛ ni deka bɛ mli nɛɛ mli. Shi kwɛ nɔ kpakpa ni enɛ aaanyɛ atsu! Esa akɛ oha nibii enyɔ ahi ojwɛŋmɔ mli kɛ ooonyɛ okɛ hewalɛwoo ni mɔɔ shi aha. Klɛŋklɛŋ lɛ, susumɔ nɔ ni obaakɛɛ lɛ he, koni ohewalɛwoo lɛ afee nɔ ni kɔɔ nɔ ko pɔtɛɛ he. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, taomɔ hegbɛ lɛ ni obɛŋkɛ mɔ ni yijiemɔ sa lɛ loo ehe hiaa ni atswa lɛ ama shi lɛ.
Shii abɔ ni ofeɔ enɛ lɛ, belɛ miishɛɛ babaoo ni onaa hu ji no. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu ma nɔ mi kɛha wɔ akɛ: “Nɔ hamɔ mli yɛ jɔɔmɔ fe hemɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Kɛ owo mɛi krokomɛi ahewalɛ lɛ, obaawo bo diɛŋtsɛ ohe hewalɛ. Mɛni hewɔ okɛfeee oti ni ma ohiɛ akɛ ooowo mɔ ko hewalɛ daa gbi?