Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 9/15 bf. 8-14
  • Amɛyeɔ Yehowa Jamɔ Krɔŋŋ He Awuŋa

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Amɛyeɔ Yehowa Jamɔ Krɔŋŋ He Awuŋa
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Shika Tsinabi Amaga Lɛ
  • Baal Peor
  • Kɔkɔbɔɔ he Nikasemɔ
  • Sɛɛ Mli Awuŋayeli ni Ja he Nɔkwɛmɔ Nii
  • Nyɔŋmɔ Awuŋayeli He Baa Sɛɛnamɔ Kɛhaa Ewebii
  • Wɔsɛɛ Be Mli Ŋwɛi Awuŋayeli Nifeemɔi
  • Suɔmɔ Yeɔ Awuŋayeli ni Esaaa Nɔ Kunim
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Ani Esa akɛ Kristofoi Aye Awuŋa?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Nɔ ni Esa akɛ Ole yɛ Awuŋayeli He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Awuŋayeli Hã Aye Yosef Sane Fɔŋ
    Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Akɛ Kristofoi—Kpee Nifeemɔ Wolo—2020
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 9/15 bf. 8-14

Amɛyeɔ Yehowa Jamɔ Krɔŋŋ He Awuŋa

“Yehowa lɛ, awuŋayelɔ ji egbɛi; Mawu awuŋayelɔ ni.”—2 MOSE 34:14.

1. Mɛni ji Nyɔŋmɔ su titri, ni ekɔɔ ewuŋayeli he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

YEHOWA tsɔɔ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ eji ákɛ “Mawu awuŋayelɔ.” Obaajwɛŋ nɔ hewɔ lɛ he, akɛni jwɛŋmɔi fɔji yɔɔ wiemɔ, “awuŋayeli” sɛɛ lɛ hewɔ. Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ su titri ji suɔmɔ. (1 Yohane 4:8) No hewɔ lɛ esa akɛ awuŋayeli henumɔi ni aaaba yɛ egbɛfaŋ lɛ afee nɔ ni hi yɛ adesai agbɛfaŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaana akɛ, awuŋa ni Nyɔŋmɔ yeɔ lɛ he hiaa kɛha jeŋ muu fɛɛ toiŋjɔlɛ kɛ gbeekpamɔ.

2. Mɛni ji gbɛi komɛi ni atsɔɔ nɔ atsɔɔ Hebri wiemɔi kɛha “awuŋayeli” shishi?

2 Hebri wiemɔ ni akɛtsu nii kɛha “awuŋayeli” lɛ pueɔ fe shii 80 yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. Wiemɔi nɛɛ amli nɔ ni miihe ashɛ fã kɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ he. G. H. Livingston tsɔɔ mli akɛ, “kɛ akɛto Nyɔŋmɔ he lɛ, jwɛŋmɔ ni yɔɔ awuŋayeli sɛɛ lɛ etsɔɔɔ henumɔ ni ekɔ̃dɔ̃, shi moŋ, nɔ ni maa Yehowa pɛ jamɔ nɔ mi veveeve.” (The Pentateuch in Its Cultural Environment) No hewɔ lɛ, New World Translation lɛ tsɔɔ Hebri wiemɔ lɛ shishi yɛ bei komɛi amli akɛ “he ni atuɔ ahaa mɔ kome pɛ nɔ mi ni amaa.” (Ezekiel 5:13, NW) Shishitsɔɔmɔi krokomɛi ni sa ji “hiɛdɔɔ” loo “ekãa.”—Lala 79:5; Yesaia 9:7.

3. Awuŋayeli baanyɛ atsu yiŋtoo kpakpa he nii yɛ bei komɛi amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Abɔ gbɔmɔ akɛ mɔ ni nyɛɔ enuɔ awuŋa he, shi nɔ ni ejɛ adesa shigbeemɔ kɛmiibote esha mli lɛ mli eba ji awuŋayeli ni akɔ̃dɔ̃ lɛ. Shi kɛlɛ, adesa awuŋayeli baanyɛ atsu nɔ ko kpakpa. Ebaanyɛ etsirɛ mɔ koni ebu suɔlɔ ko he kɛjɛ sui gbohii ahe. Agbɛnɛ hu adesai baanyɛ ajie awuŋayeli kpakpa kpo kɛha Yehowa kɛ ejamɔ. (1 Maŋtsɛmɛi 19:10) Bɔni afee ni akɛ awuŋayeli kɛha Yehowa nɛɛ shishinumɔ ni ja aha hewɔ lɛ, abaanyɛ atsɔɔ Hebri wiemɔ lɛ shishi akɛ ehe “bienyɛyeli gbɛ ni aŋmɛɛɛ kwraa.”—2 Maŋtsɛmɛi 10:16, NW.

Shika Tsinabi Amaga Lɛ

4. Mɛɛ kita ni kɔɔ awuŋayeli ni ja he jeɔ kpo waa yɛ Mla ni Nyɔŋmɔ kɛha Israel lɛ mli?

4 Awuŋayeli ni ja he nɔkwɛmɔ nii ji nɔ ni ba, beni akɛ Mla lɛ ha Israelbii lɛ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ. Abɔ amɛ kɔkɔ shii abɔ akɛ amɛkaja nyɔŋmɔi ni gbɔmɛi kɛ amɛniji fee. Yehowa kɛɛ amɛ akɛ: “Mi, Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, miji Nyɔŋmɔ ni biɔ he ni atuɔ ahaa ekome too [loo, “Nyɔŋmɔ awuŋayelɔ (hiɛdɔlɔ); Nyɔŋmɔ ni eŋmɛɛɛ bienyɛyeli gbɛ”].” (2 Mose 20:5, NW, shishigbɛ niŋmaa; okɛto 2 Mose 20:22, 23; 22:20; 23:13, 24, 32, 33 he.) Yehowa kɛ Israelbii lɛ bote kpaŋmɔ mli, ni ewo amɛ shi akɛ ebaajɔɔ amɛ ni ekɛ amɛ baaba Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. (2 Mose 23:22, 31) Ni gbɔmɛi lɛ kɛɛ: “Nii fiaa ni Yehowa ewie lɛ, wɔɔfee ni wɔɔbo toi.”—2 Mose 24:7.

5, 6. (a) Te fee tɛŋŋ ni Israelbii lɛ fee esha kpeteŋkpele yɛ be mli ni amɛbɔ ŋsara yɛ Sinai Gɔŋ lɛ shishi lɛ? (b) Yehowa kɛ enɔkwa jalɔi lɛ jie awuŋayeli ni ja kpo yɛ Sinai yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Fɛɛ sɛɛ lɛ, etsɛɛɛ ni Israelbii lɛ fee esha amɛshi Nyɔŋmɔ. No mli lɛ amɛbɔ ŋsara yɛ Sinai Gɔŋ lɛ shishi. Mose ehi gɔŋ lɛ nɔ gbii pii, ni eehe famɔi lolo kɛmiijɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, ni gbɔmɛi lɛ nyɛ Mose nyɛmi nuu Aaron nɔ koni efee nyɔŋmɔ ko eha amɛ. Aaron kpɛlɛ nɔ, ni ekɛ shika ni gbɔmɛi lɛ kɛha lɛ fee tsinabi. Akɛɛ amaga nɛɛ damɔ shi kɛha Yehowa. (Lala 106:20) Enɔ jetsɛremɔ lɛ, amɛsha afɔlei ni amɛtee nɔ “amɛja lɛ.” Kɛkɛ ni “amɛshwɛ.”—2 Mose 32:1, 4, 6, 8, 17-19.

6 Mose kpeleke shi kɛjɛ gɔŋ lɛ nɔ beni Israelbii lɛ yeɔ gbijurɔ lɛ. Beni ena amɛ ahorabɔɔ jeŋba lɛ, ebo akɛ: “Namɔ yɔɔ Yehowa gbɛfaŋ?” (2 Mose 32:25, 26) Levibii lɛ bua amɛhe naa kɛba Mose ŋɔɔ, ni efa amɛ ni amɛkɔlɔ klantei ni amɛgbe wɔŋjalɔi ni nuɔ nii lɛ. Akɛni amɛjie awuŋa ni amɛyeɔ kɛhaa Nyɔŋmɔ jamɔ krɔŋŋ lɛ kpo hewɔ lɛ, Levibii lɛ gbe amɛ nyɛmimɛi ni eye fɔ lɛ ateŋ mɛi aaafee 3,000. Ni Yehowa wo nifeemɔ nɛɛ mli wu kɛtsɔ hela ni etsu kɛba mɛi ni je mli lɛ anɔ lɛ nɔ. (2 Mose 32:28, 35) Kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ ti famɔ lɛ mli ekoŋŋ akɛ: “Ni okaja nyɔŋmɔ kroko. Ejaakɛ Yehowa lɛ, Awuŋayelɔ ji egbɛi; Mawu awuŋayelɔ ni.”—2 Mose 34:14.

Baal Peor

7, 8. (a) Te fee tɛŋŋ ni Israelbii pii yagbee wɔŋjamɔ mli yɛ Baal Peor hewɔ? (b) Te fee tɛŋŋ ni gbele-hela ni jɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ ba naagbee?

7 Afii nyɔŋmai-ejwɛ sɛɛ, beni Israel maŋ lɛ miihe abote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Moab kɛ Midian yei ni he yɔɔ fɛo laka Israelbii lɛ ateŋ mɛi pii koni amɛbana amɛ gbɔfeemɔ mli ŋɔɔmɔ. Kulɛ esa akɛ nɛkɛ hii nɛɛ akpoo bɔ ni amɛkɛ apasa nyɔŋmɔi ajalɔi nɛɛ aaabɔ gbagbalii lɛ. (2 Mose 34:12, 15) Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛjo foi tamɔ tsinai ni ayaagbe amɛ, ni amɛkɛ yei lɛ bɔ ajwamaŋ, ni amɛfata amɛhe kɛjá Baal Peor.—Abɛi 7:21, 22; Mose 25:1-3.

8 Yehowa tsu gbele-hela ko kɛba koni egbe mɛi ni kɛ amɛhe wo bɔlɛnamɔ he jamɔ ni yɔɔ hiɛgbele nɛɛ mli lɛ. Nyɔŋmɔ fa Israelbii ni yeee fɔ lɛ akɛ amɛgbe amɛ nyɛmimɛi ni eye fɔ lɛ. Israel we nɔ onukpa ni atsɛɔ lɛ Zimri kɛ hiɛ ni gbooo nii tse atua, ni ekɛ Midian lumɔ ko biyoo ba ebuu lɛ mli koni ekɛ lɛ abana bɔlɛ. Beni osɔfo Pinehas ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ na enɛ lɛ, egbe ajwamaŋbɔlɔi enyɔ lɛ. Kɛkɛ ni gbele-hela lɛ sɛɛ fo, ni Nyɔŋmɔ jaje akɛ: “Pinehas eku mimli ni ewo Israelbii lɛ ala lɛ naa, ejaakɛ eye awuŋa eha mi yɛ amɛteŋ, ni ehaaa maplenee Israelbii lɛ yɛ miwuŋayeli lɛ mli.” (4 Mose 25:11) Eyɛ mli akɛ ahere maŋ lɛ yiwala kɛjɛ hiɛkpatamɔ mli moŋ, shi, kɛ hoo lɛ, Israelbii 23,000 gboi. (1 Korintobii 10:8) Amɛnine shɛɛɛ hiɛnɔkamɔ ni amɛshwe kɛjɛ jeeŋmɔ akɛ amɛaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ.

Kɔkɔbɔɔ he Nikasemɔ

9. Mɛni ba gbɔmɛi ni yɔɔ Israel kɛ Yuda lɛ anɔ akɛni amɛyeee Yehowa jamɔ krɔŋŋ he awuŋa hewɔ?

9 Nɔ ni yɔɔ awerɛho ji akɛ, etsɛɛɛ ni Israelbii lɛ ahiɛ kpa nikasemɔi nɛɛ anɔ. Amɛfeee mɛi ni yeɔ awuŋa amɛhaa Yehowa jamɔ krɔŋŋ lɛ. “Amɛkɛ amɛmagai lɛ ha [Nyɔŋmɔ] ye awuŋa.” (Lala 78:58) Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, Yehowa ha Ashurbii lɛ ŋɔ Israel akutsei nyɔŋma kɛtee nom mli yɛ 740 D.Ŋ.B. Toigbalamɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ ba Yuda akutsei enyɔ maŋtsɛyeli ni shwɛ lɛ nɔ, beni akpata Yerusalem, amɛ maŋtiase lɛ hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ. Agbe mɛi babaoo, ni aŋɔ mɛi ni yi na wala lɛ nom kɛtee Babilon. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ nɔkwɛmɔ nɔ kɛha Kristofoi fɛɛ ŋmɛnɛ nɛ!—1 Korintobii 10:6, 11.

10. Mɛni baaba amaga jalɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ anɔ?

10 Shikpɔŋ nɔ gbɔmɛi ayifalɛ mlijaa etɛ mli ekome—akpekpei 1,900—kɛɔ amrɔ nɛɛ akɛ amɛji Kristofoi. (1994 Britannica Book of the Year) Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi ni fa yaa sɔlemɔi ni amɛkɛ jamɔ he nibii, amagai, kɛ krɔɔs sɔrɔtoi tsuɔ nii yɛ amɛjamɔ mli. Yehowa eŋmɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ ewebii ni tsɔ amɛ amaga jamɔ nɔ amɛtee ewuŋayeli shi lɛ ahe. Ni asaŋ eŋmɛŋ mɛi ni kɛɔ akɛ Kristofoi ji amɛ ni kɛ jamɔ haa kɛtsɔɔ jamɔ he nibii anɔ lɛ ahe. Yesu Kristo kɛɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ Mumɔŋ, ni mɛi ni jaa lɛ lɛ, ja amɛja lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli.” (Yohane 4:24) Agbɛnɛ hu, Biblia lɛ bɔɔ Kristofoi kɔkɔ ni amɛtsi amɛhe kɛjɛ wɔŋjamɔ he. (1 Yohane 5:21) Amaga jalɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ fata mɛi ni amɛnine shɛŋ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ ahe.—Galatabii 5:20, 21.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofonyo baanyɛ aye wɔŋjamɔ he fɔ yɛ be mli ni ekulako shi ehako amaga, ni mɛni baaye abua mɔ ko koni ejo wɔŋjamɔ ni tamɔ nɛkɛ naa foi? (Efesobii 5:5)

11 Eyɛ mli akɛ anɔkwa Kristofonyo kulaŋ shi kɛha amaga kɔkɔɔkɔ moŋ, shi esa akɛ etsi ehe kɛjɛ nɔ fɛɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ akɛ wɔŋjamɔ, ehe tseee, kɛ esha lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛgbea nyɛhe nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ: ajwamaŋbɔɔ, nyaŋemɔ nitsumɔ, mlila, akɔnɔ fɔŋ, kɛ hiɛjoomɔ ni ji wɔŋjamɔ lɛ, nii ahewɔ ni Nyɔŋmɔ mlifu baa toigbele bii anɔ lɛ.” (Kolosebii 3:5, 6) Toiboo kɛha nɛkɛ wiemɔi nɛɛ biɔ ni akpoo jeŋba shara nifeemɔi. Enɛ biɔ ni atsi he kɛjɛ hiɛtserɛjiemɔ ni akɛteeɔ bɔlɛnamɔ he akɔnɔ ni he tseee shi lɛ he. Yɛ nɔ najiaŋ ni aaagbe akɔnɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, anɔkwa Kristofoi yeɔ Nyɔŋmɔ jamɔ krɔŋŋ he awuŋa.

Sɛɛ Mli Awuŋayeli ni Ja he Nɔkwɛmɔ Nii

12, 13. Yesu to okadi ni ekaaa efɔ shi yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ krɔŋŋ he awuŋayeli kpojiemɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Nuu ni fee awuŋayeli kɛha Nyɔŋmɔ jamɔ krɔŋŋ ni ekaaa he nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ ji Yesu Kristo. Ena jarayelɔi hiɛjoolɔi ni miihɔɔ nii yɛ sɔlemɔtsu lɛ kpo lɛ nɔ yɛ esɔɔmɔ be lɛ klɛŋklɛŋ afi lɛ mli. Ekolɛ ehe bahia ni Yudafoi ni amɛba maŋ lɛ saramɔ lɛ atsake amɛ maŋsɛɛ shika lɛ koni amɛna shika ni amɛkɛbaatsu sɔlemɔwe too ni abaakpɛlɛ nɔ. Ehe miihia hu ni amɛhe kooloi kɛ loofɔji bɔni afee ni amɛkɛshã afɔlei ni Nyɔŋmɔ Mla biɔ lɛ. Kulɛ esa akɛ atsu nɛkɛ jarayeli nitsumɔi nɛɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ kpo lɛ sɛɛ. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, jarayelɔi lɛ miitsɔ amɛ nyɛmimɛi lɛ ajamɔ mli hiamɔ nii anɔ amɛkɛmiina nii, kɛtsɔ jara ni wa ni amɛhɔ̃ɔ amɛ nibii lɛ nɔ. Akɛni Nyɔŋmɔ anɔkwa jamɔ krɔŋŋ he awuŋa loo hiɛdɔɔ eye lɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛ kpelebii shwie tooi lɛ kɛ tsinai lɛ. Kɛkɛ ni etsirɛ mɛi ni tsakeɔ shikai lɛ akpɔ̃lɔi lɛ, ni ekɛɛ: “Nyɛkaŋɔa mi-Tsɛ we lɛ nyɛfea jara nɔ!” (Yohane 2:14-16) Enɛ hewɔ lɛ, Yesu ha wiemɔi ni yɔɔ Lala 69:10 lɛ ba mli akɛ: “Ejaakɛ owe lɛ he hiɛdɔɔ [loo, “awuŋa,” Byington] lɛ eye mi.”

13 Afii etɛ sɛɛ lɛ, Yesu na jarayelɔi hiɛjoolɔi lɛ ni amɛmiiye jara yɛ Yehowa sɔlemɔwe lɛ ekoŋŋ. Ani ebaatsuu he, nɔ ni ji shii enyɔ nɔ? Ewuŋayeli kɛha Nyɔŋmɔ jamɔ krɔŋŋ lɛ mli wa nakai nɔŋŋ tamɔ be mli ni eje esɔɔmɔ lɛ shishi lɛ. Eshwie mɛi ni hɔ̃ɔ nii kɛ mɛi ni heɔ nii lɛ fɛɛ kɛjɛ jɛmɛ. Ni ekɛ yiŋtoo ni mli wa kɛha nakai feemɔ lɛ ha, akɛ: “Ani aŋmako akɛ: ‘Aaatsɛ miwe lɛ, jeŋmaji fɛɛ asɔlemɔwe’? Shi nyɛ lɛ, nyɛkɛfee ojotswalɔi abu!” (Marko 11:17) Mɛɛ hekamɔ he nɔkwɛmɔ nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ kɛ awuŋayeli ni ja kpojiemɔ po nɛ!

14. Te esa akɛ Yesu awuŋayeli kɛha jamɔ krɔŋŋ lɛ asa wɔhe aha tɛŋŋ?

14 Nuntsɔ Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam bianɛ lɛ su kɛ baŋ tsakeko. (Hebribii 13:8) Eyeɔ awuŋa yɛ e-Tsɛ lɛ jamɔ krɔŋŋ he yɛ afii ohai 20 nɛɛ mli taakɛ efee beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ. Abaanyɛ ana enɛ yɛ Yesu shɛɛ saji ni ekɛha asafoi kpawo lɛ ni aŋma yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ mli. Amɛnaa amɛmlibaa bianɛ, yɛ “Nuntsɔ lɛ gbi lɛ” nɔ lɛ. (Kpojiemɔ 1:10; 2:1–3:22) Bɔfo Yohane na Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam lɛ yɛ ninaa mli “ni ehiŋmɛii tamɔ lalilɛi.” (Kpojiemɔ 1:14) Enɛ tsɔɔ akɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni teeɔ ehe ni Kristo enaaa, yɛ be mli ni esaraa asafoi lɛ koni ekwɛ ni amɛhi shi yɛ hetsemɔ mli ni amɛfee mɛi ni sa kɛha Yehowa sɔɔmɔ lɛ. Ehe miihia ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi aha kɔkɔ ni Yesu bɔ eshi nuntsɔmɛi enyɔ—Nyɔŋmɔ kɛ ninámɔ, ni aaabɔ mɔdɛŋ asɔmɔ amɛ lɛ ahi amɛjwɛŋmɔ mli. (Mateo 6:24) Yesu kɛɛ Laodikea asafo lɛ mli bii ni diɔ ninámɔ sɛɛ lɛ akɛ: “Akɛni kulɔkulɔ oyɔɔ, ni obɛ ŋanii ni obɛ kalakala hu hewɔ lɛ, mibashweo yɛ midaaŋ mashwie. . . . No hewɔ lɛ, ohiɛ adɔ ni otsake otsui.” (Kpojiemɔ 3:14-19) Esa akɛ asafoŋ onukpai ni ahala amɛ lɛ atsɔ wiemɔ kɛ nɔkwɛmɔ nɔ nɔ amɛye amɛbua amɛ nanemɛi heyelilɔi lɛ koni amɛkwa ninámɔ he tsɔne lɛ. Esa akɛ onukpai lɛ abu asafoku lɛ he kɛjɛ bɔlɛnamɔ je nɛɛ jeŋba kpɔtɔmɔ lɛ he. Kɛfata he lɛ, esaaa akɛ Nyɔŋmɔ webii ŋmɛɔ Isabel su ko kwraa gbɛ yɛ asafo lɛ mli.—Hebribii 12:14, 15; Kpojiemɔ 2:20.

15. Bɔfo Paulo kase Yesu yɛ awuŋa ni ayeɔ ahaa Yehowa jamɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Bɔfo Paulo ji mɔ ko ni kaseɔ Kristo. Bɔni afee ni ebu Kristofoi ni abaptisi amɛ ehee lɛ ahe kɛjɛ mumɔŋ nibii ni esaaa lɛ ahe lɛ, ekɛɛ: “Miiye nyɛhe awuŋa miiha Nyɔŋmɔ.” (2 Korintobii 11:2) Dani eeekɛɛ enɛ lɛ, no mli lɛ Paulo awuŋayeli kɛha jamɔ krɔŋŋ lɛ etsirɛ lɛ ni efã nɛkɛ asafo nɛɛ nɔŋŋ akɛ amɛshwie ajwamaŋbɔlɔ ko ni tsakeee etsui ni baanyɛ ana mɛi anɔ hewalɛ fɔŋ lɛ kɛjɛ asafo lɛ mli. Mumɔ naa famɔi ni akɛha yɛ nakai be lɛ mli lɛ eye ebua onukpai waa ŋmɛnɛ, yɛ be mli ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛha Yehowa Odasefoi asafoi fe 75,500 lɛ ahe atse lɛ.—1 Korintobii 5:1, 9-13.

Nyɔŋmɔ Awuŋayeli He Baa Sɛɛnamɔ Kɛhaa Ewebii

16, 17. (a) Beni Nyɔŋmɔ gbala blema Yuda toi lɛ, mɛɛ su jeŋmaji lɛ jie lɛ kpo? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ejie ewuŋayeli kɛha Yerusalem kpo beni Yuda ehi nomŋɔɔ mli afii 70 sɛɛ lɛ?

16 Beni Nyɔŋmɔ gbala gbɔmɛi ni yɔɔ Yuda lɛ toi kɛtsɔ gbɛ ni eŋmɛ koni akɛ amɛ aya nom mli yɛ Babilon lɛ nɔ lɛ, aye amɛhe fɛo. (Lala 137:3) Yɛ awuŋayeli kɛ hetsɛ̃ hewɔ lɛ, Edom bii lɛ ye bua Babilonbii lɛ po ni amɛkɛ amanehulu ba Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ, ni Yehowa kadi enɛ. (Ezekiel 35:11; 36:15) Mɛi ni je mli lɛ tsake amɛtsui yɛ nomŋɔɔ lɛ mli, ni yɛ afii 70 sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ amɛ ba amɛ shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ.

17 Kɛjɛ shishijee lɛ, Yudafoi lɛ ashihilɛ bafee nɔ ni haomɔ yɔɔ mli waa. Yerusalem maŋtiase lɛ kɛ esɔlemɔtsu lɛ jwere shi amaŋfɔ. Shi jeŋmaji ni ebɔle amɛhe kɛkpe lɛ te shi wo mɔdɛŋ fɛɛ ni aaabɔ ni ama sɔlemɔtsu lɛ ekoŋŋ lɛ. (Ezra 4:4, 23, 24) Te Yehowa nu enɛ he eha tɛŋŋ? Sane ni ajɛ mumɔŋ aŋma afɔ shi lɛ kɛɔ akɛ: “Bɔ ni Yehowa Zebaot kɛɛ nɛ: ‘Awuŋa kpeteŋkpele miyeɔ yɛ Yerusalem kɛ Zion he nɛɛ, shi mimli efu jeŋmaji ni he ejɔ amɛ lɛ naakpa; ejaakɛ beni mimli fu fioo kɛkɛ lɛ, amɛ lɛ amɛye amɛbua nɔ fɔŋ lɛ.’ No hewɔ lɛ, bɔ ni Yehowa Zebaot kɛɛ nɛ: ‘Mikɛ musuŋtsɔlɛi eku sɛɛ eba Yerusalem, aaama mishia lɛ yɛ emli,’ Yehowa Zebaot kɛɛ.” (Zakaria 1:14-16) Shiwoo nɛɛ ba mli anɔkwale, ni aku sɛɛ ama sɔlemɔtsu lɛ kɛ Yerusalem maŋtiase lɛ yɛ omanyeyeli mli.

18. Mɛni ba anɔkwa Kristofoi anɔ yɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ mli?

18 Anɔkwa Kristofoi asafo lɛ na niiashikpamɔ ko ni tamɔ nakai yɛ afii ohai 20 lɛ mli. Yehowa gbala ewebii lɛ atoi yɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ mli, ejaakɛ amɛfeee mɛi ni kɛ amɛhe wooo nakai je lɛŋ béi lɛ mli kwraa. (Yohane 17:16) Nyɔŋmɔ ŋmɛ maŋkwramɔŋ hewalɛi lɛ agbɛ ni amɛhao amɛ, ni Kristendom osɔfoi lɛ amli fili amɛ yɛ amanehulu nɛɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, osɔfoi lɛ nyiɛ maŋkwralɔi lɛ ni awoɔ amɛ hewalɛ koni amɛtsi Biblia Kaselɔi, taakɛ atsɛɔ Yehowa Odasefoi yɛ nakai be lɛ mli lɛ anitsumɔ lɛ naa lɛ hiɛ.—Kpojiemɔ 11:7, 10.

19. Yehowa ejie awuŋayeli kpo yɛ ejamɔ he kɛjɛ 1919 yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Shi, Yehowa ye ejamɔ he awuŋa, ni esaa ekɛ ewebii ni amɛtsake amɛtsui lɛ ba eduromɔ mli ekoŋŋ yɛ ta lɛ sɛɛ afi ni ji 1919 mli. (Kpojiemɔ 11:11, 12) Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, Yehowa yijielɔi lɛ ayi efa kɛjɛ mɛi ni shɛɛɛ 4,000 yɛ 1918 kɛyashɛ nɔ ni miihe ashɛ akpekpei 5 ŋmɛnɛ. (Yesaia 60:22) Etsɛŋ, Yehowa awuŋayeli kɛha ejamɔ krɔŋŋ lɛ baajie ehe kpo yɛ gbɛi sɔrɔtoi ni mli wa babaoo nɔ.

Wɔsɛɛ Be Mli Ŋwɛi Awuŋayeli Nifeemɔi

20. Mɛni etsɛŋ ni Nyɔŋmɔ baafee koni ekɛtsɔɔ awuŋa ni eyeɔ ehaa jamɔ krɔŋŋ?

20 Kristendom sɔlemɔi lɛ kɛ afii ohai abɔ enyiɛ Yudafoi ni kwa hemɔkɛyeli ni tee Yehowa awuŋayeli shi lɛ agbɛ lɛ sɛɛ. (Ezekiel 8:3, 17, 18) Etsɛŋ ni Yehowa Nyɔŋmɔ baafee nii, ni ekɛ nifeemɔi ni naa wa baawo Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ mli bii lɛ atsuii amli. Enɛ baatsirɛ maŋkwramɔŋ hewalɛi nɛɛ ni amɛfee Kristendom kɛ apasa jamɔi krokomɛi ni eshwɛ lɛ amaŋfɔ̃. (Kpojiemɔ 17:16, 17) Anɔkwa jalɔi baaje nakai ŋwɛi kojomɔ he nitsumɔ ni yɔɔ gbeyei lɛ mli. Amɛbaahere ŋwɛi bɔɔ nii ni kɛɔ akɛ: “Haleluya! . . . Akɛni ekojo ajwamaŋ kpeteŋkpele [apasa jamɔ] lɛ ni kɛ ejwamaŋbɔɔ [epasa tsɔɔmɔi kɛ sɛɛfimɔ ni ekɛhaa maŋkwramɔ ni ekpɔtɔ] lɛ efite shikpɔŋ lɛ, ni etɔ etsuji lɛ ala lɛ he owele yɛ enɔ” lɛ awiemɔi lɛ anɔ.—Kpojiemɔ 19:1, 2.

21. (a) Mɛni Satan kɛ egbɛjianɔtoo lɛ baafee beni akpata apasa jamɔ hiɛ lɛ sɛɛ? (b) Te Nyɔŋmɔ baahere nɔ aha tɛŋŋ?

21 Mɛni baaba, yɛ be mli ni akpata jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ hiɛ lɛ sɛɛ? Satan baatsirɛ maŋkwramɔŋ hewalɛi lɛ ayisɛɛ koni amɛto Yehowa webii atutuamɔ yɛ jeŋ muu fɛɛ he gbɛjianɔ. Te anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ baafee enii yɛ mɔdɛŋ ni Satan bɔɔ koni ekpata anɔkwa jamɔ hiɛ kɛjɛ shikpɔŋ nɔ lɛ he eha tɛŋŋ? Ezekiel 38:19-23 kɛɔ wɔ akɛ: “Miwie yɛ miwuŋayeli [loo, hiɛdɔɔ] kɛ mi [Yehowa] mlifu la lɛŋ: . . . Ni matsɔ gbele-hela kɛ lá nɔ mikɛ lɛ [Satan] aaakojo, ni maha nugbɔnɛmɔ ni looɔ nibii kɛyaa kɛ nyɔŋmɔŋtɛi kɛ la kɛ swɔɔ anɛ ashwie lɛ kɛ etai lɛ kɛ majimaji babaoo ni fata ehe lɛ anɔ. Ni mafee mihe agbo, ni mafee mihe krɔŋkrɔŋ, ni maha ale mi yɛ jeŋmaji pii ahiɛ, ni amɛaana amɛle akɛ miji Yehowa.”—Kwɛmɔ Zefania 1:18; 3:8 hu.

22. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔyeɔ Yehowa jamɔ krɔŋŋ he awuŋa?

22 Kwɛ miishɛjemɔ sane ni eji akɛ wɔɔle akɛ, jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ kɛ awuŋayeli kwɛɔ enɔkwa jalɔi anɔ! Yɛ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ ni wɔyɔɔ kɛha emlihilɛ ni esaaa wɔ lɛ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔyea Yehowa Nyɔŋmɔ jamɔ krɔŋŋ lɛ he awuŋa. Eba akɛ wɔkɛ ekãa aaaya nɔ ashiɛ sanekpakpa lɛ ni wɔkɛ hekɛnɔfɔɔ amɛ gbi ni yɔɔ nyam lɛ, beni Yehowa feɔ ehe agbo ni etseɔ egbɛ́i kpeteŋkpele lɛ he lɛ.—Mateo 24:14.

Saji Otii Kɛha Nɔjwɛŋmɔ

◻ Akɛ aye awuŋa aha Yehowa lɛ tsɔɔ mɛni?

◻ Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni blema Israelbii lɛ fee lɛ mli?

◻ Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwa awuŋa ni wɔɔha Yehowa aye?

◻ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo ejie awuŋayeli kpo amɛha jamɔ krɔŋŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 12]

Suɔmɔ He Tsɛ̃ɛɛ Mɔ

AFII ohai 19 lɛ mli Biblia he nilelɔ Albert Barnes ŋma yɛ hetsɛ̃ he akɛ: “Eji efɔŋ feemɔi ni ajieɔ amɛ kpo ni ale waa lɛ ateŋ ekome, ni etsɔɔ bɔ ni gbɔmɔ efite waa eha lɛ mli faŋŋ.” Etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni baanyɛ atsɔɔ he ni tawuu kɛ béi kɛ jeŋ gbɛjianɔtoi lɛ ashishitoo fɛɛ jɛ—mɛi ni kɛɛ Kristofoi po ji amɛ lɛ aŋaatsɔ̃i kɛ yiŋtoi ni fiteɔ amɛjamɔ lɛ babaoo ni efeɔ amɛ mɛi ni amɛjwɛŋmɔ yɔɔ je lɛŋ nibii anɔ lɛ kɛya amɛ shishijee diɛŋtsɛ he lɛ—naa baakpɛ ehe akɛ eeele bɔ ni enɛɛmɛi fɛɛ jɛ hetsɛ̃ titri. Edɔɔ wɔ akɛ mɛi krokomɛi eshwere babaoo fe wɔ; wɔmiishwe ni wɔnine ashɛ nɔ ni mɛi krokomɛi yɔɔ lɛ anɔ, eyɛ mli akɛ wɔbɛ no he hegbɛ; ni nɔ ni ekɛ mɔ yaa he ji gbɛi fɔji sɔrɔtoi ni adiɔ sɛɛ koni akɛba ŋɔɔmɔi ni amɛnaa kɛjɛɔ mli lɛ ashi lɛ, loo ni wɔ diɛŋtsɛ wɔnine ashɛ nɔ, loo ni atsɔɔ akɛ amɛbɛ babaoo po taakɛ bɔ ni asusuɔ akɛ amɛyɔɔ lɛ. . . . nɛkɛ gbɛ nɔ hetsɛ̃ mumɔ ni yɔɔ wɔtsuii amli lɛ naa miishɛɛ yɛ.”—Romabii 1:29; Yakobo 4:5.

Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, Barnes wie wiemɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ ni kɔɔ suɔmɔ, ni “he tsɛ̃ɛɛ mɔ” lɛ he. (1 Korintobii 13:4) Eŋma akɛ: “Suɔmɔ he tsɛ̃ɛɛ miishɛɛ ni mɛi krokomɛi naa mli ŋɔɔmɔ lɛ; enyãa amɛhilɛ-kɛhamɔ he; ni yɛ be mli ni amɛ miishɛɛ yaa hiɛ . . . lɛ, mɛi ni suɔmɔ naa amɛnɔ hewalɛ lɛ . . . baŋ lɛ shi; amɛwoŋ amɛ hiɛgbele yɛ nii ni amɛna hewɔ; amɛtsiŋ amɛhe kɛjɛŋ nakai miishɛɛnamɔ lɛ he; amɛwieŋ huhuuhu loo ni amɛaaha edɔ amɛ akɛ amɛnine shɛɛɛ duromɔ babaoo ni tamɔ nɛkɛ nɔ. . . . Kɛ wɔsumɔ mɛi krokomɛi—kɛ wɔmli filiɔ wɔ yɛ amɛ miishɛɛnamɔ he lɛ, esaaa akɛ wɔhe tsɛ̃ɔ amɛ.”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Pinehas ye awuŋa eha Yehowa jamɔ krɔŋŋ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje