Gbele Sɛɛ Shihilɛ—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ, Yɛ Nɛgbɛ, Mɛɛ Be?
GBƆMƆ Bɔlɔ kɛ Wala-Halɔ lɛ diɛŋtsɛ maa nɔ aduatsɔ akɛ adesa gbele kɛ wala shihilɛ baaa naagbee kɛyaaa naanɔ. Agbɛnɛ hu, Nyɔŋmɔ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ, jeee akɛ abaanyɛ ahi shi ekoŋŋ yɛ shihilɛ be kpalaŋŋ ko mli kɛkɛ, shi abaahi shi kɛ gbɛkpamɔ akɛ, akɛ gbele ekpeŋ gbi ko gbi ko dɔŋŋ! Bɔfo Paulo wie he kuku, ni kɛ̃lɛ kɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ akɛ: “[Nyɔŋmɔ] ekɛ sɛɛdaamɔ nɔ̃ eha gbɔmɛi fɛɛ, akɛni etee lɛ [Kristo Yesu] shi kɛjɛ gbohii ateŋ hewɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 17:31, NW.
Shi kɛlɛ, sanebimɔi titrii etɛ yɛ lolo ni ahako hetoo: Te aaafee tɛŋŋ ni gbɔmɔ ni egbo aaaba wala mli hu? Mɛɛ be enɛ baaba? Nakai wala hee lɛ baa shihilɛ mli yɛ nɛgbɛ? Aha sanebimɔi nɛɛ ahetoo sɔrɔtoi yɛ je lɛŋ fɛɛ, shi nɔ titri ni haa aleɔ anɔkwale ni yɔɔ sane lɛ mli ji, ni anu nɔ ni baa adesai anɔ yɛ amɛ gbele be mli lɛ shishi yɛ anɔkwale mli.
Ani Shihilɛ ni Gbele Bɛ Mli Ji Hetoo Lɛ?
Nɔ ko ni aheɔ ayeɔ babaoo ji akɛ, adesai fɛɛ fã ko gbooo, ni akɛ amɛ gbɔmɔtsei pɛ gboɔ. Eyɛ faŋŋ akɛ onu nɔ ni akɛɔ nɛɛ. Atsɛɔ nɛkɛ fã nɛɛ ni akɛɛ egbooo lɛ yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ akɛ “susuma” loo “mumɔ.” Akɛɛ ehiɔ shi beni gbɔmɔtso lɛ egbo sɛɛ, ni eyaa nɔ ehiɔ shi yɛ he kroko. Eyɛ faŋŋ akɛ, jeee Biblia lɛ mli hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ jɛ. Eji anɔkwale akɛ, blema Hebri Biblia mli gbɔmɛi kpa shihilɛ yɛ gbele sɛɛ gbɛ, shi jeee kɛtsɔ amɛ fã ko ni gbooo ni aaahi shi lɛ nɔ. Amɛkɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ kpa shihilɛ mli ni amɛaaku sɛɛ amɛba ekoŋŋ yɛ wɔsɛɛ be mli yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ gbɛ kɛtsɔ naakpɛɛ nii ni ji gbohiiashitee nɔ.
Blematsɛ Abraham ji mɔ ni na hemɔkɛyeli yɛ wɔsɛɛ be gbohiiashitee lɛ mli lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni ekaaa. Beni etsɔɔ bɔ ni Abraham sumɔɔ ni ekɛ ebinuu Isak ashã afɔle lɛ mli lɛ, Hebribii 11:17-19 kɛɔ akɛ: “Hemɔkɛyeli naa Abraham ŋɔ Isak eyashã afɔle, beni aka lɛ lɛ, . . . ejaakɛ ebu akɛ Nyɔŋmɔ yɛ hewalɛ ni ekɛaatee lɛ shi kɛaajɛ gbohii ateŋ tete, ni lɛlɛŋ, enine shɛ enɔ nakai ekoŋŋ,” ejaakɛ Nyɔŋmɔ biii ni akɛ Isak ashã afɔle. Agbɛnɛ hu, beni eyeɔ mra be mli hemɔkɛyeli ni yɔɔ Israelbii lɛ ateŋ akɛ amɛbaaba shihilɛ mli ekoŋŋ yɛ sɛɛ mli be ko mli (shi jeee wala nɔ ni amɛaatsa nɔŋŋ ekoŋŋ yɛ mumɔi ashihilɛ he lɛ) he odase lɛ, gbalɔ Hoshea ŋma akɛ: “Makpɔ amɛ kɛaajɛ gbohiiaje [Sheol, adesai akwamaŋ gbonyobu] dɛŋ, majie amɛ kɛaajɛ gbele mli!”—Hoshea 13:14.
No hewɔ lɛ, mɛɛ be shihilɛ ni gbele bɛ mli ni yɔɔ adesa mli lɛ ba Yudafoi asusumɔ kɛ hemɔkɛyeli mli? Encyclopaedia Judaica lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ, “eeenyɛ efee akɛ Hela hewalɛ naa ni tsɔɔmɔ ni kɔɔ susuma ni gbooo he lɛ tsɔ ebote Yudafoi ajamɔ mli.” Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yudafoi ni amɛtu amɛhe amɛha ni hi shi kɛbashi Kristo be lɛ mli lɛ he amɛye ni amɛkpa wɔsɛɛ be gbohiiashitee gbɛ lolo. Wɔbaanyɛ wɔna enɛ faŋŋ kɛjɛ sanegbaa ni tee nɔ yɛ Yesu kɛ Marta teŋ yɛ enyɛmi nuu Lazaro gbele lɛ he lɛ mli: “Agbɛnɛ Marta bakɛɛ Yesu akɛ: Nuntsɔ, eji oyɛ biɛ kulɛ, minyɛmi lɛ naaa agbo. . . . Yesu kɛɛ lɛ akɛ: Onyɛmi nuu lɛ baate shi. Marta kɛɛ lɛ akɛ: Mile akɛ ebaate shi yɛ gbohiiashitee lɛ mli, yɛ naagbee gbi lɛ nɔ.”—Yohane 11:21-24.
Shihilɛ ni Gbohii lɛ Yɔɔ Mli
Ehe ehiaaa ni asusu yiŋ yɛ sane lɛ he yɛ biɛ hu. Biblia mli anɔkwale ni kã shi faŋŋ ji akɛ, gbohii lɛ “ewɔ,” amɛleee nɔ ko nɔ ko, ni amɛbɛ henumɔ loo nilee ko kwraa. Akɛ anɔkwale ni tamɔ nɛkɛ haaa yɛ gbɛ ni yɔɔ hwanyaŋŋ, ni eshishinumɔ wa nɔ yɛ Biblia lɛ mli. Susumɔ ŋmalɛi ni amɛshishinumɔ waaa nɛɛ ahe: “Shi hiɛkalɔi le akɛ amɛbaagboi; shi gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko . . . Nɔ fɛɛ nɔ tsumɔ ni onine aaashɛ nɔ lɛ, okɛ ohewalɛ atsu; ejaakɛ nitsumɔ loo yiŋshwiemɔ loo nilee loo ŋaa ko bɛ gbohiiaje he ni oyaa lɛ.” (Jajelɔ 9:5, 10) “Nyɛkaŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔa lumɛi, loo gbɔmɔ bi ko ni yelikɛbuamɔ ko bɛ edɛŋ lɛ nɔ. Kɛ emumɔ je emli lɛ, ekuɔ esɛɛ kɛyaa esũ lɛ mli ekoŋŋ; nakai gbi lɛ nɔŋŋ eyiŋtoi lɛ laajeɔ.”—Lala 146:3, 4.
Belɛ anuɔ nɔ hewɔ ni Yesu Kristo wie gbele he akɛ wɔ̀ lɛ shishi. Bɔfo Yohane ŋma sanegbaa ko ni tee nɔ yɛ Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ateŋ lɛ efɔ shi: “Ekɛɛ amɛ akɛ: Wɔshieŋtsɛ Lazaro ewɔ; shi miiya ni mayatsiɛ lɛ yɛ wɔ̀ lɛ mli. Kɛkɛ ni ekaselɔi lɛ kɛɛ: Nuntsɔ, kɛ wɔ̀ ewɔ lɛ, no lɛ ehe baawa lɛ mɔ. Shi egbele he Yesu wie lɛ; shi amɛ lɛ amɛsusu akɛ wɔ̀ kpakpa hewɔ ewie. Agbɛnɛ Yesu kɛɛ amɛ faŋŋ akɛ: Lazaro egbo.”—Yohane 11:11-14.
Gbɔmɔ Muu lɛ Fɛɛ Gboɔ
Bɔ ni adesa gbele yɔɔ ha lɛ kɔɔ gbɔmɔ muu lɛ fɛɛ he, jeee gbɔmɔtso lɛ pɛ gbele. Bɔ ni Biblia mli wiemɔi ni yɔɔ faŋŋ lɛ tsɔɔ lɛ, esa akɛ wɔmu sane naa akɛ, gbɔmɔ bɛ susuma ni gbooo ni baanyɛ ahi shi yɛ egbɔmɔtso lɛ gbele sɛɛ. Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ susuma baanyɛ agbo. “Naa, susumai lɛ fɛɛ lɛ, minii ni; bɔ ni tsɛ susuma ji minɔ lɛ, nakai nɔŋŋ bi susuma hu ji minɔ; susuma ni feɔ esha lɛ, lɛ nɔŋŋ eeegbo!” (Ezekiel 18:4) He ko he ko bɛ ni awie wiemɔi “gbooo” loo “shihilɛ ni gbele bɛ mli” he akɛ eyɛ adesai amli.
New Catholic Encyclopedia lɛ kɛ sane mlitsɔɔmɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni kɔɔ Hebri kɛ Hela wiemɔi ahe ni atsɔɔ shishi akɛ “susuma” yɛ Biblia lɛ mli lɛ haa: “Susuma ni yɔɔ KM [Kpaŋmɔ Momo] lɛ mli ji nepeš, yɛ KH [Kpaŋmɔ Hee] lɛ mli lɛ [psy·kheʹ]. . . . Nepeš baa kɛjɛɔ shishijee shishifãa ni ekolɛ eshishi ji amũ, mli, ni yɛ no hewɔ lɛ . . . akɛni mũmɔ kɛ sɔrɔto feemɔ baa hiɛkalɔi kɛ gbohii ateŋ hewɔ lɛ, nepeš shishinumɔ bafee wala loo mɔ diɛŋtsɛ, aloo yɛ ekukufoo mli lɛ, mɔ aŋkro wala. . . . Gbɔmɔtso kɛ susuma mligbalamɔi enyɔ ko bɛ KM lɛ mli. Israelnyo lɛ na bɔ ni nibii yɔɔ faŋŋ, kpetekpelee, no hewɔ lɛ ebuɔ adesai akɛ gbɔmɛi shi jeee nɔ ni fãi sɔrɔtoi ni esoro amɛ feɔ. Eyɛ mli akɛ, akɛ wɔ wiemɔ ni ji susuma, tsɔɔ nepeš shishi moŋ, shi etsɔɔɔ susuma ni esoro no yɛ gbɔmɔtso loo mɔ aŋkro he kɔkɔɔkɔ. . . . Wiemɔ [psy·kheʹ] lɛ ji KH wiemɔ ni kɛ nepeš yeɔ egbɔ. Ebaanyɛ etsɔɔ wala shishijee, wala diɛŋtsɛ, loo mɔ ni yɔɔ wala mli.”
No hewɔ lɛ, obaanyɛ ona akɛ, yɛ gbele mli lɛ, gbɔmɔ ni yɔɔ wala mli tsutsu, loo susuma ni hiɛ kã lɛ, kpaa shihilɛ. Gbɔmɔtso lɛ kuɔ sɛɛ kɛyaa “sũ” loo shikpɔŋ lɛ mli nibii amli ekoŋŋ, ekolɛ kɛtsɔ efũu kɛ ekpɔtɔmɔ nɔ fiofio loo yɛ oyaiyeli mli kɛtsɔ eshãa nɔ. Yehowa kɛɛ Adam akɛ: “Sũ jio, ni sũ mli oooku osɛɛ kɛaatee!” (1 Mose 3:19) Belɛ, te aaafee tɛŋŋ ni gbele sɛɛ wala aaanyɛ aba hu? No ji akɛ, Nyɔŋmɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ ekaimɔ yɛ mɔ ni gbo lɛ he. Yehowa yɛ naakpɛɛ hewalɛ kɛ nyɛmɔ ni ekɛaabɔ adesai, no hewɔ lɛ, esaaa akɛ efeɔ naakpɛɛ akɛ eeenyɛ ebaa mɔ aŋkro lɛ shihilɛ he saji ayi pɛpɛɛpɛ yɛ ekaimɔ mli. Hɛɛ, gbɛkpamɔi fɛɛ kɛha nakai mɔ lɛ akɛ eeehi shi ekoŋŋ lɛ damɔ Nyɔŋmɔ nɔ.
Enɛ ji wiemɔ “mumɔ,” ni awieɔ he akɛ ekuɔ esɛɛ kɛyaa anɔkwa Nyɔŋmɔ ni ŋɔha lɛ ŋɔɔ ekoŋŋ lɛ shishi. Beni etsɔɔ nɔ ni jɛɔ enɛ mli baa lɛ mli lɛ, Jajelɔ wolo lɛ mumɔ naa niŋmalɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Ni sũ lɛ aaaku esɛɛ aya shikpɔŋ, bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔŋŋ, ni mumɔ lɛ aaaku esɛɛ aya Nyɔŋmɔ ni ŋɔha lɛ ŋɔɔ.”—Jajelɔ 12:7.
Nyɔŋmɔ pɛ baanyɛ aha mɔ ko aba wala mli. Beni Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɔ yɛ Eden ni emu “wala mumɔ” ewo egugɔ mli, kɛfata kɔɔyɔɔ ni ekɛwo Adam flufla mli obɔ lɛ he lɛ, Yehowa ha wala hewalɛ kanya wala yibii ni yɔɔ egbɔmɔtso lɛ mli lɛ fɛɛ. (1 Mose 2:7) Akɛni fɔlɔi baanyɛ amɛkɛ wala hewalɛ nɛɛ aha amɛbii kɛtsɔ hɔŋɔɔ kɛ fɔmɔ nɔ hewɔ lɛ, abaanyɛ awie yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ adesa wala jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, eyɛ mli akɛ enine shɛ nɔ kɛtsɔ fɔlɔi lɛ anɔ.
Gbohiiashitee—Miishɛɛ Be
Esaaa akɛ, akɛ gbohiiashitee futuɔ balamɔ loo fɔmɔ ekoŋŋ kɛmiiya gbɔmɔtso kroko mli, ni bɛ sɛɛfimɔ ko yɛ Ŋmalɛi Krɔŋkrɔŋi lɛ amli lɛ. Balamɔ loo fɔmɔ ekoŋŋ kɛmiiya gbɔmɔtso kroko mli lɛ ji hemɔkɛyeli ni tsɔɔ akɛ, kɛ gbɔmɔ lɛ gbo sɛɛ lɛ, afɔɔ lɛ ekoŋŋ yɛ shihilɛ kome loo shihilɛi ni tsaraa nɔ mli. Akɛɛ afɔɔ lɛ kɛyaa shihilɛ ni nɔ kwɔ loo nɔ ni baa shi mli, kɛ akɛto mɔ lɛ tsutsu shihilɛ he, ni edamɔ nɔ ni asusuɔ akɛ etsũ yɛ nakai etsutsu shihilɛ mli lɛ nɔ. Yɛ hemɔkɛyeli nɛɛ naa lɛ, abaanyɛ “afɔ mɔ ekoŋŋ” ákɛ gbɔmɔ loo ákɛ kooloo. Enɛ kɛ nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ lɛ kpaaa gbee kwraa.
Atsɔɔ Hela wiemɔ a·naʹsta·sis, ni eshishi diɛŋtsɛ ji “shidaamɔ ekoŋŋ” lɛ shishi akɛ “gbohiiashitee.” (Hebribii ni tsɔɔ Hela lɛ shishi lɛ kɛ Hebri wiemɔi techi·yathʹ ham·me·thimʹ, ni eshishi ji “gbohii ni akɛ amɛ baa wala mli ekoŋŋ”) etsɔɔ Hela wiemɔ a·naʹsta·sis, shishi. Gbohiiashitee kɔɔ mɔ aŋkro lɛ wala su lɛ ni akanyãa lɛ ekoŋŋ lɛ he, ni wala su nɛɛ ji nɔ ni ehi Nyɔŋmɔ kaimɔ mli lɛ. Taakɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ji kɛha mɔ aŋkro lɛ, akɛ mɔ lɛ baa wala mli yɛ adesa gbɔmɔtso loo mumɔŋ gbɔmɔtso mli; kɛlɛ enine shɛɔ egbɔmɔ su lɛ diɛŋtsɛ nɔ, ehiɛɔ esu kɛ baŋ lɛ kɛ ekaimɔi tamɔ beni egbo lɛ nɔŋŋ.
Hɛɛ, Biblia lɛ wieɔ gbohiiashitee sɔrɔtoi enyɔ he. Ekome ji shitee kɛmiiya ŋwɛi kɛ mumɔŋ gbɔmɔtso; enɛ yɛ kɛha mɛi fioo ko kɛ akɛaato he. Yesu Kristo nine shɛ shitee ni tamɔ nɛkɛ nɔ. (1 Petro 3:18) Ni etsɔɔ akɛ mɛi ni amɛnine baashɛ enɛ nɔ ji mɛi ni ahala amɛ yɛ mɛi ni nyiɛɔ enanemaa hei asɛɛ lɛ ateŋ, ni jeɔ shishi kɛjɛɔ bɔfoi anɔkwafoi, ni ekɛ shiwoo nɛɛ ha amɛ akɛ: “Miiya ni miyasaa gbɛhe mato nyɛ. . . . Mibaba ekoŋŋ ni mibabaŋɔ nyɛ kɛya he ni mi diɛŋtsɛ miyɔɔ lɛ, koni he ni miyɔɔ lɛ, nyɛ hu nyɛhi jɛi” lɛ anɔ. (Yohane 14:2, 3) Biblia lɛ wieɔ enɛ he akɛ “klɛŋklɛŋ shitee,” klɛŋklɛŋ yɛ be naa kɛ gbɛhe mli. Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ mli akɛ, mɛi ni ateeɔ amɛ shi kɛyaa ŋwɛi wala mli nɛkɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ osɔfoi ni amɛkɛ Kristo Yesu yeɔ nɔ akɛ maŋtsɛmɛi. (Kpojiemɔ 20:6) Nɛkɛ “klɛŋklɛŋ shitee” nɛɛ yɛ kɛha yibɔ ko ni afo husu awo he, ni Ŋmalɛi lɛ diɛŋtsɛ jieɔ lɛ kpo akɛ gbɔmɛi 144,000 pɛ abaaŋɔ amɛ kɛjɛ hii kɛ yei anɔkwafoi ateŋ. No mli lɛ ámɛhiɛ amɛ emuuyeli kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Kristo Yesu lɛ mli aahu kɛyashi amɛ gbele mli, ni amɛkɛ ekãa eye amɛ hemɔkɛyeli lɛ he odase amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi.—Kpojiemɔ 14:1, 3, 4.
Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, gbohii lɛ ashitee ji miishɛɛ be ni bɛ naagbee be kɛha mɛi ni atee amɛ shi kɛtee ŋwɛi shihilɛ mli lɛ. Shi miishɛɛ lɛ baaa naagbee yɛ jɛmɛ, ejaakɛ nɔ ni awo shi hu ji gbohiiashitee kɛmiiba wala mli yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. Mɛi ni atee amɛ shi lɛ baafata gbɔmɛi ni aleee amɛyifalɛ, ni jeɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ yiwalɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ mli lɛ ahe. Yɛ be mli ni bɔfo Yohane ena yibɔ fioo ni he saa kɛhaa ŋwɛi shitee lɛ, akɛ ninaa ni kɔɔ “asafo babaoo ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akane, ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli” he ha lɛ. Mɛɛ miishɛɛ be ebaaji nɛkɛ, beni gbɔmɛi akpekpei toi akpei abɔ baa wala mli yɛ biɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ!—Kpojiemɔ 7:9, 16, 17.
Mɛɛ Be Ebaaba?
Mlifilimɔ kɛ miishɛɛ fɛɛ ni yɔɔ lɛ sɛɛ baafo kuku kɛji akɛ gbohii lɛ ba shikpɔŋ ni nɔ eyi obɔ kɛ béi, lashishwiemɔ, mujiwoo kɛ awuiyeli—tamɔ bɔ ni shihilɛ lɛ ji ŋmɛnɛ lɛ nɔ. Dabi, esa akɛ gbohiiashitee lɛ amɛ be ni abaato “shikpɔŋ hee” ama shi lɛ. Susumɔ shibɔlemɔ ŋulami, ni ajie gbɔmɛi kɛ gbɛjianɔtoi ni kɛbashi bianɛ lɛ amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaafite shikpɔŋ lɛ kɛ bɔ ni eyɔɔ fɛo kɛjɛ blema lɛ, kɛfata haomɔi babaoo ni anyɛŋ akane ni amɛkɛba enɔ bii anɔ lɛ he lɛ fɛɛ kɛjɛ nɔ kɛtee lɛ he okwɛ.—2 Petro 3:13; Kpojiemɔ 11:18.
Eyɛ faŋŋ akɛ, be kɛha adesai fɛɛ ashitee lɛ kã wɔhiɛ lolo. Ni kɛlɛ, sanekpakpa lɛ ji akɛ, ebɛ shɔŋŋ. Eji anɔkwale akɛ, esa akɛ emɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ yiwalɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ. Shi, odaseyelii babaoo tsɔɔ akɛ be kɛha “amanehulu kpeteŋkpele” ni baafɛ trukaa lɛ ebɛŋkɛ, ni ebaashɛ enaagbee yɛ “Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta lɛ” mli—nɔ ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ Harmagedon lɛ. (Mateo 24:3-14, 21; Kpojiemɔ 16:14, 16) Enɛ baajie efɔŋ feemɔ fɛɛ kɛjɛ shibɔlemɔ ŋulami fɛfɛo, ni ji Shikpɔŋ nɛɛ nɔ kɛya. Nɔ ni nyiɛ no sɛɛ ji Kristo Yesu Afii Akpe Nɔyeli lɛ, beni akɛ shikpɔŋ lɛ baaba paradeiso shihilɛ mli fiofio lɛ.
Biblia lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ, adesai ni egboi lɛ ashitee baaba yɛ Afii Akpe nɔyeli nɛɛ mli. Kɛkɛ lɛ shiwoo ni Yesu kɛha beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ baaba mli: “Enɛ akafee nyɛ naakpɛɛ; ejaakɛ ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ [kaimɔ, NW] gbohiiabui lɛ amli lɛ aaanu egbee, ni amɛaaje kpo.”—Yohane 5:28, 29.
Nɔ ni Jɛɔ Gbohiiashitee Hiɛnɔkamɔ lɛ Mli Baa
Mɛɛ wɔsɛɛ be hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ po gbohiiashitee gbɛkpamɔ nɛɛ ji nɛkɛ—be ni gbohii lɛ baaba wala mli ekoŋŋ! Kwɛ bɔ ni ewoɔ wɔ hewalɛ yɛ be mli ni wɔkɛ afii ni yaa hiɛ mli piŋmɔi, hela, osharai kɛ awerɛho ni akpaaa gbɛ, kɛ daa gbi nɔnyɛɛ kɛ shihilɛ mli naagbai kpeɔ lɛ! Ejieɔ gbele gãi lɛ kɛyaa—ejieee awerɛho kwraa moŋ, shi ejieɔ wɔ kɛjɛɔ mɛi ni bɛ wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ lɛ ateŋ. Bɔfo Paulo kpɛlɛ nɔ ni jɛɔ gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ ni shɛjeɔ mɔ mii nɛɛ mli baa lɛ nɔ yɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ amli: “Anyɛmimɛi, wɔmiisumɔ akɛ nyɛle mɛi ni ewɔ lɛ ahe sane, koni nyɛkaye ŋkɔmɔ tamɔ mɛi ni eshwɛ lɛ, mɛi ni bɛ nɔhiɛkamɔ ko lɛ. Ejaakɛ kɛ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Yesu gbo ni ete shi lɛ, belɛ nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ baatsɔ Yesu nɔ aŋɔ mɛi ni ewɔ lɛ hu afata ehe kɛba.”—1 Tesalonikabii 4:13, 14.
Ekolɛ wɔkpa anɔkwale ni Bokagbɛ nuu Hiob wie lɛ shi momo: “Gbɔmɔ tãa tamɔ nɔ ko ni ekpɔtɔ, tamɔ atade ni omlɛ̃gɛ̃ eye. Nuu ni yoo fɔ lɛ lɛ gbii faaa ni emli eyi obɔ kɛ haomɔ. Ekwɛ̃ɔ tamɔ fɔfɔi ni eŋalãa; ejoɔ foi tamɔ hɔ̃ɔŋ, ni esɛɛ etsɛɛɛ.” (Hiob 13:28-14:2, New International Version) Wɔ hu wɔle bɔ ni anyɛɛɛ ale nɔ ni baajɛ shihilɛ mli aba, kɛ nɔ ni baa shihilɛ mli diɛŋtsɛ ni naa wa, ákɛ “be kɛ nibii ni aleee ni baa trukaa” baanyɛ anina wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ lɛ. (Jajelɔ 9:11, NW) Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔteŋ mɔ ko bɛ ni nyãa susumɔ akɛ wɔkɛ gbele miikpe fiofio lɛ he. Ni kɛlɛ, gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ lɛ jieɔ gbele he gbeyeishemɔ babaoo lɛ kɛyaa.
Belɛ ná tsui! Kwɛmɔ nii kɛteke wɔ̀ yɛ gbele mli ni aaanyɛ aba lɛ kɛya wala mli ni aaaba ekoŋŋ kɛtsɔ gbohiiashitee naakpɛɛ nii lɛ nɔ. Okɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ akwɛ wɔsɛɛ be shihilɛ ni bɛ naagbee lɛ gbɛ, ni okɛ le ni ole akɛ jɔɔmɔ be ni tamɔ nɛkɛ yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ he miishɛɛnamɔ lɛ afata he.