Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 8/1 bf. 14-19
  • Ha Onyɛmimɛi Asuɔmɔ lɛ Ahi Shi Daa!

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ha Onyɛmimɛi Asuɔmɔ lɛ Ahi Shi Daa!
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Jiemɔ Naanyo Henumɔ Kpo
  • Hiɛsɔɔ ni Aaajie lɛ Kpo
  • Duromɔ kɛ Mlihilɛ Nifeemɔi
  • Tswaa Ofai Shi akɛ ‘Obaaya nɔ Ohiɛ Onyɛmimɛi Asuɔmɔ lɛ Mli’!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2016
  • Nɔ Titri Ni Haa Anaa Nyɛmimɛi Ahedɔɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • “Nyɛnyiɛa yɛ Suɔmɔ Mli”
    Tsi Obɛŋkɛ Yehowa
  • Hiɛsɔɔ Kɛha Wɔnyɛmimɛi Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 8/1 bf. 14-19

Ha Onyɛmimɛi Asuɔmɔ lɛ Ahi Shi Daa!

“Nyɛhaa nyɛmimɛi ahedɔɔ ahia shi daa!”—HEBRIBII 13:1.

1. Mɛni obaafee koni oha la aya nɔ atso, gbɛkɛ ni fɛ̃i miiye, ni mɛɛ gbɛnaa nii ni tamɔ nakai kã wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nɔ?

FƐ̃I miiye waa yɛ agbó lɛ naa, ni bɔ ni jeŋ ejɔ ŋanii lɛ miiwo wu. Jɛɛhe kome pɛ ni nyɛnáa la kɛ dɔlɛ kɛjɛɔ yɛ nyɛshia lɛ ji la ni miitso yɛ latɛ ko mli. Nyɛwala damɔ la nɛɛ ni nyɛaaha eya nɔ etso lɛ nɔ. Ani nyɛbaatara shi efolo ní nyɛkwɛ ni lalilɛii lɛ agbo, ní ŋãi la ni etsɛ̃ waa lɛ hu abɔi suliifeemɔ, kɛyashi no hu aaagbo? Eka shi faŋŋ akɛ dabi. Nyɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ baaya nɔ ni nyɛkɛ lai awo mli koni eya nɔ etso. Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ nitsumɔ ni tamɔ nakai, kɛ́ wɔmiiwie “la” ko ni he hiaa kwraa fe no lɛ he—nɔ ni esa akɛ etso yɛ wɔtsuii amli lɛ—suɔmɔ.

2. (a) Mɛni hewɔ abaanyɛ awie akɛ suɔmɔ he ejɔ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ? (b) Te suɔmɔ he hiaa kɛha anɔkwa Kristofoi lɛ tɛŋŋ?

2 Suɔmɔ he miijɔ yɛ mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ yɛ je lɛŋ fɛɛ, yɛ be ni wɔyɔɔ mli nɛɛ mli, taakɛ Yesu egba efɔ̃ shi jeeŋmɔ lɛ. (Mateo 24:12) No mli lɛ Yesu miiwie suɔmɔ ni he hiaa fe fɛɛ, ni ji suɔmɔ kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Wiemɔ, Biblia lɛ he. Suɔmɔ krokomɛi lɛ hu ahe miijɔ. Biblia lɛ egba efɔ̃ shi akɛ “naagbee gbii lɛ” amli lɛ, mɛi pii baatsɔmɔ “mɛi ni edɔɔɔ mɔ he.” (2 Timoteo 3:1-5) Kwɛ bɔ ni enɛ ji anɔkwale hã! Esa akɛ weku lɛ afee abobaahe ni hedɔɔ yɔɔ mli, shi yɛ weku lɛ mli po lɛ, yiwalɛ kɛ niseniianiifeemɔ—ní bei komɛi lɛ enaa wa waa lɛ—ebatsɔ nɔ ni fɔɔ kaa. Ni kɛlɛ, akɛ fãmɔ eha Kristofoi, yɛ je nɛŋ shihilɛ ni hedɔɔ bɛ mli nɛɛ mli, jeee ní amɛná suɔmɔ amɛha amɛhe kɛkɛ, shi moŋ ni amɛná he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ, ni amɛkɛ mɛi krokomɛi aye klɛŋklɛŋ gbɛhe. Esa akɛ wɔjie suɔmɔ nɛɛ kpo faŋŋ bɔ ni mɛi fɛɛ baanyɛ amɛna, koni no afee anɔkwale Kristofoi asafo lɛ kadimɔ nɔ̃.—Yohane 13:34, 35.

3. Mɛni ji nyɛmimɛi asuɔmɔ, ni ákɛ aaahã ehi shi daa lɛ tsɔɔ mɛni?

3 Akɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Paulo ni ekɛ fãmɔ ha akɛ: “Nyɛhaa nyɛmimɛi ahedɔɔ ahia shi daa!” (Hebribii 13:1) Taakɛ wolo ko ni jɛ woloŋlelɔi anitsumɔ mli lɛ tsɔɔ lɛ, Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi yɛ biɛ akɛ “nyɛmimɛi ahedɔɔ” (phi·la·del·phiʹa) lɛ “kɔɔ mɔ hedɔɔ suɔmɔ, mlihilɛ kpojiemɔ, musuŋtsɔlɛ, yelikɛbuamɔ ni akɛaaha he.” Ni mɛni Paulo tsɔɔ beni ewie akɛ esa akɛ wɔha suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ ahi shi daa lɛ? “Esaaa ni ehe jɔɔ kɔkɔɔkɔ,” taakɛ nakai wolo lɛ nɔŋŋ kɛɔ lɛ. No hewɔ lɛ hedɔɔ ni wɔɔná wɔha wɔnyɛmimɛi lɛ kɛkɛ faaa; esa akɛ wɔha eje kpo. Kɛfata he lɛ, esa akɛ wɔha nɛkɛ suɔmɔ nɛɛ sɛɛ atsɛ, ní wɔkaha ehe jɔ kɔkɔɔkɔ. Ani eji kaa? Hɛɛ, shi Yehowa mumɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔná nyɛmimɛi ahedɔɔ ni wɔha ehi shi daa. Nyɛhaa wɔsusua gbɛi etɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔha suɔmɔ la nɛɛ aya nɔ atso yɛ wɔtsuii amli lɛ ahe wɔkwɛa.

Jiemɔ Naanyo Henumɔ Kpo

4. Mɛni ji naanyo henumɔ?

4 Kɛ́ ootao ni oná suɔmɔ babaoo kɛha onyɛmimɛi hii kɛ yei Kristofoi lɛ, no lɛ ekolɛ ehe baahia ni klɛŋklɛŋ lɛ onu he oha amɛ, ní omusuŋ atsɔ̃ bo aha amɛ yɛ kaai kɛ haomɔi ni amɛkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ ahe. Bɔfo Petro wo ŋaa yɛ enɛ he beni eŋma akɛ: “Nyɛ fɛɛ nyɛhiɛa jwɛŋmɔ kome, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe, nyɛdɔa nyɛhe akɛ nyɛmimɛi, nyɛmli ajɔa ahaa nyɛhe, nyɛjwɛŋa heshibaa jwɛŋmɔ.” (1 Petro 3:8) Hela wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ kɛha “nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe” lɛ tsɔɔ “amanehulu ni akɛ mɔ naa.” Biblia mli Hela wiemɔ he woloŋlelɔ ko kɛɔ yɛ wiemɔ nɛɛ he akɛ: “Etsɔɔ jwɛŋmɔŋ shihilɛ ni hiɔ shi kɛji wɔkɛ wɔhe wo mɛi krokomɛi ahenumɔi amli tamɔ nɔ ni amɛji wɔ diɛŋtsɛ wɔ henumɔi lɛ mli.” No hewɔ lɛ, mlitsɔlɛ he miihia. Yehowa sɔɔlɔ anɔkwafo ni eda yɛ afii amli lɛ wie be ko akɛ: “Mlitsɔlɛ ji ní manu opiŋmɔ he yɛ mitsui mli.”

5. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa yɛ naanyo henumɔ?

5 Ani Yehowa yɛ naanyo henumɔ ni tamɔ nɛkɛ? Hɛɛ, eyɛ eko. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, wɔkaneɔ yɛ emaŋ Israel amanehului lɛ ahe akɛ: “Amɛ haomɔi lɛ fɛɛ mli lɛ, lɛ hu ehao.” (Yesaia 63:9) Jeee akɛ Yehowa na amɛ haomɔi lɛ kɛkɛ; enu he eha gbɔmɛi lɛ. Afee bɔ ni enuɔ he waa ehaa lɛ he mfoniri kɛtsɔ Yehowa diɛŋtsɛ wiemɔi ni ekɛ ewebii lɛ wie, ni aŋma afɔ̃ shi yɛ Zakaria 2:12 lɛ nɔ akɛ: “Mɔ ni taa nyɛhe lɛ eeta ehiŋmɛiŋ ajaŋmalatɛ he.”a Saji ahewielɔ ko wie yɛ nɛkɛ kuku nɛɛ he akɛ: “Hiŋmɛi lɛ ji adesa gbɔmɔtso lɛ he nibii ni yɔɔ haŋtsii, ni he waaa fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome; ni hiŋmɛiŋ ajaŋmalatɛ—ni ji fɔlɔ ni la-kpɛmɔ ni jɛɔ ŋwɛi lɛ tsɔɔ mli kɛyaa mli bɔni afee ni anyɛ ana nii lɛ—hu ji hiŋmɛi lɛ he nii ni nuɔ nii ahe, ni he hiaa hu fe fɛɛ. Nɔ ko bɛ ni baanyɛ ekɛ mlihilɛ kwɛmɔ ni Yehowa kɛjieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ ewebii lɛ mlitsɔɔmɔ ni mli kã shi faŋŋ tamɔ nɛkɛ aha.”

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu Kristo ejie naanyo henumɔ kpo yɛ?

6 Yesu hu jie naanyo henumɔ ni mli kwɔ waa kpo be fɛɛ be. “Emusuŋ tsɔ lɛ” shii abɔ yɛ enanemɛi adesai ni he yeɔ loo amɛhao lɛ amanehulu shihilɛ lɛ he. (Marko 1:41; 6:34) Ewie akɛ kɛ́ mɔ ko kɛ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ yeee yɛ mlihilɛ mli lɛ, enuɔ he tamɔ nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ amɛfeɔ lɛ nakai lɛ. (Mateo 25:41-46) Ni ŋmɛnɛ, ákɛ wɔ ŋwɛi ‘osɔfonukpa’ lɛ, eji mɔ ko ni baanyɛ “anu wɔgbedemɔi lɛ ahe aha wɔ.”—Hebribii 4:15.

7. Kɛ́ nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo ko fee wɔ dɔlɛ nii lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ naanyo henumɔ baanyɛ aye abua wɔ yɛ?

7 “Anu wɔgbedemɔi lɛ ahe aha wɔ”—ani jeee susumɔ ni shɛjeɔ mɔ mii nɛ? Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ wɔmiisumɔ ni wɔfee nakai wɔha wɔhe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eyɛ mlɛo kwraa akɛ aaatao mɔ kroko gbɔjɔmɔi. (Mateo 7:3-5) Shi be kroko ni nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo baawo omlila lɛ, mɛni hewɔ okaaa enɛ okwɛɛɛ? Ŋɔɔ ohe akɛ oyɛ nakai mɔ lɛ shihilɛi amli, ní oyɛ nakai tsɔsemɔ, nakai su kɛ baŋ lɛ, kɛ nakai teemɔŋ tɔmɔi lɛ ni obaawu oshi. Ani obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ otɔ̃ŋ nakai tɔmɔi lɛ nɔŋŋ—aloo ekolɛ tɔmɔi ni mli wa fe nakai po? Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔkpa nɔ ni fe nine gbɛ yɛ mɛi krokomɛi adɛŋ lɛ, esa akɛ wɔjie naanyo henumɔ ni baaye abua wɔ ni wɔhiɛ akã shi lɛ kpo tamɔ Yehowa, mɔ ni ‘kaiɔ akɛ sũ kɛkɛ ji wɔ’ lɛ. (Lala 103:14; Yakobo 3:17) Ele wɔ gbɔjɔmɔi. Ekpaaa babaoo gbɛ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ fe bɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee. (Okɛto 1 Maŋtsɛmɛi 19:5-7 he.) Nyɛhaa wɔ fɛɛ wɔjiea naanyo henumɔ ni tamɔ nɛkɛ kpo wɔtsɔɔa mɛi krokomɛi.

8. Kɛ́ nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo ko miina amanehulu lɛ, te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha tɛŋŋ?

8 Paulo ŋma akɛ asafo lɛ tamɔ gbɔmɔtso kɛ ehe nibii sɔrɔtoi, ni esa akɛ amɛtsu nii kutuu yɛ ekomefeemɔ mli. Ekɛfata he akɛ: “Kɛji henɔ kome miina nɔ lɛ, henii lɛ fɛɛ kɛ lɛ naa nɔ.” (1 Korintobii 12:12-26) Esa akɛ wɔkɛ mɛi ni kɛ amanehulu ko miikpe lɛ ana amanehulu, loo wɔmusuŋ atsɔ̃ wɔ yɛ amɛhe. Onukpai lɛ nyiɛɔ hiɛ yɛ enɛ feemɔ mli. Paulo ŋma hu akɛ: “Namɔ gbedeɔ, ni mi lɛ migbedeee? Namɔ nane atɔ̃tɔ̃ɔ, ni mimli eshãaa mi haaa lɛ?” (2 Korintobii 11:29) Onukpai kɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi lɛ kaseɔ Paulo yɛ enɛ gbɛfaŋ. Amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaajie naanyo henumɔ kpo yɛ amɛ maŋshiɛmɔi amli, yɛ amɛ saramɔ nitsumɔ mli, kɛ agbɛnɛ, yɛ amɛ kojomɔ saji ahe nitsumɔi po mli. Paulo jie yi akɛ: “Nyɛkɛ mɛi ni foɔ lɛ afoa.” (Romabii 12:15) Kɛ́ tooi lɛ nu he akɛ tookwɛlɔi lɛ nuɔ he amɛhaa amɛ lɛɛlɛŋ, ni amɛnuɔ amɛ gbɔjɔmɔi lɛ ashishi, ni amɛmusuŋ shãa amɛ yɛ amanehului ni amɛkɛkpeɔ lɛ ahe lɛ, bei pii lɛ, ehaa amɛsumɔɔ akɛ amɛaakpɛlɛ ŋaawoo, gbɛtsɔɔmɔ, kɛ tsɔsemɔ nɔ. Amɛbaa kpeei kɛ miishɛɛ, kɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ amɛbaana ‘hejɔɔmɔ amɛha amɛsusumai lɛ’ yɛ jɛmɛ.—Mateo 11:29.

Hiɛsɔɔ ni Aaajie lɛ Kpo

9. Yehowa tsɔɔ akɛ ehiɛ sɔɔ ekpakpa ni yɔɔ wɔmli lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Gbɛ ni ji enyɔ ni atsɔɔ nɔ awoɔ nyɛmimɛi asuɔmɔ mli hewalɛ ji kɛtsɔ hiɛsɔɔ nɔ. Kɛ́ wɔhiɛ baasɔ mɛi krokomɛi lɛ, no lɛ esa akɛ wɔsusu amɛsui kpakpai kɛ mɔdɛŋbɔi lɛ ahe, ni wɔbu akɛ amɛhe hiaa waa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔkaseɔ Yehowa diɛŋtsɛ. (Efesobii 5:1) Ekɛ eshai bibii pii keɔ wɔ daa gbi. Ekɛ eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ po keɔ wɔ kɛji wɔjie anɔkwa tsuitsakemɔ kpo. Ni kɛ́ ekɛ wɔhe eshai lɛ ke wɔ lɛ, ekaiii dɔŋŋ. (Ezekiel 33:14-16) Lalatsɛ lɛ bi akɛ: “Kɛji bo, Yehowa, okɛɛ ooodi nishaianii asɛɛ lɛ, kulɛ, Nuntsɔ, namɔ po aaanyɛ shi adamɔ?” (Lala 130:3) Nɔ ni Yehowa susuɔ he ji nibii kpakpai ni wɔfeɔ yɛ esɔɔmɔ mli lɛ.—Hebribii 6:10.

10. (a) Mɛni hewɔ eyɔɔ oshara akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi aaalaaje hiɛsɔɔ ni amɛyɔɔ kɛha amɛhe lɛ? (b) Mɛni esa akɛ mɔ ko ni miilaaje hiɛsɔɔ ni eyɔɔ kɛha egbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ afee?

10 Ehe miihia waa ni anyiɛ nɔkwɛmɔ nɔ nɛɛ sɛɛ yɛ weku lɛ mli titri. Kɛ́ fɔlɔi lɛ jie lɛ kpo akɛ amɛhiɛ sɔɔ amɛhe lɛ, amɛkɛfeɔ nɔkwɛmɔ nɔ amɛfɔ̃ɔ shi amɛhaa weku lɛ. Eyɛ mlɛo kwraa akɛ aaabu gbalashihilɛ mli hefatalɔ akɛ ehe ehiaaa, ni aha etɔmɔi afee agboi ni aba esui kpakpai lɛ ashi, yɛ nɛkɛ yinɔ ni gbalashihilɛ sɛɛ etsɛɛɛ yɛ mli nɛɛ mli. Susumɔi fɔji ni tamɔ nɛkɛ fiteɔ gbalashihilɛ, ni ehaa etsɔɔ jatsu ni miishɛɛ bɛ mli. Kɛ́ hiɛsɔɔ ni oyɔɔ kɛha ohefatalɔ lɛ miiba shi lɛ, bi ohe akɛ, ‘Ani mihefatalɔ lɛ bɛ sui kpakpai komɛi kwraa?’ Kũu osɛɛ ni osusu yiŋtoi ahewɔ ni nyɛsumɔ nyɛhe ni nyɛbote gbalashihilɛ mli lɛ ahe ekoŋŋ. Ani yiŋtoi ahewɔ ni oná suɔmɔ oha nɛkɛ mɔ pɔtɛɛ nɛɛ elaaje kwraa lɛɛlɛŋ? Eka shi faŋŋ akɛ dabi; no hewɔ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni ohiɛ asɔ sui kpakpai ni ohefatalɔ lɛ yɔɔ lɛ, ni oha ohiɛsɔɔ lɛ aje kpo yɛ owiemɔi amli.—Abɛi 31:28.

11. Kɛ́ gbalashihilɛ mli suɔmɔ aaafee nɔ ni osatofeemɔ bɛ mli lɛ, mɛɛ nifeemɔi komɛi esa akɛ akwa?

11 Hiɛsɔɔ hu yeɔ ebuaa gbalashihilɛ mli hefatalɔi koni osatofeemɔ akahi amɛsuɔmɔ lɛ mli. (Okɛto 2 Korintobii 6:6; 1 Petro 1:22 he.) Suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ, ní akɛ tsuiŋ hiɛsɔɔ woɔ mli hewalɛ lɛ, eŋmɛŋ yiwalɛ nifeemɔi agbɛ yɛ teemɔŋ, eŋmɛŋ gbɛ ni awie jɛmɔ wiemɔi kɛ wiemɔi ni baa mɔ shi, eŋmɛŋ gbɛ ni aje gbɛ aku hiɛ afɔ̃ hefatalɔ lɛ nɔ, ní ekolɛ gbii babaoo baaho ni akɛ lɛ ewieko mlihilɛ wiemɔ loo wiemɔ kome po ni bulɛ yɔɔ mli, ni eka shi faŋŋ akɛ eŋmɛŋ gbɔmɔtsoŋ awuiyeli hu gbɛ. (Efesobii 5:28, 29) Wu kɛ ŋa ni hiɛ sɔɔ amɛhe lɛɛlɛŋ lɛ kɛ woo haa amɛhe. Amɛfeɔ nakai, jeee beni amɛyɛ mɛi ateŋ pɛ kɛkɛ, shi yɛ he fɛɛ he ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa hiɛ—yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, be fɛɛ be.—Abɛi 5:21.

12. Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi ajie hiɛsɔɔ kpo yɛ ekpakpa ni amɛbii feɔ lɛ he lɛ?

12 Ehe miihia ni gbekɛbii lɛ hu anu he akɛ hiɛ sɔɔ amɛ. Jeee akɛ esa akɛ fɔlɔi lɛ awie wiemɔi babaoo ni amɛkɛwo amɛyiteŋ mulu, shi moŋ esa akɛ amɛjie amɛbii lɛ asui kpakpai ni sa yijiemɔ lɛ kɛ nibii kpakpai diɛŋtsɛ ni amɛfeɔ lɛ ayi. Kaimɔ Yehowa nɔkwɛmɔ nɔ ni ekɛjie bɔ ni ekpɛlɛɔ Yesu nɔ lɛ kpo lɛ. (Marko 1:11) Kaimɔ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ ákɛ “nuntsɔ” yɛ abɛbua ko mli lɛ hu. Ejie ‘tsuji kpakpai kɛ anɔkwafoi’ enyɔ komɛi ayi pɛpɛɛpɛ, eyɛ mli akɛ sɔrɔtofeemɔ yɛ nɔ ni aha amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ lɛ kɛ sɔrɔtofeemɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ nɔ ni mɔ fɛɛ mɔ nyɛ etsu lɛ mli. (Mateo 25:20-23; okɛto Mateo 13:23 he.) Nakai nɔŋŋ hu fɔlɔi ni le nii lɛ taoɔ gbɛi ni amɛaatsɔ nɔ amɛjie hiɛsɔɔ kpo yɛ gbekɛbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ sui, nyɛmɔi, kɛ nifeemɔi ni haa esoroɔ lɛ kwraa lɛ ahe. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ní amɛkama nifeemɔi anɔ mi babaoo fe nine koni no akatsirɛ amɛbii lɛ be fɛɛ be ni amɛha ana akɛ amɛbɔɔ mɔdɛŋ fe mɛi krokomɛi. Amɛsumɔɔɔ ni amɛwo amɛbii lɛ amlila loo ni amɛha amɛnijiaŋ aje wui.—Efesobii 6:4; Kolosebii 3:21.

13. Namɛi nyiɛɔ hiɛsɔɔ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ asafo lɛ mli bii fɛɛ lɛ hiɛ?

13 Onukpai kɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi lɛ nyiɛɔ hiɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli, yɛ hiɛsɔɔ ni aaajie kpo atsɔɔ Nyɔŋmɔ asafoku lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ lɛ gbɛfaŋ. Amɛ gbɛhe lɛ he nitsumɔ wa, ejaakɛ gbɛnaa nii ni tsii hu kã amɛnɔ akɛ amɛtsɔse amɛ yɛ jalɛ mli, ni amɛjaje mɛi ni tɔ̃ɔ lɛ yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli, ni amɛkɛ ŋaawoo ni mli wa aha mɛi ni ehe hiaa amɛ lɛ. Mɛɛ gbɛ amɛaatsɔ nɔ ni amɛha nɛkɛ gbɛnaa nii sɔrɔtoi nɛɛ fɛɛ aŋmɛ pɛpɛɛpɛ?—Galatabii 6:1; 2 Timoteo 3:16.

14, 15. (a) Paulo kɛ pɛpɛɛpɛ-ŋmɛɛ tsu nii yɛ sane ni kɔɔ ŋaawoo ni mli wa ni akɛaaha lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Kristofoi nɔkwɛlɔi baanyɛ aha bɔ ni ehe hiaa ni amɛjaje tɔmɔi, kɛ bɔ ni ehe hiaa ni amɛkɛ yijiemɔ aha lɛ aŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Okɛ nɔkwɛmɔ nɔ aha.

14 Paulo nɔkwɛmɔ nɔ lɛ ji yelikɛbuamɔ nɔ̃ kpele. Eji tsɔɔlɔ, onukpa, kɛ tookwɛlɔ ni sa kadimɔ waa. Ehe bahia ni etsu asafoi ni yɔɔ naagbai ni mli wawai lɛ ahe nii, ni ekɛ gbeyeishemɔ etsiii ŋaawoo ni mli wa ni ekɛaaha lɛ naa, kɛ́ eebi ni efee nakai. (2 Korintobii 7:8-11) Paulo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ hesusumɔ haa wɔnaa akɛ ekɛ hiɛkãmɔ tsu nii yɛ bei fioo pɛ mli—ja be mli ni shihilɛ lɛ ha efee akɛ ehe miihia loo nilee yɛ mli akɛ eeefee nakai. Ejie nilee ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli kpo yɛ enɛ gbɛfaŋ.

15 Kɛ́ akɛ onukpa ko sɔɔmɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ baato saŋku lala ko ni aatswa he lɛ, no lɛ hiɛkãmɔ kɛ hiɛ-wiemɔ baafee tamɔ saŋku gbee gbɛɛmɔ kome ni ŋɔɔ yɛ lala muu lɛ fɛɛ mli. Nɛkɛ saŋku gbee gbɛɛmɔ nɛɛ sa yɛ he ni eyɔɔ yɛ lala lɛ mli lɛ. (Luka 17:3; 2 Timoteo 4:2) Feemɔ lala ko ni nakai saŋku gbee gbɛɛmɔ kome lɛ pɛ yɔɔ mli, ni aatĩ mli shii abɔ lɛ he mfoniri okwɛ. Etsɛŋ kwraa ni ebaabɔi wɔtoii amli tsurɔmɔ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, Kristofoi onukpai bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaaha amɛ nitsɔɔmɔ aye emuu ni amɛkɛ nibii sɔrɔtoi afata nitsɔɔmɔ lɛ he. Amɛhãaa amɛ nitsɔɔmɔ lɛ afee naagbai ajajemɔ pɛ kɛkɛ. Shi moŋ, amɛ nitsɔɔmɔ gbɛ muu lɛ fɛɛ feɔ nɔ ni tswaa mɔ emaa shi. Taakɛ Yesu Kristo fee lɛ, onukpai ni yɔɔ suɔmɔ lɛ taoɔ ekpakpa lɛ klɛŋklɛŋ koni amɛjie no yi, shi jeee tɔmɔ lɛ ni amɛaawie amɛshi. Amɛhiɛ sɔɔ nitsumɔ kpakpa ni amɛnanemɛi Kristofoi lɛ tsuɔ lɛ. Amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ yɛ fɛɛ mli lɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ miifee nɔ ni hi fe fɛɛ ni eeenyɛ ni ekɛsɔmɔ Yehowa. Ni onukpai lɛ kɛ oyaiyeli jieɔ nɛkɛ henumɔ nɛɛ kpo yɛ wiemɔ mli.—Okɛto 2 Tesalonikabii 3:4 he.

16. Mɛɛ hewalɛ hiɛsɔɔ kɛ mlitsɔlɛ su ni Paulo yɔɔ lɛ ná yɛ enanemɛi Kristofoi lɛ anɔ?

16 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Kristofoi ni Paulo sɔmɔ amɛ lɛ ateŋ mɛi pii nu he akɛ ehiɛ sɔɔ amɛ, ni eyɛ naanyo henumɔ kɛha amɛ. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ? Kwɛ bɔ ni amɛnu he amɛha yɛ Paulo he. Eyɛ mli akɛ eyɛ hegbɛ kpele moŋ, shi amɛsheee lɛ gbeyei. Dabi, amɛsumɔɔ esane ni amɛnyɛɔ amɛbɛŋkɛɔ lɛ. Ejaakɛ, beni eshĩɔ kpokpaa ko nɔ lɛ, onukpai lɛ ‘gbeegbee ekuɛ nɔ ni amɛkɛ suɔmɔ shɔ enaa’! (Bɔfoi lɛ Asaji 20:17, 37) Kwɛ bɔ ni esa akɛ onukpai lɛ—kɛ wɔ fɛɛ hu—wɔda shi waa akɛ wɔyɛ Paulo nɔkwɛmɔ nɔ lɛ ni wɔbaakase! Hɛɛ, nyɛhaa wɔjiea hiɛsɔɔ kpo wɔtsɔɔa wɔhe.

Duromɔ kɛ Mlihilɛ Nifeemɔi

17. Mɛni ji nibii kpakpai komɛi ni jɛɔ mlihilɛ nifeemɔi ni jeɔ kpo yɛ asafo lɛ mli lɛ mli kɛbaa?

17 Nibii ni woɔ nyɛmimɛi asuɔmɔ mli hewalɛ, ni hewalɛ yɔɔ mli waa lɛ ateŋ ekome ji mlihilɛ nifeemɔi. Taakɛ Yesu kɛɛ lɛ, “nɔhamɔ mli yɛ miishɛɛ babaoo fe hemɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35, NW) Kɛji wɔhã nii yɛ mumɔŋ, heloonaa, loo wɔkɛ wɔbe kɛ hewalɛ hã lɛ, jeee akɛ wɔhaa mɛi krokomɛi naa miishɛɛ, shi wɔ diɛŋtsɛ hu wɔnaa miishɛɛ. Mlihilɛ lɛ gbɛɔ eshwãa yɛ asafo lɛ mli. Mlihilɛ nifeemɔ kome hãa nifeemɔi krokomɛi ni tamɔ nakai nyiɛɔ sɛɛ kɛbaa. Etsɛɛɛ kwraa, kɛkɛ lɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ eshwere!—Luka 6:38.

18. Mɛni ji “ejurɔfeemɔ” ni awie he yɛ Mika 6:8 lɛ shishi?

18 Yehowa wo ewebii Israel hewalɛ ni amɛjie mlihilɛ kpo. Wɔkaneɔ yɛ Mika 6:8 akɛ: “Gbɔmɔ, ajaje nɔ ni hi kɛ nɔ ni Yehowa biɔ yɛ odɛŋ atsɔɔo; no ji akɛ ofee nɔ ni ja gbɛ, ni osumɔ ejurɔfeemɔ, ni okɛ o-Nyɔŋmɔ lɛ anyiɛ yɛ heshibaa mli.” Mɛni ‘ejurɔfeemɔ ni aaasumɔ’ lɛ tsɔɔ? Atsɔɔ Hebri wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ kɛha “ejurɔfeemɔ” (cheʹsedh) lɛ shishi hu kɛtee Blɔfo wiemɔ mli akɛ “mercy,” ni ji ‘mɔbɔnalɛ.’ Taakɛ The Soncino Books of the Bible lɛ tsɔɔ lɛ, wiemɔ nɛɛ “tsɔɔ nɔ ko ni tsuɔ nii kwraa fe Blɔfo wiemɔ mercy, loo mɔbɔnalɛ ni anaaa. Etsɔɔ ‘mɔbɔnalɛ ni ajieɔ lɛ kpo yɛ nifeemɔi amli,’ duromɔ kɛ mlihilɛ nifeemɔi ni ajieɔ lɛ kpo diɛŋtsɛ, jeee kɛha ohiafoi kɛ mɛi ni efĩ amɛ lɛ pɛ, shi moŋ kɛha nanemɛi gbɔmɛi adesai fɛɛ.” Enɛ hewɔ lɛ woloŋlelɔ kroko hu kɛɔ akɛ cheʹsedh tsɔɔ “suɔmɔ ni ajie lɛ kpo yɛ nifeemɔ mli.”

19. (a) Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔɔtsɔ wɔŋɔ hegbɛ lɛ ni wɔkɛjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi yɛ asafo lɛ mli? (b) Okɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni tsɔɔ bɔ ni ajie nyɛmimɛi asuɔmɔ kpo atsɔɔ bo lɛ aha.

19 Wɔ nyɛmimɛi asuɔmɔ lɛ jeee nɔ ni aawie he kɛkɛ, loo nɔ ni anaaa. Eji nɔ ko ni jeɔ kpo diɛŋtsɛ ni anaa. No hewɔ lɛ, taomɔ gbɛ̀i ni oootsɔ nɔ ojie ejurɔfeemɔ kpo otsɔɔ onyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ. Feemɔ tamɔ Yesu, mɔ ni emɛɛɛ be fɛɛ be akɛ gbɔmɛi aba eŋɔɔ ni amɛbabi yelikɛbuamɔ, shi bei pii lɛ, lɛ diɛŋtsɛ eŋɔɔ hegbɛ lɛ ni ekɛtsuɔ nii lɛ. (Luka 7:12-16) Susumɔ mɛi ni ehia amɛ lɛ ahe titri. Ani ehe miihia ni asara mɔ ko ni eda yɛ afii amli loo egbɔjɔ lɛ, aloo ekolɛ aya tsumɔi ahã lɛ ni akɛye abua lɛ? Ani be kɛ mɔ hesusumɔ he miihia “awusã” ko? Ani ehe miihia ni susuma ko ni ehao lɛ aná mɔ ni baabo lɛ toi loo miishɛjemɔ wiemɔi? Nyɛhaa wɔhea be kɛhaa mlihilɛ nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ, bɔ ni wɔɔnyɛ. (Hiob 29:12; 1 Tesalonikabii 5:14; Yakobo 1:27) Ohiɛ akakpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ mlihilɛ nifeemɔi ni he hiaa fe fɛɛ, yɛ asafo ni eyi obɔ kɛ gbɔmɛi ni yeee emuu lɛ mli ji sane ni akɛkeɔ—ní wɔɔŋmɛɛ mlifu he kwraa, kɛji akɛ wɔyɛ nɔ ni ja yɛ mla naa po ni wɔɔdamɔ nɔ wɔwie nɔ ko ni afee wɔ lɛ he. (Kolosebii 3:13) Klalo ni wɔɔfee akɛ wɔkɛ sane aaake lɛ yeɔ ebuaa ni ejieɔ mligbalamɔi, mɛi krokomɛi ahe mlifu namɔ, kɛ béi, ni tamɔ kuntui ni efɔ, ní gbeɔ la ni ji nyɛmimɛi asuɔmɔ lɛ kwraa kɛjɛɔ asafo lɛ mli.

20. Te esa akɛ wɔ fɛɛ wɔya nɔ wɔpɛi wɔmli wɔha tɛŋŋ?

20 Nyɛhaa wɔ fɛɛ wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔɔhã nɛkɛ suɔmɔ la ni he hiaa nɛɛ atso yɛ wɔtsuii amli. Nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔpɛia wɔ diɛŋtsɛ wɔmli wɔkwɛa. Ani wɔjieɔ naanyo henumɔ kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi? Ani wɔjieɔ hiɛsɔɔ kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi? Ani wɔjieɔ mlihilɛ nifeemɔi akpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi? Kɛ́ wɔyaa nɔ wɔfeɔ nakai lɛ, no lɛ suɔmɔ la lɛ baahã wɔ nyɛmifeemɔ lɛ afee kulɔkulɔ, ní bɔ ni je nɛŋ aaatsɔ he ni fɛ̃i yeɔ yɛ ní henumɔ bɛ mli kwraa lɛ kɔɔɔ he eko. Belɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, “nyɛhaa nyɛmimɛi ahedɔɔ ahia shi daa”—bianɛ, kɛ agbɛnɛ kɛmiiya naanɔ!—Hebribii 13:1.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Shishitsɔɔmɔi komɛi tsɔɔ yɛ biɛ akɛ mɔ ni taa Nyɔŋmɔ webii ahe lɛ miita Israel hiŋmɛi, loo lɛ diɛŋtsɛ ehiŋmɛi po he, shi jeee Nyɔŋmɔ hiŋmɛi he. Teŋgbɛ afii lɛ amli woloŋmalɔi komɛi ní kɛ mɔdɛŋbɔɔ tsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ akɛ amɛaatsake ŋmalɛi ni amɛsusuɔ akɛ bulɛ bɛ mli, ní no hewɔ lɛ amɛtsake kuku nɛɛ, ji mɛi ni kɛ tɔmɔ nɛɛ ba. Amɛkɛ nakai feemɔ tsimɔ bɔ ni Yehowa diɛŋtsɛ musuŋtsɔlɛ lɛ mli wa ha lɛ nɔ.

Te Osusuɔ Tɛŋŋ?

◻ Mɛni ji nyɛmimɛi asuɔmɔ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔha ehi shi daa lɛ?

◻ Naanyo henumɔ ni wɔɔná lɛ yeɔ ebuaa ni wɔhiɛɔ nyɛmimɛi asuɔmɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛɛ gbɛfaŋnɔ hiɛsɔɔ yɔɔ yɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ mli?

◻ Mlihilɛ nifeemɔi haa nyɛmimɛi asuɔmɔ shwereɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 16]

Suɔmɔ ni Miitsu Nii

Afii komɛi ni eho nɛ lɛ, nuu ko ni kɛ Yehowa Odasefoi ekase Biblia yɛ be kpalaŋŋ mli lɛ yiŋ miifee lɛ kɔshikɔshi lolo yɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ he. Ele akɛ Yesu ewie akɛ: “Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:35) Shi ewa waa kɛha lɛ akɛ eeehe enɛ eye. Gbi ko lɛ ena Kristofoi asuɔmɔ ni miitsu nii.

Eyɛ mli akɛ etaa shwiili sɛi mli moŋ, shi nuu nɛɛ fã gbɛ kɛtee he ko ni kɛ emaŋ jɛkɛ waa. Beni eyɔɔ Bethlehem, yɛ Israel lɛ, etee asafoŋ kpee ko. Jɛmɛ, ni Odasefonyo Arabnyo ko mã nɔ mi doo akɛ ebaasumɔ ni Odasefonyo gbɛfalɔ shisharalɔ ko kɛ eweku lɛ abawɔ nakai gbɛkɛ lɛ, ni ekɛ Biblia kaselɔ nɛɛ fata mɛi ni efɔ̃ amɛ nine lɛ ahe. Dani ebaaya eyawɔ lɛ, nikaselɔ lɛ bi egbɔfeelɔ lɛ gbɛ akɛ ani ebaanyɛ eje kpo kɛba ablanaa lɛ nɔ leebi ni ebakwɛ hulu shitee lɛ lo. Egbɔfeelɔ lɛ je gbɛ ebɔ lɛ kɔkɔ waa kɛ hiɛdɔɔ akɛ ekafee nakai kɔkɔɔkɔ. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, nyɛmi nuu Arabnyo nɛɛ tsɔɔ lɛ nɔ hewɔ. Etsɔ wiemɔ naajielɔ ko nɔ ekɛɛ lɛ akɛ, kɛ ekutsoŋbii lɛ ná amɛle akɛ gbɔi ni ji Yudafoi eba eshia lɛ—taakɛ eji yɛ Biblia kaselɔ nɛɛ gbɛfaŋ lɛ—amɛbaashã lɛ kɛ eweku lɛ kɛ amɛshia lɛ fɛɛ kɛmɔ shi. Kɛkɛ ni Biblia kaselɔ lɛ kɛ yiŋfutumɔ bi lɛ akɛ,“Belɛ, mɛni hewɔ ni okɛ ohe wo oshara ni tamɔ nɛkɛ mli mɔ?” Nyɛmi nuu Arabnyo lɛ ewieee kɛtsɔɔɔ naajielɔ lɛ nɔ, shi moŋ ekwɛ ehiɛ tɛ̃ɛ, ni ekɛɛ lɛ kuku akɛ, “Yohane 13:35.”

Biblia kaselɔ lɛ ná nyɛmimɛi asuɔmɔ diɛŋtsɛ nɛɛ he miishɛɛ waa. No sɛɛ etsɛɛɛ tsɔ̃ ni abaptisi lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Naanyobɔɔ kɛ hiɛsɔɔ su ni Paulo yɔɔ lɛ ha mɛi krokomɛi nyɛ amɛbɛŋkɛ lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje