Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 10/15 bf. 18-23
  • Gbɛgbamɔ Sɔɔmɔ lɛ Mli Jɔɔmɔi

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Gbɛgbamɔ Sɔɔmɔ lɛ Mli Jɔɔmɔi
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Tsui ni Nyɔɔ Mɔ Mli kɛ Miishɛɛ Henumɔ ni Mli Kwɔ
  • Yehowa Kwɛmɔ he Odaseyeli
  • “Gbɛ ni Nɔ Bɛ ni Atsɔ̃ɔ nɔ Abɛŋkɛɔ Yehowa”
  • Ani Otsui Miishwe ni Efee Babaoo?
  • Mɔ Fɛɛ Mɔ Baanyɛ Ajie Gbɛgbamɔ Mumɔ Kpo
  • Gbɛgbamɔ Nitsumɔ lɛ Mli Jɔɔmɔi
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—2003
  • Gbɛgbalɔi kɛ Jɔɔmɔ Haa, ni Amɛnine Shɛɔ Jɔɔmɔ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Gbɛgbamɔ Nitsumɔ lɛ Wajeɔ Wekukpaa ni Kã Wɔ kɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2013
  • Sɛɛfimɔ Ni Wɔkɛaaha Gbɛgbalɔi Lɛ
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1992
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 10/15 bf. 18-23

Gbɛgbamɔ Sɔɔmɔ lɛ Mli Jɔɔmɔi

“Yehowa jɔɔmɔ lɛ,—no feɔ mɔ niiatsɛ; shi deŋmegbomɔ nyɛŋ ekɛ nɔ ko afata he.”—ABƐI 10:22.

1, 2. (a) Te gbɛgbalɔ ko jie ehenumɔi akpo yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ he eha tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ gbɛgbalɔi baanyɛ ana kaselɔ feemɔ he niiashikpamɔ mli ŋɔɔmɔ babaoo lɛ?

“ANI miishɛɛ ko yɛ ni fe ni ooona ni mɔ ko ni okɛ lɛ kaseɔ nii ebatsɔ Yehowa yijielɔ ni yɔɔ ekãa? Eŋɔɔ waa ni ewajeɔ hemɔkɛyeli akɛ ooona bɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɔɔ hewalɛ hã yɛ bɔ ni ekanyãa gbɔmɛi koni amɛfee tsakemɔi yɛ amɛshihilɛi amli koni amɛsa Yehowa hiɛ lɛ.” Enɛ ji nɔ ni gbɛgbalɔ ko ni jɛ Canada ni ehi be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli fe afii 32 lɛ ŋma. Ekɛɔ yɛ egbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ he akɛ: “Minyɛŋ masusu nɔ kroko ni miifee he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, minyɛŋ masusu nɔ kroko ni kɛ miishɛɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ baaba lɛ he.”

2 Ani okpɛlɛɔ nɔ akɛ miishɛɛ babaoo yɛ gbɛfaŋnɔ ni anaa yɛ mɔ ko ni ayeɔ abuaa lɛ yɛ gbɛ ni kɛ mɔ yaa wala mli lɛ nɔ lɛ mli? Shi, gbɛgbalɔi lɛ jeee mɛi pɛ ni naa miishɛɛ ni tamɔ nɛkɛ mli niiashikpamɔ. Yehowa tsuji fɛɛ yɛ famɔ akɛ “nyɛyafea jeŋmaji lɛ fɛɛ amli mɛi lɛ kaselɔi” lɛ shishi, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛfee nakai. (Mateo 28:19, NW) Shi kɛlɛ, akɛni gbɛgbalɔi nyɛɔ amɛkɛ ŋmɛlɛtswai pii tsuɔ nii yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli hewɔ lɛ, bei pii lɛ amɛnyɛɔ amɛnaa miishɛɛ babaoo ni mɔɔ shi yɛ kaselɔ-feemɔ mli. Shi nyɔmɔwoi krokomɛi hu yɛ gbɛgbamɔ mli. Okɛ gbɛgbalɔi lɛ awie, ni amɛbaakɛɛ bo akɛ gbɛgbamɔ ji gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni atsɔɔ nɔ anaa ‘Yehowa dɛŋ jɔɔmɔ ni feɔ mɔ niiatsɛ lɛ.’—Abɛi 10:22.

3. Mɛni baanyɛ akanya wɔ yɛ be mli ni wɔyaa nɔ wɔsɔmɔɔ Yehowa lɛ?

3 Nyɛsɛɛ nɛɛ, abi ni gbɛgbalɔi ni yɔɔ je lɛŋ hei sɔrɔtoi lɛ atsɔɔ jɔɔmɔi ni amɛnine eshɛ nɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ mli. Nyɛhaa wɔsusua nɔ ni amɛyɔɔ kɛɛmɔ lɛ he wɔkwɛa. Shi, kaaha onijiaŋ miije wui, kɛ fioo pɛ onyɛɔ otsuɔ yɛ hewalɛ kpakpa ni obɛ, afii ni yaa hiɛ, loo yɛ shihilɛi krokomɛi ahewɔ. Kaimɔ akɛ, nɔ ni he hiaa ji ni okɛ susuma muu fɛɛ asɔmɔ Yehowa, yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni oyɔɔ mli lɛ mli. Ni kɛlɛ, gbɛgbalɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi awiemɔi ní ooonu lɛ baaha miishɛɛ ni oyɔɔ yɛ ohe ní okɛaawo nitsumɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli nɛɛ mli kɛ aaahi lɛ baaya hiɛ.

Tsui ni Nyɔɔ Mɔ Mli kɛ Miishɛɛ Henumɔ ni Mli Kwɔ

4, 5. (a) Mɛni hewɔ sanekpakpa lɛ ni agbaa mɛi krokomɛi lɛ ji niiashikpamɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli nakai lɛ? (b) Te gbɛgbalɔi nuɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ni amɛkɛ amɛbe-fɛɛ woɔ mli lɛ he amɛhãa tɛŋŋ?

4 Yesu kɛɛ: “Nɔ̃ hamɔ mli yɛ miishɛɛ fe hemɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35, NW) Hɛɛ, nihamɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli yɛ lɛ diɛŋtsɛ enyɔmɔwoi. (Abɛi 11:25) Enɛ ji anɔkwale titri lɛ kɛ eba ákɛ akɛ sanekpakpa lɛ aaaha mɛi krokomɛi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛɛ nikeenii ni da fe fɛɛ wɔbaanyɛ ni wɔkɛha wɔnaanyo gbɔmɔ fe ni wɔɔye wɔbua lɛ ni ena Nyɔŋmɔ he nilee ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli?—Yohane 17:3.

5 Belɛ ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ mɛi ni kɛ amɛhe woɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ wieɔ miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli ni amɛnaa kɛjɛɔ amɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he shii abɔ nakai lɛ. Gbɛgbalɔ ko ni eye afii 64 ni jɛ Britain kɛɛ akɛ: “Mile akɛ nitsumɔ ko bɛ ni kulɛ ekɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli ni eba kɛjɛ anɔkwale lɛ ni mikɛhaa mɛi krokomɛi lɛ mli lɛ baaha mi.” Okulafo ko ni jɛ Zaire wie nɔ ni gbɛgbamɔ etsɔɔ kɛha lɛ lɛ he: “Gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ ji miishɛɛ diɛŋtsɛ kɛha mi yɛ beni miwu ni misumɔɔ lɛ lɛ gbo lɛ sɛɛ. Babaoo ni mikɛ mihe woɔ sɔɔmɔ lɛ mli ni miyeɔ mibuaa mɛi krokomɛi lɛ, babaoo nɔ ni milaaje lɛ henumɔ baa shi ji no. Mikɛ mihemɔkɛyeli woɔ Yehowa shiwoi lɛ amli, ni misusuɔ bɔ ni mafee maye mabua mɛi ni mikɛ amɛ kaseɔ nii lɛ koni amɛfee tsakemɔi yɛ amɛshihilɛi amli lɛ he babaoo. Miwɔɔ ŋɔ́ɔ minaa yɛ gbi fɛɛ gbi naagbee, ni mitsui yiɔ obɔ kɛ miishɛɛ.”

6. Mɛɛ miishɛɛ krɛdɛɛ gbɛgbalɔi komɛi ena mli ŋɔɔmɔ?

6 Mɛi ni kɛ amɛhe ewo gbɛgbamɔ mli afii nyɔŋmai abɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi ena miishɛɛ krɛdɛɛ ko akɛ amɛaasɔmɔ yɛ hei ni yɔɔ banee, ní amɛto asafoi, ní yɛ naagbee lɛ amɛtsɔmɔ kpokpai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmiyoo ko kɛ afii 33 efee gbɛgbalɔ yɛ Abashiri, ni yɔɔ Hokkaido (Japan ŋshɔkpɔ ni yɔɔ ekooyigbɛ kwraa) lɛ nɔ. Ekaiɔ akɛ, mɛi ni ba eklɛŋklɛŋ kpokpaa nɔ kpee—kɛha Hokkaido fɛɛ—lɛ shishi ji gbɔmɛi 70 pɛ. Ni ŋmɛnɛ hu? Kpokpai 12 yɛ nakai ŋshɔkpɔ lɛ nɔ, ni amɛyɛ shiɛlɔi fe 12,000. Susumɔ bɔ ni etsui nyaa babaoo kɛ miishɛɛ, kɛ ekɛ nanemɛi Maŋtsɛyeli jajelɔi ni yɔɔ nakai ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ tee kpokpaa nɔ kpeei kɛ kpokpaa wuji anɔ kpeei lɛ he okwɛ!

7, 8. Mɛɛ miishɛɛ gbɛgbalɔi ni etsɛ lɛ ená mli niiashikpamɔ?

7 Gbɛgbalɔi krokomɛi ni ámɛtsɛ lɛ ená miishɛɛ ni ji na ni amɛnaa bɔ ni abaptisiɔ Biblia kaselɔi ni amɛyaa amɛhiɛ kɛyashɛɔ sɔɔmɔ hegbɛi ni dara lɛ ahe lɛ. Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Japan ni esɔmɔ yɛ hei nɛɛhu akɛ gbɛgbalɔ kɛjɛ 1957 lɛ kaiɔ bɔ ni ekɛ Awake! wolo tɛtrɛɛ lɛ eko ha obalayoo ko ni tsuɔ nii yɛ shikatoohe lɛ. Abaptisi obalayoo lɛ yɛ nyɔji nɛɛhu pɛ mli. Ebote gbalashihilɛ mli yɛ sɛɛ mli, ni lɛ kɛ ewu lɛ batsɔmɔ gbɛgbalɔi krɛdɛɛ. Mɛɛ miishɛɛ enɛ ji kɛha nyɛmi yoo gbɛgbalɔ lɛ nɛkɛ, beni yɛ esɔɔmɔ ni ji etɛ lɛ mli lɛ, kpokpaa nɔkwɛlɔ hee ni amɛna lɛ kɛ eŋa basara amɛ asafo lɛ—eyaakwɛ lɛ, etsutsu Biblia kaselɔ lɛ ni!

8 Ebɛ naakpɛɛ akɛ mɛi ni kɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ efee amɛ shihilɛ mli nitsumɔ lɛ buɔ enɛ akɛ “hegbɛ ni nɔ bɛ ni esa akɛ abaa yi jogbaŋŋ,” taakɛ gbɛgbalɔ ko ni eye afii 22 wie he lɛ!

Yehowa Kwɛmɔ he Odaseyeli

9. Ákɛ Nihalɔ Kpeteŋkpele lɛ, mɛni ji shiwoo ni Yehowa kɛhãa etsuji, ni mɛni enɛ tsɔ̃ɔ kɛhãa wɔ?

9 Yehowa, Nihalɔ Kpeteŋkpele lɛ woɔ shi akɛ ebaawaje etsuji lɛ, ebaakwɛ amɛnɔ yɛ mumɔŋ kɛ heloonaa fɛɛ. Blema Maŋtsɛ David baanyɛ awie jogbaŋŋ akɛ: “Sa lɛ gbekɛ ji mi, ni agbɛnɛ mitsɔ nuumo, shi minako jalɔ ko ni akwa lɛ, loo ni eseshibii miisisɛ̃ aboloo pɛŋ.” (Lala 37:25) Shi kɛlɛ, nɛkɛ ŋwɛi nɔmimaa nɛɛ haaa wɔye wɔhe kɛjɛ gbɛnaa nii akɛ wɔkɛ wɔ wekui aheloonaa hiamɔ nii aha amɛ lɛ he, ni asaŋ ehaaa wɔ hegbɛ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ ejurɔ ni wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ baafee wɔ lɛ nɔ. (1 Tesalonikabii 4:11, 12; 1 Timoteo 5:8) Ni kɛlɛ, kɛ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔkɛ nibii shã afɔle yɛ wɔshihilɛi amli bɔni afee ni wɔsɔmɔ Yehowa babaoo lɛ, eshiŋ wɔ kɔkɔɔkɔ.—Mateo 6:33.

10, 11. Mɛɛ niiashikpamɔ gbɛgbalɔi pii le yɛ nyɛmɔ ni Yehowa yɔɔ ni ekɛhãa nii lɛ he?

10 Gbɛgbalɔi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ le kɛjɛ niiashikpamɔ mli akɛ, Yehowa toɔ gbɛjianɔ kɛhaa mɛi ni kɛ amɛhe woɔ ekwɛmɔ dɛŋ lɛ. Susumɔ gbɛgbalɔi enyɔ ni ji gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni yahi maŋ bibioo ko ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ahe hiaa waa yɛ jɛmɛ lɛ asane lɛ he okwɛ. Yɛ nyɔji fioo ko sɛɛ lɛ, heloonaa nitsumɔ bafee nɔ ni anaaa, ni amɛshika fɛɛ tã. Kɛkɛ ni amɛnine shɛ kar-inshuɔrans he nyɔmɔbimɔ ni ji dɔlai 81 nɔ. Nyɛmi nuu lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Wɔleee bɔ ni wɔɔfee wɔwo nyɔmɔ nɛɛ. Wɔsɔle waa nakai gbɛkɛ lɛ.” Enɔ jetsɛremɔ lɛ, amɛnine shɛ wolo ko nɔ kɛjɛ weku ko ni amɛ hu amɛkɛ shika mli naagbai miikpe lɛ dɛŋ. Wolo lɛ tsɔɔ mli akɛ, áku sɛɛ akɛ too ko ni weku lɛ wo lɛ miiha amɛ ekoŋŋ, ni akɛni efa fe bɔ ni amɛkpaa gbɛ lɛ hewɔ lɛ, amɛmiisumɔ ni amɛkɛ eko aha gbalashihilɛ mli hefatalɔi gbɛgbalɔi enyɔ lɛ. Shika ni hɔ mli ji tsɛk kɛha dɔlai 81! Nyɛmi nuu gbɛgbalɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Mihiɛ kpaŋ nakai gbi lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ—mimii shɛ mihe fe nine! Wɔhiɛ sɔ weku nɛɛ mlihilɛ lɛ babaoo.” Yehowa hu hiɛ sɔɔ mlihilɛ ni tamɔ nɛkɛ, ni tamɔ mlihilɛ mumɔ ni ewoɔ he hewalɛ yɛ etsuji amli lɛ.—Abɛi 19:17; Hebribii 13:16.

11 Gbɛgbalɔi pii baanyɛ agba niiashikpamɔ ni tamɔ nɛkɛ. Bi amɛ, ni amɛbaakɛɛ bo akɛ ‘akwako’ amɛ dã. Beni gbɛgbalɔ ko ni eye afii 72 lɛ kwɛɔ esɛɛ afii 55 ni ekɛhi be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, ekɛɔ akɛ: “Yehowa kwako mi gbi ko gbi ko.”—Hebribii 13:5, 6.

“Gbɛ ni Nɔ Bɛ ni Atsɔ̃ɔ nɔ Abɛŋkɛɔ Yehowa”

12. Mɛni hewɔ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ ji hegbɛ ni ekaaa nakai lɛ?

12 Ákɛ Yehowa kɛɔ wɔ po akɛ wɔjaje e-Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ haa wɔnáa hegbɛ ko. Enaa wɔ—adesai ni yeee emuu ni wɔji—akɛ “hefatalɔi nitsulɔi” yɛ eyiwalaheremɔ nitsumɔ lɛ mli. (1 Korintobii 3:9; 1 Timoteo 4:16) Yɛ be mli ni wɔshiɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi, yɛ be mli ni wɔjajeɔ efɔŋfeemɔ naagbee, yɛ be mli ni wɔtsɔɔ enaakpɛɛ suɔmɔ ni ha ekɛ kpɔ̃mɔnɔ lɛ ha lɛ mli wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi, yɛ be mli ni wɔgbeleɔ e-Wiemɔ ni hiɛ kã lɛ mli ni wɔtsɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ tsuijurɔ lɛ emli saji ni jara wa waa lɛ, egbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ wɔ-Bɔlɔ lɛ ni ji Yehowa he.—Lala 145:11; Yohane 3:16; Hebribii 4:12.

13. Mɛni mɛi komɛi wieɔ yɛ bɔ ni amɛ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ esa wekukpaa ni kã amɛkɛ Yehowa teŋ lɛ he ehã lɛ he?

13 Gbɛgbalɔi nyɛɔ amɛkɛ be babaoo tsuɔ nii daa nyɔŋ nɔ yɛ Yehowa he nikasemɔ kɛ ehe nitsɔɔmɔ mli. Te amɛnuɔ bɔ ni enɛ saa wekukpaa ni kã amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he amɛhãa tɛŋŋ? Onukpa ko ni yɔɔ France ni efee gbɛgbalɔ fe afii nyɔŋma ha hetoo akɛ: “Gbɛgbamɔ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni atsɔ̃ɔ nɔ abɛŋkɛɔ Yehowa he kpaakpa.” Gbɛgbalɔ kroko ni yɔɔ nakai maŋ lɛ mli, ni kɛ afii 18 ehi be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ hãa ‘wɔsaa wɔnaa ni wɔnaa akɛ Yehowa hi,’ daa gbi, ni etswaa wɔ kɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ teŋ wekukpaa ni mli wa be fɛɛ be emaa shi.” (Lala 34:9) Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Britain ni efee gbɛgbalɔ afii 30 lɛ nuɔ he nakai nɔŋŋ. Ekɛɛ: “Yehowa mumɔ lɛ ni mikɛ mihiɛ fɔɔ nɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ yɛ misɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ kɛ mi bɛŋkɛɔ lɛ. Minu he diɛŋtsɛ yɛ bei pii amli akɛ Yehowa mumɔ lɛ ekudɔ mi kɛtee shĩa pɔtɛɛ ko mli yɛ be ni sa mli.”—Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 16:6-10 he.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ gbɛgbalɔi náa Biblia lɛ kɛ Biblia kasemɔ he woji ni amɛkɛtsuɔ nii daa gbi amɛkɛtsɔ̃ɔ mɛi krokomɛi anii lɛ he sɛɛ yɛ?

14 Gbɛgbalɔi pii naa akɛ, Biblia lɛ kɛ Biblia kasemɔ he woji ni amɛkɛtsuɔ nii daa gbi amɛkɛtsɔ̃ɔ saji amli ni amɛkɛtsɔ̃ɔ Ŋmalɛ mli anɔkwalei lɛ yeɔ ebuaa amɛ ni amɛdaraa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he nilee mli. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Spain ni eye afii 85, ni ekɛ afii 31 efee gbɛgbalɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Gbɛgbamɔ eye ebua mi ni eha mina Biblia lɛ he nilee ni mli kwɔ, nilee ni mikɛtsu nii ni mikɛye mibua gbɔmɛi pii koni amɛle Yehowa kɛ eyiŋtoi lɛ.” Nyɛmi yoo ko ni jɛ Britain ni efee gbɛgbalɔ afii 23 lɛ kɛɛ: “Be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ eye ebua mi koni maná mumɔŋ niyenii ahe akɔnɔ kpakpa.” “Hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyɛmli” lɛ shishi ni otsɔɔ mli ohaa mɛi krokomɛi lɛ baanyɛ awaje bo diɛŋtsɛ ohekɛnɔfɔɔ ni oyɔɔ yɛ hemɔkɛyelii ni obuɔ akɛ amɛjara wa kɛha bo lɛ mli. (1 Petro 3:15) Gbɛgbalɔ ko ni jɛ Australia kɛɛ akɛ: “Gbɛgbamɔ haa mihemɔkɛyeli yaa hiɛ yɛ be mli ni miwieɔ mitsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ.”

15. Mɛni ji nɔ ni mɛi pii esumɔ akɛ amɛaafee bɔni afee ni amɛkɛ amɛhe awo gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli ni amɛhi mli, ni mɛni hewɔ?

15 Eyɛ faŋŋ akɛ nɛkɛ sɔɔlɔi gbɛgbalɔi nɛɛ heɔ yeɔ akɛ amɛhala sɔɔmɔ ko ni kɛ jɔɔmɔi babaoo jɛɔ Yehowa ŋɔɔ kɛbahaa amɛ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ mɛi pii miisumɔ ni amɛfee tsakemɔi yɛ amɛshihilɛi amli, ni amɛkɛ heloonaa nitsumɔ kɛ ninámɔ po ashã afɔle, koni amɛbote gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli ni amɛhi mli!—Abɛi 28:20.

Ani Otsui Miishwe ni Efee Babaoo?

16, 17. (a) Kɛ oosusu gbɛgbamɔ ni baahi ahã bo lo lɛ he lɛ, no lɛ mɛni obaanyɛ ofee? (b) Te mɛi komɛi nuɔ gbɛgbamɔ ni amɛnyɛɛɛ amɛfee lɛ he amɛhãa tɛŋŋ?

16 Beni osusu nɔ ni gbɛgbalɔi kɛɔ yɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli jɔɔmɔi ahe lɛ sɛɛ lɛ, ekolɛ oosusu gbɛgbamɔ mli ni obaanyɛ okɛ ohe awo lɛ he. Kɛji nakai ni lɛ, mɛni hewɔ okɛ gbɛgbalɔ ko ni eye omanye yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ ewieee he? Ekolɛ obaana akɛ ebaaye ebua hu akɛ okɛ asafo lɛ mli onukpai lɛ ateŋ mɔ ko aaawie he, mɔ ni le bo—bɔ ni ohewalɛ yɔɔ, ofatɔɔi, kɛ oweku mli gbɛnaa nii. (Abɛi 15:22) Ekolɛ mɛi krokomɛi awiemɔi ni ji anɔkwale lɛ baaye abua bo ni oŋmɛ gbɛgbamɔ lɛ jogbaŋŋ okwɛ akɛ ani obaanyɛ ofee lo. (Okɛto Luka 14:28 he.) Kɛ onyɛ ofee gbɛgbalɔ lɛ, ojɔɔmɔi baafá diɛŋtsɛ.—Maleaki 3:10.

17 Shi, Maŋtsɛyeli shiɛlɔi anɔkwafoi babaoo ni nyɛŋ afee gbɛgbalɔi, eyɛ mli akɛ amɛmiishwe ni amɛfee babaoo yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ hu? Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nyɛmi yoo Kristofonyo ko ni miibɔ mɔdɛŋ ni ekome etsɔse ebii ejwɛ lɛ henumɔi ahe okwɛ. Ekɛɛ: “Edɔɔ mi waa, ejaakɛ tsutsu lɛ daa gbɛgbalɔ ji mi, shi amrɔ nɛɛ, yɛ shihilɛ mli ni miyɔɔ hewɔ lɛ, minyɛɛɛ maya shiɛmɔ bɔ ni mifeɔ tsutsu be ko lɛ.” Nyɛmi yoo nɛɛ sumɔɔ ebii lɛ jogbaŋŋ, ni eesumɔ ni eha amɛ nii ni he hiaa amɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, eeshwe ni efee babaoo yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Etsɔɔ mli akɛ: “Misumɔɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ.” Kristofoi krokomɛi ni amɛtu amɛhe amɛha, ni suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tsirɛɔ amɛ ni amɛsumɔ akɛ amɛaasɔmɔ Yehowa ‘kɛ amɛtsui fɛɛ’ lɛ hu nuɔ he nakai nɔŋŋ.—Lala 86:12.

18. (a) Mɛni Yehowa taoɔ kɛjɛɔ wɔdɛŋ? (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui kɛ shihilɛi komɛi tsĩ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔfeɔ lɛ naa lɛ?

18 Kaimɔ akɛ nɔ ni Yehowa kpaa gbɛ kɛjɛɔ wɔdɛŋ ji susuma muu fɛɛ sɔɔmɔ. Nɔ ni enɛ tsɔ̃ɔ lɛ baasoro kɛjɛ mɔ kome he kɛmiiya mɔ kroko he. Mɛi komɛi nyɛɔ amɛtsakeɔ amɛshihilɛ mli bɔni afee ni amɛsɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔi. Mɛi krokomɛi pii hu kɛ amɛhe woɔ gbɛgbalɔi awamɔ sɔɔmɔ lɛ mli yɛ be kɛ bei amli, aloo amɛfeɔ kɛtsaraa nɔ, ni amɛkɛ ŋmɛlɛtswai 60 tsuɔ nii daa nyɔŋ nɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Shi, Yehowa webii lɛ ateŋ mɛi ni fa kɛ amɛsusuma muu fɛɛ woɔ shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli akɛ asafoŋ shiɛlɔi. No hewɔ lɛ kɛ hela, afii ni yaa hiɛ, weku mli gbɛnaa nii, loo shihilɛi krokomɛi tsĩɔ nɔ ni onyɛɔ ofeɔ lɛ naa fioo lɛ, kaaha onijiaŋ miije wui. Bei abɔ ni okɛ onɔ̃ ni hi fe fɛɛ hãa lɛ, osɔɔmɔ lɛ jara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, taakɛ mɛi ni yɔɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ anɔ̃ lɛ ji lɛ!

Mɔ Fɛɛ Mɔ Baanyɛ Ajie Gbɛgbamɔ Mumɔ Kpo

19. Mɛni ji gbɛgbamɔ mumɔ lɛ?

19 Eyɛ mli akɛ ekolɛ onyɛŋ ofee gbɛgbalɔ moŋ, shi obaanyɛ ojie gbɛgbamɔ mumɔ kpo. Mɛni ji gbɛgbamɔ mumɔ lɛ? July 1988 Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ lɛ jaje akɛ: “Abaanyɛ atsɔ̃ɔ mli ákɛ jwɛŋmɔ kpakpa ni ahiɛ yɛ fãmɔ akɛ ashiɛ ni afee kaselɔi lɛ he, ákɛ otuu ohe oha kwraa akɛ ooojie suɔmɔ kɛ gbɔmɛi ahe susumɔ kpo, ohe ni okɛshãa afɔle, miishɛɛ ni onaa yɛ Nuntsɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli kpaakpa, kɛ omii ni shɛɔ ohe yɛ mumɔŋ nibii shi jeee heloonaa nibii ahe.” Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ojie gbɛgbamɔ mumɔ lɛ kpo yɛ?

20. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ afee gbɛgbamɔ mumɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ?

20 Kɛ oji fɔlɔ ni yɔɔ gbekɛbii lɛ, obaanyɛ ojɛ otsui muu fɛɛ mli ojie nitsumɔ ni amɛkɛ amɛshihilɛ be fɛɛ baatsu ákɛ gbɛgbalɔi lɛ yi otsɔɔ amɛ. Jwɛŋmɔ kpakpa ni ohiɛ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ baaha amɛna bɔ ni ehe hiaa ni amɛha Yehowa sɔɔmɔ afee nii ni he hiaa yɛ amɛshihilɛi amli. Obaanyɛ ofɔ̃ gbɛgbalɔi kɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ amɛŋamɛi anine kɛba oshia, bɔni afee ni obii lɛ aná mɛi ni amɛna miishɛɛ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ ahe sɛɛ. (Okɛto Hebribii 13:7 he.) Yɛ shiai ni jamɔ egbala amɛmli po mli lɛ, fɔlɔi ni heɔ yeɔ lɛ baanyɛ atsɔ wiemɔ kɛ nɔkwɛmɔnɔ nɔ aye abua amɛbii lɛ koni amɛkɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ afee oti ni ma amɛhiɛ yɛ shihilɛ mli.—2 Timoteo 1:5; 3:15.

21. (a) Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔ fɛɛ wɔfi mɛi ni kɛ amɛhe ewo gbɛgbamɔ mli lɛ asɛɛ? (b) Mɛni onukpai lɛ baanyɛ afee ni amɛkɛwo gbɛgbalɔi lɛ hewalɛ?

21 Wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔjɛ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔfi mɛi ni nyɛɔ amɛkɛ amɛhe woɔ gbɛgbamɔ mli lɛ asɛɛ yɛ asafo lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani obaanyɛ obɔ mɔdɛŋ ni okɛ gbɛgbalɔ atsu nii yɛ sɔɔmɔ lɛ mli, titri lɛ yɛ bei ni ekolɛ gbɛgbalɔ lɛ kome pɛ baatsu nii lɛ amli? Ekolɛ obaana akɛ “hewalɛwoo tsakemɔ” baaya nɔ. (Romabii 1:11, 12, NW) Kɛ onukpa ji bo lɛ, obaanyɛ ofee babaoo po ni okɛye obua gbɛgbalɔi lɛ. Kɛ onukpai akuu lɛ kpe lɛ, esa akɛ amɛsusu gbɛgbalɔi lɛ ahiamɔ nii ahe be fɛɛ be. Kɛ gbɛgbalɔ ko nijiaŋ eje wui loo ekɛ naagbai komɛi miikpe lɛ, nyɛhe akafea oya tsɔ ni nyɛjie yi akɛ ajie lɛ kɛjɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli. Yɛ be mli ni nɔ ni nyɛjieɔ yi akɛ afee nɛɛ he baahia yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, nyɛhiɛ akakpaa nɔ akɛ, gbɛgbamɔ ji hegbɛ ni jara wa ni be-fɛɛ sɔɔlɔ lɛ baasumɔ waa. Ekolɛ hewalɛwoo fioo kɛ ŋaawoo ni anyɛɔ atsuɔ he nii baanyɛ afee nɔ ni he hiaa. Asafo lɛ nitsumɔhe nine ni yɔɔ Spain lɛ ŋma akɛ: “Kɛ́ onukpai wo gbɛgbamɔ he hewalɛ, amɛfataa gbɛgbalɔi lɛ ahe yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli daa, ni amɛkwɛɔ amɛnɔ be fɛɛ be lɛ, gbɛgbalɔi lɛ naa miishɛɛ babaoo, amɛnuɔ he akɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ, ni amɛsumɔɔ ni amɛya nɔ yɛ gbɛtsiinii ni baanyɛ aba lɛ fɛɛ sɛɛ.”

22. Mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee yɛ adesa yinɔsane be ni jaraa nɛɛ mli?

22 Adesa yinɔsane be ni jaramɔ yɔɔ mli lɛ mli wɔyɔɔ lɛ. Yehowa kɛ yiwalaheremɔ nitsumɔ ko ewo wɔdɛŋ akɛ wɔtsu. (Romabii 10:13, 14) Kɛji akɛ wɔbaanyɛ ni wɔkɛ wɔhe awo nitsumɔ nɛɛ mli akɛ be-fɛɛ gbɛgbalɔi loo wɔnyɛŋ hu lɛ, nyɛhãa wɔjiea gbɛgbamɔ mumɔ lɛ kpo. Nyɛhãa wɔnaa hehiamɔ henumɔ kɛ he-kɛ-afɔleshãa mumɔ. Nyɛhãa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔkɛ nɔ ni Yehowa biɔ yɛ wɔdɛŋ lɛ baaha lɛ—susuma muu fɛɛ sɔɔmɔ. Ni nyɛhãa wɔkaia akɛ, kɛ wɔkɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ wɔkɛha lɛ ha, kɛ́ etamɔ okulafo lɛ shika bibii lɛ loo Maria mũ ni jara wa naakpa lɛ hu lɛ, wɔsɔɔmɔ lɛ feɔ susuma muu fɛɛ nɔ, ni Yehowa sumɔɔ wɔ susuma muu fɛɛ sɔɔmɔ lɛ!

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛni hewɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ kɛ tsui ni nyɔ̃ɔ mɔ mli kɛ miishɛɛ henumɔi baa lɛ?

◻ Mɛɛ niiashikpamɔ gbɛgbalɔi pii ená amɛle yɛ nyɛmɔ ni Yehowa yɔɔ ni ekɛaakwɛ etsuji anɔ lɛ he?

◻ Gbɛgbalɔi nuɔ he akɛ amɛ sɔɔmɔ lɛ saa wekukpaa ni kã amɛkɛ Yehowa teŋ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ojie gbɛgbamɔ mumɔ lɛ kpo yɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Gbɛgbalɔi naa miishɛɛ babaoo kɛjɛɔ kaselɔ feemɔ mli

Obii baanyɛ ana naanyo ni amɛkɛ be-fɛɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi aaabɔ lɛ he sɛɛ

Onukpai lɛ baanyɛ awo gbɛgbalɔi lɛ hewalɛ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje