Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 4/15 bf. 3-4
  • Ani Átsɔ Hiɛ Aŋma Wɔ Wɔsɛɛ Be Afɔ̃ Shi?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Átsɔ Hiɛ Aŋma Wɔ Wɔsɛɛ Be Afɔ̃ Shi?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Ani Nyɔŋmɔ Eto Wɔ Wɔsɛɛ Be Efɔ Shi Momo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Ani Hemɔkɛyeli Shɛɛ Mli Sane Mli Yeɔ Oshihilɛ Nɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Osharai—Wɔsɛɛ Be Ni Ato Afɔ Shi Aloo Shihilɛi Ni Baa Trukaa?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Ani Abaanyɛ Aha Shɛɛ-mli-sane kɛ Nyɔŋmɔ Suɔmɔ Akpa Gbee?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 4/15 bf. 3-4

Ani Átsɔ Hiɛ Aŋma Wɔ Wɔsɛɛ Be Afɔ̃ Shi?

KRISTOFONYO, Muslimnyo, Yudanyo, Hindunyo, loo mɔ ni heɔ jamɔ kroko eyeɔ—gbɔmɛi ni yɔɔ hemɔkɛyelii sɔrɔtoi fɛɛ kɛ oshara kpeɔ ni amɛyeɔ enɛ he awerɛho.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ December 6, 1997 mli lɛ, oshara ko ni yɔɔ gbeyei ba yɛ Siberia maŋtiase Irkutsk lɛ mli. Gbɛfãa kɔɔyɔŋ lɛlɛ wulu AN-124 fã kɛbote kɔɔyɔɔ lɛ mli etsɛɛɛ nɔŋŋ ni emli tsɔnei lɛ ateŋ enyɔ kpá nitsumɔ. Kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ ni awo mli mu obɔ lɛ yagbee tsũi ni mɛi hiɔ mli lɛ anɔ. Lalilɛii bɔle shiai komɛi ni ahiɔ mli lɛ ahe kɛkpe, ni ekɛ gbele kɛ pilamɔ ba gbɔmɛi babaoo ni yɔɔ mli ni nyɛɛɛ nɔ ko afee lɛ anɔ, ni gbekɛbii ni hiɛ bɛ amɛhe nɔ lɛ fata he.

Ekolɛ gbɔmɛi yɛ akutso ni nakai oshara lɛ ba yɛ lɛ mli yɛ Siberia ni hiɛ jamɔŋ susumɔi sɔrɔtoi. Ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi baatsɔɔ Kristojamɔ mli hemɔkɛyeli, ni kɛlɛ amɛbaanyɛ amɛsusu lolo akɛ shɛɛ mli sane ji nɔ ni kɛ oshara lɛ ba. Amɛ kɛ mɛi krokomɛi baanyɛ asusu akɛ, ‘Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni, ni kɛ́ jeee nɛkɛ gbɛ mɛi ni gboi lɛ tsɔ nɔ amɛgboi lɛ, kulɛ amɛbaatsɔ gbɛ kroko nɔ amɛgboi—amɛ shɛɛ mli sane ni.’

Susumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, kɛ́ akɛ naabu wie jio, akɛ naabu ewieee jio, etsɔɔ jwɛŋmɔ ko ni egbɛ eshwã jamɔi babaoo mli yɛ jeŋ fɛɛ—shɛɛ mli sane. Gbɔmɛi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ, áŋma wɔ wɔsɛɛ be, kɛjɛ gbi nɔ ni afɔ wɔ kɛyashi gbi nɔ ni wɔɔgboi lɛ he sane afɔ̃ shi momo yɛ gbɛ ko nɔ.

Shɛɛ mli sane mli hemɔkɛyeli lɛ hiɛ sui sɔrɔtoi, ni ehaa eshishitsɔɔmɔ ni yeɔ emuu ni ehiɛ lɛ bafeɔ nɔ ni wa. Kɛ hoo lɛ, shɛɛ mli sane hiɛ susumɔ ko ni tsɔɔ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni baa, nifeemɔi fɛɛ, saji fɛɛ—kɛ́ ehi loo ehiii lɛ—ebaaba kɛ̃; bɔ fɛɛ bɔ ni ji lɛ, ebaaba mli, ejaakɛ hewalɛ ko ni nɔ kwɔ, ni fe gbɔmɔ hewalɛ lɛ eto he gbɛjianɔ momo. Abaanyɛ aná jwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ yɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ mli, yɛ Hindujamɔ kɛ Buddhajamɔ karma lɛ mli, kɛ Kristendom shɛɛ mli sane he gbɛjianɔ ni ato momo he tsɔɔmɔ lɛ hu mli. Yɛ blema Babilon lɛ, gbɔmɛi he amɛye akɛ nyɔŋmɔi lɛ kudɔɔ shɛɛ mli sane kɛ wɔsɛɛ be kɛtsɔ wolo ko ni aŋma nɔ. Nɔ ni asusuɔ ji akɛ, nyɔŋmɔ fɛɛ nyɔŋmɔ ni kudɔɔ “shɛɛ mli sane he tɛtaoi” nɛɛ baanyɛ akudɔ bɔ ni esa akɛ gbɔmɛi ashɛɛ mli sane, maŋtsɛyelii ashɛɛ mli sane, kɛ nyɔŋmɔi lɛ po ashɛɛ mli sane afee aha.

Mɛi babaoo susuɔ akɛ, dani aaatsɔ ŋwɛi fãmɔ nɔ afɔ adesai lɛ, Nyɔŋmɔ toɔ nɔ fɛɛ nɔ ni baaba gbɔmɛi anɔ lɛ he gbɛjianɔ, ni amɛwala sɛɛkɛlɛ fata he kɛ́ aaafɔ amɛ akɛ nuu loo yoo, niiatsɛ loo ohiafo, kɛ́ amɛnii baafee mɔbɔ loo amɛaaná miishɛɛ. Akɛɔ akɛ enɛɛmɛi fɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔ mli loo áŋma awo wolo ko mli dani ebaa mli. No hewɔ lɛ, ejeee nɔ ni efɔɔɔ kaa akɛ heyelilɔ aaakɛɛ akɛ kɛ amanehulu ba lɛ, “mektoub,”—áŋma afɔ̃ shi!

Asusuɔ akɛ, akɛni Nyɔŋmɔ le nɔ fɛɛ nɔ momo hewɔ lɛ, esa akɛ eto gbɛjianɔ hu ni ele mɔ ni baabo lɛ toi kɛ mɔ ni boŋ lɛ toi. No hewɔ lɛ, jamɔ mli sɛɛnyiɛlɔi babaoo heɔ yeɔ akɛ dani aaafɔ mɔ ko po lɛ, no mli lɛ, Nyɔŋmɔ eto gbɛjianɔ ele momo kɛji ato mɔ lɛ he gbɛjianɔ kɛha naanɔ miishɛɛ yɛ Paradeiso loo ni ebaaná naanɔ hiɛkpatamɔ.

Ekolɛ obaanu he akɛ enɛ feɔ tamɔ shɛɛ mli sane ni ato he gbɛjianɔ ní atsɔɔ yɛ Kristendom sɔlemɔi komɛi amli lɛ. Protestant shɛɛ mli sane lɛ sɛɛfilɔ ni fe fɛɛ lɛ ji afii ohai 16 lɛ mli French Jamɔ Hiɛtsakelɔ John Calvin. Etsɔɔ shɛɛ mli sane mli akɛ “Nyɔŋmɔ naanɔ fãmɔ, ni etsɔɔ nɔ etoɔ nɔ ni esumɔɔ ni ekɛ gbɔmɔ fɛɛ gbɔmɔ afee lɛ he gbɛjianɔ. Jeee mɛi fɛɛ abɔ amɛ yɛ shihilɛ kome too lɛ nɔŋŋ mli, shi áto naanɔ wala he gbɛjianɔ aha mɛi komɛi momo kɛ fɔbuu kojomɔ kɛha mɛi krokomɛi.” Calvin ma nɔ mi hu akɛ: “Jeee akɛ Nyɔŋmɔ tsɔ hiɛ ena klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ shigbeemɔ kɛkɛ, ni emli ni eseshibii ahiɛ kpata yɛ; shi eto he gbɛjianɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ naa hu.”

Ni kɛlɛ, jeee jamɔi fɛɛ ni tsɔɔ shɛɛ mli sane lɛ amli bii heɔ yeɔ diɛŋtsɛ. Mɛi komɛi tsɔɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ jamɔŋ niŋmaai lɛ tsĩɔ hegbɛ ni gbɔmɔ yɔɔ ni ekɛfeɔ nɔ ni esumɔɔ lɛ tã. Yɛ anɔkwale mli lɛ, naataamɔ kpele ete shi yɛ adesai anifeemɔi ahe, kɛ́ ejɛ hegbɛ ni gbɔmɔ yɔɔ akɛ eeehala nɔ ni esumɔɔ loo kɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni eto nomɛi ahe gbɛjianɔ momo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi komɛi etaa sane naa akɛ esa akɛ gbɔmɔ anyɛ aná hegbɛ ni ehala nɔ ni esumɔɔ ni efee nɔ ni esumɔɔ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ ni ja lɛ biɔ koni gbɔmɔ atsu enifeemɔi ahe gbɛnaanii ahe nii koni ebu he akɔntaa eha lɛ. Mɛi krokomɛi ekɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni kɛ gbɔmɔ nifeemɔi baa, shi yɛ gbɛ ko nɔ lɛ gbɔmɔ “nine shɛɔ” enɛɛmɛi anɔ ni ebafeɔ mɔ ni ehe gbɛnaanii kã enɔ. Shi kɛ aaawie lɛ, bei pii lɛ, mɛi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ eto nifeemɔ fɛɛ nifeemɔ he gbɛjianɔ yɛ wɔ daa gbi shihilɛi amli, ewulu jio, bibioo jio.

Mɛni oheɔ oyeɔ? Ani Nyɔŋmɔ eto bɔ ni owɔsɛɛ be baatamɔ aha lɛ he gbɛjianɔ momo? Ani adesai yɛ hegbɛ lɛɛlɛŋ, nyɛmɔ ni amɛkɛaahala amɛ wɔsɛɛ be he nibii amli diɛŋtsɛ? Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ nɔ ni baaba wɔnɔ lɛ damɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔ nifeemɔi anɔ? Sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ baaha sanebimɔi nɛɛ ahetoo.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 3 lɛ Jɛ]

SEL/Sipa Press

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje