Yaa nɔ Otsu Bo Diɛŋtsɛ Oyiwalaheremɔ He Nii!
“Nyɛ mɛi ni misumɔɔ, . . . nyɛkɛ gbeyeishemɔ kɛ hekpokpomɔ atsua nyɛ diɛŋtsɛ nyɛyiwalaheremɔ lɛ he nii.”—FILIPIBII 2:12.
1, 2. Mɛɛ susumɔi komɛi ni ale waa eha mɛi babaoo enu he akɛ amɛnyɛŋ amɛfee bɔ ni amɛshihilɛ baaji lɛ he nɔ ko?
“ANI nakai akɛfɔ bo?” Nyɛsɛɛ nɛɛ, aŋma nakai sanebimɔ lɛ agboi yɛ wolo tɛtrɛɛ ko ni ale waa lɛ hiɛ. Wiemɔi ni je kpo yɛ saneyitso lɛ shishi ji: “Gbɔmɔ su kɛ ebaŋ, ehenumɔ, kɛ nibii ni ehalaa yɛ eshihilɛ mli po. Niiamlipɛimɔi heei ni afee lɛ tsɔɔ akɛ akɛ nibii nɛɛ fɔ́ɔ mɔ titri.” Ekolɛ wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ baaha mɛi komɛi anu he akɛ hewalɛ bibioo ko pɛ amɛyɔɔ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshihilɛ nɔ.
2 Mɛi krokomɛi sheɔ gbeyei akɛ tsɔsemɔ kpakpa ni amɛfɔlɔi kɛhaaa amɛ, loo bɔ ni amɛtsɔɔlɔi etsɔɔɔ amɛ nii jogbaŋŋ lɛ etsirɛ amɛ kɛyawo shihilɛ gbonyo mli yɛ gbɛ ko nɔ. Ekolɛ amɛnuɔ he akɛ ato akɛ amɛ hu amɛtɔ̃ tɔ̃mɔi ni amɛfɔlɔi tɔ̃ lɛ nɔŋŋ, ní amɛtsu henumɔi fɔji fe fɛɛ ni teɔ shi yɛ amɛmli lɛ ahe nii, ní amɛkaye Yehowa anɔkwa—yɛ kukufoo mli lɛ, ní amɛhala nibii fɔji yɛ amɛshihilɛ mli. Shi ani nakai ji nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, nyɔŋmɔjalɔi komɛi maa nɔ mi akɛ Biblia lɛ tsɔɔ nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ, ni ji shɛɛ-mli-sane tsɔɔmɔ lɛ. Taakɛ tsɔɔmɔ nɛɛ tsɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ ejɛ jeeŋmɔ beebe eto nɔ fɛɛ nɔ ni baaba yɛ oshihilɛ mli lɛ he gbɛjianɔ efɔ̃ shi momo.
3. Mɛɛ shɛɛ sane ni woɔ mɔ hewalɛ Biblia lɛ kɛhaa yɛ nyɛ́ ni wɔɔnyɛ wɔtsu wɔ wɔsɛɛ be he nii lɛ gbɛfaŋ?
3 Nɛkɛ susumɔi srɔtoi nɛɛ fɛɛ hiɛ sane oti kome pɛ ni amɛtsɔɔ: Hegbɛ bibioo pɛ oyɔɔ ní okɛaahala nɔ ni osumɔɔ, kɛ hegbɛ bibioo pɛ ni okɛaakudɔ bɔ ni oshihilɛ baafee ahã. Wiemɔ ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui nɛ, aloo jeee nakai, ni nijiaŋwujee haa naagba lɛ mli woɔ wu. Abɛi 24:10 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ otɔ biti yɛ haomɔ gbi nɔ lɛ, belɛ ohewalɛ faaa.” Shi kɛlɛ, ewoɔ wɔ hewalɛ akɛ wɔɔle akɛ, taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, wɔbaanyɛ ‘wɔtsu wɔ diɛŋtsɛ wɔyiwalaheremɔ he nii.’ (Filipibii 2:12) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔwo hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Ŋmalɛ mli tsɔɔmɔ kpakpa nɛɛ mli lɛ mli hewalɛ?
‘Tsũtswaa’ Nitsumɔ ni Wɔtsuɔ yɛ Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔmli
4. Eyɛ mli akɛ 1 Korintobii 3:10-15 lɛ wieɔ nibii ni la nyɛɛɛ ashã ní wɔkɛaatswa tsũ lɛ he moŋ, shi enɛ etsɔɔɔ mɛni?
4 Susumɔ bɔfo Paulo nɔkwɛmɔnɔ ni anaa yɛ 1 Korintobii 3:10-15 lɛ he okwɛ. Ewie Kristofoi atsũtswaa nitsumɔ lɛ he yɛ jɛmɛ, ni shishitoo mla ni yɔɔ enɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ baanyɛ akɔ́ mligbɛ kɛ kponɔgbɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he. Ani eetsɔɔ akɛ kɛji yɛ naagbee lɛ, kaselɔ ko baahala akɛ ebaasɔmɔ Yehowa, ní eeehi shi yɛ nɔ ni ehala nɛɛ naa pɛpɛɛpɛ lɛ, no lɛ nakai sɔ̃ lɛ kãa mɛi ni tsɔɔ lɛ nii ní amɛtsɔseɔ lɛ lɛ anɔ titri? Dabi. Paulo miima bɔ ni ehe hiaa ni tsɔɔlɔ lɛ atsu tsũtswaa nitsumɔ ni hi fe fɛɛ bɔ ni eeenyɛ lɛ nɔ mi. Shi taakɛ wɔkase yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, ekɛɛɛ akɛ nikaselɔ loo kaselɔ lɛ bɛ nɔ ni esumɔɔ ni ehala yɛ sane nɛɛ mli. Eji anɔkwale akɛ, Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa nitsumɔ ni wɔtsuɔ yɛ mɛi krokomɛi amli lɛ nɔ, shi jeee wɔ diɛŋtsɛ wɔhe ní wɔɔtswa wɔma shi. Enɛ jeɔ kpo faŋŋ ejaakɛ Paulo wie tsũ ni amaaa lɛ jogbaŋŋ lɛ he akɛ ehiɛ baakpata, shi abaahere tsũmalɔ lɛ diɛŋtsɛ yiwala. Shi kɛlɛ, bei komɛi lɛ, Biblia lɛ kɛ mfonirifeemɔ wiemɔ nɛɛ nɔŋŋ tsuɔ nii ni ekɛtoɔ nitsumɔ ni wɔtsuɔ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔmli lɛ he.
5. Mɛɛ Ŋmalɛi tsɔɔ akɛ esa akɛ Kristofoi atsu ‘tsũtswaa’ nitsumɔ ko yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmli?
5 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Yuda 20, 21 (NW) lɛ he okwɛ: “Suɔmɔmɛi, nyɛ lɛ nyɛtswaa nyɛhe nyɛmaa shi yɛ nyɛhemɔkɛyeli ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ lɛ nɔ, ní nyɛsɔlea yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli, ní nyɛtoa nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli.” Yuda kɛ Hela wiemɔ kɛha ‘tsũtswaa’ ni Paulo kɛtsu nii yɛ 1 Korintobii yitso 3 lɛ nɔŋŋ tsu nii, shi etamɔ nɔ ni oti ni ewieɔ he ji akɛ, wɔtswa wɔ diɛŋtsɛ wɔhe wɔma wɔhemɔkɛyeli shishitoo nɔ̃ lɛ nɔ. Beni Luka ŋmaa Yesu abɛbua ni tsɔɔ nuu ni ma etsũ yɛ tɛsaa nɔ lɛ he sane lɛ, ekɛ Hela wiemɔ kɛha ‘shishitoo nɔ̃,’ ní Paulo kɛtsu nii yɛ enɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ Kristofoi atsũtswaa he lɛ mli lɛ nɔŋŋ tsu nii. (Luka 6:48, 49) Kɛfata he lɛ, Paulo kɛ mfoniri ni ji nii ni akɛdamɔɔ shi shiŋŋ yɛ ‘shishitoo nɔ̃’ nɔ lɛ tsu nii beni ewoɔ enanemɛi Kristofoi lɛ ŋaa ní amɛya hiɛ yɛ mumɔŋ lɛ. Hɛɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ wɔtsuɔ ‘tsũtswaa’ nitsumɔ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔmli.—Efesobii 3:15-19; Kolosebii 1:23; 2:7.
6. (a) Feemɔ bɔ ni Kristofonyo kaselɔ fɛɛ kaselɔ feemɔ jɛɛɛ mɔ kome pɛ nitsumɔ mli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. (b) Mɛɛ sɔ̃ kã kaselɔ fɛɛ kaselɔ nɔ aŋkroaŋkro?
6 Ani Kristofonyo ni atswaa lɛ amaa shi lɛ ji mɔ kome pɛ nitsumɔ? Ojogbaŋŋ, ŋɔɔ lɛ akɛ okpɛ oyiŋ akɛ obaama tsũ. Otee tsũmaa he ŋaalɔ ko ŋɔɔ kɛha tsũ lɛ maa he mfonirii. Eyɛ mli akɛ oto oyiŋ akɛ bo diɛŋtsɛ obaatsu nitsumɔ lɛ mli babaoo moŋ, shi obaahai tsũmalɔ ko koni ekɛ bo atsu nii lɛ, koni ewo bo ŋaa yɛ gbɛ̀i ni hi fe fɛɛ he. Kɛ́ etswa shishitoo ni yɔɔ shiŋŋ, ní eye ebua bo ní onu tsũ lɛ he mfonirii lɛ ashishi, ní etsɔɔ tsũmaa nibii kpakpai fe fɛɛ ni esa akɛ ohe, ní etsɔɔ bo tsũmaa he nii babaoo po lɛ, no lɛ eka shi faŋŋ akɛ obaakpɛlɛ nɔ akɛ etsu nitsumɔ kpakpa. Shi kɛ́ otswa eŋaawoo lɛ ofɔ̃ afã, ní oyahe tsũmaa nibii ni ehiii, ní ogbá afã kɛjɛ tsũmaa he ŋaalɔ lɛ mfonirii ni etɛŋ lɛ ahe hu? Eka shi faŋŋ akɛ onyɛŋ oshwa tsũmalɔ lɛ loo ŋaalɔ ni tɛŋ tsũ lɛ he mfoniri lɛ, kɛji tsũ lɛ kumɔ eshwie shi! Nakai nɔŋŋ hu Kristofonyo kaselɔ fɛɛ kaselɔ jɛɔ mɛi pii atsũtswaa nitsumɔ mli kɛbaa. Yehowa ji tsũ ŋaalɔ ni fe fɛɛ. Efiɔ Kristofonyo anɔkwafo, ní tsuɔ nii akɛ “Nyɔŋmɔ hefatalɔi nitsulɔi” lɛ ateŋ mɔ kome, ní tsɔɔ kaselɔ ko nii, ní etswaa lɛ emaa shi lɛ sɛɛ. (1 Korintobii 3:9) Shi kɛlɛ, nikaselɔ lɛ hu he baa mli. Yɛ naagbee lɛ, eshihilɛ gbɛ he sɔ̃ kãa lɛ diɛŋtsɛ enɔ. (Romabii 14:12) Kɛ́ eesumɔ ni ená Kristofoi asui kpakpai lɛ, no lɛ esa akɛ ebɔ mɔdɛŋ waa ní ená, koni etswa ema shi yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli.—2 Petro 1:5-8.
7. Mɛɛ kaai Kristofoi komɛi kɛkpeɔ, ni mɛni baanyɛ ashɛje amɛmii?
7 Belɛ, ani enɛ tsɔɔ akɛ sui ni akɛfɔ́ wɔ, he ni atsɔse wɔ yɛ, kɛ wɔtsɔɔlɔi lɛ amɔdɛŋbɔɔ he ehiaaa kwraa? Etsɔɔɔ nakai kwraa. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ wieɔ nibii nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko he akɛ amɛhe hiaa ni amɛnáa hewalɛ yɛ wɔnɔ. Eshafeemɔ henumɔi fɔji lɛ amli babaoo yɛ ní akɛfɔ́ wɔ, ni ebaawa waa akɛ wɔɔwu wɔshi. (Lala 51:7; Romabii 5:12; 7:21-23) Fɔlɔi atsɔsemɔ kɛ shihilɛ ni yɔɔ shia lɛ mli lɛ baanyɛ aná hewalɛ kpele diɛŋtsɛ yɛ gbekɛbii lɛ anɔ—kɛha ekpakpa loo efɔŋ. (Abɛi 22:6; Kolosebii 3:21) Yesu bu Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ fɔ́ yɛ hewalɛ fɔŋ ní amɛtsɔɔmɔi lɛ ná yɛ mɛi krokomɛi anɔ lɛ hewɔ. (Mateo 23:13, 15) Ŋmɛnɛ hu, nakai hewalɛi lɛ miisa wɔ fɛɛ wɔhe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ webii ateŋ mɛi komɛi kɛ kaai kpeɔ yɛ amɛgbekɛbiiashi jaramɔ shihilɛi komɛi ahewɔ. Ehe miihia ni wɔjie mlihilɛ kɛ musuŋtsɔlɛ kpo wɔtsɔɔ mɛnɛɛmɛi. Ni amɛbaanyɛ amɛná miishɛjemɔ kɛjɛ Biblia mli sane ni tsɔɔ akɛ atoko akɛ amɛtɔ̃ tɔ̃mɔi ni amɛfɔlɔi tɔ̃ lɛ nɔŋŋ, loo amɛfee mɛi ni yeee anɔkwale lɛ mli. Susumɔ bɔ ni blema Yuda maŋtsɛmɛi lɛ ekomɛi feɔ oti nɛɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ.
Yuda Maŋtsɛmɛi Lɛ—Amɛhala Nɔ ni Amɛ Diɛŋtsɛ Amɛsumɔɔ
8. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ gbonyo Yotam ná kɛjɛ etsɛ ŋɔɔ, ni kɛlɛ mɛni ehala?
8 Uzia batsɔ Yuda maŋtsɛ beni eji gbekɛ ni eye afii 16, ni eye maŋtsɛ afii 52. Etee nɔ “efee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ, tamɔ bɔ ni etsɛ Amazia fee lɛ pɛpɛɛpɛ,” yɛ enɔyeli be lɛ babaoo mli. (2 Maŋtsɛmɛi 15:3) Yehowa jɔɔ lɛ ni eha eye tai babaoo amli kunim yɛ naakpɛɛ gbɛ̀i anɔ. Shi, dɔlɛ sane ji akɛ, kunimyelii nɛɛ ha Uzia yitso fũu. Ebawó ehe nɔ ni etse Yehowa hiɛ atua, ni eyashã tsofa-kɛ-ŋma yɛ afɔleshãa latɛ lɛ nɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ, yɛ be mli ni osɔfoi lɛ pɛ tsuɔ enɛ. Akã Uzia hiɛ, shi ekɛ mlifu tsu he nii. Kɛkɛ ni aba lɛ shi kwraa—aha kpiti shwie lɛ, ni no hã eye ewala be ni eshwɛ lɛ ákɛ mɔ ni etse ehe banee. (2 Kronika 26:16-23) Te ebinuu Yotam fee enii yɛ enɛ fɛɛ he eha tɛŋŋ? Kulɛ oblanyo nɛɛ tsɛ baanyɛ aná hewalɛ yɛ enɔ yɛ gbɛ ni waaa nɔ, ní kulɛ emli afũ yɛ toigbalamɔ ni Yehowa kɛha nɛɛ he. Ni kulɛ maŋbii lɛ hu diɛŋtsɛ baanyɛ aná hewalɛ fɔŋ yɛ enɔ akɛni amɛtee nɔ yɛ amɛjamɔ mli nifeemɔi fɔji lɛ amli lɛ hewɔ. (2 Maŋtsɛmɛi 15:4) Shi Yotam hala nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esumɔɔ. “Efee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ.”—2 Kronika 27:2.
9. Mɛɛ nibii komɛi ná Ahaz nɔ hewalɛ kpakpa, shi te eshihilɛ yafee tɛŋŋ?
9 Yotam ye maŋtsɛ afii 16, ni etee nɔ eye Yehowa anɔkwa yɛ nakai be lɛ mli fɛɛ. No hewɔ lɛ, ebinuu Ahaz ná etsɛ anɔkwafo lɛ nɔkwɛmɔnɔ ni hi jogbaŋŋ lɛ. Ni Ahaz ná mɛi krokomɛi hu ni baaná enɔ hewalɛ kpakpa. Ajɔɔ lɛ ejaakɛ ehi shi yɛ be ni gbalɔi anɔkwafoi, ni ji Yesaia, Hoshea, kɛ Mika kɛ ekãa gbaa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli. Shi kɛlɛ, ehala nii ni ehiii. “Efeee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ, tamɔ bɔ ni etsɛ David fee lɛ.” Efee Baal he amagai ni ejá amɛ, ni eshã lɛ diɛŋtsɛ ebihii lɛ ekomɛi yɛ afɔleshãa la mli eha wɔŋjalɔi anyɔŋmɔi. Yɛ shihilɛi ni sa akɛ ená enɔ hewalɛ kpakpa nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eyeee omanye akɛ maŋtsɛ, kɛ agbɛnɛ, ákɛ Yehowa tsulɔ, yɛ gbɛ ni yɔɔ oshara diɛŋtsɛ nɔ.—2 Kronika 28:1-4.
10. Mɛɛ tsɛ nɛkɛ ji Ahaz, shi mɛni ebinuu Hezekia hala?
10 Yɛ jamɔ krɔŋkrɔŋ shishinumɔ naa lɛ, ewa akɛ aaafee mɔ ko ni ehiii fe Ahaz he mfoniri. Shi kɛlɛ, ebinuu Hezekia nyɛŋ ahala tsɛ ni esumɔɔ ni efɔ́ lɛ! Eeenyɛ efee akɛ bihii bibii ni Ahaz gbe amɛ yɛ afɔle ní eshã eha Baal lɛ mli lɛ ji Hezekia nyɛmimɛi hii diɛŋtsɛ. Ani shia shihilɛ fɔŋ ni ehi mli nɛɛ tsɔɔ akɛ ato akɛ Hezekia shihilɛ afee mɔ ni yeee Yehowa anɔkwa? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Hezekia batsɔ Yuda maŋtsɛmɛi kpelei fioo lɛ ateŋ mɔ kome lɛɛlɛŋ—nuu anɔkwafo, nilelɔ, kɛ mɔ ni asumɔɔ esane. “Yehowa kɛ lɛ yɛ.” (2 Maŋtsɛmɛi 18:3-7) Yɛ anɔkwale mli lɛ, ayɛ yiŋtoo ni aaadamɔ nɔ ahe aye akɛ beni Hezekia ji maŋtsɛ bi oblanyo lolo lɛ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ akɛ Lala 119 lɛ ŋmalɔ. Kɛ́ nakai lɛ, ewaaa akɛ aaana nɔ hewɔ ni eŋmala wiemɔ nɛɛ, akɛ: “Misusuma miifó kɛ awerɛho sɔŋŋ” lɛ. (Lala 119:28) Yɛ ehaomɔi ni mli wa waa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Hezekia ha Yehowa Wiemɔ lɛ kudɔ lɛ yɛ eshihilɛ mli. Lala 119:105 lɛ kɛɔ akɛ: “Owiemɔ lɛ ji kane ha minane kɛ la hu yɛ mitempɔŋ nɔ.” Hɛɛ, Hezekia hala nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esumɔɔ—nihalamɔ kpakpa.
11. (a) Yɛ hewalɛ kpakpa ni etsɛ ná yɛ enɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nɛgbɛ Yehowa hiɛ atua ni Manase tse lɛ tee shɔŋŋ kɛyashɛ? (b) Mɛni Manase hala kɛmiiba eshihilɛ be lɛ naagbee gbɛ, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli?
11 Shi, ákɛ nɔ ni kɛ enɛ kpãaa gbee lɛ, maŋtsɛmɛi fɔji fe fɛɛ lɛ ateŋ mɔ kome jɛ Yuda maŋtsɛmɛi kpakpai fe fɛɛ lɛ ekome mli. Hezekia binuu Manase wó amaga jamɔ, mumɔi atsɛmɔ, kɛ maŋ muu fɛɛ yiwalɛ nifeemɔ nɔ kɛyashɛ hé ni anako nakai nɔ ko dã. Nɔ ni aŋma afɔ̃ shi lɛ kɛɔ akɛ “Yehowa kɛ Manase kɛ emaŋ lɛ wie,” eeenyɛ efee akɛ kɛtsɔ gbalɔi lɛ anɔ. (2 Kronika 33:10) Taakɛ Yudafoi ablema saji tsɔɔ lɛ, nɔ ni Manase fee yɛ he ji akɛ, eha akɛ akplala gbá Yesaia mli enyɔ. (Okɛto Hebribii 11:37 he.) Kɛ́ enɛ ji anɔkwale jio, ejeee anɔkwale jio, Manase booo ŋwɛi kɔkɔbɔɔ ko kwraa toi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eha ashã lɛ diɛŋtsɛ ebihii lɛ ekomɛi hiɛkalɔi ákɛ afɔleshaai, tamɔ bɔ ni enii Ahaz fee lɛ pɛpɛɛpɛ. Ni kɛlɛ, beni ekɛ kaai ni mli wa waa kpe sɛɛ mli yɛ eshihilɛ be lɛ naagbee gbɛ lɛ, nɛkɛ nuu yitsoŋwalɔ nɛɛ shwa ehe ni etsake egbɛ̀i. (2 Kronika 33:1-6, 11-20) Enɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ wɔ akɛ mɔ ko ni ehala nibii fɔji kwraa lɛ etsɔɔɔ doo akɛ eshɛ shɔŋŋ tsɔ̃ fe mɔ ni baanyɛ akpale. Ebaanyɛ etsake.
12. Mɛɛ nihalamɔ ni teɔ shi woɔ amɛhe Amon kɛ ebinuu Yosia hala yɛ Yehowa sɔɔmɔ gbɛfaŋ?
12 Kulɛ Manase binuu Amon baanyɛ akase nii babaoo kɛjɛ etsɛ tsuitsakemɔ lɛ mli. Shi ehala nibii ni ejaaa. Amon hã ‘tɔ̃mɔ fa babaoo’ diɛŋtsɛ, aahu kɛyashi naagbee lɛ aju shi ni agbe lɛ. Bɔ ni ebinuu Yosia yɔɔ srɔto kwraa lɛ haa mɔ he jɔɔ lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ Yosia hala akɛ ebaakase nii kɛjɛ nɔ ni ba enii nɔ lɛ mli. Ebɔi maŋtsɛyeli beni eye afii kpaanyɔ pɛ. Beni eye afii 16 pɛ lɛ, ebɔi Yehowa sɛɛgbɛ taomɔ, ni kɛjɛ nakai beaŋ kɛyaa lɛ, ebafee maŋtsɛ anɔkwafo ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. (2 Kronika 33:20–34:5) Ehala nɔ ni esumɔɔ—nihalamɔ kpakpa.
13. (a) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yuda maŋtsɛmɛi ni wɔsusu amɛhe lɛ adɛŋ? (b) Te fɔlɔi atsɔsemɔ he hiaa ha tɛŋŋ?
13 Nɛkɛ Yuda maŋtsɛmɛi kpawo ni wɔsusu amɛhe kuku nɛɛ haa wɔkaseɔ nii ni mli wa waa. Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, maŋtsɛmɛi fɔji fe fɛɛ lɛ fɔ́ bihii kpakpai fe fɛɛ, ni yɛ sɛɛsɛɛ lɛ, maŋtsɛmɛi kpakpai fe fɛɛ lɛ fɔ́ bihii fɔji fe fɛɛ. (Okɛto Jajelɔ 2:18-21 he.) Enɛ haaa bɔ ni fɔlɔi atsɔsemɔ he hiaa lɛ aba shi. Eka shi faŋŋ akɛ, fɔlɔi ni tsɔseɔ amɛbii yɛ Yehowa gbɛ nɔ lɛ kɛ hegbɛ ni hi fe fɛɛ ní akɛaatsɔmɔ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ haa amɛshwiei lɛ. (5 Mose 6:6, 7) Shi kɛlɛ, yɛ fɔlɔi amɔdɛŋbɔɔ ni hi fe fɛɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbekɛbii lɛ ekomɛi halaa akɛ amɛbaakɔ gbɛ ni ejaaa. Ni yɛ fɔlɔi atsɔsemɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbekɛbii krokomɛi hu halaa akɛ amɛaasumɔ Yehowa ní amɛsɔmɔ lɛ. Kɛtsɔ ejɔɔmɔ nɔ lɛ, amɛyeɔ omanye yɛ amɛshihilɛ mli. Ani bei komɛi lɛ, osusuɔ bɔ ni eeeba lɛ eha yɛ ogbɛfaŋ lɛ he? No lɛ, susumɔ nɔmimaa wiemɔi ni Yehowa diɛŋtsɛ kɛha ákɛ obaanyɛ ohala nibii kpakpai lɛ ekomɛi ahe okwɛ!
Yehowa Yɛ Hekɛnɔfɔɔ yɛ Omli!
14. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa nuɔ wɔgbɔjɔmɔi lɛ ashishi?
14 Yehowa naa nɔ fɛɛ nɔ. Abɛi 15:3 lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa hiŋmɛii yɛ he fɛɛ he, ni ekwɛɔ mɛi fɔji kɛ mɛi kpakpai fɛɛ.” Maŋtsɛ David wie yɛ Yehowa he akɛ: “Beni miji lá kukuli kɛkɛ lɛ, ohiŋmɛii na; ni gbii ni atotoi ni amɛteŋ ekome folo shɛko lɛ, aŋma fɛɛ yɛ owolo lɛ mli.” (Lala 139:16) No hewɔ lɛ Yehowa le nɔ̃ henumɔi fɔji ni owuɔ oshiɔ—kɛji akɛfɔ́ bo jio, aloo oná kɛjɛ hewalɛi krokomɛi ni onyɛɛɛ he nɔ ko ofee, ní náa onɔ hewalɛ lɛ amli jio. Enuɔ bɔ ni enɛɛmɛi esa ohe eha lɛ shishi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Enuɔ ofatɔɔi lɛ ashishi jogbaŋŋ fe bɔ ni bo diɛŋtsɛ po onuɔ shishi. Ni enàa mɔ mɔbɔ hu. Ekpaaa babaoo gbɛ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ fe bɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔnyɛ wɔfee.—Lala 103:13, 14.
15. (a) Mɛni ji miishɛjemɔ jɛɛhe kome kɛha mɛi ni mɛi krokomɛi eje gbɛ efee amɛ nidɔɔnii lɛ? (b) Yehowa kɛ woo haa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛtsɔɔ mɛɛ sɔ̃ ní ekɛfɔ̃ɔ wɔnɔ̃ lɛ nɔ?
15 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Yehowa enaaa wɔ akɛ mɛi komɛi ni yɔɔ shihilɛ ni amɛnyɛɛɛ he nɔ ko amɛfee mli. Kɛ́ wɔná niiashikpamɔi ni ehiii dã lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔná miishɛjemɔ kɛjɛ anɔkwale ni eji akɛ Yehowa nyɛɔ jeŋbai ni yeɔ mɔ awui, ní ajeɔ gbɛ akɛ he woɔ mli nɛɛ fɛɛ lɛ mli. (Lala 11:5; Romabii 12:19) Shi ani belɛ ebaaha wɔye wɔhe kɛjɛ nibii ni baajɛ mli aba lɛ amli kɛ́ wɔku wɔsɛɛ ní wɔje gbɛ wɔhala nibii ni ejaaa lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ dabi. E-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aaatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu.” (Galatabii 6:5) Yehowa kɛ gbɛnaa nii ní ekɛha ebɔɔnii ni yɔɔ nilee lɛ, akɛ amɛfee nɔ ni ja ní amɛsɔmɔ lɛ lɛ woɔ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛ nyam. Etamɔ bɔ ni Mose kɛɛ Israel maŋ lɛ, akɛ: “Miitsɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ ŋmɛnɛ ni amɛbaye nyɛhe odase akɛ mikɛ wala kɛ gbele, jɔɔmɔ kɛ loomɔ eshwie nyɛhiɛ; no hewɔ lɛ kɔ wala, koni bo kɛ oseshi fɛɛ ayi aná wala.” (5 Mose 30:19) Yehowa yɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔ hu wɔbaahala nɔ ni ji ekpakpa. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ?
16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔye omanye yɛ ‘wɔ diɛŋtsɛ wɔyiwalaheremɔ he nitsumɔ’ mli?
16 Kadimɔ nɔ ni bɔfo Paulo ŋma lɛ: “No hewɔ lɛ, nyɛ mɛi ni misumɔɔ, . . . nyɛkɛ gbeyeishemɔ kɛ hekpokpomɔ atsua nyɛ diɛŋtsɛ nyɛyiwalaheremɔ lɛ he nii; ejaakɛ suɔmɔ ni aaasumɔ jio, feemɔ ni aaafee jio, Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tsuɔ fɛɛ yɛ nyɛmli yɛ emlihilɛ naa.” (Filipibii 2:12, 13) Shishijee Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘atsu he nii’ yɛ biɛ lɛ miitsɔɔ nɔ ko ni atsuɔ he nii kɛyagbeɔ naa. No hewɔ lɛ atoko akɛ wɔteŋ mɔ ko kwraa yeŋ omanye loo ebaakpa. Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔgbe nitsumɔ ni ekɛha wɔ akɛ wɔtsu—nitsumɔ ni baaha wɔná yiwalaheremɔ—lɛ naa, kɛ́ jeee nakai lɛ, kulɛ ehaŋ awie wiemɔ ni jɛ mumɔŋ nɛɛ. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye omanye hu? Jeee yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhewalɛ mli. Eji wɔ diɛŋtsɛ wɔyɛ hewalɛ yɛ wɔmli bɔ ni sa kulɛ, “gbeyeishemɔ kɛ hekpokpomɔ” ko he ehiaŋ. Shi moŋ, Yehowa ‘tsuɔ nii yɛ wɔmli,’ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsuɔ nii yɛ wɔjwɛŋmɔ kɛ wɔtsui mli, ni eyeɔ ebuaa wɔ ‘koni wɔsumɔ ní wɔfee’ hu. Akɛni wɔyɛ yelikɛbuamɔ ni jɛ suɔmɔ mli nɛɛ hewɔ lɛ, ani wɔyɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ akɛ wɔhalaŋ nibii kpakpai yɛ shihilɛ mli ní wɔhi shi yɛ naa? Dabi!—Luka 11:13.
17. Mɛɛ tsakemɔi wɔbaanyɛ wɔfee yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔmli, ni Yehowa yeɔ ebuaa wɔ ni wɔfeɔ nakai yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Wɔkɛ gbɛtsii nii baakpe ní esa akɛ wɔye nɔ kunim—ekolɛ wɔshihilɛ be mli subaŋi gbohii kɛ hewalɛi fɔji ní baanyɛ afite wɔsusumɔ. Shi kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔye enɛɛmɛi anɔ kunim kɛtsɔ Yehowa mumɔ lɛ yelikɛbuamɔ nɔ! Taakɛ Paulo ŋma eyaha Kristofoi ni hi Korinto lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ hewalɛ babaoo ní ekɛaakumɔ “mɔji wuji” po. (2 Korintobii 10:4) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa baanyɛ eye ebua wɔ ní wɔfee tsakemɔi wuji yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔmli. E-Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ní ‘wɔshɛ́ gbɔmɔ momo lɛ wɔfɔ̃’ ní ‘wɔwo gbɔmɔ hee ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ yɛ anɔkwa jalɛ kɛ hetsemɔ mli lɛ.’ (Efesobii 4:22-24) Ani Yehowa mumɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ lɛɛlɛŋ ní wɔfee tsakemɔi ni tamɔ nɛkɛ? Eka shi faŋŋ akɛ hɛɛ! Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ woɔ yibii yɛ wɔmli—sui kpakpai ní jara wa, ní wɔ fɛɛ wɔbaasumɔ ni wɔná. Sui nɛɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ̃ ji suɔmɔ.—Galatabii 5:22, 23.
18. Mɛni adesa fɛɛ adesa ni yɔɔ nilee lɛ baanyɛ ahala jogbaŋŋ kɛmɔ shi, ni mɛni esa akɛ enɛ aye abua wɔ ní wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔɔfee?
18 Wɔnaa anɔkwale kpele ko ni hãa mɔ heyeli yɛ enɛ mli. Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ nyɛmɔ ni sɛɛ efooo kɛha suɔmɔ kpojiemɔ, ni ebɔ wɔ yɛ esubaŋ nɔ. (1 Mose 1:26; 1 Yohane 4:8) No hewɔ lɛ wɔbaanyɛ wɔhala akɛ wɔɔsumɔ Yehowa. Ni nakai suɔmɔ lɛ—ji nɔ titri ni wɔ wɔsɛɛ be damɔ nɔ—shi jeee wɔ tsutsu shihilɛ ni wɔhi mli, loo wɔtɔ̃mɔi komɛi ni ekà wɔhe, loo mligbɛ henumɔ ní akɛfɔ́ wɔ ni haa wɔfeɔ nibii ni ejaaa lɛ. Kulɛ esa akɛ Adam kɛ Hawa aná suɔmɔ amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ, koni no ahã amɛye anɔkwa yɛ Eden. Nɛkɛ suɔmɔ nɛɛ he miihia wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ, bɔni afee ni wɔfo Harmagedon, ní wɔye naagbee kaa lɛ mli omanye yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee. (Kpojiemɔ 7:14; 20:5, 7-10) Bɔ fɛɛ bɔ ni wɔshihilɛ ji lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aná nakai suɔmɔ lɛ. (Mateo 22:37; 1 Korintobii 13:13) Nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaasumɔ Yehowa, ní wɔha nakai suɔmɔ lɛ ada kɛya hiɛ kɛya naanɔ.
Te Osusuɔ Tɛŋŋ?
◻ Mɛɛ susumɔi komɛi ni ale waa teɔ shi woɔ Biblia mli tsɔɔmɔ kpakpa ni kɔɔ sɔ̃ ni kã aŋkroaŋkroi anɔ lɛ he lɛ?
◻ Mɛɛ tsũtswaa nitsumɔ esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo atsu yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli?
◻ Yuda maŋtsɛmɛi lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ tsɔɔ akɛ mɔ aŋkro fɛɛ mɔ aŋkro halaa nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esumɔɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Yehowa maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ, yɛ hewalɛi fɔji ni ebɔle wɔ kɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhala nibii kpakpai, yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Ani fɔmɔ su ji nɔ ni tsɔɔ bɔ ni owɔsɛɛ be baaji?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]
Yɛ etsɛ nɔkwɛmɔnɔ fɔŋ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Yosia hala akɛ ebaasɔmɔ Nyɔŋmɔ