Ani Oyɛ Hemɔkɛyeli Ni Tamɔ Abraham Nɔ̃ Lɛ?
“Beni gbɔmɔ bi lɛ aaaba lɛ, ani eeebana hemɔkɛyeli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?”—LUKA 18:8.
1. Mɛni hewɔ ewa akɛ mɔ ko aaaha ehemɔkɛyeli mli awa ŋmɛnɛ lɛ?
EBƐ mlɛo akɛ mɔ ko aaaha ehemɔkɛyeli mli awa ŋmɛnɛ. Je lɛ kɛ nɔnyɛɛ kpele baa Kristofoi anɔ bɔni afee ní ekɛgbala amɛjwɛŋmɔ kɛjɛ mumɔŋ nibii anɔ. (Luka 21:34; 1 Yohane 2:15, 16) Ehe miihia ní mɛi babaoo agbo deŋme waa dani amɛnyɛ amɛhi shi yɛ tai, amanehului, helai, loo hɔmɔ ni amɛkɛkpeɔ lɛ amli. (Luka 21:10, 11) Je lɛŋ bii ashihilɛ kɛ nifeemɔi ni mli wa waa ehe shi yɛ maji babaoo mli, ni abuɔ mɛi fɛɛ ni hiɔ shi yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ naa lɛ akɛ amɛfeee amɛnii yɛ nilee mli, ni amɛyɛ shɛii po. Kɛfata he lɛ, awaa Kristofoi babaoo ayi yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ. (Mateo 24:9) Eka shi faŋŋ akɛ, Yesu sanebimɔ ní etee lɛ shi aaashɛ afii 2,000 ní eho nɛ lɛ sa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ, ákɛ: “Beni gbɔmɔ bi lɛ aaaba lɛ, ani eeebana hemɔkɛyeli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?”—Luka 18:8.
2. (a) Mɛni hewɔ hemɔkɛyeli ni mli wa he hiaa Kristofonyo lɛ? (b) Namɔ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnɔ wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔsusu he?
2 Shi kɛlɛ, anɔkwale lɛ ji akɛ, kɛ́ wɔɔye omanye yɛ shihilɛ mli amrɔ nɛɛ ní wɔnine ashɛ naanɔ wala ni awo shi yɛ he lɛ nɔ wɔsɛɛ lɛ, no lɛ hemɔkɛyeli ni mli wa he miihia. Beni bɔfo Paulo tsɛɔ Yehowa wiemɔi ní ekɛ Habakuk wie lɛ sɛɛ lɛ, eŋma akɛ: “ ‘Jalɔ ni jɛ hemɔkɛyeli mli lɛ yi aaaná wala; ni kɛ́ ekpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ.’ . . . Kɛ́ hemɔkɛyeli bɛ lɛ, anyɛŋ Nyɔŋmɔ hiɛ asa.” (Hebribii 10:38–11:6; Habakuk 2:4) Paulo kɛɛ Timoteo akɛ: “Wu hemɔkɛyeli he ta kpakpa lɛ, mɔ naanɔ wala lɛ mli, nɔ̃ he ní atsɛo kɛba . . . lɛ.” (1 Timoteo 6:12) Belɛ, te afeɔ tɛŋŋ ni anyɛɔ anáa hemɔkɛyeli ni ma shi shiŋŋ hu? Yɛ be mli ni wɔsusuɔ nakai sanebimɔ lɛ he lɛ, ehe baaba sɛɛnamɔ akɛ wɔsusu nuu ko ni hi shi aaafee afii 4,000 ni eho nɛ, shi kɛlɛ abuɔ ehemɔkɛyeli lɛ waa lolo yɛ jamɔi wuji etɛ—Islam, Yuda jamɔ, kɛ Kristojamɔ mli lɛ he. Nakai nuu lɛ ji Abraham. Mɛni hewɔ ehemɔkɛyeli lɛ sa kadimɔ waa nakai lɛ? Ani wɔbaanyɛ wɔkase lɛ ŋmɛnɛ?
Toiboo Kɛha Nyɔŋmɔ Famɔ
3, 4. Mɛni hewɔ Tera kɛ eweku lɛ fã kɛjɛ Ur kɛtee Haran lɛ?
3 Atsĩ Abraham (ní tsutsu lɛ atsɛɔ lɛ Abram lɛ) tã klɛŋklɛŋ yɛ Biblia lɛ shishijee gbɛ. Wɔkaneɔ yɛ 1 Mose 11:26 lɛ akɛ: “Tera . . . [fɔ́] Abram kɛ Nahor kɛ Haran.” Tera kɛ eweku lɛ hi Kaldeabii amaŋ Ur, ni ji maŋtiase ni yɔɔ nii babaoo yɛ Mesopotamia wuoyigbɛ lɛ mli. Shi kɛlɛ, amɛhiii shi yɛ jɛmɛ. “Tera ŋɔ ebi Abram kɛ Haran bi Lot, ni ji enabi lɛ, kɛ eshaayoo Sarai [Sara], ni ji ebi Abram ŋa lɛ, ni amɛkɛ amɛ je Ur yɛ Kaldea, ní amɛbaya Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ; shi beni amɛba Haran lɛ, amɛbahi shi yɛ jɛi.” (1 Mose 11:31) Abraham nyɛmi nuu Nahor hu kɛ eweku lɛ fã kɛyahi Haran. (1 Mose 24:10, 15; 28:1, 2; 29:4) Shi, mɛni hewɔ ni Tera fã kɛjɛ Ur maŋ ni yɔɔ nii babaoo lɛ mli kɛtee Haran ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ?
4 Aaafee afii 2,000 yɛ Abraham be lɛ sɛɛ lɛ, nuu anɔkwafo Stefano tsɔɔ nɛkɛ nifeemɔ ni ekaaa, ni ji fã ni Tera weku lɛ fã nɛɛ mli, beni ewieɔ yɛ Yudafoi Akuashɔŋ lɛ hiɛ lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Anunyam Nyɔŋmɔ lɛ jie ehe kpo etsɔɔ wɔtsɛ Abraham, beni eyɔɔ Mesopotamia, ní enáko ebahi Haran lɛ, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Jee oshikpɔŋ lɛ nɔ kɛ oweku lɛŋ kɛya shikpɔŋ ni matsɔɔo lɛ nɔ. Kɛkɛ ni eje Kaldeabii lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ, ni eyahi Haran.” (Bɔfoi lɛ Asaji 7:2-4) Tera ba ehe shi eha Yehowa suɔmɔnaa nii kɛha Abraham beni ekɛ eweku kɔkrɔɔ lɛ fã kɛyahi Haran lɛ.
5. Nɛgbɛ Abraham tee yɛ etsɛ gbele sɛɛ? Mɛni hewɔ?
5 Tera weku lɛ yahi shi kwraa yɛ amɛ maŋtiase hee lɛ mli. Afii komɛi asɛɛ beni Abraham wieɔ ní ekɛɛ “mishikpɔŋ” lɛ, no mli lɛ eewie Haran kpokpaa lɛ he, shi jeee Ur. (1 Mose 24:4) Shi kɛlɛ, Haran ebafeŋ Abraham maŋ ni ebaahi jɛmɛ daa. Taakɛ Stefano tsɔɔ mli lɛ, “beni [Abraham tsɛ] gbo sɛɛ lɛ, [Nyɔŋmɔ fã] lɛ kɛjɛ jɛi kɛba nɛkɛ shikpɔŋ ni nyɛyɔɔ nɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nɛɛ nɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 7:4) Akɛni ebo Yehowa famɔ toi hewɔ lɛ, Abraham, ní Lot fata ehe lɛ, fo Eufrate faa lɛ kɛtee Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ.a
6. Mɛɛ shiwoo Yehowa kɛha Abraham?
6 Mɛni hewɔ Yehowa ha Abraham fã kɛyahi Kanaan lɛ? Nɔ hewɔ ní efee nakai lɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoi ni eyɔɔ kɛha nakai nuu anɔkwafo lɛ he. Yehowa ekɛɛ Abraham akɛ: “Jee oshikpɔŋ lɛ nɔ kɛ ojaku lɛ kɛ otsɛ we lɛ kɛya shikpɔŋ ni matsɔɔo lɛ nɔ. Ni maha otsɔ jeŋmaŋ kpeteŋkpele, ni majɔɔo, ni maha ogbɛi ada, ni oootsɔ jɔɔmɔ! Ni majɔɔ mɛi ni jɔɔo, ni mɔ ni lomɔɔo lɛ, malomɔ lɛ; ni omli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ wekui fɛɛ.” (1 Mose 12:1-3) Abraham baatsɔ jeŋmaŋ kpeteŋkpele ko ni baaná hebuu kɛjɛ Yehowa dɛŋ lɛ atsɛ, ni Kanaan shikpɔŋ lɛ baatsɔ amɛnɔ̃. Mɛɛ shiwoo ni yɔɔ naakpɛɛ nɛ! Shi ehe bahia ní Abraham afee tsakemɔi krɛdɛɛi komɛi yɛ eshihilɛ mli koni nakai shikpɔŋ lɛ atsɔ enɔ̃.
7. Mɛɛ tsakemɔi ehe bahia ní Abraham afee klalo akɛ eeefee koni enine ashɛ Yehowa shiwoo lɛ nɔ?
7 Beni Abraham shi Ur lɛ, eshi maŋtiase ni yɔɔ nii babaoo lɛ kɛ ekolɛ etsɛ wekumɛi—ni ji shweshweeshwefeemɔ jɛɛhe ni he hiaa yɛ nakai blematsɛmɛi lɛ abeaŋ lɛ fɛɛ. Beni eshi Haran lɛ, etse ehe kwraa kɛjɛ etsɛ shiabii, ní enyɛmi nuu Nahor weku lɛ fata he lɛ ahe, ni efã kɛtee shikpɔŋ ko ni eleee nɔ. Beni eyɔɔ Kanaan lɛ, etaooo shweshweeshwefeemɔ kɛjɛɛɛ maŋtiase ko mli. Mɛni hewɔ? Beni Abraham yashɛ shikpɔŋ lɛ nɔ etsɛɛɛ lɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Tee shi, nyiɛmɔ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ ekɛlɛ mli kɛ elɛɛmɔ mli, shi bo mikɛbaaha.” (1 Mose 13:17) Abraham ni eye afii 75, kɛ eŋa Sara, ni eye afii 65 lɛ, nyiɛ nɛkɛ famɔi nɛɛ asɛɛ. “Hemɔkɛyeli ekɛyato gbɔ yɛ shiwoo shikpɔŋ lɛ nɔ tamɔ mɔkpɔŋ, ni . . . [ehi] shi yɛ buui amli.”—Hebribii 11:9; 1 Mose 12:4.
Hemɔkɛyeli ni Tamɔ Abraham Nɔ̃ lɛ Ŋmɛnɛ
8. Yɛ Abraham kɛ blema odasefoi krokomɛi lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔná?
8 Atsɛɔ Abraham kɛ eweku lɛ gbɛi afataa “odasefoi babaoo” ni “tamɔ atatu” ni hi shi kɛtsɔ Kristofoi abe lɛ hiɛ, ní atsĩ amɛ tã yɛ Hebribii awolo lɛ yitso 11 lɛ ahe. Yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ mra be mli nɛɛ ahemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, Paulo woɔ Kristofoi hewalɛ ní “wɔkɛ jatsu fɛɛ jatsu aŋmɛa shi, kɛ esha [hemɔkɛyeli ni bɛ] ni ebɔle wɔhe kpula lɛ.” (Hebribii 12:1) Hɛɛ, hemɔkɛyeli ni bɛ lɛ baanyɛ ‘atɔ̃tɔ̃ wɔnaji yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ.’ Shi, anɔkwa Kristofoi enyɛ amɛná hemɔkɛyeli ni mli wa tamɔ Abraham kɛ mɛi krokomɛi ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ anɔ̃ lɛ, yɛ Paulo gbii lɛ amli kɛ wɔgbii nɛɛ amli hu. Beni ewieɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ enanemɛi Kristofoi lɛ ahe lɛ, Paulo kɛɛ akɛ: “Wɔ lɛ, jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ, shi moŋ wɔji mɛi ni kɛ hemɔkɛyeli náa amɛsusuma yiwalaheremɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi.”—Hebribii 10:39.
9, 10. Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ mɛi pii yɛ ŋmɛnɛ ní amɛyɛ hemɔkɛyeli tamɔ Abraham nɔ̃ lɛ?
9 Lɛɛlɛŋ, je lɛ etsake yɛ Abraham beaŋ nɔ̃ lɛ he. Shi kɛlɛ, wɔkã he wɔmiisɔmɔ ‘Abraham Nyɔŋmɔ’ lɛ nɔŋŋ, ni etsakeee. (Bɔfoi lɛ Asaji 3:13; Maleaki 3:6) Yehowa sa jamɔ ŋmɛnɛ tamɔ bɔ ni eji yɛ Abraham beaŋ lɛ. (Kpojiemɔ 4:11) Mɛi babaoo jɔ́ɔ amɛhe nɔ kwraa amɛhaa Yehowa, ni taakɛ Abraham fee lɛ, amɛfeɔ tsakemɔi ni he hiaa yɛ amɛshihilɛ mli lɛ koni amɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Nyɛsɛɛ afi lɛ, mɛi 316,092 ye amɛ henɔjɔɔmɔ lɛ he odase yɛ faŋŋ mli kɛtsɔ amɛhe ní amɛkɛha kɛha nu mli baptisimɔ yɛ “Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli” lɛ nɔ.—Mateo 28:19.
10 Ehe ehiaaa ni nɛkɛ Kristofoi heei nɛɛ ateŋ mɛi babaoo afã gbɛ kɛya maŋsɛɛ shikpɔji anɔ yɛ shɔŋŋ koni amɛkɛtsu amɛ henɔjɔɔmɔ lɛ he nii. Shi, yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa lɛ, amɛteŋ mɛi pii fãa gbɛ ni jɛkɛ saŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Mauritius lɛ, tsutsu ko lɛ, kulɛ Elsie ji ŋkunyaayelɔ. Mɔ fɛɛ mɔ sheɔ lɛ gbeyei. Gbɛgbalɔ krɛdɛɛ ko kɛ Elsie biyoo ko to gbɛjianɔ kɛha Biblia mli nikasemɔ, ni enɛ gbele gbɛ kɛha Elsie ‘koni ekpale kɛjɛ duŋ mli kɛba la lɛ he.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 26:18) Bɔ ni ebiyoo lɛ yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ hewɔ lɛ, Elsie kpɛlɛ akɛ ebaakase Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji lɛ. Akɛni hewalɛwoo he hiaa lɛ daa hewɔ lɛ, akɛ lɛ feɔ enikasemɔ lɛ shii etɛ yɛ otsi mli. Ekunyaayeli nitsumɔi lɛ haaa lɛ miishɛɛ ko, ni eyɛ lɛ diɛŋtsɛ enaagbai babaoo. Shi, yɛ naagbee lɛ, enyɛ egbe gbɛfãa kakadaŋŋ lɛ naa kɛjɛ daimonioi anifeemɔ mli kɛtee anɔkwa jamɔ mli. Kɛ́ gbɔmɛi ba eŋɔɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ, etsɔɔ amɛ jogbaŋŋ akɛ Yehowa pɛ baanyɛ abu amɛhe kɛjɛ efɔŋ he. Amrɔ nɛɛ Elsie etsɔ Odasefonyo ní abaptisi lɛ, ni mɛi 14 ni ji eweku lɛ mli bii kɛ mɛi krokomɛi ni ele amɛ lɛ ekpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ.
11. Mɛɛ tsakemɔi mɛi ni jɔ́ɔ amɛhe nɔ amɛhaa Yehowa lɛ sumɔɔ ni amɛfee?
11 Ehe ehiaaa ni mɛi ni jɔɔ amɛhe nɔ nyɛsɛɛ afi lɛ ákɛ amɛbaasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ ateŋ mɛi babaoo afee tsakemɔi krɛdɛɛi komɛi. Shi amɛ fɛɛ amɛtsake kɛjɛ mɛi ni egboi yɛ mumɔŋ ni amɛji lɛ mli kɛba mɛi ni yɔɔ wala mli yɛ mumɔŋ. (Efesobii 2:1) Eyɛ mli akɛ amɛkã he amɛyɛ je lɛ mli yɛ heloonaa moŋ, shi amɛjeee efã dɔŋŋ. (Yohane 17:15, 16) Taakɛ eji yɛ Kristofoi ní afɔ amɛ mu, ní ‘amɛmaŋ lɛ ŋwɛi eyɔɔ’ lɛ agbɛfaŋ lɛ, amɛtamɔ “gbɔi kɛ mɛikpɔji.” (Filipibii 3:20; 1 Petro 2:11) Amɛhaa amɛshihilɛ kɛ tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ kpãa gbee, ni nɔ ni kanyaa amɛ fe fɛɛ ji suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ suɔmɔ kɛha amɛnaanyo. (Mateo 22:37-39) Amɛtiuuu pɛsɛmkunya, heloonaa otii asɛɛ, ni amɛnuuu he akɛ ehe miihia ni amɛye omanye yɛ je nɛɛ mli shihilɛ gbɛfaŋ. Shi moŋ, amɛkɛ amɛhiɛ maa ‘ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee ní jalɛ hiɔ mli lɛ’ nɔ.—2 Petro 3:13; 2 Korintobii 4:18.
12. Mɛɛ nitsumɔ ko ni abɔ he amaniɛ nyɛsɛɛ afi lɛ yeɔ odase akɛ Yesu bana “hemɔkɛyeli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ” yɛ be ni eba lɛ mli?
12 Beni Abraham fã kɛtee Kanaan lɛ, lɛ kɛ eweku lɛ pɛ hi jɛmɛ, kɛ Yehowa pɛ ni baaye ebua amɛ ní ebu amɛhe. Shi, eka shi faŋŋ akɛ, jeee nɛkɛ Kristofoi 316,092 ní abaptisi amɛ ehee nɛɛ kome pɛ yɔɔ. Lɛɛlɛŋ, Yehowa yeɔ ebuaa amɛ ni ebuɔ amɛhe kɛtsɔɔ emumɔ lɛ nɔ, taakɛ efee eha Abraham lɛ. (Abɛi 18:10) Shi, kɛfata he lɛ, eyeɔ ebuaa amɛ kɛtsɔ majimaji ateŋ “jeŋmaŋ” ko ni yɔɔ ekãa, ní amɛyi fa fe jeŋmaji babaoo amli bii yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ nɔ. (Yesaia 66:8) Nyɛsɛɛ afi lɛ, nakai jeŋmaŋ lɛ mli bii ayifalɛ ni fe fɛɛ, ni ji mɛi 5,888,650 ye amɛ hemɔkɛyeli ni yɔɔ ekãa lɛ he odase kɛtsɔ Nyɔŋmɔ shiwoi ni amɛkɛ amɛnanemɛi gba he sane lɛ nɔ. (Marko 13:10) Amɛkɛ ŋmɛlɛtswaa falɛ ni ekaaa, ni ji 1,186,666,708 tsu nii yɛ nitsumɔ nɛɛ mli, ni amɛkɛtao mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, akɛ mɛi krokomɛi ni sumɔɔ ní amɛ hu amɛná hemɔkɛyeli lɛ fee Biblia mli nikasemɔi 4,302,852. Ákɛ ekãa ni amɛyɔɔ lɛ he odaseyeli kroko lɛ, nɛkɛ “jeŋmaŋ” nɛɛ mli bii 698,781 ná gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ, kɛ amɛbe fɛɛ loo yɛ nyɔŋ kome loo nɔ ni fa fe nakai mli. (Nitsumɔ ni Yehowa Odasefoi tsu nyɛsɛɛ afi lɛ mlitsɔɔmɔ fitsofitso jeɔ kpo yɛ baafai 12 kɛyashi 15.) Nɛkɛ okadi ni amɛfee amɛfɔ̃ shi nɛɛ ji sane ni Yesu bi akɛ, “Beni gbɔmɔ bi lɛ aaaba lɛ, ani eeebana hemɔkɛyeli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?” lo lɛ hetoohamɔ kɛ nɔmimaa ni anaa faŋŋ diɛŋtsɛ.
Yɛ Kaai Fɛɛ Sɛɛ lɛ Amɛyeɔ Anɔkwa
13, 14. Tsɔɔmɔ naagbai ni Abraham kɛ eweku lɛ kɛkpe yɛ Kanaan lɛ ekomɛi amli.
13 Bei pii lɛ, nibii amli waa kɛhaa Abraham kɛ eweku lɛ yɛ Kanaan. Kɛ hoo kwraa lɛ, be ko lɛ, hɔmɔ ko ni naa wa waa ba, ni no ha eshi Kanaan kɛtee Mizraim. Kɛfata he lɛ, Mizraim nɔyelɔ lɛ kɛ Gerar (ní bɛŋkɛ Gaza lɛ) nɔyelɔ lɛ hu ka akɛ amɛaaŋɔ Abraham ŋa, Sara amɛha amɛhe. (1 Mose 12:10-20; 20:1-18) Agbɛnɛ hu, béi ba Abraham kooloi akwɛlɔi lɛ kɛ Lot kooloi akwɛlɔi lɛ ateŋ, ni enɛ ha wekui enyɔ lɛ gbála amɛteŋ. Abraham efeee pɛsɛmkunya, shi moŋ eha Lot hegbɛ klɛŋklɛŋ akɛ ehala shikpɔŋ lɛ hé ni esumɔɔ, ni Lot hala akɛ ebaahi Yordan Niiaŋ ní tamɔ Eden, yɛ bɔ ni shikpɔŋ lɛ baa nii jogbaŋŋ ni eyɔɔ fɛo hu lɛ hewɔ.—1 Mose 13:5-13.
14 Kɛkɛ ni Lot yaje ta ko ni Elam maŋ ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ nɔ maŋtsɛ lɛ kɛ ehefatalɔi lɛ kɛ maŋtiasei enumɔ ni yɔɔ Sidim Jɔɔ lɛ mli lɛ anɔ maŋtsɛmɛi lɛ kɛ amɛhe wuu lɛ mli. Maŋsɛɛ maŋtsɛmɛi lɛ ye maŋtsɛmɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ anɔ kunim ni amɛloo haanii babaoo kɛtee, ní Lot kɛ enii fɛɛ fata he. Beni Abraham nu nɔ ni eba lɛ, ekɛ ekãa tiu maŋsɛɛ maŋtsɛmɛi lɛ ni eyahé Lot kɛ eshiabii lɛ, kɛ maŋtsɛmɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ anibii ni amɛloo lɛ fɛɛ kɛjɛ amɛdɛŋ. (1 Mose 14:1-16) Shi kɛlɛ, jeee no ji Lot niiashikpamɔ ni mli wa fe fɛɛ ni ená yɛ Kanaan. Yɛ yiŋtoo ko hewɔ lɛ, eyahi Sodom, yɛ gbɛi gbonyo ni maŋtiase lɛ yɔɔ yɛ jeŋba shara hewɔ lɛ fɛɛ sɛɛ.b (2 Petro 2:6-8) Beni ŋwɛibɔfoi enyɔ babɔ lɛ kɔkɔ akɛ abaakpata maŋtiase lɛ hiɛ lɛ, Lot kɛ eŋa kɛ ebiyei lɛ jo foi kɛshi maŋ lɛ mli. Shi, Lot ŋa lɛ ku ehiɛ efɔ̃ famɔi pɔtɛɛ ni ŋwɛibɔfoi lɛ kɛha amɛ lɛ anɔ, ni no hã etsɔ ŋoo kpɔ ni ma shi. Lot shihilɛ ba shi kwraa ni ekɛ ebiyei enyɔ lɛ hi shi yɛ tɛkplo ko mli yɛ Zoar. (1 Mose 19:1-30) Eka shi faŋŋ akɛ nibii ni ba nɛɛ hao Abraham waa, titri lɛ akɛni Lot baje Kanaan ákɛ Abraham weku lɛ fã lɛ hewɔ.
15. Yɛ naagbai ni Abraham kɛkpe beni eyɔɔ buui amli yɛ maŋsɛɛ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ susumɔ ní ejaaa anaa faŋŋ akɛ ekwa?
15 Ani Abraham susu he be ko akɛ kulɛ esa akɛ ekɛ Lot afata etsɛ wekumɛi lɛ ahe kɛhi Ur maŋ ni yɔɔ shweshweeshwe lɛ mli, loo efata enyɛmi nuu Nahor he kɛhi Haran? Ani ená ni kulɛ ehi maŋ ní atswa gbogbo awo he, ní yɔɔ shweshweeshwe lɛ mli ní jɛmɛ atsɔ eshihilɛhe moŋ fe ní eehi buui amli? Ani ekolɛ ebi nilee ni yɔɔ nibii ni ekɛshã afɔle kɛtsɔ shikpalɔ ni eji yɛ maŋsɛɛ shikpɔŋ nɔ lɛ he sane? Beni bɔfo Paulo wieɔ Abraham kɛ eweku lɛ he lɛ, etsɔɔ mli akɛ: “Eji amɛhiɛ yɛ nɔ ni amɛje mli lɛ nɔ kulɛ, amɛyɛ hegbɛ ni amɛkɛaaku amɛsɛɛ kɛaatee jɛi ekoŋŋ.” (Hebribii 11:15) Shi kɛlɛ, amɛkuuu amɛsɛɛ. Akɛni amanehului lɛ haaa amɛnijiaŋ aje wui hewɔ lɛ, amɛhi he ni Yehowa tao ni amɛhi lɛ.
Tsuishiŋmɛɛ Ŋmɛnɛ
16, 17. (a) Mɛɛ jaramɔ shihilɛi Kristofoi pii kɛkpeɔ ŋmɛnɛ? (b) Mɛɛ jwɛŋmɔ kpakpa Kristofoi hiɛ? Mɛni hewɔ?
16 Anaa tsuishiŋmɛɛ ni tamɔ nɛkɛ yɛ Kristofoi ateŋ ŋmɛnɛ. Eyɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ haa amɛnáa miishɛɛ kpele moŋ, shi shihilɛ lɛ bɛ mlɛo kɛha anɔkwa Kristofoi yɛ nɛkɛ naagbee gbii nɛɛ amli. Eyɛ mli akɛ amɛyɛ mumɔŋ paradeiso mli moŋ, shi amɛkɛ shika gbɛfaŋ nɔnyɛɛi ni amɛnanemɛi krokomɛi kɛkpeɔ lɛ nɔŋŋ kpeɔ. (Yesaia 11:6-9) Agbe amɛteŋ mɛi babaoo yɛ jeŋmaji lɛ atai lɛ amli yɛ be mli ni amɛfeko efɔŋ ko, ni mɛi komɛi hu ebote ohia futaa shihilɛ mli ni jeee yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛtɔmɔ ko hewɔ. Kɛfata he lɛ, amɛŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ maŋbii fioo ní asumɔɔɔ amɛsane ní amɛji lɛ he naagbai hu amli. Yɛ shikpɔji pii anɔ lɛ, amɛshiɛɔ sanekpakpa lɛ yɛ maŋbii ashikpilikpii-feemɔ shihilɛ kpele diɛŋtsɛ mli. Yɛ héi krokomɛi hu lɛ, amɛnáa mɛi ni ‘tsɔɔ mla nɔ amɛyeɔ sane fɔŋ,’ ní “amɛbuɔ lá ni eye bem lɛ fɔ́” lɛ alakamɔ tutuamɔi lɛ amli amanehulu. (Lala 94:20, 21) Yɛ shikpɔji ní atutuaaa Kristofoi yɛ jɛmɛ, kɛ héi ni mɛi komɛi jieɔ amɛyi yɛ amɛtɛi ni nɔ kwɔlɔ lɛ ahewɔ lɛ anɔ po lɛ, amɛhiɛ yɛ amɛhe nɔ waa akɛ esoro amɛ yɛ amɛnanemɛi skulbii kɛ amɛnanemɛi nitsulɔi lɛ ahe—tamɔ Abraham, mɔ ní hi buui amli beni mɛi ni ebɔle lɛ lɛ ateŋ mɛi pii yɔɔ maŋtiasei amli lɛ pɛpɛɛpɛ. Hɛɛ, ebɛ mlɛo akɛ aaahi je lɛ mli, ní kɛlɛ ‘ajɛɛɛ je lɛ mli.’—Yohane 17:14.
17 Belɛ, ani wɔshwaa wɔhe akɛ wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Nyɔŋmɔ? Ani wɔná ní kulɛ wɔhi shi akɛ je lɛ fã, ní wɔtamɔ mɛi krokomɛi fɛɛ? Ani wɔyeɔ ŋkɔmɔ yɛ nibii ni wɔkɛshã afɔle yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ he? Dabi kɔkɔɔkɔ! Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔkɛ akɔnɔ aaakwɛ nibii ni wɔshi yɛ wɔsɛɛ lɛ, wɔyooɔ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ní ekolɛ wɔkɛshã afɔle lɛ jara waaa kwraa kɛ́ akɛto jɔɔmɔi ní wɔnáa bianɛ kɛ nɔ ni wɔbaaná wɔsɛɛ hu lɛ he. (Luka 9:62; Filipibii 3:8) Asaŋ, ani gbɔmɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ yɛ miishɛɛ? Anɔkwale lɛ ji akɛ, amɛteŋ mɛi pii miitao hetooi ni wɔle momo lɛ. Amɛnaa amanehulu akɛni amɛnyiɛɛɛ gbɛtsɔɔmɔ ní wɔnyiɛɔ sɛɛ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ kɛtsɔɔ Biblia lɛ baafai anɔ lɛ asɛɛ lɛ hewɔ. (Lala 119:105) Ni amɛteŋ mɛi pii shweɔ ní amɛná Kristofoi anaanyobɔɔ kɛ ekomefeemɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli, ní wɔkɛ nanemɛi heyelilɔi náa mli ŋɔɔmɔ lɛ eko.—Lala 133:1; Kolosebii 3:14.
18. Kɛ́ Kristofoi ná ekãa ni tamɔ Abraham nɔ̃ lɛ, mɛni jɛɔ mli baa yɛ naagbee?
18 Lɛɛlɛŋ, bei komɛi lɛ ebiɔ ni wɔná ekãa tamɔ Abraham ná beni etiu mɛi ni baŋɔ Lot nom kɛyaa lɛ. Shi kɛ́ wɔfee nakai lɛ, Yehowa jɔ́ɔ nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Northern Ireland lɛ, hetsɛ̃ ehe shi waa, yɛ jamɔ kui ateŋ awuiyeli ni yaa nɔ lɛ hewɔ, ni ebiɔ ekãa dani mɔ ko ahi shi akɛ mɔ ni kɛ ehe wooo mli. Ni kɛlɛ, Kristofoi anɔkwafoi ebo wiemɔi ni Yehowa kɛ Yoshua wie lɛ toi, akɛ: “Wajemɔ ohe ni ofee ekãa. Kaaha ŋmiŋmi miimɔo, ni asaŋ otsui akafã; ejaakɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, fi osɛɛ yɛ he fɛɛ he ni oyaa.” (Yoshua 1:9; Lala 27:14) Amɛshidaamɔ ní gbeyeishemɔ bɛ mli yɛ afii abɔ ni eho lɛ amli fɛɛ lɛ eha amɛná bulɛ kɛha amɛhe, ni ŋmɛnɛ, amɛnyɛɔ amɛshiɛɔ yɛ akutsei fɛɛ amli yɛ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ.
19. Kristofoi yɛ miishɛɛ akɛ amɛyɛ nɛgbɛ, ni kɛ́ amɛnyiɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ sɛɛ lɛ, mɛni amɛkɛ hiɛnɔkamɔ kpaa gbɛ akɛ ebaajɛ mli eba?
19 Esaaa ni wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi kɔkɔɔkɔ akɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ ní wɔkɛaakpe lɛ, kɛ́ wɔnyiɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ sɛɛ lɛ, nɔ ni baajɛ mli aba yɛ naagbee lɛ baafee ehiɛnyamwoo kɛ wɔ hu wɔ naanɔ sɛɛnamɔ. Yɛ kaai kɛ nibii ni wɔkɛshãa afɔle lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, he ko kwraa bɛ ní wɔɔhi fe Yehowa sɔɔmɔ mli, ní wɔná wɔkɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi anaanyobɔɔ mli ŋɔɔmɔ, ní wɔkɛ hiɛnɔkamɔ akpa wɔsɛɛ be naanɔ shihilɛ ni Nyɔŋmɔ ewo shi lɛ gbɛ.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Eeenyɛ efee akɛ, Abraham ŋɔ ewɔfaase Lot efee ebi beni Lot tsɛ, ni ji Abraham nyɛmi nuu lɛ gbo lɛ.—1 Mose 11:27, 28; 12:5.
b Mɛi komɛi tsɔɔ akɛ beni maŋtsɛmɛi ejwɛ lɛ baloo Lot kɛ enii fɛɛ akɛ amɛhaanii lɛ fã lɛ sɛɛ lɛ, eyahi maŋtiase mli koni efee shweshweeshwe jogbaŋŋ.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni hewɔ hemɔkɛyeli ni mli wa he hiaa lɛ?
◻ Abraham tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Tsakemɔi ni afeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ fataa henɔjɔɔmɔ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛni hewɔ wɔkɛ miishɛɛ sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
Abraham miisumɔ ni efee tsakemɔi wuji yɛ eshihilɛ mli koni enine ashɛ shiwoo lɛ nɔ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]
Odaseyeli tsɔɔ akɛ Yesu ebana “hemɔkɛyeli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ” yɛ be ni eba lɛ mli