Wɔtswa Wɔfai Shi Akɛ Wɔbaanyiɛ Nyɔŋmɔ Shihilɛ Gbɛ Lɛ Sɛɛ
“Nyɔŋmɔ Shihilɛ Gbɛ” Kpokpaa Wulu nɔ Kpeei lɛ yɛ babaoo ni ekɛaaha mɛi ni miisumɔ ni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ! Kpeeiyalɔ ko wie kpee lɛ he akɛ “tsɔsemɔ, ekãawoo, kɛ nilee be ni yɔɔ miishɛɛ.”
MƆ KROKO hu kɛɛ akɛ, “nibii babaoo yɛ ni aaaná he miishɛɛ, ní aaajwɛŋ nɔ, ní aaana.” Nyɛhaa wɔsusua gbɛjianɔtoo lɛ diɛŋtsɛ he agbɛnɛ.
Yesu Kristo—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, kɛ Wala Lɛ
Kpee lɛ klɛŋklɛŋ gbi lɛ yitso nɛ. (Yohane 14:6) Klɛŋklɛŋ wiemɔ lɛ tsɔɔ yiŋtoo hewɔ ni wɔbakpe kutuu yɛ kpee lɛ shishi: koni aya nɔ ni atsɔɔ wɔ shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ, Nyɔŋmɔ shihilɛ gbɛ lɛ he nii. Yehowa tsɔɔ ewebii lɛ bɔ ni amɛaafee ni amɛnyiɛ egbɛ̀i lɛ anɔ. Efeɔ enɛ kɛtsɔ Biblia lɛ, “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ, kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. (Mateo 24:45-47; Luka 4:1; 2 Timoteo 3:16) Mɛɛ hegbɛ eji nɛkɛ akɛ, jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ aaatsɔɔ wɔ nii!
Bɔni afee ni ekɛ gbi lɛ yitso lɛ anyiɛ pɛpɛɛpɛ lɛ, wiemɔ krɛdɛɛ lɛ yitso ji “Kristo Kpɔmɔnɔ Lɛ—Nyɔŋmɔ Yiwalaheremɔ Gbɛ Ni.” Bɔni afee ni akɛ Nyɔŋmɔ shihilɛ gbɛ lɛ akpãa gbee lɛ, ehe miihia ni ayɔse Yesu Kristo nitsumɔ yɛ Yehowa yiŋtoo mli. Wielɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ bɛ lɛ, mɔ ko mɔ ko nine nyɛŋ ashɛ naanɔ wala nɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ ní ehemɔkɛyelii kɛ enitsumɔi kɔɔɔ he eko.” Kɛkɛ ni etsɛ Yohane 3:16 lɛ sɛɛ, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Ejaakɛ nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ena naanɔ wala.” Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ni wɔɔna lɛ biɔ ni wɔna anɔkwale lɛ he anɔkwa nilee. Nɔ ni fata he hu ji ni wɔjɔɔ wɔwala nɔ wɔha Yehowa, ni wɔkɛ nu mli baptisimɔ afee he okadi, ni wɔhi shi yɛ Yesu Kristo nɔkwɛmɔnɔ ni ekɛha lɛ naa.—1 Petro 2:21.
Shwane gbɛjianɔtoo lɛ je shishi kɛ wiemɔ ko ni yitso ji, “Suɔmɔ Gbɛ lɛ Sɛɛ Efooo Kɔkɔɔkɔ.” Nɔ ni fata enɛ he ji Paulo wiemɔi ni kanyaa mɔ ni kɔɔ suɔmɔ he ni aŋma yɛ 1 Korintobii 13:4-8 lɛ kuku fɛɛ kuku he susumɔ. Akai toibolɔi lɛ akɛ he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ ji Kristojamɔ kadimɔ nii lɛ eko, ni ákɛ, suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ naanyo yɔɔ lɛ ji jamɔ nifeemɔi ni he hiaa ni Yehowa kpɛlɛɔ nɔ.
No sɛɛ lɛ akɛ wiemɔ ni ahaa kɛtsaraa nɔ fãi srɔtoi etɛ ni yitso ji, “Fɔlɔi—Nyɛdua Nyɔŋmɔ Gbɛ lɛ Nyɛwoa Nyɛbii Amli” ha. Fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii lɛ koni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛtsɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni amɛaafee amɛfɔ̃ shi yɛ nikanemɔ kɛ e-Wiemɔ lɛ kasemɔ mli lɛ nɔ. Amɛbaanyɛ amɛdu anɔkwale lɛ amɛwo amɛbii amli kɛtsɔ weku nikasemɔ ni amɛaafee daa nɔ, ni amɛto he gbɛjianɔ koni etsu weku lɛ hiamɔ nii ahe nii. Ehe miihia hu ni aye abua gbekɛbii lɛ ni amɛkɛ amɛhe awo asafoŋ nifeemɔi kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Eyɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni akɛaatsɔse gbekɛbii yɛ nɛkɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ ji kaa moŋ, shi enɛ feemɔ kɛ nyɔmɔwoi kpele baa.
Nɔ ni nyiɛ wiemɔ ni ahaa kɛtsaraa nɔ nɛɛ sɛɛ ji wiemɔ ni ji, “Ha Yehowa Asaa Bo Kɛha Nitsumɔ ni Yɔɔ Nyam.” Taakɛ bɔ ni gbɛshɔ̃lɔ shɔ̃ɔ gbɛ lɛ, nakai Nyɔŋmɔ shɔ̃ɔ mɛi ni sumɔɔ ni amɛsɔmɔ lɛ lɛ. (Romabii 9:20, 21) Efeɔ enɛ kɛtsɔ ŋaawoo ni ekɛhaa yɛ e-Wiemɔ lɛ kɛ egbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ nɔ. Yehowa baaye abua wɔ koni wɔkɛ wɔnyɛmɔi atsu nii kɛmɔ shi kɛji akɛ wɔkɛ wɔhe ha, wɔkpɛlɛ hegbɛi anɔ, ni wɔmiisumɔ ni ekudɔ wɔnajifaamɔi lɛ.
Gbɛjianɔtoo lɛ fã ko ni yɔɔ miishɛɛ nyiɛ sɛɛ agbɛnɛ—“Sɔɔmɔ yɛ Maŋsɛɛ Sanekpakpa Shiɛmɔ Nitsumɔ lɛ Mli.” Kristofoi sɔɔlɔi 2,390 ni abuɔ amɛ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi miisɔmɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ amrɔ nɛɛ yɛ maji 148 mli. Amɛfeɔ anɔkwayeli kɛ ekãafeemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni ekaaa amɛfɔ̃ɔ shi, ni amɛyɛ hiɛsɔɔ ni mli wa kɛha hegbɛ ni amɛna akɛ amɛaasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ shikpɔji anɔ lɛ. Yɛ majimaji ateŋ kpeei gbɛjianɔtoo fã nɛɛ mli lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ wie kaai kɛ miishɛɛ ni yɔɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ shihilɛ mli lɛ he.
Naagbee wiemɔ yɛ klɛŋklɛŋ gbi lɛ yitso ji, “Ani Ahiɔ Shi yɛ Gbele Sɛɛ?” Nɛkɛ sanebimɔ nɛɛ efutu adesai ayiŋ aahu afii akpei abɔ. Gbɔmɛi ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ esusu sane nɛɛ he. Hetooi ni asusuɔ akɛ akɛhaa yɛ he lɛ fa babaoo. Amɛyɛ srɔto tamɔ bɔ ni mɛi ni kɛ nakai hetooi lɛ hãa lɛ akusumii kɛ jamɔi ji lɛ pɛpɛɛpɛ. Kɛlɛ, ehe miihia ni gbɔmɛi akase anɔkwale lɛ.
No sɛɛ lɛ, wielɔ lɛ tswa Mɛni Baa Wɔnɔ Kɛ́ Wɔgboi? wolo hee bibioo ni yɔɔ fɛo ni hiɛ baafai 32 lɛ jiemɔ he adafi. Nɛkɛ wolo bibioo nɛɛ tsɔɔ he ni susuma ni gbooo tsɔɔmɔ lɛ jɛ, ni etsɔɔ bɔ ni fee ni susumɔ lɛ batsɔ tsɔɔmɔ titri yɛ nɔ ni miihe ashɛ je lɛŋ jamɔi fɛɛ amli ŋmɛnɛ lɛ hu mli. Etsɔɔ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ susuma lɛ he, nɔ hewɔ ni wɔgboiɔ, kɛ nɔ ni baa wɔnɔ kɛ́ wɔgboi lɛ mli jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni mli kã shi faŋŋ ni anáa he miishɛɛ nɔ. Wolo bibioo lɛ tsɔɔ nɔ hiɛnɔkamɔ hu ni yɔɔ kɛha gbohii kɛ hiɛkalɔi lɛ mli. Mɛɛ jɔɔmɔ nɛkɛ wolo nɛɛ baaji kɛha mɛi ni taoɔ anɔkwale lɛ yɛ he fɛɛ he lɛ nɛkɛ!
Nyɛkwɛa Bɔ ni Nyɛnyiɛɔ Nyɛhaa lɛ Jogbaŋŋ
Kwɛ bɔ ni yitso nɛɛ sa kɛha kpee lɛ gbi ni ji enyɔ lɛ nɛkɛ! (Efesobii 5:15) Leebi gbɛjianɔtoo lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛtee shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Yɛ daa gbi ŋmalɛ lɛ he susumɔ sɛɛ lɛ, gbɛjianɔtoo lɛ tsa nɔ kɛ saneyitso ni ji, “Gbɔmɛi ni Wɔɔye Wɔbua Amɛ Koni Amɛbanyiɛ Wala Gbɛ lɛ Nɔ.” Yɛ be mli ni atsuɔ nitsumɔ ni he hiaa nɛɛ he nii lɛ, ehe miihia ni aná jwɛŋmɔ kpakpa, ni ayɔse akɛ anɔkwale lɛ ni aaagba mɛi krokomɛi lɛ ji hegbɛ kɛ sɔ̃ fɛɛ. Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha Ŋ.B. lɛ, gbɔmɛi babaoo kpoo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Kɛlɛ, yɛ shitee-kɛ-woo fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛi komɛi yɛ ni ‘ajie ato naanɔ wala ni amɛbatsɔmɔ heyelilɔi.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 13:48, 50; 14:1-5) Shihilɛ lɛ tamɔ nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ. Eyɛ mli akɛ mɛi babaoo kpoɔ Biblia mli anɔkwale lɛ moŋ, shi wɔyaa nɔ wɔtaoɔ mɛi ni baabo toi lɛ.—Mateo 10:11-13.
Wiemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ susu shɛɛ sane ni haa wala ni akɛshɛɔ mɛi krokomɛi aŋɔɔ lɛ he kaa lɛ he. Akɛni amrɔ nɛɛ ewa akɛ aaana gbɔmɛi yɛ shia hewɔ lɛ, kɛ́ wɔɔnyɛ wɔkɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ ayashɛ mɛi babaoo ŋɔɔ bɔ ni wɔɔnyɛ lɛ, belɛ ehe miihia ni wɔtsu nii lɛ kɛmɔ shi ni wɔnyɛ wɔkpee shihilɛi anaa. Yɛ shikpɔji pii anɔ lɛ, sanekpakpa lɛ he shiɛlɔi anine shɛɔ yibii kpakpai anɔ kɛtsɔ tɛlifoŋ nɔ odaseyeli kɛ nitsumɔhe shikpɔŋkuku nɔ shiɛmɔ nɔ, ni kɛtsɔ no nɔ lɛ, amɛnine shɛɔ mɛi ni kulɛ ewa ákɛ akɛ amɛ aaakpe lɛ nɔ.
Wiemɔ ni yitso ji, “Kaselɔi ni Wɔɔtsɔɔ Amɛ Nɔ Fɛɛ Nɔ ni Kristo Ewo He Kita Lɛ” gbala wɔjwɛŋmɔ kɛtee bɔ ni ehe hiaa ni wɔná hesaa yɛ wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ nɔ. Wɔnitsɔɔmɔ hesaai lɛ anaa baa yɛ be mli ni wɔkaseɔ nii kɛjɛɔ mɛi krokomɛi adɛŋ ni wɔkɛ tsɔsemɔi kpakpai ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ asafoŋ kpeei ashishi lɛ tsuɔ nii lɛ. Yɛ be mli ni wɔhe saa yɛ wɔnitsɔɔmɔi amli lɛ, wɔnaa miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli babaoo yɛ wɔ nitsumɔ ni ji mɛi ni wɔyeɔ wɔbuaa amɛ koni amɛkase Biblia mli anɔkwale lɛ mli.
Leebi gbɛjianɔtoo lɛ ba naagbee kɛ wiemɔ ni kɔɔ shishinumɔ ni aaaná yɛ henɔjɔɔmɔ kɛ baptisimɔ he lɛ he. Otii lɛ ateŋ ekome ni wielɔ lɛ tsĩ tã ji akɛ, kɛ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kwraa kɛmɔ shi ni wɔkɛ hehiamɔ bɔ mɔdɛŋ ni wɔfee esuɔmɔnaa nii lɛ, ebaajɔɔ wɔ ni ebaabaa wɔ yi. Nilelɔ lɛ ŋma akɛ: “Kaimɔ [Nyɔŋmɔ] yɛ ogbɛ̀i fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!” (Abɛi 3:6) Miishɛɛ ni yɔɔ baptisimɔ lɛ diɛŋtsɛ he lɛ ji kpee lɛ nɔmimaa ni tsɔɔ akɛ, mɛi babaoo eje shishi amɛkɛ Nyɔŋmɔ shihilɛ gbɛ lɛ miikpã gbee.
Yɛ shwane niyeli lɛ sɛɛ lɛ, shwane gbɛjianɔtoo lɛ je shishi kɛ wiemɔ ni yitso ji “Wala ni Bɛ Naagbee He Jwɛŋmɔ ni Akɛaasɔmɔ.” Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ eha adesai toibolɔi asɔmɔ lɛ kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaba mli. Kwɛ bɔ ni esa mɔ akɛ, wɔkɛ wɔsusumɔi, gbɛjianɔtoi, kɛ gbɛkpamɔi awo Yehowa sɔɔmɔ mli kɛ be ni bɛ naagbee he jwɛŋmɔ nɛkɛ! Yɛ be mli ni wɔsumɔɔ koni wɔha ‘Yehowa gbi lɛ’ ahi wɔjwɛŋmɔŋ lɛ, ehe miihia ni wɔkai akɛ oti ni ma wɔhiɛ ji ni wɔsɔmɔ kɛya naanɔ. (2 Petro 3:12) Akɛni wɔleee be ni Yesu baatsu Nyɔŋmɔ oweletɔɔ he nii hewɔ lɛ, ehaa wɔkwɛɔ jogbaŋŋ ni ehaa wɔ hegbɛi daa ni wɔkɛaatsɔɔ akɛ wɔsɔmɔɔ Yehowa ni pɛsɛmkunya yiŋtoi bɛ mli.
Wiemɔi enyɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ pɛi Paulo wolo ni eŋma kɛyaha Efesobii lɛ yitso 4 lɛ mli. Nibii ni asusu he lɛ ateŋ eko ji jɔɔmɔ ni wɔnáa yɛ ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii,’ ni ji hii ni he esa yɛ mumɔŋ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ehala amɛ lɛ. Onukpai nɛɛ kɛ ŋaawoo kɛ gbɛtsɔɔmɔ haa wɔ kɛha wɔ mumɔŋ sɛɛnamɔ. Paulo wolo ni jɛ mumɔŋ lɛ woɔ Kristofoi hewalɛ hu koni ‘amɛwo gbɔmɔ hee lɛ.’ (Efesobii 4:8, 24) Nɔ ni fata jeŋba ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ he ji sui komɛi tamɔ musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, heshibaa jwɛŋmɔ, mlijɔlɛ, tsuishitoo, kɛ suɔmɔ.—Kolosebii 3:12-14.
Wɔhe nɔ ni wɔɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni wɔnyiɛɔ wɔhaa lɛ kɔɔ wɔhe ni wɔɔtsi kɛjɛ je lɛ he lɛ he koni wɔkawo wɔhe muji—wiemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ yitso. Pɛpɛɛpɛ ŋmɛɛ he miihia koni akɛhala hiɛtserɛjiemɔ, shihilɛ mli nifeemɔi, kɛ heloonaa nii asɛɛtiumɔi amli. Kɛtsɔ ŋaawoo ni yɔɔ Yakobo 1:27 akɛ, wɔtsi wɔhe kɛjɛ je lɛ he koni wɔkawo wɔhe muji lɛ kɛ nitsumɔ nɔ lɛ, wɔnáa shidaamɔ kpakpa kɛ henilee kpakpa mli ŋɔɔmɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Wɔbaanyɛ wɔna shihilɛ ni yiŋtoo yɔɔ mli hu lɛ mli ŋɔɔmɔ, ni akɛ toiŋjɔlɛ, mumɔŋ shweremɔ, kɛ nanemɛi kpakpai baajɔɔ wɔ.
Kɛkɛ ni akɛ wiemɔ ni hiɛ fãi etɛ ni ahaa kɛtsaraa nɔ ni yitso ji, “Oblahii kɛ Oblayei—Nyɛnyiɛa Nyɔŋmɔ Gbɛ lɛ Nɔ” lɛ ha. Akɛni amɛle akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ amɛ ni ehiɛ sɔɔ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ ni amɛkɛwo jamɔ krɔŋŋ nɔ hewɔ lɛ, esa akɛ oblahii kɛ oblayei atsɔse amɛjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi lɛ koni amɛkɛsɔmɔ lɛ yɛ anɔkwayeli mli. Gbɛ kome ni atsɔɔ nɔ anáa jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ji kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ daa nɔ. Kɛtsɔ enɛ feemɔ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbale Yehowa gbɛ̀i lɛ. (Lala 119:9-11) Anáa jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi hu kɛtsɔ ŋaawoo kpakpa ni jɛ fɔlɔi, onukpai, kɛ Asafo lɛ woji amli ni aaakpɛlɛ nɔ lɛ nɔ. Kɛtsɔ amɛjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ni amɛkɛtsuɔ nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ nɔ lɛ, oblahii kɛ oblayei tsiɔ amɛhe kɛjɛɔ amɛhe ni amɛkɛaawo heloonaa ninamɔi, wiemɔ sha, kɛ hiɛtserɛjiemɔ ni fe nine ni kadiɔ je nɛɛ ni etsi ehe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he lɛ he. Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ shihilɛ gbɛ lɛ sɛɛ nyiɛmɔ nɔ lɛ, gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ baanyɛ ana anɔkwa omanyeyeli mli ŋɔɔmɔ.
Gbi lɛ mli naagbee wiemɔ lɛ yitso ji, “Bɔlɔ Lɛ—Esu kɛ Egbɛ̀i.” Beni etsɔɔ akɛ gbɔmɛi akpekpei akpei abɔ leee Bɔlɔ lɛ sɛɛ lɛ, wielɔ lɛ kɛɛ: “Ní ooole Bɔlɔ lɛ, ni ji wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ; ni oooyɔse esui; ni okɛ lɛ aaafee ekome yɛ egbɛ̀i amli lɛ haa onuɔ shihilɛ shishi jogbaŋŋ. . . . Anɔkwalei ni kɔɔ wɔjeŋ nɛɛ he, kɛ nɔ ni kɔɔ wɔhe hu yɛ ni obaanyɛ okɛtsu nii ni okɛye obua gbɔmɛi koni amɛkpɛlɛ nɔ akɛ Bɔlɔ ko yɛ, ni amɛná ehe shishinumɔ.” Kɛkɛ ni wielɔ lɛ wie odaseyeli ni tsɔɔ akɛ Bɔlɔ ko ni yɔɔ nilee kɛ suɔmɔ yɛ shihilɛ mli lɛ he. Wiemɔ lɛ ba naagbee kɛ wolo hee—Is There a Creator Who Cares About You? lɛ kpojiemɔ.
“Gbɛ lɛ Nɛ! Nyɛnyiɛa Nɔ!”
Kpee lɛ gbi ni ji etɛ lɛ yitso nɛ. (Yesaia 30:21) Gbɛjianɔtoo lɛ je shishi kɛ wiemɔi etɛ ni ŋɔɔ ni ahaa kɛtsaraa nɔ, ni gbala jwɛŋmɔ kɛtee Ezekiel sɔlemɔtsu lɛ ninaa lɛ nɔ. Ninaa nɛɛ yɛ shishinumɔ kpele ko kɛha Nyɔŋmɔ webii ŋmɛnɛ ejaakɛ ekɔɔ jamɔ krɔŋŋ ni yɔɔ wɔgbii nɛɛ amli lɛ he. Nɔ ni baaha wɔnu ninaa lɛ shishi ji enɛ: Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ damɔɔ shi kɛhaa egbɛjianɔtoo kɛha jamɔ krɔŋŋ lɛ. Beni asusuɔ ninaa lɛ fãi srɔtoi lɛ ahe lɛ, toibolɔi lɛ susu nɔ ni amɛfee ni amɛkɛfi nitsumɔ ni shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ mli nɔkwɛlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ kɛ mɛi ni baanyɛ afee lumɔ kuu lɛ mli bii lɛ etsu lɛ he.
Sɛɛ mli yɛ leebi mli lɛ, afee Biblia drama fɛfɛo ko ni awo blema atadei kɛfee. Drama lɛ yitso ji “Wekui—Nyɛkɛ Daa Biblia Kanemɔ Afea Nyɛ Shihilɛ Gbɛ!” Efee Hebribii etɛ ni kpoo akɛ amɛaakula shi amɛha shika amaga ni Babilon Maŋtsɛ Nebukadnezar shɔ̃ kɛma shi lɛ ahemɔkɛyeli kɛ ekãa lɛ he mfoniri. Oti ni yɔɔ drama lɛ sɛɛ ji koni etsɔɔ akɛ Biblia lɛ jeee blema yinɔsane wolo ko kɛkɛ shi emli ŋaawoo lɛ he yɛ sɛɛnamɔ lɛɛlɛŋ kɛha gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ ŋmɛnɛ.
Shwane gbɛjianɔtoo lɛ ji be kɛha maŋshiɛmɔ ni ji, “Gbɛ Kome Pɛ ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli.” Beni etsɔɔ nɔ ni kɛ adesai ashigbeemɔ kɛmiibote esha kɛ gbele mli ba lɛ sɛɛ lɛ, wielɔ lɛ mu naa kɛ wiemɔ ni taa mɔ jwɛŋmɔŋ waa nɛɛ: “Biblia ŋmalɛ ni ji saneyitso kɛha kpee gbi nɛɛ ji Yesaia yitso 30, kuku 21 lɛ, he ni kɛɔ akɛ: ‘Otoii hu aaanu wiemɔ ko yɛ osɛɛ akɛ: “Gbɛ lɛ nɛ! nyɛnyiɛa nɔ!” ninejurɔ gbɛ nyɛtsɔ jio, abɛku gbɛ nyɛtsɔ jio.’ Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔnuɔ nɛkɛ gbee nɛɛ? Wɔnuɔ kɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ toiboo nɔ, kɛ agbɛnɛ hu, kɛtsɔ gbɛtsɔɔmɔ ni wɔ Tsɔɔlɔ Kpeteŋkpele, Yehowa Nyɔŋmɔ kɛhaa kɛtsɔ no kɛ eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi asafo lɛ nɔ lɛ hu nɔ. Lɛɛlɛŋ, enɛ feemɔ ji gbɛ pɛ ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli.”
Nɔ ni nyiɛ Buu-Mɔɔ nikasemɔ lɛ naamuamɔ kɛha otsi lɛ sɛɛ ji naagbee wiemɔ ni yitso ji, “Nyɛyaa Nɔ Nyɛnyiɛa Yehowa Gbɛ lɛ Nɔ.” Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, etĩ gbɛjianɔtoo lɛ mli saji otii lɛ amli. Kɛkɛ ni wielɔ lɛ kɛ yiŋkpɛɛ ni miitsɔɔ fai shi ni atswa koni akã he ahi shi yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ nɔ lɛ ha.
Yiŋkpɛɛ lɛ mu naa kɛ wiemɔi ni kanyaa mɔ nɛɛ: “Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Ŋmalɛ naa shishitoo mlai, ŋaawoo, kɛ kɔkɔbɔɔ ni wɔhiɔ shi yɛ naa lɛ haa wɔnáa shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ŋmɛnɛ, ni ekɛ shishitoo kpakpa fɔ̃ɔ shi kɛhaa wɔsɛɛ be, koni wɔmɔ wala diɛŋtsɛ lɛ mli kpɛŋŋ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, wɔmiikpɛ wɔyiŋ nɛkɛ, ejaakɛ wɔsumɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ wɔtsui, susuma, jwɛŋmɔ, kɛ hewalɛ fɛɛ!” Mɛi fɛɛ ni eba kpee lɛ shishi lɛ kɛ ekomefeemɔ here nɔ kɛ gbee ni wa akɛ, hɛɛ!
[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]
Ani Bɔlɔ ko Yɛ ni Susuɔ Ohe?
Wolo hee ni hiɛ nɛkɛ yitso nɛɛ kɛ odaseyeli ni kɔneɔ mɔ yiŋ haa ni tsɔɔ akɛ Bɔlɔ, Yehowa yɛ, ni ewieɔ esui ahe. Afee aha mɛi ni le woloŋ jogbaŋŋ yɛ je lɛŋ saji amli shi amɛheee Nyɔŋmɔ nɔ amɛyeee lɛ titri. Nɛkɛ wolo ni hiɛ baafai 192 nɛɛ baaha aŋkroaŋkroi ni heɔ Nyɔŋmɔ nɔ amɛyeɔ momo lɛ ahemɔkɛyeli hu aya hiɛ, ni ebaatswa hiɛsɔɔ ni ayɔɔ kɛha esui kɛ egbɛ̀i lɛ ema shi.
Is There a Creator Who Cares About You? susuuu akɛ nikanelɔ lɛ heɔ Nyɔŋmɔ nɔ eyeɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ewieɔ bɔ ni nibii ni akɛ jeŋ nilee ena nyɛsɛɛ nɛɛ kɛ susumɔi yeɔ odase akɛ Bɔlɔ lɛ yɛ shihilɛ mli. Emli yitsei lɛ ateŋ ekomɛi ji, “What Can Add Meaning to Your Life?” (Mɛni Baaha Shishinumɔ Aba Oshihilɛ Mli?), “How Did Our Universe Get Here?—The Controversy” (Te Fee Tɛŋŋ ni Wɔ Jeŋ Muu lɛ Fɛɛ Ba?—Ŋwanejee Lɛ), kɛ “How Unique You Are!” (Bɔ ni Oyɔɔ Srɔto Oha!) Yitsei krokomɛi hu wieɔ nɔ hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ Biblia lɛ jɛ mumɔŋ lɛ he. Wolo hee lɛ kɛ susumɔi fɛɛ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ hu haa, nɔ ni jieɔ Bɔlɔ lɛ su kɛ egbɛ̀i akpo lɛ. Wolo lɛ ewieee nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ eŋmɛ nɔnaa babaoo gbɛ he kɛkɛ, shi etsɔɔ bɔ ni eeefee eku naa kɛya naanɔ lɛ mli.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
Abaptisi mɛi babaoo
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
A. D. Schroeder, ni ji Yehowa Odasefoi a-Nɔyeli Kuu lɛ mlinyo lɛ miijie wolo hee bibioo lɛ kpo
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8, 9]
Drama ni kanyaa mɔ lɛ wo Biblia kanemɔ daa he hewalɛ